KÉPZÉSMÓDSZERTANI SEGÉDLET

Átírás

1 2016. április

2 Tisztelt Alapvizsga-konzulens! E segédlet célja, hogy Ön, mint konzulens, nagyobb hatékonysággal tudja segíteni az alapvizsgára jelentkező közszolgálati tisztviselőket (továbbiakban: résztvevőket) a tananyag önálló elsajátításában, a vizsgára való felkészülésben. Az a konzulensek feladata, hogy segítsék a résztvevőket tanulási problémáik leküzdésében, felkeltsék érdeklődésüket a tanulás iránt, illetve ösztönözzék őket a konzultáción való aktív részvételre, ezáltal segítve elő a vizsga eredményességét. A résztvevők vizsgára való felkészüléséhez támogatást nyújtó konzultációk a tananyaghoz igazodó tartalommal szerveződnek, de az órarendi beosztás nem feltétlenül követi a tankönyv felépítését. Vannak egymástól függetlenül, tetszőleges sorrendben tanulható és egymáshoz logikailag szorosabban kapcsolódó modulok. Az azonban biztos, hogy a tanulástámogató (vagy tanulástechnikai) blokk (a továbbiakban: TTB) az alapvizsgára felkészítő konzultáció első egysége, amely bevezeti a tananyagot feldolgozó foglalkozásokat és előkészíti a résztvevőket a konzultáció nyújtotta lehetőségek megismerésére és nyomatékosítja a saját tanulással, felkészüléssel, vizsgázással kapcsolatos felelősségüket. Tartalmi és szervezési okokból kifolyólag egy konzultációs kurzust (3x8x45 ) nem egy konzulens tart kézben. Mivel a legtöbb konzulens egy-két modul gazdája, a résztvevő legalább három, de lehet, hogy még több konzulenssel fog találkozni egy kurzus alatt. Nagy segítség az ún. szakmodulokat tartó konzulensek számára, ha a TTB-t vezető az előzőleg megszerzett információkkal feltölti az Információgyűjtő táblát és az Adatgyűjtő lapot és továbbküldi a többi konzulensnek szánt Összegzést. A TTB-t felvezető konzulenst általában rögtön - de a későbbiek folyamán biztosan más valaki követi, aki viszont nincs birtokában azoknak a fontos, a célcsoportra vonatkozó információknak, amelyekhez a TTB-t vezető kolléga juthat hozzá. A segédletben javaslatot teszünk a célcsoportra vonatkozó információk tartalmára, gyűjtésére és továbbadására vonatkozóan is. A konzultáció lényeges eleme a közvetlen vizsgára való felkészítés. Segítséget nyújt ehhez a oldalon keresztül elérhető közigazgatási alapvizsga próba-teszt, amely ugyanolyan felületen teljesíthető, mint az éles teszt, ezért mintául szolgálhat mind a konzulenseknek, mind a vizsgára készülőknek. A konzultációs folyamat első részében (TTB) a konzulens ismerteti a konzultáció programját, céljait, az alkalmazott munkamódszereket, lépéseket tesz a foglalkozások hatékony megtartásához szükséges bizalmi légkör kialakítására, szabályokat tudatosít, megismerik őt és egymást is a konzultációs csoport tagjai, akiknek lehetőséget biztosít arra is, hogy megfogalmazzák a konzultációval kapcsolatos elvárásaikat. E segédlet második tematikus egysége a tananyag feldolgozásához nyújt általános módszertani segítséget konkrét, tananyaghoz kapcsolódó gyakorlati feladatok megoldásával, tanulástechnikai módszerek bemutatásával

3 A harmadik egységben megismerhetik a vizsgával kapcsolatos praktikus tennivalókat, a vizsgán alkalmazott teszt feladattípusait, azok sajátosságait, valamint tanácsokkal segíti a konzulens a vizsgára történő önálló felkészülést. Amennyiben a képzés-módszertani területhez kapcsolódó kérdése, felvetése, kérése lenne, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető- és Továbbképzési Intézet Fejlesztési Központjának képzésmódszertannal foglalkozó szakemberei készséggel állnak rendelkezésére: vtki-kepzok@vtki.uni-nke.hu Oktatói munkája, konzulensi feladatai teljesítéséhez a központ munkatársai továbbra is igyekeznek minden segítséget megadni és kívánnak Önnek eredményes felkészítést és az új módszerek alkalmazása terén sok sikert! az NKE Vezető- és Továbbképzési Intézetének munkatársai - 3 -

4 TARTALOM I. A TANULÁSTÁMOGATÓ BLOKK (TTB) ELŐKÉSZÍTÉSE ÉS LEBONYOLÍ- TÁSA 1. A célcsoportra vonatkozó információk gyűjtése, elemzése, majd továbbítása a többi konzulensnek 2. Felkészülés a konzultáció tanulástechnikai blokkjának megtartására 3. A konzultáció felvezetése, a konzulens és a résztvevők bemutatkozása 4. Elvárások tisztázása, szabályok rögzítése, célok kijelölése II. MÓDSZERTANI JAVASLATOK A TANANYAG ÖNÁLLÓ FELDOLGOZÁSÁ- HOZ, A KONZULTÁCIÓ LEBONYOLÍTÁSÁHOZ 1. Tanulási ötletek az önálló tanuláshoz 2. Lehetséges feladatok, példák a tananyag feldolgozásához III. HOGYAN KÉSZÍTSE FEL A KONZULENS A RÉSZTVEVŐKET A VIZSGÁ- RA? 1. Tájékoztassa a résztvevőket a vizsga feltételeiről, körülményeiről! 2. Néhány jótanács, amelyekkel érdemes ellátni a vizsgára készülőket 3. Ismertesse meg a vizsgázókkal a teszt feladattípusait! 4. Mutasson be példákat az egyes kérdés- illetve feladattípusokra, térjen ki ezek sajátosságaira! - 4 -

5 I. A TANULÁSTÁMOGATÓ BLOKK (TTB) ELŐKÉSZÍTÉSE ÉS LE- BONYOLÍTÁSA 1. A célcsoportra vonatkozó információk gyűjtése, elemzése majd továbbítása a többi konzulensnek A célcsoport alapos ismerete minden oktatói tevékenység sarkalatos pontja. A legjobb az lenne, ha már napokkal a konzultáció előtt rendelkeznének a konzulensek a csoport tagjaira vonatkozó alább felsorolt (előzetesen megszerezhető) információkkal, és ha ezek a többi konzulens számára is hozzáférhetőek lennének. A célcsoportról az alapinformációk egy részét a vizsgaszervező képzési referense szolgáltathatja, amennyiben a rendszerből kigyűjti, illetve jelentkezőktől előzetesen bekéri az alábbi adatokat: név (nemek aránya) munkahely a munkakör, a beosztás a végzettség(ek) életkor Fentieken kívül a célcsoportról kirajzolódó kép fontos eleme lehet még: - a tanulási rutin, stílus, szokások, módszerek (Van-e egyáltalán?) a vizsgarutin (elektronikus, on-line) az érdeklődés, irányultság szakmai tapasztalat (stb.) Ezen utóbbi információkhoz csak a résztvevőkkel való személyes találkozás alkalmával (a konzultáción) juthatnak hozzá a konzulensek, és ezek még kiegészíthetők a csoportról alkotott általános tapasztalatokkal is, melyek az aktivitásra, hozzáállásra, együttműködési készségre vonatkozhatnak. Szerencsés esetben a konzulensek egymást követően gazdagíthatják ezt a képet, ha továbbadják az általuk begyűjtött információhalmazt az utánuk következőnek. Nagy segítséget jelent a konzultációs folyamatban, ha a konzulensek minden olyan információt megosztanak egymással, amely a csoportról rendelkezésükre áll. Tisztában vagyunk azzal, hogy a TTB-re korábban biztosított két óra is kevés volt ahhoz, hogy a résztvevőkről ilyen mélységű ismereteket szerezzenek a konzulensek, de mióta felére csökkent az erre szánható idő, reménytelen a maga teljességében képet formálni a csoportokról. Reméljük, hogy az alapvizsga konzultációkon túl más képzési helyzetekben is használni fogják az alább részletezett módszert. Javasoljuk, hogy próbálják ki az általunk összeállított, kifejezetten a bemutatkozáskor felhasználható Adatgyűjtő lapot! Ez egy gyors, a későbbiekben név nélkül is feldolgozható adatrögzítést tesz lehetővé. A fentieken kívül - 5 -

6 hasznos a csoportra vonatkozó egyéb információk gyűjtése is. Ehhez használható az Információgyűjtő táblázat, amelyet ugyancsak a TTB-t irányító konzulens kezdhet el feltölteni, majd küldheti tovább felhasználásra és kiegészítésre a többi konzulensnek. (Elérhetők a Probonon keresztül, az Útmutatók felületén.) A táblázat az alábbi, a célcsoport egészére, vagy egy jelentős részére vonatkozó tulajdonságok felmérésére, tárolására készült: nyitottság: nem jellemző / átlagos / jó aktivitási szint: passzív / közepes / aktív motiváltság: enyhe / közepes / erős tanulási környezet, körülmények rossz / átlagos / jó tanulási szokások, stílus: nem ismert / részben ismert / ismert tanulási rutin, képességek csekély / átlagos / jó szintű előzetes tudás, tájékozottság, érdeklődés, mélysége, iránya, illetve annak hiánya egyéb a felkészülés szempontjából lényeges - információk Az összegyűjtött információk nagyon fontosak a többi konzulensnek is, ezért célszerű elvégezni az összegzést, a következtetések levonását és ezt eljuttatni a folyamatban következő kollégának is. (Szerencsés esetben a TTB-t tartó folytatja szakmai modullal a felkészítést, így még több tapasztalatot gyűjthet be, adhat tovább!) A TTB megtartása alatt felhalmozódó információk felhasználásával keletkező és továbbküldhető dokumentumok a következők: Információgyűjtő tábla (a TTB megtartása során tapasztaltak és az adatgyűjtő lap alapján készül) Egy 0,5 1 oldalas összegzés (az adatgyűjtő lapban szereplő információk alapján, illetve az elvárások-elutasítások megismerése után készül) A konzulensnek a résztvevőkkel meg kell értetni, hogy a rendelkezésre álló csekély idő nem ad lehetőséget a tananyag hagyományos, előadásszerű elsajátíttatására, ezért a konzulenseknek ez nem lehet feladata. A csoport magasabban kvalifikált, tapasztaltabb részével (akár többségével) pedig el kell fogadtatni, hogy a felkészülést segítő konzulensi támogatás szintjét a kevésbé rutinos, esetleg alacsonyabb végzettséggel rendelkező résztvevőkhöz kell igazítani. (Mind ezt diszkréten, a kevésbé felkészült résztvevők érzékenységét nem sértve kell megtenni!) Ezen túl kísérletet lehet tenni a képzettebbek felkészítési folyamatba oktatóként történő bevonására is! Fontos kötelezettsége a TTB-t vezető konzulensnek, hogy felmérje, mennyire ismerik a tananyagot a résztvevők (ezt az információt is beépítheti az ún. összegzésbe) és a felkészületleneket ösztönözze arra, hogy legalább a következő napi anyagrészek elolvasásával készüljenek a foglalkozásokra. Ezt a folyamatot pl. előzetes feladatok kiadásával támogathatja

7 2. Felkészülés a konzultáció tanulástechnikai blokkjának megtartására a. a csoportról előzetesen rendelkezésre álló ismeretek megszerzése b. a konzultációs helyszín adottságainak a megismerése, feltérképezése c. a képzési cél kitűzése, a feladat meghatározása d. a módszerek kiválasztása e. a szükséges eszközök számbavétele f. a konzulensi és résztvevői tevékenység megtervezése g. kockázatelemzés - alternatívák kidolgozása, h. konzultációs terv, vázlat (foglalkozási terv) készítése i. szervezés: a szükséges feltételek biztosítása 3. A konzultáció felvezetése, a konzulens és a résztvevők bemutatkozása A konzulensnek rövid bemutatkozásakor - néhány alapinformáció megosztásán túl - célszerű bemutatni a szakmai felkészültségét igazoló elemeket, a téma iránti elkötelezettségét. A célok megfogalmazásakor érdemes kitérni arra, hogy a konzultáción a részvétel nem kötelező, és az mindössze keretet és lehetőséget kínál ahhoz, hogy a vizsgára készülő segítséget kapjon a számára nehezen feldolgozható tananyagrészek megértéséhez, megtanulásához, de nem helyettesíti az önálló tanulást. Hangsúlyozni kell, hogy a résztvevőnek a tananyag ismeretében kell a konzultáción megjelennie, hogy jelezni tudja a tanulás közben felmerült problémákat, nehézségeket! Hangsúlyozzuk, hogy a konzultáció sikeressége az interaktivitáson múlik, hatékonysága a résztvevők felkészültségétől és együttműködési hajlandóságától nagymértékben függ. A bemutatkozás fontosságának a hangsúlyozása után maga a konzulens a bemutatkozás tartalmának és időkeretének meghatározásával - irányítsa ezt az aktust. Ekkor kezdhető el az információgyűjtő táblázat feltöltéséhez szükséges adatok megszerzése. A könnyű és gyors kezelhetőség érdekében készítettünk egy, a bemutatkozáskor használható adatgyűjtő lapot. Milyen alapinformációkra kérdezzünk rá? Javaslat: név, munkakör, beosztás, végzettségek, irányultság, milyen előzetes tudással rendelkezik, illetve mondjon mindenki valamilyen személyes, egyedi tulajdonságot, jellemzőt, érdeklődési kört vagy épp hobbit, amiről őt a csoporttagok jobban megjegyezhetik. A kitűzős névkártyák (vagy ruhára ragasztható címkék) alkalmazása nagyban megkönnyíti a csoporttagok együttműködését, a kapcsolatépítést, de a később csoporthoz kerülő konzulensek dolgát is: a gyorsabb megismerést, a jó hangulatú kapcsolattartást. Ennek elkészítésé

8 re már a gyülekezéskor célszerű felkérni a résztvevőket. (Keresztnevüket, becenevüket írják jól látható módon a kitűzőre) Néhány javaslat arra, hogy a konzulens hogyan mutassa be szakmai jártasságát, elkötelezettségét a résztvevőknek a) Kulcsszavak, kifejezések kiemelése, melyek mentén vázolhatóak a konzultáció céljai. (Pl. konzultáció: önálló tanulás, bevonás-bevonódás, tanulástámogatási lehetőségek, tananyag és tanulási segédlet.) A kulcsszavak strukturálnak, lényegkiemelőek, könnyen megmaradnak az emlékezetben. b) Ráhangolásként feltehetünk néhány kérdést. Pl. Mennyi idejük lesz a tanulásra? Mi az, ami érdekli a résztvevőket a modulok közül? Mely területeken rendelkeznek előismeretekkel? Hogyan szoktak vizsgára készülni? Miért nehéz/könnyű az írásbeli vizsga? Ki vizsgázott már úgy, hogy tesztkérdéseket kellett megoldania? Milyen fajta kérdéseket ismernek? stb. c) Rövid asszociációs feladat. A konzulens a téma szempontjából releváns kulcsszavakat mond, és megkérdezi, a kulcsszavakról kinek mi jut elsőre az eszébe? Erre építve lehet elmondani a leglényegesebb információkat. [Gyorsan és könnyen be lehet vonni a csoportot, egy lendületes asszociációval nagy kezdőlökést adhat egy alakuló csoportdinamikának, valamint egy-egy szót mindig könnyebb az elején kimondani, mint hosszabb összetett mondatokat.] 4. Elvárások tisztázása, szabályok rögzítése, célok kijelölése Jó tudni, hogy milyen előzetes elképzeléseik, esetleg félelmeik (elutasításaik) vannak a résztvevőknek? Mit várnak el a konzultációs folyamattól? a) Indító kérdés: Mikor lehet hasznos a résztvevők számára egy ilyen konzultáció? Mitől függ, hogy motivált-e valaki? Mitől lehet sikeres vagy hatékony a konzultáció? Milyen magas mércét szeretne, hogy megugorjon akár ő, akár a csoport? Mikor lenne elégedett a történésekkel? stb. Nem árt még egyszer tudatosítani, hogy a konzultáció más, mint pl. egy tanóra, vagy előadás, hogy azon a tananyagot ismerő, felkészülés közben lévő résztvevőkre számítunk. b) Öntapadós cédulákra írva (post-it lapocskák) válaszoljanak egyénileg az alábbi kérdésekre! (1) Mit vár el, mi történjen a konzultációkon, mikor lenne elégedett? (2) Mi az, amit nem szeretne, ami ne legyen semmiképpen, mikor lenne elégedetlen? A válaszokat először a résztvevők önállóan megírják, majd egyesével, ki-ki röviden (indoklással) megosztja az elvárásait, elutasításait, illetve felragasztja az öntapadós cédulát - 8 -

9 egy jól látható helyre (flipchart tábla vagy fal). A konzulens csoportosítja az elvárásokat, elutasításokat és rögzíti az állapotot, hogy a kurzus végén összevethesse mindenki az elvárásait a valós történésekkel. A működési szabályok megfogalmazása Milyen - a csoport működésére, a résztvevő egyének magatartására vonatkozó - alapvető szabályok betartását gondolják fontosnak, ahhoz, hogy a fenti célok teljesüljenek? Sorolják fel, a konzulens rögzítse a flip-chart táblán (csomagolópapíron). Ezt kövesse a szabályok súlyozása, a legfontosabbak megjelölése: a konzulens foglalja össze az elvárások és az elhangzottak alapján a legfontosabb szabályokat. Néhány javasolt szabály, amelyek betartása megkönnyíti az együttműködést, elejét veheti sok felesleges, romboló hatású konfrontálódásnak: Nyitottság kérdések megfogalmazása, kimondása: Saját kérdésére ki-ki előbb utóbb választ kap, de sokat tanulhatnak abból is, ami a társakban kérdésként felmerült. Együttműködési készség, hajlandóság Pontosság az egyes tematikus egységek időkerete behatárolt, a késés akadályozza a munkát, és tiszteletlenség a többiekkel szemben Figyelem, türelem egymással szemben: oda kell figyelni egymásra, meg kell hallgatni egymást! Nem minősítjük egymás gondolatait, ötleteit, véleményét sem szóval, sem metakommunikációs jelzésekkel! Mások véleményének, gondolatainak a tiszteletben tartása kötelező Fontos, hogy a szabályokat mindenki elfogadja. A szabályok betartatása és az ezekkel kapcsolatos visszajelzések adása a konzulens feladata

10 II. MÓDSZERTANI JAVASLATOK A TANANYAG ÖNÁLLÓ FEL- DOLGOZÁSÁHOZ, A KONZULTÁCIÓ LEBONYOLÍTÁSÁHOZ 1. Tanulási ötletek az önálló tanuláshoz A konzulensi felkészítőn megismert segédanyag (Tanulási segédlet a közigazgatási alapvizsga tananyagának a feldolgozásához) számos lehetőséget kínál általános, nem tananyag-specifikus módszerek, munkaformák bemutatására. Emlékeztetőül néhány jó tanács, amelyekről bővebben, példákkal, a fent említett anyagban olvashat: Az olvasottakat kösse mindennapi tapasztalataihoz! Ha nem ért valamit maradéktalanul, ne haladjon tovább! Készítsen saját használatú, táblázatos fogalomtárat! Rajzoljon! Ne hagyja ki a számítógép adta lehetőségeket! o használja a felsorolás és számozás funkciót o kommentálja a szöveget o ha kell rövidítsen, tömörítsen, használja a törlés funkciót o használja a vizuális kiemelés lehetőségeit Fogalmazzon meg kérdéseket a szöveggel kapcsolatban Általában érdemes O átnézni a tartalomjegyzéket, a tematikát, és kiválasztani az ismerősnek, nehéznek tartott tananyagrészeket, O megállapítani, milyen előismeretekre, tapasztalatokra lehet építeni, O megkeresni, melyek azok az internetes honlapok, amelyekről megbízható információk gyűjthetők, O a tananyag elektronikus és papír alapú verzióját egyidejűleg használni, O tisztában lenni azzal, melyek azok a könyvek, vagy ezek elektronikus változatai, amelyek segíthetnek a tájékozódásban (pl. Értelmező kéziszótár, Idegen szavak szótára) 2. Lehetséges feladatok, példák a tananyag feldolgozáshoz A konzulensi felkészítőn használt és birtokba vett segédanyagban (A TTB forgatókönyve, Technikák) megismert feladatfajták egyéni, páros és csoportmunkában is elvégeztethetők a résztvevőkkel. Át kell gondolni, hogy adott feladat megoldása konkrétan milyen résztvevői, illetve konzulensi tevékenységet igényel (pl. egyéni értelmező olvasást, egyéni olvasás után közös értelmezést, majd egyéni vagy közös álláspont kialakítását). Tudni kell, hogy milyen eredmény (produktum) várható a feladat megoldása során, (szóbeli ismertetés, prezentáció, írásban leadott megoldás, ábra, rajz, teszt), hogyan lehet a feladat végrehajtását, az

11 eredményt ellenőrizni (végig kell hallgatni mindenkit, el kell olvasni a megoldásokat, önellenőrzést alkalmazunk), hogyan biztosítható a diszkréció, mert mindegyiknek más lehet az eszköze és a módszere, ennek megfelelően az időigénye! Az alábbiakban a háttéranyagokban szereplő feladatokon túlmenően néhány konkrét, a konzultáción is felhasználható ötlettel, tanáccsal kívánunk kedvet csinálni az új szellemiségű foglalkozások tervezéséhez, szervezéséhez, illetve vezetéshez. a) A konzultáció levezetéséhez javasoljuk néhány dia (PPT) elkészítését, mely nem előadás, csak kíséri és színesebbé teszi a bevezető gondolatokat, esetleg vázlatként funkcionál, felkelti az érdeklődést. b) Nagyon jó, ha adott tananyagegységgel kapcsolatban sort tud keríteni a konzulens a vizsgára készülők meglévő ismereteinek a felmérésére. Erre több módszer is kínálkozik. Például: Néhány (6-7) kérdésből álló, egyértelműen, röviden megválaszolható (és egyértelműen ellenőrizhető) feladatsor, illetve teszt kivetítése projektorral (interaktív táblán), vagy kiosztása papíron az órarend szerinti tananyagból. (A válaszadásra szánt időt mindig adjuk meg!) A válaszadás után javítást kérhetünk pl. önellenőrzéssel, illetve önértékeléssel (Ki hány pontot ért el?). Diszkrét visszajelzés a konzulens számára, ha a javított válaszokat tartalmazó (akár név nélkül) beadott lapokat gyorsan átfutja. Elképzelhető a meglévő tudás ellenőrzésére a régi bevált módszer is: frontálisan, röviden megválaszolható kérdésekkel méri fel a résztvevőt tájékozottságot a konzulens. Ebben az esetben fel kell vállalni a felszólítást, ellenkező esetben nem lesz az egész csoportra kiterjedően reális a kép. Ez a helyzet ráadásul feszélyezi a kevésbé képzett, vagy introvertált (zárkózottabb) résztvevőket. Nehezebb és időigényesebb, azonban készségek, kompetenciák hiányára illetve meglétének felmérésére is alkalmas módszer, ha adott témával kapcsolatban valamilyen rövidebb, de komplex, kisebb (2-3 legfeljebb 3-4 fős) csoportokban elvégezhető, problémamegoldásra irányuló feladatot adunk ki (Pl. egy ügymenettel, vagy hivatali ügyintézéssel, jogalkalmazással, esetleg hivatásetikai problémával kapcsolatban). Csoportfeladatok tervezésekor számítani kell arra, hogy a feladat megoldásának az ismertetése, illetve a konzulens reflexiója sok időt tud elvenni, és nem ad képet a csoport valamennyi tagjának a képességeiről, tudásáról. Tekintettel arra, hogy általában kevés az idő és a résztvevőket egy on-line teszt-vizsgára készítjük fel, az első eljárás alkalmazása a legpraktikusabb és leghasznosabb. c) Az addigi (otthoni) felkészülés során problémásnak mutatkozó területek feltárása (egyrészt a tananyagra, másrészt a tanulási módszerekre vonatkozóan) megtörténhet pl

12 írásban, névtelenül jelzett problémák begyűjtésével, akár a foglalkozások előtt, vagy egy szünetben lebonyolítva a papírok összegyűjtését. Enyhe nyomásgyakorlást jelent, de hasznos, ha mindenkinek fel kell írnia egy cédulára legalább egy tanulással és egy tananyaggal kapcsolatos problémát, de feltárhatunk ilyen jellegű problémákat ötletbörzéhez hasonlóan szóban, problémahalmaz összegyűjtésével, azok között súlyozással (prioritási sorrend felállításával), amely alkalmas annak kiderítésére, hogy melyek a legtöbbeket érintő, illetve legsúlyosabbnak vélt problémák. (Pl. a felvetett problémákat táblára írjuk, kap mindenki X számú szavazatot ez lehet egyszerű post-it, színes, ragadós papírcetli és a mellé a probléma mellé teheti - arra voksolhat - amely számára a legsúlyosabb.) Így kaphat a konzulens olyan információkat, amelyek alapján képes lesz a csoport igényeinek megfelelően súlyozni a tananyagban, olyan irányú segítséget nyújtani a résztvevőknek, illetve azokra a problémákra koncentrálni, amelyek valóban foglalkoztatják őket. d) Ha pl. az előzőekben leírt problémafeltárás nem eredményes, célszerű tájékozódni arról, hogy a vizsgára készülők mennyire vannak tisztában a tananyag súlyponti elemeivel (az aktuális tananyagrész 3-4 fős kiscsoportokban történő ilyen jellegű átvilágíttatása, lényegkiemelés, majd közös elemző és értékelő megbeszélés következhet. e) A vizsgára való felkészülés lényeges mozzanata lehet a kulcsfogalmak kiscsoportban történő azonosítása a tananyagban, a legfontosabbak értelmezése, analizálása, érthető és tanulható definíciók megalkotása és ezek közös megbeszélése. f) Összefüggő szövegrészek értelmezése, tördelése, strukturálása kiscsoportokban, majd ezek frontális, értékelő, tisztázó megbeszélése. Mindig megkönnyíti és meggyorsítja az ellenőrzést, értékelést a megoldások kivetítése, vagy kézbe adása. g) Adott tananyagrészhez teszt-kérdések készítése kiscsoportokban. A hétféle feladattípus mindegyikére készítsen mintát egy-egy csoport, majd mutassák be a produktumokat. A feladat elvégzésekor gyűjtsék össze a csapatok (párok) tapasztalataikat: az egyes kérdéstípusoknak milyen sajátosságai, a feladatok megoldásának milyen lehetséges buktatói vannak, mire lehet és kell vigyázni a tesztíráskor! Mely feladattípus mely tananyagrészekből szerkeszthető könnyebben? Beszéljék meg az egyes feladattípusok sajátosságait az értékelés szempontjából is! h) A próbateszt íratása (csak néhány kérdéssel, néhány perc alatt) mindenképpen ajánlatos, nagymértékben növeli a vizsgára készülők magabiztosságát. A megoldás után az eredmények megállapítása történhet diszkrét formában (pl. önellenőrzés), nem szabad, hogy megszégyenüljenek a gyengébben teljesítők. Más a helyzet, ha olyan egészséges, egymást elfogadó, segítő a csoport, ahol mindenki vállalja a megméret

13 tetést. Akár így, akár úgy, az eredmények ismeretében egy közös feladat- illetve szövegértelmezésnek fontos szerepe lehet a tanulásban. i) Ha azt tapasztalja a konzulens, hogy a csoportja képzettség, képesség szempontjából nagyon heterogén, illetve hamar megmutatkoznak néhány csoporttag kiemelkedő kvalitásai, lehet úgy alakítani a feladatokat, hogy a megoldás elősegítésébe, az elkészült feladatok ellenőrzésébe bevonja az erre alkalmas résztvevőket a konzulens. A fent leírt módszerek ajánlások, egyszerre valamennyit vagy akár többségüket felhasználni lehetetlen. Próbálja közülük kiválasztani azokat, amelyek a célcsoporton kívül illenek az Ön egyéniségéhez, habitusához is. Ez a kis módszertár kiegészíthető, gazdagítható, elemei bizonyos didaktikai alapelvek betartásával átalakíthatók, variálhatók. Igazi sikernek azt tekintenénk, ha ehhez is kedvet kapnának az alapvizsgára felkészítő konzulensek. Ebben bízva ajánljuk szíves felhasználásra a segédletben foglaltakat

14 III. HOGYAN KÉSZÍTSE FEL A KONZULENS A RÉSZTVEVŐKET A VIZSGÁRA? Tájékoztassa a résztvevőket a vizsga feltételeiről, körülményeiről! o Az alapvizsga on-line (interneten keresztül) zajlik ellenőrzött körülmények között; o A vizsga ideje 45 perc, mely a felületre való belépéstől indul; o Összesen 50 kérdést kell megválaszolnia a rendelkezésre álló idő alatt; o A kérdéseket a számítógép véletlenszerűen generálja, választja ki a kérdésbankból, nincs két egyforma feladatsor! A kérdések az összes tananyagrészt felölelik a következő bontásban: 1. modul: Alkotmányos és jogi alapismeretek: összesen 9 kérdés 1.1. almodul: Alkotmányos és jogi ismeretek (2 db) 1.2. almodul: Államszervezet (5 db) 1.3. almodul: Jogi szabályozás (2 db) 2. modul: Közigazgatási alapismeretek: összesen 19 kérdés 2.1. almodul: A közigazgatási intézményrendszere és jogi alapfogalmai (6 db) 2.2. almodul: Közszolgálat (3 db) 2.3. almodul: Közszolgálati hivatásetika (2 db) 2.4. almodul: Közigazgatási jogalkalmazás és hatósági eljárás (6 db) 2.5. almodul: Közigazgatás-fejlesztési stratégia (Magyary Program) (2 db) 3. modul: Európai Uniós alapismeretek: összesen 4 kérdés 3.1 almodul: Az Európai Unió fejlődése és intézményrendszere (2 db) 3.2 almodul: Az Európai Unió jogrendszere (2 db) 4. modul: Gazdálkodási és pénzügyi alapismeretek: összesen 6 kérdés 5. modul: Információbiztonsági és adatvédelmi alapismeretek: összesen 3 kérdés 5.1. és 5.2 almodul: Adatvédelem és információszabadság (összesen 2 db) 5.3. almodul: Információbiztonság: (1 db) 6. modul: Közigazgatási szervezetek működése: összesen 7 kérdés almodul: A közigazgatási reformokkal kapcsolatos elméletek 6.1. almodul: Közigazgatás szervezetelméleti megközelítésben 6.2. almodul: Vezetői feladatok a közigazgatásban 6.3. almodul: Közigazgatási szervezetek működési folyamatai 7. modul: Nemzetpolitika: összesen 2 db kérdés

15 Néhány jótanács, amelyekkel érdemes ellátni a vizsgára készülőket A tesztlapot a kitöltés megkezdése előtt célszerű nagyjából végigolvasni (felmérheti a vizsgázó, hogy mire számíthat) Érdemes több nekifutással megoldani a feladatokat. Az elsőnél pl. csak azokat, amelyek megoldásában biztos a vizsgázó. A kérdés helyes értelmezése, megértése nélkül nincs esély a tudatosan jó megoldásra! El kell tehát többször is olvasni a kérdést, a feladatot, bonyolultabb esetben viszsza-visszatérni rá. Értelemszerűen érdemes a végére hagyni a nehezebben megoldható, vagy megválaszolhatatlannak tűnő feladatokat Megoldatlanul ne maradjon egy feladat sem, ellenőrizze le, használja ki az időt! Ismertesse meg a vizsgázókkal a teszt feladattípusait! A vizsga során a következő feladat, illetve kérdéstípusokkal találkozhat a tesztben: 1. Igaz hamis 2. Kakukktojás 3. Többszörös választás 4. Klasszikus egyszeres választás 5. Hiányos mondat 6. Sorképzés 7. Párosítás Egy feladat helyes megoldása 1 pont. A számítógép csak a teljes egészében hibátlanul megoldott feladatot fogadja el. (Pl. a többszörös választás esetén, ha csak eggyel többet vagy kevesebbet, vagy nem az elvártakat jelöli be a vizsgázó, akkor már nem jár érte pont!) Akkor eredményes a vizsga, ha legalább 50% + 1, azaz 26 pontot ér el a vizsgázó. Mindenkinek saját megoldási ideje van, ha ez elfogy, a rendszer maga zárja le a vizsgát. A feladatokat nemcsak a számozási sorrendben lehet megoldani. A korábban megoldott feladatot lehet javítani, tehát van korrigálási lehetőség. Mutasson be példákat az egyes kérdés, illetve feladattípusokra, térjen ki ezek sajátosságaira! A vizsgafelületen pontosan ilyen formátumban fognak megjelenni a kérdések, feladatok!

16 1. IGAZ HAMIS Talán az egyik a leggyakrabban előforduló, elméletileg könnyű kérdéstípus, hisz 50% az esély a helyes választásra. A döntést megnehezítheti, ha az adott állítás hosszú, bonyolult, szinte teljesen megegyezik az igaz állítással, azonban akár csak egy lényeges elemében eltér tőle, akkor az már hamis. Ennél a kérdéstípusnál is kevés tehát, hogy nagyjából ismerje a témát a vizsgázó, a lényeges fogalmi elemek pontos ismeretére van szükség. A választási lehetőségek sorrendje is változik, nem mindig az igaz van feljebb!

17 2. KAKUKKTOJÁS Viszonylag ritka kérdéstípus. Sok tekintetben megegyezik az egyszeres választással, azonban itt a kiválasztás elve nem a megfelelőség nem az, hogy mi a helyes: a kiválasztandó lehet a helytelen megállapítás, állítás, és lehet egyszerűen a logikailag valamilyen szempontból oda nem illőség. A tudatosan helyes megoldáshoz ebben az esetben is pontos ismeretekre van szükség. Értelemszerűen csak egy kakukktojás, azaz helyes választás van, amely (általában a kérdésben megadott vagy a válaszadó által beazonosítandó szempont alapján) nem illik a felsorolásba, semmiképpen ne jelöljön a vizsgázó egynél többet!

18 3. TÖBBSZÖRÖS VÁLASZTÁS Ez a kérdéstípus viszonylag gyakori, de talán a legnehezebb! Ha csak három lehetőség közül kell választani kettőt, könnyebb a vizsgázó dolga, mintha négy, öt, sőt hat közül kell kettőt, hármat, vagy négyet megjelölni. Tovább nehezíti a dolgot, hogy a lehetséges jó választások számát nem jelzi előre a rendszer. Biztos, hogy nem elég egyet kiválasztani, de nem szabad minden lehetőséget megjelölni, ekkor ugyanis nulla pontot ér a munkánk! Csak akkor jár érte pont, ha annyit választ jelöl meg, amennyi elvárt, és csak azokat választja, amelyek elvártak, tehát helyesek!

19 4. KLASSZIKUS EGYSZERES VÁLASZTÁS Ez is egy igen gyakori kérdéstípus! Ilyen kérdés esetén: csak egy választ szabad megjelölni (csak egyet enged a rendszer), de egyet mindenképpen érdemes, még akkor is, ha bizonytalan valaki a válasz helyességét illetően. A rossz választ nem bünteti a rendszer pontlevonással, a hiányzó válasz viszont biztos nem értékelhető, tehát pl. ebben az esetben 1/3 esély van a helyes válasz eltalálására

20 5. HIÁNYOS MONDAT Ez a feladattípus elég ritkán fordul elő, bizonyos fajta szövegek (pl. kevés tényt, adatot tartalmazó, leíró, esszé jellegű) esetében gyakoribb. Ebben a feladattípusban találkozunk egy szavas, illetve két szavas, azaz kifejezéses (kifejezés = egynél több szóból alkotott szószerkezet) formával. Mindkét esetben legördülő sávban találjuk a választható lehetőségeket. Néhány esetben a helyes (behelyettesíthető) fogalompár kizárásos alapon, nyelvtani/nyelvi-logikai úton is kiválasztható: helyes megoldás esetén egy nyelvileg is helyes mondatot kell kapnunk. De legalább is kizárható néha egy-egy vélt megoldás. Legtöbbször ez esetben is nagy figyelmet és pontos szöveg-, illetve fogalomismeretet igényel a helyes megoldás megtalálása. A kettős behelyettesítés esetén csak akkor jár érte pont, ha mindkét kiválasztott szó/kifejezés helyes

21 6. SORBA RENDEZÉS Ez is a ritkább feladattípusok közé tartozik. A sorrend felállítása történhet időbeliség, térbeliség vagy valamilyen intenzitásbeli különbség alapján. Ennek felismerése, megértése és megfelelő mélységű tényanyag ismerete szükséges a helyes megoldáshoz. Itt is segítséget jelenthet a logika ( józan ész ) használata, kontrollja. Technikailag az a feladat, hogy a kurzorral kiválasztott elemet az egérrel (a lenyomott bal egérgombot folyamatosan lenyomva tartva) az oszlopban kiválasztott helyre kell ráhúzni és ott elengedni! Ezért a feladatért is csak akkor jár pont, ha minden elem a helyére kerül

22 7. PÁROSÍTÁS Ez is ritka feladattípus. Általában nem okoz különösebb nehézséget az összetartozó fogalmak, kifejezések, szövegrészek beazonosítása és összekapcsolása, de a sok elolvasandó szöveg miatt általában több időt igényel a megoldása. Bizonytalanság esetén a logikai alapon történő kizárás segíthet a párok megtalálásában! A technikai feladat az, hogy a jobb oldali oszlopból, a kurzorral kiválasztott elemet az egérrel (a lenyomott bal egérgombot folyamatosan lenyomva tartva) a bal oldali oszlop kiválasztott elemére kell ráhúzni és ott elengedni! Csak akkor jár pont, ha minden elem a helyére kerül. Amennyiben kérdései merülnének fel a segédlettel kapcsolatban, netán további segítségre lenne szüksége, forduljon bizalommal képzésmódszertanban jártas kollégáinkhoz: vtki-kepzok@vtki.uni-nke.hu Eredményes felkészítést és sikeres vizsgázást kívánunk! az NKE Vezető- és Továbbképzési Intézetének munkatársai