KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS FÖLDES, 2016.SZEPTEMBER 29.

Átírás

1 FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5./Fax: (54) ; foldes.ph@gmail.com Iktatószám:./ E LŐTERJESZTÉS a Képviselő-testülethez a KÖFOP VEKOP-16 kódszámú Csatlakozási konstrukció az önkormányzati ASP rendszer országos kiterjesztéséhez című pályázat benyújtására Készítette: Dr.Vinczéné Kiss Mariann jegyző Katonáné Hodosi Erika pénzügyi referens KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS FÖLDES, 2016.SZEPTEMBER 29.

2 2 Tisztelt Képviselő-testület! A Kormány célul tűzte ki a közigazgatás minőségi színvonalemelése érdekében az adminisztratív terhek komplex csökkentését, az átláthatóság növelését, hatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának javításával a hatékony közigazgatáshoz történő hozzájárulását. Ennek keretében cél az egységesített önkormányzati elektronikus megoldások bevezetése is. A Kormány évek közötti időszakban a Közigazgatási-és Közszolgáltatási-fejlesztés Operatív Program (KÖFOP) keretében tervezi a közigazgatás, valamint a helyi közszolgáltatási szféra fejlesztéseit végrehajtani. Jelen pályázati felhívás KÖFOP 1. prioritás 2. specifikus célját, a magas szintű és korszerű (lakossági, államigazgatási és vállalkozások által használt) közigazgatási e-ügyintézési megoldások bevezetését támogatja. Az ASP ( Application Service Providing) - magyarul alkalmazás-szolgáltatás, vagy alkalmazás-bérlet- egy új technológiai konstrukciót jelent. Az ASP keretében a felhasználók a tevékenységük támogatásához szükséges ügyviteli, vagy egyéb szoftvereket úgy veszik igénybe, hogy interneten keresztül kapcsolódnak a szolgáltatónál elhelyezett szerverekhez, az ezeken működő adatbázisokhoz és az adatokat kezelő programokhoz. A felhasználó gépeken csak egyszerű böngészőprogramoknak kell futnia és internet kapcsolattal kell rendelkezni. I. Előzmények Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló évi CCXXII. törvény rendelkezései alapján az elektronikus ügyintézésre kötelezett szerveknek így az önkormányzatoknak is legkésőbb január elsejétől biztosítaniuk kell a törvényben előírtak szerint (25. ) az e-ügyintézés lehetőségét. Az állam által ingyenesen biztosított önkormányzati ASP rendszer ezeket a képességeket az önkormányzatnál rendszercsatlakozás esetén megteremti. Ehhez mindössze megfelelő internet-kapcsolatra és egy böngészővel ellátott számítógépre van szükség, az önkormányzatnak a saját számítógépén semmit nem kell telepítenie, e helyett a böngésző segítségével, távoli azonosítás használatával lép be a szolgáltatásba. A böngészőben megnyíló felületen minden önkormányzat egységes formában férhet hozzá a nyújtott szolgáltatásokhoz, és bár az adatok tárolása központilag történik minden önkormányzat csak a saját adataihoz fér hozzá. Az ASP technológia segítségével történő önkormányzati feladatellátás-támogatás kiterjesztése két lépcsőben valósul meg: a) az önkormányzatok önkéntes részvételével (ASP1 projekt); b) az önkormányzatok kötelező részvételével, országos kiterjesztés (ASP 2.0 projekt). a) Az ASP1 projekt Az önkormányzatok önkéntes részvételével történő feladattámogatáshoz szükséges fejlesztések megvalósítása uniós támogatással történt a közép-magyarországi régióban. A projekt célja az ASP rendszer kialakítása volt; azzal, hogy ahhoz az önkormányzatok önkéntesen csatlakozhattak. A projekt megvalósítása kapcsán az alábbi szakrendszeri szolgáltatások jöttek létre: keretrendszer, gazdálkodási rendszer, ingatlanvagyonkataszter rendszer, önkormányzati adó rendszer, iratkezelő rendszer, önkormányzati és elektronikus ügyintézési portálrendszer, ipar- és kereskedelmi rendszer. Az egyes szakrendszerek az önkormányzat egyegy, jogszabályban rögzített feladatának informatikai támogatását látják el. Az önkormányzati ASP központról és a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról szóló 62/2015. (III. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) megteremtette az ASP rendszer működtetésének jogi, szervezeti és felelősségi keretét. Az ASP központ működtetőjeként a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) került kijelölésre, az ASP központ informatikai üzemeltetésért a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: NISZ Zrt.) felelős.

3 3 A 2,8 Mrd Ft összegű projekt keretében elkészült a keretrendszer, 6 szakrendszer, 11 önkormányzat csatlakoztatása, és ASP 2.0 megalapozó tanulmány és felmérés. A projektidőszak alatt a közép-magyarországi régióból 11 önkormányzat csatlakozott a rendszerhez önkéntesen, majd a projektidőszak végén további 44 önkormányzat vette igénybe július 1-től az ASP rendszer által nyújtott szolgáltatásokat. Ezen önkormányzatok az ASP szolgáltatás helyi bevezetésének támogatását a KMOP pályázaton elnyert forrásból biztosították. Szintén önkéntes alapon január 1-jével a projekten kívül az ASP portfólió részleges bevezetésével csatlakozott újabb 44 önkormányzat. b) Az országos kiterjesztés az ASP2 projekt Az ASP1 projekt alatt az önkormányzati ASP rendszerhez való általánosan kötelező csatlakozás, az önkormányzati ASP rendszerben keresztül elérhető szoftverek kötelező alkalmazása nem volt jogszabályban előírva, a csatlakozás az önkormányzatok önkéntes döntésén alapult. Az elektronikus közigazgatás kiterjesztésével kapcsolatos feladatokról szóló 1743/2014. (XII. 15.) Korm. határozat 11. pontja ugyanakkor felhívta a belügyminisztert és a nemzetgazdasági minisztert, hogy az EKOP jelű, Önkormányzati ASP központ felállítása című kiemelt projekt keretében megvalósuló fejlesztés országos kiterjesztését készítse elő. Az országos kiterjesztés előkészítése, valamint az ASP1 projekt továbbfejlesztése az ASP 2.0 projekt keretében történik. II. Az ASP 2.0 projekt Az Alaptörvény 34. cikkére tekintettel önkormányzati feladat ellátására egységes informatikai rendszer kötelező alkalmazásának központi előírása csak törvényi szinten lehetséges. A törvényi alapot a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény módosításáról szóló évi LIV. törvény teremti meg az Mötv ának módosításával. A törvény alapján az önkormányzati ASP rendszer lényegi eleme az ún. önkormányzati adattárház létrehozása. A törvény értelmében az önkormányzati adattárházat a Kormány rendeletében kijelölt szerv az önkormányzati eladósodási folyamatok megindulásának felismerése és megakadályozása, a közpénzek önkormányzati felhasználása, a feladatfinanszírozás és a likviditási helyzet folyamatos nyomon követése céljából, a helyi önkormányzat gazdálkodási feladatainak támogatása és a folyamatos állami pénzügyi ellenőrzés feltételeinek biztosítása érdekében üzemelteti. Az adattárház adatai tehát nem csak az önkormányzati, hanem a kormányzati döntések előkészítését is szolgálják. A törvény az önkormányzati ASP rendszerhez való csatlakozás módjának, a csatlakozás végső határidejének, az önkormányzati ASP rendszer szakrendszereinek, az önkormányzati adattárházat működtető szervnek, az önkormányzati adattár adatainak forrásának és az önkormányzati adattárházból történő adatlekérdezés, adatösszegzés és adatszolgáltatás feltételeinek meghatározását az önkormányzati ASP rendszerről szóló 257/2016. (VIII.31.) számú kormányrendelet szabályozza. A szabályozás lényegi elemei a következők. a) A feladatellátás megoszlása Az önkormányzati ASP rendszer működtetője a Kincstár, az üzemeltetéssel, és a (tovább)fejlesztéssel kapcsolatos fenntartási feladatok a Kincstár és a NISZ Zrt., valamint a NISZ Zrt. 100%-os tulajdonában lévő IdomSoft Informatikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: IdomSoft Zrt.) között oszlanak meg. Az önkormányzati adattárház működtetője szintén a Kincstár. b) Az önkormányzati ASP rendszer szakrendszerei A törvény értelmében az önkormányzati ASP rendszer a kötelező önkormányzati feladatok ellátását támogatja. Az egyes szakrendszerek által támogatott feladatokat az alábbi táblázat szemlélteti

4 4 SZAKRENDSZER FUNKCIÓ, FELADAT A feladat ellátásának jogszabályi alapja Adó szakrendszer Biztosítja a települési (helyi) Alaptörvény önkormányzatok hatáskörébe tartozó 32. cikk központi és helyi adók, az adók módjára (1) A helyi önkormányzat a helyi közügyek behajtandó köztartozások, díjak, intézése körében törvény keretei között valamint pótlékok, bírságok, továbbá az h) dönt a helyi fajtájáról és mértékéről; államigazgatási eljárási illeték nyilvántartását, elszámolását, kezelését; Lehetővé teszi az adókötelezettségek teljesítésével kapcsolatos ügyek elektronikus úton történő intézését. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) 13. (1) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen: 13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok; Gazdálkodási szakrendszer Ingatlan-vagyon-kataszter szakrendszer: A települési önkormányzatok és az irányításuk alá tartozó költségvetési szervek gazdálkodási tevékenységét támogatja. A Gazdálkodási szakrendszer 4 modulja: - Központi Analitikai Számviteli és Pénzügyi Rendszer - Tárgyi eszköz és készletnyilvántartó modul - Költségvetési, tervezési és beszámoló készítő modul - Vezetői Információs Rendszer Az önkormányzat tulajdonában vagy vagyonkezelésében lévő ingatlanok nyilvántartása. Az ingatlanvagyon- kataszter szakrendszer funkciói: Kataszter-kezelés Bruttó érték és becsült érték nyilvántartás Táblázatos és fix riportok Kataszterek egyéb hibalistái Egyeztetés az eszköznyilvántartással A helyi adókról szóló évi C. törvény (Htv.) 44. (1) és (2) bekezdése. (1) Az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adókat és adók módjára behajtandó köztartozásokat kizárólag a kincstár által rendelkezésre bocsátott számítógépes programrendszerrel lehet nyilvántartani. (2) Ha az önkormányzat június 30-án nem a kincstár által rendelkezésre bocsátott számítógépes programrendszert használta, akkor esetében az (1) bekezdés szerinti rendelkezést csak október 1-jétől kell alkalmazni. Alaptörvény 32. cikk (1) A helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között f) meghatározza költségvetését, annak alapján önállóan gazdálkodik; g) e célra felhasználható vagyonával és bevételeivel kötelező feladatai ellátásának veszélyeztetése nélkül vállalkozást folytathat; Az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény (Áht.) 6/C. (1) A helyi önkormányzat bevételeit és kiadásait a helyi önkormányzat költségvetése tartalmazza. A helyi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról az önkormányzati hivatal gondoskodik A nemzeti vagyonról szóló évi CXCVI. törvény 10. (1) A nemzeti vagyont, annak értékét és változásait a tulajdonosi joggyakorló nyilvántartja. Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló évi XXXIII. törvény 42. Az önkormányzat a vagyonát jogszabályban meghatározott módon köteles nyilvántartani, értékelni és teljesíteni az előírt adatszolgáltatást. A szakrendszer az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és

5 5 adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet szerint tartja nyilván a kataszteri adatokat. Ipar-, és kereskedelmi szakrendszer Biztosítja az önkormányzati hatáskörbe utalt ipari-, és kereskedelmi igazgatási ügyek ügyintézésének teljes körű elektronikus támogatását, és az adatok nyilvántartását. Támogatja a jogszabályokban meghatározott KSH és egyéb rendszeres vagy eseti adatszolgáltatások, közzétételi feladatok elektronikus úton történő teljesítését. Iratkezelő szakrendszer Az önkormányzati iratkezelési és általános ügyintézési tevékenységek támogatása, a vonatkozó jogszabályokban előírt funkcionalitás biztosításával. Az ASP rendszeren belül önálló szakrendszerként, illetve ASP keretén belül működő más szakrendszerekkel integrált módon is használható. Az Iratkezelő szakrendszer főbb funkciói: Küldemények átvétele Felbontás Érkeztetés Szignálás Előzményezés Iktatás Kiadmányozás Postázás Expediálás Irattárazás Selejtezés Levéltárba adás Archiválás Belső iratküldések Az önkormányzatok kereskedelmi feladatát meghatározó jogszabályok például: A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet A telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 57/2013. (II. 27.) Korm. rendelet A zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelete A szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshelyüzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet A vásárokról, a piacokról, és a bevásárlóközpontokról szóló 55/2009. (III. 13.) Korm.rendelet. A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló évi LXVI. törvény közfeladatot ellátó szerv: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv és személy; 9. (1) A közfeladatot ellátó szerv köteles a) a hozzá érkezett és az általa készített iratokat az érkezés, illetve a keletkezés időpontjában nyilvántartásba venni; b) a nyilvántartást és az ahhoz kapcsolódó az irattári anyag áttekinthetőségét szolgáló ügyviteli segédleteket levéltári célra is használható módon vezetni; c) az ügyintézés során a selejtezhető, valamint a maradandó értékű, s ezért nem selejtezhető iratokat az irattári terv megfelelő tételébe besorolni, a tétel jelét az iraton feltüntetni, és azt a nyilvántartásba bejegyezni; d) a nála keletkező, nem selejtezhető iratok készítésekor azok tartós megőrzését lehetővé tevő eszközöket, anyagokat és eljárásokat alkalmazni; e) az elintézett ügyek iratait az irattári terv szerinti rendszerezés és válogatás pontosságának ellenőrzése mellett irattárában elhelyezni, s irattári anyagának szakszerű és biztonságos megőrzéséről, valamint használatra bocsátásáról gondoskodni; f) irattári anyagának selejtezhető részét, az irattári tervben megjelölt irattári őrzési idő letelte után, a szerv nem selejtezhető iratainak átvételére jogosult közlevéltár engedélyével kiselejtezni;

6 Települési Portál Portál rendszer 6 Az önkormányzati ASP1.0 projektben az ASP Portálrendszer részének három portálmegoldás tekinthető: Települési portálok: az önkormányzatok helyi információs, tájékoztató felülete Elektronikus Ügyintézési Portál: az elektronikus ügyintézés helyszíne ASP tájékoztató honlap: az önkormányzati alkalmazásközpont portálja A Települési portál az ASP projektben elsősorban hírközlő, információs, tájékoztató feladatokat tölt be, a települést mutatja be, aktuális híreket és információkat közöl az állampolgárok számára. Az Elektronikus Ügyintézési Portál az ASP központban működő szakrendszerekhez kapcsolódó ügyfél oldali elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat tartalmazza. Az ASP tájékoztató honlap az önkormányzatok számára tartalmaz tájékoztató információkat a csatlakozás módjáról, a szakrendszerek működéséről. Az ASP1.0 projektben a Portálrendszerre vonatkozóan követelményként fogalmazódott meg az akadálymentes felület biztosítása. A portálok oldalainak felépítése akadálymentesség tekintetében a WCAG 2.0 ajánlásának felel meg, a Települési Portál tartalmaz a látássérültek számára nagykontrasztú változatot. Az ASP2.0 projektben, mivel ezen rendszerek továbbfejlesztése történik meg, szintén alapértelmezett követelmény az akadálymentes felület biztosítása. g) a nem selejtezhető irattári tételekbe tartozó iratokat a kapcsolódó nyilvántartásokkal és segédletekkel együtt saját költségén az illetékes közlevéltárnak átadni. (2) Elektronikus iratkezelés esetén a közfeladatot ellátó szerv kizárólag olyan iratkezelési szoftvert alkalmazhat, amely a külön jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelel és tanúsítvánnyal rendelkezik. Az iratkezelő szakrendszer megfelel a közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftverekkel szemben támasztott követelményekről szóló 27/2014. (IV. 18.) KIM rendeletben, a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII.29.) Korm. rendeletben, valamint az önkormányzati hivatalok egységes irattári tervének kialakításáról szóló 78/2012. (XII.28.) BM rendeletben foglalt előírásoknak Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló évi CXII. törvény 26. (1) Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek (a továbbiakban együtt: közfeladatot ellátó szerv) lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot az e törvényben meghatározott kivételekkel erre irányuló igény alapján bárki megismerhesse. Mötv. 51. (2) A saját honlappal rendelkező önkormányzat rendeletét a honlapján is közzé teszi.

7 7 Hagyatéki leltárrendszer A hagyatéki leltárrendszer az önkormányzatok hagyatéki ügyekkel kapcsolatos nyilvántartási és ügyintézési feladatait támogatja. A rögzített adatok alapján elkészíti a szükséges ügyiratokat, és a törvényi előírásoknak megfelelően létrehozza a hagyatéki leltárt. A rendszerben rögzítésre kerülhetnek az örökhagyó, a hagyaték, az érdekeltek adatai, amelyek így a nyilvántartás részét fogják képezni. A rögzített adatok alapján pedig esetenként elkészíthető a hagyatéki leltárnyomtatvány. Elektronikus ügyintézési (ELÜGY) Portál Az ELÜGY portál az önkormányzati ASP rendszert igénybe vevő önkormányzatok, a lakosság és a vállalkozások számára lehetőséget biztosít az önkormányzat által választatott szakrendszeri alkalmazásokhoz kialakított elektronikusan elérhető szolgáltatások igénybe vételére. Igénybe vehető elektronikus ügyintézési szolgáltatások: ügyindítás ügykövetés adóegyenleg lekérdezés A hagyatéki eljárásról szóló évi XXXVIII. törvény 3. (1) A hagyatéki eljárást - a (2) bekezdésben foglalt eljárási cselekmények kivételével - a közjegyző folytatja le. (2) Ha e törvény úgy rendelkezik, az adott eljárási cselekményre a jegyzőnek van hatásköre. 19. (4) A jegyző az eljárás megindulását követő nyolc napon belül megkezdi a leltározást. 21. (1) A leltározást - a (2)-(3) bekezdés kivételével - a jegyző végzi. 22. (1) A hagyatéki leltárt - a (2) bekezdés kivételével - az erre a célra rendszeresített, külön jogszabályban megállapított nyomtatvány kitöltésével kell elkészíteni. A hagyatéki eljárás egyes cselekményeiről szóló 29/2010. (XII. 31.) KIM rendelet 1. (1) A hagyatéki leltár elkészítéséhez kitöltendő nyomtatvány (a továbbiakban: nyomtatvány) adattartalmát az 1. melléklet, a hagyatéki eljárási igazolás adattartalmát a 2. melléklet tartalmazza. (2) A nyomtatványt a leltárt készítő az eljárása során felvett adatokkal elektronikus úton tölti ki, a nyomtatványt kitöltése után kinyomtatja és aláírásával, valamint bélyegzőlenyomatával látja el. 2. (1) Az igazságügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a nyomtatványt a minisztérium honlapján közzéteszi és a kitöltéséhez szükséges feltételeket biztosítja. Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló évi CCXXII. törvény elektronikus ügyintézést biztosító szerv: a) az államigazgatási szervek, b) a helyi önkormányzat, 25. (3) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv köteles olyan, elektronikus ügyintézést biztosító információs rendszer működtetésére, amely biztosítja legalább a) az ügyfél ügyintézési rendelkezésének lekérdezését, b) a személyre szabott ügyintézési felületen keresztül történő ügyintézés lehetőségét, c) elektronikus azonosításhoz kötött szolgáltatás nyújtása esetén a központi azonosítási ügynök szolgáltatáson keresztül elérhető elektronikus azonosítási megoldások ügyfél általi használatát, d) a Kormány rendeletében meghatározott biztonságos kézbesítési szolgáltatáson keresztül történő kézbesítést, a neki címzett üzenetek fogadását, e) az ügyfél által elektronikus úton tett jognyilatkozatok, elküldött iratok kézhezvételének jogszabályban meghatározott módon történő haladéktalan igazolását, f) a legalább fokozott biztonságú és közigazgatási követelményeknek megfelelő elektronikus

8 8 aláírással ellátott, illetve elektronikus bélyegzővel ellátott elektronikus dokumentumok feldolgozását, g) e törvény szerint hitelesített dokumentumok előállítását, h) az ügyfél részére kézbesítendő iratok kézbesítését a 14. szerint valamennyi típusú kézbesítés útján, i) az pont a) i) alpontjában foglalt szervek esetében az eljárásért fizetendő terhek elektronikus fizetését, és j) az elektronikus űrlapkitöltés-támogatási szolgáltatással létrehozott elektronikus űrlapok kezelését. c) Szakrendszeri csatlakozás interfészes csatlakozás A csatlakozás módjának meghatározását az önkormányzati ASP rendszerről szóló kormányrendelet szabályozza. Az önkormányzati ASP rendszerhez való csatlakozás két módon lehetséges. Az egyik megoldás, hogy az önkormányzat a feladata ellátásának támogatásához az önkormányzati ASP rendszer megfelelő szakrendszerét használja (rendszercsatlakozás), a másik, hogy az önkormányzat a saját informatikai rendszerének megtartása mellett abban olyan fejlesztést hajt végre, mely alapján a kormányrendelet mellékletében meghatározott egyes adatok számítógépes, automatizált adatátadás útján egy szabványosított csatolófelületen (ún. interfész-en) átadásra kerülnek az önkormányzati adattárház számára. A szabályozás alapján a csatlakozás módja alapértelmezésben rendszercsatlakozás, ez alól a szabályozás csak nagyon kevés esetben enged eltérést. d) Adatkezelési szabályok Az önkormányzati ASP rendszerre vonatkozó szabályozás nem változtatja meg az önkormányzatnál képződött adatok megismerhetőségére vonatkozó rendelkezéseket. Ebből adódóan az önkormányzati ASP rendszer kapcsán minden állami szerv és szereplő továbbra is csak azoknak az adatoknak a megismerésére jogosult, amelyek megismerésére a hatályos jogi környezetben is lehetősége van. Az önkormányzati adattárházzal kapcsolatban szükséges kiemelni továbbá, hogy a Kincstár semmilyen többletjogosítványt nem kap: az Áht. 68/B. -a a helyi önkormányzat gazdálkodását gyakorlatilag teljes körben megismerheti most is. Az Áht alapján a helyi önkormányzatok az Áht.-ban és az Ávr.-ben meghatározott adatszolgáltatásokat teljesítenek. Ehhez a Kincstár bármilyen elektronikus megoldást rendszeresíthet most is (Áht (2) bekezdése): a Kincstár okirati mintát, nyomtatványt, elektronikus űrlapot alkalmazhat, illetve a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter jóváhagyásával rendszeresíthet. Az Ávr a értelmében pl. az állami támogatásokkal összefüggő adatszolgáltatást most is a Kincstár által működtetett információs rendszer útján elektronikusan kell teljesíteni. e)) Önkormányzati oldalon jelentkező költségek A KÖFOP tartalmazza az önkormányzatok részére nyújtandó támogatási konstrukciót is: csatlakoztatási konstrukció az önkormányzati ASP rendszer országos kiterjesztéséhez Ebből a forrásból az eszközbeszerzési, igazgatásszervezési, adattisztítási és migrációs feladatokra mérettől, egyéb jellemzőktől függően önkormányzatonként eltérő összeg allokálható. A csatlakozási pályázat csak a rendszercsatlakozás költségeit támogatja. f) Csatlakozás, csatlakozási határidő A csatlakozási határidő vonatkozásában a kormányrendelet differenciált szabályozást tartalmaz. Az ASP 2.0 csatlakozások e szerint három ütemben történnek meg, az alábbiak szerint.

9 9 I. ütem január 1. Csatlakozók: Azon önálló hivatalt alkotó önkormányzatok, amelyek 5000 fő alatti településen, illetve azok az önkormányzatok, amelyek közös hivatalt alkotnak és egyik település sem nagyobb, mint 5000 fő és ahol az önkormányzat rendelkezik megfelelő sávszélességgel. A szélessávú internettel kapcsolatos felmérést a NISZ végezte. Ezek alapján a csatlakozásra kötelezettek között nincsenek azok az az önkormányzatok, ahol a NISZ felmérések alapján nem megfelelő a szélessávú internet szolgáltatás. Belekerültek azonban az ASP-hez már jelenleg is csatlakozott, gazdálkodási és az önkormányzati adó szakrendszereket igénybe vevő önkormányzatok (mindösszesen: 1649 önkormányzat). II. ütem október október elsejével az önkormányzati adó rendszerhez csatlakozik valamennyi önkormányzat. A helyi adókról szóló évi C. törvény 44. -a értelmében az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adókat és adók módjára behajtandó köztartozásokat kizárólag a kincstár által rendelkezésre bocsátott számítógépes programrendszerrel lehet nyilvántartani; ezt legkésőbb október 1-től mindenhol alkalmazni kell. Erre figyelemmel a kormányrendelet kimondja, hogy e alkalmazásában az önkormányzati ASP rendszer önkormányzati adó szakrendszerét a Kincstár által rendelkezésre bocsátott számítógépes programrendszernek kell tekinteni. III. ütem január január elsejéig az önkormányzati ASP rendszer valamennyi szakrendszeréhez csatlakozik az összes önkormányzat. A csatlakozásra kötelezett önkormányzat alapértelmezésben rendszercsatlakozással csatlakozhat azzal, hogy az interfészes csatlakozás kivételesen - az e-közigazgatásért felelős miniszter diszkrecionális döntése alapján lehetséges. Ebben az esetben az interfész kiépítését az önkormányzatnak kell biztosítania azzal, hogy kiépítésének minőségbiztosítási feladatait szintén az e-közigazgatásért felelős miniszter végzi. Jogszabályi háttér A törvényi alapot a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény módosításáról szóló 2016 évi LIV. törvény teremtette meg a 114. módosításával. A törvény felhatalmazása alapján az önkormányzati ASP rendszerhez való csatlakozás módjának a csatlakozás végső határidejének, az önkormányzati ASP rendszer szakrendszereinek, az önkormányzatai adattárházat működtető szervnek, az önkormányzati adattár adatainak forrásának és adatszolgáltatás feltételeinek meghatározásáról szóló 257/2016. (VIII.31.) számú Kormányrendeletet szabályozza (Továbbiakban: ASP rendelet). Elvárt eredmény, hogy az önkormányzatok a meghatározott határidőben 7 kötelező és 1 opcionális szakrendszerhez való rendszercsatlakozás vagy teljes körű interfész kapcsolattal csatlakozzanak. Az ASP rendelet 4 számú melléklete szerint Földes Nagyközség Önkormányzata január 1. napjával köteles csatlakozni, az ASP gazdálkodási szakrendszeréhez és az ASP önkormányzati adórendszeréhez január 1-jéig az önkormányzati ASP rendszer valamennyi szakrendszeréhez csatlakoznunk kell. Az önkormányzati települési portál csatlakozási lehetősége nem kötelező (egyenlőre). A KÖFOP VEKOV-16 kódszámú pályázati felhívás célja, hogy az ASP kormányrendelet alapján az önkormányzati ASP központhoz történő csatlakozás során a települési önkormányzatoknál felmerülő egyes feladatok költségeit támogassa a felhívásban foglalt feltételek szerint. A pályázat az önkormányzatokat lakosságszám alapján támogatási jogosultsági modellbe sorolja be, amely alapján Önkormányzatunk Ft pályázati támogatási összegre pályázhat. A felhívás keretében a támogatási kérelmek benyújtására két szakaszban van lehetőség.

10 10 A támogatási kérelem benyújtása önkormányzatunk esetében szeptember szeptember 30. között lehetséges. A pályázati felhívás keretében az alábbi költségek tervezhetők: 1., Eszköz beszerzésre: az ASP kormányrendeletben foglalt minimum követelményeknek megfelelően max.bruttó Ft 2., Működésfejlesztés és szabályozási keretek kialakítására max.bruttó Ft 3.,Önkormányzatok elektronikus ügyintézéséhez kapcsolódó feltételek kialakítására max.bruttó Ft 4.,Önkormányzati szakrendszerek adatminősségének javítására, migrációjára max.bruttó 1, Ft 5., Oktatásokon történő részvételhez kapcsolódó utazás max.bruttó Ft 6.,Tesztelés, élesítésre max.bruttó Ft. 7.,Projektmenedzsment max.bruttó FT. 8.,Kötelező tájékoztatás, nyilvánosság biztosítására max.bruttó bruttó Ft A támogatási előleg maximális mértéke a megítélt támogatás 100 %-a. Kérjük a Tisztelt Képviselő-testületet az előterjesztés alapján a mellékelt határozati javaslatot elfogadni szíveskedjenek. Földes, szeptember 21. Jeneiné dr. Egri Izabella polgármester

11 11 FÖLDES NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK./2016. (IX.29.) H A T Á R O Z A T - T E R V E Z E T E a KÖFOP VEKOP-16 kódszámú Csatlakozási konstrukció az önkormányzati ASP rendszer országos kiterjesztéséhez című pályázat benyújtásáról A Képviselő-testület az önkormányzatnak a KÖFOP VEKOP-16 kódszámú Csatlakozási konstrukció az önkormányzati ASP rendszer országos kiterjesztéséhez című pályázaton történő részvételét t á m o g a t j a. F e l h a t a l m a z z a a polgármestert, hogy a pályázat benyújtásáról gondoskodjon. Határidő: szeptember 30. Felelős: Jeneiné Dr. Egri Izabella polgármester F e l h a t a l m a z z a a polgármestert, hogy - a pályázat pozitív elbírálása esetén - a pályázatban vállalt kötelezettségek teljesítéséről gondoskodjon. Határidő: a támogatói okiratban foglaltaknak megfelelően Felelős: Jeneiné Dr. Egri Izabella polgármester Földes, szeptember 29. Jeneiné Dr. Egri Izabella polgármester Dr. Vinczéné Kiss Marianna jegyző