A HAZAI SZÉLERÓZIÓS KUTATÁSOK MATEMATIKAI ÖSSZEFÜGGÉSEI. Lóki József 1. Bevezetés. 1. ábra. Magyarország futóhomok területei
|
|
- Máté Borbély
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Földrajzi Konferencia, Szeged A HAZAI SZÉLERÓZIÓS KUTATÁSOK MATEMATIKAI ÖSSZEFÜGGÉSEI Lóki József 1 Bevezetés A szélerózió törvényszerűségeinek vizsgálatával már több mint fél évszázada foglalkoznak a kutatók. Közülük ki kell emelnünk R. A. Bagnold nevét, aki a szélcsatornában végzett kísérleteinek eredményeként a futóhomok kutatásokat több vonatkozásban teljesen új irányba terelte ben megjelent munkájában a futóhomok fizikai törvényszerűségeire vonatkozóan sok új eredményt közölt. Azóta ezeket az eredményeket többen (W. S. Chepil 1945; A. W. Zingg 1951, 1953; G. Williams 1964; stb.) kiegészítették, illetve módosították. Magyarországon a szélerózió törvényszerűségeinek vizsgálata területén Borsy Z. (1972, 1974) ért el jelentős eredményeket. Kutatásai során egyrészt az egyetem szélcsatornájában, másrészt a magyarországi futóhomok területeken (1. ábra) ** végzett méréseket. 1. ábra. Magyarország futóhomok területei A szélerózió elsősorban a tavaszi időszakban (2. ábra) érezteti hatását, de a hómentes időszakokban télen is (3. ábra) előfordul (Lóki J. 1984). Megfigyeléseink szerint a szélerózió nemcsak a futóhomok területeken, hanem a kötöttebb talajokon is komoly károkat okoz, ezért 1 Dr. Lóki József, egyetemi docens, Debreceni Egyetem Természetföldrajzi Tanszék, jloki@tigris.klte.hu 1
2 Lóki József: Hazai széleróziós kutatások az elmúlt évtizedben az alföldi területeken előforduló különböző genetikai talajok erodálhatóságát is tanulmányoztuk (Lóki J. Szabó J. 1997, 1998; Lóki J. 2000). Ebben a dolgozatban néhány genetikai talaj szélcsatorna kísérletének méréseredményeit felhasználva mutatjuk be a szélerózió matematikai összefüggéseit. 2. ábra. Tavaszi szélerózió 3. ábra. Téli szélerózió A kutatás módszere A terepen, egyrészt a szedimentológiai, másrészt a szélcsatorna vizsgálatokhoz a különböző genetikai talajtípusok felső szántott rétegéből gyűjtöttünk mintákat. A laboratóriumi kísérleteket a Debreceni Egyetem Fizikai Földrajzi Laboratóriumaiban végeztük. A széleróziós vizsgálatoknál nagyon fontos a talajminták szemcseösszetételének mész- és humusztartalmának ismerete. A szél, a sebességétől függően, csak meghatározott méretű szemcséket képes mozgásba lendíteni. A talajok szemcseösszetételét szitálással és iszapolással (Köhn-pipetta), mésztartalmát Scheibler készülékkel, humusztartalmát a Tyurin módszerrel határoztuk meg. A talajok mész- és humusztartalmától függ a szemcsék összetapadása, aggregátumok képződése. A humusztartalom a nedvességmegtartó képességet is növeli, valamint a növényzet fejlődésében játszik szerepet. A széleróziós vizsgálatokat a Debreceni Egyetem szélcsatornájában (4. ábra) végeztük, amelynek a paramétereit az alábbiakban foglalhatjuk össze. A szélcsatorna teljes hossza (a ventillátortól a szűrőházig) 12.3 m. A hordalékszállítási, illetve széleróziós vizsgálatokhoz mintegy 8 méteres szelvényt lehet hasznosítani. A csatorna szélessége 80, magassága 50 cm. Ennél a magasságnál már megbízhatóan lehet dolgozni a szélcsatornában, mert a szél által szállított hordalék túlnyomó része még nagyon erős (l6 m/s) szélben is 70 mm-nél alacsonyabban halad előre. A torlónyomás elvén működő szélcsatornában a légáramlást egy 2 sebességfokozatú villanymotor által hajtott ventillátor biztosítja. Az ehhez beérkező levegő mennyiségét egy távirányítású reteszelő lap segítségével lehet szabályozni. Így lehetőség van arra, hogy a csatornában a légáramlás sebességét 0.1 m/s pontossággal beállítsuk. 2
3 Földrajzi Konferencia, Szeged ábra. A szélcsatorna A csatornában a tökéletes áramlási viszonyokat a csatorna hasznos tere előtt elhelyezett terelőlapok biztosítják. A szélcsatornához szűrőház csatlakozik. Ebben a szállított hordalék túlnyomó része lecsapódik, itt ugyanis a szélsebesség erőteljesen lecsökken. A még levegőben maradt hordalékot a szűrőház végén elhelyezett sűrűszövetű szitarendszer megfogja, és a csatornával párhuzamos alagútban hordalékmentes levegő áramlik vissza a ventillátorhoz. A csatornában a mostani keresztszelvény mellett 14 m/s áramlási sebesség érhető el 10 cm magasságban. Ez a természetben l m magasságban mintegy l6-17 m/s szélsebességnek felel meg. Ennél az értéknél a szél a támadható, növényzettől kielégítően nem védett felszíneken már rendkívül erős talajlehordást végezhet. A csatornában lehetőség van a hőmérséklet és a légnedvesség meghatározására is. Az egyes mintáknál a kritikus indítósebesség meghatározásához egy fényvető segítségével kialakított 70 cm hosszú, l cm széles erős fénysávot használtunk. A fényt a fényvédő felső részébe beépített 1500W fényerejű halogén lámpa szolgáltatja. A szélcsatorna-kísérletekhez begyűjtött eltérő nedvességtartalmú mintákat szárítószekrényben kiszárítottuk, majd 1.8 mm lyukátmérőjű drótszita segítségével eltávolítottuk a talajban előforduló szennyeződéseket (tarlómaradványok, gyomok, gyökerek, stb.), valamint a nagyobb talajrögöket. Az így előkészített száraz talajt 30x50 cm felületű 5 cm mélységű fémtálcákban helyeztük a szélcsatornába (5. ábra). A tálca elé és mögé egy kis szögben emelkedő lejtőt helyeztünk azért, hogy a levegő ne ütközzön a tálca merőleges falába, és kiküszöböljük az ebből adódó turbulencia képződését. A szélcsatornában a kísérleteket több sebességfokozaton végeztük úgy, hogy a szél sebességét a talajfelszín felett több ponton mértük. A kísérletsorozattal a különböző talajtípusok eltérő erodálhatóságát határoztuk meg. Első lépésként szélprofilméréseket végeztünk, majd az egyes talajtípusok kritikus indítósebességét határoztuk meg. A kritikus indítósebesség meghatározását, a talajok erodálhatóságának vizsgálatánál nagyon fontosnak tarjuk. A csatorna hosszirányú középvonalában húzódó fénycsíkon az első talajszemcsék indulása pontosan megállapítható. Így minden talajtípusnál meghatározhatjuk azt a szélsebességet, amelynél az erózió beindul. A kritikus indítósebesség meghatározása után a talajkárok pontosabb megismerése érdekében négy sebességfokozaton vizsgáltuk az elszállított anyag mennyiségét. 3
4 Lóki József: Hazai széleróziós kutatások A szélcsatornában végzett kísérleteket 3 4 alkalommal megismételtük, majd a mért adatok átlagát vettük. Az így nyert adathalmazt számítógépen dolgoztuk fel. Így lehetőség nyílt az adatok közötti matamatikai összefüggések megállapítására. A genetikai talajtípusok víztartó képességét is vizsgáltuk a szélcsatornában különböző mértékű öntözésnél. A nedves talajjal végzett kísérletek során a száraz talajok felszínét a tálca peremével azonos szintbe egyengettük el, majd kézi permetezővel 0.5, 1.0, 2.0 és 5.0 mm csapadéknak megfelelő vizet egyenletes eloszlásban juttattunk rá. A csapadék mennyiségét, illetve a párolgás mértékét a minta súlyának ismeretében határoztuk meg elektromos mérlegen. A kísérletek során azt mértük, hogy négy sebességfokozaton mennyi idő szükséges a talajra juttatott víz elpárologtatásához. Minden kísérletnél folyamatosan mértük az áramló levegő hőmérsékletének és páratartalmának változását is. Minden kísérletet háromszor megismételtünk és a különböző helyekről származó azonos talajtípusokon mért értékek átlagát vettük. A méréseredmények adathalmazánál a szélsebesség és a párolgási idő közötti matematikai összefüggést határoztuk meg. A mérési eredményeket számítógépen Excel programban dolgoztuk fel exponenciális trendvonal illesztésével. 5. ábra. Kötött talaj erózió előtt 6. ábra. Kötött talaj erózió után 7. ábra. Futóhomok öntözés után 8. ábra. Kötött talaj öntözés után Eredmények Kritikus indító sebességek A kritikus indító sebességek meghatározása gazdasági szempontból is fontos, ugyanis a területre jellemző szélsebességek és genetikus talajok ismeretében meghatározható a potenciális szélerózió kezdete. A vizsgált talajok közül a futó-, humuszos és réti homok 4
5 Földrajzi Konferencia, Szeged talajok indító sebessége volt a legalacsonyabb ( m/s). A csernozjom és szikes talajokat csak a 9-10 m/s-os szelek tudják mozgásba hozni. Szélprofilok A szélcsatornában a különböző magasságban mért sebességértékek változásai a talaj érdességétől függnek. A talajok összehasonlítására a mintatartó edény középpontja felett mért szélsebességeket választottuk. A különböző talajtípusoknál mért sebességértékek átlagai jól tükrözik a szemcseösszetételből, illetve a felszín érdességéből adódó eltéréseket. A talajok szélprofil görbéit értékelve megállapíthatjuk, hogy a szélsebesség növekedésével a felszín sebességcsökkentő hatása jobban érvényesül. A kísérleteink legkisebb sebességfokozatán a talajfelszín feletti sebesség alig tért el a cm magasságtartományban mért értékektől. A sebesség fokozásával szembetűnőbb a felszín érdességének sebességcsökkentő hatása, így a felszín közelében és a nagyobb magasságokban mért értékek között számottevő az eltérés. Azt is megállapíthatjuk, hogy a levegőnek a felszínhez való súrlódása következtében a sebesség mintegy 10 cm-ig növekszik erőteljesebben. A szélcsatornában végzett méréseink alapján a begyűjtött mintákat kategóriákba sorolhattuk. Az érdes felületű homoktalajok (futó-, humuszos- és réti homok) szélprofil függvényeinek a meredeksége, a 0-10 cm magasságtartományban a szélsebesség növekedésével jelentősen csökken (9. ábra) ábra. Szélprofilok különböző talajokon 5
6 Lóki József: Hazai széleróziós kutatások A réti csernozjom, mészlepedékes csernozjom és szolonyeces réti talajok a szemcseösszetételük miatt simább felületűek, és a kisebb súrlódás következtében a szélprofil függvények a homoktalajokétól eltérő értéket mutatnak (10. ábra). A 0-10 cm-es felszínközeli tartományban nem csökken olyan mértékben a szél sebessége, mint ahogy ezt a homoknál tapasztaltuk. Itt meg kell jegyezni, hogy a finomabb szemcseösszetételből adódó, részecskék közötti kohézió miatt a felszín erodálódása magasabb sebességfokozaton indul, de akkor a finomabb szemcsék lebegő mozgással magasabbra jutnak mint az ugráló futóhomok. Így a hordalék a csatorna teljes keresztmetszetében áramlik úgy, hogy a felszín közelében az ugráló talajszemcsék itt is csökkentik a szél energiáját. A méréseink során a minták apróés középszemű homoktartalmától függően eltéréseket tapasztaltunk, de az átlagértékek jól elkülöníthetőek voltak a homoktalajokétól. A harmadik kategóriába sorolhatók a mélyben sós és réti szolonyec talajok (11. ábra). A minták előkészítésekor megfigyeltük, hogy ezeknél a talajoknál a legjelentősebb az aggregátum képződése. Az iszap- és agyagszemcsék nagyobb méretű talajszemcsékké tapadtak össze, amelyek egy része a száraz szitálás során szétesett. A mintatartóba töltött elegyengetett felszínű talajok felülete sima lett, ezért ezeknél tapasztaltuk a legkisebb súrlódást. A szélsebesség értékei alacsony fokozaton a második kategória értékeihez közel állóak voltak. A kísérletnél használt legmagasabb sebességen a talajszemcsék a futóhomokhoz hasonlóan ugráló mozgásba kezdtek. Emiatt szétestek és a nagy mennyiségű finom frakció lebegtetett állapotba került. Erodálhatósági eredmények A szélcsatornában a kísérletek során négy sebességtartományban mértük a talajok erodálhatóságát. Minden sebességfokozaton a kísérletet háromszor megismételtük. Egy-egy kísérlet időtartalma a szél sebességétől, és a talajok erodálhatóságától függően 3-10 percig tartott, de a mérések átlageredményeit minden esetben 3 percre számoltuk át. A szélcsatornába helyezett műszerekkel meghatároztuk a levegő hőmérsékletét és páratartalmát. A függvényeket, illetve a mérési adatokat elemezve szembetűnő a homoktalajok magas erodálhatósági értéke. A kísérletek során arra is felfigyeltünk, hogy a homokok deflációja között is eltérés mutatkozik. A kis humusztartalmú és arányaiban sok aprószemű homokot tartalmazó futóhomok mintából szállította a legnagyobb mennyiséget a szél. A legnagyobb sebességfokozaton a 3 perc alatt erodált mennyiség megközelítette a 6 kg-ot (12. ábra). Ez egyenletes felszíni eróziót feltételezve 2-2,5 cm-es talajelhordásnak felel meg. Ehhez közelálló, de kisebb értéket kaptunk a kissé humuszos, több finomabb homokfrakciót tartalmazó humuszos homoknál. A réti jellegű homok erodálhatóságában és a kritikus indító sebességében is mutatkozott némi különbség. A különbség okát kutatva megállapíthattuk, hogy az eróziónak jobban ellenálló 0627/2 sz. minta kevesebb (43,5%) aprószemű homokot tartalmaz. A 3 perc alatti talajveszteség 3.0 kg. A két homokminta erodálhatóságában mutatkozó különbséget a függvények képletei is jól tükrözik (13. ábra). Korábbi mérési tapasztalataink alapján megállapíthatjuk, hogy az aprószemű homok aránya mellett a finom frakció részesedése is meghatározza az erodálhatóság mértékét. A 0627/2-es sz. mintában a nagyobb százalékarányban előforduló iszap és agyagszemcsék is csökkentő hatást gyakoroltak a szélerózióra. A szélcsatornában végzett mérések eredményeit tovább elemezve megállapíthatjuk, hogy a löszös üledéken képződött csernozjom talajok, és a homoktalajok erodálhatósága között jelentős az eltérés. Ez egyrészt abban mutatkozott meg a kísérletek során, hogy a löszös frakciót tartalmazó minták szemcséi magasabb sebességen indultak, másrészt az egyes sebességfokozatokon kevesebb anyagmennyiség távozott. 6
7 Földrajzi Konferencia, Szeged A mészlepedékes csernozjom talajból két mintát választottunk. A kritikus indítósebességükben minimális eltérést tapasztaltunk. A legalacsonyabb sebességfokozaton szállított anyag mennyiségben nem volt eltérés. A csatornában mért legmagasabb értéknél azonban az egyik mintából (14. ábra) több, mint kétszer annyit erodált a szél, mint a másikból. A két minta szedimentológiai vizsgálatának eredményei az iszap- és agyagtartalomban mutatnak jelentősebb eltérést. A kisebb agyagtartalmú talajon volt magasabb az erózió mértéke (6. ábra). A szikes talajok erodálhatósága az első sebességfokozaton csekély volt, de az erősebb szélben szállított anyag mennyiségéből arra következtethetünk, hogy potenciálisan ezeknél a talajoknál is számolnunk kell a szélerózió veszélyével. A szélsebesség és az elszállított réti szolonyec talajmennyiség közötti összefüggést a 15. ábra szemlélteti. Természetes körülmények között, ezek a talajok ellenállóak a szélerózióval szemben, de felszántásuk, tárcsázásuk növeli erodálhatóságukat ábra. Az erodálhatóság függvényei A talajok víztartó képessége A talaj felületén a felszín száradásakor vékony kéreg alakul ki, amely a szélsebességtől függően rövidebb-hosszabb ideig védőhatást nyújt a felszínnek. A védőkéreg kialakulása, vastagsága és keménysége a talajoktól függően változik. A talaj átnedvesedett felső rétegében, a szemcseösszetétel eltéréséből adódóan átrendeződés figyelhető meg. Az iszap- és agyagfrakció egy része a felszínre emelkedik, majd száradáskor Ε különösen akkor Ε, ha a talaj CaCO 3 -t is tartalmaz összecementálódik. A felszínre kerülő finom részecskék mennyiségétől, valamint a talaj mésztartalmától függ a kéreg vastagsága, illetve keménysége. A kísérletsorozat mérési eredményeit elemezve megállapíthatjuk, hogy a talajok nedvességtartó képességében számottevő eltérések figyelhetők meg. A víz felszínre permetezésekor jól érzékeltük, hogy a durvább szemcseösszetételű talajban a víz gyorsabban szivárog lefele, mint a több iszap- és agyagfrakciót tartalmazó mintákban. A 0.5 mm csapadéknak megfelelő öntözés a talajok felső részén csak néhány mm-es(< 5 mm) átnedvesítést eredményezett. A kísérletek során alkalmazott legkisebb sebességen ( m/s) a mintákba beszivárgott víz elpárologtatásához a futóhomoknál 132 percre, a csernozjom talajoknál 226, a szíkesnél viszont 242 percre volt szükség. A legnagyobb sebességfokozaton ( m/s) a párolgási idő percre csökkent. Az 1.0 illetve a 2.0 mm csapadék vastagabban (8 18mm) nedvesítette át a talajokat. A legkisebb sebességfokozaton ( m/s) a három talajtípuson 1.0 mm-es öntözésnél percre, 2.0 mm-es öntözésnél percre volt szükség a víz elpárologtatásához. A legnagyobb sebességfokozaton ( m/s) a párolgási idő 1.0 mm-es öntözésnél percre, 2 mm-es öntözésnél percre csökkent. 7
8 Lóki József: Hazai széleróziós kutatások 5.0 mm öntözésnél a talaj átnedvesedése 40 mm körül ingadozott. A legkisebb sebességfokozaton ( m/s) perc alatt párolgott el a talajokba beszivárgott víz. A legnagyobb sebességfokozaton ( m/s) a párolgási idő percre csökkent. A felszín alá mélyebben beszivárgó víz finomabb iszap- és agyagszemcséket juttatott a felszínre, amely a kiszáradás során, talajoktól függően, eltérő vastagságú kéreg kialakulását eredményezte. A felszíni réteg kiszáradásakor a felületen kialakult kéreg mozaikszerűen megrepedezett (7 8. ábra). A repedések során kialakuló kéregdarabok mérete, alakja talajonként eltérő, de minden esetben megfigyelhető a kéregdarab peremének elvékonyodása, esetenként a felhajlása is, amely a száradásból adódó térfogat csökkenésének következménye. Az öntözésnél használt víz mennyiségének növelése jelentősen emelte a talajok kiszáradásának idejét. A sebesség növelésével a párolgás időtartama jelentősen csökkent. A magasabb sebességfokozaton is megmutatkozott a talajok eltérő víztartó képessége. A méréseredményeket elemezve arra is felfigyeltünk, hogy a szélsebesség és a nedvesség elpárologtatásához szükséges idő közötti összefüggésben 9 m/s körüli sebességnél minőségi változás tapasztalható. A 9 m/s sebesség alatti tartományban a függvények meredeksége megnő, ami arra utal, hogy az alacsonyabb sebességfokozaton sokkal lassabb a párolgás mértéke, tehát az összefüggés nem lineáris. A trendvonalak illesztésénél ( ábra) az exponenciális függvénykapcsolat mutatta a legjobb korrelációs összefüggést ábra. A víztartó képesség függvényei 8
9 Földrajzi Konferencia, Szeged A különböző hazai területekről származó talajok erodálhatósági vizsgálatainak eredményei lehetőséget biztosítottak arra, hogy a genetikai talajtípusoktól függő potenciális széleróziós térképet szerkesszünk. Magyarország potenciális széleróziós térképe Irodalom Bagnold, R.A. (1941): The phisics of blown sand and desert dunes. London, Methuen Co. P. 265 Borsy Z. (1972): Studies on wind erosion in the wind-blown sand areas of Hungary. Acta Geogr. Debrecina pp Borsy Z. (1974): A futóhomok mozgásának törvényszerűségei és védekezés a szélerózió ellen. Doktori értekezés. Debrecen p Chepil, W.S. (1945): Dinamics of Wind Erosion I-III. Soil Sci. V. 60. pp Lóki J. (1985): A téli nyírségi szélerózióról Acta Academiae Paedagogicae Nyiregyháziensis Tom 10/H Nyiregyháza pp Lóki J. Szabó, J. (1997): Neuere Windkanaluntersuchungen der Deflations-sensibilität von Böden des Ungarischen Tieflandes Z. Geomorph. Berlin-Stuttgart pp Lóki J. Szabó J. (1997): Az alföldi talajok deflációérzékenységi vizsgálata szélcsatornában. Kompolt. Regionális Agrárkutatási és vidékfejlesztési workshop. pp Lóki J. and Szabó J. (1998): Wind tunel studies on deflation sensitivity of lowland soils in Hungary. Proceedings of the International Workshop on Technical aspects and use of wind tunels for winderosion control Combined effect of wind and water on erosion processes (November 17-18, 1997, Ghent, Belgium) Edited by Donald Gabriels and Wim M. Cornelis. I.C.E. Special Report No. 1998/1, International Centre for Eremology, University of Ghent, Belgium. pp Lóki J. (2000): The study of wind erosion on different soils by wind tunnel. Anthropogenic Aspects of Landscape Transformations. 1. pp Williams, G. (1964): Some aspects of the eolian saltation load. Sedimentology. Pp Zingg, A.S. (1951): Evaluation of the erodibility of field surfaces with a portable wind tunnel. Soil Sci. Soc. Amer. Proc. 15. Pp
A talajfelszíni kéreg képződése és hatása a szélerózióra
A talajfelszíni kéreg képződése és hatása a szélerózióra Lóki József Négyesi Gábor Bevezetés A hazai különböző genetikai talajok deflációérzékenységének és a szélerózió elleni védekezés lehetőségeinek
RészletesebbenA Nyírség potenciális széleróziós térképe 1 - szélcsatorna mérések alapján -
A Nyírség potenciális széleróziós térképe 1 - szélcsatorna mérések alapján - Abstract. Experimental measures were carried out in the wind tunnel of University of Debrecen to draw potential wind erosion
RészletesebbenAz állományon belüli és kívüli hőmérséklet különbség alakulása a nappali órákban a koronatér fölötti térben május és október közötti időszak során
Eredmények Részletes jelentésünkben a 2005-ös év adatait dolgoztuk fel. Természetesen a korábbi évek adatait is feldolgoztuk, de a terjedelmi korlátok miatt csak egy évet részletezünk. A tárgyévben az
RészletesebbenNégyesi Gábor 1 Pálfi Aletta 2. Bevezetés SZÉLERÓZIÓ-VESZÉLYEZTETETTSÉG VIZSGÁLATA HAJDÚHÁTI MINTATERÜLETEN 3
Négyesi Gábor 1 Pálfi Aletta 2 SZÉLERÓZIÓ-VESZÉLYEZTETETTSÉG VIZSGÁLATA HAJDÚHÁTI MINTATERÜLETEN 3 Bevezetés A szélerózió a Föld számos pontján, így hazánkban is komoly károkat okoz, a növényzetben, az
RészletesebbenSzéleróziótól veszélyetetett területek
Talajvédelem V. Szélerózió okai, széleróziós károk. Széleróziót kiváltó tényezők. Széleróziót befolyásoló tényezők. A talajrészecskék mozgásának módjai. Deflációs felszíni formák. A defláció elleni védekezés
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A hidrológiai körfolyamat elemei; beszivárgás 9.lecke Intercepció A lehulló csapadék
RészletesebbenDEBRECENI EGYETEM Agrártudományi Centrum Mezőgazdaságtudományi Kar Fölhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet Debrecen, Böszörményi út 138
A T C DEBRECENI EGYETEM Agrártudományi Centrum Mezőgazdaságtudományi Kar Fölhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet Debrecen, Böszörményi út 138 BALMAZ típusú mélylazító munkájának minősítése
RészletesebbenA MÉLYMŰVELÉS SZÜKSÉGESSÉGE MÓDJA ÉS ESZKÖZEI
A MÉLYMŰVELÉS SZÜKSÉGESSÉGE MÓDJA ÉS ESZKÖZEI Mélylazítás célja és szükségessége Célja: a talaj fejlődési folyamatainak eredményeként vagy egyéb talajtani és agrotechnikai okokból a talaj mélyebb rétegeiben
RészletesebbenFolyadékok és gázok áramlása
Folyadékok és gázok áramlása Hőkerék készítése házilag Gázok és folyadékok áramlása A meleg fűtőtest vagy rezsó felett a levegő felmelegszik és kitágul, sűrűsége kisebb lesz, mint a környezetéé, ezért
RészletesebbenA talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre
ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja 2015. június 17. A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre Koltai Gábor 1 Rajkai Kálmán 2 Schmidt Rezső
RészletesebbenA SZÉL ENERGIÁJÁNAK HASZNOSÍTÁSA Háztartási Méretű Kiserőművek (HMKE)
A SZÉL ENERGIÁJÁNAK HASZNOSÍTÁSA Háztartási Méretű Kiserőművek (HMKE) A szél mechanikai energiáját szélgenerátorok segítségével tudjuk elektromos energiává alakítani. Természetesen a szél energiáját mechanikus
RészletesebbenMETEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK
METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának
RészletesebbenHAZÁNK SZÉLKLÍMÁJA, A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁSA
HAZÁNK SZÉLKLÍMÁJA, A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁSA Radics Kornélia 1, Bartholy Judit 2 és Péliné Németh Csilla 3 1 Országos Meteorológiai Szolgálat 2 ELTE Meteorológiai Tanszék 3 MH Geoinformációs Szolgálat
RészletesebbenA debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása
1 A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása Nagy Zoltán Dr. Szász Gábor Debreceni Brúnó OMSZ Megfigyelési Főosztály Debreceni
RészletesebbenTalajmechanika. Aradi László
Talajmechanika Aradi László 1 Tartalom Szemcsealak, szemcsenagyság A talajok szemeloszlás-vizsgálata Természetes víztartalom Plasztikus vizsgálatok Konzisztencia határok Plasztikus- és konzisztenciaindex
RészletesebbenXXI. NEMZETKÖZI GÉPÉSZETI TALÁLKOZÓ
XXI. NEMZETKÖZI GÉPÉSZETI TALÁLKOZÓ Szaszák Norbert II. éves doktoranduszhallgató, Dr. Szabó Szilárd Miskolci Egyetem, Áramlás- és Hőtechnikai Gépek Tanszéke 2013. Összefoglaló Doktori téma: turbulenciagenerátorok
Részletesebbenóra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6
Időjárási-éghajlati elemek: a hőmérséklet, a szél, a nedvességtartalom, a csapadék 2010.12.14. FÖLDRAJZ 1 Az időjárás és éghajlat elemei: hőmérséklet légnyomás szél vízgőztartalom (nedvességtartalom) csapadék
RészletesebbenKörnyezeti elemek védelme II. Talajvédelem
Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI
RészletesebbenÁltalános klimatológia gyakorlat
Általános klimatológia gyakorlat Gál Tamás PhD hallgató tgal@geo.u-szeged.hu SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék 2009. április 2. Általános klimatológia gyakorlat III. Házi feladat. Természetes állapotban
RészletesebbenEolikus felszínformálás A szél felszínalakító tevékenysége
Eolikus felszínformálás A szél felszínalakító tevékenysége A földfelszín kb. 30 %-át a szél alakítja A defláció feltételei: éghajlati növényzeti földtani domborzati Összehasonlítható a vízerózióval hasonlóság:
RészletesebbenA széleróziós információs rendszer alapjai
1. Bevezetés A széleróziós információs rendszer alapjai Dr. Lóki József 1, Négyesi Gábor 2 1 Debreceni Egyetem Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék, 4010 Debrecen Egyetem tér 1. Pf. 9. 52/512900/22113
RészletesebbenSzikes talajok szerkezete és fizikai tulajdonságai
Szikes talajok szerkezete és fizikai tulajdonságai Rajkai Kálmán, 2014 A talajvízforgalom modellezése Copyright 1996-98 Dale Carnegie & Associates, Inc. 1 A szikes talajok szerkezetének jellemzői A talaj
RészletesebbenVI. Magyar Földrajzi Konferencia 72-80
Buró Botond 1 A BAKTALÓRÁNTHÁZI FELTÁRÁS RÉTEGTANI VIZSGÁLATA 2 BEVEZETÉS: Magyarországon számos kutató végzett rétegtani elemzéseket hazai mintaterületeken. Ilyen rétegtani vizsgálatok, olyan feltárásokban
RészletesebbenNövekvı arzén adagokkal kezelt öntözıvíz hatása a paradicsom és a saláta növényi részenkénti arzén tartalmára és eloszlására
PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR NÖVÉNYVÉDELMI INTÉZET NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Iskolavezető: Dr. Kocsis László, egyetemi tanár Témavezetők: Dr. Nádasyné Dr. Ihárosi Erzsébet,
RészletesebbenModern Fizika Labor Fizika BSC
Modern Fizika Labor Fizika BSC A mérés dátuma: 2009. április 20. A mérés száma és címe: 20. Folyadékáramlások 2D-ban Értékelés: A beadás dátuma: 2009. április 28. A mérést végezte: Márton Krisztina Zsigmond
RészletesebbenXII. KÁRPÁT-MEDENCEI KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KONFERENCIA
XII. KÁRPÁT-MEDENCEI KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KONFERENCIA 12 TH ENVIRONMENTAL SCIENCE CONFERENCE OF THE CARPATHIAN BASIN Tanulmánykötet 2016. június 1 4. Beregszász, Ukrajna Szerkesztette: Csicsek Gábor Kiss
RészletesebbenA glejes talajrétegek megjelenésének becslése térinformatikai módszerekkel. Dr. Dobos Endre, Vadnai Péter
A glejes talajrétegek megjelenésének becslése térinformatikai módszerekkel Dr. Dobos Endre, Vadnai Péter Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Földrajz Intézet VIII. Kárpát-medencei Környezettudományi
RészletesebbenHOMOKTALAJOK. Hazai talajosztályozási rendszerünk korszerűsítésének alapelvei, módszerei és javasolt felépítése
Hazai talajosztályozási rendszerünk korszerűsítésének alapelvei, módszerei és javasolt felépítése HOMOKTALAJOK Gödöllő, 2015.03.02. Szabóné Kele Gabriella Főtípusok és talajtípusok a hazai genetikai szemléletű
RészletesebbenRugalmas állandók mérése
Rugalmas állandók mérése (Mérési jegyzőkönyv) Hagymási Imre 2007. április 23. (hétfő délelőtti csoport) 1. Young-modulus mérése behajlásból 1.1. A mérés menete A mérés elméleti háttere megtalálható a jegyzetben
RészletesebbenA KUKORICA CSEPEGTETŐ SZALAGOS ÖNTÖZÉSE
A KUKORICA CSEPEGTETŐ SZALAGOS ÖNTÖZÉSE A KUKORICA VÍZIGÉNYE A kukorica a szántóföldi növények között a közepes űek csoportjába tartozik. A tenyészidő folyamán a termőhelytől, a hibrid tenyészidejének
RészletesebbenA talaj termékenységét gátló földtani tényezők
A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november
RészletesebbenA SZÉL- ÉS NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK KLIMATIKUS ADOTTSÁGAI AZ ALFÖLDÖN
A SZÉL- ÉS NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK KLIMATIKUS ADOTTSÁGAI AZ ALFÖLDÖN Tóth Tamás Debreceni Egyetem Meteorológiai Tanszék 4010 Debrecen, Pf. 13; E-mail: tomassch@freemail.hu Bevezetés Az energiatermelés
RészletesebbenDr. Dobos Endre, Vadnai Péter. Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Földrajz Intézet
Ideális interpolációs módszer keresése a talajvízszint ingadozás talajfejlődésre gyakorolt hatásának térinformatikai vizsgálatához Dr. Dobos Endre, Vadnai Péter Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar
RészletesebbenMETEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK
METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának
RészletesebbenPhD DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI
Budapesti Muszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fizikai Kémia Tanszék MTA-BME Lágy Anyagok Laboratóriuma PhD DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI Mágneses tér hatása kompozit gélek és elasztomerek rugalmasságára Készítette:
RészletesebbenTalajnedvesség szintek 2009-ben a Talajminőség Klíma kísérletben (Hatvan-Józsefmajor)
Talajnedvesség szintek 2009-ben a Talajminőség Klíma kísérletben (Hatvan-Józsefmajor) Művelési kezelések: 1. Szántás (28-32 cm, SZ) és elmunkálás, 2. Lazítás (35-40 cm, L), elmunkálás tárcsával, 3. Kultivátoros
RészletesebbenH01 TEHERAUTÓ ÉS BUSZMODELL SZÉLCSATORNA VIZSGÁLATA
H01 TEHERAUTÓ ÉS BUSZMODELL SZÉLCSATORNA VIZSGÁLATA 1. A mérés célja A mérési feladat moduláris felépítésű járműmodellen a c D ellenállástényező meghatározása különböző kialakítások esetén, szélcsatornában.
RészletesebbenDebrecen-Kismacs és Debrecen-Látókép mérőállomás talajnedvesség adatsorainak elemzése
Debrecen-Kismacs és Debrecen-Látókép mérőállomás talajnedvesség adatsorainak elemzése Nagy Zoltán 1, Dobos Attila 2, Rácz Csaba 2, Weidinger Tamás, 3 Merényi László 4, Dövényi Nagy Tamás 2, Molnár Krisztina
RészletesebbenA szél felszínalakító munkája. A szabadon mozgó futóhomok formái
Geomorfológia 14. előadás A szél felszínalakító munkája A szabadon mozgó futóhomok formái 1. Hosszanti dűnék A Szahara homokformáinak 72 %-a; Rub-al Khali; Namíb-sivatag; Nagy-Homoksivatag Hosszuk 100
RészletesebbenUjabb adatok a Nyírség - Hajdúhát (Hajdúság) közötti tájhatár kérdéséhez
Ujabb adatok a Nyírség - Hajdúhát (Hajdúság) közötti tájhatár kérdéséhez LÓKI JÓZSEF 1 - SZABÓ JÓZSEF 2 Előzmények A természeti tájak határait sokszor nem lehet valamennyi lényeges tájalkotó elemet figyelembe
RészletesebbenTalajvédelem. Talajok átalakítása és elzárása Talajok beépítése Talajművelés Talajok víztelenítése és öntözése Erózió, defláció
Talajvédelem Talajok átalakítása és elzárása Talajok beépítése Talajművelés Talajok víztelenítése és öntözése Erózió, defláció Erózió víz által okozott talajpusztulás Erózió kiváltó tényezői Csapadék cseppnagyság
RészletesebbenORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET FŐIGAZGATÓ
ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET FŐIGAZGATÓ 197 Budapest, Gyáli út 2 6. Levélcím: 1437 Budapest Pf. 839. Telefon: (6-1) 476-12-83 Fax: (6-1) 215-246 igazgatosag@oki.antsz.hu Összefoglaló A 212. évi
RészletesebbenDr.Tóth László
Szélenergia Dr.Tóth László Dr.Tóth László Dr.Tóth László Dr.Tóth László Dr.Tóth László Amerikai vízhúzó 1900 Dr.Tóth László Darrieus 1975 Dr.Tóth László Smith Putnam szélgenerátor 1941 Gedser Dán 200 kw
RészletesebbenKutatási beszámoló. 2015. február. Tangens delta mérésére alkalmas mérési összeállítás elkészítése
Kutatási beszámoló 2015. február Gyüre Balázs BME Fizika tanszék Dr. Simon Ferenc csoportja Tangens delta mérésére alkalmas mérési összeállítás elkészítése A TKI-Ferrit Fejlsztő és Gyártó Kft.-nek munkája
RészletesebbenNéhány Duna Tisza közi talaj szélerózió hatására bekövetkező tápelem vesztesége szélcsatorna kísérletek alapján
AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 62 (2013) 2 Néhány Duna Tisza közi talaj szélerózió hatására bekövetkező tápelem vesztesége szélcsatorna kísérletek alapján TATÁRVÁRI Károly és NÉGYESI Gábor Nyugat-magyarországi
RészletesebbenGeológiai radonpotenciál térképezés Pest és Nógrád megye területén
ELTE TTK, Környezettudományi Doktori Iskola, Doktori beszámoló 2010. június 7. Geológiai radonpotenciál térképezés Pest és Nógrád megye területén Szabó Katalin Zsuzsanna Környezettudományi Doktori Iskola
RészletesebbenTERMÉSZETTUDOMÁNY JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Természettudomány középszint 1111 É RETTSÉGI VIZSGA 2011. október 25. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM I. Anyagok csoportosítása
RészletesebbenDuna Stratégia Zöld minikonferencia október 8. A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban
A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban Tóth Eszter MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet Pannon Egyetem Földünk klímája 10 millió évvel ezelőttől napjainkig Forrás: met.hu Az elmúlt
RészletesebbenA vizsgálatok eredményei
A vizsgálatok eredményei A vizsgált vetőmagvak és műtrágyák nagy száma az eredmények táblázatos bemutatását teszi szükségessé, a legfontosabb magyarázatokkal kiegészítve. A közölt adatok a felsorolt publikációkban
RészletesebbenMegújuló energiaforrások BMEGEENAEK Kaszás Csilla
Megújuló energiaforrások BMEGEENAEK6 2012.03.07. Kaszás Csilla Előadás vázlata A szél sajátosságai Szélenergia-hasznosítás elmélete Szélenergia-hasznosítás története Szélenergia-hasznosító berendezések
RészletesebbenHidrometeorológiai értékelés Készült november 29.
idrometeorológiai értékelés Készült 211. november 29. Csapadék: Az Igazgatóság területére 211 január 1 november 3-ig összesen 322 mm csapadék hullott ami 15,9 mm-el kevesebb, mint a sokévi átlag arányos
RészletesebbenNSZ/NT betonok alkalmazása az M7 ap. S65 jelű aluljáró felszerkezetének építésénél
NSZ/NT betonok alkalmazása az M7 ap. S65 jelű aluljáró felszerkezetének építésénél Betontechnológiai kísérletek Az I. kísérlet sorozatban azt vizsgáltuk, hogy azonos betonösszetétel mellett milyen hatást
RészletesebbenAlapozó terepgyakorlat Klimatológia
Alapozó terepgyakorlat Klimatológia Gál Tamás PhD hallgató tgal@geo.u-szeged.hu SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék 2008. július 05. Alapozó terepgyakorlat - Klimatológia ALAPOZÓ TEREPGYAKORLAT -
Részletesebben2.2.17. CSEPPENÉSPONT
2.2.17. Cseppenéspont Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.6.0 1 2.2.17. CSEPPENÉSPONT A cseppenéspont az a hőmérséklet, amelyen a megolvadó vizsgálandó anyag első cseppje az alábbi körülmények között lecseppen a vizsgáló
RészletesebbenFarsang Andrea Barta Károly Bartus Máté Négyesi Gábor Szatmári József *
SZÉLSİSÉGES IDİJÁRÁSI JELENSÉGEK EGYIK LEHETSÉGES TALAJTANI KÖVETKEZMÉNYE AZ ALFÖLDÖN: DEFLÁCIÓ OKOZTA TÁPANYAG VESZTESÉG BECSLÉSE CSERNOZJOM TALAJAINKON Farsang Andrea Barta Károly Bartus Máté Négyesi
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK
Környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapismeretek emelt szint 1211 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 20. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI
RészletesebbenSZÉLERÓZIÓ ELLENI VÉDEKEZÉS
SZÉLERÓZIÓ ELLENI VÉDEKEZÉS BIOSZENES KEZELÉSSEL TERVEZÉSI FELADAT 1 Takács Enikő BEVEZETÉS Magyarországos ~8 millió ha érintett 2 SZÉLERÓZIÓ=DEFLÁCIÓ Definíció: szél felszínalakító munkája, a földfelszín
RészletesebbenTavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai
Nyugat-Magyarorsz Magyarországi gi Egyetem, Erdımérn rnöki Kar Termıhelyismerettani Intézeti Tanszék Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai Nyers öntés talaj Humuszos öntés talaj
RészletesebbenEOLIKUS HATÁSOK VIZSGÁLATA KŐZETEK FELSZÍNÉN A DÉL-PESTI SÍKSÁG PLEISZTOCÉNJÉBEN
EOLIKUS HATÁSOK VIZSGÁLATA KŐZETEK FELSZÍNÉN A DÉL-PESTI SÍKSÁG PLEISZTOCÉNJÉBEN SZABÓ DÓRA SZILVIA Alcím mintájának szerkesztése KÖRNYEZETTUDOMÁNY SZAKOS HALLGATÓ Témavezető: Dr. Józsa Sándor Adjunktus
RészletesebbenTrewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves
Leíró éghajlattan_2 Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves potenciális evapostranpiráció csapadék évszakos
RészletesebbenSZENT ISTVÁN EGYETEM MAGYARORSZÁG ÖKOLÓGIAI ADOTTSÁGAINAK ELEMZÉSE A CUKORRÉPA-TERMESZTÉS SZEMPONTJÁBÓL. Doktori értekezés tézisei.
SZENT ISTVÁN EGYETEM MAGYARORSZÁG ÖKOLÓGIAI ADOTTSÁGAINAK ELEMZÉSE A CUKORRÉPA-TERMESZTÉS SZEMPONTJÁBÓL Doktori értekezés tézisei Tirczka Imre Gödöllő 2000 A doktori program címe: Szántóföldi növénytermesztési
RészletesebbenModern Fizika Labor. 2. Elemi töltés meghatározása
Modern Fizika Labor Fizika BSC A mérés dátuma: 2011.09.27. A mérés száma és címe: 2. Elemi töltés meghatározása Értékelés: A beadás dátuma: 2011.10.11. A mérést végezte: Kalas György Benjámin Németh Gergely
Részletesebben2. Rugalmas állandók mérése
2. Rugalmas állandók mérése Klasszikus fizika laboratórium Mérési jegyzőkönyv Mérést végezte: Vitkóczi Fanni Jegyzőkönyv leadásának időpontja: 2012. 12. 15. I. A mérés célja: Két anyag Young-modulusának
RészletesebbenHidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.
Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.
RészletesebbenAz úszás biomechanikája
Az úszás biomechanikája Alapvető összetevők Izomerő Kondíció állóképesség Mozgáskoordináció kivitelezés + Nem levegő, mint közeg + Izmok nem gravitációval szembeni mozgása + Levegővétel Az úszóra ható
RészletesebbenNYÍRÓSZILÁRDSÁG MEGHATÁROZÁSA KÖZVETLEN NYÍRÁSSAL (kis dobozos nyírókészülékben) Közvetlen nyíróvizsgálat MSZE CEN ISO/TS BEÁLLÍTÁSI ADATOK
BEÁLLÍTÁSI ADATOK Fúrás száma 6F Minta típusa Tömörített kohéziómentes Minta száma 6F/6.0 m Minta leírása Sárgásszürke homokos agyagos iszap Részecske sűrűség (Mg/m³) 2.70 Feltételezett/Mért Feltételezett
RészletesebbenA HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE
A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE Manninger M., Edelényi M., Jereb L., Pödör Z. VII. Erdő-klíma konferencia Debrecen, 2012. augusztus 30-31. Vázlat Célkitűzések Adatok Statisztikai,
RészletesebbenTárgyszavak: kapilláris, telítéses porometria; pórustérfogat-mérés; szűrés; átáramlásmérés.
A TERMELÉSI FOLYAMAT MINÕSÉGKÉRDÉSEI, VIZSGÁLATOK 2.4 2.5 Porózus anyagok új, környezetkímélő mérése Tárgyszavak: kapilláris, telítéses porometria; pórustérfogat-mérés; szűrés; átáramlásmérés. A biotechnológiában,
RészletesebbenTALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek
TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek A talajszennyezés csökkenése/csökkentése bekövetkezhet Természetes úton Mesterséges úton (kármentesítés,
RészletesebbenA II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása
Nyomaték (x 0 Nm) O k t a t á si Hivatal A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása./ A mágnes-gyűrűket a feladatban meghatározott sorrendbe és helyre rögzítve az alábbi táblázatban feltüntetett
RészletesebbenÁltalános igényeket kielégítő hajlaterősítő vízszigetelő szalag. {tab=termékleírás} Tulajdonságok:
Általános igényeket kielégítő hajlaterősítő vízszigetelő szalag {tab=termékleírás} Tulajdonságok: Az ASO-Dichtband-2000 egy új típusú kompozit anyag, amely tartós, nyújtható, vízszigetelő, de a páraván
RészletesebbenA MAGYARORSZÁGI TERMESZTÉSŰ DOHÁNYOK NITROGÉN TÁPANYAG IGÉNYE A HOZAM ÉS A MINŐSÉG TÜKRÉBEN. Gondola István
A MAGYARORSZÁGI TERMESZTÉSŰ DOHÁNYOK NITROGÉN TÁPANYAG IGÉNYE A HOZAM ÉS A MINŐSÉG TÜKRÉBEN Gondola István Agronómiai értekezlet ULT Magyarország Zrt. Napkor 2013. január 29. Bevezetés Justus von Liebig
Részletesebben1. HELYZETÉRTÉKELÉS. A sokévi szeptemberi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (20-39 mm) a Szatmári-síkságon jelentkezett.
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 szeptemberében a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 9 mm (Fehérgyarmat) és 250 mm (Murakeresztúr) között alakult, az
RészletesebbenFELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN
FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN Készítette: KLINCSEK KRISZTINA környezettudomány szakos hallgató Témavezető: HORVÁTH ÁKOS egyetemi docens ELTE TTK Atomfizika Tanszék
RészletesebbenAszálykárok csökkentése biobázisú talajadalék felhasználásával. Záray Gyula professor emeritus
Aszálykárok csökkentése biobázisú talajadalék felhasználásával Záray Gyula professor emeritus Aszály definíciója: hosszú időtartamú szárazság, csapadékhiány, amelynek következtében a növénytermesztés kárt
RészletesebbenSZABÓ DÓRA SZILVIA KÖRNYEZETTUDOMÁNY SZAKOS HALLGATÓ. Témavezető: Dr. Józsa Sándor Adjunktus
SZABÓ DÓRA SZILVIA KÖRNYEZETTUDOMÁNY SZAKOS HALLGATÓ Témavezető: Dr. Józsa Sándor Adjunktus 1. Bevezetés 2. A szél munkavégzése és hordalékszállítása 3. A szélfújta kőzetek jellemzése és területi elhelyezkedése
RészletesebbenA magyarországi termőhely-osztályozásról
A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet
Részletesebbena felszíni vízlefolyás hatására
VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS SZENNYVIZEK 3.4 6.1 A mezőgazdasági vegyszerek mozgása a felszíni vízlefolyás hatására Tárgyszavak: fókuszált vízgyűjtés; vízlefolyás; műtrágya. A mezőgazdasági vidékeken a felszíni morfológia
RészletesebbenA JAVASOLT TÍPUSOK, ÉS A KAPCSOLÓDÓ ALTÍPUS ÉS VÁLTOZATI TULAJDONSÁGOK ISMERTETÉSE
A JAVASOLT TÍPUSOK, ÉS A KAPCSOLÓDÓ ALTÍPUS ÉS VÁLTOZATI TULAJDONSÁGOK ISMERTETÉSE LÁPTALAJOK Olyan talajok, melyekben a lebontási folyamatok az év nagyobb részében korlátozottak, és így nagymennyiségű
RészletesebbenCsernozjom talajok in situ széleróziós vizsgálata terepi szélcsatornával
Csernozjom talajok in situ széleróziós vizsgálata terepi szélcsatornával Farsang Andrea, Bartus Máté, Barta Károly, Szatmári József SZTE, TTIK, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék (6722 Szeged,
RészletesebbenFolyadékok és gázok áramlása
Folyadékok és gázok áramlása Gázok és folyadékok áramlása A meleg fűtőtest vagy rezsó felett a levegő felmelegszik és kitágul, sűrűsége kisebb lesz, mint a környezetéé, ezért felmelegedik. A folyadékok
RészletesebbenA talaj nedvességének alakulása a Dél-Alföldön 2014-ben, automata nedvességmérő állomások adatai alapján. Benyhe Balázs ATIVIZIG
A talaj nedvességének alakulása a Dél-Alföldön 214-ben, automata nedvességmérő állomások adatai alapján Benyhe Balázs ATIVIZIG MHT Vándorgyűlés Szombathely 215. július A talaj nedvességének alakulása a
RészletesebbenMagyar név Jel Angol név jel Észak É = North N Kelet K = East E Dél D = South S Nyugat Ny = West W
A szél Földünkön a légkör állandó mozgásban van, nagyon ritka est, amikor nincsenek vízszintes és/vagy függőleges áramlások. A levegő vízszintes irányú mozgását nevezzük szélnek. A szelet két tulajdonságával,
RészletesebbenMETEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK
METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának
RészletesebbenÓcsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata
Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Kocsisné Jobbágy Katalin Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 2016 Vizsgált terület
RészletesebbenFélvezetk vizsgálata
Félvezetk vizsgálata jegyzkönyv Zsigmond Anna Fizika BSc III. Mérés vezetje: Böhönyei András Mérés dátuma: 010. március 4. Leadás dátuma: 010. március 17. Mérés célja A mérés célja a szilícium tulajdonságainak
Részletesebben1. előadás. Gáztörvények. Fizika Biofizika I. 2015/2016. Kapcsolódó irodalom:
1. előadás Gáztörvények Kapcsolódó irodalom: Fizikai-kémia I: Kémiai Termodinamika(24-26 old) Chemical principles: The quest for insight (Atkins-Jones) 6. fejezet Kapcsolódó multimédiás anyag: Youtube:
RészletesebbenTájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenÖDOMÉTERES VIZSGÁLAT LÉPCSŐZETES TERHELÉSSEL MSZE CEN ISO/TS 17892-5 BEÁLLÍTÁS ADAT. Zavartalan 4F/6,0 m Mintadarab mélysége (m)
BEÁLLÍTÁS ADAT Minta leírás Barna iszap Előkészítési módszer magmintából Részecske-sűrűség (Mg/m³) 2.70 Feltételezett / Mért Feltételezett Betöltés sorrend információ Kezdeti mérések (gyűrű) Terhelési
RészletesebbenHangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata
KLASSZIKUS FIZIKA LABORATÓRIUM 3. MÉRÉS Hangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata Mérést végezte: Enyingi Vera Atala ENVSAAT.ELTE Mérés időpontja: 2011. november 23. Szerda délelőtti csoport 1. A
Részletesebben5. Laboratóriumi gyakorlat
5. Laboratóriumi gyakorlat HETEROGÉN KÉMIAI REAKCIÓ SEBESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA A CO 2 -nak vízben történő oldódása és az azt követő egyensúlyra vezető kémiai reakció az alábbi reakcióegyenlettel írható le:
RészletesebbenAZ ANTROPOGÉN EREDETŰ ANYAGOK VIZSGÁLATA DEBRECEN TALAJAIBAN THE INVESTIGATION OF ANTHROPOGENIC MATERIALS IN THE SOILS OF DEBRECEN
XIV. Műszaki tudományos ülésszak, 2013. Kolozsvár, 159 164. http://hdl.handle.net/10598/28088 Műszaki tudományos közlemények 1. AZ ANTROPOGÉN EREDETŰ ANYAGOK VIZSGÁLATA DEBRECEN TALAJAIBAN THE INVESTIGATION
RészletesebbenJegyzőkönyv. mágneses szuszceptibilitás méréséről (7)
Jegyzőkönyv a mágneses szuszceptibilitás méréséről (7) Készítette: Tüzes Dániel Mérés ideje: 8-1-1, szerda 14-18 óra Jegyzőkönyv elkészülte: 8-1-8 A mérés célja A feladat egy mágneses térerősségmérő eszköz
RészletesebbenHőszivattyús rendszerek
Hőszivattyús rendszerek A hőszivattyúk Hőforrások lehetőségei Alapvetően háromféle környezeti közeg: Levegő Talaj (talajkollektor, talajszonda) Talajvíz (fúrt kút) Egyéb lehetőségek, speciális adottságok
Részletesebbene-gépész.hu >> Szellőztetés hatása a szén-dioxid-koncentrációra lakóépületekben Szerzo: Csáki Imre, tanársegéd, Debreceni Egyetem Műszaki Kar
e-gépész.hu >> Szellőztetés hatása a szén-dioxid-koncentrációra lakóépületekben Szerzo: Csáki Imre, tanársegéd, Debreceni Egyetem Műszaki Kar Az ember zárt térben tölti életének 80-90%-át. Azokban a lakóépületekben,
RészletesebbenA HÓBAN TÁROLT VÍZKÉSZLET MEGHATÁROZÁSA AZ ORSZÁGOS VÍZJELZŐ SZOLGÁLATNÁL február 21.
A HÓBAN TÁROLT VÍZKÉSZLET MEGHATÁROZÁSA AZ ORSZÁGOS VÍZJELZŐ SZOLGÁLATNÁL 2018. február 21. A HÓVÍZKÉSZLET MEGHATÁROZÁSÁNAK NÉHÁNY JELLEGZETESSÉGE A tényleges érték nem mérhető, tapasztalati úton nem becsülhető
RészletesebbenA HAZAI HOLOCÉN HOMOKMOZGÁSI PERIÓDUSOK, VALAMINT A LABORATÓRI-
A HAZAI HOLOCÉN HOMOKMOZGÁSI PERIÓDUSOK, VALAMINT A LABORATÓRI- UMI ÉS TEREPI MÉRÉSEKKEL MEGHATÁROZOTT SZÉLERÓZIÓ VESZÉLYE A VÉ- DEKEZÉSI LEHETŐSÉGEK TÜKRÉBEN Zárójelentés A most zárult négyéves kutatás
RészletesebbenIsmeretterjesztő előadás a talaj szerepéről a vízzel való gazdálkodásban
A Föld pohara Ismeretterjesztő előadás a talaj szerepéről a vízzel való gazdálkodásban MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet (TAKI) Talajfizikai és Vízgazdálkodási Osztály, Bakacsi Zsófia 2 Minden léptékben
RészletesebbenTájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenKS-409.3 / KS-409.1 ELŐNYPONTOK
KS-409.3 / KS-409.1 AUTOMATIZÁLT IZOKINETIKUS MINTAVEVŐ MÉRŐKÖR SÓSAV, FLUORIDOK, ILLÉKONY FÉMEK TÖMEGKONCENTRÁCIÓJÁNAK, EMISSZIÓJÁNAK MEGHATÁROZÁSÁRA ELŐNYPONTOK A burkoló csőből könnyen kivehető, tisztítható
Részletesebben