Útmutató a Kosztolányi-forrásjegyzékek tételeinek szabványleírásához

Átírás

1 Útmutató a Kosztolányi-forrásjegyzékek tételeinek szabványleírásához Készítette Arany Zsuzsanna Leírásunk a Kosztolányi kritikai kiadást segítő forrásjegyzék-kötetek formátumát mutatja be. A sorozat elkészültét követően fönntartjuk a jogot arra vonatkozóan, hogy a teljes, egykötetes bibliográfia formátumát az alábbihoz képest továbbfejlesszük, tökéletesítsük, immáron a föltárt anyag ismeretének birtokában. Miután a tematikus bibliográfiai sorozat csak az időszaki kiadványokban megtalálható korpusz feltárására szorítkozik, elsősorban a periodikumokban található közlések leírási szabványához adunk útmutatást. Forrásjegyzékeinkben (a továbbiakban: FJ) mind napilapok, mind folyóiratok (magazinok, havilapok stb.) adatai előfordulnak, melyeknek egységes megjelenítésére törekedtünk. A tematikus, illetve a teljes bibliográfia idegen nyelven történő közzététele esetén, valamint más, bibliográfiai adatokat tartalmazó munkák közlésekor a tételek leírásánál az MLA Style Manual and Guide to Scholarly Publishing (Lásd Források.) által megadott formátumot tekintjük mérvadónak. A központozás, a sorvégi elválasztás, a tulajdonnevek írásmódja, valamint az írásjelek a magyar helyesírás szabályainak megfelelőek. Idegen nyelvű idézet esetén azonban az adott nyelv helyesírási szokásait tartjuk szem előtt, illetve annak karakterkészletét használjuk. 1. A tételek leírása 1.1 Amennyiben Kosztolányi Dezső neve szerepel szerzőként, azt minden esetben föltüntetjük. Társszerző esetében a két vagy több nevet nagykötőjellel választjuk el egymástól, a nevek és a nagykötőjel közti szóközökkel. A szerzői nevet vagy neveket követő kettőspont után jelöljük a szöveg címét, majd a címet lezáró írásjellel elválasztva az esetleges alcímet, mindkettőt idézőjelben közöljük. A cím, alcím végén szereplő írásjeleket a pont kivételével, tehát pl. a felkiáltójelet, kérdőjelet az idézőjelen belül tüntetjük föl. Az idézőjel lezárása után minden esetben vesszőt teszünk, s ezután hozzuk a periodikum nevét, kurziválva, valamint annak adatait, ám azokat már nem verzállal szedve. Az évfolyamot minden esetben római számjeggyel ( évf. rövidítéssel), a számot arab számjeggyel ( sz. rövidítéssel), majd római számjeggyel a kötetet ( köt. rövidítéssel), arab számjeggyel a füzetet ( füz. rövidítéssel), végül az évet, hónapot (rövidítve, pl. jan. ) és napot (kivéve, ha havilap, folyóirat stb. esetében csak a hónap szerepel), egymástól ponttal elválasztva. A dátumot követően pont és vessző következik, végül az oldalszám. Több oldalra kiterjedő szöveg esetében az oldalszámokat nagykötőjellel választjuk el egymástól. Kosztolányi Dezső: Öröm. Novella, Bácsmegyei Napló, XXVII. évf sz., dec. 31., 7. Amennyiben alcímként műfajmegjelölés szerepel, úgy azt tüntetjük föl. Ha az alcímben szereplő megjelölés nem egyezik az általunk vélt műfajjal, úgy per (/) jellel elválasztva jelezzük mindkét lehetőséget, ám ezt már a tétel leírását követő szögletes zárójelen belül tesszük (lásd 1

2 1.2). Több alcím esetén mindegyiket ponttal választjuk el egymástól, s a tipográfiai jelölések hierarchiáját követjük a sorrenddel. 1.2 A bibliográfiai adatokat követően, szögletes zárójelben adjuk hozzá tételünkhöz a plusz tudnivalókat, pontosvesszővel elválasztva egymástól, azaz sorrendben a következőket: Fejezetcímek VAGY Közcímek Rovat Műfaj (Ha bizonytalanok vagyunk, két lehetőséget is föltüntetünk, / jellel elválasztva.) Mottó (Teljes terjedelemben idézve.) Jegyzetben (Teljes terjedelemben idézve.) Első sor/mondat (Minden esetben szó szerint így vezetjük föl a kezdő sort vagy mondatot, legyen szó akár versről, akár prózáról.) Annotáció (Itt közlünk minden többletinformációt, mely a tétel címéből vagy az első sorból, illetve mondatból nem derül ki. Például: színikritika esetében a szerző nevét, a darab címét, ha az csak a szöveg előrehaladtával derül ki stb. Speciális esete az annotálásnak, amikor műfordítás-részlet szerepel a szövegben. Ez esetben a következő formát követjük: annotáció: benne: William Shakespeare Hamlet című drámájának fordítása lásd Műfordítások.) Azonosítás alapja (Amennyiben névtelenül vagy ismeretlen álnéven közölt szöveggel találkozunk, s bizonyítani tudjuk KD szerzőségét. A kötetleírás mintáját lásd Források. Szerkesztői feladat.) Lásd FJ1/abc és FJ2/def is (Visszautalás a korábbi forrásjegyzékek tételeire, amennyiben másod- vagy harmadközlésekről van szó. Szerkesztői feladat.) Kötetben (KD életében megjelent kötetbeli szereplések, összevetések. Szerkesztői feladat.) Az információ közlését természetesen kettősponttal vezetjük be, tehát: [Rovat: Napi hírek; műfaj: tárca; első sor/mondat: Marcel Prevost a Figaroban vezércikket ir s a francia szeszfogyasztás csökkenésével szoros összefüggésben álló müvészi kijózanodásról folytat felettébb érdekes elmefuttatást. ; azonosítás alapja: Kosztolányi Dezső: Álom és ólom. Szerk. Réz Pál. Budapest: Szépirodalmi, ] Minden esetben pontot teszünk a felsorolás végére, kivéve, ha idézettel zártunk, ahol az idézőjelen belül pont, kettőspont, három pont, felkiáltójel vagy kérdőjel szerepelt. 1) Esti Kornél Portugáliából érkezett haza. ] VAGY: 2) Ismerik a szállodák költészetét? ] DE! 3) Sár és virág, kavargó semmiség,.] Az idézeteket természetesen idézőjelben hozzuk, valamint belső idézet esetén belső idézőjelet (»példa«) is alkalmazunk. Ugyanez vonatkozik a címben hozott idézetekre is. 2

3 Lehotai. [=Kosztolányi Dezső]: A szinházi hét.»a dollárkirálynő«a Király-szinházban, A Hét XIX. évf. 12/941. sz.. I. köt., márc. 22., 189. [Rovat: Színház; műfaj: színikritika; első sor/mondat: Két német operett-iparos talált egy egészen sovány kis témát, amely nem is éppen uj a nap alatt, azt a közgazdasági tényt tudniillik, hogy az európai arisztokráczia ujabb időben lényegesen érdeklődik az amerikai milliárdos-kisasszonyok iránt. ; annotáció: Alfred Maria Willner és Fritz Grünbaum darabjáról, Leo Fall zenéjével.] 2. Szerző nélküli, K. D. monogram alatt, valamint álnéven megjelent szövegek 2.1 Amennyiben egy szöveg szerző nélkül szerepel, de bizonyítani tudjuk, hogy KD a szerzője, azt jelöljük egyrészt a szögletes zárójelben fölsorolt tudnivalók közt, másrészt az azonosított szövegek között hozzuk. A Szerző nélkül megjegyzést nagy kezdőbetűvel, szögletes zárójelben közöljük, s kettősponttal zárjuk. Másod-, illetve harmadközlés esetében, amennyiben szerepelt a tétel már az FJ1-ben vagy az FJ2-ben (lásd Források), nincs szükség az azonosítás alapjának megjelölésére. Amennyiben nem tudjuk bizonyítani KD szerzőségét, úgy a tételt a kétes hitelű szövegek között szerepeltetjük. [Szerző nélkül]: Hajnali párbeszéd önmagammal, Bácsmegyei Napló, XXVIII. évf sz., jún. 12., 20. [Rovat: Tinta; műfaj: tárca; első sor/mondat: Folyton irsz. ; lásd FJ1/1418 is.] 2.2 A K. D. monogrammal megjelent szövegek esetében föltüntetjük a kezdőbetűket, azonban azokat kiegészítjük, s szögletes zárójelben kiírjuk a teljes nevet, s kettősponttal zárunk. K[osztolányi]. D[ezső].: Ruth St. Denis, A Hét, XVIII. évf. 49/926. sz., II. köt., dec. 8., [Rovat: Színház; műfaj: előadás-kritika; első sor/mondat: A Fővárosi Orfeum szinpadán Ruth St. Denis táncol, aki északamerikai, de lelke, ihlete, müvészete egészen napkeleté. ] Utóbbinak egyik alesete, amikor KD nevéből csak vezetéknevét szerepeltetik. Ilyen esetekben hasonló elv alapján járunk el, mint a monogramnál tettük: a név hiányzó részét szögletes zárójelben jelezzük. Kosztolányi [Dezső]: Fekete lobogók, A Hét, XVIII. évf. 50/927. sz., II. köt., dec. 15., [Rovat: Irodalom; műfaj: recenzió; első sor/mondat: Valami különös változást érezünk magunkon és Strindbergen, ahogy ezt a könyvét átolvassuk, melyet irója a»századváltozás regényé«-nek keresztelt el. ] 2.3 Álnéven megjelent szövegek esetében a következő eljárást követjük: betűhűen rögzítjük az álnevet, majd azt követően szögletes zárójelben, egyenlőségjel felvezetésével jelöljük KD nevét. 3

4 A szögletes zárójel bezártát követően kettőspontot teszünk. források/forrásjegyzék Clou. [=Kosztolányi, Dezső]: A három Ajax. Bohózatos vigjáték. Irta: Aiexandre Bisson és J. Berr de Funique. Bemutató előadás, Bácskai Hírlap, X. évf. 28. sz., febr. 6., 4. [Rovat: Színház; műfaj: színikritika; első sor/mondat:»a három Ajax«, mely multkor»technikai okok miatt«elmaradt, ma először ment szinházunkban. ] Abban az esetben, ha álnéven megjelent szöveggel találkozunk, de azt nem tudtuk azonosítani, a kétes hitelűek közé soroljuk, s csak az álnevet tüntetjük föl szerzői névként. n.: Négy poéta, A Hét, XX. évf. 12/993. sz., I. köt., márc. 21., 203. [Rovat: Irodalom; műfaj: recenzió; első sor/mondat: Távol áll egymástól mind a négy. ; annotáció: Büky György, Kuthy Sándor, Kun József és Farkas Imre köteteiről.] 3. Betűhűség Az esetleges álnevet, a Kosztolányi-szöveg címét, valamint az első sort, illetve mondatot betűhűen írjuk. A periodikum címét, a rovat címét azonban minden esetben modernizált helyesírással, kivéve ha ma már nem használatos régies kifejezésről van szó (pl. Cabaret mint rovatcím). Pesti Hirlap Pesti Hírlap Szinház és zene Színház és zene (mint rovatcím) Szinház és divat Színház és Divat (mint lapcím) Nyilvánvaló elírások, hibás szedések esetén, az adott kifejezést követően, szóköz után, szögletes zárójelbe tett felkiáltójellel jelezzük az eltérést. Betűkihagyásnál tapadva hozzuk a szögletes zárójelben szereplő, hiányzó betűt vagy betűket. 4. A tételek csoportosítása A műfordításokat és a kétes hitelű írásokat külön csoportosítjuk, közcímmel felvezetve (Műfordítások, illetve Kétes hitelű írások). A gyűjtés fázisában ezek egyetlen fájlban szerepelnek, azonban oldaltöréssel elválasztva. Mivel gyűjtéseink a KD-re vonatkozó irodalomra is kiterjednek, így azok adatait is összeírjuk. E tételeket külön fájlokban rögzítjük, s az első sort, illetve mondatot nem idézzük. Az annotálásra azonban fokozottabban figyelünk. Amennyiben szükséges, úgy annotációként a szövegből is vehetünk idézeteket. 4

5 [Szerző nélkül]: Kosztolányi Dezső uj kötete, Bácsmegyei Napló, VII. évf sz., júl. 10., 4. [Rovat: Irodalom; műfaj: recenzió; annotáció: A szegény kisgyermek panaszairól.] 5. Idegen tulajdonnevek írásmódja 5.1 Egyszerűbb esetek. Az idegen nevek helyes alakját amennyiben nem az szerepel az adott periodikumban talált közlésnél szögletes zárójelben, teljes terjedelmükben kiírjuk, nem rövidítünk, tehát a több keresztnévvel rendelkező szerzők esetében azok mindegyikét föltüntetjük. A leírásnál a vezetéknevet vesszük előre, s vesszővel elválasztva következnek a keresztnevek. A névalakot mai helyesírás szerint közöljük, magyar és idegen nyelvű kézikönyveket (mint például Világirodalmi lexikon stb.) alapul véve. Ezt követően, immár nem szögletes zárójelben következik a szerző neve a periodikumban szereplő módon. [Byron, George Gordon Noel] Lord Byron: A tengerhez. Childe Harold IV. ének , ford. Kosztolányi Dezső, Bácskai Hírlap, IX. évf. 95. sz., ápr. 23., [Műfaj: műfordítás verses dráma (részlet); jegyzetben: Mutatvány a szerzőnek nemsokára megjelenő Childe Harold forditásából. ; első sor/mondat: Rengj, lázadozz sötétkék, puszta tenger! ] A fordító neve ez esetben a szöveg és a periodikum címe közé kerül, ford. rövidítéssel felvezetve, vesszőkkel elválasztva. Amennyiben annotációban fordul elő a név, úgy a keresztnév-vezetéknév sorrend érvényesül. Kosztolányi Dezső: A legegészségesebb lángelme, Napló, XXXV. évf sz., ápr. 24., 2. [Műfaj: mozaik; első sor/mondat: Goethe, a mérték, az olimpuszi nyugalom költője ezt a furcsa önvallomást irta: ; annotáció: benne: Johann Wolfgang Goethe pár verssorának fordítása, Bármit müveltél is, előtünt kezdettel lásd Műfordítások; lásd FJ1/2858 és 3292 is.] 5.2 A kínai és japán nevek szögletes zárójelbe szánt, latin betűs átírásánál a következő kiadványt vesszük alapul: Kosztolányi Dezső: Idegen költők köt. Szerk. Réz Pál. Budapest: Szépirodalmi, Ezenkívül kötelező alternatív közlésként föltüntetjük a nevek nemzetközi alakját is, a szögletes zárójelen belül, a Réz Pál szerkesztette kötetben szereplő alakot követően. 5.3 Az álnéven elhíresült szerzők esetében eredeti nevüket szintén szögletes zárójelben hozzuk, egyenlőségjellel fölvezetve, a közismert álnevet követően (pl. Molière [=Pocquelin, Jean- Baptiste]), amennyiben a közismert álnév mai helyesírással szerepel a periodikumban is. Ha nem, úgy a közismert álnév is a szögletes zárójelen belül fog szerepelni (pl. [Molière = Pocquelin, Jean- 1 A japán versek költőinek születési és halálozási adatait Mártonfi Ferenc, a kínai versek költőinek adatait Csongor Barnabás állította össze, a nevek írását ugyancsak ők igazították át a mai magyar átírásnak megfelelően. (Réz Pál: Jegyzet, in Kosztolányi Dezső: Idegen költők. 2. köt. Szerk.. Budapest: Szépirodalmi, 1988, 542.) 5

6 Baptiste] Molier: cím ). 5.4 Holland, német vagy francia nevek esetében a következőképp járunk el: Kleist, Heinrich von DE! Van Dyck, Anthony Maupassant, Guy de DE! De Quincey, Thomas ÉS! de Man, Paul Továbbiaknál az alapvető kézikönyveket hívjuk segítségül, amennyiben bizonytalanok vagyunk az írásmódban. 6. Kereszthivatkozások, illetve visszautalások jelölése A forrásjegyzék-sorozat készítése közben mindig az éppen aktuálisan készülő kötetben utalunk vissza a korábbiakra. Ennek megfelelően az FJ1 még nem tartalmaz kereszthivatkozásokat, azonban az FJ2 már igen. Az adott köteten belül sem szerepeltetünk kereszthivatkozásokat, mindössze az említett visszautalásokat tüntetjük föl. A teljes kereszthivatkozási rendszer elkészítésére csak a teljes bibliográfia közzétételekor vállalkozunk. Az egyes visszautalások a szögletes zárójelen belül (lásd 1.2), lásd felvezetéssel, is zárással, a következő módon jelennek meg a forrásjegyzékekben: K[osztolányi]. D[ezső].: Happy end, Bácsmegyei Napló, XXIX. évf. 90. sz., ápr. 1., 35. [Rovat: Film; első sor/mondat: Szinigazgatók mozifőnökök föltétlenül happy end-et követelnek szellemi gyárosaiktól, vagyis annak hangsulyozását, hogy a vizvezetéki csőből málnaszörp csorog, a hős s a hősnő minden évvel egy évet fiatalodik, halálunk után pedig öntudatunk és közérzetünk határozottan javul. ; műfaj: tárca; lásd FJ1/1473 is.] Amennyiben több visszautalásra is szükség van, azokat az és kötőszó betoldásával választjuk el egymástól, a sorszámok növekvő sorrendjét követve (pl. lásd FJ1/2234 és FJ1/2535 is). Ha az FJ1-ben, FJ2-ben, illetve majd a további forrásjegyzékekben szereplő tétel címe eltér az éppen földolgozott tételétől (címváltozat esete), akkor az FJ-vel fölvezetett tételszámot követően kettőspontot teszünk, s idézőjelben hozzuk a címváltozatot (pl. lásd FJ1/2323: Gyarmatáruk newyorkban is). A visszautalások elkészítése szerkesztői feladat, tehát a gyűjtés során nem jut szerephez. 7. KD életében megjelent kötetekben való szereplés hivatkozása A teljes bibliográfia kereszthivatkozásait részben előkészítendő, illetve a kritikai kötetek szerkesztőinek munkáját minél hatékonyabban segítendő a forrásjegyzékek tételeit KD életében 6

7 megjelent köteteinek közléseivel is egybevetjük. Az adatot a szögletes zárójelen belül, a legutolsó információként tüntetjük föl. A kötetek rövidítéseit alkalmazzuk, melyek az egyes forrásjegyzékek elején található rövidítésjegyzékben szerepelnek. A kötetekben található szövegközlésekkel való egybevetés szerkesztői feladat, tehát a gyűjtés során nem merül föl kérdésként. Kosztolányi Dezső: Az a nap. Emlékezés a háboru harmadik évfordulóján, Katonalap, aug. 20., 2 3. [Műfaj: novella; első sor/mondat: Az a nap, melyen megtudtuk, hogy háboru lesz, körülbelül olyan külsőségekben, mint a többi. ; lásd FJ1/384: Az a nap is; kötetben: KA, 2 5., Tinta: 6 9.] Abban az esetben, ha több, KD életében napvilágot látott kötetben is szerepelnek szövegváltozatok, úgy azokat vesszővel választjuk el egymástól. A címváltozatokat a visszautalásokhoz hasonló módon jelezzük, tehát kettősponttal felvezetve, idézőjelben hozva (pl. T, : Barkohba ). Amennyiben nem beszélhetünk ugyan külön címváltozatról, de a két cím eltérő írásmódú, úgy azokat is hasonlóképp jelezzük, mint a címváltozatokat. 8. Néhány különleges eset 8.1. Olyan műfordítás, mely eredetileg más szöveg részeként szerepelt Ez esetben annotációban jelezzük a megjelenés formáját. [Carducci, Giosuè]: Hallgatva titkoltam, ford. Kosztolányi Dezső, A Hét, XVIII. évf. 8/885. sz., I. köt., febr. 24., 126. [Rovat: Irodalom; műfaj: műfordítás vers; első sor/mondat: Hallgatva titkoltam, hogy a szép ifjukorban ; annotáció: Kosztolányi Dezső Giosue Carducci című cikkének részeként közölve.] 8.2. Műfordításnál az idegen szerző neve szerepel az alcímben Ez esetben föltüntetjük szabványleírásunkhoz igazítva a szerző nevét, valamint az alcímben szintén kiírjuk, ám ez esetben a forrásban látottak alapján, betűhűen. [Maupassant, Guy de]: Havas éj. Guy de Maupassant verseiből, ford. Kosztolányi Dezső, A Hét, XVIII. évf. 35/912. sz., II. köt., szept. 1., 578. [Műfaj: műfordítás vers; első sor/mondat: Meredt, fehér a sík, még zajt se hallani. ; kötetben: Ma ÖV, 59: Havas éj, Ma VE, 26: Havas éj, MK1, , MK2/1. köt., 96.] 8.3 Több vers, illetve prózai szöveg egy közös cím alatt föltüntetve, valamint külön címekkel is ellátva Ez esetben megkülönböztetünk ún. összefoglaló címet. Minden egyes szöveget külön tételként kezelünk, s annotációban jelezzük: cím összefoglaló cím alatt. [Dehmel, Richard] Richard Dehmel: Az uszó, ford. Kosztolányi Dezső, A Hét, XIX. évf. 23/952. sz., I. köt., jún. 7., 365. [Műfaj: műfordítás vers; első sor/mondat: Győzött! Elérte már a partot. ; annotáció: Uj német költők összefoglaló cím alatt; kötetben: MK1, 300., MK2/2. köt., 96.] 7

8 8.4 Hosszabb lélegzetű művek, műfordítások részletei források/forrásjegyzék Ez esetben zárójelben külön föltüntetjük a műfaji megjelölésnél, hogy részletről van szó, akkor is, ha az a címben vagy az alcímben szerepel már. [von Hofmannsthal, Hugo] Hugo von Hofmannsthal: Chrysothemis és Elektra. Részlet Hugo von Hofmannstahl tragédiájából, ford. Kosztolányi Dezső, A Hét, XX. évf. 17/998. sz., I. köt., ápr. 25., [Műfaj: műfordítás dráma (részlet); első sor/mondat: Chrysothemis (Elektra huga a ház ajtajában áll. Aggódva néz Elektrára, aztán halkan kiált): Elektra! ] 8.5 Amennyiben vagy nincs külön címe a szövegnek (próza esetében), vagy az megegyezik a kezdősorral (vers esetében) Ez esetben kiemelünk címet, azaz prózánál az első tagmondatot, versnél pedig a kezdősort. Ilyenkor az első sor/mondat megjelölésénél ismételjük a címben idézett részt is. Amennyiben az első tagmondatot emeltük ki címnek vagy a vers kezdősora vesszővel zárult, pontot teszünk helyette. Az idézőjelen belül az így kapott címet szögletes zárójelben hozzuk. Kosztolányi Dezső: [Mint aki a sinek közé esett ], Nyugat, III. évf. 7. sz., I. köt., ápr. 1., 450. [Műfaj: vers; első sor/mondat: Mint aki a sinek közé esett ; annotáció: A szegény kisgyermek panaszai összefoglaló cím alatt; kötetben: ÖGyK, 31., SzKP1, SzKP2, 5., SzKP3, 5., SzKP4, 5., SzKP5, 3., SzKP6, 5.] 8.6 Folytatásokban közölt regény Ez esetben külön jelöljük a fejezetcímeket, illetve ha nincs külön címük azok számozását, pontosvesszővel elválasztva egymástól. Minden egyes fejezet első mondatát föltüntetjük, az idézetteket / jellel elválasztva egymástól. Kosztolányi Dezső: A véres költő. Regény, Nyugat, XIV. évf. 16. sz., II. köt., aug. 16., [Fejezetcímek: I. Rekkenő meleg; II. A csoda; III. Fiatal császár; IV. A nevelő; V. Vajudó éj; műfaj: regény; első sor/mondat: Csak egy álmos hangot lehetett hallani. / Fönn, a Palatinuson, napsugarak tüzében izzott a császári palota. / Másnap délelőtt a herceg, alig öltözködött föl, lármát hallott a palota lépcsőin. / Minden jel arra vallott a chaldeus csillagjósok véleménye is, hogy ragyogó korszak következik a római birodalomra. / A császár vacsorázott és lefeküdt, hogy az álom boldog öntudatlanságába süppedjen. ; kötetben: Nero1, Nero2, 1 23., Nero3, 5 28.] 8.7 Amennyiben több rövidebb szöveg (mozaik) szerepel a főcím alatt, s e szövegek nem tartalmilag tartoznak össze, ám nincsenek külön (köz)címekkel elválasztva sem Ez esetben a mozaikok műfaji megjelölést alkalmazzuk (illetve speciális esetben a vers + mozaik kombinációt), s minden egyes szöveg első sorát/mondatát idézzük, / jellel elválasztva őket egymástól. Címként mindössze a főcímet szerepeltetjük. Abban az esetben, ha tartalmi összefüggést fedeztünk föl a rövidebb szövegrészek között, úgy azt tipográfiai eljárásnak vesszük, s egybefüggő szövegként kezeljük. (Costo.) [=Kosztolányi, Dezső]: Kisnaplóm, Pesti Hírlap, XLIII. évf sz., nov. 11., 5. [Rovat: Napi hírek; műfaj: mozaikok; első sor/mondat: Egy newyorki ujságiró ezen a héten nálunk járt. /»Az ember tragédiája«-nak Ádámja a harmadik képben a magántulajdon hive, kezében doronggal műveli a földet, kisgazda. / A hó belepte a parlament kőoroszlánjait is. ] 8

9 8.8 Amennyiben több rövidebb szövegrész (mozaik), külön (köz)címmel ellátva szerepel, azonos összefoglaló cím (főcím) alatt Ez esetben külön tételekként kezeljük az egyes mozaikokat, s az annotációban jelöljük a közös főcímet, összefoglaló cím alatt megjegyzéssel. Eljárásunkat azzal indokoljunk, hogy KD nem egy ízben az esetleges újraközléseknél különvette e mozaikokat, s más szövegek részeként jelentette meg őket, illetve az életében megjelent kötetekben való szereplésük sem követi a periodikumban közöltek sorrendjét. Kosztolányi Dezső: Két ajándék, Pesti Hírlap, XLVI. évf. 64. sz., márc. 16., 3 4. [Rovat: Vasárnap; műfaj: mozaik; első sor/mondat: Az ajándékban van valami boszorkányos. ; annotáció: Naplójegyzetek összefoglaló cím alatt.] Kosztolányi Dezső: Mesterség, Pesti Hírlap, XLVI. évf. 64. sz., márc. 16., 4. [Rovat: Vasárnap; műfaj: mozaik; első sor/mondat: Ezt sohasem felejtem el. Egy asztalos három kislányát temették. ; annotáció: Naplójegyzetek összefoglaló cím alatt.] Kosztolányi Dezső: Furcsa párbeszéd, Pesti Hírlap, XLVI. évf. 64. sz., márc. 16., 4. [Rovat: Vasárnap; műfaj: mozaik; első sor/mondat: A költő felesége: ; annotáció: Naplójegyzetek összefoglaló cím alatt.] 8.9 Amennyiben azonos szöveg (közlemény) több lapszámra kiterjed, közlése tehát nem folyamatos Ez esetben tól-ig jelezzük a periodikumok számait, oldalszámait, utóbbit egymástól vesszővel elválasztva. Amennyiben nem egymást követő lapszámokban szerepelnek a folytatások, úgy mindent vesszővel választunk el egymástól. Kosztolányi Dezső: Csók, Napló, XXXI. évf. 284., sz., okt. 18., okt , 13., 6., 13., 13., 13., 14., 13., 16. [Műfaj: elbeszélés; első sor/mondat: Amikor Esti Kornél 1903-ban az érettségin praeclare maturus lett, az édes apja szabad választás elé állitotta: vagy megveszi neki azt a gyönyörü kerékpárt, melyre már régóta áhitozott, vagy pedig kezébe adja a pénzt, százhusz koronát s azon oda utazhat, ahova kedve tartja. / Anyja most se szólt semmit. / Ha véletlenül helyet kap egyebütt amint kaphatna is, hiszen a vonat nem zsufolt, aztán csak a kalauznak kellene szólnia, akkor is vajmi kétséges, hogy átvonul-e másik szakaszba, birja-e vállalni furcsa-érzékjeny lelkiismerete, hogy suttyomban való, pánikszerü menekülésével esetleg megsértse utitársait, azt a két embert, akit most először látott az életben és talán utoljára is. / Hát ez meg mit jelent? Esti ujabb kérdő pillantást vetett az anyára. / Jaj de förtelmes volt ez. Szerelmes volt beléje. /»Homo sum«idézte Terentius-t, humani nihil a me alienum puto. / Nem képzelte se szebbnek, se nagyobbnak. / Te ezt nem tetted. Finomságból nem tetted. ; lásd FJ1/818 is; kötetben: EK1, EK2, 31 66: Harmadik fejezet.] 8.10 Amikor az első sor/mondat csak felvezetése a szövegnek (például rendezői utasítás stb.) Minden esetben az első sort/mondatot vesszük alapul, akkor is, ha az nem tartozik szoros értelemben a szöveghez. Amennyiben szükséges, a második mondatot is föltüntetjük. Ha túl rövid az első sor/mondat, hasonlóként járunk el. Természetesen a jegyzetet és a mottót külön jelezzük. Kosztolányi Dezső: Tizenhárom gonosz kislány, A Hét, XXII. évf. 16/1101. sz., I. köt., ápr. 16., [Műfaj: tárcanovella; jegyzetben: Ez a tárcza minden mozgószinházzal szemben kézirat. ; első sor/mondat: (Ez a kis dráma egy mozgószinház lepedőjén játszódik le. ; kötetben: B, 3 9.] 9

10 Források FJ1: Arany Zsuzsanna (szerk.) Kosztolányi Dezső napilapokban és folyóiratokban megjelent írásainak jegyzéke 1. A Hét, Nyugat, Pesti Hírlap, A Pesti Hírlap Vasárnapja, Új Idők. Budapest: Ráció, FJ2: Arany Zsuzsanna (szerk.) Kosztolányi Dezső napilapokban és folyóiratokban megjelent írásainak jegyzéke 2. Határon túli lapok 1. A bácskai sajtó anyaga. Budapest: Ráció, MLA: Gibaldi, Joseph: MLA Style Manual and Guide to Scholarly Publishing. New York: The Modern Language Association of America, Munkám elkészítésében nagy segítségemre voltak azon szakmai konzultációk is, melyeket Szegedy-Maszák Mihállyal, Buda Attilával és Bengi Lászlóval folytathattam. Ezúton is megköszönöm tanácsaikat, észrevételeiket. * Budapest, március 3. 10