Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS II. negyedév Békés megye

Átírás

1 TÁJÉKOZTATÓ Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS II. negyedév Békés megye

2 Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja igazgató dr. Nagy Ágnes Készítette: Medovarszky Pál

3 TARTALOM 1. A felmérés tartalma, célja 4 2. Foglalkoztatottság, munkanélküliség 4 3. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés mintája 7 4. A következő három hónap várható tendenciái 9 5. Az egy év múlva várható folyamatok A válaszadók által alkalmazott foglalkoztatási formák Fogalmi meghatározások Táblázatok 15 Táblázatok teljes állományi létszámra 16 Közfoglalkoztatás nélküli adatok 19 Közfoglalkoztatottak Diagramok A felmérés adatlapja 24 3 / 24

4 Békés megye II. negyedév 1. A felmérés tartalma, célja A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legnagyobb elemszámú, saját adatgyűjtésén alapuló felmérése a negyedéves gyakorisággal lebonyolításra kerülő munkaerő-gazdálkodási felmérés. E vizsgálat keretében a szervezet valamennyi munkaügyi kirendeltsége, saját térségében, a vele partneri viszonyban álló munkaadóit kéri válaszadásra. A munkáltatók egy rövid munkaerő-gazdálkodási adatlap kitöltésével a jelenlegi, a három, illetve tizenkét hónap múlva várható létszámadataikról adnak információt, valamint egy negyedévente változó kérdésre adnak választ. A legutóbbi felmérés adatfelvétele március 28. és április 25. között zajlott. A kérdések a március 31-i foglalkoztatotti állományra vonatkoztak, valamint az ennél egy negyedévvel, és az egy évvel későbbi létszámtervek becslését kérték. A mérés során a közfoglalkoztatás keretében alkalmazottakra vonatkozóan is kértünk információt, azon munkaadók esetében, akiknél releváns ezen foglalkoztatási forma alkalmazása. Az elemzés a válaszadó szervezetek válaszain alapul, így - tekintettel a minta nagyságára - a mérés eredményei és az ezek alapján bemutatott adatok nem tekinthetőek reprezentatívnak. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés elsődleges célja a megszólított gazdasági szervezetekkel való munkakapcsolat erősítése, a cégek várható munkaerő-keresletére történő gyors reagálás, illetve a várható létszámcsökkentések révén érintett dolgozók mielőbbi munkába helyezése. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés célja továbbá az is, hogy a mérés hozzájáruljon a munkaerő-piaci folyamatok iránt érdeklődő pályaválasztók, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházók tájékoztatásához, segítse a döntési folyamatokat. 2. Foglalkoztatottság, munkanélküliség 1 Munkaerőpiac A KSH munkaerő-felmérése szerint 2013-ban a megyében élők gazdasági aktivitása minden negyedévben magasabb volt az egy évvel korábbihoz képest, de a megye e tekintetben vett országos átlagtól való elmaradása nem mérséklődött IV. negyedévben az aktív népesség 55%-a volt jelen Békés megye munkaerőpiacán, 132,7 ezer fő foglalkoztatottként, 15 ezer fő munkanélküliként. A foglalkoztatottak száma egy év alatt 348, a munkanélkülieké pedig 444 fővel csökkent. Békés megyében az aktivitási arány 0,2 százalékponttal 1 KSH 2013/3 Statisztikai tájékoztató, Békés megye 4 / 24

5 emelkedett, melyen belül a munkanélküliségi ráta 0,2 százalékponttal csökkent, a foglalkoztatásé viszont 0,3 százalékponttal haladta meg az egy évvel korábbit. A megye aktivitási és foglalkoztatási mutatói továbbra is alacsonyabbak az országos és a régiós átlagnál, egy év alatt nőtt a különbség. A munkanélküliségi ráta mértéke azonban egy százalékpontra megközelítette az országos átlagot, a régiósnál pedig 0,1 százalékponttal kedvezőbben alakult ban Békés megyét a javuló gazdasági teljesítmények és a tovább romló demográfiai folyamatok jellemezték. A megye népessége a születések és halálozások negatív egyenlege miatt 2013-ban fővel csökkent, ami 9,4%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál. A éves népesség gazdasági aktivitása tovább javult, de aktivitási és foglalkoztatási aránya még mindig elmarad az országostól. A évihez képest a gazdasági szervezeteknél alkalmazásban állók száma 1,8%-kal bővült, melyen belül 2,5%-os volt a fizikai foglalkozásúak létszámnövekedése. Békés megyében a havi bruttó átlagkereset az országos átlagnál nagyobb mértékben, 3,8%- kal nőtt, a megyei keresetek 62 ezer forinttal maradtak el az országostól. A vállalkozások száma az egy évvel korábbihoz képest 646-tal gyarapodott, ami az önállóak számszerinti növekedésének az eredménye, mivel a társas vállalkozások száma csökkent. A vállalkozói aktivitás az önálló vállalkozók nagy számának köszönhetően meghaladta az országost, de a társas vállalkozóké elmaradt attól. Munkaerőpiac A KSH munkaerő-felmérése szerint 2013-ban a megyében élők gazdasági aktivitása minden negyedévben magasabb volt az egy évvel korábbihoz képest, de az országos átlagtól való elmaradása nem mérséklődött IV. negyedévben az aktív népesség 55%-a volt jelen a megye munkaerőpiacán, 132,7 ezer fő foglalkoztatottként, 15 ezer fő munkanélküliként. 5 / 24

6 A foglalkoztatottak száma egy év alatt 348, a munkanélkülieké pedig 444 fővel csökkent. Békés megyében az aktivitási arány 0,2 százalékponttal emelkedett, melyen belül a munkanélküliségi ráta 0,2 százalékponttal csökkent, a foglalkoztatásé viszont 0,3 százalékponttal haladta meg az egy évvel korábbit. A megye aktivitási és foglalkoztatási mutatói továbbra is alacsonyabbak az országos és a régiós átlagnál, egy év alatt nőtt a különbség. A munkanélküliségi ráta mértéke azonban egy százalékpontra megközelítette az országos átlagot, a régiósnál pedig 0,1 százalékponttal kedvezőbben alakult ban Békés megyében folyamatosan csökkent a nyilvántartott álláskeresők létszáma, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint december végén főt regisztráltak, 8 ezer fővel kevesebbet az egy évvel korábbinál. A nyilvántartott álláskeresők munkavállalási korú népességhez viszonyított aránya is csökkenő tendenciát mutat, decemberben 6,9%-ot mértek, 3,4 százalékponttal kevesebbet az egy évvel korábbinál. A évivel ellentétben a nyilvántartott álláskeresők többsége férfi decemberében az álláskeresők harmada legfeljebb általános iskolát, 34%-a szakiskolát, szakmunkásképzőt végzett, 28%-a érettségivel, 4,1%-a pedig főiskolai, egyetemi diplomával rendelkezett. A nyilvántartott álláskeresők korszerkezete kissé módosult egy év alatt, a fiatalabbak és az idősebbek aránya 0,3, illetve 1,5 százalékponttal nőtt, míg a többieké csökkent ban a 20 évesnél fiatalabb álláskeresők aránya 2,5%, a éveseké 71,4% és az 50 évesnél idősebbeké 26,1% volt. A nyilvántartott álláskeresők 28%-a 2012 decemberéhez hasonlóan több mint egy éve szerepel a nyilvántartásban. A Békés megyei pályakezdő álláskeresők száma szintén mérséklődött, számuk december végén 2092 fő volt, az előző év azonos időszakához képest 727 fővel kevesebb. A bejelentett álláshelyek száma 2013 végén 1991, ami 875-tel több az egy évvel korábbinál. A szabad álláshelyek számának bővülése, valamint az álláskeresők számának csökkenése javított az elhelyezkedési esélyeken. A megyében a 4 főnél többet foglalkoztató megyei székhelyű vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél 2013-ban átlagosan 69,9 ezer főt alkalmaztak, 1,8%-kal többet, mint az előző évben. A megyei növekedés mértéke 0,6, illetve 0,9 százalékponttal meghaladta a régiós és az országos átlagot. Békés megyében a fizikai foglalkozásúak létszámbővülése 2,5%, a szellemi foglalkozásúaké ennél szerényebb mértékű, 0,5%-os volt. Valamennyi termelő (mezőgazdaság, ipar, építőipar) gazdasági ágban összességében csökkent az alkalmazásban állók száma. A termelő gazdasági ágak foglalkoztatotti létszámának visszaesését elsősorban a fizikai munkakörben dolgozók létszámcsökkenése okozta, mivel a szellemi foglakozásúak száma emelkedett. A legnagyobb arányú csökkenés (6,1%) az építőiparban következett be, ahol mintegy tizedével mérséklődött a fizikaiak száma, és közel 12%-kal nőtt a szellemi foglalkozásúaké. A szolgáltatási ágak többségében növekedett a létszám. A nagyobb súllyal rendelkező szolgáltató ágak közül 15 15%-kal emelkedett az egészségügy, szociális ellátás, az adminisztratív szolgáltatás és a tudományos tevékenység ágakban alkalmazásban állók száma. Kisebb mértékben, de bővült a kereskedelem és a művészet és szabadidő gazdasági ágak létszáma is. Az oktatás területén is jelentős létszámcsökkenés következett be, ahol mintegy tizedével dolgoztak kevesebben az egy évvel korábbinál. A szállítás, raktározás és a vendéglátásban kisebb mértékben; 4, illetve 3,5%-kal volt kevesebb alkalmazott 2013-ban. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 168 ezer forint volt, a fizikaiak több mint 133 ezer, a szellemi foglalkozásúak 221 ezer forintot kerestek. A megyei 6 / 24

7 átlagkereset 3,8%-kal nőtt egy év alatt, amely kissé elmaradt a régió átlagától, de 0,4 százalékponttal meghaladta az országosat. Békés megyében az alkalmazásban állók átlagosan több mint 62 ezer forinttal kerestek kevesebbet, mint az országos átlag, a régióstól pedig 15 ezer forint volt az elmaradás. Legmagasabb átlagkeresettel, több mint 289 ezer forinttal, a pénzügyi szolgáltatásban dolgozók, a legalacsonyabbal, 124 ezer forinttal, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban alkalmazottak rendelkeztek. A családi kedvezmények nélküli nettó 110 ezer forintos átlagkereset 4,3%-kal haladta meg a évi átlagot ban a Békés megyei nettó átlagkeresetek elmaradása az országos és a régió átlagától 41 ezer, illetve 9,7 ezer forintra nőtt. Gazdasági szervezetek Békés megyében december végén gazdasági szervezetet regisztráltak, 610-zel többet, mint egy évvel korábban. A vállalkozások száma 646-tal re nőtt, amit az önállóak bővülése okozott, mivel a társasoké 113-mal csökkent. A nonprofit szervezetek száma 7-tel re nőtt egy év alatt decemberében az önálló vállalkozók száma re bővült, a társas vállalkozásoké viszont 1,2%-kal csökkent. Békés megyében a regisztrált szervezeteken belül az önálló vállalkozók 80,8%-os részaránya 6, illetve 21 százalékponttal haladta meg a régiós, illetve az országos átlagot. Az önálló vállalkozók magas aránya a társasok alacsony részesedésével párosult, 2013 szeptemberében nem érte el a 14%-ot, ami az országos és a régiós átlagnál is számottevően kevesebb. Az önálló vállalkozók közül legtöbben, közel 38% mellékfoglalkozásban, harmaduk nyugdíj mellett, 29%-uk pedig főfoglalkozásban végzett vállalkozói tevékenységet. A vállalkozások gazdasági ágankénti összetételében 2013-ban nem történt elmozdulás: az önállóak 64%-a a mezőgazdaságban, tizedük az ingatlanügyletekben tevékenykedett, a többi ág részesedése nem érte el az 5%-ot. A társas vállalkozások legnagyobb hányada, 26%-a a kereskedelembe, 12 12%-a az iparba, illetve a tudományos és műszaki tevékenység gazdasági ágba, közel tizede az építőiparba, 6 6%-a a mezőgazdaságba és a vendéglátásba tartozott. Az egészségügyi és szociális ellátás kivételével a többi ágazatban a társas vállalkozások aránya 5% alatt maradt év végén Békés megyében ezer lakosra 184 vállalkozás jutott, 13-mal több, mint országosan. Az önálló vállalkozók népességre vetített száma eggyel több az előző évinél 57, a társas vállalkozásoké 27, ez utóbbi nem változott egy év alatt. A vállalkozói aktivitás az egyéni vállalkozásoknál 43%-kal haladta meg az országos átlagot, míg a társasoké 56%-kal maradt el attól. 3. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés mintája A II. negyedévre vonatkozó munkaerő-gazdálkodási felméréshez 599 munkáltató szolgáltatott adatot. A választ adóknál foglalkoztatottak létszáma a felvétel idején fő volt, ebből közfoglalkoztatott fő, a közfoglalkoztatás nélküli létszám fő volt. A választ adó cégek jellemzően (76,3%-ban) mikro- és kisfoglalkoztatók, igazodva Békés megye munkaadóinak létszám kategóriák szerinti összetételéhez. Az alkalmazásban állók 7 / 24

8 száma a nagy és közepes létszám-kategóriájú cégeknél a legmagasabb. A választ adóknál foglalkoztatott létszám 80,7%-a ezen létszámnagyságú cégeknél áll alkalmazásban. A felmérésben résztvevő szervezetek és foglalkoztatotti létszámuk megoszlása Békés megyében 2014.II. negyedévre vonatkozó mérés Válaszoló szervezetek Foglalkoztatottak Létszám-kategória száma megoszlása száma megoszlása Mikro (0 9 fő) ,7% ,1% Kis (10 49 fő) ,6% ,2% Közepes ( fő) ,4% ,4% Nagy (250 fő felett) 26 4,3% ,4% Összesen ,0% ,0% A vizsgálatba vont nagyfoglalkoztatók jellemzően feldolgozóipari, közigazgatási és mezőgazdasági ágazatba tartoznak. A mikro és kisfoglalkoztatók körében a mezőgazdaság és a feldolgozóipar mellett a kereskedelem a három legmagasabb létszámot foglalkoztató ágazat. Földrajzi elhelyezkedésüket tekintve a választ adóknál foglalkoztatottak létszáma legmagasabb az orosházi, a békéscsabai, a szeghalmi és a gyulai járási munkaügyi körzetben. A munkaadók nagyságrendje szerint nagyfoglalkoztató csupán a sarkadi körzetben nem került a mintába, az ennél kisebb létszám kategóriába tartozó munkáltatók azonban mindenhol jelen vannak. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés során adott foglalkoztatói válaszok összességében a megyében alkalmazásban állók 2 47,6%-ára vonatkozóan adtak információt. Egyes ágazatokban kimagaslóan nagy, máshol szerényebb mértékű a válaszok reprezentáltsága. Összességében a megyében meghatározó ágazatokról elmondható, hogy részükről igen magas arányban kapunk előrejelzést. A felmérésen belül a feldolgozóipari cégeknél alkalmazásban állók létszámaránya magasabb reprezentáltsági arányt mutat a negyedéves felmérésben, mint az alkalmazásban állók körében. A IV. negyedévi KSH adatok alapján a Békés megyében alkalmazásban állók 21,4%-a tartozik ebbe az ágazatba, a negyedéves felmérés mintájában ez az arány ugyanakkor 36,3%. Ezzel a IV. negyedévében a Békés megyei feldolgozóipari cégeknél alkalmazásban állók ( fő) 80,7%-áról szereztünk információt. A másik két legmagasabb foglalkoztatotti létszámot érintő ágazat a közigazgatás és a mezőgazdaság. Ezek, a felmérésben látható létszámarányai hozzávetőlegesen megfelelnek az alkalmazásban állók legfrissebb adatainak, illetve annál némileg magasabbak is. A közigazgatásé a negyedéves mérésben 18,7%, az alkalmazásban állóknál 11%, a mezőgazdaság a vizsgálat mintájában 8,5%-os, az alkalmazásban állóknál 7,9%-os arányt képvisel. Ennek oka az is, hogy ezekben az ágazatokban magasabb a mérésbe vont munkáltatók körében a válaszadási hajlandóság, melyet az a körülmény is erősít, hogy az ágazatokra jellemző nagyarányú közfoglalkoztatás miatt szoros az együttműködés az ágazat szereplői és a járási munkaügyi kirendeltségek között. 2 KSH STADAT táblák 2013.IV. negyedév Békés megye, alkalmazásban állók száma 8 / 24

9 A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés mintájában alulreprezentáltnak tekinthető a humán egészségügy és szociális ellátás, valamint az oktatás ágazatok. Az oktatás területén a 9,7%-os alkalmazotti arány a mintában 3,7%-os, míg a humán egészségügyi területen foglalkoztatottak részesedése a KSH kimutatásban 22,5%, a negyedéves munkaerőgazdálkodási felmérés mintájában pedig mindösszesen 4,8%. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés mintájának kialakítása során folyamatos törekvésünk, hogy a termelő tevékenységet végző ágazatok súlya mindenképpen meghatározó legyen és igazodjon a megyében foglalkoztatóként betöltött szerepükhöz, nagyságukhoz. Ez ebben a mérésben is megvalósult, mely pl. az oktatás és a humán egészségügy ágazatok részesedéselmaradását is eredményezte. 4. A következő három hónap várható tendenciái A felmérés eredménye szerint II. negyedévének végére Békés megye foglalkoztatotti létszáma érzékelhetően emelkedni fog. A munkáltatók a március végi létszámhoz képest 3 %-os emelkedést prognosztizálnak, mely létszámában egy fős létszámbővülést jelent. Ez a létszámváltozás mintegy 0,4 %-ponttal meghaladja az egy évvel korábban, ugyanezen időrelációra prognosztizált létszámbővülési volument. A változás hat járásban növekvő, három járásban csökkenő irányú. Csökkenést legnagyobb mértékben, a békési körzetben jeleztek előre, itt az első negyedév végi létszámhoz képest 11,7 %-kal alacsonyabb létszámmal terveznek. Hasonló irányú, de valamivel szerényebb mértékű változást közöltek a szeghalmi (-7%) körzetből, illetve 1%-ot el nem érő létszámmérséklődéseket a gyomaendrődi járási székhelyekkel rendelkező válaszadók. Az adatfelvételhez viszonyított három hónap múlva várható legnagyobb mértékű létszámnövekedésről a gyulai körzetben működő munkáltatók adtak visszajelzést. Ebben a körzetben a március végi létszámnál 19,6%-kal magasabbat terveznek három hónap múlva foglalkoztatni. E mellett 17% körüli létszámnövekedés jellemzi a mezőkovácsházi körzetet, közel 4% körüli a sarkadit, 2% a szarvasit, 1,5% a békéscsabait, míg inkább stagnáló állapot az orosházi (+0,7%) térséget. A létszámváltozáson belül a közfoglalkoztatás tekintetében 434 fős csökkenéssel, az ezen kívüli foglalkoztatás esetében fős növekedéssel számolnak a választ adó szervezetek. A kirendeltségek tekintetében a közfoglalkoztatáson belül hat körzetben csökkenéssel, két körzetben pedig emelkedéssel számolnak a rövidebb vizsgálati időintervallumra vonatkozóan. A sarkadi kistérségben közfoglalkoztatással érintett munkaadó nem került a mintába. A körzeteket tekintve abszolút számában a legintenzívebb csökkenés a szeghalmi (-424 fő), a mezőkovácsházi (-390 fő) és a békési (-384 fő) körzetekben várható, míg jelentős közfoglalkoztatotti létszám-bővülést prognosztizálnak a gyulai körzetben (+786 fő) megkérdezett munkaadók. Megyei szinten a közfoglalkoztatási jogviszonyban dolgozók száma, a március végi létszámhoz képest összességében jelentősen, mintegy 7,7%-al csökken a második negyedév végére, mely abszolút számában egy 434 fős mérséklődésnek felel meg. Így tehát megállapítható, hogy a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés második 9 / 24

10 negyedévére várható létszámnövekedését egyértelműen és kizárólag a közfoglalkoztatáson kívülről prognosztizált bővülés határozza meg. Mint ahogy az már a közfoglalkoztatotti létszámok változásának bemutatásánál elhangzott, az e foglalkoztatási formán kívüli foglalkoztatott létszámok esetében - megyei szinten már érdemi létszámelmozdulás várható, mivel a második negyedév végére a márciusi létszámhoz képest fős, 5,2%-os bővülés prognosztizálható a megkérdezetti körben. A közfoglalkoztatás nélkül 3 hónap múlva várható létszám a mezőkovácsházi körzetben emelkedik a legintenzívebben (+44,5%), de várhatóan 4 % körüli pozitív egyenleggel zár a sarkadi és a szeghalmi, közel 2%-ossal a gyulai, a gyomaendrődi és a békéscsabai, továbbá 1%-alattival a békési, az orosházi, a szarvasi járásban választ adó munkaadói kör. Az ebben a foglalkoztatói szegmensben vett létszámcsökkenés egyetlen körzetben sem várható. Nemzetgazdasági ágazatok közül a létszám három hónap múlva várható változásában a mezőgazdaságban tevékenykedő munkaadók jelezték a legmagasabb arányú bővülést, ebben az ágazatban a márciusi létszámhoz képest mintegy 37%-os bővülés várható a második negyedév végére. Jelentős lehet továbbá az emelkedés a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (+7,8%), a művészet, szórakoztatás, szabad idő (-7,3%), az egyéb szolgáltatás (+7,5%) és a szállítás, raktározás (6,3%) ágazatokban. Az ágazatok közül ugyanakkor csupán háromban jeleztek létszámcsökkenést a megkérdezett munkaadók, a legintenzívebb létszámkorrekció vélhetően a közfoglalkoztatási létszámcsökkenésnek köszönhetően a közigazgatásban várható, míg inkább stagnálás jellemzi várhatóan az oktatás és a humánegészségügyi, szociális ellátás (-0,2% ill. -0,1%) ágazatok létszámgazdálkodását. A közfoglalkoztatás nélküli előrejelzések tekintettel arra, hogy a közfoglalkoztatás nem érinti jelentősen az előbb felsorolt ágazatokat szintén ugyanezen szektorok esetében várható bővülés, tehát első sorban a mezőgazdaságban (+37%), a művészet, szórakoztatás, szabad idő (+13%) és az egyéb szolgáltatás (+7,4%) ágazatokban várható a legjelentősebb expanzió. A közfoglalkoztatotti létszám figyelmen kívül hagyása mellett létszámcsökkenés egyetlen ágazatban sem prognosztizálható, ahol bővülés nem jelentkezik, ott a létszám állandósul, stagnál a vizsgált időintervallumban. A választ adó cégek létszámnagyság alapján vett csoportosítása szerint, három hónap múlva a legnagyobb arányú relatív létszámbővülést a mikro vállalkozások várják (+10,9%), abszolút számát tekintve pedig a nagyvállalatok, ahol a növekedés főre (+7,8%) tehető. Szintén létszámemelkedést várnak a kisvállalkozások is, azonban esetükben a bővülés mind abszolút számában (+60 fő), mind jelenlegi létszámukhoz viszonyítottan (+1,1%) is szerényebb. Stagnáló, minimálisan csökkenő létszámmal kizárólag a közepes vállalkozások számolnak, azonban ez a csökkenés csaknem elhanyagolható, mivel a márciusi létszámhoz viszonyítva mindösszesen 262 fővel (-2,1%) csökken az általuk foglalkoztatottak száma. A közfoglalkoztatás 3 hónap múlva várható létszáma gyakorlatilag valamennyi létszámkategóriában csökken (összesen -434 fővel), így tehát az összlétszámban bekövetkező várható pozitív változásokat egyértelműen a közfoglalkoztatás nélküli - és itt már valamennyi létszámkategóriában prognosztizált - bővülés eredményezi. Összességében Békés megyében, a választ adó cégeknél, a közfoglalkoztatás nélküli állomány tekintetében együttesen egy fős (+5,2%) létszámbővülés várható. A létszámfelvételek elbocsátásokkal csökkentett létszámhatása a teljes válaszadói körben egy szintén fős létszámbővülést eredményez, úgy, hogy a következő három hónapban felvételre kerülő létszámtervek fő felvételét és fő elbocsátását vetítik előre. 10 / 24

11 Felvételek 3 A II. negyedévi felmérés során választ adó 599 munkaadó 29,7%-a tervez létszámbővítést a megkérdezést követő három hónapon belül. A mintavételi körön belül jelentkező létszámigények meghaladják a létszámelbocsátás mértékét (10 főt meghaladó többletigény mutatkozik) a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozást végzők, a munka- és termelésszervezők, a tehergépkocsi-vezetők, kamionsofőrök, az egyszerű ipari foglalkozásúak, a bolti eladók, a pincérek, a szociális gondozó, szakgondozók, a szakácsok, a bútorasztalosok és a húsfeldolgozók körében. Leépítés 3 Az elkövetkező három hónapban a felvételeket maghaladó elbocsátásokkal, így létszámcsökkenéssel a választ adó szervezetek 7,8%-a számol. 10 főt meghaladó negatív egyenleggel járó elbocsátásokra az egyszerű ipari, építőipari, szolgáltatási valamint az egyszerűbb irodai, ügyviteli foglalkozásúak körében lehet leginkább számítani. Várható létszámváltozás március 31-i zárónaphoz képest 5. Az egy év múlva várható folyamatok A II. negyedévi munkaerő-gazdálkodási felmérés alapján Békés megye megkérdezett és a közfoglalkoztatásban nem érintett munkáltatói távlati terveik tekintetében továbbra is egyértelműen optimisták, mivel úgy nyilatkoztak, hogy a megye foglalkoztatotti állománya év végére a közfoglalkoztatáson kívül továbbra is emelkedni fog. A teljes körben a 3 Az ismertetett munkakörök a közfoglalkoztatotti létszámmozgásokat is magukba foglalják a felvételek és a leépítések tekintetében is. 11 / 24

12 prognosztizált változás ugyan negatív előjelű, azonban ezt kizárólag a közfoglalkoztatásban lévők létszámának meglehetősen jelentősre várt csökkenése adja. Valamennyi választ adó munkaadónál a teljes foglalkoztatotti állomány mintegy 630 fővel csökken, mely egy 1,9%-os korrekciónak felel meg. Feltétlenül kedvezőnek ítélhető ugyanakkor, hogy a negatív irányú létszámváltozást kizárólag a közfoglalkoztatásban lévők számának várható csökkenése okozza, így feltételezhető, hogy a vállalkozói kör foglalkoztatási kilátásai mindenképpen pozitív irányba mutatnak. A válaszadók előrejelzése alapján, míg a közfoglalkoztatottak létszáma 904 fővel (-16,1%-al) csökken, addig az e foglalkoztatási formán kívül alkalmazásban állók száma 274 fővel (+1%-al) várhatóan emelkedni fog. A megye kilenc munkaerő-piaci körzete közül négy növekedést, öt létszámcsökkenést vár egy év múlva, azonban a növekedés mértéke két körzetben csupán 1% körüli. A csökkenő létszámot prognosztizáló körzetek közül a legnagyobb a változás mértéke a mezőkovácsházi körzetben, ahol -11,1%-kal alacsonyabb létszám foglalkoztatását látják egy év múlva reálisnak. Létszámcsökkenést mutat továbbá a gyulai (-5,8%), a békési (-3,6%), a szarvasi (- 3,3%) és a szeghalmi (-2,7%) térség is. A következő év azonos időszakára a munkáltatók visszajelzése alapján jelentősebb létszámnövekedés várható a gyomaendrődi körzetben, ahol 7,8%-os bővülés várható. 1%-ot meghaladó létszámemelkedés várható továbbá a sarkadi (+2,8%) és a békéscsabai (1,2%) járásokban is. A kirendeltségek létszám előrejelzésén belül a közfoglalkoztatási adatok szerint kizárólag Gyomaendrőd térségében várható bővülés, a többi körzetben - a közfoglalkoztatás keretében történő foglalkoztatás tekintetében - egy év múlva jellemzően létszámcsökkenés, illetve stagnálás mutatkozik várhatóan. A tervezett csökkenés mértéke a szarvasi körzetben a legmagasabb, itt mintegy 28%-al mérséklődik a megkérdezett munkaadói körben a közfoglalkoztatásban részt vevők száma. Jelentős továbbá a közfoglalkoztatotti létszám várható szűkülése a mezőkovácsházi (-23,9%), a gyulai (-21%), a szeghalmi (-19,6%) és a békési (-13,6%) körzetekben is. A vállalkozói szféra foglalkoztatási lehetőségeinek további erősödését jelzi ugyanakkor, hogy a közfoglalkoztatás nélküli létszámváltozások egyetlen körzet kivételével mindenhol növekedést vetítenek előre. A legnagyobb mértékű pozitív változás a szeghalmi járásban mutatkozik, ahol a bővülés előre jelzett mértéke meghaladja a 3,5%-ot, de a közfoglalkoztatáson kívüli jelentősebb emelkedés várható továbbá a sarkadi és a gyomaendrődi körzetekben is, mely bővülés az előbbi körzet esetében 2,8%-ra, míg az utóbbiban 1,8%-osra tehető. A többi településkörben szerényebb, 1% körüli létszámnövekedés várható csupán, ugyanakkor a békéscsabai, a békési, az orosházi, és a gyulai körzetekben is létszámemelkedésre lehet számítani a vizsgált 12 hónapos időtávban. Sajnos az egy éves időrelációban a mezőkovácsházi körzetben létszámcsökkenéssel számolnak a munkaadók ebben a foglalkoztatói körben, ahol a létszámkorrekció mértéke várhatóan -3,7%-osra lesz. Az előrejelzések alapján egy év múlva a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás és az egyéb szolgáltatás ágazatokban várható nagyobb létszámú bővülés, a létszám változása az előbbiben 6,6%-os, míg az utóbbiban 6,1%-os növekedést eredményezhet. Egy százalékot meghaladó bővülés várható továbbá a kereskedelem, gépjárműjavítás; a szállítás, raktározás; az ingatlanügyletek; valamint a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység ágazatokban is. Jelentősebb létszámcsökkenésre gyakorlatilag kizárólag a közfoglalkoztatotti létszám korrekciójának betudhatóan a közigazgatás, védelem ágazatban (-11,6%) és az 12 / 24

13 építőiparban (-8,4%), de sajnos megyénk domináns ágazatában, a mezőgazdaságban is várhatóan - mintegy 3,5%-al csökkeni fog a foglalkoztatotti létszám. A közfoglalkoztatás nélküli adatok alapján mutatkozó 274 fős létszámnövekedés közel fele feldolgozóiparban jelentkezik majd (+123 fő), azonban tekintettel az ágazat kiemelt szerepére a bővülés relatív mértéke csupán 1%-os ebben a szegmensben. Jelentős továbbá a kereskedelem, gépjárműjavítás növekménye is a maga közel 80 főjével, de a közfoglalkoztatásban várható csökkenés ellenére, a vállalkozói munkaadói körben még az építőiparban is 30 fő körüli, míg a szálláshely szolgáltatásban közel 40 fős bővülés prognosztizálható az egy éves időtávban. E foglalkoztatói körben a cégek méreteit tekintve a legnagyobb létszámbővülés a mikrovállalkozások körében várható, esetükben 9,8%-os létszámbővülés körvonalazódik. Kedvező ugyanakkor, hogy a bővülés - ugyan eltérő mértékkel és általában a létszámnagysággal fordítottan arányosan, de - valamennyi létszámkategóriában foglalkoztató munkaadót érinteni fogja várhatóan. 6. A válaszadók által alkalmazott foglalkoztatási formák Ebben a negyedévben a felmérés utolsó kérdéseként partnereink foglalkoztatási formákról alkotott véleményére voltunk kíváncsiak, továbbá arra, hogy a következő negyedévre vonatkozó munkaerő-gazdálkodási terveik megvalósítása során, mely foglalkoztatási formák alkalmazását preferálják majd vélhetően. A válaszadók visszajelzése alapján térségünkben a határozott idejű szerződés a legpreferáltabb foglalkoztatási forma, mely mellett az alkalmi vagy szezonális foglalkoztatás illetve a részmunkaidős alkalmazás fordul elő a leggyakrabban. A válaszok alapján az is elmondható, hogy Békés megyében a megkérdezetti körben a munkaerőkölcsönzésnek, a távmunkának, az önfoglalkoztatásnak, valamint a bedolgozói és megbízási jogviszonyban történő foglalkoztatásnak a legmagasabb az elutasítottsága. A részmunkaidős foglalkoztatás az előzőekben felsoroltakon túl jóval elfogadottabbnak tekinthető a válaszadók körében és a magas bizonytalansági válaszadási arány arra enged következtetni, hogy a jövőben e foglalkoztatás forma elterjedésének esélyei bővülhetnek Békés megyében. 13 / 24

14 7. Fogalmi meghatározások Munkaerő-felmérés: A munkaerő-felmérés, ami a magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív felvétel, a éves személyek gazdasági aktivitásáról nyújt információt. Az adatgyűjtés célja, hogy a foglalkoztatottság és a munkanélküliség alakulását a nemzetközi statisztikai ajánlásoknak megfelelően, a mindenkori munkaügyi szabályozástól, illetve annak változásától függetlenül, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) fogalmait felhasználva figyelje meg. A magyar munkaerő-felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott időszakban (a kikérdezés hetét megelőző héten, a hetet hétfőtől vasárnapig számítva) végzett tevékenységük alapján osztályozza. Foglalkoztatott:aki az adott héten legalább egy órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy rendelkezett olyan munkahellyel, ahonnan átmenetileg (betegség, szabadság stb. miatt) volt távol. Munkanélküli: aki az adott héten nem dolgozott, és nincs is olyan munkája, amelyből átmenetileg hiányzott; a kikérdezést megelőző négy hét folyamán aktívan keresett munkát; két héten belül munkába tudott volna állni, ha talált volna megfelelő állást, illetve már talált munkát, ahol 90 napon belül dolgozni kezd. Gazdaságilag aktív: azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktív:azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres jövedelmet biztosító munkájuk, és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Aktivitási arány: a gazdaságilag aktívak a megfelelő korcsoportba tartozó népesség százalékában. Foglalkoztatási arány: a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya. Munkanélküliségi ráta: a munkanélküliek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népesség százalékában. Forrás: KSH Statisztikai tájékoztató - módszertan 14 / 24

15 8. Táblázatok 15 / 24

16 Táblázatok teljes állományi létszámra A mintavételi kör megoszlása nemzetgazdasági áganként és cégméret szerint Mikro-vállalkozás Kisvállalkozás Közép-vállalkozás Nagy-vállalkozás összesen létszám-kategória TEÁOR 08 (<10 fő) (10<=&<50 fő) (50<=&<250 fő) (250 fő <=) db % db % db % db % db % Mezőgazdaság, erdőgazd. halászat 19 26% 37 51% 15 21% 1 1% % Bányászat Feldolgozóipar 41 27% 62 41% 40 26% 9 6% % Villamosenergia-, gáz-, gőz-, légkondi Vízellátás; szennyvíz gyűjtése 2 29% 2 29% 2 29% 1 14% 7 100% Építőipar 29 48% 25 42% 4 7% 2 3% % Kereskedelem, gépjárműjavítás 65 54% 49 41% 5 4% 1 1% % Szállítás, raktározás 3 33% 3 33% 1 11% 2 22% 9 100% Szálláshely szolg, vendéglátás 27 68% 11 28% 2 5% 0% % Információ, kommunikáció 5 63% 3 38% 0% 0% 8 100% Pénzügyi, biztosítási tevékenység 1 25% 1 25% 2 50% 0% 4 100% Ingatlanügyletek 5 71% 2 29% 0% 0% 7 100% Szakmai, tudományos, műszaki tev % 4 19% 2 10% 0% % Adminisztratív és szolgáltatás 2 13% 7 47% 5 33% 1 7% % Közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás 0% 6 18% 21 64% 6 18% % Oktatás 1 7% 4 29% 8 57% 1 7% % Humán-egészségügyi, szoc.ellátás 5 29% 5 29% 6 35% 1 6% % Művészet, szórakoztatás, szabad idő 1 17% 4 67% 1 17% 0% 6 100% Egyéb szolgáltatás 5 36% 6 43% 2 14% 1 7% % összesen % % % 26 4% % A mintavételi kör munkaerő-piaci körzetenként Mikrovállalkozás Kisvállalkozás Középvállalkozás Nagyvállalkozás Megnevezés (<10 fo) (10<=&<50 fo) (50<=&<250 fo) (250 fo <=) összesen db fő db fő db fő db fő db fő Békéscsabai Kirendeltség Békési Kirendeltség Gyulai Kirendeltség Orosházi Kirendeltség Szarvasi Kirendeltség Szeghalmi Kirendeltség Gyomaendrődi Kirendeltség Mezőkovácsházi Kirendeltség Sarkadi Kirendeltség Békés megye / 24

17 A mintavételi kör létszám-várakozásai cégméret szerint Megnevezés márc. + 3 hónap +12 hónap fő fő változás % fő változás % Microvállalkozás (<10 fo) , ,0 Kisvállalkozás (10<=&<50 fo) , ,9 Középvállalkozás (50<=&<250 fo) , ,7 Nagyvállalkozás (250 fo <=) , ,0 összesen , ,9 A mintavételi kör létszám-várakozásai munkaerő-piaci körzetenként Megnevezés márc. + 3 hónap +12 hónap fő fő változás % fő változás % Békéscsabai Kirendeltség , ,2 Békési Kirendeltség , ,6 Gyulai Kirendeltség , ,8 Orosházi Kirendeltség , ,9 Szarvasi Kirendeltség , ,3 Szeghalmi Kirendeltség , ,7 Gyomaendrődi Kirendeltség , ,8 Mezőkovácsházi Kirendeltség , ,1 Sarkadi Kirendeltség , ,8 Békés megye , ,9 A mintavételi kör létszám-várakozásai nemzetgazdasági áganként TEÁOR márc. + 3 hónap +12 hónap fő fő változás % fő változás % Mezőgazdaság, erdőgazd. halászat , ,5 Bányászat Feldolgozóipar , ,0 Villamosenergia-, gáz-, gőz-, légkondi Vízellátás; szennyvíz gyűjtése , ,3 Építőipar , ,4 Kereskedelem, gépjárműjavítás , ,8 Szállítás, raktározás , ,9 Szálláshely szolg, vendéglátás , ,6 Információ, kommunikáció ,0 62 1,6 Pénzügyi, biztosítási tevékenység , ,6 Ingatlanügyletek ,1 97 2,1 Szakmai, tudományos, műszaki tev , ,3 Adminisztratív és szolgáltatás , ,8 Közigazgatás, védelem, társadalombizt , ,6 Oktatás , ,8 Humán-egészségügyi, szoc.ellátás , ,4 Művészet, szórakoztatás, szabad idő , ,5 Egyéb szolgáltatás , ,1 összesen , ,9 17 / 24

18 A mintavételi körben várható létszámmozgások FEOR főcsoportonként FEOR Belépők száma (fő) Kilépők száma (fő) Egyenleg (fő) Gazdasági tevékenységet segítő egységek vezetői Gazdasági, költségvetési szervezetek vezetői Termelési és szolgáltatást nyújtó egységek vezetői Gazdasági, igazgatási, érdek-képv.-i vezetők, törvényhozók Egészszégügyi foglalkozások (felsőfokú képz.-hez kapcsolódó) Egyéb magasan képzett ügyintézők Gazdálkodási jellegű foglalkozások Jogi és társadalomtudományi foglalkozások Kult.,sport-,műv.és vallási fogl.-ok (felsőf.képz.kapcs.) Műszaki, informatikai és természettudományi foglalkozások Oktatók, pedagógusok Szociális szolg.-i foglalkozások (felsőf.képz.-hez kapcs.) Felsőfokú képzettség önálló alkalm. igénylő foglalkozások Egészségügyi foglalkozások Egyéb ügyintézők Művészeti, kulturális, sport- és vallási foglalkozások Szakmai irányítók, felügyelők Szociális gondozási és munkaerő-piaci szolgáltatási fogl Technikusok és hasonló műszaki foglalkozások Üzleti jellegű szolg.-ok ügyintézői, hatósági ügyint Egyéb felsőfokú vagy középfokú képz.-et igénylő fogl.-ok Irodai, ügyviteli foglalkozások Ügyfélkapcsolati foglalkozások Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások Kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozások Szolgáltatási foglalkozások Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások Erdőgazdálkodási,vadgazdálk.-i és halászati foglalk.-ok Mezőgazdasági foglalkozások Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások Egyéb ipari és építőipari foglalkozások Élelmiszer-ipari foglalkozások Építőipari foglalkozások Fém- és villamosipari foglalkozások Kézműipari foglalkozások Könnyűipari foglalkozások Ipari és építőipari foglalkozások Feldolgozóipari gépek kezelői Helyhez kötött gépek kezelői Járművezetők és mobil gépek kezelői Összeszerelők Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők Egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások Egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások Takarítók és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások Összesen / 24

19 Közfoglalkoztatás nélküli adatok A mintavételi kör létszám-várakozásai cégméret szerint arány a teljes áll.létszámon márc. + 3 hónap Megnevezés belül fő fő változás % márc. +3 hó Mikro ,7 100,0% 99,8% Kis ,1 96,9% 97,8% Közép ,1 83,5% 86,1% Nagy ,3 76,2% 78,0% összesen ,2 83,1% 84,8% A mintavételi kör létszám-várakozásai munkaerő-piaci körzetenként arány a teljes áll.létszámon márc. + 3 hónap Megnevezés belül fő fő változás % márc. +3 hó Békéscsabai Kirendeltség ,6 99,8% 99,9% Békési Kirendeltség ,8 66,7% 76,1% Gyulai Kirendeltség ,9 69,8% 59,5% Orosházi Kirendeltség ,8 100,0% 100,0% Szarvasi Kirendeltség ,9 86,6% 85,5% Szeghalmi Kirendeltség ,8 73,3% 81,9% Gyomaendrődi Kirendeltség ,9 85,5% 87,5% Mezőkovácsházi Kirendeltség ,5 63,5% 78,2% Sarkadi Kirendeltség ,2 100,0% 100,0% Békés megye ,2 83,1% 84,8% A mintavételi kör létszám-várakozásai nemzetgazdasági áganként arány a teljes áll.létszámon márc. + 3 hónap TEÁOR belül fő fő változás % márc. +3 hó Mezőgazdaság, erdőgazd. halászat ,0 100,0% 100,0% Bányászat Feldolgozóipar ,6 100,0% 100,0% Villamosenergia-, gáz-, gőz-, légkondi Vízellátás; szennyvíz gyűjtése ,4 100,0% 100,0% Építőipar ,6 63,6% 64,4% Kereskedelem, gépjárműjavítás ,8 100,0% 100,0% Szállítás, raktározás ,3 100,0% 100,0% Szálláshely szolg, vendéglátás ,5 98,9% 96,8% Információ, kommunikáció ,0 100,0% 100,0% Pénzügyi, biztosítási tevékenység ,0 100,0% 100,0% Ingatlanügyletek ,1 100,0% 100,0% Szakmai, tudományos, műszaki tev ,3 100,0% 100,0% Adminisztratív és szolgáltatás ,2 100,0% 100,0% Közigazgatás, védelem, társadalombizt ,2 20,1% 21,6% Oktatás ,0 97,7% 98,0% Humán-egészségügyi, szoc.ellátás ,8 98,5% 99,4% Művészet, szórakoztatás, szabad idő ,0 95,0% 100,0% Egyéb szolgáltatás ,4 99,2% 99,1% összesen ,2 83,1% 84,8% 19 / 24

20 Közfoglalkoztatottak A mintavételi kör létszám-várakozásai cégméret szerint arány a teljes áll.létszámon márc. + 3 hónap Megnevezés belül fő fő változás % márc. +3 hó Mikro 0 2 0,0% 0,2% Kis ,1 3,1% 2,2% Közép ,0 16,5% 13,9% Nagy ,3 23,8% 22,0% összesen ,7 16,9% 15,2% A mintavételi kör létszám-várakozásai munkaerő-piaci körzetenként Megnevezés arány a teljes áll.létszámon márc. + 3 hónap belül fő fő változás % márc. +3 hó Békéscsabai Kirendeltség ,2 0,2% 0,1% Békési Kirendeltség ,7 33,3% 23,9% Gyulai Kirendeltség ,5 30,2% 40,5% Orosházi Kirendeltség ,0 0,0% 0,0% Szarvasi Kirendeltség ,6 13,4% 14,5% Szeghalmi Kirendeltség ,8 26,7% 18,1% Gyomaendrődi Kirendeltség ,9 14,5% 12,5% Mezőkovácsházi Kirendeltség ,8 36,5% 21,8% Sarkadi Kirendeltség Békés megye ,7 16,9% 15,2% A mintavételi kör létszám-várakozásai nemzetgazdasági áganként szerint TEÁOR márc. + 3 hónap arány a teljes áll.létszámon belül fő fő változás % márc. +3 hó Mezőgazdaság, erdőgazd. halászat Bányászat Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőz-, légkondi Vízellátás; szennyvíz gyűjtése Építőipar ,0 36,4% 35,6% Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely szolg, vendéglátás ,3 1,1% 3,2% Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tev. Adminisztratív és szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalombizt ,6 79,9% 78,4% Oktatás ,7 2,3% 2,0% Humán-egészségügyi, szoc.ellátás ,3 1,5% 0,6% Művészet, szórakoztatás, szabad idő ,0 5,0% 0,0% Egyéb szolgáltatás ,0 0,8% 0,9% összesen ,7 16,9% 15,2% 20 / 24

21 A válaszadók létszámadatai és jövőbeli várakozásai nemzetgazdasági áganként, közfoglalkoztatásban való részvétel szerint TEÁOR március + 3 hónap nem közfogl. közfogl. össz. nem közfogl. közfogl. össz. Mezőgazdaság, erdőgazd. halászat Bányászat Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőz-, légkondi Vízellátás; szennyvíz gyűjtése Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely szolg, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tev Adminisztratív és szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalombizt Oktatás Humán-egészségügyi, szoc.ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő Egyéb szolgáltatás összesen / 24

22 2013. IV. negyedév Békés megye 9. Diagramok 22 / 24

23 2013. IV. negyedév Békés megye 23 / 24

24 10. A felmérés adatlapja IV. negyedév Békés megye