Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

Átírás

1 Tájékoztató Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI JELENTÉS IV. negyedév Dél-Alföld október november

2 TARTALOMJEGYZÉK A munkaerő-piaci helyzet bemutatása... 3 Foglalkoztatási adatok... 3 A korábbi jelzések realizálódása, az álláskeresők létszámadatai... 5 A következő három hónap várható tendenciái... 6 Az egy év múlva várható trendek... 8 Év közben várható trendek a Dél-Alföldön... 9 A régió álláskínálatának bemutatása Egyéb a Régió munkáltatói kapcsolataival, azok fejlesztésével kapcsolatos információk Munkaerő-igény kielégítésének forrása Jelentősebb közmunka, közhasznú munka programok Csoportos létszámleépítések. Azok megelőzésére tett intézkedések Rendezvények, események Mellékletek Módszertan Fogalmi meghatározások Táblázatok A mintavételi kör megoszlása nemzetgazdasági áganként és cégméret szerint 18 A mintavételi kör munkaerő-piaci körzetenként A mintavételi kör foglalkoztatotti létszám-várakozásai nemzetgazdasági áganként A mintavételi kör foglalkoztatotti létszám-várakozásai munkaerő-piaci körzetenként A mintavételi körben várható létszámmozgások a Dél-Alföldön IV. negyedévében FEOR főcsoportonként Ábrák 2. oldal

3 Foglalkoztatási adatok A dél-alföldi régió lakónépessége január 1-én ezer fő volt, melyből aktív korú (15-74 év), a lakosság 76%-a, ezer fő. A régió 4 főnél többet foglalkoztató gazdasági szervezeteiben hónapjában 265,5 ezren álltak alkalmazásban, ezen belül a fizikaiak létszáma 155,9 ezer, a szellemieké 109,6 ezer fő volt. Jelen negyedéves munkaerőgazdálkodási felmérésünkben 1613 NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI JELENTÉS DÉL-ALFÖLD IV. NEGEDÉV A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET BEMUTATÁSA munkáltató vett részt, illetve szolgáltatott adatot, melyek szeptember 30-i foglalkoztatotti létszáma összességében 100,3 ezer fő volt. Ezen érintett cégek jellemzően (46%-ban) kisfoglalkoztatók, ahogy régiónk munkaadóinak túlnyomó többsége is e kategóriába sorolható. Legtöbb foglalkoztatott ugyanakkor a nagy és közepes létszám-kategóriájú cégeknél áll alkalmazásban mintánkban, e cégek foglalkoztatják ugyanis a látókörünkbe került munkavállalók 40-40%-át. Nagyfoglalkoztatóink legnagyobb számban feldolgozóipari cégek, főként az élelmiszeripar, italgyártás és a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termékek gyártása területéről, de a humán-egészségügy, szociális ellátás; oktatás; a szállítás, raktározás; vízellátás, hulladékkezelés; kereskedelem, gépjárműjavítás ágazataiból is több nagyfoglalkoztató adataival számolhattunk, földrajzi elhelyezkedésüket tekintve legnagyobb számban 2 megyeszékhelyről, így Szegedről és Kecskemétről. Többkevesebb nagyfoglalkoztató jelzéseivel találkoztunk ugyan a munkaerő-piaci körzeteink többségében, viszont a régió 11 körzetéből nagyfoglalkoztató továbbra sem került / kerülhetett a mintánkba. Aktivitási adatok II. negyedév Megnevezés Dél-Alföldön Országosan Változás * Változás* foglalkoztatottak ezer fő 474,8 485,7 2, , ,9-0,5 munkanélküliek 53,3 56,1 5,2 401,7 473,3 17,8 gazdaságilag aktívak 528,1 541,8 2, , ,2 1,3 gazdaságilag inaktívak 486,6 465,1-4, , ,0-1,6 alkalmazásban állók száma ** 262,1 263,4 0, , ,0 0,2 aktivitási arány % 52,0 53,8 1,8 54,6 55,3 0,7 foglalkoztatási ráta 46,8 48,2 1,4 49,4 49,2-0,2 munkanélküliségi ráta 10,1 10,3 0,2 9,6 11,1 1,5 Forrás: KSH stadat A megkérdezett cégek és az általuk foglalkoztatottak száma szeptember 30. Bács-Kiskun megye fő Csongrád megye fő Békés megye fő cégek száma db foglalk.létszám fő 1613 cég és 100,3 ezer fő foglalkoztatotti adataival számoltunk felmérésünk során * %, illetve százalékpont ** I. félév 3. oldal

4 A felmérésben résztvevő szervezetek és foglalkoztatotti létszámuk megoszlása a Dél-Alföldön Létszám-kategória Válaszoló szervezetek Foglalkoztatottak száma megoszlása száma megoszlása Mikro (0 9 fő) % % Kis (10 49 fő) % % Közepes ( fő) % % Nagy (249 fő felett) 67 4% % Összesen % % A megkérdezettek legnagyobb számban 414 gazdasági egység a feldolgozóiparból kerültek ki, ahogy a régió gazdaságában is ezen ágazat szerepe meghatározó. Felmérésünkben ezalkalommal is túlreprezentáltnak tekinthető e terület. A közszféra foglalkoztatásban betöltött szerepe továbbra is igen fajsúlyos, úgy a közalkalmazottak, mint a köztisztviselők és kormánytisztviselők vonatkozásában (a közszférában foglalkoztatják az alkalmazásban állók 35 százalékát). A közigazgatás, de főként a humán-egészségügy és szociális ellátás területe kisebb súlyt képviselt felmérésünkben a régió foglalkoztatásában betöltött tényleges szerepénél; az oktatás területének merítési köre viszont bővebbre sikeredett. Valamelyest túlreprezentáltnak tekinthető felmérésünkben továbbá a vízellátás, szennyvízgyűjtés, hulladékgazdálkodás; a szállítás, raktározás, valamint az egyéb szolgáltatások ágazata is. reprezentáltság A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés ágazati reprezentációja Nemzetgazdasági ágak TEÁOR 08 Alkalmazásban állók száma (KSH hó) [ fő ] A megkérdezett cégeknél foglalkoztatottak száma Reprezentációs arány [ % ] Mezőgazdaság, erdőgazd. halászat ,9 Bányászat ,4 Feldolgozóipar ,2 Villamosenergia-, gáz-, gőz-, légkondi ,5 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése ,2 Építőipar ,5 Kereskedelem, gépjárműjavítás ,7 Szállítás, raktározás ,1 Szálláshely szolg, vendéglátás ,5 Információ, kommunikáció ,3 Pénzügyi, biztosítási tevékenység ,2 Ingatlanügyletek ,3 Szakmai, tudományos, műszaki tev ,9 Adminisztratív és szolgáltatás támogató tev ,7 Közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás ,4 Oktatás ,2 Humán-egészségügyi, szoc.ellátás ,4 Művészet, szórakoztatás, szabad idő ,1 Egyéb szolgáltatás ,7 Összesen ,8 Jelentős foglalkoztatóként említhető régiónkban a kereskedelem területe is, az alkalmazásban állók 11%-ának munkalehetőséget biztosítva. (Felmérésünkben alulreprezentáltnak bizonyult az ágazat, akárcsak a szálláshely szolgáltatás, 4. oldal

5 vendéglátás; a művészet, szórakoztatás, szabadidő; és az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység területe, valamint az építőipari és energiaszektor.) A mezőgazdaság a jó termőhelyi adottságokból is adódóan mind a mai napig kiemelkedő helyet foglal el a Dél-Alföld nemzetgazdasági ágainak sorában, s a vidéki településeink nagy részénél alapvető megélhetési forrást, esetleg kiegészítő kereseti lehetőséget is biztosítva. Az agráriumban foglalkoztatják régiónkban az alkalmazásban állók 6%-át, amit mintánk kicsit erőteljesebben képvisel. A korábbi jelzések realizálódása, az álláskeresők létszámadatai III. negyedévének munkaerő-piaci folyamatai, s ezen belül is a foglalkoztatási tendenciák a várakozásoknál valamelyest kedvezőbben alakultak: egy negyedévvel korábban erre az időszakra 0,3 százalékos foglalkoztatotti létszámcsökkenést jeleztek (akkor megkérdezett) munkáltatóink. A régió nemzetgazdasági ágankénti struktúrájának 1 figyelembevételével korrigált előrejelzéseink ugyanakkor ennél valamelyest optimistábbak voltak: 0,2%-os emelkedést irányoztak elő. Jelen megkérdezettjeinknél az elmúlt negyedévben bekövetkezett létszámváltozások összességében pozitívak voltak, így az előre jelzetteknél kedvezőbb, 1,0%-os bővülés következett be ténylegesen. Azon munkáltatóinknál, akik mindkét megkérdezésünkre válaszoltak, valamelyest élénkebben változtak a létszámadatok: 1,3%-os bővülést mértünk, az e körben jelzett 0,2%-os mérséklődés helyett az elmúlt negyedévben. A szezonmunkák időszakának álláskereső állományra gyakorolt hatása a harmadik negyedévben nyilvántartásainkban is egyértelműen megmutatkozott. A regisztráltak száma ugyanis ezen időszakban mérséklődő tendenciát követett, miközben mindvégig az elmúlt év alatti szinten maradt. (A Dél-alföldi régióban a harmadik negyedév végén regisztrált 77,6 ezer fős álláskereső létszám 1,8%-kal volt alacsonyabb az egy negyedévvel korábbinál és 4,6%- kal volt kevesebb az egy évvel ezelőttinél.) III. negyedévében összességében fő kérte nyilvántartásba vételét a régió 27 munkaügyi kirendeltségének valamelyikében (regisztrációba lépők száma), fővel többen a megelőző negyedévinél, s 300 fővel többen, mint egy évvel korábban. az elmúlt negyedévi jelzések a tényszámok tükrében álláskeresők létszámváltozása, összetétel adatok A nyilvántartott álláskeresők főbb megoszlási adatai szeptember iskolai végzettség nem egyéb összetétel adatok <= 8 általános: 35,5% Férfi: 49,2% Tartósan állásnélküli: 29,5% Szakmunkás: 32,9% Nő: 50,8% Pályakezdő: 11,9% Érettségizett: 26,1% 50 éves és idősebb: 22,2% Diplomás: 5,5% Munkaerő-gazdálkodási felmérésünk immár ötéves múltra tekint vissza, így lehetőségünk van az egy évvel korábbi jelzések tényszámokkal való összevetésére is I. félévében a 4 főnél többet foglalkoztató cégeknél alkalmazásban állók számának nemzetgazdasági ágankénti megoszlása 5. oldal

6 A harmadik negyedévének végén megkérdezett, és jelenleg is válaszoló munkáltatóink még az akkori gazdasági állapotoknak megfelelően a gazdasági válság tükrében mérték föl lehetőségeiket, és ezek alapján szerény, 0,3 százalékos mérséklődést prognosztizáltak. Az időközben bekövetkezett gazdasági folyamatok foglalkoztatóinkat kedvezőbben érintették a vártnál, s így a bázis időszakinál 2,6 százalékkal magasabb foglalkoztatotti létszámmal számolhattak. A bekövetkezett változások tehát érezhetően pozitívabbaknak bizonyultak az előre jelzetteknél. A KSH adatai szerint a régióban foglalkoztatott éves korú népesség száma 2,3 százalékkal emelkedett II. negyedévében az egy évvel korábbiakhoz képest, a foglalkoztatási ráta 1,4 százalékpontos emelkedése, és a munkanélküliségi ráta 0,2 százalékpontos növekedése mellett. A III. negyedévi ilyen irányú adatok viszont ezidőben még nem állnak rendelkezésünkre. A következő három hónap várható tendenciái Felmérésünk eredménye szerint decemberének végére a Dél-Alföld foglalkoztatotti létszáma mérséklődik: munkáltatóink az év végére az egy évvel korábbinál valamelyest kisebb mértékű, 1,8%-os létszámcsökkenéssel számolnak a szeptember 30-i állapothoz képest. Régiónk megyéi e tekintetben eltérően nyilatkoztak: Csongrád megyében átlag közeli, 1,6%-os, Békés megyében ennél jelentősebb 3,4%- os mérséklődéssel számolnak; míg Bács-Kiskunban ehhez képest érezhetően szerényebb (mindössze 0,8%-os) csökkenést jeleztek megkérdezettjeink. Összességében a korábbi negyedévinél élénkebb kiáramlást: fős kilépő létszámot (munkaviszony megszűnést); és mérsékeltebb beáramlást: fős belépő létszámot (munkaviszony létesítést) jeleztek a vizsgált cégek a Dél-Alföldön. Eddigi tapasztalataink szerint azonban a tényszámok rendszerint magasabbak az előrejelzetteknél. A legjelentősebb 3 hónap múlva várható létszámváltozás a szeptember 30-i adatokhoz képest pozitív irányú [ % ban ] létszámváltozást a feldolgozóiparból jeleztek. Itt a jelzett 0,6%-os létszámbővülés 200 fős Bács-Kiskun Békés megye - 3,4% megye foglalkoztatotti - 0,8% létszámnövekedést Csongrád megye takar a megkérdezetti - 1,6% körben. Ennél jelentősebb mértékű (5%-os) létszámbővítési szándékot jeleztek továbbá az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységek szektorából, de az érintett létszám itt már az előbbinél lényegesen szerényebb, mindössze 70 fő. A nemzetgazdasági ágazatok többsége és ezek közül is főként a szezonális hatásokra érzékeny ágazatok létszámcsökkenéssel számolnak a negyedik negyedévben. A az elmúlt évi jelzések a tényszámok tükrében a foglalkoztatottak számának mérséklődése várható 6. oldal

7 legnagyobb létszámot érintő munkaviszony megszűnéseket a közigazgatás területéről jelezték. Az itt prognosztizált 1300 főt érintő létszámcsökkenés 16,6%-os foglalkoztatotti létszámcsökkenést jelent e körben. Figyelembe véve az érintett foglalkozásokat mely jellemzően az egyéb segédmunkásokat takarja a prognosztizált létszámváltozás a köz- jellegű munkavégzések időszakának végét jelzi. Az építőiparból jelzett 10,8%-os mérséklődés 360 főt, a mezőgazdaságból jelzett 2,9%- os mérséklődés 200 főt érint várhatóan a megkérdezetti körben, míg az egyéb szolgáltatások, valamint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területéről szerényebb, mintegy fős mérséklődést prognosztizált. A mikroszervezetek továbbra is optimisták, de a cégek méretének csökkenésével jellemzően az optimizmus is mérséklődik. Míg a mikroszervezetek még 2,3%-os létszámemelkedést irányoztak elő, ami összességében régiós szinten mindössze 50 fős bővítést takar e körben, addig az ennél nagyobb szervezetek már mérséklődéssel számolnak. A kis cégek 2,6%-os csökkentési szándéka várhatóan 470 főt érint az előrejelzések szerint. A közepes méretű szervezetek megkérdezettjei már ennél jelentősebb mérséklődéssel számolnak, átlagosan 3,0%-ossal, ami 1180 fős létszámcsökkenést jelent e körben. A nagycégek fél százalékos foglalkoztatotti létszámcsökkenési elképzelése pedig abszolút értékében 200 fős mérséklődési tervet takar. A régió nemzetgazdasági ágankénti struktúrájának 2 figyelembevételével korrigált munkáltatói előrejelzések szerint a régió foglalkoztatotti létszáma év végére 2,1 százalékkal mérséklődik a szeptemberi adatokhoz képest, ami 0,3 százalékponttal nagyobb csökkenést jelent a megkérdezetti körünk ilyen irányú előre jelzéseinél. várható változások a régió egészében Felvételek Jelen felmérésünkkor felkeresett és választ is adó 1613 munkaadó 18%-a tervez létszámbővítést a megkérdezést követő három hónapon belül. Felvételek legnagyobb számban egyéb feldolgozóipari gépkezelő és gyártósori összeszerelők körében várhatók (+80 fő), de vegyipari alapanyag- és termékgyártók, gépkezelők (+50 fő), élelmiszergyártók, - feldolgozók és -tartósítók (+50 fő), könnyűipari gépkezelők és gyártósor mellett dolgozók (+40 fő), ruhagyártók, szőrmefestők, -kikészítők (+30 fő) és védelmi szolgáltatási foglalkozásúak (+30 fő) körében is viszonylag nagyobb számú bővülési szándékot jeleztek. Javuló pozíciójúnak tekinthetők a jelzések szerint a nyomdaipari foglalkozások, a kereskedelmi foglalkozások, az állattenyésztési és állatgondozási foglalkozások, valamint a mérnök munkakörök is, bár létszámában kisebb kört érintve, mint a korábban említettek. a cégek 18%-a növekvő létszámmal számol Leépítés A felkeresett és számunkra adatokat szolgáltató szervezetek 15 százaléka számol létszámcsökkenéssel az elkövetkező három hónapban. (Egy évvel ezelőtt a hóban a 4 főnél többet foglalkoztató cégeknél alkalmazásban állók számának nemzetgazdasági ágankénti megoszlása 7. oldal

8 megkérdezett cégeink 18%-a nyilatkoztak ekként.) Munkaviszony megszűnésekre legnagyobb számban az egyéb segédmunkások (1430 fő) körében kell számolni, míg a sorban ezt követő takarítók és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások (+130 fő), egyszerű mezőgazdasági foglalkozások (-90 fő), egyéb irodai jellegű foglalkozások (-50 fő), őrök és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások (-50 fő), növénytermesztési foglalkozások (-40 fő), egyéb ügyintézők (- 40 fő), és építőipari gépkezelő (-40 fő) munkakörökben prognosztizált létszámcsökkenési tervek már nagyságrendekkel kisebbek a segédmunkásokénál. Csökkenést jeleztek továbbá a természettudományi foglalkozások; az építési szakipari foglalkozások; a javító-szerelők; a textilipari foglalkozások; a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási erőgépvezetők, -kezelők; az erdőgazdálkodási foglalkozások; az anyagmozgató; a kubikusok; a vízgazdálkodási foglalkozásúak és a lakás-, kommunális szolgáltatási foglalkozásúak köréből is. Összességében véve úgy a felvételi, mint az elbocsátási várakozások intenzívebbek az egy évvel korábbiaknál, a nettó egyenlegük (-1800 fő) ugyanakkor 200 fővel kedvezőbb egy évvel ezelőttinél. romló pozíciójú foglalkozások a negyedév során Ellentétes irányú létszámmozgások Pozitív és negatív irányú létszámmozgást jeleztek több munkakörből is, ahol a felvételek és elbocsátások egyenlege ugyan szerényebb, de a fluktuáció a cserélődő létszám, esetleg a lejárt határozott idejű szerződések meghosszabbítása már említést érdemelő létszámot érint. Ilyen foglalkozásúként említhetők a járművezetők és a fémmegmunkálók, felületkezelők, ahol a fő körüli pozitív és negatív irányú mozgás egyenlege nem éri el a 10 főt. Pozitív egyenlegű az építőanyagipari termékgyártó gépkezelői ( fő), mélyépítőipari foglalkozások, műszerészek, raktározási foglalkozások, valamint az építési szerelési foglalkozások várható létszámváltozása. Negatív egyenlegű ugyanakkor a gazdasági ügyintézőknél, pedagógusoknál, építőmesteri foglalkozásoknál és a vendéglátóipari foglalkozásoknál jelzett felvétel és elbocsátások eredménye. Az egy év múlva várható trendek Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésünk alapján a dél-alföldi régió munkáltatói a távlati tervek tekintetében alapvetően stagnálással, kis mértékű csökkenéssel számolnak: a régió foglalkoztatotti állományát szeptemberének végére a jelenleginél fél százalékkal alacsonyabbra prognosztizálták. Ezen eredmény elsősorban közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás; az építőipar, az mezőgazdaság és az oktatás területeinek létszámcsökkentési szándékait tükrözi, melyet tompítanak feldolgozóipar egyes területeinek, a kereskedelem, gépjárműjavítás; valamint az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységek ágazataiból jelzett létszámfelvételi szándékok. A megkérdezett cégeink 23%-a növekvő foglalkoztatotti létszámot jelzett harmadik negyedévének végére, s 16%-uk csökkenéssel számol. Az általuk prognosztizált létszámnövekedés és csökkenés 460 fős negatív egyenlege enyhe mérséklődést helyez kilátásba. a foglalkoztatottak számának szerény mérséklődése várható 8. oldal

9 A cégek méreteit tekintve a mikroszervezetek továbbra is lényegesen optimistábbak, mint a nagyobb cégek. A mikroszervezetek átlagosan 6,7%-os növekedésben bíznak az elkövetkezendő 1 év során, míg a kis és nagy cégek stagnálást, kis mértékű (0,5%-os, illetve 0,4%-os) emelkedést irányoztak elő. A közepes méretű cégek foglalkoztatotti létszáma várhatóan 2,2%-kal csökken. Régiónk következő év szeptemberének végére előre jelzett enyhe mértékű foglalkoztatotti létszám csökkenése tehát összességében a közepes méretű cégek foglalkoztatotti létszámában jelentkezik majd. A régió három megyéje közül Bács-Kiskun megyei megkérdezettjeink 0,3 százalékos növekedéssel számolnak az elkövetkezendő egy év során, Csongrád megyében stagnálást (-0,1%), Békés megyében viszont érezhető csökkenést (-1,9%) prognosztizáltak megkérdezettjeink harmadik negyedévének végére. 1 év múlva várható létszámváltozás a szeptember 30-i adatokhoz képest [ % ban ] Bács-Kiskun megye + 0,3% Csongrád megye - 0,1% Békés megye - 1,9% A régió nemzetgazdasági ágankénti foglalkoztatási szerkezetének 2 figyelembevételével korrigált munkáltatói előrejelzések szerint a régió foglalkoztatotti létszáma egy év múlva várhatóan stagnál, kis mértékben (0,6 százalékkal) mérséklődik, tehát a régió egészében 0,1 százalékponttal intenzívebb változás várható, mint felmérésünk megkérdezetti körében várható változások a régió egészében Év közben várható trendek a Dél-Alföldön 9. oldal

10 A RÉGIÓ ÁLLÁSKÍNÁLATÁNAK BEMUTATÁSA július szeptember időszakban munkaügyi szervezetünkhöz régiós szinten mintegy főre vonatkozó állásajánlat érkezett, így az időszak elején meglévő álláshellyel együtt tizenhatezer álláshelyet tudtunk felkínálni a negyedév során a Dél-Alföld munkát kereső lakosságának, négyezer-egyszázzal kevesebbet, mint egy negyedévvel korábban. Az időszaki álláshelyek 37%-a Bács-Kiskun megyei munkavégzésre irányult, egyharmaduk Békés megyei, s 30%-uk Csongrád megyei munkahely volt felkínált álláshely a negyedév során Az állások 42%-ához támogatást is igényeltek munkáltatóink (jellemzően közhasznú munkavégzés támogatását, bérköltség támogatását, bértámogatást, valamint közcélú munka támogatását célozva). 58%-uk viszont anyagi segítséget nem igényelt. A bejelentett állások között a feldolgozóipar (27%), valamint a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás (20%) ágazatainak a munkaerőigénye volt a legmagasabb, de 10% fölötti részarányt képeztek a kereskedelem, járműjavítás területéről beérkezett állásbejelentések is. Az építőipar 1400 fős létszámigénye a bejelentett állások 9%-át, az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások 1300 fős létszámigénye az állások 8%-át, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 800 fős létszámigénye pedig a bejelentett állások 5%-át képviselte. Szintén 5%-ban részesült a mezőgazdaság, 4%-ban pedig az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás területe. A leggyakrabban keresett foglalkozás a segédmunkás, az eladó, a kézi anyagmozgató, csomagoló; az irodai adminisztrátor, írnok; a lakatos; a szabó, varrónő, modellkészítő; a húsfeldolgozó (hentes, mészáros); a kőműves; a tehergépkocsi-vezető, valamint a lakás-, intézménytakarító munkakörök voltak. 10. oldal

11 EGYÉB A RÉGIÓ MUNKÁLTATÓI KAPCSOLATAIVAL, AZOK FEJLESZTÉSÉVEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK Munkaerő-igény kielégítésének forrása Jelen felmérésünk során megkérdeztük munkáltatóinkat arról is, hogy cégük jellemzően mely forrásból elégíti ki munkaerő-igényét, válaszlehetőségként a soha, alkalmanként és gyakran lehetőségeket kínáltuk a felsorolt kategóriák között. Megkérdezett munkáltatóink leggyakrabban (a válaszoló cégek 41%-a) a munkaügyi kirendeltségeket hívják segítségül felmerülő munkaerő-igényeik kielégítéséhez amiben nyilván jogszabályi kötelezettségeik is szerepet játszanak. Sokhelyütt viszont a cégek munkatársainak ajánlásai, így az ismeretség, a bizalom, és a kapcsolati tőke nyom legtöbbet a latban, tehát az informális csatornákat is igen előszeretettel alkalmazzák megkérdezettjeink. A nagycégek negyede, a kis és közepes méretű cégek 19-19%-a választja többnyire ezt az utat, de a mikroszervezeteknél is 18% körüli ez az arány. A helyi újságokban feladott hirdetéssel és a cégen belüli (belső) meghirdetéssel azonban már ritkábban élnek a cégek, munkavállalóik kiválasztása során. Leggyakoribb munkaerő-igény kielégítési forrás a munkaügyi kirendeltségek munkaerőkínálata, s az informális csatornák Pályáztatást főként a nagy és középméretű szervezeteknél alkalmaznak, jellemzően a közszférában, így az oktatás, az egészségügy, és a közigazgatás területén. Az internetes álláshirdetések nem igazán gyakoriak a megkérdezetti körünkben, legelterjedtebbként mégis feldolgozóipar és a kereskedelem területeit említhetnénk. Munkaerő-közvetítő, kölcsönző magáncégek igénybevétele nem jellemző régiónkra, a megkérdezett cégek csupán 1%-a nyilatkozta, hogy gyakorta él e lehetőséggel, és mindössze 3%-uk alkalmanként. E cégeink elsősorban a feldolgozóipar (élelmiszer, italgyártás) és a kereskedelem, javítás területén tevékenykednek, földrajzilag többnyire Bács-Kiskun és Csongrád megyében. Munkaerőkölcsönzés kevéssé jellemző régiónkra 11. oldal

12 Jelentősebb közmunka, közhasznú munka programok A közmunkaprogramokban elsősorban hátrányos helyzetű térségekben regisztrált álláskeresők, vagy rendelkezésre állási támogatásra (RÁT) jogosultak vehetnek részt, így ez a lehetőség azoknak az embereknek segít, akik átmenetileg kiszorultak a munkaerőpiacról. A Minisztérium pályázati felhívásai alapján évben a következő közmunkaprogramok kerültek támogatásra: 2010/1. Téli- tavaszi közmunka-program 5 hónapos munkalehetőséget teremtett a regisztrált álláskeresők, köztük legalább 50 %-ban rendelkezésre állási támogatás jogosultjai számára úgy, hogy értékteremtő munkájukat helyi önkormányzati, vagy kistérségi célok érdekében végezzék. A pályázat kedvezményezte a leghátrányosabb, és a hátrányos besorolású kistérségeket, valamint azokat a településeket, ahol magas a RÁT jogosultak száma. A program kiemelt figyelmet fordít azokra, akiknek családjában egynél több, a RÁT kritériumainak megfelelő álláskereső van, mivel a munkaerőpiacon a gazdasági válság miatt beszűkültek az elhelyezkedési esélyek, korlátozottak az alkalmi munka lehetőségei, megnövekednek a családi kiadások, így igen nehéz a megélhetés a munkanélküliek és családjaik számára. A közmunkaprogramokban házi segítségnyújtást, belvízelvezető csatornahálózatának karbantartását, belterületi utak karbantartását, kommunális hulladék összegyűjtését, parkosítást, parkfenntartást, közintézmények karbantartását, temetkezési helyek környezetének rendbetételét végzik a közmunkások. A Dél-alföldi régióban 19 közmunkaprogram megvalósításához elnyert ,2 ezer Ft támogatás január 15-től július 15-ig a térség 164 településén 982 közmunkás, közülük 629 RÁT-ra jogosult foglalkoztatását segítette elő. A 2010/1. Téli- tavaszi kiegészítő közmunka-program 3,5 hónapos munkalehetőséget teremtett a regisztrált álláskeresők, köztük legalább 50 %-ban rendelkezésre állási támogatásból kiszorultak számára úgy, hogy értékteremtő munkájukat helyi önkormányzati, vagy kistérségi célok érdekében végezzék. A Délalföldi régióban támogatást nyert 7 pályázat alapján a térség 50 településén ,8 ezer Ft támogatásból március 1-től július 15-ig 381 közmunkás foglakoztatása vált lehetővé. A 2010/2. Roma meghívásos közmunkaprogram célja a romák munkaerő-piaci integrációja. Ennek érdekében először indult olyan meghívásos közmunkaprogram, amiben csak romák dolgozhatnak. Különösen fontos, hogy a roma fiatalok, akik közül sokan eddig még nem dolgoztak, munkahelyi tapasztalatot szerezzenek. A pályázat január 15-től 5 hónapos időtartamú munkalehetőséget teremtett a regisztrált, roma származású álláskeresők, köztük legalább 50 %-ban rendelkezésre állási támogatás jogosultjai számára úgy, hogy értékteremtő munkájukat nemzetgazdasági, helyi önkormányzati, a közvetlenül a közmunkások lakóhelyét érintő, vagy térségi célok érdekében véghették. A program kiemelt figyelmet fordít azokra, akiknek családjában egynél több, a RÁT kritériumainak megfelelő álláskereső van. Kiemelt feladat a programban az irat-digitalizálás, valamint az ár- és belvízvédelmi feladatok, továbbá a romák lakókörnyezetének rendbetétele, illegális hulladéklerakók felszámolása, valamint a szociális gondoskodás segítése. A Dél-alföldi 2010-ben hat pályázati felhívás alapján benyújtott 37 közmunkapályázat 1,9 milliárd Ft támogatásban részesült, amely segítségével 2600 hátrányos helyzetű álláskereső került foglalkoztatásra 12. oldal

13 régióban támogatást nyert 2 meghívásos pályázat alapján a térség 23 településén ,9 ezer Ft támogatásból 494 közmunkás került foglalkoztatásra. A 2010/3. Erdőművelési meghívásos közmunkaprogram célja a hátrányos helyzetű, elsősorban a tartós munkanélküliek, köztük a rendelkezésre állási támogatásban részesülők számára átmeneti munkalehetőség megteremtése. A január augusztus 31. időszakban megvalósuló közmunkaprogram keretében erdészeti utak és tanösvények karbantartását, szemétgyűjtést, erdőművelési munkákat, erdőtelepítést végeztek a dolgozók. A Dél-alföldi régióban támogatást nyert 3 meghívásos pályázat alapján a térség 23 településén ,4 ezer Ft támogatásból 442 közmunkás foglalkoztatása valósult meg. A 2010/4. Ár- és belvíz elleni megelőző meghívásos közmunkaprogram célja a hátrányos helyzetű, tartós munkanélküliek átmeneti foglakoztatása, a nemzetgazdaság számára kiemelten hasznos ár- belvíz elleni védekezést szolgáló munkákkal. A program keretében folytatódott a térségek átfogó belvízi rendezése, valamint a parlagfű elleni védekezés. A Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság pályázata alapján elnyert ezer Ft támogatásból január 15-től 13 fő hátrányos helyzetű álláskereső 5 hónap időtartamú foglalkoztatása vált lehetővé. A 2010/5. Nemzeti parkok meghívásos közmunkaprogram célját a nemzeti parkok fenntartása, értékőrző tevékenységének segítése képezi, szakképzetlen, rendszeres szociális segélyben részesülő, hátrányos helyzetű álláskeresők foglalkoztatásával. A Dél-alföldi régióban támogatást nyert 2 meghívásos pályázat alapján a térség 27 településén ezer Ft támogatásból január 15-től 5 hónap időtartamra 67 álláskereső számára biztosított foglalkoztatási lehetőséget. A 2010/9 Ár és belvíz okozta rendkívüli helyzet kezelése közmunkaprogram célja az ár- és belvíz elleni védekezés és a víz levonulása utáni helyreállítás segítése. Az egyszerűsített meghívásos pályázat kiírásáról június 5-én döntött a Nemzetgazdasági Minisztérium. A Dél-alföldi régióban 3 Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság meghívásos pályázat alapján, térségünk 35 településén ,2 ezer Ft támogatásból 214 közmunkás került foglalkoztatásra. A Dél-alföldi régióban évben 37 nyertes közmunka-program ,5 ezer Ft támogatásban részesült, amely segítségével 2593 közmunkás foglalkoztatása vált lehetővé. Csoportos létszámleépítések. Azok megelőzésére tett intézkedések A Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központhoz harmadik negyedévében összesen 7 végleges csoportos létszám-leépítési döntés bejelentés érkezett, amely összesen 319 fő munkavállaló munkaviszonyának megszűnését eredményezte. A munkavállalók közül 306 fő tartozik lakóhelye alapján a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ illetékességi területéhez. Megyei megoszlásban (döntés bejelentések száma): Bács-Kiskun megye 5; Békés megye 2 döntés bejelentés; Csongrád megyéből nem érkezett létszám-leépítési döntés. 7 csoportos leépítési bejelentés a harmadik negyedév során 13. oldal

14 Megyei megoszlásban (érintett létszám): Bács-Kiskun megye 246 fő; Békés megye 60 fő; Csongrád megye 0 fő. Ágazati megoszlás szerint közülük textiliparban, egészségügy, építőiparban foglalkoztatott dolgozók emelhetők ki. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium 2010-ben is kiemelten kezelte a munkahelyteremtést, melynek elősegítése érdekében két pályázati kiírást is megjelentetett. Az MPA munkahelyteremtő beruházások támogatása című felhívásra február 1-jétől március 12-ig terjedő időszakban volt lehetőség pályázatot benyújtani ben a program finanszírozására 1,5 milliárd forint állt rendelkezésre. Az MPA munkahelyteremtő beruházások támogatása című pályázati felhívásra a Dél-alföldi régióból 37 db pályázat érkezett, melyből 24 pályázóval kötött szerződést a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ. A szerződéskötést követően 2 támogatott jelezte a szerződéstől való elállási szándékát, mindkét támogatottal a támogatás folyósítását megelőzően a megkötött hatósági szerződés megszüntetésre került. A munkáltatókkal (22 db) szembeni fennálló elkötelezettség összesen 250,4 millió Ft, a támogatási összeghez kapcsolódó új munkahelyek száma 207, melyek feltöltését a munkáltatók 98,55%-ban regisztrált álláskeresők köréből kívánják megvalósítani, 204 fő megtartása mellett. Az érintett munkáltatók részére szeptember 30. napjáig a szerződésben rögzített elkötelezettségből 84,03 millió Ft (33,6%) támogatást fizettünk ki, a fennmaradó támogatási összeg az év végéig minimális maradványértékkel várhatóan kifizetésre kerül. Az újonnan létrehozott munkahelyekre a létszámfeltöltések a szerződésekben vállalt ütemezés szerint folyamatban vannak. Az MPA információ-technológiai (IT) tevékenységek munkahelyteremtő beruházásainak támogatására című felhívásra hasonlóan az előző kiíráshoz február 1-jétől március 12-ig terjedő időszakban volt lehetőség pályázatot benyújtani ben a program finanszírozására az országos keret 200 millió forint volt. Az MPA információ-technológiai (IT) tevékenységek munkahelyteremtő beruházásainak támogatására 3 db pályázat érkezett a Dél-alföldi régióból, amely 23,3 millió Ft támogatási igényt jelentett 10 új munkahely létesítésére, melyből 9 fő álláskereső, 3 fő foglalkoztatási létszám megtartása mellett. A pályázó vállalkozásoknál meglévő átlagos bázislétszám 1 főt, míg az átlagos többletlétszám 3,3 főt tett ki. A április 30-i döntés 2 pályázó számára biztosított a felterjesztéssel megegyező 6,126 millió Ft összegű forrást a bérjellegű költségek fedezésére, valamint a vállalt 4 fős többletlétszám foglalkoztatásának megvalósításához. Mindkét nyertes pályázóval megtörtént a szerződéskötés, a támogatások finanszírozás alatt állnak. Munkahelyteremtés támogatása: 22+2 élő támogatás A Szociális és Munkaügyi Minisztérium Munkaerő-piaci válsághelyzetek kezelésének, foglalkoztatási szerkezetváltás elősegítésének évi központi 14. oldal

15 programjának célja, a recesszió által érintett nagy vállalkozások foglalkoztatási kapacitásának megtartása, a csoportos létszámleépítések megelőzése, a munkáltatói likviditási problémák kezelése. A program rendelkezésére álló 500 millió Ft központi forrás terhére január 26- tól szeptember 30-ig élhettek forrásbiztosítási kérelemmel a munkaügyi központok. A támogatási konstrukció célcsoportját, az egy telephelyen legalább 50 főt érintő csoportos létszám-leépítési szándékot bejelentő munkáltatók képezik szeptember 30-ig Munkaügyi Központunk 3 esetben nyújtott be forrásbiztosítási kérelmet a Minisztérium részére 594 fő létszámleépítésének megelőzése céljából, amelynek támogatási igénye 132,4 millió Ft volt. Mindhárom cég vonatkozásában támogató döntés született. A munkáltatók részére megítélt központi forrás összege 375 fő támogatott foglalkoztatásához 61,6 millió Ft. A támogatás megítélésének feltétele, hogy Munkaügyi Központunk vállalta a támogatás kiegészítését 61,6 millió Ft-tal a decentralizált keretből. Válsághelyzetek kezelésének támogatására meghirdetett központi program a háromnegyed év során 594 munkavállaló munkahelyének megőrzését segítette elő. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium által évben meghirdetett Munkahelyek megőrzéséért munkaerő-piaci program célja annak megakadályozása, hogy a vállalkozások az átmenetileg feleslegessé vált munkavállalóikat elbocsássák. Az MPA FA válságkezelésre elkülönített központi forrás terhére a Dél-alföldi régióban 123 átmeneti gazdasági visszaesésből adódóan nehéz helyzetbe került munkaadó részesült támogatásban, közülük jelenleg 36 munkaadónál a továbbfoglalkoztatási kötelezettség időszaka zajlik. A központi program évben dolgozó munkahelyének megőrzését segítette elő régiónkban azoknál a munkáltatóknál, amelyek foglalkoztatási kapacitásukat a gazdasági visszaesés következtében átmenetileg nem tudták volna megtartani. A évi Munkahelyek megőrzéséért központi program 2010-ben munkavállaló munkahelyének megőrzéséhez nyújtott segítséget. Rendezvények, események A Kecskeméti Kirendeltség és Szolgáltató Központ október 8-án állásbörzét szervezett a pályakezdő álláskeresők részére. A Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ október 21 - november 12. között 4 időpontban és 4 helyszínen (Kecskemét, Szeged, Baja, Békéscsaba) rendezte meg a Pályaválasztási Vásárt. A rendezvények mellett a régió mind a 27 kirendeltségi körzetében üzemlátogatások valósultak meg. A Leonardo da Vinci program Innovációtranszfer alprogramjának keretében a Munkaviszonyban állók tanácsadása (GUTE) című projekt keretében, november 17-én Békéscsabán a projektben részt vevő partnerek részvételével nemzetközi találkozóra, majd november 18-án a nemzetközi zárókonferenciára kerül sor. 15. oldal

16 Mellékletek Módszertan Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat, a Magyar Köztársaság munkaügyi szervezete, amely 2004 és között jelentős modernizáción ment keresztül. A modernizációs folyamat során olyan eszközöket kísérleteztünk ki és vezettünk be, amelyek több információval szolgálnak partnereinkről, és több hasznos információt adnak vissza számukra a környező munkaerőpiacról. Ezen eszközeink közül az egyik meghatározó a negyedévente elvégzett, gyorsan kitölthető, egy oldalas felmérés, a munkaerő-gazdálkodási adatlap, mely ezalkalommal a szeptember 30-i, valamint az egy negyedévvel, illetve az egy évvel későbbi foglalkoztatotti állományra kérdez rá. Az adatfelvétel időszaka: október 04 október 14. A felmérésben kirendeltségeinkkel partneri viszonyt ápoló munkaadók vesznek részt, így a mérés eredménye és az itt bemutatott adatok nem tekinthetőek reprezentatívnak, azaz nem jellemzik régiónk munkaerőpiacának egészét. Elemzésünk a válaszadó szervezetek válaszain alapul. Célja az Önök tájékoztatása és partneri kapcsolatunk fejlesztése. Fogalmi meghatározások Munkaerő-felmérés fogalmai (KSH fogalmi rendszere) A Központi Statisztikai Hivatal 1992 óta az OECD országokban meghonosított, egységes elvek és módszerek szerint végzett munkaerő-felmérés keretében vizsgálja a éves személyek gazdasági aktivitását. A magyar munkaerő-felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott időszakban (a hónap 7.napját követő első hétfőtől kezdődő három hétben, a kikérdezés hetét megelőző hétre vonatkozóan, a hetet hétfőtől vasárnapig számítva) végzett tevékenységük alapján sorolja a következő két főcsoportba: - gazdaságilag aktívak (a rendelkezésre álló munkaerő) és - gazdaságilag nem aktívak (inaktívak). Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést, a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők; azok a nyugdíjasok, járadékosok, akik nem folytatnak keresőtevékenységet; a tőkejövedelmükből (ingatlan-, és pénztőke jövedelméből) élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók; a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban az un. vonatkozási héten legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység: amely pénzjövedelmet eredményez, vagy amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg amelyet egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek amelyet, mint segítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében.

17 Mellékletek Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. Foglalkoztatási arány: a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; Munkanélküliségi ráta: a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; Aktivitási arány: a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. ÁFSZ fogalmi rendszerében: Álláskereső: az a személy, aki 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül és 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és 5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit 6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart. Az 1. pontban foglalt rendelkezés alkalmazása során a szabad mozgás és beutazás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény alapján szabad beutazási és tartózkodási joggal rendelkező személy álláskeresőként akkor is nyilvántartásba vehető, ha Magyarországon engedély alapján végezhet munkát.

18 Táblázatok A mintavételi kör megoszlása nemzetgazdasági áganként és cégméret szerint TEÁOR 08 létszám-kategória Mikro Kis Közepes Nagy Összesen db % db % db % db % db % Mezőgazdaság, erdőgazd. halászat 41 26% 74 46% 43 27% 2 1% % Bányászat 1 100% % Feldolgozóipar 72 17% % % 27 7% % Villamosenergia-, gáz-, gőz-, légkondi 1 25% 1 25% 1 25% 1 25% 4 100% Vízellátás; szennyvíz gyűjtése 3 10% 12 39% 12 39% 4 13% % Építőipar 40 33% 63 52% 18 15% 1 1% % Kereskedelem, gépjárműjavítás % % 31 10% 4 1% % Szállítás, raktározás 12 31% 19 49% 3 8% 5 13% % Szálláshely szolg, vendéglátás 28 33% 46 55% 10 12% 0 0% % Információ, kommunikáció 12 67% 5 28% 1 6% 0 0% % Pénzügyi, biztosítási tevékenység 2 18% 4 36% 4 36% 1 9% % Ingatlanügyletek 3 18% 10 59% 3 18% 1 6% % Szakmai, tudományos, műszaki tev % 15 30% 5 10% 1 2% % Adminisztratív és szolgáltatást tám.tev % 20 54% 6 16% 1 3% % Közigazgatás, védelem, társadalombizt. 5 4% 56 48% 54 46% 2 2% % Oktatás 10 15% 20 30% 30 45% 7 10% % Humán-egészségügyi, szoc.ellátás 4 7% 21 36% 23 40% 10 17% % Művészet, szórakoztatás, szabad idő 14 56% 9 36% 2 8% 0 0% % Egyéb szolgáltatás 23 44% 18 35% 11 21% 0 0% % összesen % % % 67 4% %

19 Táblázatok A mintavételi kör munkaerő-piaci körzetenként Megnevezés Mikro Kis Közép Nagy összesen db fő db fő db fő db fő db fő Kecskeméti Kirendeltség Bajai Kirendeltség Kalocsai Kirendeltség Kiskőrösi Kirendeltség Kiskunfélegyházi Kirendeltség Kiskunhalasi Kirendeltség Bácsalmási Kirendeltség Kiskunmajsai Kirendeltség Kunszentmiklósi Kirendeltség Tiszakécskei Kirendeltség Jánoshalmi Kirendeltség Bács-Kiskun megye Békéscsabai Kirendeltség és Szolgáltató Központ Békési Kirendeltség Gyulai Kirendeltség Orosházi Kirendeltség Szarvasi Kirendeltség Szeghalmi Kirendeltség Gyomaendrődi Kirendeltség Mezőkovácsházi Kirendeltség Sarkadi Kirendeltség Békés megye Szegedi Kirendeltség és Szolgáltató Központ Csongrádi Kirendeltség Hódmezővásárhelyi Kirendeltség Makói Kirendeltség Szentesi Kirendeltség Kisteleki Kirendeltség Mórahalmi Kirendeltség Csongrád megye Dél-alföldi régió összesen

20 Táblázatok A mintavételi kör foglalkoztatotti létszám-várakozásai nemzetgazdasági áganként TEÁOR 08 szept hónap + 1 év fő fő változás % fő változás % Mezőgazdaság, erdőgazd. halászat , ,6 Bányászat ,3 8 33,3 Feldolgozóipar , ,1 Villamosenergia-, gáz-, gőz-, légkondi , ,1 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése , ,1 Építőipar , ,5 Kereskedelem, gépjárműjavítás , ,3 Szállítás, raktározás , ,5 Szálláshely szolg, vendéglátás , ,5 Információ, kommunikáció , ,4 Pénzügyi, biztosítási tevékenység , ,8 Ingatlanügyletek , ,1 Szakmai, tudományos, műszaki tev , ,3 Adminisztratív és szolgáltatást tám.tev , ,4 Közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás , ,9 Oktatás , ,8 Humán-egészségügyi, szoc.ellátás , ,4 Művészet, szórakoztatás, szabad idő , ,1 Egyéb szolgáltatás , ,4 összesen , ,5

21 Táblázatok A mintavételi kör foglalkoztatotti létszám-várakozásai munkaerő-piaci körzetenként Megnevezés szept hónap + 1 év fő fő változás % fő változás % Kecskeméti Kirendeltség , ,4 Bajai Kirendeltség , ,6 Kalocsai Kirendeltség , ,5 Kiskőrösi Kirendeltség , ,0 Kiskunfélegyházi Kirendeltség , ,2 Kiskunhalasi Kirendeltség , ,4 Bácsalmási Kirendeltség , ,7 Kiskunmajsai Kirendeltség , ,8 Kunszentmiklósi Kirendeltség , ,8 Tiszakécskei Kirendeltség , ,5 Jánoshalmi Kirendeltség , ,5 Bács-Kiskun megye , ,3 Békéscsabai Kirendeltség , ,7 Békési Kirendeltség , ,6 Gyulai Kirendeltség , ,2 Orosházi Kirendeltség , ,0 Szarvasi Kirendeltség , ,3 Szeghalmi Kirendeltség , ,8 Gyomaendrődi Kirendeltség , ,7 Mezőkovácsházi Kirendeltség , ,0 Sarkadi Kirendeltség , ,4 Békés megye , ,9 Szegedi Kirendeltség , ,0 Csongrádi Kirendeltség , ,5 Hódmezővásárhelyi Kirendeltség , ,4 Makói Kirendeltség , ,2 Szentesi Kirendeltség , ,2 Kisteleki Kirendeltség , ,2 Mórahalmi Kirendeltség , ,6 Csongrád megye , ,1 Dél-alföldi régió összesen , ,5 A mintavételi kör foglalkoztatotti létszám-várakozásai cégméret szerint Megnevezés szept hónap + 1 év fő fő változás % fő változás % Mikro , ,7 Kis , ,5 Közép , ,2 Nagy , ,4 összesen , ,5

22 Táblázatok A mintavételi körben várható létszámmozgások a Dél-Alföldön IV. negyedévében FEOR főcsoportonként FEOR főcsoport belépő fő kilépő fő Egyenleg technikusok és hasonló műszaki fogl gazdasági, pénzintézeti ügyintézők egészségügyi foglalkozások egyéb ügyintézők szociális és munkaerőpiaci fogl pedagógus foglalkozások kulturális, sport, művészeti és vallási fogl igazságszolg., élet- és vagyonvédelmi fogl egyéb magasan képzett ügyintézők gazdasági, jogi és társ.tudományi fogl műszaki és természettudományi fogl egészségügyi - egyetemi, foisk. képzetts kul., sport, művészeti, vallási -felsofokú k szakképzett pedagógusok szociális - egyetemi, főisk. képzetts kapcs építőipari foglalkozások vas- és fémipari foglalkozások élelmiszeripari foglalkozások könnyűipari foglalkozások háziipari, vegyesipari és raktár. fogl bányászati foglalkozások irodai jellegű foglalkozások ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegű foglalk mobil gépek kezelői egyéb helyhez kötött gépek kezelői feldolgozóipari gépek kezelői erdő- és vadgazdálk. foglalk mezőgazdasági foglalkozások halászati foglalkozások növényvéd., növény-eü-i és talajvédelmi egyszerű szolgált. jellegű fogl egyszerű mg-i és erdőgazd. foglalk kereskedelmi, vendéglátóipari foglalk nem anyagi jellegu szolgáltatási foglalk közlekedési, postai és hírközlési foglalk gazdasági, költégv. szervezetek vezetői törvényhozók, országos igazg., érdekképviseleti vez területi, helyi önkorm., közig., igazságsz gazdasági, költségv. kisszervezetek vezetői összesen

23 Ábrák

24 Ábrák

25 Ábrák 1 év múlva várható létszámváltozás a 2010.szeptember 30-i adatokhoz képest munkaerő-piaci körzetenként [ % ban ] Készítette: Laurinyecz Anikó Jóváhagyta: Dr. Nagy Ágnes főigazgató

26 Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Elemzési Osztály