KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELİSÉG

Átírás

1 KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELİSÉG Kérjük, vá laszában hivatkozzon iktatószá munkra! Ikt. sz.: KTVF: /2010 Tárgy: A Bugyi IX. homok, kavics védnevő bánya környezetvédelmi mőködési engedélyének módosítása Elıadó: Czinege Anett Némethné Fikó Krisztina dr. Hoblyák Júlia H A T Á R O Z A T A Méhes Építıipari Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelısségő Társaság (2336 Dunavarsány, Szárnyasliget 08/9, Cg ; a továbbiakban: Környezethasználó) részére, a Bugyi IX. homok, kavics védnevő bánya mőködésére és üzemeltetésére adott, KTVF: /2008. számú környezetvédelmi mőködési engedélyt (a továbbiakban: Engedély) az alábbiak szerint: módosítom Az Engedély II./1./1.8. pontjában elıírtak [A bányatelek területén kialakított összes bányatóból évente két alkalommal (javasolt idıpont március-április hóban, és augusztusszeptember hóban) vízmintát kell venni, és elemeztetni kell az MSZ 12749:1993 figyelembevételével, az alábbi paraméterek vonatkozásában: ph, fajlagos elektromos vezetıképesség, összes keménység, vas, mangán, ammónium, nitrit, nitrát, összes nitrogén, szulfát, foszfát, összes foszfor, klorid, összes lebegı anyag, és ásványolaj-tartalom (TPH).] helyébe az alábbi elıírás lép: A bányatelek területén kialakított összes éppen termelı bányatóból, valamint a KA-1, KA-2, KA-3, KA-4, MÉ-2, MÉ-3, MÉ-4, MÉ-5, MÉ-6, MÉ-12 jelő bányatavakból évente két alkalommal (javasolt idıpont március-április hóban, és augusztus-szeptember hónapban) vízmintát kell venni, és elemeztetni kell az alábbi paraméterek vonatkozásában: ph, fajlagos elektromos vezetıképesség, összes keménység, vas, mangán, ammónium, nitrit, nitrát, összes nitrogén, szulfát, foszfát, összes foszfor, klorid, összes lebegı anyag, összes alifás szénhidrogén (TPH-GC). A bányatelek területén kialakított minden egyéb nem termelı, valamint a fentiekben fel nem sorolt jelő bányatavakból évente egy alkalommal (javasolt idıpont augusztusszeptember hónapban) vízmintát kell venni, és elemeztetni kell az alábbi paraméterek vonatkozásában: ph, fajlagos elektromos vezetıképesség, összes keménység, vas, mangán, ammónium, nitrit, nitrát, összes nitrogén, szulfát, foszfát, összes foszfor, klorid, összes lebegı anyag, összes alifás szénhidrogén (TPH-GC). A jelen döntés szerint történı vízvizsgálatokat évtıl kezdıdıen kell elvégezni. A vízvizsgálatokat az Engedély II./1./1.9. pontjában meghatározott módon és határidıben kell benyújtani. L e v e l e z é s i c í m : B u d a p e s t, P f. : E - m a i l : k o z e p d u n a v o l g y z o l d h a t o s a g. h u T e l e f o n : , T e l e f a x : H o n l a p : h t t p : / / k d v k t v f. z o l d h a t o s a g. h u Zöld Pont Iroda: 1072 Budapest, Nagydiófa u. 11. Ügyfélfogadás: hétfıtıl csütörtökig: ig, péntek: ig Ügyintézıi ügyfélfogadás: hétfı, szerda: , ig, péntek: ig

2 Az Engedély egyéb rendelkezései továbbra is változatlanul hatályban maradnak. Egyidejőleg megállapítom, hogy jelen eljárás díjának mértéke Ft illeték, melyet a Környezethasználó megfizetett. A határozatban foglalt kötelezı elıírások nem teljesítése esetén a Ket (1) bekezdés d) pontja szerint a 61. -ban meghatározott mértékő eljárási bírság kiszabásának van helye, melynek legkisebb összege ötezer forint, legmagasabb összege természetes személy esetén ötszázezer forint, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet esetén pedig egymillió forint. Az eljárási bírság egy eljárásban, ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése vagy más kötelezettségszegés esetén ismételten is kiszabható. E döntés ellen a kézhezvételt követı naptól számított 10 munkanapon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fıfelügyelıséghez címzett, de a Közép- Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıséghez két példányban benyújtható fellebbezéssel lehet élni. A teljes személyes illetékmentességben nem részesülık számára a fellebbezési eljárás illetékének mértéke Ft, amelyet illetékbélyegben kell leróni. A fellebbezés elektronikus úton való elıterjesztésére nincs lehetıség. I N D O K O L Á S A Felügyelıség Engedélyt adott a Környezethasználó részére a Bugyi IX. homok, kavics védnevő bánya mőködésére és üzemeltetésére, amely február 6-án jogerıre emelkedett. Az Engedély II/1./1.8 és II/1./1.9 pontja a következıket írta elı: 1.8. A bányatelek területén kialakított összes bányatóból évente két alkalommal (javasolt idıpont március-április hóban, és augusztus-szeptember hóban) vízmintát kell venni, és elemeztetni kell az MSZ 12749:1993 figyelembevételével, az alábbi paraméterek vonatkozásában: ph, fajlagos elektromos vezetı képesség, összes keménység, vas, mangán, ammónium, nitrit, nitrát, összes nitrogén, szulfát, foszfát, összes foszfor, klorid, összes lebegı anyag, és ásványolaj-tartalom (TPH) A figyelırendszer üzemeltetése során - az elemzési, és vizsgálati eredményeket és azok rövid szöveges kiértékelését, továbbá a mintavételi és laborvizsgálati jegyzıkönyveket, illetve a bányaterület helyszínrajzát (a kihelyezett vízmércékkel, és vízmintavételi pontokkal azok EOV koordinátáival) tartalmazó éves monitoring jelentések formájában kell beszámolni a felszín alatti víz minıségének alakulásáról. Az értékeléshez figyelembe kell venni az elmúlt év párolgási és csapadékviszonyait is. Az Engedélyes által benyújtott, a Felügyelıségre február 1. napján érkezett, A bányatavak és velük egy rendszerben lévı felszín alatti talajvíz szintjeinek és vízminıség változásainak elemzése c. jelentés nem tartalmazta a következıket: - Az Engedély II/1/1.9. pontja szerint a kihelyezett vízmércék és a tavakból április 23-án, valamint október 28-án történt vízmintavételek helyeit EOV koordinátáikkal együtt a bányaterület helyszínrajzán jelölve. - Az Engedély II./1/1.8. pontjában elıírt, a tavakból az ásványolaj tartalom (TPH) tekintetében történt vízvizsgálati eredményeket a vízmintavételi- és vízvizsgálati jegyzıkönyveket. Mindezek alapján a Felügyelıség KTVF: /2010. számon elrendelte az Engedély végrehajtását, és egyben felszólította a Környezethasználót, hogy az Engedély fenti elıírásainak május 15. napjáig tegyen eleget. A Környezethasználó május 12. napján kelt levelében kérte a végrehajtás határidejének meghosszabbítását. A Felügyelıség 2

3 KTVF: /2010. számon megállapította, hogy az eljárás végrehajtási szakaszában, meghatározott cselekmény végrehajtására irányuló kötelezettség elıírása esetén a teljesítési határidı meghosszabbítására nincs lehetıség, ezért a Ket (1) bekezdése d) pontja alapján új határidı megállapítása mellett eljárási bírságot szabott ki. A Környezethasználó az új határidıre vonatkozóan teljesítette és benyújtotta a Felügyelıségre (2010. július 16-án érkeztetve) a kért dokumentációkat. Levelében kifejtette, hogy miért nem tudta az elıírásokat teljesíteni és az alapján kérte az Engedély módosítását. Kérelmében az alábbiakat adta elı: 1. A bányatelek megállapításakor a Bugyi 01314/1, 01310/24 hrsz.-ú területen lévı tehenészeti telep felszámolását tervezték. A telephelyen keletkezı hígtrágya hatásairól információval nem rendelkezik, a tevékenységre valamint annak hatásaira befolyása nincs. 2. A KA-1, KA-2, KA-3, KA-4, MÉ-2, MÉ-4 és MÉ-6 jelő tavak mintavételezéséhez az ingatlanok tulajdonosa nem járul hozzá. A tavakat a földterület tulajdonosa horgászattal utóhasznosítja. A Környezethasználót a földtulajdonos arról tájékoztatta, hogy erre vonatkozóan rendelkezik minden szükséges engedéllyel. A tulajdonvédelemre való hivatkozással a föld tulajdonosa által bekerített, lezárt tavakon a Környezethasználó nem tudja az elıírt vizsgálatokat elvégezni. Ezzel kapcsolatban kéri, hogy a Felügyelıség a vízminıség vizsgálatát a tulajdonostól kérje be. 3. A MÉ-3, MÉ-7 és MÉ-8 jelő tavak tájrendezettek, azokon bányászati tevékenység évek óta nem történik, ezért a vízvizsgálatokat ezekre a tavakra csak évente egy alkalommal végezték el. 4. A Délegyháza 0195/2 hrsz-ú terület tulajdonosa a MÉ-9 számú bányatóra felszín alatti csıhálózatos mezıgazdasági öntözéses utóhasznosítást telepített. A vízkivételrıl és a talajvíz minıségét befolyásoló trágyázásról a Környezethasználó információval nem rendelkezik, arra befolyása nincs. 5. A bányatelek határvonalánál talajvíz megfigyelı kút került kiépítésre, amirıl a Környezethasználó semmit nem tud. 6. Álláspontja szerint a bányatelken található minden (19 db) bányatóra nem indokolt az évi két alkalommal történı vízvizsgálat, mert a tavaszi és ıszi mintavételi eredmények alapján megállapítható, hogy az ıszi vízminıség kissé rosszabb. Megállapítható továbbá az is, hogy a bányászati tevékenységgel nem érintett tavak vízminısége állandó. Mindezek alapján szerinte a változás megítélésére elégséges lenne az ıszi mintavétel és ez számára kevesebb költségráfordítással is járna. A Felügyelıség a kérelem alapján az Engedély módosítására irányuló eljárást július 16. megindította. Az illetékekrıl szóló évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) XIII. 1. pontja szerint, ha jogszabály a kérelemre induló környezet- és természetvédelmi, valamint vízügyi közigazgatási hatósági eljárásokra igazgatási szolgáltatási díjat nem állapít meg, az alapeljárás illetéke forint. Az Itv. 31. (1) bekezdése szerint a közigazgatási hatósági eljárási illetéket az eljárás kezdeményezésekor az köteles megfizetni, aki az eljárás megindítását kéri. A beadott kérelem vizsgálatát követıen megállapításra került, hogy az nem tartalmazza a környezetvédelmi mőködési engedély módosításáért fizetendı illetéket, ezért KTVF: /2010. számon a Felügyelıség a Környezethasználót felszólította annak befizetésére. A Környezethasználó a felszólításnak eleget téve az Ft illetéket lerótta. A Felügyelıség a Ket. 29. (6) bekezdése alapján a hatásterületen élı ügyfeleket és az ügyfélnek minısülı szervezeteket az eljárás megindításáról hirdetményi úton értesítette. A Felügyelıség a hivatalában, a honlapján és a központi rendszeren ( 3

4 közzétette az eljárásról szóló hirdetményt, továbbá a vonatkozó iratokat közhírré tétel céljából megküldte a létesítmény helye szerinti Bugyi Nagyközség Önkormányzat Jegyzıjének. A Felügyelıség a közigazgatási hatósági eljárás megindulásáról szóló értesítés érdekében vezetett elektronikus adatbázis létrehozásáról, vezetésérıl, valamint az adatbázis alapján történı értesítésrıl szóló 187/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 2. (2) bekezdése alapján elektronikus úton értesítette a központi elektronikus szolgáltató rendszerben regisztrált a tárgyi területen illetékes érdekvédelmi és társadalmi szervezeteket. Bugyi Nagyközség Önkormányzat Jegyzıje /2010. számon tájékozatta a Felügyelıséget a közhírré tétel idıpontjáról, helyérıl. Az eljárással kapcsoltban észrevétel nem érkezett, az Engedély módosítása ellen kifogás nem merült fel. A Felügyelıség KTVF: /2010. számon a Ket. 33. (7) bekezdése értelmében 22 munkanappal meghosszabbította az eljárás ügyintézési határidejét. A kérelmet átvizsgálva a Felügyelıség a következı megállapításokat teszi: A bányatavak hasznosításával kapcsolatos jogokról és kötelezettségekrıl szóló 239/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. (1) bekezdése kimondja, hogy ha az ásványi nyersanyag kitermelés befejezésekor a kitermelés következtében a külszíni bányászati munkaterületen állóvíz alakul ki, annak fennmaradásával kapcsolatos intézkedésekrıl a bányabezárási, valamint a tájrendezési feladatokkal összefüggı bányahatósági eljárások keretei között a külön jogszabályban meghatározott módon kell gondoskodni. A 3. (1) bekezdése szerint a bányató fenntartásának, hasznosításának engedélyezéséhez a bányatóval érintett ingatlan tulajdonosának - a bányabezárással összefüggı tájrendezési feladatokat meghatározó bányahatósági határozat közlését követı egy éven belül, a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemrıl és mellékleteirıl szóló l8/1996. (VI. 13.) KHVM rendeletben elıírt dokumentációk benyújtásával vízjogi üzemeltetési engedélyt kell kérnie. A Felügyelıség megállapította, hogy a KA-1, KA-2, KA-3, és MÉ-2, MÉ-4, MÉ-5 és MÉ-9 jelő bányatavak nem rendelkeznek vízjogi üzemeltetési engedéllyel, hiszen még a bányatelek részét képezik, azaz a bányabezárással összefüggı tájrendezési feladatokat meghatározó bányahatósági határozattal nem rendelkeznek. Amíg ezen ingatlanok a bányatelek részét képezik, addig az Engedély elıírásai vonatkoznak rájuk. Tájékoztatom, hogy a bányatelek határvonalánál, a Délegyháza 015/108 hrsz.-ú birtokhatárvonal É-i végénél található monitoring kút vízjogi üzemeltetési engedélyezése a Felügyelıségen folyamatban van, az a Délegyháza XVIII.- kavics védnevő bányatelek monitoring rendszerének részét képezi. Tájékoztatom továbbá, hogy a Bugyi 01314/1 és 01310/24 helyrajzi számú ingatlanon lévı tehenészet felszín alatti vízminıségre gyakorolt hatásainak vizsgálata tekintetében jelenleg 5 db monitoring kút kialakításának vízjogi engedélyezése van folyamatban a Felügyelıségen. A Délegyháza XVIII.- kavics védnevő bányatelek és a tehenészet vízminıségének nyomon követését a Felügyelıség a fenti eljárások keretében végzi, a Környezethasználónak ezzel kapcsolatban kötelezettsége nincs. Ezen talajvíz monitoring rendszerek részét képezı monitoring kutak létesítése a Környezethasználó érdekeit is védı elıírás. Tekintve, hogy az esetleges szennyezıdésbıl, amit ezen monitoring kutak híján 4

5 kizárólag csak a bányatavak vizébıl lehetne kimutatni, nem lehet következtetni a szennyezıdés eredetére, így az esetleges beavatkozás szükségessége is a Környezethasználót terhelné. Ezzel szemben az átgondoltan a talajvíz áramlási irányában telepített figyelıkút rendszer léte esetén nem csak a szennyezıdés tényét, hanem a tóba való belépés helyét, a terjedés irányát, esetlegesen okozóját is be lehet azonosítani, a szükséges intézkedéseket kisebb költségráfordítással meg lehet kezdeni. A Felügyelıség a kavicsbánya tavak évente kétszeri - tavaszi és az ıszi - vízminıség vizsgálatától eltekinteni vízminıség-védelmi szempontból nem tud, azonban a bányatelek összes termelı bányatavára vonatkozó vízminıség vizsgálati kötelezettség módosításának kérelme felszín alatti vízvédelmi szempontból elfogadható igény. Az állóvizek többé-kevésbé zárt rendszert alkotnak a környezetükkel, ezért a tavakban a folyóvizekhez képest merıben más jellegő ökoszisztémák alakulnak ki, a termelési és a lebontási folyamatok felgyorsulnak, egységnyi területre nagyobb élıtömeg jut. A tavakban, így a kavicsbányák többségében az ökológiai folyamatok azok, amelyek döntı hatással vannak a víz minıségére. A tavakban a magasabb szaprobértéket jelzı fajok száma magasabb, ezáltal az eutrofizáció gyorsabb, így a lebontó és termelı szervezetek mennyiségének, tehát a bányató vízminıségének évszakos változása jellemzıbb. Élettani szempontból kedvezıtlen vízminıségi folyamatok az ilyen tavak esetében fokozottabbak a nyári idıszakban, valamint a téli eljegesedés alatt, tehát a tavaszi és ıszi vízminıség vizsgálatok adatai nélkülözhetetlenek a vízminıség változások nyomon követéséhez. Mivel a bányató és a talajvíz kapcsolata egy kölcsönkapcsolat, a bányató vízminıségének változásai is visszahatnak a talajvízre. A bányatavak jellegébıl adódóan fokozottan figyelni kell, hogy szennyezıanyagok ne kerülhessenek be ezekbe a szennyezıdés terjedés szempontjából is nagyon érzékeny talajvíztartókba, majd ezeken keresztül a felszín alatti vizekbe. A bányató vízkészletén keresztül könnyedén szennyezıdhet a kavicsterasz felszín alatti vízkészlete, ami miatt már a bányászat során is komolyan figyelembe kell venni, hogy sem olajszármazékok, sem más veszélyes vegyi anyag ne kerülhessen a bányató vizébe és a környezı földtani közegbe. A bányatelek környezetében lévı monitoring kutak a vízjogi engedélyezés fázisában vannak, ezért vízminıség vizsgálati monitoring adatsor jelenleg nem áll rendelkezésre a Felügyelıség nyilvántartásában. Adatszolgáltatás a környezı monitoring kutak vízminıség vizsgálati eredményeibıl, leghamarabb egy év múlva mérhetı, amikor már a vizsgálati eredmények rendelkezésre állnak. Felhívom a figyelmét, hogy az Engedély II./1./11. pontban hivatkozott, a felszín alatti víz és a földtani közeg minıségi védelméhez szükséges határértékekrıl szóló 10/2000. (VI. 2.) KöM EüM FVM KHVM együttes rendelet helyébe a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekrıl és a szennyezések mérésérıl szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM EüM FVM együttes rendelet lépett. A Felügyelıség a fentiekre tekintettel, a Ket. 71. (1), 72. (1) bekezdésének figyelembevételével a rendelkezı részben foglaltak szerint döntött. A Ket. 72. (1) bekezdésének ee) pontja alapján tájékoztatom, hogy a Felügyelıség a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény 91. (1) bekezdésében meghatározott eljárási határidın belül határozott mivel tárgyi eljárásban az ügyintézés határidı leteltének napja: november 24. A Ket. 33. (3) bekezdésében foglaltak az ügyintézési határidıbe nem számítanak bele. A határozatot a Felügyelıség a Ket 80. (3) és (4) bekezdései értelmében a hivatalában, a honlapján és a központi rendszeren ( közzéteszi, továbbá megküldi a tevékenység helye szerinti Bugyi Nagyközség Önkormányzat Jegyzıje részére, aki 5

6 gondoskodik annak közzétételérıl, majd a kifüggesztés megtörténtérıl tájékoztatja a Felügyelıséget. A határozat elleni fellebbezés lehetıségét a Ket. 98. (1) bekezdése biztosítja az ügyfél részére. A fellebbezési határidırıl a Ket. 99. (1) bekezdése rendelkezik A fellebbezési illeték mértékét az Itv ában hivatkozott melléklet XIII. fejezetének 2. a) pontja írja elı. A Felügyelıség feladat- és hatáskörét, valamint illetékességét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelölésérıl szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet állapítja meg. Jelen határozat fellebbezés hiányában a közléstıl számított 10. munkanapot követı napon jogerıre emelkedik a Ket (1) bekezdés a) pontja alapján. A döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt kézbesítették. A Ket. 78. (10) bekezdése alapján a hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény idıben utolsóként történt kifüggesztését követı 15. napon kell közöltnek tekinteni. Budapest, november 12. Dolla Eszter s. k. igazgató 6