A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság beszámolója a között végzett berendezés-felügyeleti tevékenység értékeléséről

Átírás

1 A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság beszámolója a között végzett berendezés-felügyeleti tevékenység értékeléséről Bevezetés Az Európai Unió termékek piacfelügyeletéről szóló rendelete 1 a 18. cikk 6. bekezdésében előírja a tagállamoknak, hogy időszakonként visszatérően, de legalább négyévente vizsgálják felül és értékeljék a rendelet hatálya alá tartozó termékekkel kapcsolatos piacfelügyeleti tevékenységüket, majd ennek eredményét elektronikus formában hozzák nyilvánosságra. A jelen beszámoló a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) feladat- és hatáskörébe tartozó, a termékek piacfelügyeletével kapcsolatos tevékenységek rövid bemutatását és értékelését tartalmazza a közötti időszakra vonatkozóan. Az NMHH berendezés-felügyeleti tevékenységének intézményi aspektusai Információ a közötti időszakban meglévő általános piacfelügyeleti szervezetről és infrastruktúrákról A termékek piacfelügyeletének hazai rendszerében az NMHH két harmonizált területre tartozó szabályozás, az elektronikus hírközlő végberendezésekre és a rádióberendezésekre vonatkozó RTTE irányelv 2, valamint hatásköre keretei között az elektromágneses összeférhetőségre (EMC) vonatkozó irányelv 3 nemzeti implementációját jelentő jogszabályok érvényre juttatásáért felelős. Ezek az elektronikus hírközlésről szóló évi C. törvény (Eht.), a rádióberendezésekről és az elektronikus hírközlő végberendezésekről, valamint megfelelőségük kölcsönös elismeréséről szóló 5/2004 (IV. 13.) IHM rendelet (RTTEr.) valamint az elektromágneses összeférhetőségről szóló 62/2006 (VIII. 30.) GKM rendelet (EMCr.) Az RTTE irányelv tekintetében a hatóság a piacfelügyeleti feladatokat önálló felelősként látja el, míg az EMC irányelv esetében hatásköre csak az elektronikus hírközlő végberendezésekre, a rádióberendezésekre, valamint a nagyfrekvenciás villamos vagy elektronikus berendezésekre terjed ki. A jelentés tárgyát képező időszakban 2013 februárjáig az EMC-vel kapcsolatos piacfelügyeleti feladatok ellátásában a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) is részt vett. Információk a piacfelügyeleti tevékenységekre rendelkezésre álló összes erőforrásról 1.1. A piacfelügyeleti hatóságok Az Európai Parlament és a Tanács július 9-i 765/2008/EK rendelete a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről 2 Az Európai Parlament és a Tanács március 9-i 1999/5/EK irányelve a rádióberendezésekről és a távközlő végberendezésekről, valamint a megfelelőségük kölcsönös elismeréséről 3 Az Európai Parlament és a Tanács december 15-i 2004/108/EK irányelve az elektromágneses összeférhetőségre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről és a 89/336/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről

2 rendelkezésére álló költségvetés névleges értéken (EUR)* 1.2. A piacfelügyeleti hatóságok rendelkezésére álló költségvetés relatív értékben (a teljes nemzeti költségvetés %-ában)* 2. A piacfelügyeleti hatóságok rendelkezésére álló személyzet (teljes munkaidős egyenérték) 3. Az piacfelügyeleti hatóságok rendelkezésére álló ellenőrök száma (teljes munkaidős egyenérték) 493,75 514,25 560,85 569, *Az NMHH költségvetésén belül a rendelet szerinti piacfelügyeleti tevékenységekre fordított összeg nem kerül külön tervezésre és kimutatásra, mivel az a hatóság felügyeleti tevékenységének integráns részét képezi. A piacfelügyeleti tevékenységek működésének értékelése A jelentés tárgyát képező időszakban az NMHH által végzett berendezés-felügyeleti tevékenységet folyamatos változás jellemezte, követve a hírközlő végberendezések és a rádióberendezések, illetve a nagyfrekvenciás jelet és mellékhatást keltő berendezések piacának alakulását. Az elektronikus hírközlő hálózatok digitalizációja, a hírközlő végberendezések és az informatikai eszközök előrehaladó konvergenciája a dedikált távközlő végberendezések, azon belül is az analóg eszközök (telefon- és faxkészülékek, számkijelzők stb.) jelentőségének csökkenésével, egyes berendezés kategóriák piacról eltűnésével járt. A rádiós átvitel útján kommunikáló eszközök száma és változatossága ugyanakkor korábban előre nem jelezhető mértékben megnőtt, ez a folyamat ma is tart. Tekintettel a rádióspektrum korlátos voltára és a rádióalkalmazások inherens zavarérzékenységére egyre nagyobb jelentőséget kap ezért a rádióberendezésekre vonatkozó alapvető követelmények betartása és betartatása. Hasonlóan fontos azonban az eredetileg az elektromágneses összeférhetőségre vonatkozó előírások érvényesülésének fokozott figyelemmel követése is, mivel gyakran olyan berendezések okoznak normál használatuk során utóbb nehezen felderíthető és megszüntethető zavarást, amelyeket egyáltalán nem rádiókommunikációra terveztek, csupán a működésük során keletkeznek rádiófrekvenciás jelek. A technológia fejlődése mellett a jelentés tárgyát képező időszak másik fontos trendje a piaci szereplők körének változása és a közöttük fennálló kapcsolatok átformálódása volt. A belső piacon elérhető berendezések nagy része ma már harmadik országból (jellemzően Kínából) származik, így a piacfelügyeleti hatóságok számára jóval nehezebbé vált a gyártóra vonatkozó kötelezettségek betartatása. A forgalmazási struktúrák is jelentős változáson estek át: a korábbi hagyományos bolti értékesítés mellett egyes esetekben azokat meg is előzve kiemelkedő szerepet kap az Internetes kereskedelem, ahol nem ritkán a forgalmazási lánc valamennyi résztvevője a Közösségen kívüli országban van letelepedve. Ez különösen komoly kihívást jelent, mivel az NMHH feladat- és

3 hatáskörébe tartozó irányelvek alapvetően a forgalomba hozatalra, a forgalmazásra és egyes esetekben a használatba vételre tartalmaznak előírásokat, ugyanakkor a végfelhasználók tevékenysége nem tartozik a piacfelügyelet hatókörébe. A piacon elérhető berendezések sokasága és sokfélesége, valamint sokszor nagyon rövid életciklusa az erőforrásokkal való gazdálkodásban is megfelelő döntések meghozatalát igényli. Az NMHH ezekre a fő folyamatokra reagálva egyfelől folyamatosan fejlesztette a piacfelügyeleti ellenőrzésekhez szükséges műszaki-mérési kompetenciáit, másfelől erősítette részvételét a hasonló feladatú külföldi társhatóságokkal fennálló együttműködés területén is. Ilyen módon lehetségessé vált az európai legjobb gyakorlatok megismerése, és amennyiben indokolt, azok beépíthetők a hazai hatósági munkába. Az ellenőrzések tervezése során egyre inkább a kockázat alapú piacfelügyelet elve érvényesült, ilyen módon a már korábban is problematikusnak bizonyult, vagy a piacon újonnan megjelenő, kockázatos berendezésfajták ellenőrzésére lehetett az erőforrások nagyobb részét fordítani. Ugyanakkor a jelentésben szereplő adatok is mutatják, hogy ezeket az elveket a jövőben is konzekvensen követni szükséges a piacfelügyelet közérdekű céljainak minél magasabb szintű elérése érdekében. Az NMHH egyes ágazatokban folytatott berendezés-felügyeleti tevékenysége Elektromágneses összeférhetőség (EMC) Információk a közötti időszakban folytatott hatósági tevékenységekről A termékekkel kapcsolatos balesetek/fogyasztói panaszok száma A tisztességtelen versenyre vonatkozó megalapozott ágazati panaszok száma Az ellenőrzések száma (összesen) a reaktív ellenőrzések száma a saját kezdeményezésű ellenőrzések száma 3.3. a vámhatóságok által kezdeményezett ellenőrzések száma 4. Ellenőrzések száma a következők alapján: laboratóriumokban végrehajtott vizsgálatok 4.2. a termékek fizikai ellenőrzése A következő eredménnyel záruló ellenőrzések száma: 5.1. meg nem felelést állapítottak meg a gazdasági szereplők korrekciós intézkedéseket ( önkéntes intézkedéseket ) hoztak 5.3. a piacfelügyeleti hatóságok korlátozó intézkedéseket hoztak

4 5.4. szankciókat/büntetéseket alkalmaztak Azon ellenőrzések száma, amelyekben más tagállamokat is felkértek az együttműködésre Az ágazatban folyó piacfelügyeleti tevékenységek működésének értékelése Az ellenőrzések elsődleges célja - a fogyasztók védelme mellett - azon gyártók védelme, amelyek berendezéseiket a vonatkozó szabványoknak és követelményeknek megfelelően hozzák forgalomba. További cél a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok biztonságának fenntartása és a rádiófrekvenciák jogosult és szabályos felhasználóinak védelme az előírásoknak nem megfelelő berendezések keltette zavartatással szemben. Ezt a forgalomba hozott nem megfelelő berendezések kiszűrésével és a jogsértőkkel szemben alkalmazott szankciókkal kívánjuk elérni. Az ellenőrzések tervezése, a vizsgált berendezések kiválasztása a boltokban, áruházakban és egyéb forgalmazóknál rendelkezésre álló kínálatból a sokéves piacfelügyeleti tapasztalat, továbbá az előző évek során nem megfelelőnek talált berendezés-fajták, illetve berendezés-típusok figyelembe vételével történik (kockázat alapú piacfelügyelet). Az EMC vizsgálatok főként fényforrásokat, elektromos meghajtású szerszámgépeket, valamint különféle elektronikai eszközök elektromos tápellátását biztosító tápegységeket érintettek a jelentés tárgyát képező időszakban, de figyelmet fordítottunk a távközlő végberendezések immunitás vizsgálatára is. A piacfelügyelet szorosan együttműködik az ugyancsak a hatóság szervezetébe tartozó rádiófrekvenciás zavarokat kivizsgáló szervezeti egységgel, az általuk jelzett, nagyfrekvenciás jel, vagy mellékhatás miatt fellépő zavarások esetében ellenőrizzük, hogy az azt okozó berendezés a hazai piacon megtalálható-e. A vizsgálatok, valamint a nem megfelelő berendezésekkel és az ezeket forgalmazó gazdasági szereplőkkel szemben alkalmazott korlátozó intézkedések kellő hatást gyakoroltak a piacra. Mind a nem megfelelően kialakított távközlő végberendezések, mind a vizsgálatra került fényforrások, barkács és háztartási eszközök területén javult helyzet a jelentés tárgyát képező időszakban. A gyártók igyekeznek kiküszöbölni a feltárt hibákat, a forgalmazók és forgalomba hozók együttműködési készsége a hatósági eljárásokban szintén javuló tendenciát mutat. Elektronikus hírközlő végberendezések, rádióberendezések (RTTE) Információk a közötti időszakban folytatott hatósági tevékenységekről A termékekkel kapcsolatos balesetek/fogyasztói panaszok száma 2. A tisztességtelen versenyre vonatkozó megalapozott ágazati panaszok száma 3. Az ellenőrzések száma (összesen) a reaktív ellenőrzések száma a saját kezdeményezésű ellenőrzések száma 3.3. a vámhatóságok által kezdeményezett ellenőrzések száma 4. Ellenőrzések száma a következők alapján: laboratóriumokban végrehajtott vizsgálatok

5 4.2. a termékek fizikai ellenőrzése A következő eredménnyel záruló ellenőrzések száma: 5.1. meg nem felelést állapítottak meg a gazdasági szereplők korrekciós intézkedéseket ( önkéntes intézkedéseket ) hoztak 5.3. a piacfelügyeleti hatóságok korlátozó intézkedéseket hoztak 5.4. szankciókat/büntetéseket alkalmaztak Azon ellenőrzések száma, amelyekben más tagállamokat is felkértek az együttműködésre Az ágazatban folyó piacfelügyeleti tevékenységek működésének értékelése A berendezés-felügyeleti tevékenység elsődleges célja - a fogyasztók védelme mellett - azon gyártók védelme, amelyek berendezéseiket a vonatkozó szabványoknak és követelményeknek megfelelően hozzák forgalomba. További cél a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok biztonságának fenntartása és a rádiófrekvenciák jogosult és szabályos felhasználóinak védelme az előírásoknak nem megfelelő berendezések keltette zavartatással szemben. Ezt a forgalomba hozott nem megfelelő berendezések kiszűrésével és a jogsértőkkel szemben alkalmazott szankciókkal kívánja elérni a hatóság. Az ellenőrzések tervezése, a vizsgált berendezések kiválasztása a boltokban, áruházakban és egyéb forgalmazóknál rendelkezésre álló kínálatból a sokéves piacfelügyeleti tapasztalat, továbbá az előző évek során nem megfelelőnek talált berendezés-fajták, illetve berendezés-típusok figyelembe vételével történik (kockázat alapú piacfelügyelet). A hagyományos bolti kiskereskedelem mellett kiemelt figyelmet fordít a hatóság az interneten, hazai webáruházakban forgalmazott berendezésekre is. Az Európai Gazdasági Térség más tagállamaiban működő társhatóságokkal összehangolva rendszeresen kerül sor nemzetközi kampányokra is, amelyek egy-egy berendezés típusra, vagy több tagállamban is észlelhető problémára fókuszálnak. Egyre gyakoribb az is, hogy a hatóság az Unió külső vámhatárán behozni kívánt berendezéseket vizsgál a vámszervek jelzése alapján. A piacfelügyelet szorosan együttműködik az ugyancsak a hatóság szervezetébe tartozó rádiófrekvenciás zavarokat kivizsgáló szervezeti egységgel, az általuk jelzett, nem megfelelő rádióberendezésekre visszavezethető zavarások esetében ellenőrizzük, hogy az azt okozó berendezés a hazai piacon megtalálható-e. A már évek óta fokozottan ellenőrzött FM transzmitterek, vezeték nélküli kapucsengők és kapunyitók mellett így került sor például 2013-ban nemzetközi együttműködés keretében a hazai piacon kapható 5 GHz-en működő WLAN routerek vizsgálatára, különös tekintettel arra, hogy ezek alkalmazzák-e a szabványok által előírt védelmi intézkedéseket az időjárás radarok zavarásának elkerülésére. Az ellenőrzés pozitív eredménnyel zárult, a hazai piacon elérhető ilyen berendezések megfeleltek a szabványok előírásainak. A vizsgálatok, valamint a nem megfelelő berendezésekkel és az ezeket forgalmazó gazdasági szereplőkkel szemben alkalmazott korlátozó intézkedések kellő hatást gyakoroltak a piacra. A távközlő végberendezések körében a nem megfelelő típusok száma már évek óta nagyon alacsony, és egyébként is egyre kevesebb az új berendezés ezen a piacon. A rádióberendezések esetében nehezebb általánosítani ezek sokfélesége miatt. Általánosságban elmondható, hogy javult a helyzet a

6 jelentés tárgyát képező időszakban. A gyártók igyekeznek kiküszöbölni a feltárt hibákat, a forgalmazók és forgalomba hozók együttműködési készsége a hatósági eljárásokban szintén javuló tendenciát mutat. Ugyanakkor például az FM transzmitterek, vagy a PMR (Personal Mobile Radio) adó-vevők körében továbbra is nagyon magas, 60-80%-os a nem megfelelő berendezések aránya. Hasonlóan sok a probléma a vezeték nélküli kapucsengők és a kapunyitók esetében is, itt is a vizsgált berendezések átlagosan 50%-a nem megfelelőnek bizonyult a jelentés tárgyát képező időszakban. Ezért az ellenőrzésük folytatása mindenképpen indokolt.