Kosztolányi Dezső napilapokban és folyóiratokban megjelent írásainak jegyzéke 1.

Átírás

1 Kosztolányi Dezső napilapokban és folyóiratokban megjelent írásainak jegyzéke 1. (A Hét, Nyugat, Pesti Hírlap, A Pesti Hírlap Vasárnapja, Új Idők) (Javított, bővített változat 2010) 1

2 Készítette: MTA ELTE Hálózati Kritikai Szövegkiadás Kutatócsoport Kutatócsoport-vezető: Szegedy-Maszák Mihály Szerkesztette: Arany Zsuzsanna Összegyűjtötte: Arany Zsuzsanna (A Hét, Nyugat, Pesti Hírlap, A Pesti Hírlap Vasárnapja; kötetbeli megjelenések) Végh Dániel (Új Idők) Budapest,

3 Tartalomjegyzék Kosztolányi Dezső napilapokban és folyóiratokban megjelent írásainak jegyzéke (A Hét, Nyugat, Pesti Hírlap, A Pesti Hírlap Vasárnapja, Új Idők)...1 Előszó...8 A műfajokról...12 Rövidítésjegyzék...13 A Hét ( )...16 MŰFORDÍTÁSOK...59 KÉTES HITELŰ ÍRÁSOK...64 Nyugat ( )...66 MŰFORDÍTÁSOK...99 KÉTES HITELŰ ÍRÁSOK Pesti Hírlap ( ) MŰFORDÍTÁSOK KÉTES HITELŰ ÍRÁSOK A Pesti Hírlap Vasárnapja ( ) MŰFORDÍTÁSOK A Pesti Hírlap különkiadványai ( ) MŰFORDÍTÁSOK KÉTES HITELŰ ÍRÁSOK Új Idők ( ) MŰFORDÍTÁSOK Névmutató

4 Előszó A világhálón is olvasható kiadványunk az első kötete annak a sorozatnak, mely Kosztolányi Dezső hírlapokban és folyóiratokban megjelent írásainak bibliográfiai adatait gyűjti egybe. Létrejöttének apropója a Kosztolányi kritikai kiadás munkálatainak megkezdése, s elsődleges célja a köteteken dolgozók segítése. Az egész sorozat koncepcióját is ennek fényében alakítottuk ki, ám az adott irodalomtörténeti korszakkal, illetve a Kosztolányi-filológiával foglalkozók érdeklődésére is számítunk. Mindezek fényében az egyes hírlapok és folyóiratok feldolgozását olyan sorrendben végezzük, s adjuk közre, hogy azokat a periodikumokat vesszük előre, melyeknél Kosztolányi vagy hosszabb időn keresztül dolgozott, vagy ahol mennyiségében több írását publikálta. Az első kötet ennek függvényében A Hét, a Nyugat, a Pesti Hírlap, A Pesti Hírlap Vasárnapja, valamint az Új Idők Kosztolányi-írásainak adatait tartalmazza, melyek még a szerző életében jelentek meg. A lapoknak a következő számait tekintettük át: A Hét: jan dec. 31.; Nyugat: jan dec. 31.; Pesti Hírlap: jan dec. 31.; A Pesti Hírlap Vasárnapja: jan dec. 31.; Új Idők: jan dec. 31. Szintén feldolgoztuk a Pesti Hírlap különkiadványainak anyagát, az 1923 és 1936 közötti időszakból, melyet évszámonkénti csoportosításban közlünk, A Pesti Hírlap Vasárnapjában található írások felsorolását követően. Az adott években napvilágot látó A Pesti Hírlap Nagynaptára, illetve A Pesti Hírlap Kincsesháza címet viselő kiadványokban számos olyan műfordítás is szerepel, melyeknél a fordító személye ismeretlen. Ezek egy részénél (a versek esetében) sikerült azonosítanunk Kosztolányit, mint a magyar nyelvű változatok szerzőjét, a prózai szövegeknél azonban már nem tartottuk valószínűnek, hogy ő lett volna a fordító, így ezen írásokat nem vettük fel jegyzékünkbe. A kiadványunkat követő további műjegyzékek a bácskai és erdélyi lapok anyagát dolgoznák fel, valamint olyan napilapok és folyóiratok évfolyamait, melyek politikai, illetve irodalom- és művelődéstörténeti szempontból jelentősnek mondhatók, mint például az Élet, a Magyar Szemle, a Múlt és Jövő, a Népszava, a Színházi Élet, a Tolnai Világlapja, az Új Nemzedék, a Világ. Sorozatunk későbbi tagjai a kisebb és kevésbé ismert lapok anyagát közölnék, valamint a szerző élete folyamán kötetekben is napvilágot látott írások adatait. Munkánk befejeztével, összegzésként tervezzük kiadni Kosztolányi Dezső írásainak bibliográfiáját, megfelelő mutatókkal, indexekkel, valamint különböző hivatkozásokkal és kereszthivatkozásokkal is ellátva, melyet immáron a szélesebb szakmai közönségnek szánnánk. Mivel kutatásaink jelenleg is folyamatban vannak, így a hírlapi, illetve folyóiratbeli megjelenéseket számba vevő, lényegében tematikus alapú sorozatunk darabjainál fenntartjuk az esetleges változtatások, kiegészítések jogát, melyeket elsősorban jegyzékünk itt olvasható, internetes változatában szeretnénk elvégezni. Ezen, a világhálón helyet kapott verzió annyiban tér el a nyomtatásban megjelenttől mely 2008-ban, a Ráció Kiadó gondozásában látott napvilágot, hogy itt már az egyes Kosztolányi-szövegek és műfordítások, valamint a kétes hitelű írások első sorát (vers esetén), illetve mondatát (próza esetében) is közöljük, s tervezzük idővel a teljes szövegek rögzítését is. Célunk ezzel is, hogy a kritikai kötetek szerkesztői fontos tájékozódási forrásként használhassák jegyzékünket, illetve folyamatosan bővülő adatbázisunkat, valamint megkönnyítsük ezáltal is az egyes szövegváltozatok felderítését, a szövegkezdetek esetleges egyezéseinek felfedezhetővé tételével. Jelen munkánk felépítésénél elsődleges céljából következően az egyszerűségre és az 4

5 áttekinthetőségre törekedtünk. Az egyes lapok anyagát betűrendben közöljük, s azon belül kronológiai sorrendben, évszámonként csoportosítva hozzuk az egyes tételeket. Amennyiben kimaradnak évszámok az egyes lapok alatti kronológiai sorrendből, úgy azokban az évfolyamokban nem találtunk Kosztolányitól közléseket. Ezeket az évfolyamokat külön nem tüntettük fel. Különválasztottuk azonban a műfordításokat, valamint a kétes hitelű írásokat melyek közt fordítások is szerepelnek, melyeket minden periodikum után új fejezetben közlünk. Az álnév alatt megjelent írásokat, amennyiben bizonyítható Kosztolányi szerzősége, a szignált szövegek adataival együtt hozzuk. Az ezidáig áttekintett korpuszban mindössze egyetlen álnév esetében ( i.) vetődött fel a kérdés, hogy esetleg az azonos álnév alatt szereplő szövegek nem mindegyikét írhatta Kosztolányi. A cikksorozat a Pesti Hírlapban látott napvilágot, s Kosztolányi halála után is folytatódik. Egyes darabjait azonban Illyés Gyula hozza a hátrahagyott műveket közlő tizenegy kötetes sorozatban (Kosztolányi Dezső Hátrahagyott művei I-XI., Budapest: Nyugat, ). Mivel tudható, hogy Illyés még látta a hagyatékot, s az ott található újságkivágatok alapján dolgozott, így feltételezhető, hogy valóban Kosztolányi lehet az általa közölt, eredetileg i. álnéven megjelent szövegek szerzője. Ilyen esetekben a címleírást követően, szögletes zárójelben, annotációként közöltük információnkat és annak forrását. Szintén nem tartottuk kétes hitelűnek azokat az i. álnévvel jegyzett szövegeket főként tárcákat, melyek svéd, illetve stockholmi vonatkozású tárgyról íródtak, tekintetbe véve, hogy a Pesti Hírlap munkatársai közül egyedül Kosztolányi tartózkodott sugárkezelése miatt az északi országban, a nevezett időszakban ( ). A bibliográfiai adatok leírásánál feltüntettük az esetleges álnevet, szerzőt, fordítót, a műcímet az alcímmel, illetve a napilap vagy folyóirat adatait, majd ezt követően, szögletes zárójelben az esetleges közcímeket, a rovatcímet, a műfajt, az esetleges ajánlást, mottót, jegyzetet, az első sort, illetve mondatot, az annotációt, valamint ismeretlen álnév vagy nem jegyzett szöveg esetén az azonosítás alapját, s végül a kötetbeli megjelenést, kötetben: jelöléssel felvezetve. Ha a napilap-, illetve folyóiratbeli megjelenés és a kötetbeli közlés eltérő címmel rendelkezik, a kötetbeli megjelenés adatait követően feltüntettük az ott található címváltozatot is. Csak azon köteteket vettük alapul, melyek Kosztolányi életében láttak napvilágot, tehát még azok szerzője, szerkesztője rendelkezett felőlük. Ennek megfelelően nem számoltunk már a Révai Kiadó által megjelentetett összkiadás darabjaival, még akkor sem, ha azok Kosztolányi halála évében, azaz 1936-ban jelentek meg. Kivételt képez a Tengerszem. 77 történet címet viselő kötet, melyről biztosan tudjuk, hogy még a szerző életében jelent meg, s Kosztolányi látta a kéziratot, illetve dolgozott rajta. Miután a folyóiratokat, hírlapokat és köteteket rövidítve szerepeltetjük, így on-line kiadványunkat szintén elláttuk külön rövidítésjegyzékkel is. Abban az esetben, amennyiben egy-egy tárca vagy esszé, illetve tanulmány műfordítás-részleteket is tartalmazott, annotációként azt külön feltüntettük, benne: megjelöléssel felvezetve, illetve az adott részleteket, külön tételként, a műfordítások között szintén szerepeltettük. Az idegen nyelvről átültetett szövegeknél a műfordítás megjelölést követően jeleztük a műfajt, valamint a nem magyar anyanyelvű szerző teljes nevét, a mai helyesírás szerint. A műcímeket, valamint az első sorokat és mondatokat betűhű átírásban közöljük, a periodikumot és a rovatcímet azonban már a mai helyesírás alapján írtuk. Az esetleges tipográfiai kiemeléseket minden esetben megtartottuk. Annotációinkban közöljük recenzió esetén a szóban forgó szerző vagy mű címét, vitairatnál a szöveg létrejöttének apropóját, illetve a tétel értelmezéséhez szükséges további fontos tudnivalókat. Ha a cím vagy az alcím, illetve a közcímek és a szövegkezdetek adnak ezek felől felvilágosítást, az annotáció közlésétől eltekintettünk. A folytatásokban megjelent regények esetében külön jelöltük, melyik lapszámban mely fejezetek láttak napvilágot. Ahol fejezetcímek szerepeltek, ott a címleírást követő szögletes zárójelben azokat is feltüntettük (A véres költő; Édes Anna), ahol azonban nem szerepelt fejezetcím vagy csak az adott fejezet rövid összefoglalása, ott a fejezetek sorszámait adtuk meg (Aranysárkány, 5

6 Pacsirta). A versfüzérek esetében (A szegény kisgyermek panaszai, illetve A bús férfi panaszai) a kötetbeli közlésekhez igazodva, különvettük az egyes verseket, s az első sorokat tüntettük fel címként, külön tételként kezelve azokat. A címleírást követően, az annotáció részeként jeleztük, hogy az egyes darabok milyen összefoglaló cím alatt jelentek meg. Ugyanígy jártunk el azon műfordításoknál is, ahol egy költőtől több verset közöl egyszerre Kosztolányi, valamint ahol azonos nemzet alkotóitól fordít verseket, csokorba gyűjtve (pl. Wilde Oszkár versei; Japáni költők). A színikritikák esetében, amennyiben több darab bemutatójáról ír Kosztolányi, s a címben mindegyik fel van tüntetve, úgy mi is a cikk címének részeként értelmeztük azokat, s nem kezeltük közcímként. A Nyugat 1936 decemberi számában, Babits Mihály által közölt Kosztolányi-leveleket egymástól elkülönítve kezeltük, s külön tételként vettük fel jegyzékünkbe. Kiadványunk javított és bővített, online változatában az egyes kiegészítéseket FJ2 felvezetéssel hozzuk, mivel a sorozat második kötete nyomtatásban megjelent verziójának hibajegyzékében fordulnak elő első ízben, így a tételszámok megőrzése végett, a hivatkozásokat megkönnyítendő, e jelölési mód mellett döntöttük. A kritikai kiadás munkálatait segítendő, szükségesnek véltük a jegyzékben előforduló személynevek mutatóját is elkészíteni, s azt internetes kiadványunk végén is közölni. Névmutatónkban mindazon személynevek szerepelnek, melyek vagy az egyes tételek címében, alcímében, közcímeiben, vagy az annotációkban felbukkannak, a tételek sorszámainak mellérendelésével. Amennyiben szépirodalmi szöveg címeként fordult elő személynév, azt a fikció részének tekintve, nem vettük fel névmutatónkba. Felvettük azonban minden olyan személy nevét, akikre úgy hivatkozik Kosztolányi, hogy az adott hivatkozásra épül cikkének gondolatmenete. Ezzel ellentétben magától értetődően nem vettük fel azon személyek neveit, akikre csak rövid utalás történik a szövegben (főként tárcákban, esszékben és tanulmányokban). A színtársulatok neveit azonban szintén fontosnak tartottuk névmutatónkban szerepeltetni. A japán és kínai nevek átírásánál nagymértékben támaszkodtunk a következő kiadványokra: Kosztolányi Dezső: Idegen költők I-II, szerk. Réz Pál, Budapest: Szépirodalmi, 1988; 1 Kosztolányi Dezső: Kínai és japán költők, Budapest: Sziget, 2004., illetve felhasználtuk Kolozsy-Kiss Eszter kéziratos gyűjtéseit is. Gyűjtéseinket a napilapokban és folyóiratokban található anyagok alapján végeztük. Az eddigi nem teljes vagy más jellegű bibliográfiákat, illetve a kötetbeli megjelenéseket visszaellenőrzés céljából használtuk, melyek a következők voltak: az Illyés Gyula által szerkesztett Kosztolányi Dezső hátrahagyott művei című sorozat forrásmegjelölései; a Szépirodalmi Könyvkiadónál megjelent Réz Pál által szerkesztett sorozat forrásmegjelölései és jegyzetei; Hitel Dénes bibliográfiája (Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Kézirattára, Ms4645/6 11. jelzet alatt); Bakos Endre bibliográfiája (Réz Pál segítségével); Dénes Miklós bibliográfiája (Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattára, V.3452/62. jelzet alatt); Kosztolányi Dezső: Az élet primadonnái, szerk. Urbán László, Budapest: Palatinus, 1997.; Réz Pál: Kosztolányi Dezső két ismeretlen cikke Csáth Gézáról, Irodalomtörténet, 1958, ; A Hét írói és írásai, összeáll. Galambos Ferenc, Budapest, (kézirat); Nyugat repertórium, összeáll. Galambos Ferenc, Budapest: MTA ITI Akadémiai, 1959.; A Nyugat tartalomjegyzéke , szerk. Dula Borbála L. Simon László Majoros Etelka, Budapest: Universitas, 1997.; Az Új Idők írói és írásai , összeáll. Galambos Ferenc, Budapest, (kézirat); Magyar irodalmi folyóiratok, szerk. Lakatos Éva, Budapest: Petőfi Irodalmi Múzeum; Magyar Írók Bibliográfiája a Petőfi Irodalmi Múzeum honlapján (Szabó Laura közreműködésével); az ELTE BTK Irodalomtudományi Intézete Modern 1 A japán versek költőinek születési és halálozási adatait Mártonfi Ferenc, a kínai versek költőinek adatait Csongor Barnabás állította össze, a nevek írását ugyancsak ők igazították át a mai magyar átírásnak megfelelően. (Réz Pál: Jegyzet, in Kosztolányi Dezső: Idegen költők I-II, szerk. Réz Pál, Budapest: Szépirodalmi, 1988, 542.) 6

7 Magyar Irodalom Tanszékén, a T számú OTKA-pályázat ( ) keretében folyó munkálatok során végzett gyűjtések adatbázisa; Babits Mihály Bibliográfia, összeáll. Stauder Mária Varga Katalin, Budapest: Argumentum Magyar Irodalom Háza MTA ITI, 1998.; Dér Zoltán: Csáth Géza-bibliográfia, Újvidék: Forum, 1977.; az MTA ITI Illyés Archívumában található újságkivágatok. * Ezúton mondunk köszönetet kötetünk kiadásának szorgalmazásáért és hálózati megjelenéséért Horváth Ivánnak, illetve a szerkesztéssel kapcsolatos szakmai tanácsaiért és segítségéért Réz Pálnak, Szegedy-Maszák Mihálynak és Bengi Lászlónak. A Kosztolányi életében megjelent kötetek jelentős részét, a közgyűjteményeken kívül különös tekintettel az első kiadásokra a Ráday Antikvárium bocsátotta rendelkezésünkre, melyért szintén köszönettel tartozunk. A Szerk. 7

8 A műfajokról Az egyes műfajok meghatározásánál igyekeztünk minél pontosabb leírást adni. Abban az esetben, ha egy adott írásművet több műfajba is besorolhatónak véltünk, minden lehetséges értelmezést megadtunk. Külön műfajnak tekintettük az ún. mozaikokat, melyeknél amennyiben az egyes szövegrészek szerkezetileg nem kapcsolódtak egybe a közcímeket is közöltük, a tétel leírását követően, szögletes zárójelben. Mivel Kosztolányi gyakran közölte újra úgy szövegeit, hogy korábban megjelent mozaikjaiból új válogatást adott közre, vagy néhányat kiemelt, s újabbakat írt hozzá, ezért fontosnak tartottuk ezeket is részben külön szövegként kezelni, a kritikai kötetekhez szükséges szövegváltozatok felderítésének megkönnyítése végett. Néhány műfaj egymástól való megkülönböztetésénél egységesítenünk kellett eljárásunkat. A tárcát és a tárcanovellát Kosztolányi esetében nehéz egymástól elkülöníteni. Ha például családtagjairól ír le egy történetet, akkor vitatható, hogy szubjektív véleménynyilvánításról beszélhetünk-e, vagy pedig rövidebb narrációról. A családtag szerepeltetését egyaránt felfoghatjuk az újságíró élménybeszámolójának egy publicisztikai szövegben, vagy fiktív hősökről is olvashatjuk a leírtakat. Amennyiben történetet mesél el a szöveg, úgy tárcanovellaként értelmeztük, ha pedig nem fedeztünk fel cselekményt, úgy tárcaként. A színikritikákat elkülönítettük a szavalóesteket és táncesteket bemutató-elemző írásoktól, s az utóbbiakra az előadás-kritika műfaji megjelölést alkalmaztuk. Mindezek alapján jegyzékünkben az alábbi műfajokba igyekeztünk besorolni Kosztolányi periodikumokban napvilágot látott műveit: (betűrendben) dialógus, elbeszélés, előadás-kritika, esszé, filmkritika, interjú, jegyzet, karcolat, kritika, megnyitó beszéd, mese, mozaikok, nekrológ, novella, nyílt levél, nyilvános beszéd, portré, recenzió, regény, riport, színikritika, színpadi jelenet, tanulmány, tárca, tárcanovella, tudósítás, útirajz, vers, vezércikk, vitairat. Az idegen nyelvekből átültetett művek esetében műfordítás felvezetéssel adtuk meg a műfaji megjelölést. A Szerk. 8

9 Rövidítésjegyzék Hírlapok, folyóiratok (betűrendben): Ny = Nyugat PH = Pesti Hírlap PHV = A Pesti Hírlap Vasárnapja ÚI = Új Idők Kötetek (a rövidítések betűrendjében): A = Alakok, Budapest: Magyar Egyetemi Nyomda, 1929, 144 [1]. [Illusztrálta: Molnár C. Pál.] AS1 = Aranysárkány, Budapest: Légrády, 1925, 458 [2]. AS2 = Aranysárkány, Budapest: Genius, [1929], 291 [1]. B = Bolondok. Novellák, Budapest: Athenaeum, [1911], 128. [Sorozat: Modern Könyvtár ; sorozatszerk.: Gömöri Jenő.] BB = Béla, a buta. Kosztolányi Dezső új elbeszélései, Budapest: Athenaeum, 1920, 84 [4]. [Sorozat: Modern Könyvtár / Korunk Mesterei.] BE = Boszorkányos esték, Budapest Szabadka: Jókai Krausz Fischer, [1908], 164 [1]. BFP = A bús férfi panaszai, Budapest: Genius, 1924, 104. BK1 = Bölcsőtől a koporsóig, Budapest: Nyugat, Viktória, [1933], 189. BK2 = Bölcsőtől a koporsóig, Budapest: Nyugat, Viktória, [1934], 189. BL = Beteg lelkek. Elbeszélések, Budapest: Athenaeum, [1912], 56. [Sorozat: Modern Könyvtár ; sorozatszerk.: Gömöri Jenő; annotáció: Karinthy Frigyes Kosztolányi Dezső profilja című előszavával és Kosztolányi-rajzával.] Bű = Bűbájosok. Novellák, Budapest: Franklin, 1916, 266 [2]. CS = Csokonai Vitéz Mihály legszebb költeményei, bev. Kosztolányi Dezső, Budapest: Somló Béla Könyvkiadó, [1935], 190, 1. EK1 = Esti Kornél, Budapest: Genius, 1933, 255 [1]. EK2 = Esti Kornél, Budapest: Genius, Révai Irodalmi Intézet, [1934], 255 [1]. [Annotáció: felcím: A Magyar Nemzeti Könyvnap emlékére.] ÉA1 = Édes Anna, Budapest: Genius, 1926, 264 [4]. ÉA2 = Édes Anna, Budapest: Genius, [1929], [3] 264 [2]. Éjfél = Éjfél. Magyar irók misztikus novellái, összegyűjt. Bálint Aladár, bev. Kosztolányi Dezső, Gyoma: Kner, 1917, 204 [2]. [Illusztrálta: Divéky József.] HN = Bródy Sándor, Heltai Jenő, Keszler József, Kosztolányi Dezső, Molnár Ferenc, Móricz Zsigmond: Háborus novellák, Budapest: Légrády, 1915, 63 [1]. [Annotáció: az Érdekes Újság 1915 húsvéti melléklete.] KA = Katona-arcok, Budapest: A Tábori Levél Kiadóhivatala, Pátria, [1917], 16. [Sorozat: Tábori Levél 3.; sorozatszerk.: Horváth Jenő.] Káin1 = Káin. Kosztolányi Dezső novellái, Budapest: Pallas, 1918, 144. Káin2 = Káin. Kosztolányi Dezső novellái, Budapest: Légrády, [1922], 139 [1]. KB = Kenyér és bor. Új versek, Békéscsaba: Tevan, 1920, 117 [3]. [Annotáció: Horvát Henriknek ajánlva.] KF = Karinthy Frigyes: Még mindig így irtok ti. Karinthy Frigyes uj karikaturái, bev. Kosztolányi Dezső, Budapest: Nyugat, [1933], 192. LLE = Lánc, lánc, eszterlánc. Kosztolányi Dezső új versei, Békéscsaba: Tevan, 1914, 41 [7]. [Sorozat: Tevan Könyvtár 13.] 9

10 M = Meztelenül. Kosztolányi Dezső új versei, Budapest: Athenaeum, [1928], 67. Mágia1 = Mágia. Kosztolányi Dezső verseskönyve, Békéscsaba: Tevan, 1912, 79 [1]. Mágia2 = Mágia. Kosztolányi Dezső verseskönyve, Békéscsaba: Tevan, 1920, 84. Mák1 = Mák. Kosztolányi Dezső új versei, Békéscsaba: Tevan, 1916, 81 [3]. Mák2 = Mák. Kosztolányi Dezső versei, Békéscsaba: Tevan, 1920, 84 [4]. Mécs1 = Mécs, Békéscsaba: Tevan, 1913, 72. [Sorozat: Tevan Könyvtár ] Mécs2 = Mécs, Békéscsaba: Tevan, [1918], 64. [Sorozat: Tevan Könyvtár ] Mécs3 = Mécs, Békéscsaba: Tevan, [192?], 64. Nero1 = A véres költő, Budapest: Genius, 1921, [8] 257 [7]. [Sorozat: A regényírás művészei VII.; sorozatszerk.: Kállay Miklós; annotáció: Kállay Miklós Kosztolányi Dezső című előszavával.] Nero2 = Nero, a véres költő, Budapest: Genius, [1929], [4] 257 [1]. [Annotáció: Thomas Mann levelével.] Nero3 = Nero, a véres költő, Budapest: SzEFHE, Révai, [1935], 272. [Sorozat: Magyar regények.] NFK1 = Négy fal között. Versek, Budapest: Pallas, 1907, 185 [3]. [Illusztrálta: Kürthy György.] NFK2 = Négy fal között. Versek, [Békéscsaba]: Tevan, [1917], 59 [5]. NFK3 = Négy fal között. Versek, Békéscsaba: Tevan, [1921], 61 [3]. NFK4 = Négy fal között. Versek, Békéscsaba: Tevan, [1922], 61 [3]. Öcsém = Öcsém , Békéscsaba: Tevan, 1915, 51 [1]. [Sorozat: Tevan-könyvtár 68.; annotáció: ifj. Kosztolányi Árpádnak ajánlva.] ÖGyK = Kosztolányi Dezső Összegyűjtött költeményei , Budapest: Révai, 1935, 412. ŐK = Őszi koncert. Kártya, Budapest: Politzer, 1911, 29 [3]. [Sorozat: Magyar Költők III. / Modern Könyvtár 54.; sorozatszerk.: Gömöri Jenő.] P = Pacsirta. Regény, Budapest: Athenaeum, 1924, 164. [Sorozat: Magyar írók.] Páva1 = Páva. Elbeszélések, Budapest: Légrády, [1911], 173 [1]. Páva2 = Páva. Elbeszélések, Budapest: Légrády, [1920], 173 [3]. RO1 = A rossz orvos. Kis regény, Budapest: Pallas, 1921, 109 [3]. RO2 = A rossz orvos. Regény, Budapest: Tolnai, [1927], 127 [1]. [Sorozat: Tolnai Regénytára.] S = Somlyó Zoltán válogatott versei, bev. Erdélyi József, Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Szász Menyhért, s. a. r. Szász Menyhért, Budapest: özv. Somlyó Zoltánné, Tolnai ny., [1936], 159 [1]. SzKP1 = A szegény kisgyermek panaszai. Versek, Budapest: Sziklai, 1910, 30 [1]. [Sorozat: Magyar Költők 1. / Modern Könyvtár 3.; illusztrálta: Seyfert Ottó.] SzKP2 = A szegény kisgyermek panaszai, Budapest: Politzer, 1910, 28 [4]. [Sorozat: Magyar Költők 1. / Modern Könyvtár 3.; sorozatszerk.: Gömöri Jenő.] SzKP3 = A szegény kisgyermek panaszai. Versek, Budapest: Athenaeum, 1911, 36 [4]. [Sorozat: Magyar Költők 1. / Modern Könyvtár 3.; sorozatszerk.: Gömöri Jenő.] SzKP4 = A szegény kisgyermek panaszai, Békéscsaba: Tevan, 1913, 73 [3]. SzKP5 = A szegény kisgyermek panaszai, Budapest: Athenaeum, 1919, 87 [1]. SzKP6 = A szegény kisgyermek panaszai. Versek, Budapest: Genius, 1923, 80. T = Tengerszem. 77 történet, [Budapest]: Révai, 1936, 402 [2]. [Sorozat: Kosztolányi Dezső Összegyűjtött munkái.] Tinta = Tinta, Gyoma: Kner, 1916, 213 [3]. TP = Tintaleves papírgaluskával. Elbeszélések, Budapest: Lampel, 1927, 63 [1]. [Sorozat: Magyar Könyvtár ] V = Vörösmarty Mihály legszebb költeményei, bev. Kosztolányi Dezső, Budapest: Somló, [1935], 190. V MK = Vikár Béla: Magyarázatok a Kalevalához, bev. Kosztolányi Dezső, utószó Balassa Imre, Budapest: La Fontaine Irodalmi Társaság,

11 ZsT1 = Zsivajgó természet, Budapest: Genius, [1930], 101 [3]. ZsT2 = Zsivajgó természet, [Budapest]: Révai, [1930], 101 [3]. Műfordítások (a rövidítések betűrendjében): források/forrásjegyzék Cal ÚK1 = Calderón, Pedro, de la Barca: Urnő és komorna. Vigjáték három felvonásban, ford., bev. Kosztolányi Dezső, Budapest: Athenaeum, [1912], 119 [1]. [Sorozat: Régi Irók II. / Modern Könyvtár ; sorozatszerk.: Gömöri Jenő.] Cal ÚK2 = Calderón, Pedro, de la Barca: Úrnő és komorna. Vígjáték, ford., bev. Kosztolányi Dezső, Budapest: Athenaeum, [1917], 119. [Sorozat: Régi írók 2. / Külföldi színművek 4.] Car ÉT = Carroll, Lewis: Évike Tündérországban, ford. Kosztolányi Dezső, Budapest: Gergely, [1936], 117 [1]. [Illusztrálta: Fáy Dezső.] Gé TÉ1 = Géraldy, Paul: Te meg én, ford. Kosztolányi Dezső, Budapest: Genius, [1923], 159. Gé TÉ2 = Géraldy, Paul: Te meg én, ford. Kosztolányi Dezső, [Budapest]: Genius, [1925], 160. Gé TÉ3 = Géraldy, Paul: Te meg én, ford. Kosztolányi Dezső, Budapest: Révai, [1936], 166 [2]. Go K = Goethe, Johann Wolfgang von: Költemények, I. köt., ford. Dóczy Lajos, bev. Kosztolányi Dezső, Budapest: Franklin, [1930], XVII, [3], 216. KJV1 = Kínai és japán versek, ford., bev. Kosztolányi Dezső, [Budapest]: Genius Lantos, [1932?], 104. [Illusztrálta: Jaschik Álmos.] KJV2 = Kínai és japán versek, ford. Kosztolányi Dezső, Budapest: Révai, 1931[!], 139 [1]. [Annotáció: második kiadás.] Ma ÖV = Maupassant, Guy de: Összes versei, ford. Kosztolányi Dezső, Budapest: Jókai, 1909, 91 [1]. Ma VE = Maupassant, Guy de: Versei és első elbeszélése, ford., bev. Kosztolányi Dezső, Budapest: Athenaeum, 1924, 139. MK1 = Modern költők. Külföldi antológia, szerk., ford. Kosztolányi Dezső, Budapest: Élet, 1914, IV, 487 [1]. [Sorozat: Az Élet könyvei.] MK2 = Modern költők 1 3. Külföldi antológia a költők arcképével. 1. Franciák, 2. Németek, 3. Angolok, olaszok, spanyolok stb., szerk., ford. Kosztolányi Dezső, Budapest: Révai, 1921, [Annotáció: második, bővített kiadás.] P DJŐN1 = Prévost, Marcel: Don Juan Ő Nagyságák. Regény, ford. Kosztolányi Dezső, Budapest, [1922], 48. [Annotáció: Különlenyomat a Pesti Hírlapból. A regénynek az nov. 12-től nov. 25-ig folytatásokban megjelent része.] P DJŐN2 = Prévost, Marcel: Don Juan Ő Nagyságák. Regény, Budapest: Légrády, [1923], 288. Re S = Renard, Jules: A smokk. Regény, ford. Kosztolányi Dezső, Budapest: Athenaeum, 1913, 155 [1]. [Sorozat: Modern könyvtár ; sorozatszerk. Gömöri Jenő.] Sa I = Sandre, [Thierry] Pierre [=Moulié, Charles]: Iszalag, ford. Kosztolányi Dezső, Budapest: Légrády, [1926], 140. Sh RJ = Shakespeare, William: Romeo és Julia, ford. Kosztolányi Dezső, Budapest: Genius, [1930], 209 [3]. Sh TR = Shakespeare, William: Téli rege, ford. Kosztolányi Dezső, Budapest: Genius, [1930], 207 [1]. SzIH = Szent Imre himnuszok, ford. Kosztolányi Dezső, Budapest: Athenaeum, 1930, 79 [1]. W K = Wilde, Oscar: Költeményei, ford. Kosztolányi Dezső, Budapest: Genius, 1926, 175 [4]. 11