Árpád és Mária Terézia között

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Árpád és Mária Terézia között"

Átírás

1 Árpád és Mária Terézia között Árpád és Mária Terézia között Pozsony város identitásai és emlékművei a19. század végén Varga Bálint 1896-ban a magyar kormány a honfoglalás ezredik évfordulójára nagyszabású emlékművet állított a dévényi várban. Egy évvel később Pozsony városa is emlékművet épített a millennium jegyében: a belvárosban Mária Terézia királynő szobra került felállításra. Mindkét műalkotás egy adott történelmi narratívát testesített meg: míg a dévényi honfoglalás-emlékmű az államilag támogatott etnikai alapú magyar nacionalizmust, addig a városi szobor a pozsonyi identitás többes rétegeit hordozta. Ez a tanulmány azt a célt tűzi ki maga elé, hogy ennek a két szobornak a segítségével feltárja a központi magyar és a helyi identitások, illetve ezek reprezentációi között kapcsolatot, és a pozsonyi példát más magyar városokkal összevetve a helyi és a nemzeti identitások viszonyát szélesebb összefüggésben értelmezze. A nemzet helyben A nemzetépítés csak akkor lehet sikeres, ha a nemzeti narratíva megfelel a helyi elképzeléseknek, állítja Alan Confino a német példára alapozva. 1 Ugyan a Confino által elemzett Heimat-eszmének számos speciális német vonása is van, mégis egy általános európai jelenséget ír le, amennyiben a helyi és a nemzeti szint közötti kapcsolatot vizsgálja, különös hangsúlyt fektetve arra, hogy miként képzelték el helyben a nemzetet, és azon belül az adott 1 Confino 1997; továbbá: Applegate

2 V A R G A B Á L I N T közösség helyét. A közösség helyének elképzelését a nemzeten belül a helyi eliteknek kellett megoldania, és a feladat korán sem volt egyszerű. A helyi közösségek ugyanis általában már a nemzeti ideológia felbukkanása előtt is rendelkeztek elképzeléssel saját magukról, és ezt kellett összhangba hozni a nemzet magasabb igényeivel olyan módon, hogy a helyi értékek integrálódjanak a nemzeti közösségbe. A történelemről alkotott kép és ennek reprezentációja természetesen kulcsszerepet kaptak ebben a folyamatban, mivel az egyszerre tudományos igényű és mitologikus elemeket is tartalmazó közös múlt felépítése és elterjesztése mind a nemzeti közösség, mind a helyi közösségek identitásainak megkerülhetetlen része volt. A nemzeti történelem konstruálásának folyamata és ennek szerepe a nemzeti identitás formálásában jól ismert. 2 Azonban a helyi elitek is erőteljes történeti narratívákat produkáltak saját múltjukról, amit nem is késlekedtek reprezentálni, de ez az aspektus jóval kisebb figyelmet kapott idáig. 3 Pedig a két történetírási és reprezentációs szint közötti kapcsolat kulcsfontosságú a nemzetépítés helyi sikerének avagy bukásának megértése szempontjából. Ugyanis minél inkább képes volt a nemzeti elit a helyi eliteket együttműködésre bírni, és a helyi narratívákat beleágyazni a nemzetibe, annál nagyobb volt a nemzeti ideológia és identitás helyi szintű elfogadásának esélye. És fordítva: amennyiben a helyi elit nem találta meg saját múltjának, értékeinek helyét a nemzeti közösségben, nagyobb esélylyel utasította vissza a nemzeti identitás átvételét, azaz a nemzetépítés helyi szinten nagyobb eséllyel volt bukásra ítélve. 4 Röviden tehát, annak érdekében, hogy a nemzeti identitás helyi szinten elfogadott legyen, a nemzetet Confino szavaival élve helyi metaforának kellett látni, azaz a helyi közösség a nemzeti közösséget kellett, hogy tükrözze. A helyi és a nemzeti szint közötti viszony Magyarországon még tovább bonyolódott azáltal, hogy a legtöbb nyugat-európai államtól eltérően itt egyszerre több, egymással konkuráló nemzetépítő elit is fellépett, beleértve ebbe a magyart és a szlovákot is. 5 Ez értelemszerűen ahhoz vezetett, hogy Magyarországon belül egyszerre több nemzeti szintű diskurzus is kialakult, amelyeknek kapcsolata a helyi szintű narratívákkal így még bonyolultabb Berger Lorenz Néhány kivétel: Kunz 2000; Santvoort Maeyer Verschaffel 2008; Török 2008; Erdősi Wright Clark Bár a magyar és a szlovák nemzeti mozgalmat is számos kisebb csoportra lehetne bontani, az egyszerűség kedvéért itt a nemzeti mozgalmakat mégis homogénnek kezeljük. A nemzeti mozgalmakon belüli törésvonalakhoz lásd Gyurgyák 2007; Maxwell 2009.

3 Árpád és Mária Terézia között lett, mivel gyakran helyi szinten is az eltérő nemzeti interpretációk mentén alkották meg a helyi elbeszéléseket. Mivel a kiegyezés után a magyar állam erőforrásai szinte teljes egészében a magyar nemzetépítő elit kezébe kerültek, így a magyar nemzeti diskurzus komoly lépéselőnybe került versenytársaival szemben. A magyar történettudomány állami támogatást élvezett, a magyar nyelvű értelmiség méretében is sokkal nagyobb volt, mint bármelyik versenytársa, így a magyar nemzeti narratíva védekező helyzetbe szorította a többi nemzeti diskurzust. Ugyanakkor a helyi szint sikeres és hatékony bevonása a nemzeti diskurzusba egyáltalán nem volt magától értetődő, mivel a helyi történeti társaságok, múzeumok, folyóiratok jóval kevesebb anyagi és szellemi erőforrással rendelkeztek, mint nyugat-európai megfelelőik. 6 A helyi narratívák így jóval inkább a nemzeti szintű diskurzus helyi leképezését végezték el, azaz a nemzeti szint jóval komolyabb befolyást gyakorolt a helyire, mint fordítva. Ez azt jelentette, hogy a magyar nemzeti történeti narratíva nem a helyi történeti olvasatok összegzése lett, mint például a német esetben, mivel a helyi magyar elitek is a magyar nemzeti diskurzus szerint konceptualizálták saját történelmüket. A helyi történeti reprezentációk kiválóan demonstrálják a nemzeti diskurzus erejét és a helyi erőforrások szűkös voltát: egészen a 19. század végéig alig voltak a vidéki Magyarországon történeti emlékművek; ha sikerült is valamilyen szobrot állítani, az szinte kivétel nélkül valamilyen nemzeti jelentőségű, esetenként helyi kötődéssel is rendelkező személyt ábrázolt. A nagy nemzeti panteon szintje alatt maradó helyi hősök és a lokális emlékezet ritkán kapott helyet a formális reprezentációban. 7 Ha az államilag támogatott magyar nemzeti diskurzus is ilyen erőforráshiánytól szenvedett, akkor el lehet képzelni, hogy a jóval kisebb népességre támaszkodó, az állam által egyáltalán nem támogatott, sőt gyakran kifejezetten akadályozott konkurens nemzeti elitek milyen hatékonysággal voltak képesek működni. Az erőforrások és az állami támogatás hiánya különösen helyi szinten mutatkozott meg, azaz a nem magyar helyi elitek még sokkal inkább függtek saját nemzeti vezető rétegüktől, mint magyar megfelelőik. Ennek következtében a nem magyar helyi diskurzusok még inkább a központ konceptualizálását vették át. Pénzhiány és a gyakran ellenséges állami környezet miatt pedig ezen narratívák térbeli reprezentációja általában nem volt lehetséges. 8 6 Porciani Raphael Szana Egyedüli kivételt az erdélyi szászok élveztek: Wolfes

4 V A R G A B Á L I N T Elitek és reprezentációk Pozsonyban Pozsony városa ugyanakkor csak részben illik bele ebbe a képbe. Magyarország egyik leggazdagabb és legnagyobb városaként elegendő anyagi és szellemi erőforrással rendelkezett ahhoz, hogy a helyi értelmiség egy olyan történeti narratívát dolgozzon ki, ami a város szerepét hangsúlyozta, és ezt az olvasatot méltó módon reprezentálja is. A helyi elbeszélés Pozsony esetében is találkozott a magyar nemzeti olvasattal. Amint az alábbiakból kiderül, a két narratívát két különböző társadalmi csoport dolgozta ki és képviselte. A helyi és a magyar nemzeti olvasatokon kívül még a szlovák nemzeti elit is igényt tartott Pozsony városára. A szlovák nemzeti mozgalom azonban csak a 19. század középig volt jelen a városban: L udovít Štúr 1843-ban a város elhagyására kényszerült, 1850-ben pedig Juraj Palkovič professzor halálával megszűnt a korai szlovák nemzeti mozgalom egyik kulcsfontosságú intézménye, az Evangélikus Lyceum szláv tanszéke. 9 A következő években a szlovák nemzeti mozgalom központja áttevődött a Tátra kisvárosaiba, és a század utolsó harmadára gyakorlatilag teljesen eltűnt Pozsonyból. 10 Ennek következtében Pozsonyról nem született érdemi szlovák nemzeti olvasat, így nem volt mit reprezentálni sem. A pozsonyi zsidók szintén nem játszottak komoly szerepet a városról alkotott kép megformálásában. Ugyan a népes és gazdag pozsonyi zsidóságnak megvolt a lehetősége, hogy akár egy saját szerepét kiemelő narratívát is kidolgozzon, erre nem került sor, mivel a város izraelita lakossága a század utolsó harmadában a magyar polgárságba és ezáltal a magyar nemzetbe való integrációra törekedett. Ezért a zsidó szeparatizmus gondolata nagyjából a századfordulóig egyáltalán nem játszott szerepet Pozsonyban. 11 A szlovákok és a zsidók marginalizálódásával így a város helyének elképzelése a nemzeti közösségben két csoportra hárult: egyrészt a helyi eredetű, német nyelvű, prenacionalista identitással rendelkező polgárságra, másrészt a leginkább a városba nemrég bevándorolt magyar nemzeti lojalitással Babejová 2003; Vesztróczy ŠOAB, főispáni iratok, 262. doboz, 35/1896, 264. doboz, 2/1897, 305. doboz 1/1899. A szlovák nemzeti mozgalom visszaszorulása Pozsonyból jól követhető a nemzeti kánon megteremtésének egyik kiemelt fontosságú médiumának, az irodalmi évkönyveknek az előfizetőin keresztül ban a Plody zboru Učenců Řeči Českoslowanské Prešporského évkönyv 286 összes (ebből 172 magyarországi) előfizetője közül 71 volt pozsonyi, azaz az országon belüli előfizetések 41%-a Pozsonyba összpontosult (Plody 1836: oldalszám nélküli bevezető) ben a Lipa évkönyvet összesen 528-an fizették elő, de csak 11-en voltak közülük pozsonyiak. (Lipa 1864: ). 11 Trančik 1997.

5 Árpád és Mária Terézia között rendelkező polgárokra. A német nyelvű polgárság, amely a város lakosságának relatív többségét tette ki még az 1910-es népszámlálás szerint is, hagyományosan lojális volt Magyarországhoz és az uralkodóhoz, anélkül azonban, hogy modern nemzeti identitást vett volna át. A német nyelv és kultúra, illetve a helyi büszkeség ugyanis legalább olyan fontos volt a pozsonyi identitásban, mint a magyarországi lojalitás. Ugyan a pozsonyiak a 19. század közepétől folyamatosan valamilyen nemzetépítő projekttel szembesültek, ez a prenacionalista identitás uralkodott az őshonos német polgárság körében végig a század folyamán, sőt ennek nyomai egészen az 1930-as évekig is kimutathatóak. 12 A történelemnek értelemszerűen kiemelt szerep jutott a helyi narratíva formálásában. Egy 1811-es forrás szerint a pozsonyi szereti királyát, hazáját, büszke nemzetiségére, amire hazájának története, alkotmánya és szabadsága jogosítják fel. 13 Az a történelem, ami ebben a pozsonyi narratívában megjelenik, olyan eseményekre helyezte a hangsúlyt, amelyek a városban játszódtak le, de egyben országos jelentőséggel is bírtak. Így a pozsonyi német polgárság önképében fontos szerepet kaptak a Szent Márton székesegyházban megtartott királyi koronázások 1563 és 1830 között, a rendi diéták, különösen az 1741-es, amely során a rendek nagylelkű támogatásukról biztosították Mária Teréziát, illetve az ország modernizációját megalapozó reformországgyűlések. A Magyarország történetében játszott kiemelt szerepe miatt Pozsony lakói annak ellenére büszkén tekintettek városukra az ország második fővárosaként, hogy 1848-ban mindenféle fővárosi funkcióját elvesztette. Egy 1880-as útikönyv így jellemzi Pozsonyt: Miután Buda az oszmánok kezébe esett, I. Ferdinánd Pozsonyt a Szent Korona országainak fővárosává tette, ami egészen II. József idejéig maradt; 1848-ig itt tartották az országgyűléseket, és ezek az időszakok még a mai nemzedék emlékezetében is élnek. 14 Ugyanakkor a lojalitás Magyarországhoz és a magyar uralkodóhoz egyáltalán nem jelentette azt, hogy a pozsonyi német polgárság feltétel nélkül elfogadta volna a magyar nemzetépítő diskurzust, különösen annak nyelvi alapra épülő változatát. A német nyelv és kultúra ugyanis Pozsonyban különös 12 Mannová 2002; Babejová 2003: Paul Kolbány pozsonyi doktort idézi: Tancer 2008: Heksch 1880:

6 V A R G A B Á L I N T fontossággal bírt, de a helyi polgárok ezt gond nélkül tudták összeegyeztetni magyarországi lojalitásukkal: A német szellem és a német tevékenységek hamarosan Pozsonyt megerősített és jelentős hellyé tették. [ ] Pozsony lakosainak patriotizmusát egyetlen más város lakosai sem múlják felül. A legmélyebb szeretet ápolják a király és a haza iránt, és nem sajnálják sem vagyonukat, sem életüket gyakran veszélyeztetett hazafiúi jogaik megvédése érdekében, és bár a mai lakosság legnagyobb számban nyelvileg a német nép tagja, a város legtöbb lakója bírja a magyar nyelvet és azonos szeretettel ápolja, mint a németet, a város alapformája azonban mégis német. 15 Azaz a pozsonyi német polgárságtól távol állt, hogy magát az etnikai magyar nemzettel azonosítsa, de ugyanúgy a német nemzet koncepciója sem volt vonzó a pozsonyiak számára. Sőt, a források gyakran beszélnek egy bizonyos Preßburger Nation -ról, ami természetesen a helyi identitást takarta, modern, nemzeti lojalitás nélkül. 16 Míg tehát a pozsonyi német polgárság a város német kultúráját és magyarországi lojalitását egyszerre hangsúlyozta, addig a város magyar nemzetépítő elitje szándékosan alulértékelte a német befolyást és Pozsonyt magyar városként állította be. A pozsonyi magyar nemzeti elit eleve jóval kevesebb kötődéssel rendelkezett magához a városhoz, mint a német nyelvű őshonos polgárság, mivel sokan közülük köztisztviselőként, tanárként vagy hasonló, az államtól függő állást betöltve költöztek a városba. 17 A város magyar nemzeti olvasata sokkal inkább hangsúlyozta Pozsony helyét Magyarország és a magyar nemzeti kultúra történetében. Így a hangsúly az első magyar nyelvű napilapra, a Pozsonyban kiadott Magyar Hírmondóra vagy a reformkor Pozsonyban tevékenykedő politikusaira került. 18 Egy röpirat így fogalmazta meg Pozsony nemzeti jelentőségét: Könyöki 1873: Babejová 2003: Ugyan a pozsonyi középosztály mikroszíntű vizsgálatával még nem rendelkezünk, de a részletes statisztika alapján nyilvánvaló a magyar nyelvűek erősebb kötődése az államhoz. Lásd: MOL XXXII-23-h 167. doboz, 41. tábla. A Pozsonyról szóló magyar nyelvű, illetve magyar nemzeti szemszögű források szerzői között pedig jóval magasabb arányban találunk a városon kívül születetteket, mint pozsonyiakat. 18 Vutkovich Sándor: A millennium megünneplése Pozsonyban. Nyugatmagyarországi Hiradó, május

7 Árpád és Mária Terézia között Nem tekinthet-e vissza a város érdemes törzspolgársága egy majdnem 1900 éves, a harc és békeműnek eseményeiben gazdag történetre? [ ] Semmi vad hullámzás nem tudta alámosni és megdönteni létének sziklavárát és egy ezer éves uralom lelkesedéssel nyomhatja e városra létének élő tanulságát! A honi történelem arany lapjain mindenütt ott szerepel az ősi Pozsony városa tekintélyével, intelligens befolyásával; az alkotás majdnem minden nevezetesebb mozzanata ott találja gyújtópontját. Csak gondoljunk a nemzet önbizalomra ébredésének korszakalkotó munkásságára, a harmincas évek és negyvenes években történt alkotmányos újjászületésre, a nemzet önállósításának erőkifejtéseire, férfias öntudattal való fellépésére ott találjuk vállvetve Pozsony lakosságának jeleseit mind. [ ] Mit áldozott, mit szenvedett e város hű népe a haza szabadsága, becsületéért, a városi Krónikák erről ezer meg ezer példát mutathatnak fel. 19 A város magyar vonatkozású történelmén kívül a magyar interpretáció Pozsony határfunkcióját is kiemelte, a magyar kultúra bástyájának látva azt a német befolyás ellen. Ugyanakkor Pozsony német jellege teljesen egyértelmű volt a kortársak számára, ezért a magyar nemzeti aktivisták a várost gyakran nemzeti sivatagként jellemezték, ahol csak a magyar nemzeti egyesületek alkottak oázist. Míg a német polgárság nyilvánvalóan sokat profitált Bécs és a német kultúra közelségéből, addig a magyar nemzetépítők éppen ellenkezőleg, a magyar nemzeti kultúrát veszélyeztető tényezőként élték meg a szomszédos császárvárost, ami akár a város magyarországi lojalitására is kihívást jelenthet. A magyar nemzeti olvasat tehát Pozsonynak három, egymással nyilván szoros összefüggésben levő funkciót adott: kiemelte jelentőségét Magyarország történetében, határfunkcióját Ausztria ellen, végül szerepét a magyar nemzeti kultúrában. 20 A helyi és a magyar nemzeti olvasatot összehasonlítva azt látjuk, hogy nem különböztek egymástól gyökeresen. Mindkét narratíva hangsúlyozta a város lojalitását Magyarországhoz és a magyar történelemben játszott kiemelkedő szerepét. A magyar nemzeti interpretáció a várost a magyar nemzeti kultúra bástyájának tekintette az ország határán, így a város történetéből is a reformkort, azaz a nemzetépítés és polgárosodás kulcskorszakát emelte ki. A helyi narratíva a város Habsburg-hűségét és német kultúráját emelte ki, ezáltal az aranykort a 18. századra tette. De mindkét olvasat megegyezett abban, hogy 19 Schulpe 1893: Különösen a Pozsonyt Béccsel összekötő gyorsvillamos építése zavarta a magyar nemzetépítőket, mert a közvetlen és kényelmes összeköttetéstől a német kultúra befolyásának növekedését várták, ami Pozsonyt a császárváros egyszerű külvárosává fokozta volna le. Babejová 2003: 65 68, ,

8 V A R G A B Á L I N T Pozsony a magyar történelem dicső fejezeteihez számos jelentős tettel járult hozzá: a koronázások, az országgyűlések mindkét narratívában kiemelt jelentőséget kaptak. Ugyan a helyi olvasat inkább a 18. századra tette a hangsúlyt, a reformkor időszaka az őshonos pozsonyi polgárság számára is elsőrangú fontossággal bírt, így a helyi elbeszélésekben is kiemelt jelentőséget kapott. 21 Pozsony anyagi és szellemi erőforrásai könnyedén lehetővé tették, hogy a városról alkotott képeket a városi térben is reprezentálják. Nemzeti jelleget a pozsonyi városi tér egészen az 1870-es évek végéig egyáltalán nem viselt. A városi tér nemzetiesítése 1879-ben vette kezdetét utcanevek átnevezésével. A következő évtizedek során Pozsony utcái egyre-másra kaptak új nevet, amelyek jól illusztrálták a város többes identitását. Így utcanév örökítette meg a magyar nemzeti panteon több alakját is, többek között olyan figurákat, akiknek semmi közük sem volt a városhoz. Jelentős helyi személyekről (polgármester, helyi művész), valamint a Habsburg-család számos tagjáról is neveztek el közteret. Német vagy szlovák nemzeti hősök természetesen szóba sem jöttek az új utcanevek kiválasztásakor. 22 A közterületek átnevezése olcsó és egyszerű feladat volt, de nem elégítette ki a helyi elitek reprezentációs igényeit. A 19. század nyugat-európai szobormániájával összhangban a pozsonyi identitások emlékművekben is megjelenítésre kerültek. Az első modern szobrot 1887-ben avatták fel a korzón (a mai Hvezdioslav téren) a pozsonyi születésű zeneszerző, Johann Nepomuk Hummel tiszteletére. Ez az emlékmű jól illusztrálta a német polgárság többes, prenacionalista identitását: az avatási ceremónia és az azt megörökítő emlékirat nyelve német és magyar volt, a beszédek pedig egyszerre méltatták a város magas német nyelvű kultúráját és hűségét Magyarországhoz ben hasonló szellemű emlékművet terveztek állítani Liszt Ferencnek, aki a közeli Doborján (ma Raiding, Ausztria) faluban született, és első sikereit Pozsonyban aratta. Pénzügyi nehézségek miatt azonban ez az emlékmű nem került megépítésre. 24 Magyar nemzeti emlékmű sem a városban, sem a környékén nem volt 1896-ig, így a millennium kiváló lehetőséget biztosított arra, hogy a pozsonyi magyar nemzeti elit megszüntesse ezt a hiányosságot Rakovszky Ortvay Batka Wodianer Mannová 2007.

9 Árpád és Mária Terézia között A nemzetépítő állam szimbóluma Az 1896-os millenniumi ünnepségek képezték a magyar kormány első átfogó kísérletét arra, hogy a magyar nemzeti eszmét szimbolikus eszközökön keresztül az ország lakosságának nagy részéhez eljuttassa. Mivel a honfoglalást korábban nem ünnepelték meg, ezért a millenniumi ünnepségek tartalmát a kormány és a magyar nemzeti értelmiség szabadon találhatta ki. A honfoglalás ezredik évfordulója nem egyszerűen egy megünneplendő tény volt, hanem alkalom. Alkalom arra, hogy a kormányzat egy egész nemzetitörténelmi ideológiát fogalmazzon meg; olyat, ami teljesnek láttatja a csonka államiságot, és a létezőt mint egyetlen lehetségest mutatja be. Más szóval: bizonyos értelemben a múlt historizált értékeivel vértezhető fel az éppen meglevő, s mindez a kontinuitás, a megingathatatlan állandóság érzetét keltheti fogalmaz Gerő András. 25 Ezt az ideológiát eredetileg csupán egy budapesti emlékműnek kellett reprezentálnia, de hamarosan ötletek százai bukkantak fel, hogy nagyszabású, országszerte megtartott ünneplésekkel emlékezzenek meg a honfoglalásról. Az egyik millenniumi ötlet gazdája Thaly Kálmán, a befolyásos történész, politikus, mai szóval véleményvezér volt, aki nyugat-európai utazásai alatt számtalan nemzeti emlékművet látott. Thalyt zavarta a millennium Budapestre korlátozása, ezért a honfoglaló törzsek számának megfelelően hét emlékmű felépítését javasolta olyan helyszíneken, amelyek a honfoglalással és/vagy a magyar állameszmével voltak összefüggésbe hozhatók. Az ellenzéki Thaly javaslatát azonnal és nagy lelkesedéssel fogadta el a kormány, és a projekt a millenniumi ünnepségek kiemelt részévé vált. A kormányzat annyira szívén viselte ezeket az emlékműveket, hogy finanszírozásuk, megtervezésük és átadásuk is teljes egészében Budapestről történt, azaz a helyi érdekeket teljes mértékben figyelmen kívül hagyták. Az emlékművek mindenhol ugyanazt az üzenetet hordozták: Magyarország történetének magyar etnikai olvasatát, azaz a magyar nép Kárpát-medencén belüli vezető szerepét reprezentálták, illetve az egységes magyar államterületet, az ország határainak állandóságát jelenítették meg. Az emlékművek egységes üzenetéről hasonló megformálásuk gondoskodott: eleve a hetes szám a magyar honfoglalókat jelenítette meg, a szobrok pedig az Árpád-kori magyar vitézt, személyesen Árpád fejedelmet, vagy éppen a turulmadarat 25 Gerő 1993:

10 V A R G A B Á L I N T ábrázolták. A helyszínek kiválasztása sem volt véletlen: a magyar államterületet szimbolizálandó az ország öt határpontjára (Dévény, Nyitra, Munkács, Brassó, Zimony) és két belső pontra (Pannonhalma, Pusztaszer, de ezek is összefüggésbe hozhatóak a magyar államterülettel) esett Thaly választása. Az öt határpont ráadásul szimbolikuson lefedte az ország nem magyarul beszélő részeit is, egyértelmű és egy pillanatig sem titkolt üzenetet hordozva a helyi nem magyar lakosságnak. 26 Ez a minta volt érvényes Dévény esetében is. Már a helyszín is sokatmondó: az emlékművet a dévényi vár romjai között, csupán néhány méterre az osztrák-magyar határtól emelték. A messziről is jól látható emlékmű egy Nyugat (tehát Bécs) felé néző Árpád-kori magyar harcost ábrázolt, aki egyik karjában a magyar címert, másikban pedig egy leeresztett kardot tartott. Az üzenet egyértelmű volt: a Dunán Bécs felől érkező utazó egy másik országba lépett (ezt szimbolizálta a címer), amely befejezte a honfoglalás és államépítés munkáját, de bármikor készen áll önmaga megvédésére (amint a kard mutatta) érvelt Thaly. 27 A vár szláv eredete nem játszott komoly szerepet a magyar percepcióban. Ugyan azt jól lehetett tudni, hogy egyes Devín komoly jelentőségű nagymorva vár volt és bizonyos morva fejedelmek székhelyüket is ott tartották, az viszont nem volt egyértelmű, hogy ez a helyszín a morvaországi Velehraddal vagy a magyarországi Dévénnyel azonos-e. A 19. század közepéig a magyarországi történészek ez utóbbira hajlottak, de a szlavisztika tudományának megalkotója, Pavel Jozef Šafarik 1837-ben megjelent nagy hatású munkájában ( ) a nagymorva fejedelmi székhelyet Velehraddal azonosította. 28 A magyar nemzeti történettudomány pedig boldogan vette át Šafarik érveit, hogy egy potenciális szlovák nemzeti megteremtésének esélyeit csökkentse. 29 Ennek ellenére Thaly tisztában volt azzal, hogy Dévény valamilyen szláv múlttal bizonyosan rendelkezik. A nagymorva múlt viszont még kapóra is jött Thalynak: mivel a magyar történetírás szerint a honfoglaló magyarok legyőzték és elfoglalták a morva birodalmat, ezért a dévényi emlékmű a szlovákok feletti magyar dominanciát is megtestesítette. A szlovákok feletti uralmat viszont explicit a nyitrai emlékmű repre Thaly 1898; R. Várkonyi 1961; Sinkó Thaly 1898: Schafarik (1837): II Ipolyi Arnold 1860: Fehérhegységi utiképek. Második rész. Lefelé Szakolczától Dévényig. Vasárnapi Ujsag, május ; Dévény szócikk. In: A Pallas nagy lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája V. kötet, Budapest, 1893, 258.

11 Árpád és Mária Terézia között zentálta, ezért Dévény elsődleges funkciója az Ausztriával szembeni határ megjelenítése volt. 30 A dévényi emlékmű felavatása hasonló módon történt, mint a többi millenniumi emlékműé. Ezeknek az ünnepségeknek a legfontosabb jellegzetessége az volt, hogy mindenféle helyi referenciát nélkülöztek, annyira, hogy a beszédek gyakorlatilag bármilyen helyszínen elhangozhattak volna. Dévényben Jósika Sámuel király személye körüli miniszter tartotta a fő szónoklatot; beszéde a magyar állameszméről szóló közhelyek gyűjteménye volt. 31 Pozsony vármegye nevében egy galántai ügyvéd, későbbi parlamenti képviselő, Zsigárdy Gyula beszélt, akinek dagályos szónoklata ugyan komoly helyi relevanciával bírt, mivel meglepő módon a közös magyar-szláv múltat emelte ki, de a beszédet vélhetően gyatra színvonala miatt a sajtó nagyrészt ignorálta. 32 A magyar sajtó mind Budapesten, mind Pozsonyban kitörő örömmel fogadta a dévényi emlékművet. A legtöbb cikk a szobor határfunkcióját emelte ki. A, a pozsonyi magyar nemzetépítő elit lapja, az országos sajtóhoz hasonlóan az emlékmű nemzeti jelentőségét méltatta, helyi vonatkozásokról viszont nem számolt be. 33 Az emlékművet már felavatásának másnapján elkezdték magyar nemzeti célokra használni, amikor is a pozsonyi középiskolák tanulói (kb diák) kirándultak Dévénybe, ahol az ilyenkor szokásos módon nemzeti tartalmú verseket szavaltak és énekeltek. 34 A pozsonyi német sajtó kevesebb lelkesedést mutatott a dévényi emlékmű iránt, bár részletes, de leginkább semleges jellegű beszámolókat közöltek az átadó ünnepségről. A cikkek azt sugallták, hogy az emlékmű nem befolyásolja jelentősen a város német olvasatát és a városi tér használatát. A német sajtó beszámolói szerint a dévényi emlékművet a magyar állam Pozsonytól teljesen független reprezentációjának tekintették. Ez a reakció egyáltalán nem meglepő: amint a fentiekben már részletesen bemutatásra került, a pozsonyi helyi narratívában a Habsburgok iránti lojalitás komoly szerepet kapott, az osztrák-magyar határ hangsúlyozása viszont ezzel a képpel nem volt kompatibilis. Sőt a magyar honfoglalás sem játszott szerepet a város történetében. 30 Thaly 1898: Kőváry 1897: Zsigárdy viszont valószínűleg nagyon meg volt elégedve magával, mert beszédét két nyelven is kiadta: Zsigárdy 1896a, 1896b. 33 A dévényi ünnep. Nyugatmagyarországi Híradó október A dévényi emlék második ünnep napja. Nyugatmagyarországi Híradó október ; Die vier Mittelschulen bei dem Thebener Millenniums-Denkmal. Preßburger Tagblatt október

12 V A R G A B Á L I N T Továbbá az emlékmű és a város közötti körülbelül 10 kilométeres távolság is hozzájárult ahhoz, hogy a helyi német polgárok mentális térképét ne igazán befolyásolja a dévényi millenniumi emlékhely. 35 A helyi identitás emlékműve A millenniumi emlékművek kinyitották Pandora szelencéjét, a következő években ugyanis országszerte emlékmű-állítási hullám kezdődött, többnyire helyi kezdeményezésre. Az első ilyen helyi emlékmű éppen a pozsonyi Mária Terézia-szobor lett. Ugyan Mária Terézia szobrát már 1892-ben fel akarták állítani, ezzel emlékezve Ferenc József trónralépésének 25. évfordulójára, de anyagi nehézségek miatt a város nem tudta teljesíteni a kitűzött célt. Végül a város úgy döntött, hogy a szobrot Pozsony saját millenniumi emlékműveként építik meg, de technikai nehézségek miatt nem sikerült befejezni 1896-ra, így csak a következő évben tudták átadni. Az emlékmű a valamikori koronázási domb helyén épült, és Mária Terézia királynőt ábrázolta teljes pompájában és dicsőségében. A szobor feladata Pozsony hagyományos, többrétegű identitásának reprezentálása volt, azaz az emlékműnek be kellett mutatni a város országos jelentőségét a múltban és a jelenben, hűségét az uralkodóhoz és Magyarországhoz. Az emlékmű tökéletesen elérte a kitűzött célt. Először is a szobor megmutatta a város hűségét az uralkodóházhoz, hiszen az egyik legjelentősebb magyar királyt ábrázolta. A Vitam et sanguinem felirat további egyértelmű utalás volt a város Habsburg-ház iránti lojalitásra, mivel az 1741-es országgyűlés pozsonyi értelmezése a városnak, mint házigazdának szerepét emelte ki. A város hűsége az uralkodóházhoz nem is maradt viszonzatlan, mivel a leleplezési ceremónián Ferenc József személyesen is részt vett. Másodszor, az emlékmű a város Magyarország iránti hűségét is jól mutatta. Eleve a millenniumi ünnepségek idejére volt tervezve a szobor átadása, mint Pozsony hozzájárulása az ezredévhez. Az emlékmű talapzata, követve a koronázási dombra vonatkozó hagyományt, az összes magyar törvényhatóság földjéből tartalmazott egy darabot. A törvényhatóságok olyan jeles területekről küldtek földet, mint például a mohácsi csatamező és egyéb kiemelt Das Fest in Theben. Preßburger Zeitung október ; Die Einweihung des Thebener Millenniums-Denkmales. Preßburger Tagblatt október ; Die Einweihung des Thebener Millenniumsdenkmales. Westungarischer Grenzbote október ; Zu den Millenniumfeierlichkeiten. Westungarischer Grenzbote, október

13 Árpád és Mária Terézia között emlékezethelyek, azaz a Mária Terézia-szobor talapzata Magyarország egységét szimbolizálta. Harmadszor, az emlékmű büszkén reprezentálta Pozsony önnön fontosságát. Amint a város vezető lapja, a megjegyezte, a Mária Terézia-emlékmű volt az első olyan nagyszabású köztéri szobor az országban, amit nem az állam, hanem egy város finanszírozott. Mivel még a budapesti ezredévi emlékművek nagy része is állami kezdeményezésre és forrásokból épült, ezért a Mária Terézia-emlékmű megerősítette a pozsonyiakban a második főváros képét. Sőt az emlékmű koronába került, nagyjából háromszor annyiba, mint a dévényi szobor, azaz a város anyagi értelemben vett gazdagságát is jól mutatta. A szobor alkotója, Fadrusz János pedig pozsonyi származású lévén a város szellemi virágzását testesítette meg. 36 Az emlékmű szimbolikája is Pozsony fontosságát reprezentálta: a főalakot jobbról támogató mellékalak ugyanis egy magyar arisztokratát ábrázolt, a bal mellékalak pedig legalábbis a leleplezési ünnepség hivatalos kiadványa szerint egy fegyveres polgárt. A nemesség és a polgárság így az ország egyenrangú tagjainak lettek feltüntetve. Ez az értelmezés egyértelműen mutatta az ország, az uralkodó és a város egységét. 37 Az emlékmű által reprezentált, a várost magát középpontba helyező narratívát az átadó ünnepséget követő színházi díszelőadás is tovább erősítette. Az előadást Jan Batka városi levéltáros, a hagyományos német nyelvű polgárság tagja tervezte meg. Az előadás hat élőképből állt, amelyek a város történetéből vett országos vagy dinasztikus jelentőségű jeleneteket ábrázoltak. A képek között I. Ferdinánd 1526-os királlyá választása, valamint az 1741-es országgyűlés is szerepelt. Az előadás nyilvánvalóan a helyi narratíva alapján készült, azaz a középpontba a dinasztikus és országos hűséggel bíró, kiemelt fontosságú Pozsony városát helyezte. 38 Nem meglepő, hogy a város német nyelvű sajtója kitörő lelkesedéssel fogadta az emlékművet, a város többrétegű identitásának és önképének méltó megjelenítését látva benne Sr. Majestät dem Könige und seinem Hause Heil! Preßburger Zeitung május Engyeli Langer 1897a, 1897b. 38 Programmbuch Der Preßburger Krönungshügel und seine Geschichte. Preßburger Zeitung május ; Der Enthüllungstag. Preßburger Zeitung május ; Vitam et Sanguinem! Westungarischer Grenzbote május ; Zur Enthüllungs-Feier unseres Krönungs- Denkmales. Westungarischer Grenzbote május ; Die Enthüllungs-Feier unseres Krönungs-Denkmales. Westungarischer Grenzbote május ; 16. Mai Preßburger Tagblatt május 16.,

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

Dr. Mezős Tamás, Elnök Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 1.

Dr. Mezős Tamás, Elnök Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 1. Dr. Mezős Tamás, Elnök Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 1. Tárgy: Roma Parlament (VIII. Tavaszmező u.6.) és Műteremház és Művészkert (VIII. József u. 37.) műemlékvédelmi

Részletesebben

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten Párhuzamok és különbségek Az 1918 elõtti Magyarország közismerten soknemzetiségû, sokvallású és többkultúrájú ország volt. Ez gazdasági elõnyökkel, szellemi pezsgéssel, de komoly társadalmi-politikai feszültségekkel

Részletesebben

A rejtvényfüzet feladatai: 1. feladat Széchenyi István és kortársai. 2. feladat Keresztrejtvény 18 pont. 3. feladat Magyarázd el!

A rejtvényfüzet feladatai: 1. feladat Széchenyi István és kortársai. 2. feladat Keresztrejtvény 18 pont. 3. feladat Magyarázd el! A rejtvényfüzet feladatai: 1. feladat Széchenyi István és kortársai 10 pont 2. feladat Keresztrejtvény 18 pont 3. feladat Magyarázd el! 10 pont 4. feladat Kutatómunka 10 pont 5. feladat Hírességek 6 pont

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21.

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. Felhasznált irodalom: I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. II. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat2szabadbattyan.jpg

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról

Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról A BME Levéltár idei levéltári napjának apropóját az ország első integrált felsőoktatási intézménye megalakulásának 80. és felbomlásának 70. évfordulója

Részletesebben

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára)

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Orosz István (Debreceni Egyetem, Magyarország) Szőlőbirtokos arisztokraták Tokaj-Hegyalján

Részletesebben

A millenniumra készült hét ezredéves emlékműből kettőt is

A millenniumra készült hét ezredéves emlékműből kettőt is MILLENNIUM DÉVÉNY A millenniumra készült hét ezredéves emlékműből kettőt is találhatunk a Felvidéken, s mind a kettő áldozatul is esett a terület új gazdái barbárságának. A dévényi ezredéves emlék az ország

Részletesebben

tanulmány szemle konferencia kritika Jakab György A magyar nemzeteszme változásai és a történelemtanítás kánonja 3

tanulmány szemle konferencia kritika Jakab György A magyar nemzeteszme változásai és a történelemtanítás kánonja 3 TART_2008-5-6.qxd 2008.05.05. 19:45 Page 1 tanulmány Jakab György A magyar nemzeteszme változásai és a történelemtanítás kánonja 3 Tóth László Kreativitás és szövegértés 29 Zsolnai Anikó Kasik László Lesznyák

Részletesebben

A BRASSÓI EVANGÉLIKUS FŐTEMPLOM (FEKETE TEMPLOM) 18. SZÁZADI ÚJJÁÉPÍTÉSE

A BRASSÓI EVANGÉLIKUS FŐTEMPLOM (FEKETE TEMPLOM) 18. SZÁZADI ÚJJÁÉPÍTÉSE EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM, BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR ZIEGLER BÁLINT ÁGNES A BRASSÓI EVANGÉLIKUS FŐTEMPLOM (FEKETE TEMPLOM) 18. SZÁZADI ÚJJÁÉPÍTÉSE Felekezeti, politikai, rendi csoportidentitás kifejeződése

Részletesebben

Nemzetpolitikai összefoglaló. 2013. 29. hét

Nemzetpolitikai összefoglaló. 2013. 29. hét Nemzetpolitikai összefoglaló 2013. 29. hét Magyarország Év végére meglesz az ötszázezredik magyar állampolgár a határon túlról Év végére meglesz az ötszázezredik magyar állampolgár a határon túlról - jelentette

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Időpont: 2013. 05. 06 09. Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázium

Időpont: 2013. 05. 06 09. Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázium Időpont: 2013. 05. 06 09. Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázium Az emeletes buszunk, mellyel utaztunk Így mentünk Kárpátaljára Elindultunk: 7 órakor, Budapestről Délkor elértük a határt, kis idő után

Részletesebben

A magyar honfoglalás

A magyar honfoglalás A magyar honfoglalás A magyar név A magyar név legkorábbi előfordulásai a 9. századi arab krónikákban találhatóak ( madzsar ). A finnugristák elmélete szerint a magyar szó embert jelentett, és ennek egy

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

Európai integráció - európai kérdések

Európai integráció - európai kérdések 28 KÜMZSÉG Csák László: Európai integráció - európai kérdések 1998. Szeged "Ön Európát rabolja éppen. - búgja az asszony. Ugyan már, kedvesem, mit nem mond! - kacsint az úr. Hát hol van itt Európa? Nézzen

Részletesebben

Hazai kutatási és pályázati eredmények (minden lezárult és jelenleg folyó kutatás, amely projekt vagy pályázat keretében folyt/folyik)

Hazai kutatási és pályázati eredmények (minden lezárult és jelenleg folyó kutatás, amely projekt vagy pályázat keretében folyt/folyik) Hazai kutatási és pályázati eredmények (minden lezárult és jelenleg folyó kutatás, amely projekt vagy pályázat keretében folyt/folyik) Csíki Tamás Cím, kód Paraszti társadalom az egyéni emlékezetekben

Részletesebben

Téma: Az írástudók felelőssége

Téma: Az írástudók felelőssége Téma: Az írástudók felelőssége 2002. november 21 Meghívott vendégünk: Fábián Gyula író, a Szabad Föld főszerkesztője Bevezető előadásának címe: A sajtó hatalma 2002. december 20 Meghívott vendégünk: Gyurkovics

Részletesebben

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012)

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet 2012. november 20. Készítette: Dr. Katona András ny. főiskolai docens, a történelem

Részletesebben

Collectanea. Sancti. Martini I. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei

Collectanea. Sancti. Martini I. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei Collectanea Sancti Martini I. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei Collectanea Sancti Martini A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 1. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei Pannonhalma, 2013 Szerkesztette

Részletesebben

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 KALÁSZ PÉTER KI GAZDAGSZIK GYORSABBAN? PROPAGANDA ÉS VALÓSÁG A JÖVEDELEMPOLITIKAI VITÁK TÜKRÉBEN AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 Történeti háttér Magyarország a 60-as évek elején hasonlóan a többi szocialista

Részletesebben

Emlékezzünk a Szent Koronát megőrző hősökre és barátokra!

Emlékezzünk a Szent Koronát megőrző hősökre és barátokra! Ráckeve Város Polgármestere és a Ráckevei Molnár Céh Alapítvány meghívást kapott a Szent Korona hazatérésének 35. évfordulóján tartott megemlékezésre és az azt követő fogadásra. A megemlékezésre az V.

Részletesebben

2013/2014 őszi és tavaszi szemeszter (Budapest, ELTE BTK)

2013/2014 őszi és tavaszi szemeszter (Budapest, ELTE BTK) PESTI BÖLCSÉSZ AKADÉMIA KULTÚRÁRA AKADVA 2013/2014 őszi és tavaszi szemeszter (Budapest, ELTE BTK) 2013. november 4., hétfő 18.00 A kétnyelvűségtől a többnyelvűségig I. Kétnyelvűség. Előny vagy hátrány?

Részletesebben

A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban

A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban DOI: 10.18427/iri-2016-0056 A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban Olasz Lajos Szegedi Tudományegyetem JGYPK olasz@jgypk.szte.hu Az elvesztett háború,

Részletesebben

MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST. 2012. május 8., 18 óra, Bécs. nyelvét hívjuk segítségül. Különösen így van ez akkor, ha a történelmi

MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST. 2012. május 8., 18 óra, Bécs. nyelvét hívjuk segítségül. Különösen így van ez akkor, ha a történelmi MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST 2012. május 8., 18 óra, Bécs Tisztelt (az eseményen jelenlévők függvénye). Különleges és talán minden másnál alkalmasabb két egymáshoz ezernyi szállal kötődő nemzet kapcsolatainak

Részletesebben

Züricki Magyar Történelmi Egyesület Ungarisck Historiscker Vérein Zűriek MAGYAR TÖRTÉNELEM. Tízezer év ezer oldalról. SUB Göttingen 215 862 066

Züricki Magyar Történelmi Egyesület Ungarisck Historiscker Vérein Zűriek MAGYAR TÖRTÉNELEM. Tízezer év ezer oldalról. SUB Göttingen 215 862 066 Züricki Magyar Történelmi Egyesület Ungarisck Historiscker Vérein Zűriek MAGYAR TÖRTÉNELEM Tízezer év ezer oldalról SUB Göttingen 215 862 066 2003 A 5273 Oktatási segédkönyv Zűriek - Budapest 2002 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék TÁRSADALOMFILOZÓFIA. Készítette: Ludassy Mária, Reich Orsolya. Szakmai felelős: Ludassy Mária. 2010.

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék TÁRSADALOMFILOZÓFIA. Készítette: Ludassy Mária, Reich Orsolya. Szakmai felelős: Ludassy Mária. 2010. TÁRSADALOMFILOZÓFIA TÁRSADALOMFILOZÓFIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A Habsburg- és a Habsburg-Lotharingia-család

A Habsburg- és a Habsburg-Lotharingia-család ÖSSZEFOGLALÁSOK A Habsburg- és a Habsburg-Lotharingia-család Karl Vocelka osztrák történészprofesszor, a Bécsi Egyetem Történeti Intézetének elnöke ismert a magyar szakmai közönség számára. Az elmúlt két

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327 Jeney János 1 A MAGYAR NÉPESSÉG FELTÉRKÉPEZÉSE A 19. SZÁZAD VÉGÉN/ 20. SZÁZAD ELEJÉN Magyarország területén élő népeket ábrázoló térképek készítése a történelem során a 19. század közepétől a 20. század

Részletesebben

A magyar határok európanizációs összefüggései

A magyar határok európanizációs összefüggései A magyar határok európanizációs összefüggései James W. Scott University of Eastern Finland Határkutató-csoport vezető (külső munkatárs), MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont James.Scott@uef.fi

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten

Részletesebben

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/9. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.9.75 Tóth Ágnes tudományos főmunkatárs, MTA TK Kisebbségkutató Intézet egyetemi docens, PTE BTK Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente A magyarországi lengyel emlékhelyeket bejárva 2014-ben hazánk egyik legszebb vidékére, a Dunakanyarba, valamint az Ipolymentére látogatunk el. Olyan

Részletesebben

szka102_21 É N É S A V I L Á G Készítette: Nahalka István SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK A 2. ÉVFOLYAM

szka102_21 É N É S A V I L Á G Készítette: Nahalka István SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK A 2. ÉVFOLYAM szka102_21 É N É S A V I L Á G Ismered Budapestet? Magyarország fővárosa Készítette: Nahalka István SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK A 2. ÉVFOLYAM TANÁRI ÉN és a világ 2. évfolyam 221 MODULLEÍRÁS

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL dr. Krizsai Anita Témavezető: Dr. Horváth M. Tamás, DSc,

Részletesebben

Totus Tuus Egészen a Tiéd II. János Pál Pápa emlékvonata Magyarországon is látható! Ünnepélyes Megnyitó és Nemzetközi Sajtóesemény

Totus Tuus Egészen a Tiéd II. János Pál Pápa emlékvonata Magyarországon is látható! Ünnepélyes Megnyitó és Nemzetközi Sajtóesemény Totus Tuus Egészen a Tiéd II. János Pál Pápa emlékvonata Magyarországon is látható! Ünnepélyes Megnyitó és Nemzetközi Sajtóesemény A Totus Tuus Egészen a Tiéd II. János Pál Pápa emlékvonata először érkezik

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

Összefoglaló munka a csehszlovákiai magyarság 1945-1989 közötti történetéről

Összefoglaló munka a csehszlovákiai magyarság 1945-1989 közötti történetéről BAJCSI ILDIKÓ Összefoglaló munka a csehszlovákiai magyarság 1945-1989 közötti történetéről Popély Árpád: Fél évszázad kisebbségben. Fejezetek a szlovákiai magyarság 1945 utáni történetéből. Somorja, Fórum

Részletesebben

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége.

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége. Emelt szint 11. évfolyam Témakörök I. Az ókori görögök A poliszrendszer kialakulása és jellemzői. Athén felemelkedése és bukása. A hellenizmus kora. Az ókori görögség szellemi, kulturális öröksége. Annak

Részletesebben

AZ 1848-49-ES MAGYAR FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC. RICHARD PRAŽÁK Masaryk Egyetem, Brno

AZ 1848-49-ES MAGYAR FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC. RICHARD PRAŽÁK Masaryk Egyetem, Brno AZ 1848-49-ES MAGYAR FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC CSEH- ÉS MORVAORSZÁGI RICHARD PRAŽÁK Masaryk Egyetem, Brno VISSZHANGJA Az európai forradalmak sorozata 1848-ban már január 12-én, a szicíliai Palermóban

Részletesebben

Budapesti hétköznapok 1914 A Nagy Háború hátországának életképei

Budapesti hétköznapok 1914 A Nagy Háború hátországának életképei Budapesti hétköznapok 1914 A Nagy Háború hátországának életképei Az első világháború kirobbanásának 100. évfordulója alkalmából Budapest Főváros Levéltára, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi

Részletesebben

EMLÉKHELYEK ÉS AZ EURÓPAI ÖRÖKSÉG CÍM

EMLÉKHELYEK ÉS AZ EURÓPAI ÖRÖKSÉG CÍM EMLÉKHELYEK ÉS AZ EURÓPAI ÖRÖKSÉG CÍM LEHETŐSÉGEK AZ EURÓPAI UNIÓS FELLÉPÉSRE BUDAPEST, 2014.09.05. BENKŐNÉ KISS ZSUZSANNA FŐOSZTÁLYVEZETŐ, MINISZTERELNÖKSÉG Az Európai Örökség cím felhívja a figyelmet

Részletesebben

Kedvenc városom Szolnok 2015. Várostörténeti vetélkedő középiskolásoknak 2. forduló Javítókulcs Ajánlott irodalom: 1.) 940 éve

Kedvenc városom Szolnok 2015. Várostörténeti vetélkedő középiskolásoknak 2. forduló Javítókulcs Ajánlott irodalom: 1.) 940 éve Kedvenc városom Szolnok 2015. Várostörténeti vetélkedő középiskolásoknak 2. forduló Javítókulcs Ajánlott irodalom: Hősök voltak mindannyian (URL: hosokvoltak.blog.hu) Jász-Nagykun-Szolnok Megye helyismereti

Részletesebben

Jegyzőkönyv készült a Kulturális, Egyházügyi és Nemzetiségi Bizottság 2015. június 17-én 11.00 órakor megtartott rendes üléséről

Jegyzőkönyv készült a Kulturális, Egyházügyi és Nemzetiségi Bizottság 2015. június 17-én 11.00 órakor megtartott rendes üléséről Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros ának Kulturális, Egyházügyi és Nemzetiségi Bizottsága Jegyzőkönyv készült a Kulturális, Egyházügyi és Nemzetiségi Bizottság 2015. június 17-én 11.00 órakor megtartott

Részletesebben

Rákosliget építőmesterei

Rákosliget építőmesterei Rákosliget építőmesterei Rákosliget épített környezetét alapvetően a munkáslakás építés tervei határozták meg. Ennek lezárulta után kaptak lehetőséget a különböző egyedi tervek, amelyek a nyaralótelep

Részletesebben

Amerikai Nagykövetség, Budapest

Amerikai Nagykövetség, Budapest Nemzetközi jelentés a vallásszabadságról 2005 Kiadta a U.S. Department of State, Bureau of Democracy, Human Rights, and Labor 2005. november 8-án. http://www.state.gov/g/drl/rls/irf/2005/51556.htm Magyarország

Részletesebben

1/ 4. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat SAMORZĄD MNIEJSZOŚCI POLSKIEJ W 17-TEJ DZIELNICY BUDAPESZTU

1/ 4. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat SAMORZĄD MNIEJSZOŚCI POLSKIEJ W 17-TEJ DZIELNICY BUDAPESZTU 1/ 4 Ikt.szám: 18-204/4/2005. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat SAMORZĄD MNIEJSZOŚCI POLSKIEJ W 17-TEJ DZIELNICY BUDAPESZTU J E G Y Z Ő K Ö N Y V PROTOKÓŁ amely készült a

Részletesebben

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Doktori Disszertáció

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Doktori Disszertáció Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Doktori Disszertáció Szilágyi Adrienn Békés vármegye nemességének társadalomtörténeti vizsgálata a 18 19. században Nemesi társadalom és nemesi birtoklás

Részletesebben

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK 1. középkori kereskedelem (elemenként 0,5 pont) a. Champagne 4 b. Velence 6 c. Firenze 7 d. Flandria 3 e. Svájc 5 2. Angol parlament

Részletesebben

9. sz. melléklet Kimutatás a Nógrád Megyei Levéltár dolgozóinak 2004. évi tudományos tevékenységéről

9. sz. melléklet Kimutatás a Nógrád Megyei Levéltár dolgozóinak 2004. évi tudományos tevékenységéről 9. sz. melléklet Kimutatás a Nógrád Megyei Levéltár dolgozóinak 2004. évi tudományos tevékenységéről Tanulmányok, recenziók, cikkek, kéziratok, kiadványszerkesztés Barthó Zsuzsanna 1. A salgótarjáni házicselédek

Részletesebben

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ Ölveti Gábor Magyarországon a dualista államberendezkedés a polgári társadalom kialakulásának és fejlődésének

Részletesebben

DEVÍN. Dévény. A vár

DEVÍN. Dévény. A vár 754 23 DEVÍN Dévény A vár HONISMERETI KISKÖNYVTÁR Dévény TÁJAK KOROK MÚZEUMOK KISKÖNYVTÁRA A címlapon: Légifelvétel a középkori várról A hátlapon: A vár délkeleti hegyoldala Dévény (szlovákul Devín) ez

Részletesebben

Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában

Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában Találkozó: Óváros tér/köd utcai parkoló Időtartam: 2-2,5 óra Ismerkedés Veszprémmel és a várnegyeddel Azoknak ajánljuk, akik előszőr járnak a városban,

Részletesebben

3. feladat Kép: (I.) (II.)

3. feladat Kép: (I.) (II.) 1. feladat a) B A T T H Y Á N Y K Á Z M É R b) N A G Y C E N K c) J Ó Z S E F d) K Ú R I A e) E L L E N Z É K I N Y I L A T K O Z A T f) S Z A L A Y L Á S Z L Ó g) H Ő T L E N S É G h) M A R K Ó K Á R

Részletesebben

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Budapest, 2008 E számunk munkatársai Bu z á s Ge r g e ly régész-művészettörténész, MNM Mátyás király

Részletesebben

Tartalom, elemzés, értelmezés

Tartalom, elemzés, értelmezés Franczel Richárd Tartalom, elemzés, értelmezés 2009. november 7-én a német Die Welt interjút közölt Kertész Imrével 80. születésnapja alkalmából. A Nobel-díjas író a beszélgetés során Magyarországhoz,

Részletesebben

Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról

Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról BETHLEN GÁBORRA EMLÉKEZÜNK Nagy Dóra Schrek Katalin Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról Négyszáz éve, hogy erdélyi fejedelemmé választották Bethlen Gábort. A kolozsvári országgyűlés 1613. október

Részletesebben

KISEBBSÉGKUTATÁS KÖNYVEK 181

KISEBBSÉGKUTATÁS KÖNYVEK 181 A magyarországi nemzeti kisebbségek aránya 1910 és 1920 között a hivatalos statisztikai adatok szerint a trianoni béke által rögzített államterületet a soknemzetiségű-történeti Magyarországgal összehasonlítva

Részletesebben

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nagytanács) 2014. április 8. *

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nagytanács) 2014. április 8. * A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nagytanács) 2014. április 8. * Tagállami kötelezettségszegés 95/46/EK irányelv A személyes adatok kezelése vonatkozásában a természetes személyeket megillető védelem és az ilyen adatok

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI 17 Székesfehérvár kulturális intézményrendszere és hálózata sokszínû, tarka, gazdag és változatos képet mutat.

Részletesebben

12-13. ábra Az 1848-as honvédsíroknál Ünnepeltek a XVII. kerületi lengyelek is - cikk a POLONIA WĘGIERSKA számában

12-13. ábra Az 1848-as honvédsíroknál Ünnepeltek a XVII. kerületi lengyelek is - cikk a POLONIA WĘGIERSKA számában 2003. Január 18.: részvétel a Lengyel Bálon (Bal Polonii) Hűvösvölgyi Vigadóban. Január 29. Új tagok köszöntése a Magyar-Lengyel Baráti Körben. Február 15. Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat választása

Részletesebben

mből l kitelik. Batthyány Emlékév Vas megye 2007. Kovács Ferenc országgyűlési képviselő A Vas Megyei Közgyűlés elnöke

mből l kitelik. Batthyány Emlékév Vas megye 2007. Kovács Ferenc országgyűlési képviselő A Vas Megyei Közgyűlés elnöke Batthyány Emlékév Vas megye 2007. Kovács Ferenc országgyűlési képviselő A Vas Megyei Közgyűlés elnöke Vas Megyei Közgyűlés a Batthyány Év 2007 Vas megyei tervezett rendezvényei méltó megvalósításának érdekében

Részletesebben

ARCHÍVUM. Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére. Bárdi Nándor. (A magyar elképzelések 1918 1940) *

ARCHÍVUM. Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére. Bárdi Nándor. (A magyar elképzelések 1918 1940) * ARCHÍVUM Bárdi Nándor Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére (A magyar elképzelések 1918 1940) * E dolgozat értelmezésében az erdélyi kérdés kifejezés három nagyobb problémakört fed le: 1. Erdély

Részletesebben

Hung. Monitoring 19.5.89. (Kossuth Rádió, Hírek, 16 h ) - Megalakult a magyar Helsinki Bizottság, A ma már szerencsére természetes eseményről számol be Szilágyi Gabriella. - Az alakuló ülésen Schwarzenberg

Részletesebben

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II.

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II. Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN

HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN SZAK Andrea HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN LOCAL CONFLICTS IN THE PRESS A tanulmány a tartalomelemzés módszertanával vizsgálja az írott sajtóban megjelent 2004-es koszovói konfliktus, s egyben vizsgálja

Részletesebben

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint Kaposi József Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint egyházi, állami hivatalnokok képzése új hitvilág és erkölcsi felfogás terjesztése mindennapok élete

Részletesebben

Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945)

Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945) 1 Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945) A négy község Tatabánya, Alsógalla, Felsőgalla és Bánhida egyesítésével 1948-ban megalakult

Részletesebben

NEMZETI IFJÚSÁGI STRATÉGIA

NEMZETI IFJÚSÁGI STRATÉGIA NEMZETI IFJÚSÁGI STRATÉGIA Szakmai észrevételek a munkaanyag társadalmi egyeztetéséhez a magyarországi történelmi keresztény-keresztyén egyházak részéről 2008. április-május folyamán zajlik a társadalmi

Részletesebben

T ÖRTÉNELEM 9. év f o lyam

T ÖRTÉNELEM 9. év f o lyam Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas utca 8-10. Az iskola Az osztály A tanuló A tanuló neme: Kompetenciaalapú mérés 2008/2009. T ÖRTÉNELEM 9. év f o lyam A változat

Részletesebben

Szlovákia államiságának kialakulása és annak katonai vonatkozásai, valamint a szlovák haderőreform folyamata

Szlovákia államiságának kialakulása és annak katonai vonatkozásai, valamint a szlovák haderőreform folyamata ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Hadtudományi Doktori Iskola Vida Csaba mk. őrnagy Szlovákia államiságának kialakulása és annak katonai vonatkozásai, valamint a szlovák haderőreform folyamata Doktori

Részletesebben

BÁTHORI GÁBOR. Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején

BÁTHORI GÁBOR. Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején 1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM DOKTORI TANÁCSA BÁTHORI GÁBOR Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején című doktori

Részletesebben

A «A A Polgárok Európai Évének Ünnepe Sombereken» projektet az Európai Unió finanszírozta az Európa a polgárokért program keretében

A «A A Polgárok Európai Évének Ünnepe Sombereken» projektet az Európai Unió finanszírozta az Európa a polgárokért program keretében EURÓPA A POLGÁROKÉRT A «A A Polgárok Európai Évének Ünnepe Sombereken» projektet az Európai Unió finanszírozta az Európa a polgárokért program keretében Az 1. alprogram, 1.1. pályázati típusra vonatkozóan

Részletesebben

Nyomtatható változat. Megjelent: Szent Korona 1992. jan. 15., 3. és 12. old.

Nyomtatható változat. Megjelent: Szent Korona 1992. jan. 15., 3. és 12. old. A hazánkat több mint 40 éven át elnyomó bolsevista rendszer egyik legfontosabb célja a vallásos világnézet, a vallásos lelkület és a valláserkölcs kiirtása volt. A bolsevik ideológusok ugyanis kezdettől

Részletesebben

Balázs Ferenc Kolozsváron született 1901 októberében. Székely származású szülõk gyermeke, négy testvér közül a második. Apja tisztviselõ volt, anyja

Balázs Ferenc Kolozsváron született 1901 októberében. Székely származású szülõk gyermeke, négy testvér közül a második. Apja tisztviselõ volt, anyja kiemelkedõ Szövetkezeti gondolkodók, személyiségek és szervezõk Erdélyben Balázs Ferenc (1901 1937) Balázs Ferenc Kolozsváron született 1901 októberében. Székely származású szülõk gyermeke, négy testvér

Részletesebben

Földereklyét tartalmazó Hármashalom és Kettőskereszt

Földereklyét tartalmazó Hármashalom és Kettőskereszt SZAKVÉLEMÉNY az egri Pyrker téren Földereklyét tartalmazó Hármashalom és Kettőskereszt elhelyezésének lehetőségéről Készítette: Andaházy Loránd okl. táj- és kertépítész mérnök K-13-0743 Piliscsaba, 2014.

Részletesebben

Köszöntöm a városavató ünnepség minden kedves résztvevőjét.

Köszöntöm a városavató ünnepség minden kedves résztvevőjét. Köszöntöm a városavató ünnepség minden kedves résztvevőjét. Büszke vagyok arra, hogy választókörzetem 4. települése jutott el a fejlettség azon szintjére, hogy Köztársasági Elnök Úr városi rangot adományozott

Részletesebben

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai

Részletesebben

A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl

A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl Szlovák magyar együttmûködés I. KÖZÖS TUDOMÁNYPOLITIKAI LEHETÕSÉGEK ÉS GONDOK Az uniós tagság közös elõnyei Piacgazdaság és az állami fenntartású kutatásszervezet

Részletesebben

Dunakeszi Szent István Általános Iskoláért Alapítvány 2120 Dunakeszi, Táncsics u. 4.

Dunakeszi Szent István Általános Iskoláért Alapítvány 2120 Dunakeszi, Táncsics u. 4. Dunakeszi Szent István Általános Iskoláért Alapítvány 2120 Dunakeszi, Táncsics u. 4. 2012. évi KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE Dunakeszi, 2013. május 21. Tyimofejevné Iványi Réka a kuratórium elnöke Az alapítvány

Részletesebben

Történelem 3 földrészen - 1956

Történelem 3 földrészen - 1956 1956, Melbourne Az 1956. december 6-ai melbourne-i vérfürdő legendájával az olimpiatörténet egyik legismertebb fejezetének főszereplője lett a magyar vízilabda csapat. Történelem 3 földrészen - 1956 Három,

Részletesebben

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Előadásom elsősorban román szemszögből, továbbá a politika- és az eszmetörténet oldaláról közelíti meg az 1940 1944 közötti észak-erdélyi

Részletesebben

A Gross-jelentés Az autonómia mint megoldás az európai konfliktusokra

A Gross-jelentés Az autonómia mint megoldás az európai konfliktusokra Görömbei Sára A Gross-jelentés Az autonómia mint megoldás az európai konfliktusokra Az autonómia iránti igény talán egyidõsnek mondható a nemzeti kisebbségek létével. A saját ügyeik intézését célul tûzõ

Részletesebben

Címlap Hagyományőrzés, helytörténet Hírek Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Tápiószecső Anno. A könyv méltatása

Címlap Hagyományőrzés, helytörténet Hírek Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Címlap Hagyományőrzés, helytörténet Hírek Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Írta: Tarnavölgyi László 2015. január 08. csütörtök, 23:59 Anka László és Kucza Péter Tápiószecső

Részletesebben

Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a

Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 80 80 Háda Béla Helyzetképek a próféták földjérõl Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a Közel-Kelet térségével foglalkozó kutatások egyik legelismertebb szaktekintélye Magyarországon.

Részletesebben

Fizikai mennyiség megadása Egy fizikai mennyiség megadásához meg kell adnunk a mérés alapegységét, ezt mértékegységnek nevezzük, valamint a mennyiség

Fizikai mennyiség megadása Egy fizikai mennyiség megadásához meg kell adnunk a mérés alapegységét, ezt mértékegységnek nevezzük, valamint a mennyiség MÉRTÉKEGYSÉGEK Fizikai mennyiség megadása Egy fizikai mennyiség megadásához meg kell adnunk a mérés alapegységét, ezt mértékegységnek nevezzük, valamint a mennyiség alapegységhez viszonyított nagyságát,

Részletesebben

Porta Orientis KALÁSZ MÁRTON. Két kiállítás Bécsben PORTA ORIENTIS

Porta Orientis KALÁSZ MÁRTON. Két kiállítás Bécsben PORTA ORIENTIS KALÁSZ MÁRTON Porta Orientis Két kiállítás Bécsben Bécs Hugo von Hofmannstahl meghatározása szerint mindenkor: Porta Orientis. Hofmannstahl e véleményét gesztusnak szánja szülővárosa iránt; amint mások,

Részletesebben

Készítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012

Készítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012 Tanulmányi kirándulás tervezete, szervezése, lebonyolítása Tartalom: Készítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012 1. A tanulmányi kirándulás útvonala 2. A tanulmányi kirándulás

Részletesebben

1. A Selters Balatonfüred projekt (2007) Problémafelvetés

1. A Selters Balatonfüred projekt (2007) Problémafelvetés 1. A Selters Balatonfüred projekt (2007) Számlákkal a német sajtóba Problémafelvetés A számla az egyik legkorábban selejtezhető, értéktelen iratfajta. Nem így, ha a számlák 19. századiak. Pl. a reformkori

Részletesebben

Nemes Mihály viselettörténeti munkájának ( IV. Fejezet ) eredeti, a millenniumi ünnepségek alkalmából megjelent kiadásának díszes borítója.

Nemes Mihály viselettörténeti munkájának ( IV. Fejezet ) eredeti, a millenniumi ünnepségek alkalmából megjelent kiadásának díszes borítója. Képes melléklet 1. kép Nemes Mihály viselettörténeti munkájának ( IV. Fejezet ) eredeti, a millenniumi ünnepségek alkalmából megjelent kiadásának díszes borítója. 2. kép 3. kép A Somogyi Győző grafikáival

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

Kreutzer Andrea Bemutatkozik a Hadtörténeti Intézet és Múzeum

Kreutzer Andrea Bemutatkozik a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Kreutzer Andrea Bemutatkozik a Hadtörténeti Intézet és Múzeum A Hadtörténeti Múzeum Könyvgyűjteménye a múzeum alapításakor, 1918-ban jött létre. A múzeum törzsanyagával együtt költözött az Országos Levéltár

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei. Földkérdés és telepítéspolitika Kárpátalján az első Csehszlovák Köztársaság időszakában (1919-1938)

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei. Földkérdés és telepítéspolitika Kárpátalján az első Csehszlovák Köztársaság időszakában (1919-1938) Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei Földkérdés és telepítéspolitika Kárpátalján az első Csehszlovák Köztársaság időszakában (1919-1938) Szakál Imre Témavezető: Dr. Pallai László DEBRECENI EGYETEM

Részletesebben

Magyar Tűzoltó Szövetség. 145 év, töretlenül

Magyar Tűzoltó Szövetség. 145 év, töretlenül Magyar Tűzoltó Szövetség 145 év, töretlenül Magyar Tűzoltó Szövetség 1870-2015 Tisztelt Olvasó! Tisztelt Olvasó! Immár száznegyvenöt éve, hogy gróf Széchenyi Ödön, a legnagyobb magyar fia, a magyar tűzvédelem

Részletesebben