A talajfelszíni kéreg képződése és hatása a szélerózióra
|
|
- Márk Kiss
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A talajfelszíni kéreg képződése és hatása a szélerózióra Lóki József Négyesi Gábor Bevezetés A hazai különböző genetikai talajok deflációérzékenységének és a szélerózió elleni védekezés lehetőségeinek tanulmányozása során nagy gondot fordítottunk az öntözés hatásának vizsgálatára. A szélcsatornában az öntözött talajokkal végzett kísérletek során felfigyeltünk arra, hogy a felszín száradása közben a különböző genetikai talajokon eltérő vastagságú és keménységű kéreg alakult ki. A kéregdarabok, a méretüktől, illetve vastagságuktól függően, rövidebb hosszabb ideig védelmet nyújtottak a szélerózió ellen. A talajok kérgesedésével, cserepesedésével foglalkozó talajtani tanulmányok (Blaskó L. Karuczka A. 1998a, 1998b) felhívták a figyelmet e talajfizikai tényező jelentőségére. A kialakuló kéreg hatással van a talaj vízgazdálkodására, a növények csírázására, kelésére és fejlődésére. Meghatározták néhány talaj kérgesedési hajlamát, illetve a keletkezett kérgek stabilitási jellemzőit. Az eddigi eredményeik alapján megállapították, hogy a nagyobb agyagtartalmú, Na-ot és Mg-ot tartalmazó talajokon következik be legrövidebb idő alatt a felszíni kéreg kialakulása. A széleróziós kutatások a defláció ellen védelmet nyújtó kéreg kialakításának lehetőségével foglalkoznak, továbbá annak hatását tanulmányozzák. Kísérletek folytak olyan irányban is, hogy különbözõ adalékanyagok segítségével fokozzák a homokszemek kohézióját, és így csökkentsék a széleróziót. A munkálatoknál azt is figyelembe vették, hogy az adalékanyagok egyúttal a homoktalajok termőképességét is fokozzák. Hollandiában és Dániában már régebb idő óta iszapot kevertek a homokhoz, és így az jobban ellenállt a szél támadásának. A lazább talajok szélerózió elleni védelmére eredményesen alkalmazták az agyagot, bentonit szuszpenziót, és a különböző műgyantákat. Hazai viszonylatban a múlt század hatvanas években Gáti F. és Kazó B. (1965) eredményes kísérleteket végeztek agyag humusz polimer (AHP) alapú trágyakészítmények felhasználásával. Később Bodolayné (1974) és M. Dikkeh (1991) különböző vegyi anyagok alkalmazásával végzett széleróziót csökkentő kísérleteket. A most említett eljárások többsége ugyan sikerrel használható a szélerózió elleni küzdelemben, de egyrészt költséges voltuk, másrészt a környezeti ártalmak miatt nem tudtak szélesebb körben elterjedni. Az elmúlt két évtizedben a Debreceni Egyetemen (Lóki J. 1994) folytak laboratóriumi és terepi kísérletek környezetkímélő kéregképző szerek alkalmazására is. Ebben a tanulmányban csak az öntözés (csapadék) hatására kialakuló kéreg és a szélerózió közötti összefüggések eddigi eredményeit mutatjuk be. Kutatásainkat a T számú OTKA támogatásával végeztük. Anyag és módszer A kéreg tanulmányozását 24 helyről származó (1. ábra) 10 genetikai talajtípuson (1. táblázat) végeztük el. A terepen, egyrészt a szedimentológiai, másrészt a szélcsatorna vizsgálatokhoz a különböző genetikai talajtípusokból ugyanabból a felső szántott rétegéből gyűjtöttünk mintát. egyetemi docens Debreceni Egyetem Természeti Földrajzi Tanszék ** V. évf. tájvédő geográfus hallgató Debreceni Egyetem
2 1. ábra A kéregvizsgálatba bevont talajok mintavételi helye (a számok a talajtípust jelentik) 1. táblázat A mintavételi helyek EOV koordinátái és a genetikai talajtípusok száma EOV Genetikai EOV Genetikai Y X Mintavétel helye talajtipus száma Y X Mintavétel helye talajtipus száma Hajdúdorogtól K-re 4.2 km Pusztamonostortól K-re Szentlőrinckáta Orosháza Tiszaigar I Újkígyós vége Mikétől DK-re Doboztól K-re Lipótfától É-ra Mezőberény - Békés 22 között Zabar Szabadkígyós Nagykamarás (Bánkút) Tépe Szabadkígyós-Újkígyós Berettyószentmártontól 23 között D-re Tiszaigar II Komáditól ÉÉNy-ra Hajdúnánástól K-re 2.1 km Mezőgyántól DNy-ra Józsa Szeghalom - Körösladány 23 között Nekézseny Komáditól D-re 29 A laboratóriumi kísérleteket a Debreceni Egyetem Fizikai Földrajzi Laboratóriumaiban végeztük. A vizsgálatainknál nagyon fontos a talajminták szemcseösszetételének mész- és humusztartalmának ismerete. A szemcsemérettől jelentősen függ a felszínre jutott víz beszivárgásának és a kapilláris emelésnek a mértéke. A mész- és humusztartalom pedig a szemcsék
3 összetapadásánál, aggregátumok képződésénél játszik szerepet. A humusztartalom a nedvességmegtartó képesség és a növényzet fejlődése szempontjából is fontos. A talajok szemcseösszetételét szitálással és iszapolással (Köhn-pipetta), mésztartalmát Scheibler készülékkel, humusztartalmát Tyurin-módszerrel határoztuk meg. 2. ábra A Debreceni Egyetem szélcsatornája A széleróziós vizsgálatokat egyetemünk szélcsatornájában (2. ábra) végeztük. A szélcsatorna-kísérletekhez begyűjtött eltérő nedvességtartalmú mintákat szárítószekrényben kiszárítottuk, majd 1.8 mm lyukátmérőjű drótszita segítségével eltávolítottuk a talajban előforduló szennyeződéseket (tarlómaradványok, gyomok, gyökerek, stb.), valamint a nagyobb talajrögöket. Az így előkészített légszáraz talajjal töltöttük meg a 30x50 cm felületű 5 cm mélységű fémtálcákat, majd 0.5, 1.0, 2.0 és 5.0 mm csapadéknak megfelelő vizet egyenletesen (permetezővel) juttattunk a minták felszínére. A szélcsatornában a kísérleteket négy sebességfokozaton végeztük. A kísérletsorozattal azt mértük, hogy a különböző genetikai talajok esetén az egyes sebességfokozatokon mennyi idő szükséges a talajba juttatott víz elpárologtatásához. A kiszáradt, cserepesedett talajokról digitális fényképezővel felvételeket készítettünk, továbbá meghatároztuk a kéregminták szemcseösszetételét, humusz- és CaCO 3 tartalmát. A mérési eredményeket számítógépen dolgoztuk fel. A különböző talajtípusokkal végzett szélcsatorna kísérleteink alapján megállapíthatjuk, hogy a talajok kiszáradásához, és a szélerózió beindulásához szükséges idő nagyon eltérő.
4 Eredmények A 24 talajmintán végzett kísérletek alapján megállapíthatjuk, hogy a talajok kiszáradási üteme a talajok víztartó képességétől függően változott, amely mind a tíz talajtípusnál eltérő volt. A mérésadatok azt mutatják, hogy az egyes talajtípusokon belül, a különböző helyről származó talajoknál, a kiszáradás mértéke változik. A több finom frakciót tartalmazó talajok kiszáradása lassabban megy végbe. Hasonló a helyzet a humusztartalommal is. A száradási idő a talaj szerkezetén kívül függ a levegő hőmérsékletétől, páratartalmától és nem utolsó sorban az áramló levegő sebességétől. Korábbi kísérletekkel (Lóki J. 1994) már igazoltuk, ha a szél sebessége meghaladja a 9 m/s-ot, akkor a száradás üteme gyorsabb lesz. A talajok kiszáradása természetesen attól is függ, hogy az adott sebességű légmozgás mennyi ideig tart. A szélcsatornában mértük a levegő páratartalmát és hőmérsékletét is. A kísérletek eredményei alapján megállapíthatjuk, hogy azonos hőmérséklet mellett a páratartalom kezdeti gyors emelkedése az idő múlásával lelassul. Ez egyrészt azzal magyarázható, hogy a széllaboratóriumban ugyanaz a levegő jár körbe, tehát a nagyobb nedvességtartalmú levegő egyre nehezebben veszi fel a párolgó nedvességet, másrészt pedig azért is, mert a felszín alatti rétegből nehezebben emelkedik felfelé a víz. Ez a talajok szerkezetétől függően változik. A talaj felső rétegének száradásakor elkezdődik a felszíni kéreg kialakulása. Ennek egyik jele a felszín színének változásában mutatkozik meg, de ezt követően hamarosan kisebb repedések képződnek. A repedések hossza és szélessége fokozatosan nő, majd a felszínt teljesen behálózzák. A talaj felszínét különböző alakú és méretű kéregpoligonok borítják. A poligonok felületének nagysága talajtípusonként eltérő (3., 4. ábra). 3. ábra Kéregképződéskor kialakuló repedéshálózat kovárványos barna erdőtalajon A felszíni kéreg képződését a száradó talaj részecskéinek összetapadása okozza, ami az őket körülvevő vízhártya zsugorodása miatt jön létre. A talaj száradása, a víz párolgása anyagveszteséggel, illetve térfogatcsökkenéssel jár, ezért ahol kisebb a részecskéket összetar-
5 tó erő ott alakul ki a repedés. A repedések kialakulásával a felszín érdessége megváltozik. A repedésekbe benyomuló levegő a repedésperemek hatására örvénylő mozgásba kezd, ami egyrészt felgyorsítja a poligonok peremének száradását, másrészt az alsóbb rétegek kiszáradását is elősegíti. A poligonok peremének gyorsabb száradása újabb térfogatcsökkenést idéz elő, ami a peremek felhajlásában mutatkozik meg. Ez a jelenség a növényzetmentes felszínen a szabadban is gyakran megfigyelhető (5. ábra). 4. ábra Kéregképződéskor kialakuló repedéshálózat mélyben sós réti csernozjom talajon 5. Ártéri üledék kérgesedése Tarpa határában
6 A kéregperem felhajlása fokozza a levegő örvénylő mozgását, a kéreg alatti szemcsék kiszáradását. Megfelelő szélerősség esetén szemcsék indulnak el a repedésből és beindul a szélerózió. A kiáramló szemcsék helyére levegő tódul és az idő múlásával a kéreg alátámasztás nélkül bizonytalan helyzetbe kerül (6. ábra). A billegő mozgást végző kéreg tovább szárad, súlya csökken, felszínét pedig a repedésből kijutó, ugráló mozgást végző szemcsék bombázzák. A kéreg vastagságától, méretétől és a szél erejétől függ, hogy mi lesz a további sorsa. A kísérletek során előfordult, hogy a szél az egész kéregdarabot felfordította, összetörte (7. ábra). 6. ábra Alátámasztás nélküli kéregdarabok a szélerózió kezdetén 7. ábra Szél által felforgatott, összetöredezett kéregdarabok A szélerózió során nagyon gyakran előfordul, hogy az ugráló szemcsék hatására vékonyodnak és töredeznek szét a kéregdarabok. A kéreggel nem védett felszínrészeken a szélerózió felerősödése figyelhető meg.
7 ,63 0,63-0,32 0,32-0,2 0,2-0,1 0,1-0,05 0,05-0,02 0,02-0,01 0,01-0,005 0,005-0,002 0,002-0,001 < 0,001 A kérgek védő hatása elsősorban a méretüktől, vastagságuktól függ. Ez pedig talajonként változott, ezért méréseket végeztünk annak megállapítása céljából, hogy mitől függ a különböző talajokon kialakuló kéreg tulajdonsága, illetve az milyen hatással lehet a szélerózióra. A kérgek kialakulása és jellemzőik elsősorban a talajok mechanikai összetételétől, humusz- és CaCO 3 -tartalmától függnek. Ezeken kívül a talajban előforduló különféle alkotóknak és a víznek is szerepe van. Összehasonlítva az eredeti talaj és a kéreg szemcseösszetételét a következőket állapíthatjuk meg: Általánosságban elmondható, hogy a kéregben a szemcsék finomodása figyelhető meg. A nedvesség hatására a talajszemcsék szétesnek, majd a nedves talajban átrendeződnek és száradáskor más-más szemcseméretet alkotva összetapadnak. A futóhomokban pl. gyakori a 0,1 0,2 mm átmérőjű szemcsék arányának növekedése, továbbá az iszaptartalom emelkedése (8. ábra). % 70 A talaj és a kéreg szemcseösszetétele Tiszaigartól É-ra talaj kéreg mm 8. ábra A talaj és a kéreg szemcseösszetételének változása futóhomokban Az alacsony iszap- és agyagtartalom miatt a szemcsék közötti kohézió kicsi, ezért a kéregképződés jelentéktelen. A kéreg keménysége elsősorban a CaCO 3 - tartalomtól függ. Azokban a mintákban, amelyekben magasabb volt a mésztartalom, a kéregben ez még tovább növekedett. Ennek ellek ellenére mégsem alakul ki olyan keménységű és vastagságú kéreg, amely hosszabb ideig védelmet nyújtana a felszínnek. Az aprószemű homok arányának növekedése gyorsítja a széleróziót. A futóhomok talajok humusztartalma általában 1 % alatti, ezért nincs kéregnövelő hatása. A mérések azt mutatták, hogy a humusztartalom még tovább csökkent, de ez elsősorban a beinduló széleróziónak köszönhető. A kötöttebb talajoknál a kéregben a finomabb frakciók arányának növekedése mérhető (9. ábra), azonban az egyes szemcseméretek növekedése talajonként nagy változatosságot mutat. A keményebb kérgek a magasabb agyagtartalmú talajok felületén alakultak ki. A méréseredmények szerint annál a talajnál, amelyiknél a kalcium-karbonát érték nőtt a kéregben, a humusztartalom csökkent. Ugyanez fordítva is igaz: Ha egy talaj kérgének alacsonyabb a kalcium karbonát tartalma, mint magának a talajnak, akkor a kéregben magasabb a humusztartalom, mint magában a talajban.
8 ,63 0,63-0,32 0,32-0,2 0,2-0,1 0,1-0,05 0,05-0,02 0,02-0,01 0,01-0,005 0,005-0,002 0,002-0,001 < 0,001 % 40 A talaj és a kéreg szemcseösszetétele Zabar talaj kéreg mm 9. ábra A talaj és a kéreg szemcseösszetételének változása agyagbemosódásos barna erdőtalajban Összefoglalás A csapadék, vagy az öntözés hatására jól átnedvesedett, majd kiszáradt talaj felszínén kisebb nagyobb stabilitású kéreg alakul ki, amely a széleróziót csökkenti, illetve az ellenállást növeli. Az átnedvesedett feltalajban egyrészt az anyag átrendeződik, másrészt a víz hatására kémiai folyamatok játszódnak le. A felszín száradásakor a részecskéket burkoló vízhártya zsugorodik, aminek következtében a részecskék összetapadása, cementációja figyelhető meg. A száradással együtt járó térfogatcsökkenés hatására a felszínen repedések keletkeznek. A repedéshálózat sűrűsége és a keletkező poligonok mérete talajtípusonként eltérő. A repedések kialakulása után a további száradás hatásaként a kéregdarabok peremei elvékonyodnak és felhajlanak. Egyrészt a felszínen kialakuló repedések, másrészt a felhajló kéregdarabok az áramló levegőben örvényeket alakítanak ki. Az örvényekben felgyorsuló levegő a repedésekben a felszín alatt gyorsítja a talaj kiszáradását, továbbá a fellazuló, kisebb kohézióval rendelkező szemcséket kiszívja. A szemcsék távozása után a kéregdarabok alatt kisebb nagyobb üregek alakulnak ki, ezért a stabilitásuk is csökken. Abban az esetben, ha a szél sebessége a felszín felett 10 cm magasan meghaladja a m/s-ot a kéregdarabok gyakran felfordulnak és összetöredeznek. A kérgek keménysége, vastagsága a talajok mechanikai összetételétől, humusz- és CaCO 3 -tartalmától függ. A különböző talajokon kialakuló kérgek védőhatása nagyon változó, de erős szélben viszonylag rövid ideig nyújt védelmet még a kötöttebb talajokon is. Irodalom Blaskó L. Karuczka A. (1998): Különböző Ca-Mg-Na telitettségű talajok kérgesedési hajlama. XII. Orsz. Környezetvédelmi Konf. Siófok. pp
9 Blaskó L. Karuczka A. (1998):a talajok kérgesedési, cserepesedési hajlama és a felszínlezáródás mérséklési lehetőségei. www. date.hu/kiadvány/tessedik/1/blasko.pdf p. 9. Bodolay I.né (1974): A szélerózió fellépése és megelőzése ásványi eredetű talajainkon. Kandidátusi értekezés. Budapest. p Gáti F. és Kazó B.(1965): Kísérletek anyag-humusz-polimer (AHP) alapú trágyakészítmények felhasználására homoktalajon. Agrokémia és Talajtan. 14. pp Lóki J. (1994): Mezőgazdaság-központú természetföldrajzi vizsgálatok a Duna-Tisza köze É-i felének példáján. Kandidátusi értekezés. Debrecen. p M. Dikkeh (1991): A szélerózió néhány törvényszerüségének és védekezési lehetőségének vizsgálata. Kandidátusi értekezés. Gödöllő. p.128.
A HAZAI SZÉLERÓZIÓS KUTATÁSOK MATEMATIKAI ÖSSZEFÜGGÉSEI. Lóki József 1. Bevezetés. 1. ábra. Magyarország futóhomok területei
Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. A HAZAI SZÉLERÓZIÓS KUTATÁSOK MATEMATIKAI ÖSSZEFÜGGÉSEI Lóki József 1 Bevezetés A szélerózió törvényszerűségeinek vizsgálatával már több mint fél évszázada foglalkoznak
RészletesebbenA Nyírség potenciális széleróziós térképe 1 - szélcsatorna mérések alapján -
A Nyírség potenciális széleróziós térképe 1 - szélcsatorna mérések alapján - Abstract. Experimental measures were carried out in the wind tunnel of University of Debrecen to draw potential wind erosion
RészletesebbenSzéleróziótól veszélyetetett területek
Talajvédelem V. Szélerózió okai, széleróziós károk. Széleróziót kiváltó tényezők. Széleróziót befolyásoló tényezők. A talajrészecskék mozgásának módjai. Deflációs felszíni formák. A defláció elleni védekezés
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A hidrológiai körfolyamat elemei; beszivárgás 9.lecke Intercepció A lehulló csapadék
RészletesebbenAz állományon belüli és kívüli hőmérséklet különbség alakulása a nappali órákban a koronatér fölötti térben május és október közötti időszak során
Eredmények Részletes jelentésünkben a 2005-ös év adatait dolgoztuk fel. Természetesen a korábbi évek adatait is feldolgoztuk, de a terjedelmi korlátok miatt csak egy évet részletezünk. A tárgyévben az
RészletesebbenIsmeretterjesztő előadás a talaj szerepéről a vízzel való gazdálkodásban
A Föld pohara Ismeretterjesztő előadás a talaj szerepéről a vízzel való gazdálkodásban MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet (TAKI) Talajfizikai és Vízgazdálkodási Osztály, Bakacsi Zsófia 2 Minden léptékben
RészletesebbenNégyesi Gábor 1 Pálfi Aletta 2. Bevezetés SZÉLERÓZIÓ-VESZÉLYEZTETETTSÉG VIZSGÁLATA HAJDÚHÁTI MINTATERÜLETEN 3
Négyesi Gábor 1 Pálfi Aletta 2 SZÉLERÓZIÓ-VESZÉLYEZTETETTSÉG VIZSGÁLATA HAJDÚHÁTI MINTATERÜLETEN 3 Bevezetés A szélerózió a Föld számos pontján, így hazánkban is komoly károkat okoz, a növényzetben, az
RészletesebbenTalajmechanika. Aradi László
Talajmechanika Aradi László 1 Tartalom Szemcsealak, szemcsenagyság A talajok szemeloszlás-vizsgálata Természetes víztartalom Plasztikus vizsgálatok Konzisztencia határok Plasztikus- és konzisztenciaindex
RészletesebbenA MÉLYMŰVELÉS SZÜKSÉGESSÉGE MÓDJA ÉS ESZKÖZEI
A MÉLYMŰVELÉS SZÜKSÉGESSÉGE MÓDJA ÉS ESZKÖZEI Mélylazítás célja és szükségessége Célja: a talaj fejlődési folyamatainak eredményeként vagy egyéb talajtani és agrotechnikai okokból a talaj mélyebb rétegeiben
RészletesebbenA kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: A különböző kémhatású talajok eltérő termőképességének megismertetése
A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: A különböző kémhatású talajok eltérő termőképességének megismertetése Eszközszükséglet: Szükséges anyagok: homoktalaj, erdőtalaj, desztillált víz, 0,02 m/m %-os
RészletesebbenVörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel
Vörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel Dr. Gyuricza Csaba SzIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Növénytermesztési Intézet, Gödöllő Dr. László Péter MTA Talajtani
RészletesebbenA nyomás. IV. fejezet Összefoglalás
A nyomás IV. fejezet Összefoglalás Mit nevezünk nyomott felületnek? Amikor a testek egymásra erőhatást gyakorolnak, felületeik egy része egymáshoz nyomódik. Az egymásra erőhatást kifejtő testek érintkező
RészletesebbenDEBRECENI EGYETEM Agrártudományi Centrum Mezőgazdaságtudományi Kar Fölhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet Debrecen, Böszörményi út 138
A T C DEBRECENI EGYETEM Agrártudományi Centrum Mezőgazdaságtudományi Kar Fölhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet Debrecen, Böszörményi út 138 BALMAZ típusú mélylazító munkájának minősítése
RészletesebbenKörnyezeti elemek védelme II. Talajvédelem
Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI
RészletesebbenTALAJVIZSGÁLATI MÓDSZEREK
TALAJVIZSGÁLATI MÓDSZEREK Talajszerkezet vizsgálati módszerei A talajszerkezet elemzését a vizsgálandó terület adatainak gyűjtésével kell kezdeni Az adatgyűjtés első fázisa a talajtani információk beszerzése
RészletesebbenHOMOKTALAJOK. Hazai talajosztályozási rendszerünk korszerűsítésének alapelvei, módszerei és javasolt felépítése
Hazai talajosztályozási rendszerünk korszerűsítésének alapelvei, módszerei és javasolt felépítése HOMOKTALAJOK Gödöllő, 2015.03.02. Szabóné Kele Gabriella Főtípusok és talajtípusok a hazai genetikai szemléletű
RészletesebbenKOMMUNÁLIS SZENNYVÍZISZAP KOMPOSZTÁLÓ TELEP KÖRNYEZETI HATÁSAINAK ÉRTÉKELÉSE 15 ÉVES ADATSOROK ALAPJÁN
KOMMUNÁLIS SZENNYVÍZISZAP KOMPOSZTÁLÓ TELEP KÖRNYEZETI HATÁSAINAK ÉRTÉKELÉSE 15 ÉVES ADATSOROK ALAPJÁN KARDOS LEVENTE 1*, SIMONNÉ DUDÁS ANITA 1, VERMES LÁSZLÓ 1 1 Szent István Egyetem Kertészettudományi
RészletesebbenMinták előkészítése MSZ-08-0206-1:78 200 Ft Mérés elemenként, kül. kivonatokból *
Az árajánlat érvényes: 2014. október 9től visszavonásig Laboratóriumi vizsgálatok Talaj VIZSGÁLATI CSOMAGOK Talajtani alapvizsgálati csomag kötöttség, összes só, CaCO 3, humusz, ph Talajtani szűkített
RészletesebbenTALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek
TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek A talajszennyezés csökkenése/csökkentése bekövetkezhet Természetes úton Mesterséges úton (kármentesítés,
RészletesebbenSósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán
Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Allow Khomine 1, Szanyi János 2, Kovács Balázs 1,2 1-Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2-Miskolci
RészletesebbenTalajvizsgálat! eredmények gyakorlati hasznosítása
a legszebb koronájú törzsekben. Sok, virággal túlterhelt fának koronáját láttam mér kettéhasadva, letörve lógni a csonka törzsön. A hasznos rovarok közül a méhek jelentőségét kívánom befejezésül megemlíteni.
RészletesebbenAszálykárok csökkentése biobázisú talajadalék felhasználásával. Záray Gyula professor emeritus
Aszálykárok csökkentése biobázisú talajadalék felhasználásával Záray Gyula professor emeritus Aszály definíciója: hosszú időtartamú szárazság, csapadékhiány, amelynek következtében a növénytermesztés kárt
RészletesebbenKarbonát és szilikát fázisok átalakulása a kerámia kiégetés során (Esettanulmány Cultrone et al alapján)
Karbonát és szilikát fázisok átalakulása a kerámia kiégetés során (Esettanulmány Cultrone et al. 2001 alapján) Kő-, kerámia- és fémek archeometriája Kürthy Dóra 2014. 12. 12. 1 Miért fontos? ősi kerámiák
RészletesebbenMSZ 20135: Ft nitrit+nitrát-nitrogén (NO2 - + NO3 - -N), [KCl] -os kivonatból. MSZ 20135: Ft ammónia-nitrogén (NH4 + -N),
Az árlista érvényes 2018. január 4-től Laboratóriumi vizsgálatok Talaj VIZSGÁLATI CSOMAGOK Talajtani alapvizsgálati csomag kötöttség, összes só, CaCO 3, humusz, ph Talajtani szűkített vizsgálati csomag
RészletesebbenMÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2015 nyilvántartási számú 1 akkreditált státuszhoz
MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1214/2015 nyilvántartási számú 1 akkreditált státuszhoz A VEKOR Korrózióvédelmi Analitikai Kft. bevonatvizsgáló laboratórium (8200 Veszprém, Wartha Vince u. 1/2.
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az öntözési rend mennyiségi, minőségi és időrendi kérdései. 38.lecke Az öntözés gyakorlati
RészletesebbenTERMÉSZETTUDOMÁNY. ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 23. KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM
Természettudomány középszint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 23. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM I. Természetvédelem
RészletesebbenA TALAJ. Talajökológia, 1. előadás
A TALAJ Talaj fogalma, fontosabb tulajdonságai Talajökológia, 1. előadás A talaj jfogalma A talaj a szilárd földkéreg legfelső (pedoszféra, 5 m vastagság), laza, termékeny takarója. Háromfázisú, heterogén,
Részletesebbenóra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6
Időjárási-éghajlati elemek: a hőmérséklet, a szél, a nedvességtartalom, a csapadék 2010.12.14. FÖLDRAJZ 1 Az időjárás és éghajlat elemei: hőmérséklet légnyomás szél vízgőztartalom (nedvességtartalom) csapadék
RészletesebbenA HAZAI HOLOCÉN HOMOKMOZGÁSI PERIÓDUSOK, VALAMINT A LABORATÓRI-
A HAZAI HOLOCÉN HOMOKMOZGÁSI PERIÓDUSOK, VALAMINT A LABORATÓRI- UMI ÉS TEREPI MÉRÉSEKKEL MEGHATÁROZOTT SZÉLERÓZIÓ VESZÉLYE A VÉ- DEKEZÉSI LEHETŐSÉGEK TÜKRÉBEN Zárójelentés A most zárult négyéves kutatás
RészletesebbenVíz az útpályaszerkezetben
40. Útügyi Napok SZEGED 2015. szeptember 15-16. Víz az útpályaszerkezetben Kovácsné Igazvölgyi Zsuzsanna tanársegéd Soós Zoltán PhD hallgató dr. Tóth Csaba adjunktus Az előadás tartalma Problémafelvetés
RészletesebbenA talaj termékenységét gátló földtani tényezők
A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november
RészletesebbenA talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre
ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja 2015. június 17. A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre Koltai Gábor 1 Rajkai Kálmán 2 Schmidt Rezső
RészletesebbenTavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai
Nyugat-Magyarorsz Magyarországi gi Egyetem, Erdımérn rnöki Kar Termıhelyismerettani Intézeti Tanszék Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai Nyers öntés talaj Humuszos öntés talaj
RészletesebbenA debreceni városklíma mérések gyakorlati tapasztalatai
A debreceni városklíma mérések gyakorlati tapasztalatai Bíróné Kircsi Andrea László Elemér Debreceni Egyetem UHI workshop Budapest, 2013.09.24. Mi a városklíma? Mezoléptékű klimatikus jelenség Mérhető,
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 22. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2009. május 22. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati
RészletesebbenA tantárgy besorolása: kötelező A tantárgy elméleti vagy gyakorlati jellegének mértéke, képzési karaktere 75/25. (kredit%)
Tantárgy neve: Talajtan Kreditértéke: 4 A tantárgy besorolása: kötelező A tantárgy elméleti vagy gyakorlati jellegének mértéke, képzési karaktere 75/25. (kredit%) A tanóra típusa és óraszáma: 28 óra előadás
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK
Mezőgazdasági alapismeretek középszint 0921 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010.május 14. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM
RészletesebbenFöldtani alapismeretek
Földtani alapismeretek A Földkérget alakító hatások és eredményük A Föld felépítése és alakító hatásai A Föld folyamatai Atmoszféra Belső geoszférák A kéreg felépítése és folyamatai A mállás típusai a
RészletesebbenBME Department of Electric Power Engineering Group of High Voltage Engineering and Equipment
Budapest University of Technology and Economics A MECHANIKAI JELLEMZŐK MÉRÉSE AZ ATOMERŐMŰVI KÁBELEK ÁLLAPOTVIZSGÁLATÁBAN Zoltán Ádám TAMUS e-mail: tamus.adam@vet.bme.hu A MECHANIKAI JELLEMZŐK MÉRÉSE AZ
RészletesebbenTALAJTAN I. Cziráki László 1014.
TALAJTAN I. Cziráki László 1014. A TALAJ FOGALMA A föld növények termesztésére alkalmas laza takarórétege Feltételesen megújuló erőforrás A talaj kialakulása Belső erők: Földrengés és vulkáni működés következtében
RészletesebbenJellegzetes alföldi toposzekvens 1.csernozjom 2.réti csernozjom 3.sztyeppesedő réti szolonyec 4.réti szolonyec 5.szolonyeces réti talaj 6.réti talaj 7
Az Alföld talajai Novák Tibor 2006. 05. 02. Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Jellegzetes alföldi toposzekvens 1.csernozjom 2.réti csernozjom 3.sztyeppesedő réti szolonyec 4.réti szolonyec 5.szolonyeces
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A defláció elleni védekezés agronómiai lehetőségei 85.lecke Defláció elleni védekezés
Részletesebben7. A talaj fizikai tulajdonságai. Dr. Varga Csaba
7. A talaj fizikai tulajdonságai Dr. Varga Csaba Talajfizikai jellemzők Szemcseösszetétel (textúra) Talajszerkezet Térfogattömeg, tömörség Pórustérfogat Vízgazdálkodási jellemzők Levegő és hőgazdálkodás
RészletesebbenVízszállító rendszerek a földkéregben
Vízszállító rendszerek a földkéregben Módszertani gyakorlat földrajz tanárjelölteknek Mádlné Szőnyi Judit szjudit@ludens.elte.hu Csondor Katalin Szikszay László Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék
RészletesebbenA talajok fizikai tulajdonságai I. Szín. Fizikai féleség (textúra, szövet) Szerkezet Térfogattömeg Sőrőség Pórustérfogat Kötöttség
A talajok fizikai tulajdonságai I. Szín Fizikai féleség (textúra, szövet) Szerkezet Térfogattömeg Sőrőség Pórustérfogat Kötöttség A talaj színe Munsell skála HUE 10YR A HUE megadja, hogy mely alapszínek
RészletesebbenDr. Tóth Árpád. Az öntözés és a talaj kapcsolata. 2015. február 23.
Dr. Tóth Árpád Az öntözés és a talaj kapcsolata 2015. február 23. A talaj Földtani (építész) értelemben a talajöv az atmo-, hidro-és litoszféra kölcsönhatása, átszövődése következtében kialakult ún. kontakt
RészletesebbenSzabadentalpia nyomásfüggése
Égéselmélet Szabadentalpia nyomásfüggése G( p, T ) G( p Θ, T ) = p p Θ Vdp = p p Θ nrt p dp = nrt ln p p Θ Mi az a tűzoltó autó? A tűz helye a világban Égés, tűz Égés: kémiai jelenség a levegő oxigénjével
RészletesebbenTestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor
Nézd meg a képet és jelöld az 1. igaz állításokat! 1:56 Könnyű F sak a sárga golyó fejt ki erőhatást a fehérre. Mechanikai kölcsönhatás jön létre a golyók között. Mindkét golyó mozgásállapota változik.
RészletesebbenTestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor
gázok hőtágulása függ: 1. 1:55 Normál de független az anyagi minőségtől. Függ az anyagi minőségtől. a kezdeti térfogattól, a hőmérséklet-változástól, Mlyik állítás az igaz? 2. 2:31 Normál Hőáramláskor
Részletesebben1. feladatsor megoldása
megoldása 1. feladat I. Atlasz használata nélkül a) 1. Popocatépetl A: Mexikóváros 2. Vezúv B: Róma 3. Fuji C: Tokió 6 pont b) rétegvulkán/sztratovulkán c) közeledő/ütköző 2. feladat a) városok folyók
RészletesebbenTájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenFolyadékok és gázok mechanikája
Folyadékok és gázok mechanikája A folyadékok nyomása A folyadék súlyából származó nyomást hidrosztatikai nyomásnak nevezzük. Függ: egyenesen arányos a folyadék sűrűségével (ρ) egyenesen arányos a folyadékoszlop
RészletesebbenSzakmai nap Nagypontosságú megmunkálások Nagypontosságú keményesztergálással előállított alkatrészek felület integritása
Szakmai nap Nagypontosságú megmunkálások Nagypontosságú keményesztergálással előállított alkatrészek felület integritása Keszenheimer Attila Direct line Kft vendégkutató BME PhD hallgató Felület integritás
RészletesebbenÁltalános klimatológia gyakorlat
Általános klimatológia gyakorlat Gál Tamás PhD hallgató tgal@geo.u-szeged.hu SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék 2009. április 2. Általános klimatológia gyakorlat III. Házi feladat. Természetes állapotban
RészletesebbenNéhány Duna Tisza közi talaj szélerózió hatására bekövetkező tápelem vesztesége szélcsatorna kísérletek alapján
AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 62 (2013) 2 Néhány Duna Tisza közi talaj szélerózió hatására bekövetkező tápelem vesztesége szélcsatorna kísérletek alapján TATÁRVÁRI Károly és NÉGYESI Gábor Nyugat-magyarországi
RészletesebbenÁltalános igényeket kielégítő hajlaterősítő vízszigetelő szalag. {tab=termékleírás} Tulajdonságok:
Általános igényeket kielégítő hajlaterősítő vízszigetelő szalag {tab=termékleírás} Tulajdonságok: Az ASO-Dichtband-2000 egy új típusú kompozit anyag, amely tartós, nyújtható, vízszigetelő, de a páraván
RészletesebbenS Z I N T V I Z S G A F E L A D A T O K
S Z I N T V I Z S G A F E L A D A T O K a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara hatáskörébe tartozó szakképesítésekhez, az 56/2016 (VIII.19.) FM rendelettel kiadott szakmai és vizsgáztatási
RészletesebbenA biomasszahamu, mint értékes melléktermék
A biomasszahamu, mint értékes melléktermék Dr. Mikó Péter Szent István Egyetem Növénytermesztési Intézet Budapest, 2014.12.11. Energiaforrás 1000 t olaj egyenérték megoszlás (%) EU-27 Magyarország EU-27
RészletesebbenA magyarországi termőhely-osztályozásról
A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet
RészletesebbenA Föld kéreg: elemek, ásványok és kőzetek
A Föld kéreg: elemek, ásványok és kőzetek A Föld szerkezete: réteges felépítés... Litoszféra: kéreg + felső köpeny legfelső része Kéreg: elemi, ásványos és kőzettani összetétel A Föld különböző elemekből
RészletesebbenMŰSZAKI TÁJÉKOZTATÓ. Copyright Minden jog fenntartva!
ALÉPÍTMÉNY Alépítmények és burkolatkialakítások különböző terheléseknél és felhasználáskor GYALOGOS FORGALOMRA 1. Stabilizer burkolat tömörítve 5 cm (lazán 6,5 cm) 2. Zúzottkő fagyálló alépítmény tömörítve
RészletesebbenAX-PH02. 1. Az eszköz részei
AX-PH02 1. Az eszköz részei A. PH/TEMP kapcsoló: üzemmód kapcsoló: állítsa a kapcsolót PH érték, hőmérséklet vagy nedvességtartalom állásba. B. ON gomb: a bekapcsoláshoz nyomja meg a gombot. C. ÉRZÉKELŐ
RészletesebbenKészítette: GOMBÁS MÁRTA KÖRNYEZETTAN ALAPSZAKOS HALLGATÓ
Készítette: GOMBÁS MÁRTA KÖRNYEZETTAN ALAPSZAKOS HALLGATÓ A dolgozat felépítése *Bevezetés *A mélyföldtani viszonyok vázlatos ismertetése *Süllyedés történet *Hő történet *Szervesanyag érés- történet *Diszkusszió
RészletesebbenSzádfal szerkezet tervezés Adatbev.
Szádfal szerkezet tervezés Adatbev. Projekt Dátum : 0..005 Beállítások (bevitel az aktuális feladathoz) Nyomás számítás Aktív földnyomás számítás : Passzív földnyomás számítás : Földrengés számítás : Ellenőrzési
RészletesebbenELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE. Árvíz mentesítés. 2.2.7 Káros víztöbblet, és az ellene való védekezés. 2.2.8 Káros víztöbblet a síkvidéken
ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE A vízgazdálkodás története, helyzete és kilátásai A víz szerepe az egyén életében, a társadalomban, és a mezõgazdaságban. A vízügyi jog pillérei. Hidrológiai alapismeretek Hidraulikai
RészletesebbenVI. Magyar Földrajzi Konferencia 72-80
Buró Botond 1 A BAKTALÓRÁNTHÁZI FELTÁRÁS RÉTEGTANI VIZSGÁLATA 2 BEVEZETÉS: Magyarországon számos kutató végzett rétegtani elemzéseket hazai mintaterületeken. Ilyen rétegtani vizsgálatok, olyan feltárásokban
RészletesebbenA JAVASOLT TÍPUSOK, ÉS A KAPCSOLÓDÓ ALTÍPUS ÉS VÁLTOZATI TULAJDONSÁGOK ISMERTETÉSE
A JAVASOLT TÍPUSOK, ÉS A KAPCSOLÓDÓ ALTÍPUS ÉS VÁLTOZATI TULAJDONSÁGOK ISMERTETÉSE LÁPTALAJOK Olyan talajok, melyekben a lebontási folyamatok az év nagyobb részében korlátozottak, és így nagymennyiségű
RészletesebbenTestLine - Fizika hőjelenségek Minta feladatsor
1. 2:29 Normál zt a hőmérsékletet, melyen a folyadék forrni kezd, forráspontnak nevezzük. Különböző anyagok forráspontja más és más. Minden folyadék minden hőmérsékleten párolog. párolgás gyorsabb, ha
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1437/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Szegedi Tudományegyetem, Természettudományi és Informatikai Kar, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai
RészletesebbenA MAGYARORSZÁGI TERMESZTÉSŰ DOHÁNYOK NITROGÉN TÁPANYAG IGÉNYE A HOZAM ÉS A MINŐSÉG TÜKRÉBEN. Gondola István
A MAGYARORSZÁGI TERMESZTÉSŰ DOHÁNYOK NITROGÉN TÁPANYAG IGÉNYE A HOZAM ÉS A MINŐSÉG TÜKRÉBEN Gondola István Agronómiai értekezlet ULT Magyarország Zrt. Napkor 2013. január 29. Bevezetés Justus von Liebig
Részletesebben4A MELLÉKLET: A1 ÉRTÉKELÉSI LAP: komponens
4A MELLÉKLET: A1 ÉRTÉKELÉSI LAP: komponens A LERAKÓBAN KELETKEZETT GÁZ EMISSZIÓS TÉNYEZŐJE [1 = alacsony kockázat, 5 = magas kockázat] Lerakóban keletkezett A1 B1 C1 *1 A hulladék vastagsága a talajvízben
RészletesebbenA tantárgy besorolása: kötelező A tantárgy elméleti vagy gyakorlati jellegének mértéke, képzési karaktere 60:40 (kredit%)
Tantárgy neve: Alkalmazott talajtan Kreditértéke: 3 A tantárgy besorolása: kötelező A tantárgy elméleti vagy gyakorlati jellegének mértéke, képzési karaktere 60:40 (kredit%) A tanóra típusa és óraszáma:
RészletesebbenTestLine - Fizika 7. évfolyam folyadékok, gázok nyomása Minta feladatsor
légnyomás függ... 1. 1:40 Normál egyiktől sem a tengerszint feletti magasságtól a levegő páratartalmától öntsd el melyik igaz vagy hamis. 2. 3:34 Normál E minden sorban pontosan egy helyes válasz van Hamis
RészletesebbenTestLine - Fizika 7. évfolyam folyadékok, gázok nyomása Minta feladatsor
Melyik állítás az igaz? (1 helyes válasz) 1. 2:09 Normál Zárt térben a gázok nyomása annál nagyobb, minél kevesebb részecske ütközik másodpercenként az edény falához. Zárt térben a gázok nyomása annál
RészletesebbenNYÍRÓSZILÁRDSÁG MEGHATÁROZÁSA KÖZVETLEN NYÍRÁSSAL (kis dobozos nyírókészülékben) Közvetlen nyíróvizsgálat MSZE CEN ISO/TS BEÁLLÍTÁSI ADATOK
BEÁLLÍTÁSI ADATOK Fúrás száma 6F Minta típusa Tömörített kohéziómentes Minta száma 6F/6.0 m Minta leírása Sárgásszürke homokos agyagos iszap Részecske sűrűség (Mg/m³) 2.70 Feltételezett/Mért Feltételezett
RészletesebbenVizsgálati eredmények értelmezése
Vizsgálati eredmények értelmezése Egyszerű mechanikai vizsgálatok Feladat: töltésépítésre alkalmasnak ítélt talajok mechanikai jellemzőinek vizsgálata Adottak: Proktor vizsgálat eredményei, szemeloszlás,
RészletesebbenA talajok fizikai tulajdonságai II. Vízgazdálkodási jellemzık Hı- és levegıgazdálkodás
A talajok fizikai tulajdonságai II. Vízgazdálkodási jellemzık Hı- és levegıgazdálkodás Vízmozgás a talajban Víz megkötése, visszatartása a talajban: Talajnedvesség egy része a szemcsék felületéhez tapadva,
RészletesebbenA talajok osztályozása
A talajok osztályozása a talajok megismerésének, tulajdonságaik sokoldalú feltárásának elıfeltétele, megkönnyíti a sokféle talaj - áttekintését, - összehasonlítását, - megkülönböztetését. rendszerbe foglaljuk
RészletesebbenBevezetés a talajtanba X. Talajosztályozás: Váztalajok Kőzethatású talajok
Bevezetés a talajtanba X. Talajosztályozás: Váztalajok Kőzethatású talajok www.geo.u-szeged.hu/~andi Magyarország talajainak főtípusai Váztalajok Kõzethatású talajok Barnaerdõtalajok Mezõségi talajok
RészletesebbenA Kedvezőtlen Adottságú Területek (KAT) jövője Skutai Julianna egyetemi docens SZIE - Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet
A Kedvezőtlen Adottságú Területek (KAT) jövője Skutai Julianna egyetemi docens SZIE - Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább agrár-környezetgazdálkodás? Székesfehérvár,
RészletesebbenHévíz és környékének megemelkedett természetes radioaktivitás vizsgálata
Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Fizikai Intézet Atomfizikai Tanszék Hévíz és környékének megemelkedett természetes radioaktivitás vizsgálata Szakdolgozat Készítette: Kaczor Lívia földrajz
RészletesebbenTestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor
1. 2:24 Normál Magasabb hőmérsékleten a részecskék nagyobb tágassággal rezegnek, s így távolabb kerülnek egymástól. Magasabb hőmérsékleten a részecskék kisebb tágassággal rezegnek, s így távolabb kerülnek
RészletesebbenA Maros hordalékkúp felszín alatti vizeinek elméleti hasznosítása öntözésre
Alsó-Tisza-Vidéki Vízügyi Igazgatóság DIRECTORATE WATER MANAGEMENT OF LOWER TISZA DISTRICT WASSERWIRTSCHAFTDIREKTION NIEDER TISZA TAL Postacím: H-6720 Szeged, Stefánia 4. Telefon: 62 / 599-500 * e-mail:
RészletesebbenMiskolci Egyetem, Hidrogeológiai Mérnökgeológiai Tanszék. X. Ipari Környezetvédelem Konferencia és Szakkiállítás Siófok, október
okl. környezetmérnök Miskolci Egyetem, Hidrogeológiai Mérnökgeológiai Tanszék Egy hulladéklerakó sematikus ábrája Zárószigetelő rendszer Hulladék Csurgalékvíz-elvezető rendszer Aljzatszigetelő rendszer
RészletesebbenA soproni Csalóka-forrás magas radontartalma eredetének vizsgálata
A soproni Csalóka-forrás magas radontartalma eredetének vizsgálata Készítette: Freiler Ágnes ELTE III. Környezettan BSc. szak Témavezető: Horváth Ákos Soproni-hegység fontossága radon szempontjából és
RészletesebbenSzikes talajok szerkezete és fizikai tulajdonságai
Szikes talajok szerkezete és fizikai tulajdonságai Rajkai Kálmán, 2014 A talajvízforgalom modellezése Copyright 1996-98 Dale Carnegie & Associates, Inc. 1 A szikes talajok szerkezetének jellemzői A talaj
RészletesebbenFolyadékok és gázok áramlása
Folyadékok és gázok áramlása Hőkerék készítése házilag Gázok és folyadékok áramlása A meleg fűtőtest vagy rezsó felett a levegő felmelegszik és kitágul, sűrűsége kisebb lesz, mint a környezetéé, ezért
RészletesebbenVízgazdálkodástan Párolgás
Vízgazdálkodástan Párolgás SZIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Talajtani és Agrokémiai Tanszék, Vízgazdálkodási és Meteorológiai Csoport 2012/2013. tanév 1. félév A párolgás A párolgás fizikai
Részletesebben1 LATKOVICS GYÖRGYNÉ, 2 FÜLEKY GYÖRGY és 2 TOLNER LÁSZLÓ,
57 A monoammónium-foszfát és a diammónium-foszfát hatásának tanulmányozása mikrotenyészedény kísérletben 15N stabil izotópjelzéssel. 2. A MAP és DAP hatása a talajok N tartalmára, az N formák változásaira.
RészletesebbenTestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor
1. 2:29 Normál párolgás olyan halmazállapot-változás, amelynek során a folyadék légneművé válik. párolgás a folyadék felszínén megy végbe. forrás olyan halmazállapot-változás, amelynek során nemcsak a
RészletesebbenA kezelési egységek szerepe a precíziós növénytermesztésben The role of treatment zones in precision farming
Gór Arnold 1 - Kocsis Mihály 2 - Sisák István 3 A kezelési egységek szerepe a precíziós növénytermesztésben The role of treatment zones in precision farming gor.arnold@2005.georgikon.hu 1 Pannon Egyetem,
RészletesebbenEOLIKUS HATÁSOK VIZSGÁLATA KŐZETEK FELSZÍNÉN A DÉL-PESTI SÍKSÁG PLEISZTOCÉNJÉBEN
EOLIKUS HATÁSOK VIZSGÁLATA KŐZETEK FELSZÍNÉN A DÉL-PESTI SÍKSÁG PLEISZTOCÉNJÉBEN SZABÓ DÓRA SZILVIA Alcím mintájának szerkesztése KÖRNYEZETTUDOMÁNY SZAKOS HALLGATÓ Témavezető: Dr. Józsa Sándor Adjunktus
RészletesebbenTalajmechanika II. ZH (1)
Nev: Neptun Kod: Talajmechanika II. ZH (1) 1./ Az ábrán látható állandó víznyomású készüléken Q = 148 cm^3 mennyiségű víz folyt keresztül 5 perc alatt. A mérőeszköz adatai: átmérő [d = 15 cm]., talajminta
RészletesebbenKarsztvidékek felszínformái
A kísérlet megnevezése, célkitűzései: A mészkőterületek változatos formakincseinek bemutatása A karsztos felszínformák kialakulásának megfigyelése Eszközszükséglet: Szükséges anyagok: homok, gipszpor,
RészletesebbenMŰANYAGOK ALKALMAZÁSA
MŰANYAGOK ALKALMAZÁSA Geoműanyagok A környezetszennyeződés megakadályozása érdekében a szemétlerakókat környezetüktől hosszú távra el kell szigetelni. Ebben nagy szerepük van a műanyag geomembránoknak.
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2018 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1615/2018 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: Homokkert Kistérségi Integrációs Nonprofit Közhasznú Kft. SoilChem Agrár és
Részletesebben4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba
4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK Dr. Varga Csaba Talajképző tényezők 1. Növényzet, állatvilág 3. Éghajlat 5. Domborzat 7. Talajképző kőzet 9. Talaj kora 11. Emberi tevékenység 1. Természetes növényzet és állatvilág
RészletesebbenFolyadékok és gázok áramlása
Folyadékok és gázok áramlása Gázok és folyadékok áramlása A meleg fűtőtest vagy rezsó felett a levegő felmelegszik és kitágul, sűrűsége kisebb lesz, mint a környezetéé, ezért felmelegedik. A folyadékok
RészletesebbenFÖLDRAJZ TANÁRSZAKOS ÉS GEOGRÁFUS HALLGATÓK SZÁMÁRA
FELADATLAPOK AZ ATF GYAKORLATHOZ FÖLDRAJZ TANÁRSZAKOS ÉS GEOGRÁFUS HALLGATÓK SZÁMÁRA NÉV.. SZAK. A gyakorlat idıpontja.. FELADATLAP - /Szediment 1./ Név... szak... gyakorlat idıpontja... SZEMCSEMÉRET MEGHATÁROZÁS
Részletesebben