FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. : (54) ; Iktatószám:./2018.

Átírás

1 FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5.: (54) ; foldes.ph@gmail.com Iktatószám:./ T Á J É K O Z T A T Ó a Képviselő-testülethez a közigazgatási ASP rendszerhez történő csatlakozás helyzetéről, az önkormányzatot terhelő további feladatokról Készítette: Dr. Vincséné Kiss Marianna jegyző Nemes Richárd informatikus KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS

2 2 Tisztelt Képviselő-testület! FÖLDES, MÁJUS szeptemberi képviselő-testületi ülésen tájékoztattuk a testületet arról, hogy a évek közötti időszakban a Kormány célul tűzte ki a közigazgatás egységesített önkormányzati elektronikus rendszerének bevezetését. A közszolgáltatási szféra fejlesztéseit, a közigazgatási e-ügyintézési megoldások bevezetését: a Közigazgatási,- és Közszolgáltatási-fejlesztés Operatív Program (KÖFOP) keretében tervezte megvalósítani. Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló évi CCXXII. törvény kötelezően előírt rendelkezései alapján önkormányzatunk is csatlakozott az állam által egyenlőre - ingyenesen biztosított önkormányzati ASP rendszerhez. Az ASP = Application Service Providing, (magyarul alkalmazás-szolgáltatás, vagy alkalmazásbérlet)egy új technológiai konstrukciót jelent. A rendszer bevezetése érdekében a köztisztviselők több fordulós képzésen vettek részt, a számítógépes hálózatunk átépítésre került, központi ellenőrzéssel megtörtént az önkormányzat rendszerhez való csatlakozása. Az ASP keretében a felhasználók a tevékenységük támogatásához szükséges ügyviteli, vagy egyéb szoftvereket úgy veszik igénybe, hogy interneten keresztül kapcsolódnak az állam központilag elhelyezett szervereihez, az ezeken működő adatbázisokhoz és az adatokat kezelő programokhoz. Az önkormányzati ASP központról és a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról szóló 62/2015. (III. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) megteremtette az ASP rendszer működtetésének jogi, szervezeti és felelősségi keretét. Az ASP központ működtetőjeként a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) került kijelölésre, az ASP központ informatikai üzemeltetésért a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: NISZ Zrt.) felelős. Az Alaptörvény 34. cikke értelmében az önkormányzati feladat ellátás egységes informatikai rendszer által történő kötelező alkalmazásának beveztése csak törvényi szinten lehetséges, ezért a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény módosításáról szóló évi LIV. törvény ának módosításával megteremtették az alkalmazás törvényi alapját. A törvény alapján az önkormányzati ASP rendszer lényegi eleme az ún. önkormányzati adattárház létrehozása. A törvény értelmében az önkormányzati adattárházat a Kormány rendeletében kijelölt szerv az önkormányzati eladósodási folyamatok megindulásának felismerése és megakadályozása, a közpénzek önkormányzati felhasználása, a feladatfinanszírozás és a likviditási helyzet folyamatos nyomon követése céljából, a helyi önkormányzat gazdálkodási feladatainak támogatása és a folyamatos állami pénzügyi ellenőrzés feltételeinek biztosítása érdekében üzemelteti. Az adattárház adatai tehát nem csak az önkormányzati, hanem a kormányzati döntések előkészítését is szolgálják. A törvény az önkormányzati ASP rendszerhez való csatlakozás módjának, a csatlakozás végső határidejének, az önkormányzati ASP rendszer szakrendszereinek, az önkormányzati adattárházat működtető szervnek, az önkormányzati adattár adatainak forrásának és az önkormányzati adattárházból történő adatlekérdezés, adatösszegzés és adatszolgáltatás feltételeinek

3 3 meghatározását az önkormányzati ASP rendszerről szóló 257/2016. (VIII.31.) számú kormányrendelet szabályozza. Emlékeztető az önkormányzati ASP rendszerhez való csatlakozás menetéről és az előírt határidőkről: a) A feladatellátás megoszlása Az önkormányzati ASP rendszer működtetője a Magyar Államkincstár. A üzemeltetéssel, és a további fejlesztéssel kapcsolatos fenntartási feladatok a Kincstár és a NISZ Zrt., valamint a NISZ Zrt. 100%-os tulajdonában lévő IdomSoft Informatikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: IdomSoft Zrt.) között oszlanak meg. Az önkormányzati adattárház működtetője szintén a Magyar Államkincstár. b) Az önkormányzati ASP rendszer szakrendszerei A törvény értelmében az önkormányzati ASP rendszer a kötelező önkormányzati feladatok ellátását támogatja. Az egyes szakrendszerek által támogatott feladatokat az alábbi táblázat szemlélteti: SZAKRENDSZER FUNKCIÓ, FELADAT A feladat ellátásának jogszabályi alapja Adó szakrendszer Biztosítja a települési (helyi) önkormányzatok hatáskörébe tartozó központi és helyi adók, az adók módjára behajtandó köztartozások, díjak, valamint pótlékok, bírságok, továbbá az államigazgatási eljárási illeték nyilvántartását, elszámolását, kezelését; Lehetővé teszi az adókötelezettségek teljesítésével kapcsolatos ügyek elektronikus úton történő intézését. Alaptörvény 32. cikk (1) A helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között h) dönt a helyi fajtájáról és mértékéről; A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) 13. (1) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen: 13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok; A helyi adókról szóló évi C. törvény (Htv.) 44. (1) és (2) bekezdése. (1) Az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adókat és adók módjára behajtandó köztartozásokat kizárólag a

4 4 Gazdálkodási szakrendszer Ingatlan-vagyonkataszter szakrendszer: kincstár által rendelkezésre bocsátott számítógépes programrendszerrel lehet nyilvántartani. (2) Ha az önkormányzat június 30-án nem a kincstár által rendelkezésre bocsátott számítógépes programrendszert használta, akkor esetében az (1) bekezdés szerinti rendelkezést csak október 1-jétől kell alkalmazni. A települési önkormányzatok és Alaptörvény az irányításuk alá tartozó 32. cikk költségvetési szervek (1) A helyi önkormányzat a helyi gazdálkodási tevékenységét közügyek intézése körében támogatja. A Gazdálkodási szakrendszer 4 törvény keretei között f) meghatározza költségvetését, modulja: annak alapján önállóan - Központi Analitikai gazdálkodik; Számviteli és Pénzügyi g) e célra felhasználható Rendszer vagyonával és bevételeivel - Tárgyi eszköz és kötelező feladatai ellátásának készletnyilvántartó modul veszélyeztetése nélkül - Költségvetési, tervezési és vállalkozást folytathat; beszámoló készítő modul - Vezetői Információs Rendszer Az - államháztartásról szóló évi CXCV. törvény (Áht.) 6/C. (1) A helyi önkormányzat bevételeit és kiadásait a helyi önkormányzat költségvetése tartalmazza. A helyi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról az önkormányzati hivatal gondoskodik Az önkormányzat tulajdonában A nemzeti vagyonról szóló vagy vagyonkezelésében lévő évi CXCVI. törvény ingatlanok nyilvántartása. 10. (1) A nemzeti vagyont, Az ingatlanvagyon- kataszter annak értékét és változásait a szakrendszer funkciói: tulajdonosi joggyakorló Kataszter-kezelés nyilvántartja.

5 5 Ipar-, és kereskedelmi szakrendszer Bruttó érték és becsült érték nyilvántartás Táblázatos és fix riportok Kataszterek egyéb hibalistái Egyeztetés az eszköznyilvántartással Biztosítja az önkormányzati hatáskörbe utalt ipari-, és kereskedelmi igazgatási ügyek ügyintézésének teljes körű elektronikus támogatását, és az adatok nyilvántartását. Támogatja a jogszabályokban meghatározott KSH és egyéb rendszeres vagy eseti adatszolgáltatások, közzétételi feladatok elektronikus úton történő teljesítését. Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló évi XXXIII. törvény 42. Az önkormányzat a vagyonát jogszabályban meghatározott módon köteles nyilvántartani, értékelni és teljesíteni az előírt adatszolgáltatást. A szakrendszer az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet szerint tartja nyilván a kataszteri adatokat. Az önkormányzatok kereskedelmi feladatát meghatározó jogszabályok például: A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet A telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 57/2013. (II. 27.) Korm. rendelet A zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelete A szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet A vásárokról, a piacokról, és a bevásárlóközpontokról szóló 55/2009. (III. 13.) Korm.rendelet.

6 6 Iratkezelő szakrendszer Az önkormányzati iratkezelési és általános ügyintézési tevékenységek támogatása, a vonatkozó jogszabályokban előírt funkcionalitás biztosításával. Az ASP rendszeren belül önálló szakrendszerként, illetve ASP keretén belül működő más szakrendszerekkel integrált módon is használható. Az Iratkezelő szakrendszer főbb funkciói: Küldemények átvétele Felbontás Érkeztetés Szignálás Előzményezés Iktatás Kiadmányozás Postázás Expediálás Irattárazás Selejtezés Levéltárba adás Archiválás Belső iratküldések A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló évi LXVI. törvény közfeladatot ellátó szerv: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv és személy; 9. (1) A közfeladatot ellátó szerv köteles a) a hozzá érkezett és az általa készített iratokat az érkezés, illetve a keletkezés időpontjában nyilvántartásba venni; b) a nyilvántartást és az ahhoz kapcsolódó az irattári anyag áttekinthetőségét szolgáló ügyviteli segédleteket levéltári célra is használható módon vezetni; c) az ügyintézés során a selejtezhető, valamint a maradandó értékű, s ezért nem selejtezhető iratokat az irattári terv megfelelő tételébe besorolni, a tétel jelét az iraton feltüntetni, és azt a nyilvántartásba bejegyezni; d) a nála keletkező, nem selejtezhető iratok készítésekor azok tartós megőrzését lehetővé tevő eszközöket, anyagokat és eljárásokat alkalmazni; e) az elintézett ügyek iratait az irattári terv szerinti rendszerezés és válogatás pontosságának ellenőrzése mellett irattárában elhelyezni, s irattári anyagának szakszerű és biztonságos megőrzéséről, valamint használatra bocsátásáról gondoskodni; f) irattári anyagának selejtezhető részét, az irattári tervben megjelölt irattári őrzési idő letelte után, a szerv nem selejtezhető

7 7 Települési Portál Portál rendszer Az önkormányzati ASP1.0 projektben az ASP Portálrendszer részének három portálmegoldás tekinthető: Települési portálok: az önkormányzatok helyi információs, tájékoztató felülete Elektronikus Ügyintézési Portál: az elektronikus ügyintézés helyszíne ASP tájékoztató honlap: az önkormányzati alkalmazásközpont portálja A Települési portál az ASP iratainak átvételére jogosult közlevéltár engedélyével kiselejtezni; g) a nem selejtezhető irattári tételekbe tartozó iratokat a kapcsolódó nyilvántartásokkal és segédletekkel együtt saját költségén az illetékes közlevéltárnak átadni. (2) Elektronikus iratkezelés esetén a közfeladatot ellátó szerv kizárólag olyan iratkezelési szoftvert alkalmazhat, amely a külön jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelel és tanúsítvánnyal rendelkezik. Az iratkezelő szakrendszer megfelel a közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftverekkel szemben támasztott követelményekről szóló 27/2014. (IV. 18.) KIM rendeletben, a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII.29.) Korm. rendeletben, valamint az önkormányzati hivatalok egységes irattári tervének kialakításáról szóló 78/2012. (XII.28.) BM rendeletben foglalt előírásoknak Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló évi CXII. törvény 26. (1) Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek (a továbbiakban együtt: közfeladatot ellátó szerv) lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot az e törvényben

8 8 Hagyatéki leltárrendszer projektben elsősorban hírközlő, információs, tájékoztató feladatokat tölt be, a települést mutatja be, aktuális híreket és információkat közöl az állampolgárok számára. Az Elektronikus Ügyintézési Portál az ASP központban működő szakrendszerekhez kapcsolódó ügyfél oldali elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat tartalmazza. Az ASP tájékoztató honlap az önkormányzatok számára tartalmaz tájékoztató információkat a csatlakozás módjáról, a szakrendszerek működéséről. Az ASP1.0 projektben a Portálrendszerre vonatkozóan követelményként fogalmazódott meg az akadálymentes felület biztosítása. A portálok oldalainak felépítése akadálymentesség tekintetében a WCAG 2.0 ajánlásának felel meg, a Települési Portál tartalmaz a látássérültek számára nagykontrasztú változatot. Az ASP2.0 projektben, mivel ezen rendszerek továbbfejlesztése történik meg, szintén alapértelmezett követelmény az akadálymentes felület biztosítása. A hagyatéki leltárrendszer az önkormányzatok hagyatéki ügyekkel kapcsolatos nyilvántartási és ügyintézési feladatait támogatja. A rögzített adatok alapján elkészíti a szükséges ügyiratokat, és a törvényi előírásoknak megfelelően létrehozza a hagyatéki leltárt. A rendszerben rögzítésre kerülhetnek az örökhagyó, a hagyaték, az érdekeltek adatai, amelyek így a nyilvántartás részét meghatározott kivételekkel erre irányuló igény alapján bárki megismerhesse. Mötv. 51. (2) A saját honlappal rendelkező önkormányzat rendeletét a honlapján is közzé teszi. A hagyatéki eljárásról szóló évi XXXVIII. törvény 3. (1) A hagyatéki eljárást - a (2) bekezdésben foglalt eljárási cselekmények kivételével - a közjegyző folytatja le. (2) Ha e törvény úgy rendelkezik, az adott eljárási cselekményre a jegyzőnek van hatásköre. 19. (4) A jegyző az eljárás megindulását követő nyolc napon belül megkezdi a leltározást. 21. (1) A leltározást - a (2)-(3) bekezdés kivételével - a jegyző

9 9 Elektronikus ügyintézési (ELÜGY) Portál fogják képezni. A rögzített adatok alapján pedig esetenként elkészíthető a hagyatéki leltárnyomtatvány. Az ELÜGY portál az önkormányzati ASP rendszert igénybe vevő önkormányzatok, a lakosság és a vállalkozások számára lehetőséget biztosít az önkormányzat által választatott szakrendszeri alkalmazásokhoz kialakított elektronikusan elérhető szolgáltatások igénybe vételére. Igénybe vehető elektronikus ügyintézési szolgáltatások: ügyindítás ügykövetés adóegyenleg lekérdezés végzi. 22. (1) A hagyatéki leltárt - a (2) bekezdés kivételével - az erre a célra rendszeresített, külön jogszabályban megállapított nyomtatvány kitöltésével kell elkészíteni. A hagyatéki eljárás egyes cselekményeiről szóló 29/2010. (XII. 31.) KIM rendelet 1. (1) A hagyatéki leltár elkészítéséhez kitöltendő nyomtatvány (a továbbiakban: nyomtatvány) adattartalmát az 1. melléklet, a hagyatéki eljárási igazolás adattartalmát a 2. melléklet tartalmazza. (2) A nyomtatványt a leltárt készítő az eljárása során felvett adatokkal elektronikus úton tölti ki, a nyomtatványt kitöltése után kinyomtatja és aláírásával, valamint bélyegzőlenyomatával látja el. 2. (1) Az igazságügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a nyomtatványt a minisztérium honlapján közzéteszi és a kitöltéséhez szükséges feltételeket biztosítja. Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló évi CCXXII. törvény elektronikus ügyintézést biztosító szerv: a) az államigazgatási szervek, b) a helyi önkormányzat, 25. (3) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv köteles olyan, elektronikus ügyintézést biztosító információs rendszer működtetésére, amely biztosítja legalább a) az ügyfél ügyintézési rendelkezésének lekérdezését, b) a személyre szabott ügyintézési

10 10 felületen keresztül történő ügyintézés lehetőségét, c) elektronikus azonosításhoz kötött szolgáltatás nyújtása esetén a központi azonosítási ügynök szolgáltatáson keresztül elérhető elektronikus azonosítási megoldások ügyfél általi használatát, d) a Kormány rendeletében meghatározott biztonságos kézbesítési szolgáltatáson keresztül történő kézbesítést, a neki címzett üzenetek fogadását, e) az ügyfél által elektronikus úton tett jognyilatkozatok, elküldött iratok kézhezvételének jogszabályban meghatározott módon történő haladéktalan igazolását, f) a legalább fokozott biztonságú és közigazgatási követelményeknek megfelelő elektronikus aláírással ellátott, illetve elektronikus bélyegzővel ellátott elektronikus dokumentumok feldolgozását, g) e törvény szerint hitelesített dokumentumok előállítását, h) az ügyfél részére kézbesítendő iratok kézbesítését a 14. szerint valamennyi típusú kézbesítés útján, i) az pont a) i) alpontjában foglalt szervek esetében az eljárásért fizetendő terhek elektronikus fizetését, és j) az elektronikus űrlapkitöltéstámogatási szolgáltatással létrehozott elektronikus űrlapok kezelését. c) Szakrendszeri csatlakozás interfészes csatlakozás A csatlakozás módjának meghatározását az önkormányzati ASP rendszerről szóló kormányrendelet szabályozta.

11 11 d) Adatkezelési szabályok Az önkormányzati ASP rendszerre vonatkozó szabályozás nem változtatja meg az önkormányzatnál képződött adatok megismerhetőségére vonatkozó rendelkezéseket. Ebből adódóan az önkormányzati ASP rendszer kapcsán minden állami szerv és szereplő továbbra is csak azoknak az adatoknak a megismerésére jogosult, amelyek megismerésére a hatályos jogi környezetben is lehetősége van. Az önkormányzati adattárházzal kapcsolatban szükséges kiemelni továbbá, hogy a Magyar Államkincstár semmilyen többletjogosítványt nem kap: az Áht. 68/B. -a a helyi önkormányzat gazdálkodását gyakorlatilag teljes körben megismerheti most is. Az Áht alapján a helyi önkormányzatok az Áht.-ban és az Ávr.-ben meghatározott adatszolgáltatásokat teljesítenek. Ehhez a Kincstár bármilyen elektronikus megoldást rendszeresíthet most is (Áht (2) bekezdése): a Kincstár okirati mintát, nyomtatványt, elektronikus űrlapot alkalmazhat, illetve a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter jóváhagyásával rendszeresíthet. Az Ávr a értelmében pl. az állami támogatásokkal összefüggő adatszolgáltatást most is a Kincstár által működtetett információs rendszer útján elektronikusan kell teljesíteni. e) Tájékoztató a csatlakozási határidőkről: A csatlakozási határidők vonatkozásában a kormányrendelet az alábbi három határidőt írta elő: I. ütem január 1. Azok az önkormányzatok, akik rendelkeztek megfelelő internetes sávszélességgel. A szélessávú internettel kapcsolatos felmérést a NISZ végezte. II. ütem október október elsejével az önkormányzati adó rendszerhez csatlakoznia kellett valamennyi önkormányzatnak. A helyi adókról szóló évi C. törvény 44. -a értelmében az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adókat és adók módjára behajtandó köztartozásokat kizárólag a Magyar Államkincstár által rendelkezésre bocsátott számítógépes programrendszerrel lehet nyilvántartani. A kormányrendelet kimondja, hogy e alkalmazásában az önkormányzati ASP rendszer önkormányzati adó szakrendszerét a Magyar ÁllamKincstár által rendelkezésre bocsátott számítógépes programrendszernek kell tekinteni. III. ütem január január elsejéig az önkormányzati ASP rendszer valamennyi szakrendszeréhez csatlakoznia kellett az összes önkormányzatnak. A csatlakozás interfészes rendszercsatlakozással történt, melyet az önkormányzatnak kellett vállalnia (az önkormányzat költségvetésében szerepelt ez a tétel), a kiépítéssel kapcsolatos ellenőrzés és minőségbiztosítási feladatai az e-közigazgatásért felelős miniszter határköre. Önkormányzatunk: január 1. napjával csatlakozott az ASP gazdálkodási szakrendszeréhez és az ASP önkormányzati adórendszeréhez, majd január 1-jéig megtörtént az önkormányzati ASP rendszer valamennyi szakrendszeréhez való csatlakozásunk. - Az önkormányzati települési portál-hoz való csatlakozási határidő még nem járt le, annak kidolgozásán még dolgozunk.

12 12 A központi ASP rendszerhez való csatlakozás a technikai feladatok elvégzésén túl egyéb adminisztrációs feladatok teljesítésének elvégzésével is járt/jár: évi L törvény alapján önkormányzatunk elérte a kötelezően előírt 2 -es biztonsági szintet, melynek érdekében az alábbi fizikai és adminisztratív intézkedéseket végeztük el: Fizikai intézkedések: - Számítógépek, szerverek és hálózati eszközök karbantartás (portalanítás, hővezető paszta csere), - Hálózati vezetékek struktúrált elrendezése, - ASP szakrendszerek stabil működéséhez szükséges 1000 Mbit/másodperces belső hálózat kiépítése, - NISZ Zrt. által előírt csillagpontos hálózat kivitelezése (hálózati központtól egy vezetéken egy számítógép lehetséges, köztes eszközt nem lehet beiktatni), - Hibás vezetékek és csatlakozók cseréje, - Irodák vezetékeinek elrejtése, felesleges, nem használt vezetékek megszüntetése, - Hálózati elosztó szekrények karbantartása fejlesztése az ASP Rendszer szükségleteihez mérve, - Szünetmentes, földelt hálózati elosztószekrény kivitelezése. Adminisztratív intézkedések: - Internetes hálózati térkép elkészítése, - Szoftver, hardver, központi rendszerek, adathordozók és felhasználói nyilvántartások elkészítése, vezetése, - Számítógépes hardver leltár elkészítése, - Információ Biztonsági Szabályzat véglegesítése, - E-közig,- és a NISZ Zrt. által kiadott információ biztonsági feladatok elvégzése, - Cselekvési terv készítése a rövid, közép és hosszú távú elvégzendő feladatokról. Az elkészült és Információ Biztonsági Szabályzat 4. számú mellékletében leírt cselekvési terv tartalmazza mindazon feladatokat, amelyeket az önkormányzatnak meg kell valósítania az ASP szolgáltatások igénybevételéhez. Ezen intézkedések közül az egyik legfontosabb az Információbiztonsági Felelős kötelező kinevezése vagy megbízása, akinek a közeljövőben számos feladatot kellene ellátnia a hivatali adminisztratív védelmének kiépítése, a szabályzatok változáskövetése és egyéb információbiztonsági feladatok kapcsán. Azért, hogy az önkormányzat a továbbiakban is megfeleljen a jogszabályban előírt 2 -es biztonsági szintnek, a Információ Biztonság Szabályzatnak és az ASP informatikai és a projekt feltételeinek, - az alábbi rövid, közép, és hosszú távú intézkedéseket kell még megvalósítania, melyek anyagi költségekkel is járnak. Az első szint teljesítéséhez sikerült pályázati forrást szereznünk, de arról, hogy a további (kötelezően) előírt szintek teljesítéséhez az állam biztosít-e bármilyen forrást, vagy az teljes egészében az önkormányzatokat terhelik, jelenleg nincs semmiféle információnk.

13 13 Rövid távú intézkedések (Határidő: ) - Kötelező kinevezni Információbiztonsági Felelőst (bár az eddigi teendőket a jelenleg megbízott informatikusunk hibátlanul teljesítette, ő nem nevezhető ki, mert - egyenlőre - nem azzal a szakirányú iskolai végzettséggel rendelkezik, amit a jogszabályok az információbiztonsági felelősnek előírnak), - Felhasználók biztonságtudatosságának növelése, információbiztonsággal kapcsolatos oktatási, képzési feladatok ellátása, - Belépési jogosultságot igazoló dokumentumok kiállítása és a belépések folyamatos ellenőrzése (szerver szobába, illetve az irodákba való belépések), - Fizikai hozzáférések felügyeletének megvalósítása, - Létesítménybe bevitt, és onnan kihozott informatikai eszközök ellenőrzése, nyilvántartás vezetése, - Karbantartással kapcsolatos folyamatok részletes szabályozása, - Szerverek és hálózati eszközök fizikai védelme (fizikailag falakkal elhatárolt szoba kialakítása az eszközöknek adatbiztonság érdekében, poroltóval és tűzjelzővel felszerelt tűz gátló falakkal és ajtóval ellátott helyiség kialakítása). Közép távú intézkedések: Középtávon azokat a feladatokat kellett meghatározni, amelyek megoldása jelentősebb beruházási igénnyel rendelkeznek, és elvégzésük a törvényi kötelezettség hatálya alá esik. Ide kellett besorolni az olyan jellegű biztonsági fenyegetettségek kivédésére alkalmas tevékenységeket, melyek a Hivatal működését negatív irányban befolyásolják, és elhárításuk rövidtávon nem lehetséges. Jellemzően egy-két évet foglal magába. - Elektronikus információs rendszerek biztonsági osztályba sorolása, a Hatósággal történő kapcsolattartás menedzselése az ASP rendszerek bevezetését követően, Határidő: Hiányzó szabályozási környezet megteremtése és az abban foglaltak érvényre juttatása Határidő: Hosszú távú intézkedések: (Határidő: 5 éven belül) Hosszútávon azokat a feladatokat kell meghatározni, amelyek megoldása az informatikai biztonság növelése érdekében jelentősebb erőforrás ráfordítást igényel, ám nem szükséges azonnali beavatkozás. Ide lehet venni pl. olyan automatizmusokat, kontroll pontokat, melyek jelentősen megkönnyítik a munkavégzést, átláthatóbbá és biztonságosabbá válik a működés. - Az elektronikus információs rendszerek számára független áramellátással támogatott észlelő, az informatikai eszközökhöz megfelelő tűzelfojtó berendezések alkalmazása és karbantartása, - Fizikai belépést ellenőrző eszköz telepítése és üzemeltetése, - Automatikus vészvilágítási rendszer alkalmazása és karbantartása, - Víz-, és más, csővezetéken szállított anyag okozta kár elleni védelem megvalósítása, - Hőmérséklet- és páratartalom ellenőrző berendezések beüzemelése és folyamatos üzemeltetése.

14 14 Önkormányzatot terhelő - eddig ismert várható költségek, rövid távon (2018 év végéig) megvalósítandó feladatok, azaz : - Szerver szoba kialakítás (biztonságos elkerítése): kb. 700 ezer forint. - Információbiztonsági Felelős kötelező kinevezése vagy megbízási díjjal történő alkalmazása: (- Kit lehet kijelölni elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személynek? Elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személy az lehet, aki felsőfokú végzettséggel, és az alábbi 5 képzettség közül legalább 1-gyel vagy a lejjebb felsorolt 5 releváns szakterület közül legalább 5 év tapasztalattal rendelkezik: Nemzeti Közszolgálati Egyetem elfogadható képesítése: elektronikus információbiztonsági vezető ISACA elfogadható képesítései: CertifiedInformation Systems Auditor (CISA) CertifiedInformationSecurity Manager (CISM) Certified in RIsk and Information Systems Control (CRISC) (ISC)2 elfogadható képesítése: CertifiedInformation Systems Security Professional (CISSP) Releváns szakterületnek minősül: információbiztonsági irányítási rendszer tervezése, kialakítása, működtetése információbiztonsági ellenőrzés vagy felügyelet információbiztonsági kockázatelemzés információbiztonsági tanúsítás információbiztonsági tesztelés (etikus hacker tevékenység. - Mi az - eddig ismert - feladata az elektronikus információs rendszerek biztonságáért felelős személynek? Elkészíti és naprakészen tartja a szervezet informatikai biztonsági szabályzatát, A szervezet elektronikus információs rendszereit - adatszintű megközelítéssel - a bizalmasság, sértetlenség és rendelkezésre állás elve szerint 1-től 5-ig terjedő skálán biztonsági osztályba sorolja, A fejlesztést végző, üzemeltetést végző, üzemeltetésért felelős és információbiztonságért felelős szervezeti egységeket - ha ezek az érintett szervezetnél léteznek - 1-től 5-ig terjedő skálán külön biztonsági szintbe sorolja, Feltárja az azonosított elektronikus információs rendszerek adminisztratív, fizikai és logikai védelmi helyzetét, illetve az önálló biztonsági szintbe sorolt szervezeti egységek védelmi helyzetét, Ha az aktuális védelmi helyzet a biztonsági osztályokhoz vagy szintekhez jogszabályban megkövetelt védelmi helyzetnek pillanatnyilag nem felel meg, cselekvési tervet készít a hiányosságok megszüntetése,

15 15 Gondoskodik az informatikai biztonsági szabályzat folyamatos betartásáról és a cselekvési terv végrehajtásáról, jelentéseket készít róla a felsőbb szerveknek. K é r j ü k a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy tájékoztatónkat vegye tudomásul. Földes, május 23. Dr. Vinczéné Kiss Marianna jegyző