E-Munkajog. Tartalom. A hónap témája. Tisztelt Előfizetőnk! június XIII. évfolyam 6. szám. 1 A hónap témája. 8 Olvasói kérdések

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "E-Munkajog. Tartalom. A hónap témája. Tisztelt Előfizetőnk! június XIII. évfolyam 6. szám. 1 A hónap témája. 8 Olvasói kérdések"

Átírás

1 E-Munkajog Szakmai folyóirat június XIII. évfolyam 6. szám In-house szeminárium! Szeretne közvetlenül munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról a munkajog elismert szakértőitől? Jelentkezzen az címen, a témakör vagy akár az előadó megnevezésével, és kérjen ajánlatot kihelyezett előadás megtartására! A hónap témája Az új Munka Törvénykönyvének egyes rendelkezései 1 ) Munkaidőkeret A kézirat leadásakor még nem jelent meg A munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről szóló törvény. Várhatóan az új Mt. munkaidőkeretre vonatkozó rendelkezéseit csak a július 1-je után kezdődő munkaidőkeretre vagy közölt munkaidő-beosztásra kell alkalmazni. A munkaidőkeret tartama Az Mt a értelmében a munkaidő legfeljebb négyhavi, illetve legfeljebb tizenhat heti keretben is megállapítható. Fiatal munkavállaló esetében azonban A munka törvénykönyve ában foglalt tilalom értelmében egy hétnél hosszabb munkaidőkeret nem határozható meg. [Fiatal munkavállaló az, aki tizennyolcadik életévét még nem töltötte be (Mt. 4. ).] A törvényi előírások a munkaidőkeret tartamát csak a felső határ tekintetében korlátozzák. Annak nincs akadálya, hogy a munkáltató egy-két stb. heti munkaidőkeretben foglalkoztassa dolgozóit. Munkajog című szaklapunkban közzétett jogi szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink munkajogi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok a szerzőnk rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal. Tartalom Szerző: Dr. Gáspárné Dr. Szokol Márta A kézirat lezárása: május A hónap témája Az új Munka Törvénykönyvének egyes rendelkezései ~ ~ Munkaidőkeret ~ ~ Vasárnapi, munkaszüneti napi munkavégzés ~ ~ Több műszakos tevékenység, műszakpótlék, éjszakai pótlék ~ ~ Munkaközi szünet, napi és heti pihenőidő ~ ~ A rendkívüli munkaidő (Mt , 143., 145. ) ~ ~ Ügyelet, készenlét 8 Olvasói kérdések Figyelmeztetés, hátrányos jogkövetkezmény az új Mt-ben Felmondási tilalom helyett felmondási korlátozás az új Mt-ben A munkaközi szünet és a munkaidő Tisztelt Előfizetőnk! Megújult honlapunkon ( letöltheti online segédleteinket az alábbi hozzáféréssel: Felhasználónév: munkajog2 Jelszó: db885 Munkajoggal kapcsolatos kérdését az alábbi címre várjuk: 1 E-Munkajog június, XIII. évfolyam 6. szám

2 Legfeljebb hathavi, illetőleg huszonhat heti munkaidőkeret állapítható meg: megszakítás nélküli, illetve a több műszakos munkarendben foglalkoztatott, továbbá az idénymunkát végző munkavállaló számára, készenléti jellegű, közlekedési területen 1. A kollektív szerződés legfeljebb éves, illetve legfeljebb 52 heti munkaidőkeretet is megállapíthat, ha azt technikai vagy munkaszervezési okok indokolják. Az Mt a értelmében a munkaidőkereten belül a munkaidő tartamát, a napi munkaidőt és az általános munkarendet alapul véve kell meghatározni azzal, hogy az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni. A munkaidő meghatározásakor a távollétek időtartamát vagy figyelmen kívül kell hagyni, vagy új rendelkezésként az adott munkanapra a munkavállaló beosztása szerinti napi munkaidő mértékével kell figyelembe venni. Ha a távollét napjára munkavégzésre nem volt beosztva a dolgozó, akkor a távollét tartamát a napi munkaidővel (teljes munkaidő esetén napi nyolc órával) kell számításba venni vagy figyelmen kívül hagyni. Munkaidőkeret elszámolása a lejárta előtti munkaviszony megszűnése esetén Az elszámolás szabályai attól függőek, hogy a munkaviszony melyik fél érdekkörében felmerült okból szűnik meg, illetve kerül megszüntetésre. A munkáltató érdekkörében felmerült okból történő megszűnés esetén, a munkaidőkereten felüli munkavégzés után a munkavállalót rendkívüli munkavégzésért járó díjazás, míg a kevesebb munkavégzésre az állásidő esetén járó alapbér illeti meg. Ha pedig a munkaviszony megszüntetésére, megszűnésére a munkavállaló érdekkörében felmerült okból kerül sor, és magasabb összegű munkabérben részesült, a többletként kifizetett munkabért a munkáltató az előlegnyújtásra vonatkozó szabályok szerint vonhatja le, illetve követelheti vissza. Ha a munkaidőkeret lejárta előtti munkaviszonymegszűnés jogcíme: a munkáltató jogutód nélküli megszűnése, határozott idő lejárta, a munkáltató azonnali hatályú felmondása indoklás nélkül, a munkáltató működésével indokolt felmondás, a munkavállaló azonnali hatályú felmondása, kivéve a próbaidő alatti felmondást; és az általános munkarendet és munkaidőt figyelembe véve a munkavállaló: a megszűnésig többet dolgozott, akkor a rendkívüli munkavégzésre vonatkozó szabályok alkalmazásával, ha a megszűnésig kevesebbet dolgozott, akkor az állásidőre vonatkozó szabályok alkalmazásával kell megállapítani. Az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ha a munkaviszony megszűnésének jogcíme: a munkavállaló felmondása, a munkavállaló azonnali hatályú felmondása a próbaidő alatt, a munkáltató azonnali hatályú felmondása [Mt. 78. (1) bek., régi Mt. rendkívüli felmondás], a munkavállaló magatartásával vagy nem egészségügyi képességeivel indokolt munkáltatói felmondás. A munkaidő beosztása Általános munkarend: a munkaidőt heti öt napra, hétfőtől péntekig kell beosztani. A munkaidőt hét nappal korábban, egy hétre előre írásban kell beosztani. Beosztás hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó. 1 Mt (4) Kollektív szerződés a) a polgári repülésben hajózó, légiutas-kísérő, repülőgépes műszaki, továbbá a légi utasok és járművek földi kiszolgálását végző, valamint a légi navigációs szolgáltatások biztosításában közreműködő vagy azt közvetlenül támogató, b) a belföldi és nemzetközi közúti személyszállítás és árufuvarozás körében forgalmi utazó, c) a közúti közlekedésben a menetrend szerinti helyi, valamint az ötven kilométert meg nem haladó útszakaszon végzett helyközi menetrend szerinti személyszállítást végző és a zavartalan közlekedést biztosító, d) a vasúti személyszállítás, valamint a vasúti árufuvarozás körében utazó vagy a zavartalan közlekedést biztosító munkakörben, e) a kikötőben június, XIII. évfolyam 6. szám E-Munkajog

3 Újdonság, hogy ha a munkáltató gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, akkor a munkaidő-beosztást négy nappal korábban módosíthatja. Ennek során a pihenőnapok is változhatnak. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás munkaidőkeret alkalmazása nélkül (elszámolási időszak) A törvény lehetővé teszi a munkáltatónak, hogy munkaidőkeret alkalmazása nélkül a napi munkaidő és az általános munkarend szerint megállapított heti munkaidőt úgy ossza be, hogy a munkavállaló azt hosszabb, az érintett héttel kezdődő, időtartam alatt (elszámolási időszak) teljesítse. Az elszámolási időszakot munkaidőkeretre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani; de ez mégsem munkaidőkeretben történő foglalkoztatást jelent, mert nem a ledolgozandó munkaidő mértéke kerül meghatározásra, hanem csupán munkaidő-beosztási szabály, melynek alapján a munkavállalónak hosszabb időszak alatt kell a heti munkaidejét ledolgoznia. Például, a július 2 8- ig terjedő hétre eső 40 órás munkaidőt a július 2-től kezdődően július 31-ig kell ledolgoznia. Az elszámolási időszakok fedhetik is egymást. Osztott munkaidő A munkáltató a munkavállalóval történő megállapodás alapján a napi munkaidőt legfeljebb két részletben is beoszthatja. Új szabály, hogy a beosztás szerinti napi munkaidők között legalább két óra pihenőidőt kell biztosítani. 2) Vasárnapi, munkaszüneti napi munkavégzés Vasárnapi munkavégzés Mt (1) Vasárnapra rendes munkaidő a) a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben, 2 b) az idényjellegű, 3 c) a megszakítás nélküli 4, valamint d) a több műszakos tevékenység keretében, e) a készenléti jellegű munkakörben, 5 f) a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben, g) társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához a szolgáltatás jellegéből eredően e napon szükséges munkavégzés esetén, h) külföldön történő munkavégzés során foglalkoztatott munkavállaló számára osztható be. A készenléti jellegű munkakörben vasárnap munkát végző a megelőző szombatra munkavégzésre nem osztható be. Vasárnapi pótlék A rendes munkaidőben vasárnap munkavégzésre kötelezettek közül 50%-os pótlék csak: a több műszakos tevékenység keretében, a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállalót illeti meg. Munkaszüneti napi munkavégzés Munkaszüneti napon rendes munkaidőben: a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben, 2 Mt (3) A munkáltató vagy a munkakör akkor minősül a munkaszüneti napon is rendeltetése folytán működőnek, ha a) a tevékenység igénybevételére a munkaszüneti naphoz közvetlenül kapcsolódó, helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény alapján, vagy b) baleset, elemi csapás, súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása, továbbá a vagyonvédelem érdekében kerül sor. 3 Mt. 90. A munkáltató tevékenysége c) idényjellegű, ha a munkaszervezéstől függetlenül az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődik. 4 Mt.90. A munkáltató tevékenysége a) megszakítás nélküli, ha naptári naponként hat órát meg nem haladó tartamban vagy naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel és aa) társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás biztosítására irányul, vagy ab) a termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt gazdaságosan vagy rendeltetésszerűen másként nem folytatható, 5 Mt. 91. Készenléti jellegű a munkakör, ha a munkavállaló a feladatainak jellege miatt hosszabb időszak alapulvételével a rendes munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére, vagy a munkavégzés különösen a munkakör sajátosságára, a munkavégzés feltételeire tekintettel a munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár. E-Munkajog június, XIII. évfolyam 6. szám 3

4 az idényjellegű, a megszakítás nélküli, valamint társadalmi közszükségletet kielégítő vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához a szolgáltatás jellegéből eredően e napon szükséges munkavégzés esetén, külföldön történő munkavégzés során foglalkoztatott munkavállaló osztható be. A munkaszüneti napi rendes vagy rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésért a munkavállaló 100%-os bérpótlékra jogosult. Távolléti díj munkaszüneti napra A tényleges munkavégzésétől függetlenül az Mt a (2) bekezdésének d) pontja értelmében a munkaszüneti napra távolléti díj csak akkor fogja megilletni a munkavállalót, ha munkabére óra- vagy teljesítménybérezés alapján kerül megállapításra, és a munkaszüneti nap az általános munkarend szerint munkanapra esik, ami miatt csökken a teljesítendő munkaidő. Vasárnapi, munkaszüneti napi pótlék alapbérben vagy átalányként A rendes munkaidőben történő vasárnapi, munkaszüneti napi pótlék helyett a bérpótlékot is magában foglaló alapbért a felek, havi átalányt a felek munkaszerződésben állapíthatnak meg. 3) Több műszakos tevékenység, műszakpótlék, éjszakai pótlék Több műszakos tevékenység A több műszakos munkarend fogalma megszűnik; helyette a munkáltató tevékenysége, illetve annak tartama alapján határozza azt meg, függetlenül attól, hogy a munkavállalók egymást váltva végzik-e tevékenységüket. A munkáltató tevékenysége akkor több műszakos, ha tartama hetente eléri a nyolcvan órát. Műszakpótlék és éjszakai póték Megszűnik a délutáni és az éjszakai pótlék. Helyette a több műszakos tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalót, ha a napi munkaidejének kezdete rendszeresen változik, a 18 és 06 óra közötti időtartam alatti munkavégzés esetén 30%-os bérpótlék (műszakpótlék) illeti meg. Műszakpótlékra való jogosultság hiányában a munkavállalót a 22 és 06 óra közötti munkavégzés esetén (éjszakai munkavégzés) feltéve, hogy a munkavégzés az egy órát meghaladja változatlanul 15%-os bérpótlék illeti meg. Műszakpótlék, éjszakai pótlék az alapbérben vagy átalányként A felek a bérpótlékot is magában foglaló alapbért is megállapíthatnak. A felek a munkaszerződésben bérpótlék helyett átalányt is megállapíthatnak. 4) Munkaközi szünet, napi és heti pihenőidő Munkaközi szünet (Mt ) A munkavállalót, ha a beosztás szerinti napi munkaideje vagy a rendkívüli munkavégzés időtartama a hat órát meghaladja: 20 perc, ha a kilenc órát meghaladja: további 25 perc, összesen 45 perc munkaközi szünet illeti meg. A felek vagy kollektív szerződés legfeljebb 60 perc munkaközi szünetet is megállapíthatnak. A munkaközi szünetet a munkavégzés megszakításával kell kiadni, legfeljebb három és legalább hat óra munkavégzést követően. A munkáltató jogosult a munkaközi szünetet több részletben kiadni, de három és hat óra munkavégzés között kiadott részletnek 20 perc tartamúnak kell lennie. A fiatal munkavállalót 4,5 óra munkavégzést követően 30 perc, hat órát meghaladó munkavégzés esetén 45 perc munkaközi szünet illeti meg. Napi pihenőidő (104. ) Nem változott, hogy a munkavállalót a napi munkájának befejezése után és a másnapi munkakezdés között legalább 11 óra fiatal munkavállalót 12 óra pihenőidő illeti meg június, XIII. évfolyam 6. szám E-Munkajog

5 Ettől eltérően, legalább nyolc óra pihenőidőt kell biztosítani: az osztott munkaidőben, a megszakítás nélküli, a több műszakos, az idényjellegű tevékenység keretében, a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállalónak. A készenlétet követően, ha a munkavállaló munkát nem végzett, nem illeti meg pihenőidő. Heti pihenőnap (105. ) Változatlanul hetente kettő pihenőnap illeti meg a munkavállalót. Havonta legalább egy pihenőnapot vasárnapra kell beosztani. A heti pihenőnap egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén egyenlőtlenül is beosztható, de hat nap munkavégzést követően egy pihenőnapot be kell osztani: a megszakítás nélküli, a több műszakos, az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalónak. Heti pihenőidő (106. ) A heti pihenőnap helyett a munkavállalót hetenként legalább 48 órát kitevő megszakítás nélküli pihenőidő illeti meg, melyet havonta legalább egy alkalommal vasárnapra kell beosztani. A heti pihenőidő helyett hetenként legalább 40 órát kitevő és egy naptári napot magában foglaló megszakítás nélküli pihenőidő is biztosítható, havonta legalább egy alkalommal vasárnap. A munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak átlagában ekkor is legalább heti 48 óra pihenőidőt kell biztosítani. 5) A rendkívüli munkaidő (Mt , 143., 145. ) A rendkívüli munkaidőt minden alkalommal a munkáltatónak kell elrendelni. A munkavállaló kérésére, vagy ha a kollektív szerződés így rendelkezik, az elrendelést írásban kell megtenni. Rendkívüli munkaidő: a munkaidő-beosztástól eltérő, a munkaidőkereten felüli, az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkaidő, továbbá az ügyelet tartama. A rendkívüli munkavégzés időtartama naptári évenként teljes napi munkaidő esetén a 250 órát, kollektív szerződés rendelkezése alapján a 300 órát nem haladhatja meg. Fontos figyelemmel kísérni az új Mt. hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről szóló törvényt, mely várhatóan az új Mt. év közben történő hatálybalépése miatt évre az elrendelhető rendkívüli munkavégzés időtartamát 225 órában fogja korlátozni. Nem korlátozott a rendkívüli munkaidő elrendelése akár munkaszüneti napra is, baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében. Munkaszüneti napra ezenfelül csak a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható munkavállaló részére rendelhető el rendkívüli munkaidő. Új előírásként az éves korlátot arányosítani kell: év közben kezdődő munkaviszony, határozott időtartamú munkaviszony, vagy részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén. Az arányosítás szabályától a kollektív szerződés a munkavállaló javára térhet csak el, figyelemmel az Mt ának (5) bekezdésében foglalt rendelkezésre, melynek értelmében: a munkavállaló javára történő eltérést az egymással öszszefüggő rendelkezések összehasonlításával kell elbírálni. Az elrendelhető munkavégzés maximális időtartamát részmunkaidő esetén a részmunkaidő és a teljes munkaidő arányában kell megállapítani; pl. 4 órás részmunkaidő esetén az elrendelhető rendkívüli munkavégzés egy évben 125 óra; 6 órás esetében: (6/8) 0,75 x 250 = 187,5; 7 óra esetén: (7/8) 0,875 x 250 = 218,75; határozott idő vagy év közben kezdődő teljes munkaidejű munkaviszony esetén a teljes naptári év és a munkaviszony arányában kell megállapítani; pl. 5 hónap esetén: 250 / 12 x 5 = 104; 2 hónap esetén: 250 / 12 x 2 = 41,66; határozott idejű részmunkaidő esetén 5 E-Munkajog június, XIII. évfolyam 6. szám

6 pl. 5 hónapra 104 óra, 4 órás részmunkaidő estén 5 hónapra 104 óra, 6 órás részmunkaidő esetén 2 hónapra 41,66 óra, 7 órás részmunkaidő esetén Összesen: 52 óra, 78 óra, 36,45 óra, 166,45 óra. A napi munkaidő a 12 órát, a heti a 48 órát nem haladhatja meg, melybe a rendkívüli munkavégzés időtartamát is bele kell számítani, továbbá az ügyelet időtartamát is, ha az ügyelet alatt a munkavégzés tartama nem mérhető. KSZ a közlekedés területén foglalkoztatottak esetében a fentiektől eltérhet, kivéve a 300 órás korlátot. [135. (4) bek.] Nem rendelhető el rendkívüli munkaidő: a munkavállaló várandósságának megállapításától a gyermeke egyéves koráig, a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló esetében a gyermeke hároméves koráig, valamint a munkaviszonyra vonatkozó szabályban megállapított egészségkárosító kockázat fennállásakor. Fenti körbe tartozó munkavállaló részére még hozzájárulásával vagy kérésére sem rendelhető el rendkívüli munkavégzés! A gyermekét egyedül nevelő munkavállaló gyermeke hároméves korától négyéves koráig számára csak hozzájárulásával rendelhető el rendkívüli munkaidő. A rendkívüli munkavégzés díjazása Az Mt a értelmében munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján 50%-os bérpótlék vagy szabadidő jár: a munkaidő-beosztáson felül rendkívüli munkaidőben; a munkaidőkereten, vagy elszámolási időszakon felül végzett munka esetén. Fontos megjegyezni, hogy a munkáltató egyoldalúan már nem dönthet úgy, hogy pótlék helyett szabadidőt biztosít. A szabadidő nem lehet kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő vagy a végzett munka tartamánál, melyre alapbér jár. A munkaidő-beosztás szerint heti pihenőnapra (pihenőidőre) elrendelt rendkívüli munkaidőben végzett munka esetén a munkabéren felüli pótlék mértéke 100%. E 100% helyett 50%-os pótlékot fizethet a munkáltató ebben az esetben nincs szükség a felek megállapodására, ha a munkavállaló részére másik pihenőnapot (pihenőidőt) biztosít. A szabadidőt vagy a heti pihenőnapot (pihenőidőt) a munkáltatónak legkésőbb az elrendelését követő hónapban, egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén legkésőbb a munkaidőkeret, elszámolási időszak végéig, a munkaidőkereten felül végzett munka esetén a következő munkaidőkeret végéig kell kiadni. Új előírásként a felek megállapodása alapján a szabadidőt legkésőbb a tárgyévet követő év december 31. napjáig kell kiadni. Munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésért a munkavállalót 100%-os pótlék illeti meg. Magáért a munkaszüneti napon történő munkavégzésért további alapbér + 100% pótlék is megilleti (összesen: 300%). [Mt (2) bek., 143. (4) bek.] A rendkívüli munkaidőben végzett munkáért a bérpótlékot is magában foglaló alapbért a felek sem állapíthatnak meg! 6 A felek a munkaszerződésben a bérpótlék helyett átalányt is megállapíthatnak. Az Mt ának (2) bekezdése értelmében a rendkívüli munkaidőben végzett munkáért járó munkabéren felül járó pótlék helyett állapítható csak meg átalány. A gyakori rendkívüli munkavégzés vagy annak bonyolult elszámolása, vagy teljesítménybér alkalmazása miatt teszi lehetővé a törvény, bérpótlékok helyett, átalány megállapítását. Az átalány funkciója az, hogy a munkáltató mentesüljön a tételes elszámolás alól. Ez azonban nem ad felhatalmazást arra, hogy a megállapított átalány lényegesen eltérjen a tételes elszámolás alapján fizetendő mértéktől. A Legfelsőbb Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint az átalány összegének átlagosan, nagyban-egészében meg kell felelnie annak a díjazásnak, amelyben a munkavállaló eseti elszámolás alapján részesülne. A fix összegű pótlék megállapítá- 6 EBH Tiltott joglemondás miatt semmis a munkaszerződésnek az a rendelkezése, amely szerint a személyi alapbér a többletmunkaidő ellentételezését is magában foglalja, ha a többletmunkavégzés alkalomszerűen történik (Mt. 142., 147., 164. ) június, XIII. évfolyam 6. szám E-Munkajog

7 sával a munkavállaló nem kerülhet lényegesen eltérő helyzetbe, mint ha azt nem így kapta volna. Az Mt ában foglaltak szerinti munkaidő-nyilvántartási kötelezettségének a munkáltató köteles eleget tenni akkor is, ha bérpótlék helyett havi átalányt fizet. Csak nyilvántartás esetén állapítható meg az, hogy a munkáltató betartotta-e, a rendkívüli munkaidőre irányadó, 250, illetve 300 órára vonatkozó időbeli korlátozást. 6) Ügyelet, készenlét A munkavállalót a munkáltató minden külön feltétel nélkül a napi rendes munkaidején felül négy órát meg nem haladóan rendelkezésre állásra kötelezheti. A négy órát meghaladó rendelkezésre állást csak az alábbi célok elérése érdekében rendelhet el: a társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás folyamatos biztosítására, baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzésére, elhárítására, továbbá a technológia biztonságos, rendeltetésszerű alkalmazásának fenntartására. Fenti rendelkezéstől kollektív szerződés csak a munkavállaló javára térhet el. Elrendelését a munkavállalóval legalább egy héttel korábban és egy hónapra előre közölni kell, melyet négy nappal korábban a munkáltató módosíthat, ha a gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel. A rendelkezésre állás tartama alatt a munkavállaló köteles munkára képes állapotát megőrizni és a munkáltató utasítása szerint munkát végezni. A munkavállaló kérésére a rendelkezésre állást írásban kell elrendelni. Ügyelet Ügyelet: a meghatározott helyen teljesítendő rendelkezésre állás. Tartama: nem haladhatja meg a 24 órát, melybe az ügyelet megkezdésének napjára beosztott rendes vagy elrendelt rendkívüli munkavégzés időtartamát is bele kell számítani. Díjazása: 40%-os bérpótlék. Készenlét Készenlét: a munkáltató által elrendelt rendelkezésre állás, mely alatt a tartózkodási helyét a munkavállaló jogosult oly módon meghatározni, hogy a munkáltató utasítására haladéktalanul rendelkezésre tudjon állni. Tartama: havonta a 168 órát nem haladhatja meg, amelyet munkaidőkeret alkalmazása esetén átlagban kell figyelembe venni. A heti pihenőnapra havonta legfeljebb négy alkalommal rendelhető el készenlét. Díjazása: 20% bérpótlék. Nem rendelhető el készenlét: a nő, várandóssága megállapításától a gyermeke egyéves koráig, a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló, a gyermeke hároméves koráig, a jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok között foglalkoztatott munkavállaló számára. A gyermekét egyedül nevelő munkavállaló a gyermeke hároméves korától a gyermek négyéves koráig csak belegyezésével osztható be ügyeletre és készenlétre. Munkavégzés díjazása készenlét vagy ügyelet alatt Ha a munkavállaló az ügyelet vagy a készenlét alatt munkát végez, akkor nem ügyeleti díj vagy készenléti díj illeti meg, hanem rendkívüli munkavégzésért járó díjazás, azaz a rendes munkabérén felül: 50%-os pótlék de pótlék helyett munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján a végzett munka időtartamával megegyező szabadidő, a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapi munkavégzés esetén a pótlék mértéke 100%; ha pedig másik pihenőnapot kap, akkor 50%. Jogosult továbbá a feltételek teljesülése esetén műszakpótlékra vagy éjszakai pótlékra, vasárnapi, munkaszüneti bérpótlékra is. Ügyelet esetén, ha a munkavégzés nem mérhető, akkor a fentiektől eltérően 50%-os bérpótlék jár. Átalány A felek a munkaszerződésben készenlét vagy ügyelet esetén a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot is magában foglaló havi átalányt állapíthatnak meg. 7 E-Munkajog június, XIII. évfolyam 6. szám

8 Olvasói kérdések 1) Figyelmeztetés, hátrányos jogkövetkezmény az új Mt-ben A munka törvénykönyvében nem találtam a munkáltató szóbeli és írásbeli figyelmeztetéséről semmilyen rendelkezést (cégünknél nincs szakszervezet), azonban alkalmazni szeretnénk azon munkavállalók esetében, akik megszegik a munkaviszonyból származó valamely kötelezettségüket (pl. mulasztás, munkaidő be nem tartása, munkahelyi fegyelem megsértése, szakmai hibázások stb). Kérem, írja meg, hogy ezt a jogintézményt jelenleg hatályos jogszabály szabályozza-e, ha igen, akkor konkrétan melyik; milyen esetekben adhat a munkáltató figyelmeztetést, és ennek milyen jogkövetkezményei lehetnek. Abban az esetben, ha alkalmazható a figyelmeztetés: A figyelmeztetésnek milyen kötelező formai és tartalmi elemei vannak? Kikötheti-e a munkáltató a figyelmeztetésben, hogy pl. a második figyelmeztetést követően, amennyiben a munkavállaló megszegi valamilyen (akár az előző figyelmeztetés tárgyától eltérő) kötelezettségét, azzal alapot szolgáltat a (rendkívüli vagy rendes) felmondás alkalmazására? A munkáltató hivatkozhat-e a későbbi (rendes) felmondás esetén arra, hogy az írásban megfogalmazott figyelmeztetések a munkavállaló alkalmatlanságát támasztják alá akár szakmai, akár a munkaviszonnyal kapcsolatos más kötelezettség megszegése szempontjából? Valamint, milyen más jogi eszközei lehetnek a munkáltatónak a munkavállalói kötelezettségszegés esetén? Ezenkívül legyen szíves megírni, hogy a figyelmeztetést a munkaadói jogot gyakorló személynek kell-e megírni, vagy azt a munkáltatói jogkört nem gyakorló osztályvezető is megteheti. A figyelmeztetésre sem a hatályos, sem a július 01. napján hatályba lépő új Mt. nem tartalmaz rendelkezést. A bírói gyakorlat értelmében a munkáltató, az Mt ában biztosított utasítási jogából eredően, jogosult a munkavállalót kötelezettségszegése esetén figyelmeztetni. A figyelmeztetés indoka is lehet okszerűtlen, valótlan, ezért nincs akadálya annak, hogy hatályon kívül helyezése iránt a munkavállaló munkaügyi bírósághoz forduljon; s mivel az igényérvényesítésre az Mt. különös előírást nem tartalmaz, igényét a hároméves elévülési időn belül érvényesítheti. 7 A figyelmeztetés lehet szóbeli és írásbeli is, de egy esetleges munkaügyi perben a szóbeli figyelmeztetés megtörténtét a munkáltatónak kell bizonyítnia. Álláspontom szerint a bizonytalan helyzet elkerülése érdekében helyesebb, ha figyelmeztetés helyett a munkáltató az általa kötelezettségszegésnek minősülő helytelen magatartástól való tartózkodásra hívja fel írásban a munkavállaló figyelmét, újabb kötelezettségszegés előfordulása esetére szankció kilátásba helyezésével. A kétszeres szankció tilalmára tekintettel azonban a munkáltatói felmondás indoka nem lehet ugyanazon kötelezettségszegő magatartás, amely miatt a munkavállaló már figyelmeztetésben részesült, legfeljebb alátámaszthatja azt. 8 A figyelmeztetés joga a munkáltatói jogkör gyakorlóját illeti meg, aki ezt a jogát a szervezeti működési szabályzatban rögzítettek szerint másra ruházhatja. A munkavállalót a munkáltatói jogkör gyakorlójának személyéről tájékoztatni kell. Új Mt.: hátrányos jogkövetkezmény Az új Mt a (1) bekezdésének c) pontja értelmében a munkavállaló változatlanul köteles a munkáltató utasításának eleget tenni, annak végrehajtását csak az 7 BH I. A figyelmeztetés joga a munkáltatót megilleti. A munkáltató az utasítási jogából eredően bármikor felhívhatja a munkavállaló az évi XXXIII. tv. (Kjt.) hatálya alá tartozó esetében a közalkalmazott figyelmét olyan, általa helytelennek tartott magatartásra, ami kötelezettségszegésnek minősül. [Kjt. 45. (1) bek., 46. (2) bek..] 8 BH Ha a munkáltató a munkavállaló valamilyen magatartása miatt figyelmeztetést alkalmaz, az később nem képezheti felmondás indokát, legfeljebb a munkaviszonynak egy hasonló magatartás miatt történő megszüntetése indokoltságát támaszthatja alá [1992. évi XXII. törvény 89. (2) és (3) bek.] június, XIII. évfolyam 6. szám E-Munkajog

9 Mt ában foglalt alapján tagadhatja meg. A munkáltatót a figyelmeztetés joga július 1-je után is megilleti. Új előírásként az Mt a értelmében a munkaviszonyból származó vétkes kötelezettségszegés esetére, ha nincs kollektív szerződés, a munkaszerződés is megállapíthat a kötelezettségszegés súlyával arányos hátrányos megkülönböztetést. A kötelezettségszegés miatt kiszabott joghátrányt, az ítélkezési gyakorlatnak megfelelően, mind időben, mind összegében a felek megállapodásának és a kollektív szerződésnek eltérést nem engedően maximája a törvény. 9 Hátrány csak határozott időre állapítható meg, és a munkavállaló emberi méltóságát, személyhez fűződő jogát nem sértheti. Vagyoni hátrány összességében nem haladhatja meg a munkavállaló a hátrány kiszabásakor irányadó egyhavi alapbérének összegét. Hátrányos jogkövetkezmény lehet figyelmeztetés, megrovás, alapbércsökkentés stb. Alkalmazására a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon (szubjektív határidő), de legfeljebb az ok bekövetkezésétől számított egy éven, belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig (objektív határidő) van lehetőség. A bírói gyakorlattal összhangban az új Mt. törvényi szinten nevesíti a kétszeres szankció tilalmát. Olyan kötelezettségszegésért nem állapítható meg hátrányos jogkövetkezmény, amit a munkáltató az azonnali hatályú felmondásban okként megjelöl. A munkáltató számára biztosít könnyebbséget az, hogy a hátrányos jogkövetkezmény alkalmazására eljárási szabályokat nem állapít meg. A munkáltató nem köteles a munkavállaló védekezésének előadására lehetőséget biztosítani, de megteheti. Adott esetben a későbbi bizonyítást könnyítheti meg a munkavállaló előzetes meghallgatása. A hátrányos jogkövetkezményt írásba kell foglalni, és indokolni kell. Ellene a munkavállaló az Mt (1) bekezdésének c) pontja alapján a közlést követő harminc napon belül az illetékes munkaügyi bíróságnál keresettel élhet. A keresetlevél benyújtásának a végrehajtásra halasztó hatálya van [287. (3) bek.]. IRATMINTA A KÖVETKEZŐ OLDALON! 2) Felmondási tilalom helyett felmondási korlátozás az új Mt-ben A munkavállaló gyermekgondozás címén igénybe vett fizetés nélküli szabadságát áprilisban megszakította, és gyes melletti munkavégzés keretében napi 4 órában munkába állt. A jelenleg érvényben lévő Mt. szerint vissza kell Őt venni, és a gyermek 3 éves koráig felmondási védelem alatt áll. Kérdésem: miután munkaköre időközben megszűnt, július 1-jétől az új Mt. alapján a munkáltató működésével összefüggő ok alapján megszüntethető a munkaviszonya rendes felmondással a gyermek 3 éves kora előtt? Kapcsolódva az egyes családtámogatási kormányzati szándékhoz, a korábbi munkajogi szabályok vonatkozásában biztosítani kellett, hogy a munkavállaló ezen időszak alatt felmondási tilalom alatt álljon. Mivel családtámogatásban részesül, de a gyermek gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadságot nem veszi igénybe, az ellátásban részesüléshez kell kötni a felmondási védelem fennállását. Ez az új Mt. szerint is változatlan? Az új Mt a (1) bekezdésének c) pontja értelmében felmondási tilalom alatt áll a munkavállaló: a gyermek harmadik életéve betöltéséig, ha a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe, ezen túlmenően 9 BH A kollektív szerződés alapján a munkáltató a vétkes kötelezettségszegést elkövető munkavállalójával szemben jogosult valamely hátrányos jogkövetkezményt alkalmazni, aminek következtében a munkaviszony bizonyos elemei módosulhatnak, ez azonban nem lehet a megkötött munkaszerződéshez képest végleges jellegű [1992. évi XXII. törvény 109. (1) és (2) bek.]. BH Kollektív szerződés a munkavállalókkal szemben alkalmazható hátrányos jogkövetkezmény elévülési idejét a törvényben foglaltaktól eltérően a munkavállalók előnyére rövidebb határidőben is meghatározhatja; ez a határidő, ugyanúgy, mint a törvényben meghatározott határidő jogvesztő [Mt (1) és (3) bek.]. E-Munkajog június, XIII. évfolyam 6. szám 9

10 IRATMINTA HATÁROZAT HÁTRÁNYOS JOGKÖVETKEZMÉNY ALKALMAZÁSA ESETÉN (Mt ).. név Ikt. szám.:... Tárgy: határozat hátrányos jogkövetkezményről Értesítem, hogy A munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) 59. -a alapján, a Kollektív Szerződés pontjában biztosított jogkörömben eljárva Önt.. hátrányos jogkövetkezménnyel sújtom. E határozat ellen az Mt (2) bekezdésének c) pontja értelmében a kézhezvételtől számított 30 napon belül a.. Munkaügyi Bíróságnál keresettel élhet. Tájékoztatom, hogy a kereset benyújtásának az intézkedés végrehajtására az Mt ának (5) bekezdése alapján halasztó hatálya van. I N D O K O L Á S A Kollektív Szerződés pontjában foglalt jogkörömben eljárva a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján megállapítottam, hogy Ön Ide a tényleges kötelezettségszegést kell beírni, pl. munkahelyén ittas állapotban jelent meg, ami miatt közvetlen felettese kénytelen volt a munkavégzésből kiállítani, vagy munkahelyén munkavégzésre napokon az előírt munkaidőben nem jelent meg, vagy. napján az ügyfelekkel meg nem engedhető, lekezelő hangnemben beszélt, stb. A fenti magatartásával vétkesen megszegte az Mt ában foglalt azon kötelezettségét, miszerint a munkavállalónak a munkáját a vonatkozó szabályoknak, az egyéb szakmai szokásoknak, valamint a munkáltató utasításainak megfelelően kell ellátnia, munkáját úgy kell végeznie, valamint általában olyan magatartást kell tanúsítania, hogy az másokban helytelen megítélést ne idézzen elő. Nem tett eleget a munkaköri leírásának. pontjában foglalt kötelezettségének. Határozatom meghozatalánál súlyosító körülményként értékeltem, hogy Önt hasonló kötelezettségszegés miatt 20 évben már írásban figyelmeztettem. Fenti, a munkakörére vonatkozó lényeges kötelezettségének megszegésével szemben, figyelemmel a cselekmény súlyára, a rendelkező rész szerinti jogkövetkezményt tartottam arányban állónak. Dátum:. Ezen határozatot 20 napján átvettem 10 :.. munkáltatói jogkör gyakorlója.. munkavállaló 10 A jogorvoslati határidő lejártának megállapítása céljából vagy dátum szerint át kell vetetni, vagy tértivevényes levéllel postán kell kiküldeni június, XIII. évfolyam 6. szám E-Munkajog

11 a gyermek tízedik életéve betöltéséig, ha a gyermeke személyes gondozása érdekében fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe a gyermekgondozási segély folyósításának tartama alatt. Ha a fizetés nélküli szabadságot mindkét szülő igénybe veszi, akkor a védelem az anyát illeti meg. Az új Mt. alapján fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül a gyermek hároméves koráig már nem áll felmondási tilalom alatt a munkavállaló. Az anya vagy a gyermekét egyedül nevelő apa munkaviszonyának munkáltatói felmondással történő megszüntetését az új Mt. korlátozza a gyermek hároméves koráig, ha nem vesz igénybe szülési vagy a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot. Munkaviszonya azonos feltételekkel szüntethető meg, mint a védett korban lévő munkavállalóé. A munkaviszonnyal kapcsolatos magatartással indokolt felmondással csak az alábbi okból szüntethető meg: ha a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. A munkavállaló képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő okból csak akkor szüntethető meg a munkavállaló munkaviszonya, ha a munkaszerződése szerinti munkahelyen nincs a munkaköréhez szükséges végzettségének, képességének, gyakorlatának megfelelő betöltetlen másik munkakör, vagy az e munkakörbe való tovább-foglalkoztatási ajánlatot elutasítja. [Mt. 65. (4) (6) bek.] A törvényi előírások értelmében tehát a kérdésben szereplő munkavállaló munkaviszonya az új Mt. szabályai szerint, ha már nincs fizetés nélküli szabadságon a gyermeke harmadik életévének betöltése előtt, akkor szüntethető meg a munkáltató működésével összefüggő okból, azaz a munkaköre megszűnése miatt, ha a munkavégzési helyén nincs a munkaköréhez szükséges végzettségének, képességének és gyakorlatának megfelelő betöltetlen munkakör, vagy ha van, de az abban történő továbbfoglalkoztatását elutasítja. 3) A munkaközi szünet és a munkaidő Nálunk a munkaközi szünet (napi 20 perc) a munkaidő megszakításával kerül kiadásra, vagyis a munkavállaló 8 óra 20 percet tartózkodik a munkahelyén, melyből 20 percet az étkezőben tölt el. Ez nem minősül rendkívüli munkavégzésnek! A munkaidőbeosztása így 5:40 14:00, 13:40 22:00, 21:40 6:00. Az egyik üzemünkben a produktív munkán foglalkoztatott munkavállalóknál három műszakos váltás miatt a munkaidő 5:50 13:50, 13:50 21:50, 21:50 5:50. (Az irányító valóban átadja, átveszi a műszakot az átfedő idő alatt). Az Őket irányító improduktív dolgozók, valamint a cég összes többi dolgozója fenti 8 óra 20 percet tartózkodik a cégnél, miután a 6 óra munkavégzés után kötelező 20 perc pihenőidőt nem fizetjük. Kérem, erősítsenek meg, hogy jól csinálom, ha nem, mielőbb orvosoljam. Ha valamelyik munkavállalónk ezt a válaszukat elolvassa, jogtalannak tartja a munkaidőnk meghatározását. Először is a munkaközi szünet nem azonos a munkát előkészítő és befejező munkavégzéshez szükséges idővel. Az Mt (1) bekezdésének a) pontja értelmében: Mt (1) a) munkaidő: a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó időtartam, amibe be kell számítani a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartamát. Eltérő rendelkezés vagy megállapodás hiányában a munkaidőbe a munkaközi szünet időtartama (122. ) a készenléti jellegű munkakör kivételével nem számít be; A fenti rendelkezés értelmében a munkát előkészítő műszakcsere a napi munkaidő részét képezi, és a napi teljes 8 órás munkaidőbe beletartozik. Az új Mt a értelmében július 1-jétől kezdődően is a munkaidő részét fogja képezni a munkavégzéshez szükséges előkészítő és befejező tevékenység időtartama. Minden, a munkavállaló munkaköréhez kapcsolódó olyan feladat, amelyet szokás szerint és rendszeresen, külön utasítás nélkül is köteles elvégezni a munkavállaló. 11 E-Munkajog június, XIII. évfolyam 6. szám

12 A munkaközi szünet Kollektív szerződés vagy a felek eltérő rendelkezésének hiányában a munkaközi szünet időtartama a készenléti jellegű munkakörök kivételével a munkaidőbe nem számít bele. A jelenleg hatályos Mt. szerint a munkavállalót hat órát meghaladó munkaidő-beosztás szerinti munkaidő vagy rendkívüli munkavégzés után, valamint minden további három óra munkavégzés után a munkavégzés megszakításával húsz perc, legfeljebb egy óra egybefüggő munkaközi szünet illeti meg. Ha a napi munkaidő alatt a munkavállaló többször jogosult munkaközi szünetre, ezek együttes időtartama az egy órát nem haladhatja meg. (Mt ) Fiatal munkavállaló részére, fenti szabályoktól eltérően, napi négy és fél órát meghaladó munkavégzés után harminc perc munkaközi szünetet kell biztosítani. [Mt. 129/A. (2) bek.] A munkaközi szünet mértékére vonatkozóan az Mt ának (3) bekezdése értelmében a munkavállaló javára kollektív szerződés, illetőleg a felek megállapodása eltérhet. Különbséget kell tennünk a munkaidő és a munkavégzés időtartama fogalmai között. A napi munkaidő kezdő és befejező időpontját napi nyolc óra munkaidő figyelembevételével, ha a munkaközi szünet: része a munkaidőnek, akkor nyolc óra (pl óráig), ha nem része a munkaidőnek, nyolc óra húsz perc (pl óráig) időtartam alapján kell meghatározni. A munkaközi szünetet minden esetben így akkor is, ha annak időtartama a munkaidőbe beleszámít a munkavégzés megszakításával kell kiadni, pl óráig. A munkaközi szünet a törvényben meghatározott időtartamú napi munkavégzésen belül annak megszakításával a munkavállaló részére biztosított munkavégzés alóli mentesülés időtartama. A munkaközi szünet nem ebédidő: azt a munkavállaló saját döntése alapján étkezésre, tisztálkodásra, pihenésre, akár jógagyakorlatok végzésére is felhasználhatja. Tekintettel arra, hogy ezen időtartam alatt a munkavállaló munkát nem végezhet, a munkáltató előírhatja annak a munkavégzés helyén kívüli eltöltését is. Mindebből következően, a munkaidő kezdete vagy befejezése előtt a munkaközi szünet kiadására nincs törvényes lehetőség! A munkaközi szünet díjazása Amennyiben a munkaközi szünet időtartama a munkaidőbe beleszámít, arra a munkavállalót díjazás is megilleti, míg ha nem számít bele, akkor díjazásra sem jogosult. Ha például a dolgozónak az adott napon a munkaidő-beosztása szerint órától óráig kell dolgoznia, és a munkaközi szünet a munkaidejének része, akkor e napra 8 órára jogosult díjazásra, és 8 órát is kell a munkahelyén töltenie. Amennyiben pedig a munkaközi szünet nem része a munkaidejének, szintén 8 órára illeti meg munkabér, de 8 óra 20 percet kell a munkahelyén töltenie, a példánál maradva: óráig. A munkaközi szünet időtartamára túlórapótlék nem jár, mert arra csak akkor lenne jogosult a munkavállaló, ha a munkaközi szünet tartama alatt rendkívüli munkavégzés keretében tényleges munkát is végezne. (MK 81.) A munkavállalónak a munkaközi szünetet biztosítani kell, munkaidőkeret alkalmazása esetén is. Munkaközi szünet az új Mt. rendelkezései szerint A munkaközi szünet az új Mt a (3) bekezdésének b) pontja értelmében a készenléti jellegű munkakört kivéve szintén nem lesz része a munkaidőnek, de kollektív szerződés a munkáltató javára ettől eltérően is rendelkezhet. Ha kollektív szerződés szerint a munkaközi szünet a munkaidő részét képezi, akkor arra munkabér is megilleti a munkavállalót. (Időtartamára és biztosítására, lásd fentebb.) Munkajog XIII. évfolyam, hatodik szám, június Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft Bp., Szugló u Tel.: Fax: Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Termékmenedzser: Petren Ágnes Hu ISSN Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: , Fax: Internet: Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft június, XIII. évfolyam 6. szám E-Munkajog

Jogszerű? Legyen!- JOGPONT+ Mini Szakmai Konferencia

Jogszerű? Legyen!- JOGPONT+ Mini Szakmai Konferencia Jogszerű? Legyen!- JOGPONT+ Mini Szakmai Konferencia Előadó: Antalikné Szabó Mária Munkaügyi felügyelő BFKH MMSZSZ E-mail cím: antalikneszm@ommf.gov.hu Telefonszám: +36 1 3233-600 Munkaidő- és pihenőidő

Részletesebben

Tájékoztató a munkaidő beosztás, a munkaidő, a pihenőidő és a munkaidőnyilvántartás szabályairól a közfoglalkoztatásban

Tájékoztató a munkaidő beosztás, a munkaidő, a pihenőidő és a munkaidőnyilvántartás szabályairól a közfoglalkoztatásban Tájékoztató a munkaidő beosztás, a munkaidő, a pihenőidő és a munkaidőnyilvántartás szabályairól a közfoglalkoztatásban 1. A munkaidő beosztás szabályai Munkarend A munkaidő megszervezésének (beosztásának)

Részletesebben

Az Új Munka Törvénykönyve. Gyakorlati Alkalmazás től

Az Új Munka Törvénykönyve. Gyakorlati Alkalmazás től Az Új Munka Törvénykönyve Gyakorlati Alkalmazás 2012.07.01-től A munkaviszony létesítése Munkaviszony kizárólag munkaszerződéssel jöhet létre munkaviszony kezdetének megjelölésével A munkaszerződés - a

Részletesebben

A munka- és pihenőidő szabályai

A munka- és pihenőidő szabályai 2012. évi I. törvény (Mt.) XI. Fejezet A munka- és pihenőidő szabályai Előadó: Dr. Végh Lajos Fogalmak 86. Munkaidő: a munkavégzésre előírt idő, kezdettől befejezéséig tart valamint a munkavégzéshez kapcsolódó

Részletesebben

Munkajogi aktualitások 2015. Előadó: dr. Kártyás Gábor gabor.kartyas@opussimplex.com

Munkajogi aktualitások 2015. Előadó: dr. Kártyás Gábor gabor.kartyas@opussimplex.com Munkajogi aktualitások 2015 Előadó: dr. Kártyás Gábor gabor.kartyas@opussimplex.com 1 1 Egyenlőtlen munkaidő-beosztás, munkaidőkeret 2 2 A munkaidő beosztása - Annak meghatározása, a mv mikor teljesíti

Részletesebben

AZ ÚJ. MT. ÉS A MUNKAIDŐ, PIHENŐIDŐ

AZ ÚJ. MT. ÉS A MUNKAIDŐ, PIHENŐIDŐ AZ ÚJ. MT. ÉS A MUNKAIDŐ, PIHENŐIDŐ Szociális menedzser képzés ALAPFOGALMAK I. 86. (1) Munkaidő: a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, valamint a munkavégzéshez kapcsolódó

Részletesebben

Felelősen, egészségesen, biztonságosan. Nemzeti Munkaügyi Hivatal 1089 Budapest, Kálvária tér 7. munka@lab.hu www.munka.hu www.ujszechenyiterv.gov.

Felelősen, egészségesen, biztonságosan. Nemzeti Munkaügyi Hivatal 1089 Budapest, Kálvária tér 7. munka@lab.hu www.munka.hu www.ujszechenyiterv.gov. Felelősen, egészségesen, biztonságosan A foglalkoztatásra vonatkozó legfontosabb szabályok és a munkáltatók által elkövetett leggyakoribb jogsértések Előadó: Dr. Járai József Krisztián osztályvezető Munkaügyi

Részletesebben

A távolléti díj megállapításához kapcsolódó fontosabb fogalmak és szabályok

A távolléti díj megállapításához kapcsolódó fontosabb fogalmak és szabályok A távolléti díj megállapításához kapcsolódó fontosabb fogalmak és szabályok 1. A munkarend fogalma A munkarend a munkáltató által alkalmazott munkaidő-beosztás általánosan meghatározott rendszere. A munkarend

Részletesebben

A MUNKAIDŐ MEGSZERVEZÉSE

A MUNKAIDŐ MEGSZERVEZÉSE A MUNKAIDŐ MEGSZERVEZÉSE Magyar Állami Operaház Budapest, 2015. szeptember 29. dr. Pál Lajos ügyvéd pal.lajos@paleskozma.hu www.paleskozma.hu 2 Bevezetés előzetes megjegyzések a munkaviszony létesítésének

Részletesebben

Kérdések és válaszok a munkaszüneti naphoz

Kérdések és válaszok a munkaszüneti naphoz Kérdések és válaszok a munkaszüneti naphoz Melyek a munkaszüneti napok? Az Mt. tíz munkaszüneti napot sorol fel: január 1., március 15., húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23.,

Részletesebben

2012. október 18. Dr. Rátkai Ildikó, ügyvéd

2012. október 18. Dr. Rátkai Ildikó, ügyvéd 2012. október 18. Dr. Rátkai Ildikó, ügyvéd Tematika A munkaviszony létesítése A munkaviszony megszüntetése Alapvető munkaidő-szabályok A munka díjazása, bérpótlékok Jogforrások 1992. évi XXII. törvény

Részletesebben

MUNKAJOGI ALAPOK. A munkaszerződést írásba kell foglalni. A munkaszerződés írásba foglalásáról a munkáltató köteles gondoskodni.

MUNKAJOGI ALAPOK. A munkaszerződést írásba kell foglalni. A munkaszerződés írásba foglalásáról a munkáltató köteles gondoskodni. MUNKAJOGI ALAPOK A munkaszerződést írásba kell foglalni. A munkaszerződés írásba foglalásáról a munkáltató köteles gondoskodni. Mit kell tartalmaznia a munkaszerződésnek? A munkaszerződésnek vannak kötelező

Részletesebben

A Magyar Tisztítás-technológiai Szövetség által javasolt évi takarítási óradíj

A Magyar Tisztítás-technológiai Szövetség által javasolt évi takarítási óradíj A Magyar Tisztítás-technológiai Szövetség által javasolt 2017. évi takarítási óradíj A 2017. évi takarítási óradíj költségelemei % Betanított takarító alkalmazottként, heti 5 munkanap, állandó 1 műszak

Részletesebben

Munkajogi változások 2013. augusztus 1-jével

Munkajogi változások 2013. augusztus 1-jével HÍRLEVÉL Munkajogi változások 2013. augusztus 1-jével 2013 / 8 Közel egy éve fogadták el az új Munka törvénykönyvét, és idén már számos jogintézmény esetében felmerült a módosítás szükségessége, amelyre

Részletesebben

Az új Munka Törvénykönyve. Dr. Komlódi Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds

Az új Munka Törvénykönyve. Dr. Komlódi Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Az új Munka Törvénykönyve Dr. Komlódi Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Általános magatartási követelmények Az adott helyzetben általában elvárható magatartás ÚJ! Jóhiszeműség és tisztesség

Részletesebben

MIRE FIGYELJÜNK A MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSEKOR?

MIRE FIGYELJÜNK A MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSEKOR? MIRE FIGYELJÜNK A MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSEKOR? Az új Munka Törvénykönyve a munkaviszony megszüntetésének rendszerét némiképp átalakította. A munkaviszony megszüntetésére a jövőben az alábbi módokon kerülhet

Részletesebben

műszakpótlék szabályozása (140) köztulajdonban álló munkáltató (172-177)

műszakpótlék szabályozása (140) köztulajdonban álló munkáltató (172-177) Munkavállalói jogot sért Keresetcsökkenéssel jár Egyéb, munkavállalókra hátrányos Szakszervezeti jogot sért Egyéb kollektív jogot sért Nagyon súlyos munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei

Részletesebben

Készítette: Dr. Mészáros Enikő Frissítve: 2013. március 21.

Készítette: Dr. Mészáros Enikő Frissítve: 2013. március 21. Pest Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének Munkaügyi Felügyelősége Készítette: Dr. Mészáros Enikő Frissítve: 2013. március 21. Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség

Részletesebben

II. FEJEZET A MUNKA- ÉS PIHENŐIDŐRE VONATKOZÓ RÉSZLETSZABÁLYOK

II. FEJEZET A MUNKA- ÉS PIHENŐIDŐRE VONATKOZÓ RÉSZLETSZABÁLYOK 30/2012. (III. 7.) Korm. rendelet a közszolgálati tisztviselők munka- és pihenőidejéről, az igazgatási szünetről, a közszolgálati tisztviselőt és a munkáltatót terhelő egyes kötelezettségekről, valamint

Részletesebben

OMMF ÁPRILISI HÍRLEVÉL

OMMF ÁPRILISI HÍRLEVÉL OMMF 2009. ÁPRILISI HÍRLEVÉL Jelen számunkban a kollektív szerződés fogalmát, jelentőségét, illetve ezzel kapcsolatosan a munkaügyi hatóság ellenőrzési jogkörét elemezzük A Munka Törvénykönyvéről szóló

Részletesebben

HIRLEVÉL Az új Munka Törvénykönyve hatálybalépéséről

HIRLEVÉL Az új Munka Törvénykönyve hatálybalépéséről HIRLEVÉL Az új Munka Törvénykönyve hatálybalépéséről Tisztelt Partnerünk, Tájékoztatjuk Önöket, hogy az 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 2012.06.30.-i hatállyal érvényét veszítette, s helyette

Részletesebben

Aktuális munkajogi kérdések (a munkaviszony jogellenes megszüntetése, a színlelt szerződés, a vezető tisztségviselő jogviszonya)

Aktuális munkajogi kérdések (a munkaviszony jogellenes megszüntetése, a színlelt szerződés, a vezető tisztségviselő jogviszonya) Aktuális munkajogi kérdések (a munkaviszony jogellenes megszüntetése, a színlelt szerződés, a vezető tisztségviselő jogviszonya) Előadó: Dr. Bicskei Ildikó A munkaviszony megszűnése I. A munkaviszony megszűnik:

Részletesebben

A 2013. január 1-jétől hatályba lépő munkajogi szabályok

A 2013. január 1-jétől hatályba lépő munkajogi szabályok Dr. Borsy János ügyvéd 2012 / 24 A 2013. január 1-jétől hatályba lépő munkajogi szabályok Köztudottan július 1. napján életbe lépett az új Munka Törvénykönyve (Mt.), azonban annak bizonyos szakaszai csak

Részletesebben

Megállapodás a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. Kollektív Szerződésének módosításáról

Megállapodás a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. Kollektív Szerződésének módosításáról Megállapodás a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. Kollektív Szerződésének módosításáról amelyet megkötöttek egyrészről a MÁV-TRAKCIÓ Zrt., mint munkáltató (továbbiakban: Munkáltató),másrészről a jelen megállapodás aláíróiként

Részletesebben

PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE

PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE ORSZÁGOS IRODA 1068 Budapest, Városligeti fasor 10. * 1417 Budapest, Pf.: 11. Központi telefon: 322-8452, 322-8453, 322-8454, 322-8455, 322-8456 Elnök, alelnökök tel/fax: 322-2249

Részletesebben

A munkaidő és a pihenőidő az új munka törvénykönyve szerint július 1-jétől

A munkaidő és a pihenőidő az új munka törvénykönyve szerint július 1-jétől A munkaidő és a pihenőidő az új munka törvénykönyve szerint 2012. július 1-jétől Molnárné dr. Nagy Ágnes A törvény minden esetben a munkavállaló érdekeit tartja szem előtt. Ám ezek az esetek olykor nem

Részletesebben

Munkajogi ismeretek 2014. dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor www.szaldobagyi.hu

Munkajogi ismeretek 2014. dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor www.szaldobagyi.hu Munkajogi ismeretek 2014. 1 A munkajogi szabályok rendszere Alaptörvény Törvények 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről 2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről 1992. évi XXXIII.

Részletesebben

A 2013. év végi munkaidő-beosztás elkészítéséhez kapcsolódó tudnivalók

A 2013. év végi munkaidő-beosztás elkészítéséhez kapcsolódó tudnivalók A 2013. év végi munkaidő-beosztás elkészítéséhez kapcsolódó tudnivalók 1 Az év vége sikeréhez, célkitűzéseink eléréséhez, áruházaink hatékony és jövedelmező működéséhez elengedhetetlen, hogy a 2013. év

Részletesebben

Munkaügyi szabálytalanságok és jogszerű foglalkoztatás a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban

Munkaügyi szabálytalanságok és jogszerű foglalkoztatás a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban Munkaügyi szabálytalanságok és jogszerű foglalkoztatás a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban Előadó: dr. Járai József Krisztián osztályvezető Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkaügyi Főosztály E-mail cím:

Részletesebben

C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG MUNKAJOG A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.), a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13 Tartalomjegyzék 3 TARTALOMJEGYZÉK Előszó 11 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13 ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 13 A) A törvény hatálya 13 1. A törvény tárgyi hatálya 14 2. A törvény területi

Részletesebben

Az új Munka Törvénykönyve

Az új Munka Törvénykönyve Az új Munka Törvénykönyve Rövid áttekintés a munkaidő és a munka díjazásának szabályairól 2012. szeptember 12. Dr. Király Éva Mária Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds A MUNKA- ÉS PIHENŐIDŐ Fogalom:

Részletesebben

az új Munka Törvénykönyvében

az új Munka Törvénykönyvében Nők az új Munka Törvénykönyvében JÓLÉT Közhasznú Alapítvány 2012.V.23. Dr. Horváth István ügyvéd, c. egyetemi docens PhD ELTE ÁJK Az egyenlő bánásmód 12. A munkaviszonnyal, így különösen a munka díjazásával

Részletesebben

A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉRŐL SZÓLÓ ÉVI I. TÖRVÉNY KOMMENTÁRJA

A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉRŐL SZÓLÓ ÉVI I. TÖRVÉNY KOMMENTÁRJA A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉRŐL SZÓLÓ 2012. ÉVI I. TÖRVÉNY KOMMENTÁRJA TARTALOMJEGYZÉK ELSŐ RÉSZ 13 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. FEJEZET (1. 13. ) 13 BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1. A törvény célja 13 2. A törvény hatálya

Részletesebben

E-Munkajog. Tartalom. A hónap témája. Tisztelt Előfizetőnk! 2013. április XIV. évfolyam 4. szám. 1 A hónap témája. 4 Olvasói kérdések

E-Munkajog. Tartalom. A hónap témája. Tisztelt Előfizetőnk! 2013. április XIV. évfolyam 4. szám. 1 A hónap témája. 4 Olvasói kérdések E-Munkajog Szakmai folyóirat 2013. április XIV. évfolyam 4. szám In-house szeminárium! Szeretne közvetlenül munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról a munkajog elismert szakértőitől?

Részletesebben

Igaz-hamis, felelet-választós tesztsor IV. forduló

Igaz-hamis, felelet-választós tesztsor IV. forduló Igaz-hamis, felelet-választós tesztsor IV. forduló 2015.10.27. Előadó: Sümegi Nóra Jogszabályi háttér: A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) XII. fejezet A munka díjazása (136 152.

Részletesebben

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0018 KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS MINTA 1. Felkészült Érdekvédelem az ÁFEOSZ-COOP Szövetség kapacitásfejlesztése a Dél-alföldi régióban

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0018 KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS MINTA 1. Felkészült Érdekvédelem az ÁFEOSZ-COOP Szövetség kapacitásfejlesztése a Dél-alföldi régióban KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS MINTA 1 A.. Zártkörűen Működő részvénytársaság.. (Megyei Törvényszék mint Cégbíróság Cg.: ) Megjegyzés [A1]: szervezeti forma adott munkáltatóé, ez csak példa 201. napján kelt EGYSÉGES

Részletesebben

MUNKAJOG MUNKAJOG MINT JOGÁG. EU- s irányelvek MUNKASZERZŐDÉS. szabályozás 2015.03.03. 2012. évi I.tv. az ÚJ Munka törvénykönyve

MUNKAJOG MUNKAJOG MINT JOGÁG. EU- s irányelvek MUNKASZERZŐDÉS. szabályozás 2015.03.03. 2012. évi I.tv. az ÚJ Munka törvénykönyve MUNKAJOG MUNKAJOG MINT JOGÁG szabályozás DR SZALAI ERZSÉBET 1 DR SZALAI ERZSÉBET 2 EU- s irányelvek 2012. évi I.tv. az ÚJ Munka törvénykönyve DR SZALAI ERZSÉBET 3 MUNKASZERZŐDÉS Szerződést kötő felek..

Részletesebben

I. Fejezet. a) Ezt a Kollektív Szerződést határozatlan időre kötötték a felek. b) A Kollektív Szerződés 2012. 07. hó 01. napján lép hatályba.

I. Fejezet. a) Ezt a Kollektív Szerződést határozatlan időre kötötték a felek. b) A Kollektív Szerződés 2012. 07. hó 01. napján lép hatályba. I. Fejezet 1. A Kollektív Szerződésre vonatkozó szabályok Kollektív Szerződés valamint mellékletei, kiegészítései szabályozzák a munkaviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket, ezek gyakorlásának,

Részletesebben

MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSE

MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSE MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSE A munkaviszony megszüntetésére az alábbi módokon kerülhet sor: Közös megegyezés A munkáltató és a munkavállaló a munkaviszonyt közös megegyezéssel bármikor megszüntetheti. A

Részletesebben

1992. évi XXII. tv. Az új Munka Törvénykönyve A törvény hatálya Területi hatály: Tekintettel a nemzetközi magánjog szabályaira az Mt.

1992. évi XXII. tv. Az új Munka Törvénykönyve A törvény hatálya Területi hatály: Tekintettel a nemzetközi magánjog szabályaira az Mt. 1992. évi XXII. tv. Az új Munka Törvénykönyve A törvény hatálya Területi hatály: Tekintettel a nemzetközi magánjog szabályaira az Mt. hatálya kiterjed Területi hatály: E törvény rendelkezéseit a nemzetközi

Részletesebben

A munkaidőre, a pihenőidőre, a rendkívüli munkavégzésre, a szabadságra, valamint a munkáltató nyilvántartási kötelezettségére vonatkozó rendelkezések

A munkaidőre, a pihenőidőre, a rendkívüli munkavégzésre, a szabadságra, valamint a munkáltató nyilvántartási kötelezettségére vonatkozó rendelkezések A munkaidőre, a pihenőidőre, a rendkívüli munkavégzésre, a szabadságra, valamint a munkáltató nyilvántartási kötelezettségére vonatkozó rendelkezések A munkaidő és pihenőidő szabályai egyrészt a munkavállaló

Részletesebben

Munkaszerződés, munkaköri leírás, tájékoztató. Vagyis mit fogunk kapni a munkába lépéskor.

Munkaszerződés, munkaköri leírás, tájékoztató. Vagyis mit fogunk kapni a munkába lépéskor. Munkaszerződés, munkaköri leírás, tájékoztató Vagyis mit fogunk kapni a munkába lépéskor. Munkaszerződés Amit a munkaszerződésnek tartalmaznia kell: Feleknek meg kell állapodniuk a munkavállaló alapbérében

Részletesebben

MUNKASZERZŐDÉS. 1. Általános előírások. (Ez a kikötés csak a munkaviszony létesítésekor érvényes.)

MUNKASZERZŐDÉS. 1. Általános előírások. (Ez a kikötés csak a munkaviszony létesítésekor érvényes.) MUNKASZERZŐDÉS amely létrejött a... (cím:..., székhely:., cégjegyzékszám:, adószám:..) mint munkáltató és... (cím:..., szül. hely és idő:., anyja neve:., adóazonosító jele: tb. azonosító jele:..) mint

Részletesebben

E-Munkajog. Tartalom. A hónap témája. Tisztelt Előfizetőnk! 2013. november XIV. évfolyam 11. szám. 1 A hónap témája. 2 Így döntött a Kúria

E-Munkajog. Tartalom. A hónap témája. Tisztelt Előfizetőnk! 2013. november XIV. évfolyam 11. szám. 1 A hónap témája. 2 Így döntött a Kúria E-Munkajog Szakmai folyóirat 2013. november XIV. évfolyam 11. szám In-house szeminárium! Szeretne közvetlenül munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról a munkajog elismert szakértőitől?

Részletesebben

Tárgy :A 2012. július 1-jén hatályba Munka Törvénykönyv módosítása, átmeneti rendelkezések, hatályba lépés

Tárgy :A 2012. július 1-jén hatályba Munka Törvénykönyv módosítása, átmeneti rendelkezések, hatályba lépés Tisztelt Ügyfeleim! Többször beszéltűnk a 2012.július 1-től érvényes MT módosításáról. Most e-mailbe küldöm a legfontosabb hatálybalépő és átmeneti rendelkezéseket melyeket figyelmesen olvassanak át és

Részletesebben

Gyorsabb, olcsóbb De biztonságos is? Szimpózium

Gyorsabb, olcsóbb De biztonságos is? Szimpózium Gyorsabb, olcsóbb De biztonságos is? Szimpózium EGYSZERŰBBEN, DE SZABÁLYOSAN! a munkaügyi hatósági ellenőrzések tapasztalatai az építőiparban, különös tekintettel az egyszerűsített foglalkoztatásra Előadó:

Részletesebben

A július 1-jén hatályba Munka Törvénykönyv módosítása, átmeneti rendelkezések, hatályba lépés 2012 június 25. (hétfő) 12:07

A július 1-jén hatályba Munka Törvénykönyv módosítása, átmeneti rendelkezések, hatályba lépés 2012 június 25. (hétfő) 12:07 46. (1) A munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított tizenöt napon belül írásban tájékoztatja a munkavállalót a) a napi munkaidőről, b) az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásokról,

Részletesebben

HÍRLEVÉL. Tájékoztató az új Munka Törvénykönyvének január 1-jén hatályba lépő rendelkezéseiről 2012 / 12

HÍRLEVÉL. Tájékoztató az új Munka Törvénykönyvének január 1-jén hatályba lépő rendelkezéseiről 2012 / 12 Tájékoztató az új Munka Törvénykönyvének 2013. január 1-jén hatályba lépő rendelkezéseiről 2013. január 1-jén az új Mt. eddig még életbe nem lépett további rendelkezései is hatályba lépnek. Idén még nem

Részletesebben

E-Munkajog. Tartalom. A hónap témája. Tisztelt Előfizetőnk! augusztus XIV. évfolyam 8. szám. 1 A hónap témája. A bérpótlékok. 5 Olvasói kérdések

E-Munkajog. Tartalom. A hónap témája. Tisztelt Előfizetőnk! augusztus XIV. évfolyam 8. szám. 1 A hónap témája. A bérpótlékok. 5 Olvasói kérdések E-Munkajog Szakmai folyóirat 2013. augusztus XIV. évfolyam 8. szám In-house szeminárium! Szeretne közvetlenül munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról a munkajog elismert szakértőitől?

Részletesebben

Tájékoztató (Munkaszerződés melléklet) Munkáltató (Mt. 33. ) Munkavállaló (Mt. 34. ) Munkavállaló:

Tájékoztató (Munkaszerződés melléklet) Munkáltató (Mt. 33. ) Munkavállaló (Mt. 34. ) Munkavállaló: Tájékztató (Munkaszerződés melléklet) A munkaszerződéssel létrehztt munkaviszny alanyai: Neve, elnevezése: Cégjegyzék száma: Adószáma: Székhelye: Képviselője: Neve: Születési neve: Születési helye, ideje:

Részletesebben

A Nemzeti Munkaügyi Hivatal tájékoztató kiadványa gépipari vállalkozások számára

A Nemzeti Munkaügyi Hivatal tájékoztató kiadványa gépipari vállalkozások számára A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 Minimálbér kifizetés, kiküldetés, behívásos munkavégzés szabályosan A Nemzeti Munkaügyi Hivatal

Részletesebben

Szabályozás fegyelmezés a szabályok betartása - betartatása a munkatársak körében. MRE Szeretetszolgálati Iroda 2012. november 27.

Szabályozás fegyelmezés a szabályok betartása - betartatása a munkatársak körében. MRE Szeretetszolgálati Iroda 2012. november 27. Szabályozás fegyelmezés a szabályok betartása - betartatása a munkatársak körében MRE Szeretetszolgálati Iroda 2012. november 27. SZABÁLYOZÓ KÖRNYEZET Jogi normák: 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről

Részletesebben

A BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSE

A BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSE A BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSE BUDAPEST 2010 (2016. március 18. napjától hatályos változat) PREAMBULUM A Budapesti Gazdasági Egyetem (a továbbiakban: Egyetem), mint munkáltató és a

Részletesebben

a Munka Törvénykönyve 2012 évi módosításaiból

a Munka Törvénykönyve 2012 évi módosításaiból a Munka Törvénykönyve 2012 évi módosításaiból Általános rendelkezések Hatály: Az új törvény 2012.07.01-től lép hatályba. 2012 április-májusban külön törvény várható az átmeneti rendelkezések és egyéb törvénymódosítások

Részletesebben

A munkaviszony létrejötte és megszűnése

A munkaviszony létrejötte és megszűnése A munkaviszony létrejötte és megszűnése a jó munkahely mindnyájunknak fontos a munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 www.tamop248.hu

Részletesebben

Jogcím Feltételek Jogosultság Mit vált ki? Ft értéke? Pályakezdő fiatal a huszonötödik életévét - felsőfokú végzettségű

Jogcím Feltételek Jogosultság Mit vált ki? Ft értéke? Pályakezdő fiatal a huszonötödik életévét - felsőfokú végzettségű Jogcím Feltételek Jogosultság Mit vált ki? Ft értéke? Pályakezdő fiatal foglalkoztatása Pályakezdő fiatal a huszonötödik életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén a harmincadik életévét - be nem

Részletesebben

2011. november 14. Dr. Dudás Katalin egyetemi adjunktus ELTE ÁJK ügyvéd

2011. november 14. Dr. Dudás Katalin egyetemi adjunktus ELTE ÁJK ügyvéd 2011. november 14. Dr. Dudás Katalin egyetemi adjunktus ELTE ÁJK ügyvéd ELSŐ RÉSZ Ahogy az adott esetben általában elvárható Jóhiszeműség és tisztesség elve Kölcsönös együttműködés más jogai, jogos érdekei

Részletesebben

Munkajog és munkavédelem

Munkajog és munkavédelem Munkajog és munkavédelem Dudás Katalin A munkaviszony Kollízió Létesítéskor a foglalkoztatási feltételekről való tájékoztatás jelentősége Egyoldalú teljesítés meghatározáskor méltányos mérlegelés, aránytalan

Részletesebben

Kiemelt kérdések a kollektív szerződés megszűnése esetén

Kiemelt kérdések a kollektív szerződés megszűnése esetén Kiemelt kérdések a kollektív szerződés megszűnése esetén 1. Kell külön értesíteni a munkavállalót a KSZ megszűnéséről? Ok: A KSZ határozott időre került megkötésre, december 31-én automatikusan lejár.

Részletesebben

Az új Munka Törvénykönyve. dr. Németh Janka Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Ügyvédi Iroda

Az új Munka Törvénykönyve. dr. Németh Janka Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Ügyvédi Iroda Az új Munka Törvénykönyve dr. Németh Janka Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Ügyvédi Iroda Tartalom Szakszervezet jogainak változása Kollektív szerződés megkötésének és módosításának új szabályai

Részletesebben

AZ ÁRGUS-SECURITY KFT. MUNKAÜGYI ÉS MUNKAVÁLLALÓI SZABÁLYZATA

AZ ÁRGUS-SECURITY KFT. MUNKAÜGYI ÉS MUNKAVÁLLALÓI SZABÁLYZATA AZ ÁRGUS-SECURITY KFT. MUNKAÜGYI ÉS MUNKAVÁLLALÓI SZABÁLYZATA A Munkavállalói Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) célja az, hogy a munkaviszony létesítésének, módosításának, megszüntetésének, valamint

Részletesebben

A távolléti díj szabályainak módosítása

A távolléti díj szabályainak módosítása A távolléti díj szabályainak módosítása Az összefoglalót készítette: Dr. Rátkai Ildikó ügyvéd, munkajogász A távolléti díj számításának jelenlegi szabálya gyökeresen eltér a régi szabályoktól és ez bizony

Részletesebben

Munkajogi ismeretek. A munkajogviszony alanyai A munkavállaló lehet: A munkajogviszony alanyai A munkáltató: Az lehet aki jogképes, azaz:

Munkajogi ismeretek. A munkajogviszony alanyai A munkavállaló lehet: A munkajogviszony alanyai A munkáltató: Az lehet aki jogképes, azaz: Munkajogi ismeretek (1992. évi XXII. törvény) 2012. évi I. törvény A munkajogviszony alanyai Munkáltató és munkavállaló között jön létre. A munkavállaló munkájának fejében - amit teljes mértékben a munkáltató

Részletesebben

HÍRLEVÉL. https://www.facebook.com/pages/k%c3%b6z%c3%b6sen-a-szoci%c3%a1lis- Ter%C3%BClet%C3%A9rt/209091985881444

HÍRLEVÉL. https://www.facebook.com/pages/k%c3%b6z%c3%b6sen-a-szoci%c3%a1lis- Ter%C3%BClet%C3%A9rt/209091985881444 1132 Budapest, Csanády u. 6/b. Lev. cím: 1068 Benczúr u. 45. Telefon: 06-1- 461 2464 Fax: 06-1- 461 2499 E-mail: szmdsz.info@gmail.com HÍRLEVÉL Demonstrációs bizottság alakult a szociális ágazatban 2013.

Részletesebben

A kollektív szerződés előnyei a munkáltatóknak/munkavállalóknak

A kollektív szerződés előnyei a munkáltatóknak/munkavállalóknak A kollektív szerződés előnyei a munkáltatóknak/munkavállalóknak ÁLTALÁNOSSÁGBAN: 1. STABIL KAPCSOLATRENDSZER A kollektív szerződés mind a munkáltatói, mind a munkavállalói érdekeket szolgálja, mert segíti

Részletesebben

Üzleti reggeli 2013. 09. 20. Munkajog a gyakorlatban. Dr. Kovács László

Üzleti reggeli 2013. 09. 20. Munkajog a gyakorlatban. Dr. Kovács László Üzleti reggeli 2013. 09. 20. Munkajog a gyakorlatban Dr. Kovács László Munkavégzési viszonyok tipizálása Munkavégzési viszonyok Munkaviszonyok alkalmazásban állók Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok

Részletesebben

2013. július 14.napját követően kezdődő pénzbeli ellátásra való jogosultság esetén 1997.évi LXXXIII. törvény változásai. Farkasné Gondos Krisztina

2013. július 14.napját követően kezdődő pénzbeli ellátásra való jogosultság esetén 1997.évi LXXXIII. törvény változásai. Farkasné Gondos Krisztina 2013. július 14.napját követően kezdődő pénzbeli ellátásra való jogosultság esetén 1997.évi LXXXIII. törvény változásai Farkasné Gondos Krisztina 39/a (1) bekezdés változik Az egészségbiztosítási pénzellátás

Részletesebben

E-Munkajog. Tartalom. Jogszabályváltozások. Tisztelt Előfizetőnk! augusztus XIII. évfolyam 8. szám. 1 Jogszabályváltozások. 5 Olvasói kérdések

E-Munkajog. Tartalom. Jogszabályváltozások. Tisztelt Előfizetőnk! augusztus XIII. évfolyam 8. szám. 1 Jogszabályváltozások. 5 Olvasói kérdések E-Munkajog Szakmai folyóirat 2012. augusztus XIII. évfolyam 8. szám In-house szeminárium! Szeretne közvetlenül munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról a munkajog elismert szakértőitől?

Részletesebben

ÚJ Munka Törvénykönyve

ÚJ Munka Törvénykönyve ÚJ Munka Törvénykönyve Tisztelt Ügyfelünk! Jelen hírlevelünkben a 2012. július 1-jétől hatályba lépő új Munka Törvénykönyvének (továbbiakban: új Mt.) Ügyfeleinket érintő legfontosabb újdonságairól szeretnénk

Részletesebben

Álláskeresési Tanácsadó Füzet Álláskeresők részére

Álláskeresési Tanácsadó Füzet Álláskeresők részére Álláskeresési Tanácsadó Füzet Álláskeresők részére Az összeállított anyag a Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat által elnyert TÁMOP-2.4.5-12/4-2012-0008 kódszámú Összefogás Kőbánya családjaiért

Részletesebben

Az új Munka Törvénykönyve

Az új Munka Törvénykönyve Az új Munka Törvénykönyve Szakszervezet jogainak változása Kollektív szerződés megkötésének és módosításának új szabályai Eltérési lehetőségek a kollektív szerződésben az új Mt.-hez és a munkaszerződéshez

Részletesebben

A MÁV Zrt. Kollektív Szerződésének HELYI FÜGGELÉKE

A MÁV Zrt. Kollektív Szerződésének HELYI FÜGGELÉKE SZERVEZETI EGYSÉG NEVE A MÁV Zrt. Kollektív Szerződésének HELYI FÜGGELÉKE (egységes szerkezetben) IRATMINTA a MÁV Zrt. Kollektív Szerződésének 2012. augusztus 1. napjától hatályos szövegéhez 2 ÁLTALÁNOS

Részletesebben

Munka törvénykönyve I.

Munka törvénykönyve I. Munka törvénykönyve I. 2012. évi 7. szám 2012. június 21. Tartalom Méltányos mérlegelés. A munkáltató a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni. A munkáltatónak figyelembe

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem Simonyi Károly Műszaki, Faanyagtudományi és Művészeti Kar. 2015/2016-os tanév. Gazdasági jog c. előadás hallgatói anyaga

Nyugat-magyarországi Egyetem Simonyi Károly Műszaki, Faanyagtudományi és Művészeti Kar. 2015/2016-os tanév. Gazdasági jog c. előadás hallgatói anyaga Nyugat-magyarországi Egyetem Simonyi Károly Műszaki, Faanyagtudományi és Művészeti Kar 2015/2016-os tanév Gazdasági jog c. előadás hallgatói anyaga A munkajog alapjai Készítette: Dr. Alpár Erzsébet LL.M

Részletesebben

A munkaviszonyra vonatkozó jogszabályi előírások

A munkaviszonyra vonatkozó jogszabályi előírások A munkaviszonyra vonatkozó jogszabályi előírások Munka Törvénykönyve szabályozza Alkotmányban foglalt elvek szerint szabályozza a munkába részvétel rendjét. Kire vonatkozik a törvény? Munkáltatóra Munkavállalóra

Részletesebben

Állásfoglalás a munkavállalók alkoholszondával történő ellenőrzéséről

Állásfoglalás a munkavállalók alkoholszondával történő ellenőrzéséről Állásfoglalás a munkavállalók alkoholszondával történő ellenőrzéséről Sok esetben nem csak jogos gazdasági érdeke diktálja a munkáltatónak, hogy munkavállalói tiszta fejjel, alkoholos befolyásoltságtól

Részletesebben

Munka Törvénykönyve. szabályainak változása. 2012. január 1.

Munka Törvénykönyve. szabályainak változása. 2012. január 1. Munka Törvénykönyve szabályainak változása 2012. január 1. Fontosabb változások Kollektív szerződéssel kapcsolatos bejelentési kötelezettség Korlátozottan cselekvőképes munkavállaló foglalkoztatása Cselekvőképtelen

Részletesebben

2017. évi... törvény a munkaidő-szervezés egyes kérdéseiről. 1. A munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvény módosításáról

2017. évi... törvény a munkaidő-szervezés egyes kérdéseiről. 1. A munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvény módosításáról 2017. évi... törvény a munkaidő-szervezés egyes kérdéseiről 1. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosításáról 1. (1) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

Közfoglalkoztatottak védekezésbe történő bevonása

Közfoglalkoztatottak védekezésbe történő bevonása Közfoglalkoztatottak védekezésbe történő bevonása XXXIV. Országos Vándorgyűlés Debrecen, 2016. július 6-8. összeállította: Jilling Alexa - Gyakori árvizek - Létszámhiány a vízügyi ágazatban (elsősorban

Részletesebben

- 20 munkanap alapszabadság - Életkor alapján járó is pótszabadság lesz - Gyermek után járó mindkét szülnek - Fogyatékos gyermek után + 2 nap

- 20 munkanap alapszabadság - Életkor alapján járó is pótszabadság lesz - Gyermek után járó mindkét szülnek - Fogyatékos gyermek után + 2 nap Újdonságok a munkajogban 2013. január 1-jétl Rendes szabadság mértéke - 20 munkanap alapszabadság - Életkor alapján járó is pótszabadság lesz - Gyermek után járó mindkét szülnek - Fogyatékos gyermek után

Részletesebben

AZ EGYENLŐTLEN MUNKAIDŐ-BEOSZTÁS GYAKORLATI ALKALMAZÁSA

AZ EGYENLŐTLEN MUNKAIDŐ-BEOSZTÁS GYAKORLATI ALKALMAZÁSA GAZDÁLKODÁSI KÉZIKÖNYVEK AZ EGYENLŐTLEN MUNKAIDŐ-BEOSZTÁS GYAKORLATI ALKALMAZÁSA Munkaidőkeret-elszámolási időszak Budapest, 2016 Szerzők: Kissné Horváth Marianna Greskóné Koller Krisztina Sorozatszerkesztő:

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar 2010/2011-es tanév Gazdasági jog c. előadás hallgatói anyaga. A munkajog alapjai

Nyugat-magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar 2010/2011-es tanév Gazdasági jog c. előadás hallgatói anyaga. A munkajog alapjai Nyugat-magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar 2010/2011-es tanév Gazdasági jog c. előadás hallgatói anyaga A munkajog alapjai Készítette: Dr. Alpár Erzsébet LL.M (München) Informatikai és Gazdasági

Részletesebben

E-Munkajog. Tartalom. Jogszabályváltozás. Tisztelt Előfizetőnk! 2014. január XV. évfolyam 1. szám. 1 Jogszabályváltozás

E-Munkajog. Tartalom. Jogszabályváltozás. Tisztelt Előfizetőnk! 2014. január XV. évfolyam 1. szám. 1 Jogszabályváltozás E-Munkajog Szakmai folyóirat 2014. január XV. évfolyam 1. szám In-house szeminárium! Szeretne közvetlenül munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról a munkajog elismert szakértőitől? Jelentkezzen

Részletesebben

News Flash. Július, Magyarországi bérpótlékok 2016-ban

News Flash. Július, Magyarországi bérpótlékok 2016-ban News Flash Július, 2016 Magyarországi bérpótlékok 2016-ban Magyarországi bérpótlékok 2016-ban Szinte minden munkavállalót érinthet a bérpótlékok kérdése, hiszen egy teljesen általános és nagyon sok feltételre

Részletesebben

4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése

4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése 4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése 4.1 1 4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése Az egyik legradikálisabb munkajogi változás a munkaviszony megszűnését, illetve megszüntetését érinti. Az

Részletesebben

AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉVEL KAPCSOLATOS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉVEL KAPCSOLATOS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉVEL KAPCSOLATOS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK Az új Munka Törvénykönyvének általános hatályba lépési időpontja 2012. július 1-e volt. Néhány rendelkezés esetében azonban, ahol az előző

Részletesebben

1992. évi XXII. törvény. a Munka Törvénykönyvéről. XI. fejezet. A munkaerő-kölcsönzés

1992. évi XXII. törvény. a Munka Törvénykönyvéről. XI. fejezet. A munkaerő-kölcsönzés 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről XI. fejezet A munkaerő-kölcsönzés 193/B. (1) A kölcsönbeadóval munkaerő-kölcsönzés céljából létesített munkaviszonyra e törvény szabályait az e fejezetben

Részletesebben

Mire figyelj, ha munkát vállalsz! A legfontosabbak

Mire figyelj, ha munkát vállalsz! A legfontosabbak Mire figyelj, ha munkát vállalsz! A legfontosabbak A MUNKAVISZONY LÉTESÍTÉSE: KI LEHET MUNKAVÁLLALÓ? A munkavállalóvá válásnak általános és speciális feltételei vannak. Általános feltétel: 16. életév betöltése.

Részletesebben

Tisztelt Partnerünk! Tisztelt Olvasó!

Tisztelt Partnerünk! Tisztelt Olvasó! 2013/2 Tisztelt Partnerünk! Tisztelt Olvasó! Munkáltatók és Munkavállalók egyaránt még csak tanuljuk a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény gyakorlati, mindennapokban történő alkalmazását,

Részletesebben

E-Munkajog. Tartalom. A hónap témája. Tisztelt Előfizetőnk! 2012. július XIII. évfolyam 7. szám. 1 A hónap témája. 10 Olvasói kérdések

E-Munkajog. Tartalom. A hónap témája. Tisztelt Előfizetőnk! 2012. július XIII. évfolyam 7. szám. 1 A hónap témája. 10 Olvasói kérdések E-Munkajog Szakmai folyóirat 2012. július XIII. évfolyam 7. szám In-house szeminárium! Tartalom Szeretne közvetlenül munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról a munkajog elismert szakértőitől?

Részletesebben

Kollektív Szerződés módosítási javaslat - munkáltatói részről -

Kollektív Szerződés módosítási javaslat - munkáltatói részről - 17. Igazgatósági melléklet Kollektív Szerződés módosítási javaslat - munkáltatói részről - Az igazgatósági mellékletek a Kollektív Szerződés részét képezik, azok megkötésére vonatkozó tárgyalásokat haladéktalanul

Részletesebben

Munkavállalókkal kapcsolatos feladatok

Munkavállalókkal kapcsolatos feladatok dr.henczi Lajos, dr. Horváth István, dr. Molnár-Hidassy Dóra, Molnárné dr.balogh Márta Munkavállalókkal kapcsolatos feladatok TARTALOM Előszó I. A munkaerőpiac szereplői 1. Piac 2. Munkaerőpiac 2.1 Munkaerő-kereslet

Részletesebben

új jogszabály jön vagy módosítják a következőt. A tulajdonjog a legteljesebb dologi jog, a legfőbb hatalom a dolog felett.

új jogszabály jön vagy módosítják a következőt. A tulajdonjog a legteljesebb dologi jog, a legfőbb hatalom a dolog felett. Jogszaba lyok hata lyok Személyi hatály o Mely személyekre vonatkozik. Területi hatály o Mely földrajzi területekre vonatkozik. Időbeni hatály o Mely időintervallumban hatályos az adott jogszabály. Megváltozhat,

Részletesebben

Az új Munka Törvénykönyve. Dr. Varga Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds

Az új Munka Törvénykönyve. Dr. Varga Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Az új Munka Törvénykönyve Dr. Varga Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds TARTALOM I. A kárfelelősség szabályai Munkáltatói kárfelelősség Munkavállalói kárfelelőség II. Atipikus munkaviszonyok

Részletesebben

Szabályos foglalkoztatás MUNKAÜGY 2015

Szabályos foglalkoztatás MUNKAÜGY 2015 Szabályos foglalkoztatás MUNKAÜGY 2015 Munkaügyi kapcsolatok Rendezett munkaügyi kapcsolatok [2011. évi CXCV. tv. (Áht.)] Nem felel meg: Bejelentési kötelezettség elmulasztása Munkavállalói jogalanyisággal

Részletesebben

Az örökké változó jogszabályok

Az örökké változó jogszabályok Az örökké változó jogszabályok Előadó: Petróczi Gábor igazgató tanügy-igazgatási szakértő c. főiskolai docens Szalézi Szent Ferenc Gimnázium 3700 Kazincbarcika, Jószerencsét út 2. Tel: 48-510-050, Fax:

Részletesebben

T/12490/27. számú EGYSÉGES JAVASLAT. a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló törvényjavaslat zárószavazásához

T/12490/27. számú EGYSÉGES JAVASLAT. a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló törvényjavaslat zárószavazásához MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/12490/27. számú EGYSÉGES JAVASLAT a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló törvényjavaslat zárószavazásához Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

A törvény szerint a munkavállalónak munkaviszonya alapján a munkáltatótól munkabér jár és minden ettől eltérő megállapodás érvénytelen.

A törvény szerint a munkavállalónak munkaviszonya alapján a munkáltatótól munkabér jár és minden ettől eltérő megállapodás érvénytelen. A Munkabér Általános szabályok A törvény szerint a munkavállalónak munkaviszonya alapján a munkáltatótól munkabér jár és minden ettől eltérő megállapodás érvénytelen. A munkavállalót megillető munkabér

Részletesebben

MUNKASZERZŐDÉS. I. Általános rendelkezések

MUNKASZERZŐDÉS. I. Általános rendelkezések MUNKASZERZŐDÉS amely létrejött - egyrészről a.. (székhelye:.. adószám:., képviselő: ), a továbbiakban mint Munkáltató, - másrészről (szül:.., an:, TAJ szám:.., adóazonosító jel: )... szám alatti lakos,

Részletesebben