245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet. az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól. Az építésügyi bírság kiszabásának esetei

Átírás

1 A Kormány az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 62. -a (1) bekezdésének d) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következıket rendeli el: 1. E rendelet rendelkezéseit - a sajátos építményfajtákra vonatkozó külön szabályozás hiányában - az építményekkel kapcsolatos építésügyi bírság megállapítására és megfizetésére kell alkalmazni. Az építésügyi bírság kiszabásának esetei 2. Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság a jogszerőtlen, vagy szakszerőtlen építési tevékenység esetében építésügyi bírsággal (a továbbiakban: bírság) sújtja az építtetıt vagy az ingatlan tulajdonosát. 2/A. A mőemléki védelem alatt álló építményt érintı építési és bontási tevékenység esetén az építésügyi bírság mértékét az örökségvédelmi bírságról szóló 191/2001. (X. 18.) Korm. rendelet mérlegelési szempontrendszere szerint, annak megfelelı módon és mértékben kell megállapítani. A bírság mértéke és számítása 3. (1) A bírság mértéke az alapbírság és a számított építményérték (4) bekezdés és a 2. melléklet figyelembevételével meghatározott értékének az összege. A bírság mértékét a 3. melléklet szerint - a kerekítés szabályai alkalmazva forintra való kerekítéssel kell megállapítani. (2) Az alapbírság mértéke a) mőemléki területen álló, nem védett építményen jogszerőtlenül végzett építési tevékenység esetén: forint, b) helyi védelem alatt álló építményen jogszerőtlenül végzett építési tevékenység esetén: forint, c) építési engedély nélkül, vagy engedélytıl eltérıen végzett építési tevékenység esetén: forint, d) engedélytıl eltérıen meg nem épült építményrész esetén, ha annak hiányában a megvalósult építmény anyagi jogi jogszabályt sért: forint, e) az építési engedély jogerıre emelkedése elıtt megkezdett, vagy az építési engedély végrehajthatóságának felfüggesztése alatt végzett építési tevékenység esetén, ha az építtetı az engedélyezett tervtıl nem tért el: forint, f) kezdés bejelentés nélkül végzett bontási tevékenység esetén: forint, g) építési engedély nélkül végezhetı, de anyagi jogi jogszabályt sértı módon végzett építési tevékenység esetén: forint. (3) A számított építményérték az elkészült, kivitelezés alatt álló, vagy elbontott a) építményhez, építményrészhez, megmozgatott földmennyiséghez hozzárendelt, az 1. melléklet szerinti egységár, valamint b) az építmény, építményrész, - építésügyi hatósági engedély, építészeti-mőszaki tervdokumentáció vagy felmérés alapján számított - nettó alapterületének, bruttó (határoló szerkezetekkel együtt mért) térfogatának, felületének, hosszának vagy darabszámának, a megmozgatott földmennyiség tervdokumentáció vagy felmérés alapján számított térfogatának szorzata, több különbözı mértékegységő vagy egységáru építményrész esetében e szorzatok összege. (4) A bírság meghatározásakor a (3) bekezdés szerinti számított építményértéknek az alábbi százalékos értékét kell figyelembe venni: a) engedély nélküli építés esetén 50%, b) engedélytıl eltérı építés esetén 40%, c) engedély nélkül végzett bontás esetén 30%, d) kezdés bejelentés nélkül végzett bontás esetén 20%, e) helyi védelem alatt álló épületen végzett jogszerőtlen építési tevékenység esetén 70%, ha a szabálytalanság a védettség elrendelésének alapjául szolgáló építményt (építményrészt) érinti, f) világörökségi területen és mőemléki védelem alatt álló ingatlanon meglévı, nem védett építményen történı jogszerőtlen építési tevékenység esetén 80%.

2 (5) Amennyiben a számított építményérték (4) bekezdés szerinti összege nem éri el a (2) bekezdés szerinti alapbírság értékét, úgy a bírság mértéke a (2) bekezdés szerinti alapbírság összegével egyezik meg. (6) A bírság mértékének meghatározásánál nem kell figyelembe venni a számított építményértéket a (2) bekezdés d), e) és g) pontja esetében. Ez esetben a bírság mértéke a (2) bekezdés szerinti alapbírság összegével egyezik meg. (7) A jogszerőtlenül végzett bontást követıen új építmény jogszerőtlen vagy szakszerőtlen létesítése esetén a bírságot a bontásra és az építésre külön ki kell szabni. (8) A fizetendı bírság összege az (1) bekezdés szerint megállapított bírságérték a) 150%-a, ha kiszabására olyan személlyel vagy szervezettel szemben kerül sor, akit 3 éven belül egy alkalommal, b) 200%-a, ha kiszabására olyan személlyel vagy szervezettel szemben kerül sor, akit 3 éven belül legalább két alkalommal jogerısen építésügyi bírsággal sújtottak. A bírság kiszabásának eljárási szabályai 4. (1) Az építésügyi hatóság a fennmaradási engedélyt megadó, illetıleg a lebontást tudomásul vevı határozatában állapítja meg a bírságot. (2)-(3) 5. (1) A bírság megfizetésének határideje legfeljebb 60 nap. (2) A határidı kezdı napja a bírságot kiszabó határozat jogerıssé válásának napja. (3) A teljesítési határidı elıtt benyújtott kérelemre halasztás egy alkalommal engedélyezhetı legfeljebb 60 napra. (4) 6. (1) (2) A sajátos építményfajtákra kiszabott bírságot az építményfajta szerint feladatkörrel rendelkezı miniszter által meghatározott elıirányzat számlájára kell befizetni. (3) A befizetési csekken vagy banki átutalás során fel kell tüntetni a) a határozat számát, egyedi bírság-azonosító kódját, b) a bírság megnevezését, c) a kötelezett nevét (megnevezését). (4) A befizetés megtörténtét a befizetést követı nyolc napon belül az építtetı köteles a bírságot megállapító elsıfokú építésügyi hatóság részére igazolni. 7. (1) (2) A bírság kiszabásáról szóló jogerıs és végrehajtható határozat, valamint a befizetési határidı hosszabbításáról, illetve a részletfizetésrıl szóló végzés jogerıs záradékkal ellátott 1-1 példányát az építésügyi hatóság nyolc napon belül köteles közölni a) a kötelezettel a fizetési határidı pontos megjelölésével, b) ha nem azonos a kötelezettel, az érintett ingatlan tulajdonosával, c) (3) Az építésügyi hatóság a befizetési határidı lejártától számított tíz napon belül a végrehajtást végzésben elrendeli az illetékes adóhatóság felé és errıl a (4) bekezdés szerint tájékoztatja a felügyeleti szervet. (4) Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság a bírság kiszabásával kapcsolatos minden döntését és intézkedését az - az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló kormányrendelet szerinti - elektronikus építésügyi bírságnyilvántartó (e-bírság) alkalmazásban rögzíti. (5) 8. Záró rendelkezések 9. (1) Ez a rendelet a kihirdetését követı 45. napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követıen indult eljárásokban kell alkalmazni. (2) 10. E rendeletnek - az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági eljárásokkal összefüggı egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 177/2010. (V. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 6. (1) - 2 -

3 bekezdésével megállapított - 4. (2) bekezdés a) pont ac) és ad) alpontját a Kr. hatálybalépését követıen indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni. 11. E rendeletnek az építésüggyel összefüggı egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelettel megállapított rendelkezéseit a január 1-jét követıen indult eljárásokban kell alkalmazni. 1. melléklet a 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelethez A szabálytalan építmény (építési tevékenység) Építmény egységára 1. Lakó, üdülı, kulturális, nevelési, oktatási, hitéleti, egészségügyi, szociális, igazgatási rendeltetésre szolgáló épület, épületrész 2. Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, közösségi szórakoztató, sport, szállás, iroda, ipari rendeltetésre szolgáló, és egyéb közhasználatú épület, épületrész 3. mezıgazdasági munkavégzésre, tárolásra, raktározásra szolgáló épület, épületrész 4. Terepszint alatti építmény, építményrész A számított Egységár építményérték ezer forint / számításakor figyelembe mértékegység veendı méret és/vagy mértékegysége nettó alapterület /m nettó alapterület/m nettó alapterület /m nettó alapterület/m Egyéb - az 1-4. sorba nem sorolható - helyiséget nettó alapterület/m tartalmazó építmény, építményrész 6. Felületben mért építmények, építményrészek, a felület területe/m 2 40 tartószerkezeti elemek 7. Homlokzati felületképzés, színezés a felület területe/m Hosszban mért építmények, építményrészek: 8.1. tartószerkezeti elemek, pillér, áthidaló, koszorú, /fm 90 zászlótartó oszlop 8.2. nyomvonal jellegő építmények, /fm égéstermék elvezetı, közmő-, híradástechnikai vezeték /fm 5 9. Fólia sátor nettó alapterület/m Nyílászáró -/db Egyéb - az és a sorba nem sorolt - -/db 300 építmények 12. Terepkialakítás megmozgatott 13 földmennyiség bruttó térfogata /m A honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági építmények esetén: Az építmények beépített berendezései (tőzjelzı, ırzésvédelmi, -/db 500 üzemi technológiai) Az építményekhez kapcsolódó nyomvonal jellegő építmények: út, repülıtéri felszállópálya és gurulóút, térburkolat /m vasúti építmények /fm közmő, híradástechnikai vezeték /fm A nyomvonal jellegő építmények részeként megvalósuló mőtárgyak hosszban mérhetı mőtárgy (áteresz, alagút) /fm

4 egyedi mőtárgy (homlok- és oldalrakodó, vasúti és közúti -/db 1000 üzemanyag lefejtı) híd útpálya felület területe 200 /m egyéb tartozékok -/db A katonai vízi-közlekedési építmények (stégek, kikötık) -/db Üzemanyagtöltı állomás -/db Telepített konténerek (híradástechnikai, üzemanyagtöltı, -/db 750 speciális katonai célú, szociális, gépészeti) Katonai lıtér (a lıtéri épületek nélkül) /m Katonai kiképzés technikai eszközök: gyakorló- és akadálypályák elemei -/db Trenazsır, szimulátor -/db Környezetvédelmi építmények szennyvíz egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény, /m 3 20 egyedi szennyvíztisztító kisberendezés, szennyvízkezelı, egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény, egyedi szennyvíztisztító kisberendezés, egyedi zárt szennyvíztároló hulladék, hulladéklerakó, szemétégetı mő, hulladékégetı /m mő (égetımő), hulladék együttégetı mő (együttégetı mő) 2. melléklet a 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelethez A bírság számításhoz alkalmazandó szorzószámok az épület (épületrész) készültségi állapotától függıen A B 1. Megkezdett munkanem (készültség) Egyszintes építmény esetében 2. Alapozási földmunka és alapozás 0,1 3. Felmenı teherhordó szerkezeti fal, függıleges 0,2 tartószerkezet 4. Födémépítés 0,4 5. Tetıszerkezet 0,6 6. Válaszfalak 0,7 7. Vakolás 0,9 8. Burkolás 1,0 1. A táblázatban megjelölt szorzókat attól függıen kell alkalmazni, hogy ténylegesen az építmény, építményrész milyen készültségi fokon van. Amennyiben a meghatározott munkanem építését megkezdték, mindaddig az annak megfelelı sorába tartozó szorzóval kell számolni, amíg a következı megjelölt munkanem építését meg nem kezdik. 2. Az elıírt készültségi szorzó a 3.1. és a 3.2. pontok kivételével nem módosítható, ha valamely elızı szerkezet munkafázisa nem készült (pl. födém nélküli ipari csarnok, nyitott szín válaszfal, vakolás és burkolás nélkül). 3. Többszintes építmény esetén a készültségi fokot szintenként kell meghatározni. E tekintetben külön szintnek számít a pinceszint és a beépített tetıtér is A közbensı szinteknél az alapozásra vonatkozó készültségi fokot ki kell vonni az adott szint ténylegesen megállapított készültségi mérıszámából (pl. I. emelet feletti födém megkezdésekor annak készültségi foka: 0,4-0,1=0,3 lesz) Az építmény legfelsı építményszintjének készültségi fokát az egyszintes építménynek megfelelıen kell kiszámolni az alapozásra vonatkozó mérıszám levonásával (pl. magastetı építésének megkezdésekor a legfelsı építményszint készültségi foka: 0,6-0,1=0,5 lesz)

5 4. Meglévı építmény bıvítése esetén is a fentiek szerinti számítási módot kell alkalmazni. 5. Meglévı tetıtér beépítése, valamint meglévı lapostetıs építmény utólagos tetıtér beépítéssel történı bıvítése esetén a kivitelezés megkezdésekor 0,5-ös, a burkolás megkezdésekor 1,0-es készültséggel kell számolni. 3. melléklet a 245/2006. (XII. 25.) Korm. rendelethez Az építésügyi bírság kiszámításának módja 1. Meg kell állapítani az elkövetett jogsértésnek megfelelı alapbírság összegét, a 3. (2) bekezdése szerint. 2. Meg kell határozni a számított építményértéket, az alábbiak szerint: 2.1. Az építésügyi hatósági engedély, illetve a felmérési terv alapján meg kell határozni a jogszerőtlenül vagy szakszerőtlenül megmozgatott földmennyiség, vagy elkészült építmény, építményrész jellemzı méretét és mennyiségét, ami lehet nettó alapterület, bruttó térfogat, felületét, hossz (magasság) vagy darabszám. Az e pont szerinti mennyiség meghatározáskor: a) az alapozással, vagy terepszint alatti építéssel összefüggı földmunka mennyiségét figyelmen kívül kell hagyni; b) a szabálytalanul elbontott építmény, építményrész térfogatát, felületét, alapterületét mindig a ténylegesen megsemmisült méretekbıl kell kiszámolni; c) ha az engedélyezettnél kisebb vagy nagyobb mennyiségő, mérető a szabálytalanul megvalósult építmény (vagy tereprendezés), akkor a számítás alapja az engedélyezett és a ténylegesen elkészült mennyiség különbsége; d) ha az engedélyezett és a létrehozott építmény (vagy tereprendezés) mérete, mennyisége megegyezı, de kialakításában, vagy elhelyezésében tér el, akkor a számítás alapja: da) az engedélytıl eltérı részek alapterületének, felületének vagy térfogatának, vagy hosszának összege, vagy db) az eredetileg engedélyezett befoglaló méreten, helyen kívül esı építményrész térfogata, alapterülete, felülete, illetve hossza; e) ha az épület vegyes rendeltetéső és az 1. melléklet 1. és 3. sora szerinti - különbözı egységár besorolás alá esı - rendeltetéseket tartalmaz, akkor a nettó alapterületet az azonos egységár és készültségi fok besorolás alá esı rendeltetésenként összegezve kell meghatározni Az 1. mellékletbıl ki kell választani az épület, épületrész rendeltetéséhez vagy az építmény, építményrész elıírt méretéhez rendelt egységárat, melynek meghatározásakor: a) ha a jogszerőtlen építési tevékenységgel, vegyes rendeltetéső épületben található önálló rendeltetési egység érintett, akkor az egységárat az érintett rendeltetési egység rendeltetésének megfelelıen kell meghatározni; b) ha a jogszerőtlen építési tevékenységgel létrejött építmény, építményrész 1. melléklet szerinti egységár besorolása több sorba is lehetséges, akkor a magasabb egységárral kell számolni Be kell szorozni a 2.1. pont szerint kiszámított mennyiséget, a hozzátartozó 2.2. pont szerinti egységárral A fennmaradási engedély tárgyát képezı több építményre, építményrészre a 2.3. pont szerint kiszámított szorzatok összege adja a számított építményértéket. 3. A számított építmény értéket az 1. melléklet 1-3. és 5. sora esetében be kell szorozni a 2. melléklet szerinti készültségi fok mértékével. 4. Ki kell számítani a 2-3. pont szerinti összeg 3. (4) bekezdése szerinti százalékát. 5. Az 1. pont szerinti alapbírság és 4. pont szerinti érték összege adja az építésügyi bírság mértékét, a 3. (1) bekezdése elıírása szerinti forintra kerekítéssel. 6. Az 5. pont szerinti építésügyi bírság összeget - ismételt szabálytalanság esetén - a 3. (8) bekezdése szerinti mértékben kell növelni. 4. melléklet a 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelethez - 5 -