Gyermekkori depresszió

Átírás

1 Gyermekkori depresszió kognitív-viselked viselkedésterápiás s kezelése

2 A depresszió diagnózisa D = Deprimált hangulat E = Energiahiány, érdeklıdés csökk. P = Pszichomotoros agitáció R = Retardáció (meglassultság) E = Evési zavar (étvágy változása) S = Súlyváltozás SZ = Szuicid gondolatok, halállal való fogl. I = Inszomnia, Ingerlékenység O = Organikus ok kizárható, önértékelési probl. 5/8 Németh A.: Pszichiátria - másképp, 2003

3

4 Kezelés hatékonyság (Weersing és Weisz, 2002: a hagyományos terápia mellett a gyógyulás megegyezik a depresszió természetes lefolyásával) mivel ártunk többet bizonyíték család bevonása gyerekkorban az MDD 60%-a placebóra is gyógyul (Rancurello, 1986)

5 Kognitív v viselkedéster sterápia Rövid Gyakran manualizált Problémaorientált Direktív

6 PASCET Primary and Secondary Control Enhancement Training az elsıdleges és másodlagos kontroll erısítésére kidolgozott program Depresszió kezelésére alkalmas Strukturált módszer 8-15-(17) éves gyerekek és serdülık számára Specifikus pszichoszociális modellre épül: depresszió készség gondolat modellje (SAT)

7 A depresszió készség-gondolat gondolat modellje A gyerekkori depresszió hátterében: Készségdeficitek Jellemzı kognitív habitus depressziós hajlamot alakítanak ki. Depressziós hajlam + Adott környezeti esemény Depresszív reakció Egyéni jellegzetességek Egyénre szabott terápia

8 Készségdeficitek a. Tevékenységek nem megfelelı kiválasztása (alacsony tevékenységi szint, örömet okozó tev. keresésének hiánya, egyedüli, én-központú tevékenységek) b. Feszültség és alulfejlett önvigasztaló készség (aggodalmaskodás, új helyzetek elkerülése) c. Bátortalan, nem kezdeményezı szociális stílus (adekvát interakció gátlása, kapcsolatteremtési nehézségek) d. Alacsonyabb teljesítmény az iskola / kortársak által értékelt területen (sport, tanulás) negatív szociális összehasonlítás önbecsülés csökken, perifériás helyzet Hammen és Rudolph, 1990

9 Gyermekkori depresszióban kogníci ciók a. Negatív (depressziogén): pl: túlzott önvád, katasztrofizálás, események jó oldalának figyelmen kívül hagyása b. Egyéni kogníciók: másik nézıpontjának figyelmen kívül hagyása c. İrlıdés a depresssziogén események és kogníciók felett d. Észlelt tehetetlenség reménytelenség kontrollvesztés: megküzdésben csökken a kitartás

10 Egyéni különbségek SAT modell 2. Körkörös folyamat, stressz öngenerálása Pl: visszahúzódó szociális stílus kapcsolatteremtési nehézség közeli kapcs hiánya egyéni kogníciók depressziogén kogníciók alternatíva nélkül maradnak Szociokulturális és családi kontextus kp. szerepe

11 A depresszió kognitív viselkedéster sterápiájának összetevıi a. Aktivitás és pozitív élmények színvonalának javítása (pl: aktivitási listák, kellemes események listája, kognitív elpróbálás, szerepjáték) b. A kognitív struktúra módosítása (pl: automatikus gondolatok és képzetek felismerése, kontrollja és korrekciója) c. A viselkedésrepertoár fejlesztése (pl: szociális készségek fejlesztése: asszertív tréning)

12 A szerszámosláda koncepció A terapeuta otthon is használható eszközt akar adni a páciens kezébe Minden stratégiát megtanítunk, de nem fog az összes beválni A végén átismételjük és begyakoroljuk a leghasznosabb szerszámok használatát

13 Konceptualizáci ció Hajlamosító, kiváltó és fenntartó tényezık Konkrét problémák Hiedelmek, vélekedések Milyen szituációkban erısebbek a tünetek, mikor enyhülnek Milyen tünetei vannak

14 Nagyon fontos Kapcsolat a szülıvel Potenciálisan a leghatékonyabb koterapeuta Három négyszemközti beszélgetés A kezelés elıtt A kezelés közepén A kezelés végén Ülések végén Családlátogatás, iskolalátogatás

15 Elsıdleges és s másodlagos m kontroll modell Elsıdleges kontroll: objektív körülmények alakítása saját kívánság szerint Cél: megváltoztatható problémák alakítása, készségdeficitek csökkentése Másodlagos kontroll: az egyén változtatása az objektív körülményeknek megfelelıen Cél: megváltoztathatatlan körülmények elviselése, kogníciók javítása Weisz, 1982

16 TESZ GONDOL stratégi giák Tevékenységek Ellazulás/Erısség magabiztosság Szorgalom GOndolkozz pozitívan! Ne legyenek ismétlıdı rossz gondolataid! Derítsd ki az események jó oldalát! Oszd meg valakivel! Lépj tovább!

17 Ülések menete 1. Beszélgetés elmúlt hétrıl, korábbi ülésen tanultak átismétlése 2. Házi feladat megbeszélése 3. Adott napi ülés feldolgozása játékos formában (in vivo, in sensu gyakorlat) 4. Házi feladat adása 5. (Szülı tájékoztatása)

18 A szülı tájékoztatása Elıtte tisztázni a gyermekkel, hogy van-e bármi, amit a terapeutával megosztott, és nem szeretné, ha a szülı tudomására jutna Terapeuta vázolja a gyermeknek, hogy mit közöl a szülıvel Szülı tájékoztatása az ülésen tanultakról Szülıknek kiadható segédanyag átadása Cél: szülı megnyerése koterapeutaként (fogalmak, eszközök megismertetése szükséges)

19 1. Ülés s Tevékenys kenységek- Az ülés céljai: L.É.P.CS..P.CS.İ. Ismerkedés - a terápiás szövetség elsı lépései Hangulat Hımérı bemutatása Az ülések céljának és menetének megbeszélése A kezelés alapvetı elemeinek áttekintése A gyermek néhány jellegzetes vonása A problémamegoldó LÉPCSİ megtanítása

20 Hangulat Hımérı

21 LÉPCSİ Hatékony problémamegoldás L: Leírjuk a problémát É: Észtorna: Hogyan lehetne megoldani a problémát? Lehetséges alternatívák P: Próbáld ki gondolatban a fenti ötleteket, és írd le, mik az elınyei, hátrányai! CS: Csináld meg valamelyiket! İ: Összejött?

22 2. ülés: Tevékenys kenységek 1. Szívesesen végzett tevékenységek 2. Közösen végzett tevékenység 3.Figyelmet lekötı tevékenység 4. Segítségnyújtás másoknak

23 3. ülés: Ellazulás: Relaxáci ció 1. Elızı ülésen tanultak átismétlése 2. Relaxálás hangulatjavító ill. feszültségcsökkentı hatásának átbeszélése 3. Két relaxációs módszer megtanítása a. Mélyizom-relaxálás b. Titkos ellazulás

24 Relaxáci ció II. 1. Különbség érzékelése: ellazult feszült 2. Légzés lassítása és figyelése 3. Izmok megfeszítése és ellazítása 4. Kellemes imagináció ellazulás élménye felerısödik 5. Feszültség felismerése és ennek ellazítása

25 Relaxáci ciós s gyakorlat Fekvı vagy ülı helyzet Magnófelvétel Hangulathımérı: elıtte és utána Progresszív relaxáció: izmok megfeszítése, majd ellazítása: 3x

26 4.ülés: Erıs s vagyok, magabiztos maradok 1. Pozitív, vidám stílus elınyeinek átbeszélése 2. Magabizos fellépés trükkjeinek megtanulása 3. Személyre szabott lista készítése

27 4.ülés: Erıs s vagyok, magabiztos maradok Mogorva vis. Hangulat romlik Mások elford. Pozitív vis. Hangulat javul Mások odaford. Pozitív vis: a. elsajátítható b. elemekbıl áll (mosoly, beszéd, testtartás stb.) c. gyakorolható

28 Negatív v stílus Tekintet: földre Testtartás: görnyedt Arckifejezés: szomorú v. mogorva Hangszín: szomorú, mogorva v. nyafogós Beszéd: halk, döcögös, nehezen érthetı Beszéd tartalma: negatív (magáról, másokról, tevékenységrıl, jövırıl)

29 Pozitív v stílus Tekintet: szemkontaktus Testtartás: egyenes Arckifejezés: vidám, mosolygós Hangszín: vidám, magabiztos Beszéd: jó hangerı, folyamatos, érthetı Beszéd tartalma: pozitív (magáról, másokról, tevékenységrıl, jövırıl)

30 5. Ülés- Szorgalom Új j készsk szség g elsajátítása 1. lépés: a cél kitőzése (kosárlabda, angolból ötöst kapni) 2. lépés:a célhoz vezetı lépések megfogalmazása 3. lépés: gyakorlás, hogy lépésenként eljussunk a célhoz

31 6. Ülés- Gondolkozz pozitívan! Másodlagos kontroll Megtörtént eseményeken ill. bizonyos körülményeken nem lehet változtatni A hangulati állapoton viszont igen Hangsúly: a gondolkozás befolyásolja a hangulatot

32 BÁ bántom, hibáztatom magam perszonalizáció N nem veszem észre a jó dolgokat szelektív absztrakció A alaptalanul feltételezek rossz dolgokat korai következtetés T túlzásokba esem rosszabbnak állítom be a helyzetet, mint amilyen az valójában (katasztrófát képzelek) katasztrofizálás

33 Megért rtést segítı módszerek Képregény, üres szövegbuborék hogy érzi magát, miért, mire gondolhatna, hogy jobban érezze magát Filmrészlet Képek (újságokból, internet)

34 Helyzet Érzés Elsı gondolat Valóságnak jobban megfelelı gondolat

35 7.ülés N- Ne legyenek ismétlıdı rossz gondolataim! Elterelem a gondolataimat az olyan dolgokról, amelyektıl rosszkedvő leszek! D-Derítsd ki az események jó oldalát! O-Oszd meg egy barátoddal.

36 Ne legyenek ismétl tlıdı rossz gondolataim! Cél:Rossz gondolatok leállítása Kapcsolj át egy másik csatornára! Figyelemelterelı tevékenységek összegyőjtése: a gyermek által megvalósíthatók a szülık számára elfogadhatók a gyermek számára kellemesek nagy valószínőséggel leállítják a ruminációt

37 Derítsd ki az események jój oldalát! Minden rosszban van valami jó! j A legtöbb eseménynek, ami velünk történik van jó, nem csak rossz oldala A hangulatunkat befolyásolja, hogy melyik oldal köti le a gondolatainkat Cél:az események pozitív oldalának kiderítése.

38 Oszd meg valakivel! Beszéld meg valakivel, akiben megbízol! Cél: szociális támasz keresése (ventillálás) Olyan emberek összegyőjtése, akikkel a gyermek beszélhet, ha valami rossz történik vele (barát, iskolapszichológus, szomszéd) A listán legyen egy-két felnıtt is (kedvezı kimenetel prediktora)

39 8.ülés - Lépj tovább! Ne add fel! Addig próbálgatom a TESZ és GONDOL stratégiákat, amíg el nem múlik a rosszkedvem Tervek készítése a rossz hangulat ellen Szerepjátékok, terapeuta szerep kipróbálása Elsı próbálkozás esetleges kudarcára felkészítés Adj idıt egy stratégiának!

40 Rosszkedvő,, feszült, veszekedıs s vagyok TESZ és GONDOL stratégiákat használom. 3 (A, B és C) tervet készítek arra, hogyan próbálom megszüntetni a rosszkedvemet. Kipróbálom az A tervet Most milyen a hangulatom? Jobb Sikerült! Nem javult Kipróbálom a B tervet

41 Most milyen a hangulatom? Sikerült! Nem javult Kipróbálom a C tervet Lépj tovább! Ne add fel! Addig próbálgatom a TESZ és GONDOL stratégiákat, amíg el nem múlik a rosszkedvem.

42 Mi történhet ezen a héten, ami elronthatja a hangulatomat? A terv Ha tényleg elromlik a hangulatom, ez lesz az elsı dolog, amit ki fogok próbálni, hogy jobb kedvem legyen: TESZ és GONDOL betőjel és név: Ezt fogom csinálni: B terv Ha még mindig rossz a hangulatom, ez lesz a második dolog, amit ki fogok próbálni, hogy jobb kedvem legyen: TESZ és GONDOL betőjel és név: Ezt fogom csinálni: C terv Ha még mindig rossz a hangulatom, ez lesz a harmadik dolog, amit ki fogok próbálni, hogy jobb kedvem legyen: TESZ és GONDOL betőjel és név: Ezt fogom csinálni:

43 ülés Tesz és s gondol stratégi giák k alkalmazása a mindennapi életben A TESZ és GONDOL stratégiák átismétlése Az egyes stratégiák személyessé tétele Rizikóhelyzetek összegyőjtése 3 legjobban bevált stratégia Tervek készítése rossz hangulat legyızésére Összefoglalás

44 ülés- Gyakorlás, terápia lezárása A stratégiák korábbi alkalmazásának felidézése Pozitív élmények keresése Negatív élmények elfogadása Háromlépcsıs terv hangsúlyozása Felkészülés a késıbbi idıszakra Reklám Szülı behívása Jövıben valószínősíthetı depressziogén helyzetek Coping tervek, segítség megköszönése

45 A technikák k alkalmazási területe MDD, minor depresszió Megelızés, mentálhigiénia Súlyos depresszó (suicid veszély), disztímia esetén további intervenciók

46 Hatékonys konyságvizsgálat: PASCET (Weiss et.al) Farmakoterápia N=16 Többnyire TCAszerekkel Pszichoterápia N=21 CBT alkalmazása

47 EREDMÉNYEK: Javulás mértéke PSZICHOTERÁPIA GYEREKEK GYÓGYSZERES SERDÜLİK

48 Hazai beteganyag (n=9) Bevételi kritériumok év Major Depresszív Zavar (DSM-IV) GyD > 9 CGAS < 60 Vizsgált populáció: 9 gyermek átlag életkor: 13,8 év 3 lány, 6 fiú Kizáró kritériumok bipoláris/pszichotikus zavar mentális retardáció 1 hónapon belül: pszichoaktív szer szedése suicid kísérlet Kiss Enikı, 2005

49 Eredmények 1. (n=9) GyD csökkenés GyD pontszám GyD idıpont Kiss Enikı, 2005

50 Eredmények 2. (n=9) CGAS Kiss Enikı, 2005

51 Terápia hasznossága a gyermek szerint (n=9) 7 pontos Likert skála: 1= egyáltalán nem segített 7= nagyon sokat segített Átlag: 5.6 pont 5 pont: 3 gyermek 6 pont: 5 gyermek 7 pont: 1 gyermek Kiss Enikı, 2005

52 Gyermekkori szorongás kognitív-viselked viselkedésterápiája

53 A gyermekkori szorongás normális, adaptív jelenség új kihívások jelentkezésekor Hol a határ? Egészséges- Kóros? a kezelés módszerei hasonlóak, a betegség különbözı

54 Szorongás s vs depresszió nem epizódikus depressziós gyerekek motiváltabbak lehetnek passzív vagy aktív ellenállás (15%-ban komorbid oppozíciós zavar) motiváció kiépítése és fenntartása

55 Szorongásos zavarok elkülönítése 1. Pánik : rosszullét, szituációtól független 2. Szociális fóbia: rosszullét szituációban 3. Agorafóbia: félelem zsúfolt terektıl, elkerülés 4. Kényszer: visszatérı gondolat, ill. cselekvés 5. Egyszerő fóbia: konkrét tárgy 6. Poszttraumás stressz: nem átlagos trauma után 7. GAD: krónikus aggódás, feszültség 8.Szeparációs szorongás

56 Fiziológiai tünetekt 1. Szájszárazság 2. Izzadás 3. Gyomorfájás 4. Remegés 5. Fejfájás, szédülés 6. Torokgombóc érzés 7. Szívdobogás

57 Viselkedésbeli sbeli tünetekt 1. Szemkontaktus hiánya 2. Elkerülés 3. Lábrázás 4. Kéztördelés, körömrágás 5. Halk beszéd

58 Kognitív v tünetekt Negatív önközlések Negatív predikciók Logikai hibák

59 Kognitív v tünetekt Félelem a veszélytıl Katasztrofizálás Félelem a fájdalomtól Önkritikus gondolatok Félelem mások értékelésétıl Környezet elvárásainak félreértelmezése

60 Epstein, S. A szorongás s kognitív elmélet letének alapjai A veszélylehetıséget tartalmazó helyzetek feletti kontroll élménye befolyásolja a szorongás alakulását Lazarus, A.A. Elsıdleges minısítés (veszélyes-e?) Másodlagos minısítés (elhárítható-e?) Igen támadás, védekezés Nem szorongás Mórotz Kenéz, 2004

61 Beck szorongás-koncepci koncepciója Szorongás alapja: helyzetek veszélyességének megítélése és a veszéllyel szemben mobilizálható erıforrások viszonya Erre vonatkozó becslések: helyzetértékelı automatikus gondolatokban fogalmazódnak meg. DE! Szorongó egyénnél diszfunkcionális sémák akadályozó tényezık. Mórotz Kenéz, 2004

62 A szorongás-tanul tanulás s kettıs faktor elmélete lete Szorongásos válasz kondicionálódása Operáns elkerülı reakció megjelenése - passzív (pl: fóbia) - aktív (pl. kényszer) Megerısítés

63 A kezelés s elıtt Mit kezeljünk? Diagnózis Funkcióromlás Mivel kezeljünk? Gyógyszeres kezelés Pszichoterápia

64 Érvek a terápia mellett a szorongásos zavarok nem enyhülnek az idıvel (pl. Keller et al., 1992; Pine, Cohen, Gurley, Brook, & Ma, 1998) szorongó felnıttek jelentıs része gyermekkori szorongásról is beszámol (e.g., Öst, 1987; Sheehan, Sheehan, & Minichiello, 1981; Weissman, Leckman, Merikangas, Gammon, & Prusoff, 1974) depresszióval (Last, Hersen, Kazdin, Finkelstein, & Strauss, 1987) és suicidalitással való társulás (Brent et al., 1986)

65 Érvek a terápia mellett a gyermekkori szorongásos zavarok általában idıben megelızik a depresszív zavarokat (e.g., Biederman, Faraone, Mick, & Lelon, 1995; Brady & Kendall, 1992; Kovacs, Gatsonis, Paulauskas, & Richards, 1989) potenciális rizikófaktor a késıbbi szerhasználatra (Compton, Burns, Egger, & Robertson, 2002) öngyógyító próbálkozás? (Manassis & Monga, 2001)

66 A szorongásos sos zavarok kognitív viselkedéster sterápiájának alapjai Új tanulási tapasztalat megszerzése Hatékonyság-tudat kialakítása Diszfunkcionális kognitív sémák korrekciója

67 A kognitív v viselkedéster sterápia Konceptualizáció Viselkedéses elemek Kognitív elemek elemei Menet: általánosabb rész (edukáció), majd specifikusabb (egyénre szabott rész gyakorlás)

68 CBT - specificitások sok SAD, iskolafóbia: expozíció, coping technikák, jutalmazási rendszer Specifikus fóbia: pszichoedukáció + CBT in vivo expozíció, jutalmazási r. v. kognitív önkontroll stratégiák GAD: szorongással kapcsolatos kognitív folyamatok azonosítása Szociális fóbia: szociális készségek tréningje, szülık bevonása (pl. modellálás) OCD: ingerexpozíció, válasz-megelızés, ingerelárasztás Pánik: vészjelzık azonosítása, relaxáció, légzés

69 Coping Cat: FÉLSZF LSZ-program Szorongás jeleinek felismerése - Érzések felismerése - Testi jelek felismerése Kognitív folyamatok felismerése Szorongáskezelı stratégiák tanítása

70 A Coping Cat / Merész Macska program kombinált stratégiák a tünetek három területének megfelelıen szisztematikus deszenzitizáció hierarchizált expozíció modellálás modelltanulás képregény film élı modell gyakorlás in vivo vs imaginált helyzetek

71 FÉLSZ? LSZ? - program F = Feszült vagy? (Affektív edukáció, feszültség jeleinek felismerése, relaxáció) É = Érdemes ennyire félni? Anxiogén gondolatok azonosítása és módosítása L = Lehet valamin változtatni? Problémamegoldás Sz=Szerinted hogy ment? Miért érdemelsz jutalmat? Önjutalmazás és önminısítés

72 Kognitív v viselkedéster sterápiás technikák Problémamegoldás Pl. LÉPCSİ Modellálás Terapeuta, film, képregény Jutalmazás Negatív automatikus gondolatok azonosítása és korrekciója

73 Kognitív v viselkedéster sterápiás Kisebb gyerekeknél technikák Gondolatok és érzések összefüggései Mások történetei Képregények Szerepjáték Rávezetı kérdések

74 Kognitív v viselkedéster sterápiás technikák Házi feladatok - a in vivo gyakorlás idıtartamának maximalizálása Hierarchizált expozíció Elképzelt In vivo a hatékony terápiához feltétlen szükséges Tervek készítése Reklám

75 Kognitív v viselkedéster sterápiás Család bevonása Pszichoedukáció technikák Ülések végén megbeszélés Az egész családnak szóló feladatok Szükség esetén családos ülések Csoport

76 Struktúra ra Strukturált: 16+1 ülés 1-8. ülés: terápiás szakasz ülés: gyakorlás (3-4. ülés között: Szülı konzultáció) 8-15-(18) éves korosztály számára Terapeuta kézikönyv, munkafüzet, jegyzetfüzet FOKOZATOSSÁG

77 ülés Rapport, program bemutatása Szorongás testi jeleinek felismerése+naplóvezetés (Jegyzetfüzet) Gyermek saját szorongásos testi reakcióinak azonosítása Relaxálás (ld. PASCET+lokalizált relaxáció)

78 Ülés s a szülıkkel: célok c és feladatok 1. Szülı kooperációjának megnyerése 2. Tájékoztatás, információnyújtás 3. Terápia célja: Nem a szorongás megszüntetése, hanem olyan készségek megtanítása, amelyek révén a GY tudni fogja, hogy hogyan és mikor küzdjön meg a szorongással 4. Szülık elvárásainak és kétségeinek megbeszélése 5. Részletes viselkedésdiagnosztika 6. Szülık szerepe a terápia során

79 ülés: GONDOLATOK Milyen bizonyíték van arra, hogy ez a gondolat igaz/ nem igaz? Lehetne-e máshogy értelmezni a helyzetet? Mi a legrosszabb dolog, ami történhet? Ha ez történne, kibírnám? Mi a legjobb dolog, ami történhet? Mi a legvalószínőbb, hogy történni fog? Ha egy barátom vagy barátnım lenne ilyen helyzetben, és ugyanez a gondolat járna a fejében, mit mondanék neki?

80 Helyzet Érzés Gondolat Valóságnak jobban megfelelı gondolat

81 7. ülés: Önminısítés és jutalmazás s gyakorlása Képregény (szövegbuborékok kitöltése vagy film bemutatása Terapeuta, mint coping modell Helyzetek (képregény és GY saját élményei) a. Teljes siker b. Részleges siker is siker (pl: Michael Jordan) c. Sikeres megküzdés a szorongással, azonban minden erıfeszítés ellenére negatív a végsı kimenetel ( Önjutalmazás, amely akkor is jár, ha a végkifejlet kedvezıtlen lesz )

82 8. ülés Készségek átismétlése FÉLSZ négy lépéses megküzdési terv megtanítása

83 ülés: GYAKORLÁS Enyhe, közepes, erıs szorongást kiváltó helyzetekben gyakorlás In vivo és in sensu helyzetek Zárás: játékos összefoglaló: reklám

84 Csoportos formában Alapvetıen en bentlakásos program Zárt csoport fıf 5 napos (speciális esetben 2x5 napos) Kitöltend ltendı tesztek: Spielberger-Gy, GYD, CBCL Napi több t perces csoportfoglalkozás A team összetétele: tele: 1 állandó orvos, 1 változv ltozó orvos, 1 pszichológus, 2 állandó ápoló Szülıcsoport - az elsı és s az utolsó napon

85 Hétfı Kedd Szerda Csütörtök Péntek 9-10 Mozgás Mozgás Mozgás Magabiztosság Szülıcsoport Tevékenység Relaxáció asszertív tréning/ Filmcsoport/ Piszkálódás kezelése Búcsúcsop Bemutatkozó csoport Csoportos viselkedésdiagnosztika (Pszichoeduk áció) órától Kreatív foglalkozás LÉPCSİ Gondolat Összefoglalás Kreatív foglalkozás Kreatív foglalk. Kreatív foglalkozás Szülıcsoport

86 Hétfı Kedd Szerda Csütörtök Péntek 9-10 Mozgás Mozgás Mozgás Asszertív tréning/ Szülıcsoport Magabiztos fellépés LÉPCSİ Felelés Filmcsoport/ Piszkálódás kezelése Búcsúcsop Bemutatkozó csoport Csop.visdg (Pszichoedukáció) Relaxáció Gondolat önminısítés önjutalmazás összefoglalás Szülıcsoport órától Kreatív foglalkozás Kreatív foglalkozás Kreatív foglal. Kreatív foglalkozás

87 Hatékonys konyságvizsgálat Vizsg. személyek: 99 szorongó gyermek (53 fiú, 46 lány) átl. életkor: 13,19 Dg.: DSM-IV Tesztfelvétel idıpontjai: csoport kezdetén és végén Statisztikai módszer: Páros T-próba

88 A Spielberger és a Beck tesztek eredményei (n=99) 38,11 38,83 33,48 30,82 17,32 spiel. T spiel. Á Beck 10,45 terápia elıtt terápia után p<0.01

89 A SCL-90R tünetlista átlageredményei (n=99) p<0.01 terápia elıtt terápia után s z o m a t. k é n y s z. in t. é rz. d e p r. s z o r. e lle n s. fó b ia p a ra n o ia p s z ic h o t.

90 Köszönöm m a figyelmet!