A civil szervezetek és a cégek nyilvántartásával összefügg ő eljárások módosításáról és gyorsításáról szóló törvényjavaslat (T/12722.

Átírás

1 Iromány száma: T/12722/ A i' Benyújtás dátuma : november 30. Az Országgy űlés Igazságügyi bizottsága Címzett : Kövér László, az Országgyűlés elnök e Benyújtó : dr. Rubovszky György, elnök Tárgyalási szerepkör a HHSZ alapján : Kijelölt bizottság, 32. (1) bekezdés Az ülés időpontja : november 30. Érkezett : 2010 WdCV 3 O. A civil szervezetek és a cégek nyilvántartásával összefügg ő eljárások módosításáról és gyorsításáról szóló törvényjavaslat (T/ szám) Részletes vitáról szóló bizottsági jelenté s A bizottság az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozat (a továbbiakban: HHSZ) a alapján lefolytatta a törvényjavaslat részletes vitáját. A bizottság a törvényjavaslatot megvizsgálva megállapította, hogy az megfelel a HHSZ 44. (1 ) bekezdésében foglalt követelményeknek. A bizottság a részletes vita során a HHSZ 45. (1) bekezdése alapján megtárgyalta a jelenté s mellékletében szerepl ő módosító javaslatokat, megvizsgálva egyben azt is, hogy megfelelnek-e a HHSZ 42. -ában foglalt követelményeknek. A bizottság a képviselői módosító javaslatokat nem támogatta, ugyanakkor a bizottság módosításra irányuló szándékot fogalmazott meg. A bizottság a HHSZ 45. (5) bekezdése alapján az általa megfogalmazott módosítás i javaslatokat magába foglaló részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatot nyújt be. A bizottság a törvényjavaslat részletes vitáját november 30-án lezárta.

2 Melléklet A bizottság állásfoglalása a megtárgyalt módosító javaslatokról (Az indítvány szövegéből elhagyni javasolt szöveget [ ] zárójel közé téve, az új szövegrészeke t pedig aláhúzással jelöljük.) Háttéranyagpont sorszáma : 1. Benyújtó : Ikotity István (LMP ) Módosítópont : T/12722/6/1. Törvényjavaslat érintett rendelkezése : Új 13. Módosítás jellege : kiegészítés 13. A Cnytv. 21. (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép : (A kérelemhez csatolni kell) b) a székhelyül szolgáló ingatlan tulajdonosának vagy a nyilatkozata szerint a további használa t engedélyezésére való jogdal rendelkez ő használójának a székhelykénti használathoz val ó hozzájárulást tartalmazó, legalább teljes bizonyítóerej ű magánokiratba foglalt nyilatkozatát, amelyhez az ingatlan tulajdoni lapját nem-szükséges mellékelni. A módosító javaslatot(tal) : - a bizottság nem támogatj a - az el őterjesztő (képvisel ője) nem ért egye t Háttéranyagpont sorszáma : 2. Benyújtó : Szávay István (Jobbik) Módosítópont : T/12722/5/1. Törvényjavaslat érintett rendelkezése : 13. Módosítás jellege : módosítás 13. A Cnytv a a következő (4) bekezdéssel egészül ki : (4) A változásbejegyzési kérelem bírósághoz történ ő szabályszerű benyújtását követően a kérelmez ő a benyújtott változásbejegyzési kérelemben nem szerepl ő további adatot nem jelenthe t be, a változásbejegyzési kérelemhez újabb létesít ő okirat módosítást nem nyújthat'be, kivéve, h a arra a bíróság hiánypótlási felhívásának teljesítése miatt kerül sor, vagy ha a változás a szervezet vezető tisztségviselőinek, illetve felügyel ő bizottsági tagjainak, valamint székhelyének id őközben történt változásával kapcsolatos. 2

3 A módosító javaslatot(tal) : - a bizottság nem támogatja - az előterjesztő (képvisel ője) nem ért egyet Háttéranyagpont sorszáma : 3. Benyújtó : Ikotity István (LMP ) Módosítópont: T/12722/7/1. Törvényjavaslat érintett rendelkezése : Új 14. Módosítás jellege : kiegészítés A Cnyvt. a következő 22/A. -sal egészül ki : /A. (1) A közjegyz ői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldány és a (3) bekezdésnek megfelelően készített, ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-minta egyaránt bizonyítja, hogy a civi l szervezet képviseletére jogosult a civil szervezetet miként és milyen formában jegyzi. (2) A címpéldányon, illetve' az aláírás-mintán fel kell tüntetni a civil szervezet nevét, a képviseletre jogosult nevét, lakóhelyét, a képviselet jogcímét, a képviseleti jog terjedelmét és gyakorlásána k módját, valamint a cégjegyzésre jogosult aláírási mintáját. (3) Az ügyvéd az aláírás-mintát kizárólag a nyilvántartásba vételi (változásbejegyzési) eljárás sorá n jegyezheti ellen abban az esetben, ha az eljárás során jogi képvisel őként eljár, és az aláírás-mintáta kérelemhez csatolja. Megjegyzés a HHSZ 42. b) pontja alapján : 1.A módosító javaslat kiterjed a törvényjavaslat által módosítani kívánt törvény módosítással nem érintett részére. 2. A módosító javaslat akkor felel meg a házszabályi rendelkezéseknek, ha benyújtása valamely szabályszer ű módosító javaslat tartalmával való összefüggése vagy a HHSZ 44. (1) bekezdésében meghatározott követelmények érvényesítése miatt nyilvánvalóan szükséges. A módosító javaslat a bizottság álláspontja szerint nem felel meg a házszabályi rendelkezéseknek. Háttéranyagpont sorszáma: 4. Benyújtó : Ikotity István (LMP ) Módosítópont : T/12722/8/1. Törvényjavaslat érintett rendelkezése : 15. új (2) bekezdés Módosítás jellege : kiegészítés (2) A Cnytv a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki : (3a) A kérelmező a hiánypótlás keretében nem hívható fel jogszabályi rendelkezésnek a létesít ő okiratban való megismétlésére. A módosító javaslatot(tal) : - a bizottság - az előterjesztő (képviselője) 3 nem támogatj a nem ért egye t

4 Háttéranyagpont sorszáma : 5. Benyújtó : Dr. Bárándy Gergely (MSZP ) Módosítópont : T/12722/2/1. Törvényjavaslat érintett rendelkezése : 17. Módosítás jellege : elhagyás [17. A Cnytv. 37. (2) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : (2) Ha a változásbejegyzési kérelemb ől az tűnik ki, hogy a szervezet, alapítvány esetében az alapító (alapítók), elmulasztotta a változásbejegyzési kérelem határid őben történ ő benyújtását, a bíróság forinttól forintig terjed ő pénzbírsággal sújthatja a szervezetet, alapítvány esetében az alapítót, több alapító esetén az alapítóka t egyetemlegesen. ] Megjegyzés: A következő pontokban ismertetett módosító indítványok tartalmilag összefüggnek : 5. és 7. T/12722/2/1-2. sz. Megjegyzés : A T/12722/2/1. sz. és T/12722/4/1. sz. módosító indítványok egymással szöveg szerint azonosak, d e a-tartalmi összefüggésekre tekintettel külön pontban szerepelnek. A módosító javaslatot(tal) : - a bizottság nem támogatja - az el őterjesztő (képviselője) nem ért egye t Háttéranyagpont sorszáma : 6. Benyújtó : Szávay István (Jobbik) Módosítópont : T/12722/4/1. Törvényjavaslat érintett rendelkezése : 17. Módosítás jellege : elhagyás [17. A Cnytv. 37. (2) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : (2) Ha a változásbejegyzési kérelemb ől az tűnik ki, hogy a szervezet, alapítvány esetében az alapító (alapítók), elmulasztotta a változásbejegyzési kérelem határid őben történ ő benyújtását, a bíróság forinttól forintig terjed ő pénzbírsággal sújthatja a szervezetet, alapítvány esetében az alapítót, több alapító esetén az alapítóka t egyetemlegesen. ] Megjegyzés : A T/12722/2/1. sz. és T/12722/4/1. sz. módosító indítványok egymással szöveg szerint azonosak, de a tartalmi összefüggésekre tekintettel külön pontban szerepelnek. 4

5 A módosító javaslatot(tal) : - a bizottság nem támogatja - az el őterjeszt ő (képvisel ője) nem ért egyet Háttéranyagpont sorszáma : 7. Benyújtó : Dr. Bárándy Gergely (MSZP ) Módosítópont : T/12722/2/2. Törvényjavaslat érintett rendelkezése : 27. Módosítás jellege : módosítás 27. A Cnytv. a 71. -t követően a következő IV/A. Fej ezettel egészül ki : IV/A. Fejeze t A törvényességi felügyeleti eljárás 36/A. A törvényességi felügyeleti eljárás közös szabálya i 71/A. (1) A törvényességi felügyeleti eljárás célja, hogy a bíróság intézkedéseivel a szervezet törvényes működését kikényszerítse. (2) A törvényességi felügyeleti eljárás nemperes eljárás, amelyre a Pp. szabályait ha törvény másként nem rendelkezik megfelelően alkalmazni kell, szünetelésnek azonban nincs helye. A törvényességi felügyeleti eljárásban az elektronikus kapcsolattartás nem kötelez ő azon szervezet esetében sem, amely a 8. alapján elektronikus útra kötelezett. (3) Az eljárás során ha e törvény másként nem rendelkezik csak okirati bizonyításnak, valamint az ügyben érintettek személyes meghallgatásának van helye. A bizonyítás során a bíróság a szervezet képvisel őjét, tagját, továbbá kérelemre indult eljárás esetén a kérelmez őt személyesen meghallgathatja vagy tőlük írásbeli nyilatkozatot kérhet. A bíróság a hivatalból indított eljárás a során hivatalból szerzi be az írásbeli bizonyítékokat, illetve tisztázza azokat a körülményeket, adatokat és tényeket, amelyek a jogszabálysértő állapot megszüntetéséhez szükségesek. (4) Az eljárásra a szervezet székhelye, ennek hiányában az utolsó bejegyzett székhelye szerint i nyilvántartó bíróság illetékes. (5) A törvényességi felügyeleti eljárás során hozott joger ős bírósági intézkedéssel válnak az ügybe n keletkezett iratok az Ectv. szerint nem nyilvános iratok kivételével az Ectv. szerinti civi l szervezetek esetében nyilvánossá, továbbá nyilvánossá válnak az ügyben keletkezett iratok akkor is, ha a civil szervezet a bíróság felhívására a törvényes működését helyreállította, de az eljárás megindítására okot adott. (6) A törvényességi felügyeleti eljárás iratainak elektronizálására a 14. (2) bekezdését kel l alkalmazni. 71/B. (1) A törvényességi felügyeleti eljárás során a bíróság hivatalból vagy kérelemre jár el. (2) Nincs helye törvényességi felügyeleti eljárásnak, ha az arra vonatkozó igény a 46/A-46/B. -ban meghatározott vagy más polgári perben, illetve közigazgatási eljárásban érvényesíthet ő. (3) Nincs helye törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésének, ha a szervezet felszámolás, kényszer-végelszámolási vagy egyszerűsített törlési eljárás alatt áll. Ha a törvényességi felügyelet i 5

6 eljárás folyamatban léte alatt a szervezet felszámolás alá kerül, vagy a kényszer-végelszámolás t vagy az egyszerűsített törlési eljárás megindítását a bíróság joger ősen elrendeli, a törvényesség i felügyeleti eljárást meg kell szüntetni. (4) A törvényességi felügyelet nem terjed ki a szervezet gazdálkodásának és döntéseinek gazdasági - célszerűségi szempontból való felülvizsgálatára, valamint a beszámoló letétbe helyezésére é s közzétételére vonatkozó kötelezettség teljesítésének kikényszerítésére. (5) A törvényességi felügyeleti eljárást addig kell folytatni, amíg a törvényes állapot, illetve a szervezet törvényes működése helyre nem áll. (6) A bíróság a törvényességi felügyeleti eljárást megszünteti, ha az eljárás eredményeként a szervezet a törvénysértő állapotot megszüntette, illetve a törvényes m űködését helyreállította. 36/B. A törvényességi felügyeleti eljárásra okot adó körülmények 71/C. (1) Törvényességi felügyeleti eljárásnak van helye, h a a) a létesítő okirat vagy annak módosítása, illetve a nyilvántartásba bejegyzett adat a bejegyzést megelőzően már fennálló ok folytán törvénysértő, b) a nyilvántartásba bejegyzett adat a bejegyzést követően keletkezett ok miatt törvénysért ő, c) a létesít ő okirat vagy annak módosítása, illetve a nyilvántartás nem tartalmazza azt, amit a szervezetre vonatkozó jogszabályok kötelez ően el őírnak, d) a szervezet a m űködése során nem tartja be a szervezetére és m űködésére vonatkozó jogszabály i rendelkezéseket, illetve a létesítő okiratában foglaltakat, e) törvény a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását kötelez ővé teszi. (2) Az (1) bekezdés a), illetve c) pontja alapján indult ügy elbírálásában nem vehet részt az, aki a z eljárás tárgyává tett ügyben a nyilvántartásba vételi (változásbejegyzési) eljárásban részt vett. 36/C. A bíróság eljárása hivatalbó l 71/D. (1) Hivatalból jár el a bíróság, ha a) az eljárás lefolytatásának szükségességéről, az arra okot adó körülményr ől hivatalos eljárása során maga szerez tudomást, vagy b) az eljárást más bíróság kezdeményezi. (2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben az eljárás megindításáról és befejezésér ő l a bíróság a kezdeményez őt értesíti. (3) A hivatalból indult törvényességi felügyeleti eljárásban félként csak a szervezet vesz részt. Az eljárásban felmerült költségeket így különösen a meghallgatás, a felügyel őbiztos költségeit az állam el őlegezi. Amennyiben a törvényességi felügyeleti eljárásban a szervezet a törvénye s működést helyreállítja, de az eljárásra okot adott, illetve a bíróság a szervezettel (képvisel ővel) szemben intézkedést alkalmaz, a felmerült költségek viselésére a szervezetet kell kötelezni. (4) A költségviselést megállapító végzés ellen külön fellebbezésnek van helye. Behajthatatlanság esetén, illetve, ha az eljárást a bíróság jogsértés hiányában szünteti meg, a felmerült költségeket a z állam viseli. (5) A hivatalból indult törvényességi felügyeleti eljárást meg kell szüntetni, ha az eljárá s lefolytatása alapján a bíróság megállapítja, hogy jogsértés nem történt. (6) A hivatalból és a kérelemre indult törvényességi felügyeleti eljárások egyesítésére akkor sinc s mód, ha a törvényességi felügyeleti eljárások azonos szervezet ellen indultak. 36/D. A bíróság eljárása kérelemr e 71/E. (1) Kérelemre indul a törvényességi felügyeleti eljárás, ha annak lefolytatásá t a) az ügyész indítványozza, 6

7 b) jogszabályban meghatározott feladatainak teljesítése körében a szervezet tevékenységéne k ellenőrzésére jogosult hatóság vagy közigazgatási szerv kéri, c) az kéri, akinek az eljárás lefolytatásához jogi érdeke f űződik és e jogi érdeket valószínűsíti, vagy d) az kéri, akit jogszabály az eljárás kezdeményezésére kötelez. (2) Az ügyészt amennyiben a civil szervezet felett nem gyakorol törvényességi ellen őrzést a törvényességi felügyeleti eljárás indítványozásának joga akkor illeti meg, ha indítványát a 71/C. (1) bekezdésében meghatározott ok mellett közérdek sérelmére alapítja és e közérdek sérelméne k fennállását valószínűsíti. Amennyiben az ügyész a szervezet felett törvényességi ellen őrzést gyakorol, a törvényességi felügyeleti eljárás megindításához nem szükséges közérdek sérelméne k megjelölése és fennállásának valószín űsítése. (3) A kérelemnek az ügy elbírálásához szükséges valamennyi tényt, illetve adatot tartalmaznia kell. A törvényességi felügyeleti eljárás során a kérelmező a kérelme el őterjesztésének okát nem változtathatja meg. A törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatásával felmerül ő költségeket a Pp. általános szabályai szerint a kérelmez ő köteles előlegezni. A költségek viselése csak akkor terheli a kérelmezőt, ha kérelme alaptalan volt. (4) A bíróság a kérelmet elutasítja, ha a kérelem nem felel meg az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek. A bíróság a kérelmet elutasítja akkor is, ha megállapítja, hogy a kérelemben jélzett jogsértés nem áll fenn. (5) Az eljárás során a kérelmez ő a kérelmét bármikor visszavonhatja. Ilyen esetben az eljárást me g kell szüntetni. Az eljárás során felmerült költségeket a Pp. általános szabályai szerint a kérelmez ő viseli. (6) Az (5) bekezdésben meghatározott esetben, illetve ha a kérelem elutasítására került sor, a bíróság az eljárást hivatalból megindíthatja, ha a törvényességi felügyeleti eljárásnak hivatalból i s helye van. (7) A kérelemre induló törvényességi felügyeleti éljárásban fél a szervezet és a kérelmez ő is. 36/E. A törvényességi felügyeleti eljárás megindításának határideje, lefolytatás a 71/F. (1) A bíróság törvényességi felügyeleti eljárását az arra okot adó körülményr ől való tudomásszerzést ől számított harminc napon belül, illetve az eljárásra okot adó körülmény bekövetkezésétől számított egyéves jogvesztő határid őn belül lehet kérni. Ha a szervezet valamely jogszabálysért ő helyzetet vagy állapotot nem szüntet meg, az eljárás megindítása mindaddi g kérhető, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak irányadók abban az esetben is, amikor a bíróság hivatalból indítj a meg a törvényességi felügyeleti eljárást, azzal az eltéréssel, hogy kivételesen indokolt esetben a z eljárás a törvénysértő nyilvántartási adat kiküszöbölése érdekében az egyéves határid őt követ ően is megindítható. 36/F. A bíróság felhívása és intézkedései 71/G. (1) A törvényességi felügyeleti eljárás megindítása esetén a bíróság a jogkövetkezményekr e történő figyelmeztetéssel és az eljárás alapjául szolgáló jogszabálysértés pontos megjelöléséve l felhívja a szervezetet, hogy a végzésben meghatározott, legfeljebb harmincnapos határid őn belül amely az eljárás okától függ ően a szervezetnek a határidő lejárta előtt benyújtott kérelmére eg y alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható írásban nyilatkozzon arról, hog y a) vitatja-e a kérelemben, illetve a végzésben foglaltakat, illetv e b) ha nem vitatja a kérelemben vagy a végzésben foglaltakat, úgy a törvénysért ő állapotot szüntesse meg, és azt igazolja. (2) Ha az (1) bekezdés szerinti felhívás eredményeként az eljárás megszüntetésének nincs helye, a törvényes állapot helyreállítása érdekében a bíróság az intézkedésre okot adó körülményt ől, illetve 7

8 annak súlyától függ ően a következő intézkedéseket hozhatja : a) [a szervezetet, illetve ha megállapítható, hogy a törvényességi felügyeleti eljárásra a szervezet képvisel ője adott okot, a képvisel őt Ft-tól Ft-ig terjed ő pénzbírsággal sújtja, b)] megsemmisíti a szervezet által hozott jogszabálysért ő vagy a szervezet létesít ő okiratába ütköz ő határozatot, és szükség esetén megfelel ő határidő kitűzésével új határozat hozatalát rendeli el, [c)] ha a szervezet törvényes működése a legfőbb szervének összehívásával el őreláthatólag helyreállítható, összehívja a szervezet döntéshozó szervét, vagy ennek a feladatnak a végrehajtására a szervezet költségére megfelel ő személyt vagy szervezetet rendel ki, [d)] cl ha a szervezet működése törvényességének helyreállítása más módon nem biztosítható, a szervezet működése vagy más körülmény alapján különösen indokolt és az intézkedést ől el őre láthatóan eredmény várható, legfeljebb kilencven napra felügyel őbiztost rendel ki, (e)] ) a szervezetet megszünteti. (3) A bíróság a (2) bekezdés [a)-d)] a)-c) pontjaiban meghatározott intézkedéseket együttesen[, illetve a bírságolási intézkedést ismételten] is alkalmazhatja. A bíróság a fél által kért intézkedéshez nincs kötve. (4) A szervezet megszüntetésére az (1) bekezdés szerinti felhívás vagy az els ő intézkedés eredménytelenségét követően is sor kerülhet, ha a bíróság úgy ítéli meg, hogy a törvényes működés helyreállítására elrendelhet ő további intézkedések nem vezetnének eredményre. A szervezet megszüntetését azonban,ilyen esetben részletesen indokolni kell. (5) A bíróságnak a felhívás kiadását követően ha a szervezet nem igazolja, hogy törvénye s működését helyreállította valamelyik intézkedést az (1) bekezdés szerinti felhívásba n meghatározott határidő leteltét követő tizenöt napon belül alkalmaznia kell. (6) Ha a törvényes állapot nem állt helyre, a törvényességi felügyeleti intézkedést tartalmaz ó határozat jogerőre emelkedését ől számított harminc napon belül folytatni kell az eljárást. A jogerős intézkedést követ ő újabb intézkedést vagy az eljárást véglegesen lezáró határozatot legkés őbb az el őző intézkedés jogerőre emelkedésétől számított három hónapon belül meg kell hozni. 36/G. A felügyel őbiztos jogkör e 71/H. (1) Ha a bíróság kérelemre vagy hivatalból végzésében felügyel őbiztost rendel ki, e végzésben meghatározza a felügyelőbiztos feladatkörét. A szervezet vezető tisztségviselői (képvisel ői) a hatáskörüket csak a felügyelőbiztos részére biztosított jogok megsértése nélkü l gyakorolhatják. A bíróság felügyelőbiztosként a szervezettől független, arra alkalmas személyt jelölhet ki az állami szerv vagy kamara által vezetett névjegyzékben szerepl ő személyek közül így különösen ügyvéd, közvetít ő, könyvvizsgáló, igazságügyi szakért ő, feltéve, hogy ez a személy a megbízatást elvállalja. A felügyelőbiztos a működése során az adott helyzetben általában elvárható gondossággal köteles eljárni. A kötelezettségeinek megszegésével okozott kárért a szerz ődésszegéssel okozott kárért való felel ősség Ptk.-ban foglalt szabályainak megfelel ő alkalmazásával felel. (2) Nem lehet felügyel őbiztos, akinek a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója, illetve élettársa a szervezet tagja, vezet ő tisztségviselője (képvisel ője), felügyelőbizottsági tagja vagy könyvvizsgálója, valamint az, aki a szervezettel azonos tevékenységet folytató más szervezetbe n vezet ő tisztségviselő. (3) A felügyelőbiztos feladata a szervezet törvényes m űködésének helyreállításához szükséges intézkedések megtétele. Ennek érdekében a vezető tisztségvisel őktől (képviselőkt ől), illetve a szervezet vezet ő állású munkavállalóitól felvilágosítást kérhet. A felügyelőbiztos a szerveze t esetleges üzleti titkait köteles meg őrizni és a birtokába jutott információkról csak a bíróságo t tájékoztathatja. A felügyel őbiztos a bíróság felhívására, a bíróság által megadott határid őn belül é s módon köteles tevékenységér ől beszámolni. 8

9 (4) Ha a törvényességi felügyeleti eljárásnak az az oka, hogy a szervezetnek nincs megválasztot t vezet ő tisztségvisel ője (képviselője), a felügyelőbiztos a bíróság végzésében meghatározottak szerint a vezet ő tisztségviselő (képviselő) jogkörét gyakorolja. Erre tekintettel a bíróság a felügyel őbiztost szükség esetén a korábbi vezet ő tisztségvisel ő (képvisel ő) törlésével egyidej űleg a nyilvántartásba hivatalból bejegyzi. (5) A szervezet vezet ő munkavállalói, illetve tagjai kötelesek a felügyel őbiztos részére minde n olyan eszközt, iratot, illetve információt biztosítani, amely hozzásegíti ahhoz, hogy a vezet ő tisztségvisel ői feladatait elláthassa. A felügyel őbiztos kérelmére a bíróság a felügyel őbizto s tevékenységét akadályozó személyt a Pp ában meghatározott pénzbírsággal sújtja. A pénzbírság többször is kiszabható. (6) Ha a felügyel őbiztos kirendelésére a szervezet tagja kérelmére került sor, a felügyel őbiztos a vezet ő tisztségvisel ő (képvisel ő) jogkörében a halaszthatatlan intézkedések megtételére is jogosult. Szerződést azonban csak akkor köthet, követelést csak akkor ismerhet el, illetve jogról csak akko r mondhat le, ha ezáltal az általa képviselt szervezetet nyilvánvaló károsodástól óvja meg. (7) Ha a felügyel őbiztos kirendelésére azért került sor, mert a szervezetnek nincs vezető tisztségvisel ője (képviselője), a bíróság a szervezetnek megküldend ő végzését a szervezet székhelyére kézbesíti. 71/1. (1) A felügyelőbiztos jogszabálysért ő vagy a szervezet, annak tagjai, hitelez ői vagy más személy jogos érdekét sért ő tevékenysége vagy mulasztása miatt a sérelmet szenvedett személ y vagy szervezet a tudomásszerzéstől számított harminc napon belül, de legfeljebb a felügyel őbiztos kirendelésének id őtartama alatt a bíróságnál kifogással élhet. Ha a bíróság a kifogást megalapozottnak találja, a felügyel őbiztos intézkedését megsemmisíti vagy kötelezi a megfelel ő intézkedés megtételére, illetve más felügyel őbiztost rendel ki, ellenkező estben a kifogást elutasítja. (2) Ha a felügyel őbiztos kirendelése kérelemre történik, a felügyel őbiztos költségeinek és díjának a bíróság által meghatározott várható összegét a kérelmez ő köteles el őlegezni. Ha a törvénye s működés helyreállt vagy a kirendelés határideje lejárt, a bíróság a felügyel őbiztost felmenti és költségeit, valamint díját megállapítja azzal, hogy azt a szervezet viseli. Ha a szervezet terhére megállapított összeg behajthatatlannak bizonyul, a felügyel őbiztos költségét és díját a kérelmez ő, illetve hivatalból kirendelt felügyel őbiztos esetében az állam viseli. A felügyelőbiztos költségét é s díját megállapító végzés ellen külön fellebbezésnek van helye. A felügyelőbiztos által felszámíthat ó díjra a törvényességi felügyeleti eljárásban közrem űködő felügyel őbiztos díjáról szóló 23/2006. (V. 18.) IM rendeletet kell megfelelően alkalmazni. (3) Amennyiben a hivatalból kirendelt felügyel őbiztos díja és költsége behajthatatlannak bizonyul, a díjat és költséget a kirendelést elrendelő bíróság gazdasági hivatala téríti meg a felügyel őbiztos részére." Megjegyzés : A következő pontokban ismertetett módosító indítványok tartalmilag összefüggnek : 5. és 7. T/12722/2/1-2. sz. A módosító javaslatot(tal) : - a bizottság nem támogatja - az el őterjeszt ő (képvisel ője) nem ért egyet Háttéranyagpont sorszáma : 8. Benyújtó : Dr. Bárándy Gergely (MSZP) Módosítópont : T/12722/3/1. 9

10 Törvényjavaslat érintett rendelkezése : 27. Cnytv. 36/G. alcím Módosítás jellege : elhagyás 27. A Cnytv. a 71. -t követően a következ ő IV/A. Fejezettel egészül ki : IV/A. Fejezet A törvényességi felügyeleti eljárá s 36/A. A törvényességi felügyeleti eljárás közös szabálya i 71/A. (1) A törvényességi felügyeleti eljárás célja, hogy a bíróság intézkedéseivel a szerveze t törvényes m űködését kikényszerítse. (2) A törvényességi felügyeleti eljárás nemperes eljárás, amelyre a Pp. szabályait ha törvény másként nem rendelkezik megfelelően alkalmazni kell, szünetelésnek azonban nincs helye. A törvényességi felügyeleti eljárásban az elektronikus kapcsolattartás nem kötelez ő azon szerveze t esetében sem, amely a 8. alapján elektronikus útra kötelezett. (3) Az eljárás során ha e törvény másként nem rendelkezik csak okirati bizonyításnak, valamint az ügyben érintettek személyes meghallgatásának van helye. A bizonyítás során a bíróság a szervezet képviselőjét, tagját, továbbá kérelemre indult eljárás esetén a kérelmez őt személyesen meghallgathatja vagy tőlük írásbeli nyilatkozatot kérhet. A bíróság a hivatalból indított eljárása során hivatalból szerzi be az írásbeli bizonyítékokat, illetve tisztázza azokat a körülményeket, adatokat és tényeket, amelyek a jogszabálysért ő állapot megszüntetéséhez szükségesek. (4) Az eljárásra a szervezet székhelye, ennek hiányában az utolsó bejegyzett székhelye szerint i nyilvántartó bíróság illetékes. (5) A törvényességi felügyeleti eljárás során hozott jogerős bírósági intézkedéssel válnak az ügybe n keletkezett iratok az Ectv. szerint nem nyilvános iratok kivételével az Ectv. szerinti civi l szervezetek esetében nyilvánossá, továbbá nyilvánossá válnak az ügyben keletkezett iratok akkor is, ha a civil szervezet a bíróság felhívására a törvényes m űködését helyreállította, de az eljárás megindítására okot adott. (6) A törvényességi felügyeleti eljárás iratainak elektronizálására a 14. (2) bekezdését kell alkalmazni. 71/B. (1) A törvényességi felügyeleti eljárás során a bíróság hivatalból vagy kérelemre jár el. (2) Nincs helye törvényességi felügyeleti eljárásnak, ha az arra vonatkozó igény a 46/A-46/B. -ban meghatározott vagy más polgári perben, illetve közigazgatási eljárásban érvényesíthet ő. (3) Nincs helye törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésének, ha a szervezet felszámolás, kényszer-végelszámolási vagy egyszer űsített törlési eljárás alatt áll. Ha a törvényességi felügyelet i eljárás folyamatban léte alatt a szervezet felszámolás alá kerül, vagy a kényszer-végelszámolás t vagy az egyszerűsített törlési eljárás megindítását a bíróság joger ősen elrendeli, a törvényesség i felügyeleti eljárást meg kell szüntetni. (4) A törvényességi felügyelet nem terjed ki a szervezet gazdálkodásának és döntéseinek gazdasági - célszerűségi szempontból való felülvizsgálatára, valamint a beszámoló letétbe helyezésére é s közzétételére vonatkozó kötelezettség teljesítésének kikényszerítésére. (5) A törvényességi felügyeleti eljárást addig kell folytatni, amíg a törvényes állapot, illetve a szervezet törvényes működése helyre nem áll. (6) A bíróság a törvényességi felügyeleti eljárást megszünteti, ha az eljárás eredményeként a szervezet a törvénysértő állapotot megszüntette, illetve a törvényes működését helyreállította. 10

11 36/B. A törvényességi felügyeleti eljárásra okot adó körülménye k 71/C. (1) Törvényességi felügyeleti eljárásnak van helye, h a a) a létesítő okirat vagy annak módosítása, illetve a nyilvántartásba bejegyzett adat a bejegyzést megelőzően már fennálló ok folytán törvénysértő, b) a nyilvántartásba bejegyzett adat a bejegyzést követően keletkezett ok miatt törvénysért ő, c) a létesít ő okirat vagy annak módosítása, illetve a nyilvántartás nem tartalmazza azt, amit a szervezetre vonatkozó jogszabályok kötelez ően el őírnak, d) a szervezet a működése során nem tartja be a szervezetére és működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, illetve a létesítő okiratában foglaltakat, e) törvény a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását kötelez ővé teszi. (2) Az (1) bekezdés a), illetve c) pontja alapján indult ügy elbírálásában nem vehet részt az, aki az eljárás tárgyává tett ügyben a nyilvántartásba vételi (változásbejegyzési) eljárásban részt vett. 36/C. A bíróság eljárása hivatalbó l 71/D. (1) Hivatalból jár el a bíróság, ha a) az eljárás lefolytatásának szükségességér ől, az arra okot adó körülményről hivatalos eljárása során maga szerez tudomást, vag y b) az eljárást más bíróság kezdeményezi. (2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben az eljárás megindításáról és befejezésér ől a bíróság a kezdeményez őt értesíti. (3) A hivatalból indult törvényességi felügyeleti eljárásban félként csak a szervezet vesz részt. Az eljárásban felmerült költségeket így különösen a meghallgatás, a felügyel őbiztos költségeit a z állam el őlegezi. Amennyiben a törvényességi felügyeleti eljárásban a szervezet a törvénye s működést helyreállítja, de az eljárásra okot adott, illetve a bíróság a szervezettel (képvisel ővel) szemben intézkedést alkalmaz, a felmerült költségek viselésére a szervezetet kell kötelezni. (4) A költségviselést megállapító végzés ellen külön fellebbezésnek van helye. Behajthatatlanság esetén, illetve, ha az eljárást a bíróság jogsértés hiányában szünteti meg, a felmerült költségeket a z állam viseli. (5) A hivatalból indult törvényességi felügyeleti eljárást meg kell szüntetni, ha az eljárá s lefolytatása alapján a bíróság megállapítja, hogy jogsértés nem történt. (6) A hivatalból és a kérelemre indult törvényességi felügyeleti eljárások egyesítésére akkor sinc s mód, ha a törvényességi felügyeleti eljárások azonos szervezet ellen indultak. 36/D. A bíróság eljárása kérelemr e 71/E. (1) Kérelemre indul a törvényességi felügyeleti eljárás, ha annak lefolytatásá t a) az ügyész indítványozza, b) jogszabályban meghatározott feladatainak teljesítése körében a szervezet tevékenységéne k ellen őrzésére jogosult hatóság vagy közigazgatási szerv kéri, c) az kéri, akinek az eljárás lefolytatásához jogi érdeke f űződik és e jogi érdeket valószínűsíti, vag y d) az kéri, akit jogszabály az eljárás kezdeményezésére kötelez. (2) Az ügyészt amennyiben a civil szervezet felett nem gyakorol törvényességi ellen őrzést a törvényességi felügyeleti eljárás indítványozásának joga akkor illeti meg, ha indítványát a 71/C. (1) bekezdésében meghatározott ok mellett közérdek sérelmére alapítja és e közérdek sérelméne k fennállását valószínűsíti. Amennyiben az ügyész a szervezet felett törvényességi ellen őrzést gyakorol, a törvényességi felügyeleti eljárás megindításához nem szükséges közérdek sérelméne k megjelölése és fennállásának valószínűsítése. 11

12 (3)A kérelemnek az ügy elbírálásához szükséges valamennyi tényt, illetve adatot tartalmaznia kell. A törvényességi felügyeleti eljárás során a kérelmez ő a kérelme el őterjesztésének okát nem változtathatja meg. A törvényességi felügyeleti eljárás, lefolytatásával felmerül ő költségeket a Pp. általános szabályai szerint a kérelmez ő köteles el őlegezni. A költségek viselése csak akkor terheli a kérelmezőt, ha kérelmé alaptalan volt. (4) A bíróság a kérelmet elutasítja, ha - a kérelem nem felel meg az (1) bekezdésben foglal t feltételeknek. A bíróság a kérelmet elutasítja ákkor is, ha megállapítja, hogy a kérelemben jelzett jogsértés nem áll fenn. (5) Az eljárás során a kérelmező a kérelmét bármikor. visszavonhatja. Ilyen esetben az eljárást me g kell szüntetni. Az eljárás során felmerült költségeket a Pp. általános szabályai szerint a kérelmez ő viseli. (6) Az (5) bekezdésben meghatározott esetben, illetve. ha a kérelem elutasítására, került sor, a bíróság az eljárást hivatalból megindíthatja, ha a törvényességi felügyeleti eljárásnak hivatalból i s helye van. (7)A kérelemre induló törvényességi felügyeleti eljárásban fél a szervezet és a kérelmez ő is. 36/E. A törvényességi felügyeleti eljárás megindításának határideje, lefolytatás a 71/F. (1) A bíróság törvényességi felügyeleti eljárását az 'arra okot adó körülményről való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül, illetve az eljárásra okot adó körülmén y bekövetkezését ől számított egyéves jogveszt ő határidőn belül-lehet kérni. Ha a,szervezet valamely jogszabálysértő helyzetet vagy állapotot nem szüntet 'meg, az eljárás megindítása mindaddi g kérhető, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak irányadók abban az esetben is, amikor a bíróság hivatalból indítj a meg a törvényességi felügyeleti eljárást, azzal az eltéréssel; hogy kivételesen indokolt esetben az eljárás a törvénysértő nyilvántartási adat kiküszöbölése érdekében az egyéves határidőt követően is megindítható. 36/F. A bíróság felhívása és intézkedései 71/G. (1) A törvényességi felügyeleti eljárás megindítása esetén a bíróság a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel és az eljárás alapjául szolgáló jogszabálysértés pontos megjelölésével felhívja a szervezetet, hogy a végzésben meghatározott, legfeljebb harmincnapos határid őn belül amely az eljárás okától függően a szervezetnek a határid ő lejárta el őtt benyújtott kérelmére eg y alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható írásban nyilatkozzon arról, hog y a)vitatja-e a kérelemben, illetve a végzésben foglaltakat, illetv e b) ha nem vitatja a kérelemben vagy a végzésben foglaltakat, úgy a törvénysért ő állapotot szüntess e meg, és azt igazolja. (2) Ha az (1) bekezdés szerinti felhívás eredményeként az eljárás megszüntetésének nincs helye, a törvényes állapot helyreállítása érdekében a bíróság az intézkedésre okot adó körülményt ől, illetve annak súlyától függően a következő intézkedéseket hozhatja : a) a szervezetet, illetve ha megállapítható, hogy a törvényességi felügyeleti eljárásra a szerveze t képviselője adott okot, a képvisel őt Ft-tól Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtja, b) megsemmisíti a szervezet által hozott jogszabálysért ő vagy a szervezet létesít ő okiratába ütköző - határozatot, és szükség esetén megfelel ő határidő kitűzésével új határozat hozatalát rendeli el, c) ha a szervezet törvényes működése a legfőbb szervének összehívásával el őreláthatólag helyreállítható, összehívja a szervezet döntéshozó szervét, vagy ennek a feladatnak a végrehajtásár a - - a szervezet költségére megfelel ő személyt vagy szervezetet rendel ki, d) ha a szervezet m űködése törvényességének helyreállítása más módon nem biztosítható, a szervezet működése vagy más körülmény alapján különösen indokolt és az intézkedést ől el őre 12

13 láthatóan eredmény várható, legfeljebb kilencven napra felügyel őbiztost rendel ki, e) a szervezetet megszünteti. (3) A bíróság a (2) bekezdés a)-d) pontjaiban meghatározott intézkedéseket együttesen, illetve a bírságolási intézkedést ismételten is alkalmazhatja. A bíróság a fél által kért intézkedéshez ninc s kötve. (4) A szervezet megszüntetésére az (1) bekezdés szerinti felhívás vagy az els ő intézkedés eredménytelenségét követően is sor kerülhet, ha a bíróság úgy ítéli meg, hogy a törvényes működés helyreállítására elrendelhető további intézkedések nem vezetnének eredményre. A szervezet megszüntetését azonban ilyen esetben részletesen indokolni kell. (5) A bíróságnak a felhívás kiadását követően ha a szervezet nem igazolja, hogy törvénye s működését helyreállította valamelyik intézkedést az (1) bekezdés szerinti felhívásba n meghatározott határid ő leteltét követő tizenöt napon belül alkalmaznia kell. (6) Ha a törvényes állapot nem állt helyre, a törvényességi felügyeleti intézkedést tartalmaz ó határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül folytatni kell az eljárást. A jogerős intézkedést követ ő újabb intézkedést vagy az eljárást véglegesen lezáró határozatot legkés őbb az előző intézkedés jogerőre emelkedését ől számított három hónapon belül meg kell hozni. [36/G. A felügyel őbiztos jogköre 71/11. (1) Ha a bíróság kérelemre vagy hivatalból végzésében felügyel őbiztost rendel ki, e végzésben meghatározza a felügyelőbiztos feladatkörét. A szervezet vezető tisztségvisel ői (képvisel ői) a hatáskörüket csak a felügyelőbiztos részére biztosított jogok megsértése nélkü l gyakorolhatják. A bíróság felügyelőbiztosként a szervezettől független, arra alkalma s személyt jelölhet ki az állami szerv vagy kamara által vezetett névjegyzékben szerepl ő személyek közül így különösen ügyvéd, közvetít ő, könyvvizsgáló, igazságügyi szakért ő, feltéve, hogy ez a személy a megbízatást elvállalja. A felügyel őbiztos a m űködése során az adott helyzetben általában elvárható gondossággal köteles eljárni. A kötelezettségeinek megszegésével okozott kárért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség Ptk.-ban foglalt szabályainak megfelelő alkalmazásával felel. (2) Nem lehet felügyel őbiztos, akinek a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója, illetve élettársa a szervezet tagja, vezető tisztségvisel ője (képviselője), felügyel őbizottsági tagja vagy könyvvizsgálója, valamint az, aki a szervezettel azonos tevékenységet folytató má s szervezetben vezető tisztségvisel ő. (3) A felügyelőbiztos feladata a szervezet törvényes m űködésének helyreállításához szüksége s intézkedések megtétele. Ennek érdekében a vezet ő tisztségvisel őktől (képviselőktől), illetve a szervezet vezet ő állású munkavállalóitól felvilágosítást kérhet. A felügyel őbiztos a szervezet esetleges üzleti titkait köteles megőrizni és a birtokába jutott információkról csak a bíróságo t tájékoztathatja. A felügyelőbiztos a bíróság felhívására, a bíróság által megadott határid őn belül és módon köteles tevékenységér ől beszámolni. (4) Ha a törvényességi felügyeleti eljárásnak az az oka, hogy a szervezetnek ninc s megválasztott vezet ő tisztségviselője (képvisel ője), a felügyel őbiztos a bíróság végzésébe n meghatározottak szerint a vezet ő tisztségvisel ő (képvisel ő) jogkörét gyakorolja. Erre tekintettel a bíróság a felügyel őbiztost szükség esetén a korábbi vezet ő tisztségvisel ő (képviselő) törlésével egyidej űleg a nyilvántartásba hivatalból bejegyzi. (5) A szervezet vezet ő munkavállalói, illetve tagjai kötelesek a felügyelőbiztos részére minde n olyan eszközt, iratot, illetve információt biztosítani, amely hozzásegíti ahhoz, hogy a vezető tisztségvisel ői feladatait elláthassa. A felügyel őbiztos kérelmére a bíróság a felügyel őbiztos tevékenységét akadályozó személyt a Pp ában meghatározott pénzbírsággal sújtja. A pénzbírság többször is kiszabható. (6) Ha a felügyel őbiztos kirendelésére a szervezet tagja kérelmére került sor, a felügyel őbiztos 13

14 a vezető tisztségvisel ő (képvisel ő) jogkörében a halaszthatatlan intézkedések megtételére i s jogosult. Szerz ődést azonban csak akkor köthet, követelést csak akkor ismerhet el, illetv e jogról csak akkor mondhat le, ha ezáltal az általa képviselt szervezetet nyilvánval ó károsodástól óvja meg. (7) Ha a felügyelőbiztos kirendelésére azért került sor, mert a szervezetnek nincs vezet ő tisztségviselője (képvisel ője), a bíróság a szervezetnek megküldend ő végzését a szervezet székhelyére kézbesíti. 71/I. (1) A felügyelőbiztos jogszabálysértő vagy a szervezet, annak tagjai, hitelez ői vagy más személy jogos érdekét sértő tevékenysége vagy mulasztása miatt a sérelmet szenvedett személy vagy szervezet a tudomásszerzést ől számított harminc napon belül, de legfeljebb a felügyel őbiztos kirendelésének id őtartama alatt a bíróságnál kifogással élhet. Ha a bíróság a kifogást megalapozottnak találja, a felügyel őbiztos intézkedését megsemmisíti vagy kötelezi a megfelel ő intézkedés megtételére, illetve más felügyelőbiztost rendel ki, ellenkez ő esetben a kifogást elutasítja. (2) Ha a felügyelőbiztos kirendelése kérelemre történik, a felügyelőbiztos költségeinek és díjának a bíróság által meghatározott várható összegét a kérelmez ő köteles el őlegezni. Ha a törvényes m űködés helyreállt vagy a kirendelés határideje lejárt, a bíróság a felügyel őbiztost felmenti és költségeit, valamint díját megállapítja azzal, hogy azt a szervezet viseli. Ha a szervezet terhére megállapított összeg behajthatatlannak bizonyul, a felügyel őbiztos költségét és díját a kérelmező, illetve hivatalból kirendelt felügyel őbiztos esetében az állam viseli. A felügyel őbiztos költségét és díját megállapító végzés ellen külön fellebbezésnek van helye. A felügyel őbiztos által felszámítható díjra a törvényességi felügyeleti eljárásban közrem űköd ő felügyelőbiztos díjáról szóló 23/2006. (V. 18.) IM rendeletet kell megfelelően alkalmazni. (3) Amennyiben a hivatalból kirendelt felügyel őbiztos díja és költsége behajthatatlannak bizonyul, a díjat és költséget a kirendelést elrendel ő bíróság gazdasági hivatala téríti meg a felügyelőbiztos részére.] " A módosító javaslatot(tal) : - a bizottság nem támogatj a - az előterjesztő (képvisel ője) nem ért egyet Háttéranyagpont sorszáma : 9. Benyújtó : Ikotity István (LMP) Módosítópont : T/12722/9/1. Törvényjavaslat érintett rendelkezése : Új 28. Módosítás jellege: kiegészítés ACnytv. a következő 88/C. -sal egészül ki : /C. A Kúria és az ítél őtábla a Bírósági Határozatok Gyűjteményében az arra vonatkozó, külön törvényben meghatározott szabályok szerint digitális formában közzéteszi az e törvénybe n meghatározott eljárások során az ügy érdemben hozott határozatát. 14

15 Megjegyzés a HHSZ 42. b) pontja alapján : L A módosító javaslat kiterjed a törvényjavaslat által módosítani kívánt törvény módosítással nem érintett részére. 2. A módosító javaslat akkor felel meg a házszabályi rendelkezéseknek, ha benyújtása valamely szabályszer ű módosító javaslat tartalmával való összefüggése vagy a HHSZ 44. (1) bekezdésében meghatározot t követelmények érvényesítése miatt nyilvánvalóan szükséges. A módosító javaslat a bizottság álláspontja szerint nem felel meg a házszabályi rendelkezéseknek. Háttéranyagpont sorszáma : 10. Benyújtó : Ikotity István (LMP) Módosítópont : T/12722/10/1. Törvényjavaslat érintett rendelkezése : Ptk. 3:71. (3) bekezdés Módosítás jellege : módosítás 33. A Ptk. Harmadik Könyv VIII. Címének helyébe a következ ő cím lép : VIII. CÍM AZ EGYESÜLET SZERVEI 3 :71. [Közgyűlés, a közgyűlés hatásköre. A küldöttgyűlés] (3) A közgyűlés hatáskörébe tartozik az alapszabály módosítása, a vezet ő tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása, valamint az éves beszámoló elfogadása ; az alapszabály ettől eltérő rendelkezése az alapszabály módosítása, a vezet ő tisztségviselő visszahívása és az éves beszámoló elfogadása tekintetében semmis. A módosító javaslatot(tal) : - a bizottság nem támogatja - az előterjesztő (képviselője) nem ért egye t Háttéranyagpont sorszáma : 11. Benyújtó : Ikotity István (LMP) Módosítópont : T/12722/11/1. Törvényjavaslat érintett rendelkezése : Módosítás jellege : módosítás Ptk. 3:74. (2) bekezdés 33. A Ptk. Harmadik Könyv VIII. Címének helyébe a következ ő cím lép : VIII. CÍM AZ EGYESÜLET SZERVEI 3 :74. [A közgyűlés ülésezése] (2) A tag a közgyűlés ülésén tagsági jogait személyes részvétel helyett elektronikus hírközl ő eszközök igénybevételével akkor gyakorolhatja, ha az alapszabály az igénybe vehet ő elektronikus kommunikáció formáját [hírközl ő eszközöket, valamint azok alkalmazásának feltételeit és 15

16 módját] úgy határozza meg, hogy a tagok azonosítása és a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció biztosított legyen." A módosító javaslatot(tal) : - a bizottság nem támogatja - az előterjeszt ő (képvisel ője) nem ért egyet Háttéranyagpont sorszáma: 12. Benyújtó : Ikotity István (LMP) Módosítópont: T/12722/12/1. Törvényjavaslat érintett rendelkezése: Ptk. 3 :75. (1) bekezdés Módosítás jellege : módosítás 33. A Ptk. Harmadik Könyv VIII. Címének helyébe a következő cím lép : VIII. CÍM AZ EGYESÜLET SZERVE I 3 :75. [Jelenléti ív. Jegyz őkönyv ] (1) A közgy űlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a tag, valamint ha az alapszabály a képvisel ő útján történő részvételt lehetővé teszi képvisel ője nevét és lakóhelyét vagy székhelyét, és ha a tagokat az alapszabály szerint nem azonos számú szavazat illeti meg a tagot megillet ő szavazatok számát. A jelenléti ívet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvezet ő aláírásával hitelesíti. A módosító javaslatot(tal) : - a bizottság nem támogatj a - az el őterjesztő (képviselője) nem ért egyet 16