11. ÉPÍTÉSFELÜGYELETI BÍRSÁG KISZABÁSA Építésfelügyeleti bírság törvényi szabályozása... 3

Átírás

1 1

2 Tartalomjegyzék 11. ÉPÍTÉSFELÜGYELETI BÍRSÁG KISZABÁSA Építésfelügyeleti bírság törvényi szabályozása Építésfelügyeleti bírság kormányrendelete A rendelet alkalmazásának köre Bírság megállapításának menete Bírság helyett figyelmeztetés alkalmazása Bírság mértékének meghatározása Bírság mértékének az általánostól való eltérései Kivitelező jogsértése esetén a bírság mértékének meghatározása Több jogsértés esetei Kerekítés és megfizetés szabályai Az építési műszaki ellenőrre, a kivitelezőre és a felelős műszaki vezetőre vonatkozó eltérések szabályai A vállalkozó kérelmére induló építésfelügyeleti ellenőrzés Elévülés Határozat tartalma, közlése, végrehajtása, nyilvántartása Bírság összegek táblázatai Ellenőrző kérdések:

3 11. ÉPÍTÉSFELÜGYELETI BÍRSÁG KISZABÁSA Építésfelügyeleti bírság törvényi szabályozása Az építésfelügyeleti hatóság az Étv. 46. (2) bekezdés e) pontjának eb) alpontja értelmében az ellenőrzései alapján szankciót állapít meg, ennek keretében építésfelügyeleti bírságot szab ki. Étv. 46. (2) Az építésfelügyeleti hatóság az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint ellátja az építési folyamat felügyeletét, ellenőrzi az építmény műszaki állapotát, valamint feltárja a szabálytalan építkezéseket. Ennek keretében e) az ellenőrzései alapján szankciót állapít meg, ennek keretében eb) építésfelügyeleti bírságot szab ki, Építésfelügyeleti bírság kormányrendelete A rendelet alkalmazásának köre Az építésfelügyeleti hatóság az 238. Kr. alapján állapítja meg és fizetteti meg az építőipari kivitelezési tevékenység jogosulatlan vagy szakszerűtlen végzőjével szembeni építésfelügyeleti bírságot Kr. 1. (1) E rendelet rendelkezéseit - a (2) bekezdés szerinti eltéréssel - az építőipari kivitelezési tevékenység jogosulatlan vagy szakszerűtlen végzőjével szembeni építésfelügyeleti bírság megállapítására és megfizetésére kell alkalmazni. (2) E rendelet rendelkezéseit a sajátos építményfajtákra eltérő szabályozás hiányában kell alkalmazni Bírság megállapításának menete Az építésfelügyeleti hatóság a 238. Kr. 1/A. 2/A. -ai szerint állapítja meg az építésfelügyeleti bírságot Kr. 1/A. (1) Az építésfelügyeleti hatóság jogosulatlan, szakszerűtlen tevékenység folytatása esetén az építési folyamat résztvevőjével szemben - a (2) bekezdés kivételével - a 1/A- 2/A. szerint megállapított építésfelügyeleti bírságot alkalmazza. A fővállalkozói vagy az alvállalkozói szerződéshez, illetve a fővállalkozói munkavégzéshez kapcsolódó jogsértő cselekményeknél az állékonyságot, az életet vagy egészséget veszélyeztető állapot előidézése esetén a 238. Kr. 1/A. (2) bekezdése alapján az építésfelügyeleti hatóság nem vizsgálhatja a Ket. 94. (1) bekezdés a) pontjában meghatározott figyelmeztetés feltételeit. Ezzel ellentétben a 238. Kr.-ben szereplő többi jogsértő cselekmény esetében a figyelmeztetés alkalmazhatóságát pedig vizsgálnia kell, a Ket. 94. (2) bekezdésének figyelembe vételével. 3

4 238. Kr. 1/A. (2) Az építésfelügyeleti hatóság - az 1. mellékletében foglalt I. táblázat 16. pontjában, továbbá a II. táblázat 10. pontjában meghatározott jogsértések kivételével - az építésfelügyeleti bírság megállapítását mellőzi, ha a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 94. (1) bekezdés a) pontjában meghatározott figyelmeztetés feltételei fennállnak. Az építésfelügyeleti bírság kiszámításánál a 238. Kr. 1. mellékletében meghatározott jogsértő cselekmények esetében a számított építményértéket az alábbiak szerint kell megállapítani a) a fővállalkozói szerződéshez, illetve a fővállalkozói munkavégzéshez kapcsolódó jogsértő cselekményeknél aa) az építési műszaki ellenőr közreműködésének mellőzése, jogszabályban előírt kötelezettség esetén, illetve az építési műszaki ellenőr nem rendelkezik megfelelő jogosultsággal, 238. Kr. 1/B. Az építésfelügyeleti bírságot - a (2) bekezdés szerinti eltérésre tekintettel - az 1. mellékletben foglalt a) I. táblázat 1. és 2. pontjában meghatározott jogsértő cselekmény fennállása esetén: a teljes építményre vagy az építési tevékenység eredményére vonatkozó, az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épbír.) 3. (3) bekezdése szerinti számított építményérték, ab) nem megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező foglalkoztatása, foglalkoztatás elfogadása, ha építtető a foglalkoztató, illetve nem megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező foglalkoztatása, foglalkoztatás elfogadása, ha kivitelező a foglalkoztató, valamint az engedélyezési dokumentáció és a kivitelezési dokumentáció összhangjának hiánya esetén, b) I. táblázat 3. és 4. pontjában, valamint a tervezőre vonatkozóan az 5. pontjában meghatározott jogsértő cselekmény fennállása esetén: a kivitelezési dokumentáció elkészítésére vonatkozó tervezési szerződésben megjelölt tervezési díj, ennek hiányában a tervezett építmény, építményrész vagy építményszerkezet Épbír. 3. (3) bekezdése szerint számított építményértéknek a 3%-a (a továbbiakban: számított tervezési érték), ac) az engedélyezési dokumentáció és a kivitelezési dokumentáció összhangjának hiánya; építőipari kivitelezési tevékenység végzése kivitelezési dokumentáció nélkül; nem megfelelő jogosultsággal rendelkező kivitelezővel vállalkozási jogviszony létesítése; építőipari kivitelezési tevékenység végzése felelős műszaki vezető nélkül, a jogszabályi kötelezettség fennállása esetén; nem megfelelő jogosultsággal rendelkező felelős műszaki vezető foglalkoztatása, foglalkoztatás elfogadása; építési szakmunka végeztetése vagy végzése a tevékenységre előírt szakmai feltétel hiányában, foglalkoztatott személyenként megállapítva; szakszerűtlen kivitelezés, ezen belül a nem megfelelő teljesítményű építési termékek vagy szerkezetek felhasználása, beépítése; kivitelezési dokumentációtól vagy ennek hiányában engedélyezési dokumentációtól eltérő kivitelezés; az építési főnapló készenlétbe helyezésének vagy megnyitásának a hiánya; az állékonyságot, az életet vagy egészséget veszélyeztető állapot előidézése esetén, c) I. táblázat 5. pontjában az építési műszaki ellenőrre és a felelős műszaki vezetőre, valamint a pontjában meghatározott jogsértő állapot fennállása esetén: a fővállalkozói kivitelezési 4

5 szerződésben rögzített építési tevékenység eredményére az Épbír. 3. (3) bekezdés szerinti számított építményérték, b) az alvállalkozói szerződéshez, illetve a fővállalkozói munkavégzéshez kapcsolódó jogsértő cselekményeknél az építőipari kivitelezési tevékenység végzése kivitelezési dokumentáció nélkül; nem megfelelő jogosultsággal rendelkező kivitelező foglalkoztatása, foglalkoztatás elfogadása; építőipari kivitelezési tevékenység végzése felelős műszaki vezető nélkül; nem megfelelő jogosultsággal rendelkező felelős műszaki vezető foglalkoztatása, foglalkoztatás elfogadása; építési szakmunka végeztetése vagy végzése a tevékenységre előírt szakmai feltétel hiányában, szabálytalanul foglalkoztatott személyenként megállapítva; szakszerűtlen kivitelezés, ezen belül a nem megfelelő teljesítményű építési termékek vagy szerkezetek felhasználása, beépítése; kivitelezési dokumentációtól vagy ennek hiányában engedélyezési dokumentációtól eltérő kivitelezés; az építési alnapló készenlétbe helyezésének vagy megnyitásának a hiánya; az állékonyságot, az életet vagy egészséget veszélyeztető állapot előidézése esetén, d) II. táblázat pontjában meghatározott jogsértő cselekmény fennállása esetén: az alvállalkozó kivitelezési szerződésében rögzített, az építési tevékenység eredményére az Épbír. 3. (3) bekezdése szerinti számított építményérték figyelembevételével kell megállapítani Kr. 3. (3) A számított építményérték az elkészült, kivitelezés alatt álló, vagy elbontott a) építményhez, építményrészhez, megmozgatott földmennyiséghez hozzárendelt, az 1. melléklet szerinti egységár, valamint b) az építmény, építményrész, - építésügyi hatósági engedély, építészeti-műszaki tervdokumentáció vagy felmérés alapján számított - nettó alapterületének, bruttó (határoló szerkezetekkel együtt mért) térfogatának, felületének, hosszának vagy darabszámának, a megmozgatott földmennyiség tervdokumentáció vagy felmérés alapján számított térfogatának szorzata, több különböző mértékegységű vagy egységáru építményrész esetében e szorzatok összege Kr. 1. melléklet szerinti egységárak: A számított Egységár A szabálytalan építmény építményérték ezer forint / (építési tevékenység) számításakor figyelembe mértékegység veendő méret és/vagy mértékegysége 1. Lakó, üdülő, kulturális, nevelési, oktatási, nettó alapterület /m2 140 hitéleti, egészségügyi, szociális, igazgatási rendeltetésre szolgáló épület, épületrész 2. Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, nettó alapterület/m2 190 közösségi szórakoztató, sport, szállás, iroda, ipari rendeltetésre szolgáló, és egyéb közhasználatú épület, épületrész 3. mezőgazdasági munkavégzésre, tárolásra, nettó alapterület /m2 raktározásra szolgáló épület, épületrész 100 5

6 4. Terepszint alatti építmény, építményrész nettó alapterület/m Egyéb - az 1-4. sorba nem sorolható - nettó alapterület/m2 100 helyiséget tartalmazó építmény, építményrész 6. Felületben mért építmények, a felület területe/m2 40 építményrészek, tartószerkezeti elemek 7. Homlokzati felületképzés, színezés a felület területe/m Hosszban mért építmények, építményrészek: 8.1. tartószerkezeti elemek, pillér, áthidaló, /fm 90 koszorú, zászlótartó oszlop 8.2. nyomvonal jellegű építmények, /fm égéstermék elvezető, közmű-, /fm 5 híradástechnikai vezeték 9. Fólia sátor nettó alapterület/m Nyílászáró -/db Egyéb - az és a sorba nem -/db 300 sorolt - építmények 12. Terepkialakítás megmozgatott földmennyiség bruttó térfogata /m A honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági építmények esetén: Az építmények beépített berendezései -/db 500 (tűzjelző, őrzés-védelmi, üzemi technológiai) Az építményekhez kapcsolódó nyomvonal jellegű építmények: út, repülőtéri felszállópálya és gurulóút, /m2 15 térburkolat vasúti építmények /fm közmű, híradástechnikai vezeték /fm A nyomvonal jellegű építmények részeként megvalósuló műtárgyak hosszban mérhető műtárgy (áteresz, alagút) /fm egyedi műtárgy (homlok- és oldalrakodó, -/db 1000 vasúti és közúti üzemanyag lefejtő) híd útpálya felület területe 200 /m egyéb tartozékok -/db A katonai vízi-közlekedési építmények -/db 1000 (stégek, kikötők) Üzemanyagtöltő állomás -/db Telepített konténerek (híradástechnikai, -/db 750 üzemanyagtöltő, speciális katonai célú, 6

7 szociális, gépészeti) Katonai lőtér (a lőtéri épületek nélkül) /m Katonai kiképzés technikai eszközök: gyakorló- és akadálypályák elemei -/db Trenazsőr, szimulátor -/db Környezetvédelmi építmények szennyvíz egyedi szennyvíz-elhelyezési /m3 20 kislétesítmény, egyedi szennyvíztisztító kisberendezés, szennyvízkezelő, egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény, egyedi szennyvíztisztító kisberendezés, egyedi zárt szennyvíztároló hulladék, hulladéklerakó, szemétégető mű, /m2 100 hulladékégető mű (égetőmű), hulladék együttégető mű (együttégető mű) Bírság helyett figyelmeztetés alkalmazása Fontos kritérium a Ket. 94, (1) bekezdés a) pontja és a Kkvtv. 12/A. -a alkalmazhatósága a kivitelezési tevékenység ellenőrzése során. A Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiumának vezetője az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében jogegységi eljárás lefolytatását kezdeményezte Kkvtv. 12/A. rendelkezésének egységes értelmezésére, az alábbiak szerint: a Kkvtv. 12/A. -ában foglaltak milyen hatósági ügyekben alkalmazhatók; milyen módon érvényesülnek a különböző típusú közigazgatási szankciók bírósági felülvizsgálatuk iránt indult közigazgatási perekben. A Kkvtv. 12/A. jelenleg hatályos szövege szerint: A hatósági ellenőrzést végző szervek kis- és középvállalkozásokkal szemben az első esetben előforduló jogsértés esetén az adó- és vámhatósági eljárást és a felnőttképzési tevékenységet folytató intézmények ellenőrzésére irányuló eljárást kivéve bírság kiszabása helyett figyelmeztetést alkalmaznak, illetve kötelesek megvizsgálni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 94. (1) bekezdés a) pontjában szabályozott eljárás alkalmazásának lehetőségét. Nincs lehetőség a bírságtól való eltekintésre, amennyiben a bírság kiszabásának alapjául szolgáló tényállás megvalósulásával emberi élet, testi épség vagy egészség került közvetlen veszélybe, környezetkárosodás következett be, vagy tizennyolcadik életévüket be nem töltött személyek védelmét célzó jogszabályi rendelkezések megsértésére került sor. E rendelkezés a törvényben A támogatások felhasználásának, valamint a kis- és középvállalkozások helyzetének felmérése, a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó egyéb rendelkezések 7

8 címszó alatt található. A hatóságok és bíróságok gyakorlata megosztott a tekintetben, hogy annak alkalmazására kizárólag kis- és középvállalkozások támogatásával összefüggésben, a felsorolt támogatások felhasználásával kapcsolatban indult olyan ellenőrzési eljárásokban kerülhet sor, amelyek adóval, vámmal, felnőttképzési tevékenységgel nincsenek összefüggésben, vagy bármely, kivételként fel nem sorolt hatósági eljárásban. A Magyar Közlöny 8. számában jelent meg a Kúria közigazgatási-munkaügyi jogegységi tanácsának jogegységi határozata, ebben a következőképpen foglalt állást. A kis- és középvállalkozásokra vonatkozó Kkvtv. hatályára vonatkozó rendelkezéseiből, és az érintett 12/A. -ra vonatkozó alcím tartalmából kitűnik, hogy a 12/A. az ebben a szakaszban nevesített kivételek figyelembevételével valamennyi közigazgatási eljárásban alkalmazandó, amennyiben a vállalkozás megfelel a Kkvtv. 3. -ában rögzített kritériumoknak. A Kkvtv. hatálya alá tehát nemcsak a kis- és középvállalkozások támogatásával kapcsolatos eljárások tartoznak. Az érintett 12/A. A támogatások felhasználásának, valamint a kis- és középvállalkozások helyzetének felmérése, a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó egyéb rendelkezések alcím alatt került elhelyezésre. Utóbbi alcímből az egyéb rendelkezések kifejezés a hangsúlyos és ad támpontot a törvényhely értelmezéséhez. A Kkvtv. preambuluma alapján megállapítható egyértelmű jogalkotói cél a kis és középvállalkozások támogatása, figyelemmel az Európai Unióhoz csatlakozás folytán előálló jogharmonizációs kötelezettségére. A Kkv. tv. 12/A. -a, melyet a évi LXXXIV. törvény 2. (2) bekezdéssel történt módosítása iktatott be a jogszabályba, egyértelmű pozitív diszkrimináció. A hozzáfűzött indokolás alátámasztja ezt, amikor kimondja: megváltozott a törvényhozói hozzáállás a szektorhoz. A szakhatósági ellenőrzést végző szervezetek bírságolási gyakorlata öncélú, csak a bevétel fokozását tartja szem előtt. A valódi cél a jogkövető magatartásra nevelés, ezért első esetben elegendő a figyelmeztetés. Mindezek miatt a jogegységi tanács a következőképpen foglalt állást: A Kkvtv. 12/A. -a az adó- és vámhatósági eljárás, valamint a felnőttképzési tevékenységet folytató intézmények ellenőrzésére irányuló eljárások kivételével a kis- és középvállalkozásokat érintő bármely hatósági eljárás során alkalmazandó, amennyiben a megállapított jogszabálysértés következtében emberi élet, testi épség vagy egészség közvetlen veszélye, környezetkárosodás, vagy tizennyolcadik életévüket be nem töltött személyek védelmét célzó jogszabályi rendelkezés megsértése nem következett be. A Kkvtv. 12/A. a kis- és középvállalkozások esetében a hatósági ellenőrzés Ket-ben írt szabályaihoz képest tartalmaz eltérést, melynek lényege, hogy első esetben előforduló jogsértés esetében a törvényben meghatározott kivételektől eltekintve bírság kiszabása helyett figyelmeztetést kell alkalmazni. Az ezzel egyenrangú megoldás, hogy tudniillik meg kell vizsgálni a hatóságnak a Ket. 94. (1) bekezdés a) pontjában szabályozott felhívás jogintézménye alkalmazásának lehetőségét nem vitásan a normaszöveg szerkesztéséből adódó értelmezési nehézséget eredményez, felveti a sorrendiség kérdését. A két lehetőség egyforma abban, hogy jogellenes magatartást feltételez. 8

9 A Kkvtv. alapján a bekövetkezett, nem reparálható, befejezett jogsértés esetén a bírság kiszabása helyett figyelmeztet: a jogsértés tényére és arra, hogy ismétlődés esetén a bírságolásra sor kerül. A Ket. 94. (1) bekezdés a) pontjának alkalmazhatósága pedig feltételezi többek között a folyamatosan elkövetett jogsértés okán a jogszerű állapot helyreállításának lehetőségét, mely határidő tűzésével, a jogkövetkezményekre való figyelmeztetés mellett előírható. A jogalkalmazó akkor jár el helyesen, ha először vizsgálja a Ket. 94. (1) bekezdés a) pontja szerinti eljárás lehetőségét. Ezzel eleget tesz a fokozatosság elvének, mivel a felhívás alkalmazásakor valójában nem alkalmaz szankciót, szemben a Kkvtv. által előírt figyelmeztetéssel, amelyre akkor kerülhet sor, ha a Ket. fenti szabálya a Ket. 94. (2) bekezdés előírásai miatt nem alkalmazható, vagy jogkövető magatartás híján nem vezetett eredményre. A Ket. 94. (1) bekezdés a) pontja szerinti eljárás esetén tehát a hatóság nem fellebbezhető végzésben határidő tűzésével kötelezi az ügyfelet a jogsértő magatartás megszüntetésére, a jogszerű állapot helyreállítására, ezzel hatósági eljárás megindítása nélkül kezeli a helyzetet. Amennyiben a 94. (1) bekezdés a) pontja nem alkalmazható, akkor a 94. (1) bekezdés b) pontja szerint a hatóság hivatalból megindítja az eljárást. A hatóság azonban ekkor nem az ágazati normában előírt eljárást folytatja le, és nem az ott előírt bírság szankciót alkalmazza, hanem visszatér a Kkvtv-hez és érdemi fellebbezhető határozatában figyelmeztetést alkalmaz az ott előírt kivételek figyelembe vételével. Természetesen minden esetben vizsgálni kell, hogy az ügyfél a Kkvtv. 3. -a, valamint 19. (1) bekezdése szerint a kedvezményezetti körbe tartozik-e. Amennyiben az építésfelügyeleti hatóság a kivitelezés ellenőrzése során a kivitelezés szabályainak megsértése miatt jogszerűtlenséget tár fel, akkor megvizsgálja a Ket. 94. (1) bekezdésének alkalmazhatóságát. Ket. 94. (1) Ha a hatóság a hatósági ellenőrzés befejezéseként megállapítja, hogy az ügyfél a jogszabályban, illetve hatósági döntésben foglalt előírásokat megsértette, a) és a jogszabály vagy hatósági döntés megsértése a jogellenes magatartás megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával orvosolható, a hatóság felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre, és legalább húsznapos határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel végzésben kötelezi annak megszüntetésére, b) ha az a) pont szerinti felhívásban meghatározott határidő eredménytelenül telt el, vagy az a) pont alkalmazása kizárt, a hatóság hivatalból megindítja a hatáskörébe tartozó eljárást, ideértve a hatáskörébe tartozó eljárási cselekmények megtételét és a jogkövetkezmény megállapítását is, Ket. 94. (2) Nem alkalmazható az (1) bekezdés a) pontja, ha a) a jogszabályban vagy hatósági döntésben foglalt előírások megsértése kizárólag újabb hatósági eljárás lefolytatásával orvosolható, A szakmai szabályoknak nem megfelelő kivitelezés többnyire újabb hatósági eljárás nélkül orvosolható, így a Ket. 94. (1) bekezdése e tekintetben alkalmazható. b) azt jogszabály - a jogszabálysértés és a jogkövetkezmény alkalmazását megalapozó jogszabályi rendelkezés tételes megjelölésével - azért zárja ki, mert a jogszabálysértés, a 9

10 hatósági döntés megsértése vagy az (1) bekezdés a) pontja szerinti határidő biztosítása az életet, a testi épséget, a nemzetbiztonságot, a honvédelmi érdeket, a vagyonbiztonságot, a közlekedés biztonságát, a környezet vagy a természet állapotának fenntarthatóságát, közteherviselési kötelezettség teljesítését, az Európai Unió pénzügyi érdekeit, vagy harmadik személy alapvető jogát közvetlenül veszélyezteti vagy veszélyeztetné, Az építésfelügyelet eljárásában ilyen jogszabály a 6.NFGMr., mely az Étv. 46. (3) bekezdés b) pont bb) alpontjára, valamint a 238. Kr. I. táblázat 16, és II. táblázat 10. pontjaira utal. Ezek mindegyike veszélyhelyzetet feltételez, ilyen esetben nem alkalmazható a Ket. 94. (1) bekezdésében biztosított kedvezmény. c) a hatóság ugyanazon ügyféllel szemben az (1) bekezdés a) pontja szerinti felhívás eredménytelensége miatt két éven belül jogerősen jogkövetkezményt állapított meg, d) a hatóság ugyanazon ügyféllel szemben ugyanazon jogszabályi vagy hatósági határozatban megállapított rendelkezés megsértése miatt két éven belül az (1) bekezdés a) pontja alapján járt el, Ezen rendelkezések miatt az OÉNY szankció nyilvántartásában mind a Ket. 94. (1) bekezdés a) pontjában foglalt felhívást (kötelezést), mind annak eredménytelensége miatt a Kkvtv. szerint alkalmazott figyelmeztetést fel kell vezetni. h) az ügyfél a közhiteles hatósági nyilvántartásba való, jogszabály által előírt bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget. Tekintettel arra, hogy az MKIK nyilvántartása a Ket. 86. (1) bekezdése, valamint az Étv. 39. (7) bekezdése és 58. (2) bekezdése, továbbá a Szolgtv. 27. (3) bekezdése szerint közhiteles nyilvántartás, ezért a kivitelezőkkel szemben az MKIK szám hiánya esetén a szankciótól eltekinteni nem lehet. Ez alól a Ket. 94. (2a) bekezdése miatt kivétel, ha a kivitelező maga kérte tevékenységének ellenőrzését. (2a) A (2) bekezdéstől eltérően, ha a hatósági ellenőrzés az ügyfél kérelmére indult, az (1) bekezdés a) pontja a (2) bekezdés a), valamint e)-h) pontjában foglalt esetben is alkalmazható. Fentiek figyelembevételével esetenként vizsgálni kell, hogy a Ket. 94. (1) bekezdésének alkalmazhatósága kizárt-e. Amennyiben kizárt, úgy kis-és középvállalkozások esetén a Kkvtv. 12/A. -a alkalmazandó, minden esetben figyelemmel kell lenni az esetleges ismétlődésre Bírság mértékének meghatározása A bírság mértékét meghatározott eltérések mellett a 238. Kr. 1. mellékletében található I. és II. táblázat segítségével kell meghatározni. Így a) a fővállalkozói szerződéshez, illetve a fővállalkozói munkavégzéshez kapcsolódó jogsértő cselekményeknél aa) az építési műszaki ellenőr közreműködésének mellőzése, jogszabályban előírt kötelezettség esetén, illetve az építési műszaki ellenőr nem rendelkezik megfelelő jogosultsággal, 10

11 238. Kr. 2. (1) A bírság mértéke - a (2)-(3) bekezdés szerinti eltérésre tekintettel - az 1. mellékletben foglalt a) I. táblázat 1. és 2. pontjában meghatározott jogsértő cselekmény fennállása esetén: az építési folyamat résztvevőire vonatkozóan, az egyes jogsértő cselekményhez meghatározott összeg, hozzáadva az ugyanitt megadott szorzószám és az 1/B. a) pontja szerint számított érték 50 millió forintot meghaladó részének szorzatához, de az ugyanitt megjelölt legmagasabb bírságösszeg, ab) nem megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező foglalkoztatása, foglalkoztatás elfogadása, ha építtető a foglalkoztató, illetve nem megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező foglalkoztatása, foglalkoztatás elfogadása, ha kivitelező a foglalkoztató, valamint az engedélyezési dokumentáció és a kivitelezési dokumentáció összhangjának hiánya esetén, 238. Kr. 2. (1) b) I. táblázat 3. és 4. pontjában és az 5. pontjában a tervezőre vonatkozóan meghatározott jogsértő cselekmény fennállása esetén: az építési folyamat résztvevőire vonatkozóan, az egyes jogsértő cselekményhez meghatározott összeg, hozzáadva az ugyanitt megadott szorzószám és az 1/B. b) pontja szerinti tervezési díj vagy számított tervezési érték 5 millió forintot meghaladó részének szorzatához, de az ugyanitt megjelölt legmagasabb bírságösszeg, ac) az engedélyezési dokumentáció és a kivitelezési dokumentáció összhangjának hiánya; építőipari kivitelezési tevékenység végzése kivitelezési dokumentáció nélkül; nem megfelelő jogosultsággal rendelkező kivitelezővel vállalkozási jogviszony létesítése; építőipari kivitelezési tevékenység végzése felelős műszaki vezető nélkül, a jogszabályi kötelezettség fennállása esetén; nem megfelelő jogosultsággal rendelkező felelős műszaki vezető foglalkoztatása, foglalkoztatás elfogadása; építési szakmunka végeztetése vagy végzése a tevékenységre előírt szakmai feltétel hiányában, foglalkoztatott személyenként megállapítva; szakszerűtlen kivitelezés, ezen belül a nem megfelelő teljesítményű építési termékek vagy szerkezetekfelhasználása, beépítése; kivitelezési dokumentációtól vagy ennek hiányában engedélyezési dokumentációtól eltérő kivitelezés; az építési főnapló készenlétbe helyezésének vagy megnyitásának a hiánya; az állékonyságot, az életet vagy egészséget veszélyeztető állapot előidézése esetén, 238. Kr. 2. (1) c) I. táblázat 5. pontjában az építési műszaki ellenőrre és a felelős műszaki vezetőre, valamint pontjában meghatározott jogsértő cselekmény fennállása esetén: az építési folyamat résztvevőire vonatkozóan, az egyes jogsértő cselekményhez meghatározott összeg, hozzáadva az ugyanitt megadott szorzószám és az 1/B. c) pontja szerint számított érték 20 millió forintot meghaladó részének szorzatához, de az ugyanitt megjelölt legmagasabb bírságösszeg, b) az alvállalkozói szerződéshez, illetve a fővállalkozói munkavégzéshez kapcsolódó jogsértő cselekményeknél az építőipari kivitelezési tevékenység végzése kivitelezési dokumentáció nélkül; nem megfelelő jogosultsággal rendelkező kivitelező foglalkoztatása, foglalkoztatás elfogadása; építőipari kivitelezési tevékenység végzése felelős műszaki vezető nélkül; nem megfelelő jogosultsággal rendelkező felelős műszaki vezető foglalkoztatása, foglalkoztatás elfogadása; építési szakmunka végeztetése vagy végzése a tevékenységre előírt szakmai feltétel hiányában, szabálytalanul foglalkoztatott személyenként megállapítva; szakszerűtlen kivitelezés, ezen belül a nem megfelelő teljesítményű építési termékek vagy szerkezetek 11

12 felhasználása, beépítése; kivitelezési dokumentációtól vagy ennek hiányában engedélyezési dokumentációtól eltérő kivitelezés; az építési alnapló készenlétbe helyezésének vagy megnyitásának a hiánya; az állékonyságot, az életet vagy egészséget veszélyeztető állapot előidézése esetén, 238. Kr. 2. (1) d) II. táblázat pontjában meghatározott jogsértő cselekmény fennállása esetén: az építési folyamat résztvevőire vonatkozóan, az egyes jogsértő cselekményhez meghatározott összeg hozzáadva az ugyanitt megadott szorzószám és az 1/B. d) pontja szerint számított érték 20 millió forintot meghaladó részének szorzatához, de az ugyanitt megjelölt legmagasabb bírságösszeg, c) a fő és az alvállalkozói szerződéshez, illetve a fővállalkozói munkavégzéshez kapcsolódó jogsértő cselekményeknél ca) a fővállalkozói szerződéshez, illetve a fővállalkozói munkavégzéshez kapcsolódó jogsértő cselekményeknél az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésére vonatkozó bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása; írásbeli kivitelezési szerződés hiánya; a kivitelezési dokumentáció készítésére vonatkozó írásbeli tervezési szerződés hiánya; nem bejelentett vállalkozó kivitelezővel történt szerződés; az építési napló vezetésére vonatkozó követelmények megsértése; az építési napló vezetésére vonatkozó követelmények megsértése; kivitelezési dokumentáció készítésére vonatkozó írásbeli szerződés hiánya, ha ez a kivitelező a feladata; építtetői fedezetkezelés hatálya alá tartozó építőipari kivitelezési tevékenység megkezdése fedezetkezelői szerződés hiányában; a 191. Kr. 5. (6) bekezdése szerinti tábla kihelyezésének elmulasztása esetén, cb) az alvállalkozói szerződéshez, illetve a fővállalkozói munkavégzéshez kapcsolódó jogsértő cselekményeknél írásbeli kivitelezési szerződés hiánya; nem bejelentett vállalkozó kivitelezővel történt szerződés; az építési napló vezetésére vonatkozó követelmények megsértése; építtetői fedezetkezelés hatálya alá tartozó építési beruházás esetén az alvállalkozó kivitelező a teljesítésének megkezdéséig nem kapja meg a megrendelő vállalkozó kivitelezőtől az elektronikus alvállalkozói nyilvántartáshoz használatát biztosító jelszót; építtetői fedezetkezelés hatálya alá tartozó építési beruházás esetén az alvállalkozó kivitelező - használatot biztosító jelszó birtokában - nem rögzíti szerződésének adatait az elektronikus alvállalkozói nyilvántartásban esetén, 238. Kr. 2. (1) e) I. táblázat pontjában és II. táblázat pontjában meghatározott jogsértő cselekmény fennállása esetén: az építési folyamat résztvevőire vonatkozóan, az adott jogsértő cselekményhez meghatározott bírságösszeg. Meghatározott esetekben az építményérték nulla, melyet a 238. Kr. 2. (1a) bekezdés szabályoz Kr. 2. (1a) Ha a kivitelezési szerződésben rögzített építési tevékenység eredményére az Épbír. nem határoz meg egységárat, akkor építésfelügyeleti bírság megállapításakor a számított építményértéket nullának kell tekinteni Bírság mértékének az általánostól való eltérései A bírság mértékét meghatározott esetekben a 238. Kr. 2. (1) bekezdésében megállapított bírságösszeghez képest korrigálni kell. Így 12

13 a) a műemléki vagy a helyi védelem alatt álló építményen végzett építési tevékenység, illetve bontás esetében, 238. Kr. 2. (2) A bírság mértéke az (1) bekezdés szerint megállapított bírságösszeg a) 150%-a aa) a műemléki vagy a helyi védelem alatt álló építményen végzett építési tevékenység esetében, ab) védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen, műemléki területen (műemléki környezetben, műemléki jelentőségű területen, történeti tájon), helyi védelem alatt álló, a világörökség részét képező vagy védett természeti területen épített építmény, illetve végzett építési tevékenység esetében; b) 50%-a építmény bontása esetében. b) 238. Kr. 1. melléklet I. és II. táblázatban felsorolt jogsértő cselekmények (lásd.: pontban a részletes felsorolást) esetében, kivéve az állékonyságot, az életet vagy egészséget veszélyeztető állapot előidézésénél, 238. Kr. 2. (3) A bírság mértéke az (1)-(2) bekezdés szerint megállapított bírságösszeg 150%-a - az 1. melléklet I. táblázat 16. pontjában és a II. táblázat 10. pontjában meghatározott jogsértő cselekmény kivételével -, ha kiszabására azzal szemben kerül sor, akit 3 éven belül legalább két alkalommal jogerősen építésfelügyeleti bírsággal sújtottak Kivitelező jogsértése esetén a bírság mértékének meghatározása Az építésfelügyeleti hatóság a kivitelező saját célra végzett tevékenységével kapcsolatos jogsértő cselekményével összefüggő építésfelügyeleti bírságot a fővállalkozó kivitelezőre vonatkozó szabályok alapján szabja ki. Étv. 39. (6) Aki vállalkozó kivitelezői tevékenység végzésére nem jogosult, de a tevékenység jellegének megfelelő szakképesítéssel rendelkezik, kormányrendeletben meghatározott építőipari kivitelezési tevékenységet csak saját vagy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti hozzátartozó céljára végezhet Kr. 2. (3a) Az építésfelügyeleti hatóság az Étv. 39. (6) bekezdése szerinti kivitelező jogsértő cselekményével kapcsolatos építésfelügyeleti bírságot - a kivitelező által elvégzett építési tevékenységre az Épbír. 3. (3) bekezdése szerint számított építményértéket alapul véve - a fővállalkozó kivitelezőre vonatkozó bírság-megállapítási szabályok szerint köteles megállapítani Több jogsértés esetei Ha az építőipari kivitelezési tevékenység szereplője több jogsértő cselekményt is elkövet, akkor az építésfelügyeleti bírságot tevékenységenként kell kiszabni a 238. Kr. 2. (4) bekezdésben meghatározottak szerint. 13

14 238. Kr. 2. (4) Az építésfelügyeleti hatóság egy ellenőrzés eredményeként ugyanazon résztvevővel szemben egy cselekménnyel összefüggésben megállapított több jogsértés miatt a) a legmagasabb bírságot eredményező jogsértő cselekményhez kapcsolódó építésfelügyeleti bírság ötven százalékkal megemelt összege vagy b) a megállapított jogsértések összeadott bírságösszege közül azt szabja ki, amelynek a mértéke alacsonyabb. (5) Ha az elkövető többfajta építési tevékenység folytatásában több jogsértő cselekményt is megvalósít, a bírságot vele szemben a (4) bekezdés figyelembevételével, tevékenységenként kell kiszabni Kerekítés és megfizetés szabályai A bírságot ezer forintra kell kerekíteni, illetve a megfizetés módját a 238. Kr. 2. (7) (9) bekezdései szabályozzák Kr. 2. (6) A bírság mértékét ezer forintra való kerekítéssel kell megállapítani. (7) A bírságot az azt kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül kell megfizetni a határozatban megjelölt számlaszámra. A teljesítési határidő előtt benyújtott kérelemre halasztás egy alkalommal engedélyezhető harminc napra. (8) Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 3. (1) bekezdésében meghatározott építésfelügyeleti hatóság által jogerősen megállapított bírságot a Magyar Államkincstár által vezetett számú célelszámolási számlára, készpénzátutalási megbízással, átutalási megbízással, bankkártyás átutalással vagy - amennyiben a feltételei fennállnak - elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül kell megfizetni. (9) A sajátos építményfajták körében, a (8) bekezdésben meghatározottól eltérő építésfelügyeleti hatóság által jogerősen kiszabott bírságot a sajátos építményfajta tekintetében feladatkörrel rendelkező miniszter által meghatározott előirányzat számlájára kell befizetni Az építési műszaki ellenőrre, a kivitelezőre és a felelős műszaki vezetőre vonatkozó eltérések szabályai Mentesül az építésfelügyeleti bírság alól meghatározott esetben a) az építési műszaki ellenőr aa) a kivitelezési dokumentációtól vagy ennek hiányában engedélyezési dokumentációtól eltérő kivitelezés esetén, ab) az engedélyezési dokumentáció és a kivitelezési dokumentáció összhangjának hiánya; az építőipari kivitelezési tevékenység végzése felelős műszaki vezető nélkül, a jogszabályi kötelezettség fennállása;szakszerűtlen kivitelezés, ezen belül a nem megfelelő teljesítményű építési termékek vagy szerkezetek felhasználása, beépítése; a kivitelezési dokumentációtól 14

15 vagy ennek hiányában engedélyezési dokumentációtól eltérő kivitelezés; az állékonyságot, az életet vagy egészséget veszélyeztető állapot előidézése esetén, b) a kivitelező az építési főnapló készenlétbe helyezésének vagy megnyitásának a hiánya; az építési napló vezetésére vonatkozó követelmények megsértése esetén, c) a felelős műszaki vezető az engedélyezési dokumentáció és a kivitelezési dokumentáció összhangjának hiánya; a kivitelezési dokumentációtól vagy ennek hiányában engedélyezési dokumentációtól eltérő kivitelezés esetén, 238. Kr. 2/A. (1) Az építési műszaki ellenőr az 1. melléklet I. rész 7. pontja, valamint a II. táblázat 8. pontja szerinti esetben, mentesül a bírság megfizetése alól, ha bizonyítja, hogy az adott jogsértő cselekményt az építési naplóban rögzítette és arról az építtetőt tájékoztatta. (2) Az építési műszaki ellenőrrel szemben az 1. melléklet I. rész 5., 9., , 16. pontja, valamint a II. táblázat 7-8., 10. pontja szerint megállapított bírság az építtetőt terheli, ha az építési műszaki ellenőr bizonyítja, hogy az adott jogsértő cselekményt az építési naplóban rögzítette, e tényről az építtetőt tájékoztatta, és az építtető ennek ellenére a szükséges intézkedés megtételét elmulasztotta. (3) Ha a kivitelező az építési napló vezetésével a felelős műszaki vezetőt bizonyíthatóan megbízza, akkor az építési napló hiánya vagy az építési napló vezetésére vonatkozó szabályok megsértése miatt a kivitelezőt terhelő I. mellékletben foglalt I. táblázat 15. és 21. pontjában vagy a II. táblázat 9. vagy 13. pontjában meghatározott bírságtétel a felelős műszaki vezetőt terheli. (5) A felelős műszaki vezetővel szemben megállapított, az 1. mellékletben foglalt I. táblázat 5., 14. pontja vagy a II. táblázat 8. pontja szerinti bírság a fő- vagy megrendelő vállalkozó kivitelezőt terheli, ha a felelős műszaki vezető bizonyítja, hogy az adott jogsértő cselekményről a fővállalkozó kivitelezőt tájékoztatta, és a fővállalkozó kivitelező ennek ellenére a szükséges intézkedés megtételét elmulasztotta A vállalkozó kérelmére induló építésfelügyeleti ellenőrzés A vállalkozó kérelmére induló építésfelügyeleti ellenőrzés esetén bírságot kiszabni csak két esetben lehet a mulasztások megszüntetése mellett Kr. 6. Ha az építésfelügyeleti hatósági ellenőrzés a vállalkozó kérelmére indul, a feltárt mulasztások megszüntetésének előírása mellett csak életveszélyt okozó hiányosság esetében vagy az építési napló vezetésének hiánya miatt lehet építésfelügyeleti bírságot megállapítani Elévülés Bírság a jogsértő cselekményről való tudomásszerzésétől számított egy éven belül, de legkésőbb a cselekmény elkövetésétől számított öt éven belül szabható ki Kr. 3. (1) A bírság az építésfelügyeleti hatóságnak a jogsértő cselekményről való tudomásszerzésétől számított egy éven belül, de legkésőbb a cselekmény elkövetésétől számított öt éven belül szabható ki. 15

16 Határozat tartalma, közlése, végrehajtása, nyilvántartása Az építésfelügyeleti bírságot határozat formában kell meghozni. A 238. Kr. 3. és 3/A. -ai részletesen ismertetik a határozat tartalmi követelményeit, közlésének, a befizetés igazolásának, végrehajtási és nyilvántartási szabályait Kr. 3. (2) A bírság kiszabásáról szóló jogerős határozatot közölni kell a) az illetékes építésügyi hatósággal, b) a névjegyzéket vezető szervvel, ha a bírság kiszabására az építési műszaki ellenőrrel, a kivitelezési tervek tervezőjével vagy a felelős műszaki vezetővel szemben került sor, d) a vállalkozó kivitelezői tevékenységre jogosultak névjegyzékét vezető szervvel. (3) A befizetés megtörténtét a befizetést követő nyolc napon belül a kötelezett igazolja a bírságot megállapító elsőfokú építésfelügyeleti hatóság részére. (4) Az elsőfokú építésfelügyeleti hatóság a befizetési határidő lejártától számított tíz napot követően haladéktalanul a végrehajtást végzésben elrendeli az illetékes állami adóhatóság felé és erről a (6) bekezdés szerint tájékoztatja a felügyeleti szervét. (5) Az építésfelügyeleti hatóság a bírság kiszabásáról az építésügy körébe tartozó egyes hatósági nyilvántartásokról szóló kormányrendelet szerinti nyilvántartást vezet az elektronikus építésügyi bírság-nyilvántartó programban. (6) Az építésfelügyeleti hatóság a bírság kiszabásával kapcsolatos minden döntését és intézkedését az - az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló kormányrendelet szerinti - elektronikus építésügyi bírságnyilvántartó (e-bírság) alkalmazásban rögzíti Kr. 3/A. Az építésfelügyeleti hatóság bírságot megállapító határozata - a katonai építésfelügyeleti hatóság által hozott határozat kivételével - tartalmazza a) az e-bírság elektronikus alkalmazás által generált egyedi bírság-azonosító kódot, b) a figyelmeztetést arról, hogy az egyedi bírság-azonosító kódot az építésfelügyeleti hatóság által rendelkezésre bocsátott készpénz-átutalási megbízáson vagy a banki átutalási megbízáson fel kell tüntetni Bírság összegek táblázatai Az építőipari kivitelezési tevékenység szereplői által megvalósított jogsértő cselekményekhez tartozó bírság összegeket a 238. Kr. 1. melléklete tartalmazza Kr. 1. melléklet I. táblázat A fővállalkozói szerződéshez, illetve a fővállalkozói munkavégzéshez kapcsolódó jogsértő cselekmények esetén megállapítható bírság összegek A fővállalkozói szerződéshez, illetve a A bírság összegének meghatározása (az l/a. szerinti fővállalkozói munkavégzéshez számított építményérték az 1. és 2. pontban 50 millió, a 3., kapcsolódó jogsértő cselekmények 4. és az 5. pontban a tervezőre vonatkozóan 5 millió, az 5. 16

17 pontban az építési műszaki ellenőrre és a felelős műszaki vezetőre és a pontban 20 millió forintot meghaladó része: SZÉ) Építtető Építési műszaki ellenőr Fővállalko zó kivitelező 1. Építési műszaki ellenőr Ft közreműködésének mellőzése, jogszabályban előírt kötelezettség esetén 0,005xSZÉ Ft 2. Az építési műszaki ellenőr nem Ft Ft rendelkezik megfelelő jogosultsággal 0,003xSZÉ 0,005xSZÉ Ft Ft 3. Nem megfelelő jogosultsággal Ft rendelkező tervező foglalkoztatása, foglalkoztatás elfogadása, ha építtető a 0,005xSZÉ foglalkoztató Ft 4. Nem megfelelő jogosultsággal Ft rendelkező tervező foglalkoztatása, foglalkoztatás elfogadása, ha kivitelező a 0,005xSZÉ foglalkoztató 5. Az engedélyezési dokumentáció és a kivitelezési dokumentáció összhangjának hiánya Ft 0,003xSZÉ Ft Ft Fővállalko zó kivitelező felelős műszaki vezetője Ft 0,003xSZÉ Ft Építőipari kivitelezési tevékenység Ft Ft Ft Ft végzése kivitelezési dokumentáció nélkül 0,005xSZÉ 0,003xSZÉ 0,005xSZÉ 0,003xSZÉ Ft Ft Ft Ft 8. Nem megfelelő jogosultsággal Ft Ft Kivitelezés i dokumentációt készítő tervező (a továbbiakban: tervező) Ft 0,01xSZÉ Ft Ft 0,01xSZÉ Ft Ft 0,01xSZÉ Ft 17

18 rendelkező kivitelezővel vállalkozási jogviszony létesítése 0,003xSZÉ Ft 9. Építőipari kivitelezési tevékenység végzése felelős műszaki vezető nélkül, a jogszabályi kötelezettség fennállása esetén 10. Nem megfelelő jogosultsággal rendelkező felelős műszaki vezető foglalkoztatása, foglalkoztatás elfogadása 11. Építési szakmunka végeztetése vagy végzése a tevékenységre előírt szakmai feltétel hiányában, foglalkoztatott személyenként megállapítva Szakszerűtlen kivitelezés, ezen belül a nem megfelelő teljesítményű építési termékek vagy szerkezetek felhasználása, beépítése Ft 0,003xSZÉ Ft 0,01xSZÉ Ft Ft 0,01xSZÉ Ft Ft 0,005xSZÉ Ft Ft 0,004xSZÉ Ft Ft 0,005xSZÉ Ft Ft 0,003xSZÉ Ft Ft Ft Ft 0,003xSZÉ 0,005xSZÉ 0,005xSZÉ Ft Ft Ft 14. Kivitelezési dokumentációtól vagy Ft Ft Ft ennek hiányában engedélyezési dokumentációtól eltérő kivitelezés 0,003xSZÉ 0,005xSZÉ 0,005xSZÉ Ft Ft Ft 15. Az építési főnapló készenlétbe Ft helyezésének vagy megnyitásának a hiánya 16. Az állékonyságot, az életet vagy egészséget veszélyeztető állapot előidézése 0,003xSZÉ Ft 17. Az építőipari kivitelezési Ft Ft 0,005xSZÉ Ft Ft 0,01xSZÉ Ft Ft Ft 0,015xSZÉ 0,006xSZÉ Ft Ft 18

19 tevékenység megkezdésére vonatkozó bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása 18. Írásbeli kivitelezési szerződés Ft Ft hiánya 19. A kivitelezési dokumentáció Ft Ft készítésére vonatkozó írásbeli tervezési szerződés hiánya 20. Nem bejelentett vállalkozó Ft kivitelezővel történt szerződés 21. Az építési napló vezetésére Ft vonatkozó követelmények megsértése 22. Kivitelezési dokumentáció Ft Ft készítésére vonatkozó írásbeli szerződés hiánya, ha ez a kivitelező a feladata 23. Építtetői fedezetkezelés hatálya alá Ft tartozó építőipari kivitelezési tevékenység megkezdése fedezetkezelői szerződés hiányában 24. Az építőipari kivitelezési Ft tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 5. (6) bekezdése szerinti tábla kihelyezésének elmulasztása II. táblázat Az alvállalkozói szerződéshez, illetve az alvállalkozói munkavégzéshez kapcsolódó jogsértő cselekmények esetén megállapítható bírság összegek Az alvállalkozói A bírság összegének meghatározása (az pontban az szerződéshez, illetve az l/a. szerinti számított építményérték 20 millió forintot alvállalkozói munkavégzéshez kapcsolódó cselekmények 1. Építőipari kivitelezési tevékenység végzése kivitelezési dokumentáció nélkül meghaladó része: SZÉ) A megrendel ő vállalkozó kivitelező felelős műszaki vezetője Megrendel jogsértőő vállalkozó kivitelező Alvállalkoz ó kivitelező Ft 0,005xSZÉ Ft Az Építési alvállalkoz műszaki ó felelős ellenőr műszaki vezetője Ft 0,003xSZÉ Ft 19

20 2. Nem megfelelő jogosultsággal Ft rendelkező kivitelező foglalkoztatása, foglalkoztatás elfogadása 0,005xSZÉ Ft 3. Építőipari kivitelezési tevékenység Ft végzése felelős műszaki vezető nélkül 4. Nem megfelelő jogosultsággal rendelkező felelős műszaki vezető foglalkoztatása, foglalkoztatás elfogadása 5. Építési szakmunka végeztetése vagy végzése a tevékenységre előírt szakmai feltétel hiányában, szabálytalanul foglalkoztatott személyenként megállapítva Szakszerűtlen kivitelezés, ezen belül a nem megfelelő teljesítményű építési termékek vagy szerkezetek felhasználása, beépítése 0,005xSZÉ Ft Ft 0,01xSZÉ Ft Ft Ft 0,003xSZÉ 0,01xSZÉ Ft Ft Ft 0,005xSZÉ Ft Ft 0,004xSZÉ Ft Ft 0,005xSZÉ Ft Ft 0,003xSZÉ Ft Ft Ft Ft Ft 0,003xSZÉ 0,005xSZÉ 0,005xSZÉ 0,003xSZÉ Ft Ft Ft Ft 8. Kivitelezési dokumentációtól vagy Ft Ft Ft Ft ennek hiányában engedélyezési dokumentációtól eltérő kivitelezés 0,003xSZÉ 0,005xSZÉ 0,005xSZÉ 0,003xSZÉ Ft Ft Ft Ft 9. Az építési alnapló készenlétbe Ft helyezésének vagy megnyitásának a hiánya 0,003xSZÉ Ft Ft 0,01xSZÉ Az állékonyságot, az életet vagy Ft Ft Ft Ft Ft egészséget veszélyeztető állapot előidézése 0,005xSZÉ 0,005xSZÉ 0,0015xSZ 0,006xSZÉ 0,005xSZÉ É Ft Ft Ft Ft Ft 11. írásbeli kivitelezési szerződés Ft Ft 20

21 hiánya 12. Nem bejelentett vállalkozó Ft kivitelezővel történt szerződés 13. Az építési napló vezetésére vonatkozó követelmények megsértése 14. Építtetői fedezetkezelés hatálya alá Ft tartozó építési beruházás esetén az alvállalkozó kivitelező a teljesítésének megkezdéséig nem kapja meg a megrendelő vállalkozó kivitelezőtől az elektronikus alvállalkozói nyilvántartáshoz használatát biztosító jelszót 15. Építtetői fedezetkezelés hatálya alá tartozó építési beruházás esetén az alvállalkozó kivitelező - használatot biztosító jelszó birtokában - nem rögzíti szerződésének adatait az elektronikus alvállalkozói nyilvántartásban Ft Ft 21

22 11.3. Ellenőrző kérdések: A Milyen szankciót állapíthat meg az építésfelügyeleti hatóság az építésfelügyeleti ellenőrzése során? A Ismertesse részletesen az építésfelügyeleti bírság megállapításának menetét! A Ismertesse részletesen az építésfelügyeleti bírság mértékének megállapítását! A Sorolja fel az építésfelügyeleti bírság meghatározott eltéréseinek eseteit! A Ismertesse a több jogsértő cselekmény bírságolására vonatkozó előírásokat! A Ismertesse az építésfelügyeleti bírság megfizetésének szabályait! A Ismertesse részletesen az építési műszaki ellenőrre, a kivitelezőre és a felelős műszaki vezetőre vonatkozó eltérések szabályait! A Hogyan módosul az építésfelügyeleti szankció abban az esetben, ha a vállalkozó kérelmére indul az építésfelügyeleti ellenőrzés? A Ismertesse az egy és öt évre vonatkozó előírásokat! A Ismertesse részletesen az építésfelügyeleti bírság határozat tartalmi, közlési, végrehajtási és nyilvántartási szabályait! A Ismertesse a 238. Kr. hatálybalépésének rendelkezéseit! A Ismertesse a 238. Kr. 1. melléklet I. táblázatát! A Ismertesse a 238. Kr. 1. melléklet II. táblázatát! 22