Az, hogy milyen fenyegetéseket észlelnek a nk rendszerben, ez befolyásolja a biztonságérzetüket.

Átírás

1 ea. Matus János Kül- és biztonságpolitika 1. előadás Tk-ből (saját könyve!) 1-3 fej elolvasni! Vizsgakérdések a TK-ből! Vizsga: 4-5 kérdés kifejtendő Ma: a megadott tematika 1-4 kérdése 3 alapfogalom megkülönböztetése: 1: Nk kapcsolatok 2: Nk. politika 3: Külpolitika ad.1. Nk kapcsolatok: az államok közötti valamennyi együttműködési terület (incl: gazd/sport/kultúra stb.). ad.2: Nk. politika: (ez a szűkebb fogalom) az államok közötti hivatalos kapcsolatok szférája Kormányok közötti kapcsolatokról van szó! (excl. sport!) Része a hatalmi harc, hatalmi játék. Cél más államok, más kormányok befolyásolása. Ennek fő eszköze a hatalom. A hatalom olyan eszköz az állam kezében, melyekkel más államok akaratát/célját befolyásolják. lehet pozitív és lehet negatív is! Cél: késztetni, eltéríteni az eredeti céljától. ad.3: Külpolitika : [különbözik 1-2-től.] ~ a nk rendszereknek 1 adott állam szemszögéből való megközelítése. Különböző pártok, érdekcsoportok egyezségre jutnak, hogy mit kell tennie 1 adott államnak/országnak ahhoz, hogy érdekeit minél gyorsabban tudja érvényesíteni. Politics: hatalmi harc Policy: politika értelmes célok, feladatok meghatározása. Foreign policy = külpolitika [illik tudni] Szoros összefüggésrendszere a biztonságpolitika, mely szintén 1 adott állam céljait foglalja össze. Arra koncentrál, melyek a nk rendszerben az adott állammal szemben megjelennek. (???) Biztonság: - Államon belül: Közbiztonság rendőrség, titkosrendőrség feladata - Államon kívül: Nemzetbiztonság (minden olyan problémák, melyek az államot kívülről fenyegetik katonai fenyegetettség) [2 államon kívül valamennyi állam tart fenn hadsereget Izland és Costa Rica] Az, hogy milyen fenyegetéseket észlelnek a nk rendszerben, ez befolyásolja a biztonságérzetüket. Nk rendszer: az államok alkotta rendszer, mely akkor működik jól, ha valamennyi eleme működik. - államok alkotják, csak nemzetállamok tagjai. - NGO-k (TNC, humanitárius és egyéb nk szervezetek, nem kormányzati intézmények): megjelennek a hivatalos kormányok mellett. [Lsd. polföldrajz előadások: TNC összevetve M.orsz éves GDP-jét]. Terrorszervezetek nem hivatalos kormányzati szervek! Nk kapcsolatok 5 féle megkülönböztetése (VIZSAKÉRDÉS lesz!) 1:politikai realizmus: A történelemben ez a legrégebbi, eredete ókori Görögo, Kína ra vezethető vissza. A hatalom a döntő. Akinek a legnagyobb a katonai ereje és legerősebb a gazdasága az érvényesíti az akaratát. Saját érdekeit akarja maximálisan érvényesíteni, merkantilista gazdaságelmélet. (16.szd-tól a gazdaság területén a merkantilista gazdpol. érvényesül. Cél: az export támogatás, importkorlátozása) Az államok viszonyát anarchia jellemzi. Az államok fölött nincsenek nk egyezmények szabadon, szuverén módon cselekedhetnek. A hatalmi eszközök között a legfontosabb a katonai erő. Akinek a legerősebb a hadserege Kül- és biztonságpolitika 1

2 2: Idealizmus, liberalizmus (Bayer) Az államok társadalma (Matus) ~ a nemzetközi rendszerekben az államok nem annyira egoisták. Az államok hajlamosak arra, hogy közös szabályokban állapodjanak meg, ezeket betartsák, egymást tiszteletben tartsák. Ez az eredményesebb. Az államok között vita van: erőszak v. tárgyalás? Kooperáció, vagy a saját érdekek kerüljenek előtérbe. Napjainkra inkább ez a jellemző. 3: Pluralista interdependencia: [kétoldalú, kölcsönös függőség] A nem kormányzati tényezők is fontosak! Pl. multinacionális cégek gazdasági tevékenysége. Kis államok/kormányok politikáját multinac. cégek is befolyásolják. Gazdasági szempontból az államok egyre inkább függőségi helyzetbe kerülnek egymástól. 4: Dependencia: [függőségi modell] Függetlenek ugyan, de nem egyenrangú partnerek! Egyik jobban függ. Gyarmati rendszerek utódállamai nyersanyag és félkész árukkal kereskednek, míg a gazdaságilag fejlettek drága késztermékeket dobnak piacra. Így a függőség, eladósodás egyre inkább nő. A függés főleg gazdasági, a gazdaság van a középpontban. Globalizáció negatív hatása. 5: Világtársadalom: - Woldsociety Igyekszik az államok szerepét minimálisra csökkenteni, a globális problémák összekötik a társadalmakat. A polgárok közössége a közös problémák megoldására törekszik és nem a nemzeti kérdésekre összpontosít. Az államok céljai és eszközei a nemzetközi rendszerekben [biztosan V a tanár szerint!] Magyarország: Elsőszámú cél: bekerülni az európai és az euatlanti intézményekbe integrálódni III.2. NATO tagság annak érdekében, hogy könnyebb kezelni a nk biztonságot. 2. cél: baráti kapcsolatokat kialakítani Mo szomszédaival szerződések sora a szomszédos államokkal- 3. cél: szomszédos államokban élő, kisebbségi helyzetben lévő magyarok támogatása. Általában: 1: biztonság 2: belpol+külpol. kérdésekben külső erőszaktól mentesen dönthessen politikai autonómia 3: lakosság jólétének erősítése Be kell-e avatkozni a gazdaság működésébe? Nk. gazdasági rendszerekbe való beavatkozással saját stabilitását akarja biztosítani. 4: elismerés, elismertség, presztízs. Államonként és időszakonként változhat. Pl: Horvátország: - a délszláv válság elején az elismerés volt az elsőszámú célja, hiszen akkor alakult új államként. - utána a háború során már a biztonság került előtérbe - ma már presztízs jöjjenek a túristák Pl: államonként eltérő: - Izrael: biztonság - Barbados: presztízs, ismertség - Magyaro. presztízs (sportsikerek: az 50es években az olimpiai sikerek, vízilabda VB.) Mely eszközöket használják fel az államok sikereik elérésére? 1.hatalom: összetevője van: természeti: a terület nagysága, nyersanyagforrások megléte, geostratégiai jelleg (tengerszoros, kikötő,) lakosság nagysága (régen a tömeghadseregek idején volt fontos) materiális: ipari kapacitás, technikai fejlettság, emberalkotta létező fizikai valóság nem materiális: lakosság lojalitása akormány iránt, oktatási szint, K+F 1.2 eszközei diplomácia gazdasági/kereskedelmi lehetőségek katonai erő propaganda Kül- és biztonságpolitika 2

3 ad Diplomácia szerepe a biztonsági célok elérésében. 2oldalú diplomáciai kapcsolatok - információszerzés - hírszerzés (titkos eszközökkel) kat-pol titkok - közös vélemény kialakítása - tájékozódás - tájékoztatás többoldalú dipl. kapcsolatok ENSZ Közgyűlésen minél több ország bevonásával megoldani a problémákat, melyek többeket érintenek. pl: emberi jogok faji megkülönböztetés, közös szankciók az apartheid politika ellen. Nk intézmények szerepe. ad Gazdaság mint eszköz. Békésebb - bojkott: az állam megtiltja az áruk megvásárlását adott országtól - embargó: megtiltják, hogy fegyvert, élelmiszert, hightec-et szállítsanak adott országnak (COCOM lista az átkosban) és keményebb formái - blokád: tengeri szárazföldi (Lsd. dipltört. Napóleon, Kuba stb) az érintettek már békeidőben felkészülnek és előre bevásárolnak. Pozitív formája: kölcsön, segély nyújtása: - lsd. Marshall segély, - katonai segély: fegyver szállítás, kiképzés, radarrendszer biztosítása. Jellemzően USA használta (Izrael, Egyiptom, Pakisztán). A katonai segély mindig bonyolult és ellentmondásos. ad Katonai erő, mint eszköz a) kölcsönös akarat a katonai erők elpusztítására (SALT I, II) hagyományos fegyvernek minősül az atombomba előtti, valamennyi fegyverzet. b.) elrettentés: a katonai erők puszta birtoklásával. Lássa az ellenség, hogy nagyobb lesz a vesztesége, ha minket megtámad, mint amennyit nyer azzal, hogy engem megtámadott. c.) gyakorlás, mintha bekövetkezne DETERRENCE: COMPELLENCE: elrettentés kényszerítés Kül- és biztonságpolitika 3

4 KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKA SZEPTEMBER 13. ELŐADÁS JEGYZET (ami nem kell a könyvből: 4., 5., 7. fejezet.) Vizsgakérdések: - államok céljai, eszközei a nemzetközi rendszerben - hatalom forrásai, szerepe és jelentősége az államok kapcsolataiban - NATO létrejöttének történelmi körülményei - regionális biztonsági komplexumok - nyugat-európai unió, szerepe a hidegháború idején - NATO fejlődésének szakaszai - hatalmi egyensúlyi politika, lényege és hatása a nemzetközi rendszerben - az EU közös kül- és biztonságpolitikájának kialakulása - a biztonság szűkebb és tágabb értelmezése - az államok gazdasági eszközei a hatalmi politika szolgálatában - nemzetközi kapcsolatok, nemzetközi politika, kül- és biztonságpolitika jellemzői - külpolitikai döntéshozatalai modellek - NATO bővülésének állomásai között - mi ösztönzi az államokat katonai szövetségek megkötésére - kollektív biztonsági rendszer jellemzői - nemzeti, nemzetközi, globális, regionális biztonságpolitikai különbségek - transzatlanti kapcsolatok jelenlegi helyzete hidegháború utáni időszak biztonsági problémája Kül- és biztonságpolitika 4

5 1.) Propaganda Propagandafogások. Aki egy anyagot készít, mindig van törekvés, hogy valamilyen igazságot, féligazságot, téves eszmét elhitessen. Saját maguk igazát próbálják keresni. 2.) Nemzetbiztonság. Hogyan függ össze az államok külpolitikájával. Hatalmi egyensúlyi politika lényege a nemzetközi kapcsolatokban. Nemzetbiztonság: egy állam a saját szempontjából érdekei alapján milyennek látja a nemzetközi rendszert, milyen magatartást tanúsít, amellyel a saját érdekét (a biztonságot) tudja érvényesíteni. Politikai realisták szemével nézi a rendszert, nemzeti érdeket tartja a legfontosabbnak. Probléma, ha ezt az államok eltúlozzák: katonai területen, amikor egy állam katonai erejét akarja növelni a biztonság érdekében, a katonai erőt túlságosan növeli, a szomszédai fenyegetőnek érzik, ők is elkezdik növelni katonai erejüket, kialakul egy kör, fegyverkezési verseny. Biztonsági dilemmának nevezik: hol van a határ, mikor lépem azt át, amikor a többiek fenyegetve érzik magukat. John Herz (?) fogalmazta meg a dilemmát. SZU-USA fegyverkezési versenye is így történt. A biztonsági dilemma a nemzetbiztonság egyoldalú eltúlzásából adódik. Egy állam nem törődik azzal, hogy másokat fenyeget saját biztonsági törekvései miatt. Válasz a nemzetközi biztonság: az államoknak a biztonság területén célszerű együttműködni egymással, más államok biztonságérzete, nem szabad fenyegetettnek éreznie másoknak magát. Elkerülhető az irracionális fegyverkezési verseny. A globális intézmények megléte fontos. Az alapokmány legfontosabb kitétele, hogy az ENSZ-t a biztonság létrehozására alapították. Globális biztonság: nem olyan hagyományos biztonsági problémákat sorolnak ide, mint az államok közötti viszályok, háborúk, nem a hatalmi politikával összefüggő problémák, hanem pl. környezetszennyezés, annak kihatása az élőlényekre, levegő, talaj- vízszennyezés, minden a természeti környezetet károsító jelenség, légszennyezést, stb. Stockholmi konferencia: széndioxid-kibocsátással foglalkozott. Hogyan lehetne csökkenteni, az USA nem írta alá a megállapodást. Gazdasági érdekek döntik el a megoldását. Nemzetközi pénzügyi rendszer működése, nemzetközi kereskedelem működése v. nem működése. Regionális biztonság: a nemzetgazdaságok egyre szorosabban kapcsolódnak, eltérőek a hatásai az egyes régiókra, Nyugat-Európa ennek az előnyeit élvezi, USA is, a legszegényebb államok inkább vesztesei az együttműködésnek. Ahol sok a vesztes állam, ott a biztonsági problémák is növekednek. Európa biztonságosabbá válik, Afrika bizonytalanabbá válik. Latin-Amerika: itt a politikai rendszer szociális szempontból a legérzéketlenebb. A globális hatás eltérő hatásai miatt alakult ki. Regionális biztonsági komplexum: adott régióba tartozó országcsoportot tartjuk, amelyeknek a nemzeti biztonsága olyan szorosan összefügg, hogy nem tudják elválasztani egymástól. Hasonlók a biztonsági problémák, lehetnek katonai, környezeti problémák. Jellemző lehet a jóbarátság, a baráti segítőkész együttműködés, de az ellenségesség is. Negatív és pozitív értelmű a fogalom. Legnegatívabb a háború, pozitív az együttműködés. Mo. szempontjából az EU. Nemzetbiztonság eszközei: diplomácia, katonai erő, v. kombinációjuk. Kényszerítő diplomácia: egy állam szeretne változást elérni egy másik állam magatartásában, elsősorban Kül- és biztonságpolitika 5

6 diplomáciai úton, majd fenyegetően, katonai erővel, ha erre sem, alkalmazza azt. Nemzetközi intézmény is alkalmazhatja, pl. az ENSZ. Hatalmi egyensúlyi politika lényege, kollektív biztonság, kettő közti különbség. Hatalmi egyensúlyi politika: a történelem során gyakran alkalmazott politika, Anglia a leggyakrabban alkalmazta ezt a megoldást. Anglia az ellen az állam ellen szervezett koalíciót, amely egész Európát akarja irányítani hatalmánál fogva, négyszáz éven keresztül ez az angol stratégia. Tengeri útvonalak biztosítása, stb. A politika sikere vitatott. Háborúk okának is tartották ezt a politikát, pl. Wilson, ezzel szembeállította a kollektív biztonságot. Sikerét viszont abban látják, hogy megakadályozta a birodalomépítést (németek, SZU), a nemzetállamok ennek az eredményeként voltak biztosítva eddig. Alkalmazásának feltétele: legalább három nagyhatalomra van szükség, kettő összefogása a harmadik ellen, a kisállamok csak csatlakozni tudnak. Globális egyensúlyi rendszerek: egész világra kiterjedő egyensúly; Regionális egyensúly (Japán-Kína), ha van erős intézményi rendszer, ami működik, nem sok értelme van. Kollektív biztonság: I. Vh. után alakult ki, a Népszövetség létrehozásával függ össze, Wilson mint fő támogató, a hatalmi egyensúlyi politika a fő oka a háborúknak; Nem hoznak létre katonai szövetségeket, nemzetközi intézmények keretében működnek együtt, valamennyi állam vállalja hogy összefog, fellép az agresszor állam ellen, kötelezettségvállalásuk van. Az egymás közötti kapcsolatokban nem alkalmaznak katonai erőt. Nehéz volt meghatározni az agresszor fogalmát, nincs egyetértés. (Más: Vita, hogy ki a terrorista, ki a szabadságharcos.) Népszövetség kudarcát az okozta, hogy japán agressziója Mandzsúria ellen különböző megítélés alá esett, Olaszo. etióp megszállásának megítélésében sem tudtak egyetérteni. A franciák, németek másként látták az iraki helyzetet, mint az amerikaiak. Ideálisan a világ valamennyi állama beletartozik, részt vesz benne, univerzális a rendszer, nincsenek szigorú követelmények a belépő államokkal, az ENSZ nyitva állt valamennyi politikai berendezkedésű állam előtt. Nemzetközi biztonsággal szorosan összefüggő koncepció, arra épül, hogy nem nemzeti érdekek alapján, hanem szolidaritás, együttműködési készség alapján rendezik az államok viszonyaikat. Az államok politikusai mindig nemzeti érdekekre törekszenek, az államoknak más államok érdekeit is figyelembe kell venni. Kétféle változata alakult ki: - Wilson-i koncepció (ideális: az államok nem kötnek katonai szövetségeket, titkos diplomáciát nem alkalmaznak, a szolidaritásra alapozva oldják meg a biztonsági problémákat), - ENSZ (Alapokmányában lehetővé teszi regionális szervezetek létrehozását (52. cikke), amelyek az ENSZ-szel együttműködve felléphetnek) A Népszövetség túlságosan idealisztikus volt. Biztonsági Tanács. Kül- és biztonságpolitika 6

7 3. NATO Kollektív biztonsági szervezet nem jó megfogalmazás, hanem kollektív védelmi szervezet. Tagjainak száma kisebb, szigorú követelmények vannak a belépőkkel szemben. Öt kritérium a kelet-európai bővítéssel: demokratikus berendezkedés, piacgazdaság legyen, a szomszéd országokkal ne legyenek területi vitái, hanem baráti kapcsolatokat tartson fenn, fegyveres erők politikától független, fegyveres erők minimális képessége a NATO-val való együttműködésre. Nem foglalkozik a tagok viszonyával, a szövetségre kívülről származó fenyegetésekkel szemben szervez közös fellépést. Meghatározták, a tagállamoknak a területét, az észak-atlanti térséget. (Algéria mint F.o. tengerentúli területe is hozzátartozott, ma már nem.) A kollektív biztonsági szervezet pedig a tagok közötti kapcsolatokkal foglalkozik, a tagok közötti agresszort próbálja megfékezni április: Washingtoni szerződés aláírása: NATO hatáskörével, területének meghatározásával foglalkozik, szövetség alapvető céljaival, feladataival, a célok: pl. közös kulturális örökségek megőrzése, tagállamok gazdasági jólétének megőrzése, demokrácia megőrzése, veszély esetén milyen lehetőségei vannak a tagállamoknak konzultációra, eszmecserékre, abban az esetben ha egy tagállamot agressziót ér mik a teendők, hogyan sietnek segítségére. A szövetség kezdettől nyitott, új tagok felvételére lesz lehetőség, ez az eredeti szerződésben is benne volt. Létrehozó államok: 48. március 4-én aláírtak egy brüsszeli katonai szerződést: Anglia, Franciaország, Belgium, Hollandia. Ekkor még félelem volt a németektől. Anglia F.o., Benelux államok, ehhez a csoporthoz csatlakozott az USA, Kanada, Izland, Norvégia, Dánia, Svédország is foglalkozott a gondolattal, de nem, Portugália, Olaszország. Ők az alapítók. Az angol kormány volt a kezdeményezője. Fejlődésének szakaszai: 1.) Szerződés aláírásától a 1956-ig kb. Ebben az időben alakul ki a NATO szervezeti struktúrája, főtitkár hivatala, integrált katonai szervezet, az USA elkötelezi magát, hogy négy amerikai hadosztályt állandó jelleggel Európában állomásoztat. (Koreai háború időszaka) Félelem, hogy Kelet-Németország megtámadja Nyugat-Németországot, az amerikaiak ezért kötelezik el magukat. Kétoldalú szerződések az USA és a fogadó ország kormánya között, (együttműködési formákkal foglalkoztak, mely országok hatóságai kötelesek eljárni, ha bűncselekményeket követnek el az amerikaiak a fogadó országban: ahol az amerikai katonák tartózkodnak, azoknak az államoknak van joga fellépni, az amerikaiak nem értettek egyet: SOFA (csapatok állomásoztatásával kapcsolatos megállapodás) megállapodások végül. 2.) Szovjet rakéták megjelenése, űrverseny a SZU és az USA között, amerikaiak holdra szállása, vita a NATO-n belül SZU megítéléséről, a franciák nem tartották olyan veszélyesnek, az amerikaiak igen. Vita F.o. és az amerikaiak között. De Gaulle kijelentette, hogy kilép a szervezetből F.o decemberében a belga külügyminiszter készített a NATO helyzetéről egy jelentést, javaslata, hogy növelje kollektív képességeit, a világ ezt indokolja, ugyanakkor, hogy a NATO tagállamai kezdjenek konzultációkat a Varsói szerződés tagállamaival, a SZU-val. Ezt a jelentést az észak-atlanti tanács elfogadta. Ettől kezdve változásokat tapasztalni a NATO és Varsói Szerződés viszonyában. Európai és Varsói szerződés tagállamok kezdjenek bárbeszédet. Harmel-jelentés. Európai Biztonsági és Együttműködési szervezet. Kül- és biztonságpolitika 7

8 3.) es évek eleje. Folyatódtak a NATO-n belüli viták, az egyik központi kérdés, hogy ki mekkora terhet viseljen a szövetség kiadásaiból, az amerikaiak túl nagy terhet vállaltak, az európaiak érve, hogy területeiket rendelkezésre bocsátják az amerikai csapatok állomásoztatásához. Ezt pénzben nehéz kifejezni. Történt egy megállapodás a 80-as években, minden tagállam vállalja, hogy védelmi kiadásait növeli 3%-kal. Szovjet rakétafegyverek és nukleáris képesség ugrásszerű növekedése, szovjet rakétákon nagy változtatások: hatótávolság változtatása, ezzel fenyegetettséget idéznek elő. USA közepes hatótávolságú rakéták telepítését ajánlja fel Európában. Határozat: tárgyalni a SZU-val, hogy rakétafegyvereiket vonják vissza Ukrajnából, túl közel van Európához, ha hajlandó rá, az USA sem telepíti fegyvereit. Ha nem hajlandó, az USA megkezdi a cirkálórakéták és fegyverek telepítését, tárgyalásokon SZU nem vonja vissza ban Németországba, Angliába új rakétafegyvereket kezd telepíteni től kezdve tárgyalások, Gorbacsov hatalomra kerül, 1987-ben aláírta a SZU és az USA az INF megállapodást (közepes hatótávolságú nukleáris fegyverek), valamennyi rakétát és hozzájuk tartozó nukleáris fegyvereket mindkét hatalom megsemmisíti. Megszűntavitaavarsóiszerződés és a NATO között. A két Németország kapcsolata javulni kezd. A NATO-ban gyanakvás, kelet-németek politikája miatt, ugyanúgy gyanakvás a SZU-nál. 4.) június 4-6. észak-atlanti tanács határozata: nem tekinti ellenségnek sem a SZU-t sem (?). Bővítések (Kelet-Európa) 52-ben Görögország, Törökország Szervei. Politikai: Védelmi tervező bizottság, Atomtervező bizottság, Észak Atlanti tanács, Katonai: Katonai bizottság tagjai tagállamok vezérkari főnökei, Az európai alatt két regionális parancsnokság: hollandiai,..., déli: Olaszország Viták a NATO-ban: Teherviselés vitája. Az amerikaiak sokkal többet költöttek, légi szállítókapacitás, legmodernebb hírszerző berendezésekkel rendelkezik, ők a modern műszaki berendezésekkel pontosan tudják mi történik, az európaiak erre az információra támaszkodnak. Az amerikaiak felkészültek arra, hogy a legtávolabbi helyekre nagymennyiségű katonát, lőszert, fegyvert tudnak szállítani háború esetén, Európában a területvédelem elve dominál a gondolkodásban. Ők nem készültek fel, hogy a háborúkat úgy kell megvívni, azokon a területeken, ahonnan a veszélyek származnak, ott helyben kell megsemmisíteni azt. A britek kicsit közelebb állnak az amerikaiakhoz. - katonai eszközökkel kell, v. diplomáciai eszközökkel kell. Az amerikaiak gyorsan és korán hajlamosak a katonai megoldásra az európaiak szerint. Az amerikaiak véleménye, hogy bizonyos szituációkban kimerítettek minden diplomáciai lehetőséget, ha késlekedünk, a veszélyek túl közel kerülnek. Mielőtt bekövetkezik a terrorcselekmény, már meg kell előzni azt, az európaiak nem értenek egyet ezzel. Szándékért nem lehet büntetni senkit. Büntetést lehet-e a cselekmény előtt alkalmazni? Kül- és biztonságpolitika 8

9 előadás Külpolitikai döntéshozatalai mechanizmusok. Különbözőképpen lehet látni az egyes országok döntési mechanizmusát. 1.) racionális döntési modell (politikai realisták) feltételezik, azt, hogy a kormányok döntéseiben az ésszerűség nyilvánul meg, az a törekvés, hogy a döntés a nemzeti érdekeket fejezi ki. Legfontosabb a katonai erő. 2.) komoly kételyek a tekintetben, hogy így működnek, ahogy a realisták gondolják. Szervezeti magatartás modellje. Liberális v. neoliberális irányzathoz áll közel. Ennek a modellnek a képviselője feltételezi, hogy minden döntésnél a fő motiváló tényező, hogy a saját érdekeiket akarják a minisztériumok stb. érvényre juttatni, elkezdődik a vita, a döntés nem a nemzeti érdeket fejezi ki. 3.) nemcsak a szervezeti érdekekben vannak különbségek. pl. békefenntartás, két fontos kormányzati intézmény döntését igényli (Külügyminisztérium, Honvédelmi Minisztérium). Pénzügyminiszter és egyéb minisztérium közötti viták gyakoriak. Kormányzati politika modellje. A személyiségek közötti kapcsolatoknak is nagy szerepe van a döntésben. Távolról sem a nemzeti érdek érvényesül. Tiszta kormányzati érdeket sok más dolog befolyásolja. Minden intézmény saját érdekét igyekszik érvényesíteni. A miniszter pl. kénytelen elfogadni az intézmény javaslatát, képtelen átlátni az intézményt, az alsóbb szintek vezethetik a felsőbb szintet, bonyolult a működése. Biztonságpolitika szempontjából miért fontos? Az állapotot, békés, válságokkal teli, stb. az határozza meg, hogy az államok milyen magatartást tanúsítanak, ezt pedig a belső rendszerében kialakult döntéssorozat határozza meg. Demokráciában lehet beszélni arról, hogy az állam hogy viselkedik, tájékoztatási eszközök, média felhívhatja a figyelmet a problémákra. Nyugat-Európai Unió és Európai Unió. Biztonságban és védelemben milyen szerepük van. A nyugat-európai unió 1948-ban jött létre. Brüsszeli Szerződésnek hívták. Fo., Anglia, Belgium, Hollandia, Luxemburg, a NATO-hoz hasonló szervezetnek indult. Élesen irányult No. és a SZU ellen. Inkább a No-gal kapcsolatos történelmi félelmek indokolták. Hasonló struktúrája van. Az államok segítséget nyújtanak egymásnak, katonai segítséget, ha külső hatalom bármelyiküket megtámadja. 49. április 4. washingtoni szerződés, létrejött a NATO. Felesleges mindkettőt megtartani. A brüsszeli szerződés funkcióját átvették. A valóságban csak a NATO működött áprilisától alvó állapotban a nyugat-európai unió. 52-ben a közös európai védelem gondolata francia kezdeményezésre ismét felmerül. A NATO-tól függetlenül hozzanak létre egy közös haderőt. A Brüsszeli Szerződést elnevezték Nyugat- Európai Uniónak. Közben vita mi legyen a sorsa Nyugat-Németországnak. Amerikaiak, britek Kül- és biztonságpolitika 9

10 azt akarták, csatlakozzon a NATO-hoz, a fegyveres erők létszámának emelése miatt tudta volna biztosítani a megfelelő létszámot. Amikor a francia nemzetgyűlés elé került a javaslat, leszavazzák a kormányt. 54-ben a franciák lehetővé tették, hogy Ny-No. csatlakozzon a Ny- Európai unióhoz. Ismét álomba szenderül innen, a nyolcvanas évek közepéig, 84. december az olasz külügyminiszter javaslata, hogy aktivizálják. Az amerikai magatartás miatt (Reagen) Amerika ellenessé váltak az európaiak, azért, hogy a NATO-n keresztül az amerikai befolyást csökkentsék, újra aktivizálták. Folyamatosan egyre többet találkoztak. Mo. számára is jobb lenne a Ny-Európai unió, próbálták meggyőzni a 80-as évek végén. Sokan hajlottak erre akkor a politikusok közül, de a kilencvenes évek elejéig tartott a meggyőzés, ezután újra csökken az érdeklődés ben Maastrichti szerződés: az EU létrejött. Gazdasági együttműködés mellett más területek, elhatározták, hogy a Nyugat-Európai intézmény fogja teljesíteni ezt a feladatot. Németek, franciák javaslata. EU egy francia, német alku eredménye volt....amerikai nyomásra elfogadták, mi lenne francia szempontból helyes lépés, No. egyesítésére. Túlságosan erős, kiemelkedik. A két unió közeledése megkezdődik. Nyugat- Európai unió lenne a külbiztonságért felelős ben született egy lényeges határozat a Nyugat-európai unióban, a NATO-hoz hasonlóan vállal békefenntartó feladatot a jövőben, megvédi az államokat. Területvédelem elvéről áttér: a tagállamok területeitől messze lévő régiókban katonai beavatkozásra válságkezelés céljából. Németországban hozták meg ezt a javaslatot Petersbergi feladatok néven. A jövőben részt vesznek békefenntartásban, humanitárius feladatok, bajba jutott gépek, hajók megsegítésében től vita részben európai államok, részben az USA között. Nyugat-Európai unió, franciák, németek úgy értelmezték, hogy ezeknek tagjai részben a NATO-nak is tagja, az EU-ba is átmegy. A hollandok, dánok, britek úgy értelmezték, hogy függetlenek az EU-tól. (?) A történelem úgy oldotta meg, hogy a szerződés hatálya 98-ban lejárt, a tagállamok nem újították meg, a nyugat-európai unió, mint katonai szövetség megszűnt. EU külkapcsolatai, közös védelmi politikája. Közös piac, majd az EGK kizárólag gazdasági ügyekkel foglalkozott. Távol tartották magukat a katonai ügyektől. Hetvenes évek elejétől, helsinki folyamattól felmerült a külpolitikai harmonizáció kérdése, European political corporation (EPC). A fórumon pol-i együttműködés kezd kialakulni. ENSZ közgyűlésen EGK nevében az elnöki funkciót ellátó ember beszélt, Görögország véleménye tér el leggyakrabban a közös véleménytől, footnote országnak nevezték el. Az első közös akció a jugoszláv polgárháborúban lett volna, de más pártján álltak, eltértek a vélemények. A közös külpolitikai akció vége Amerika lett. ő "oldotta meg". Nem könnyű a közös külpolitika. A költségvetésben sem tervezték meg az akciók költségét. Ezen korrigált az Amszterdami szerződés, 97-ben, a költségfedezete is megvolt ekkor már. Közös kül- és védelmi politika: Maastricht, közös akciókat is jelent. Miért nem képes hatékonyan fellépni az EU? Addig nem fog tudni, amíg nem lesz önálló, egységes hadserege. A fegyveres erő akkor is szükséges, ha diplomáciai eszközökkel operál egy ország nyarán kölni javaslat: hozzuk létre a közös EU-s haderőt. Részleteit 99. decemberében dolgozták ki. 60 ezer fős hadsereget, decemberéig kell létrehozni, ebben állapodtak meg. Biztonsági megoldás átalakulása, kiszélesedése. Hagyományosan katonai probléma. Akkor van biztonság, amikor a területét, határait idegen hatalom fegyveres ereje nem fenyegette, ha volt, akkor rendelkezett a védelemhez elég Kül- és biztonságpolitika 10

11 katonai erővel. Milyen a fenyegetés, jellege, nagysága fontos. És milyen az állam képessége, hogy megvédje önmagát. A hetvenes évek elején újabb megközelítés: 73. október: arab-izraeli háború után. az olajár megemelése, hogy a fejlett államok ne az izraelieket támogassák, kiegyensúlyozott legyen a hozzáállásuk. Gazdasági hatása felér egy kisebb háborús veszéllyel. Olyan veszteségeket okozhat. Ez indokolta a gazdasági megfontolások biztonsági problémákhoz sorolását. Ha nem jutnak hozzá fontos energiaforrásokhoz, túl nagyok a gazdasági veszteségek. Kialakul egy konszenzus, hogy a liberális kereskedelem összeomlása, olyan következményekkel jár, hogy biztonsági problémának kell tekinteni? 80-as évek eleje: környezeti ártalmakkal kapcsolatos megfontolások: ENSZ jelentése norvég hölgy vezetésével Közös jövőnk elnevezéssel a világ környezeti állapotáról. Drámai hangon hívták fel a szennyezés miatt a figyelmet, ha olyan módon folytatódik, veszélybe kerül a Föld. Ózonréteg elvékonyodása, annak hatásai az élővilágra, stb.. A környezet megőrzését is a biztonsági problémák körébe kell sorolni. A gazdasági és környezeti egyre jobban előtérbe kerül. Kilencvenes évek elején soknemzetiségű államok felbomlása. Etnikai, nemzetiségi, vallási, nyelvi különbségek nagy szerepet játszottak az államok felbomlásában. Amennyiben ezen kisebbségek tagjai úgy érzik, hogy nem tudják megőrizni kapcsolatukat a közösséggel, készek arra, hogy fegyveresen belépjenek, de megőrizzék a közösséget. Újabb felismerés: Politikai biztonság problémája. összeomló államok problémájával kapcs. Bizonyos földrajzi régiókban államok rendtartó képességüket kezdik elveszteni saját országukban, nem működik rendőrség, pl. Kolumbia, Venezuela, Szomália, Nigéria. Nem működik a politikai, jogi rendszer. Mindezen fenti problémák globálisan és regionális is megjelenhetnek. Pl. környezeti: globális szintű, az etnikai konfliktusok regionális probléma inkább. Gazdasági is inkább globális. Terrorizmust még az irodalom nem sorolta be. Katonai és politikaiba sorolható, akár társadalmi és vallási okai miatt. Az államszervezet megengedte a terrorhálózat kialakítását pl., csak ilyen típusú rendszerben alakulhatott ki az Al-Kaida is. Hegemonikus stabilitás elmélete. Nk-i rendszerben kiemelkedő nagyhatalom: másokat is segíthet, de területét is megnagyobbíthatja, hiszen képessége megvan rá ben az angol az első bank, ami megalakult, angol kp-i pénzrendszer, a stabilizáló funkciót Amerika vette át, területét nem akarta növelni a XX. sz-ban, inkább kereskedni akart másokkal. Kína is általa gazdagodik meg. Mesterségesen segít másokat a gazdagodáshoz. Gazdasági expanzióra törekszik, ami mindenkinek csak jót tesz. A katonai ügyeket, gazdasági ügyekkel is össze lehet kapcsolni. Transzgovernmentalizmus. kormányzati rendszerben, az állami alkalmazottak, integrálódással kapcsolatban, kialakul egy nk-i kapcsolatrendszerük, szakértői hálózat, kialakul egy kör. Tagjai saját kormányukat próbálják meggyőzni, amit a saját szakértői csoportjuk megvitatott. Kül- és biztonságpolitika 11