Tájékoztató az ASP rendszerrel kapcsolatban

Átírás

1 1 Tájékoztató az ASP rendszerrel kapcsolatban augusztus 15.

2 2 1. Célok I. Előzmények Az elektronikus közigazgatás kiterjesztésének lényegi eleme az önkormányzatoknál folyó, lényegében a teljes lakosságot érintő közigazgatási munka informatikai eszközökkel történő támogatása. Az önkormányzati feladatellátás egységességének biztosítása, az ország pénzügyi stabilitásának megőrzése érdekében a feladatellátáshoz az állam ad központi információs rendszer szintű támogatást. Az önkormányzatok számára, az állampolgárok magas színvonalú kiszolgálása érdekében gazdaságosabb és hatékonyabb az ASP technológia alkalmazása, melynek lényege, hogy az önkormányzat nem magát a számítógépes programot vásárolja meg, telepíti fel gépeire és kezdi el annak használatát, hanem egy szolgáltató központtól szolgáltatásként veszi igénybe az alkalmazásokat, s így biztosítja ügyfelei hatékony kiszolgálását és a szakfeladatok ellátásának informatikai támogatását. Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló évi CCXXII. törvény rendelkezései alapján az elektronikus ügyintézésre kötelezett szerveknek így az önkormányzatoknak is legkésőbb január elsejétől biztosítaniuk kell a törvényben előírtak szerint (25. ) az e-ügyintézés lehetőségét. Az állam által ingyenesen biztosított önkormányzati ASP rendszer ezeket a képességeket az önkormányzatnál rendszercsatlakozás esetén megteremti. Ehhez mindössze megfelelő internet-kapcsolatra és egy böngészővel ellátott számítógépre van szükség, az önkormányzatnak a saját számítógépén semmit nem kell telepítenie, e helyett a böngésző segítségével, távoli azonosítás használatával lép be a szolgáltatásba. A böngészőben megnyíló felületen minden önkormányzat egységes formában férhet hozzá a nyújtott szolgáltatásokhoz, és bár az adatok tárolása központilag történik minden önkormányzat csak a saját adataihoz fér hozzá. Az ASP technológia segítségével történő önkormányzati feladatellátás-támogatás kiterjesztése két lépcsőben valósul meg: a) az önkormányzatok önkéntes részvételével (ASP1 projekt); b) az önkormányzatok kötelező részvételével, országos kiterjesztés (ASP 2.0 projekt). a) Az ASP1 projekt Az önkormányzatok önkéntes részvételével történő feladattámogatáshoz szükséges fejlesztések megvalósítása uniós támogatással történt a közép-magyarországi régióban. A projekt célja az ASP rendszer kialakítása volt; azzal, hogy ahhoz az önkormányzatok önkéntesen csatlakozhattak. A projekt megvalósítása kapcsán az alábbi szakrendszeri szolgáltatások jöttek létre: keretrendszer, gazdálkodási rendszer, ingatlan-vagyonkataszter rendszer, önkormányzati adó rendszer, iratkezelő rendszer, önkormányzati és elektronikus ügyintézési portálrendszer, ipar- és kereskedelmi rendszer. Az egyes szakrendszerek az önkormányzat egy-egy, jogszabályban rögzített feladatának informatikai támogatását látják el. Az önkormányzati ASP központról és a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról szóló 62/2015. (III. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) megteremtette az ASP rendszer működtetésének jogi, szervezeti

3 3 és felelősségi keretét. Az ASP központ működtetőjeként a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) került kijelölésre, az ASP központ informatikai üzemeltetésért a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: NISZ Zrt.) felelős. A 2,8 Mrd Ft összegű projekt keretében elkészült a keretrendszer, 6 szakrendszer, 11 önkormányzat csatlakoztatása, és ASP 2.0 megalapozó tanulmány és felmérés. A projektidőszak alatt a közép-magyarországi régióból 11 önkormányzat csatlakozott a rendszerhez önkéntesen, majd a projektidőszak végén további 44 önkormányzat vette igénybe július 1-től az ASP rendszer által nyújtott szolgáltatásokat. Ezen önkormányzatok az ASP szolgáltatás helyi bevezetésének támogatását a KMOP pályázaton elnyert forrásból biztosították. Szintén önkéntes alapon január 1-jével a projekten kívül az ASP portfólió részleges bevezetésével csatlakozott újabb 44 önkormányzat. b) Az országos kiterjesztés az ASP2 projekt Az ASP1 projekt alatt az önkormányzati ASP rendszerhez való általánosan kötelező csatlakozás, az önkormányzati ASP rendszerben keresztül elérhető szoftverek kötelező alkalmazása nem volt jogszabályban előírva, a csatlakozás az önkormányzatok önkéntes döntésén alapult. Az elektronikus közigazgatás kiterjesztésével kapcsolatos feladatokról szóló 1743/2014. (XII. 15.) Korm. határozat 11. pontja ugyanakkor felhívta a belügyminisztert és a nemzetgazdasági minisztert, hogy az EKOP jelű, O nkormányzati ASP központ felállítása című kiemelt projekt keretében megvalósuló fejlesztés országos kiterjesztését készítse elő. Az országos kiterjesztés előkészítése, valamint az ASP1 projekt továbbfejlesztése az ASP 2.0 projekt keretében történik. II. Az ASP 2.0 projekt Az Alaptörvény 34. cikkére tekintettel önkormányzati feladat ellátására egységes informatikai rendszer kötelező alkalmazásának központi előírása csak törvényi szinten lehetséges. A törvényi alapot a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény módosításáról szóló évi LIV. törvény teremti meg az Mötv ának módosításával. A törvény alapján az önkormányzati ASP rendszer lényegi eleme az ún. önkormányzati adattárház létrehozása. A törvény értelmében az önkormányzati adattárházat a Kormány rendeletében kijelölt szerv az önkormányzati eladósodási folyamatok megindulásának felismerése és megakadályozása, a közpénzek önkormányzati felhasználása, a feladatfinanszírozás és a likviditási helyzet folyamatos nyomon követése céljából, a helyi önkormányzat gazdálkodási feladatainak támogatása és a folyamatos állami pénzügyi ellenőrzés feltételeinek biztosítása érdekében üzemelteti. Az adattárház adatai tehát nem csak az önkormányzati, hanem a kormányzati döntések előkészítését is szolgálják. A törvény az önkormányzati ASP rendszerhez való csatlakozás módjának, a csatlakozás végső határidejének, az önkormányzati ASP rendszer szakrendszereinek, az önkormányzati adattárházat működtető szervnek, az önkormányzati adattár adatainak forrásának és az önkormányzati adattárházból történő adatlekérdezés, adatösszegzés és adatszolgáltatás feltételeinek meghatározását kormányrendeleti szintre utalja.

4 4 A szabályozás lényegi elemei a következők. a) A feladatellátás megoszlása A tervezet értelmében az önkormányzati ASP rendszer működtetője a Kincstár, az üzemeltetéssel, és a (tovább)fejlesztéssel kapcsolatos fenntartási feladatok a Kincstár és a NISZ Zrt., valamint a NISZ Zrt. 100%-os tulajdonában lévő IdomSoft Informatikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: IdomSoft Zrt.) között oszlanak meg. Az önkormányzati adattárház működtetője szintén a Kincstár. b) Az önkormányzati ASP rendszer szakrendszerei A törvény értelmében az önkormányzati ASP rendszer a kötelező önkormányzati feladatok ellátását támogatja. Az egyes szakrendszerek által támogatott feladatokat az alábbi táblázat szemlélteti. SZAKRENDS ZER Adó szakrendszer Gazdálkodási szakrendszer FUNKCIÓ, FELADAT Biztosítja a települési (helyi) önkormányzatok hatáskörébe tartozó központi és helyi adók, az adók módjára behajtandó köztartozások, díjak, valamint pótlékok, bírságok, továbbá az államigazgatási eljárási illeték nyilvántartását, elszámolását, kezelését; Lehetővé teszi az adókötelezettségek teljesítésével kapcsolatos ügyek elektronikus úton történő intézését. A települési önkormányzatok és az irányításuk alá tartozó költségvetési szervek gazdálkodási tevékenységét támogatja. A Gazdálkodási szakrendszer 4 modulja: Központi Analitikai Számviteli és Pénzügyi Rendszer Tárgyi eszköz és készletnyilvántartó modul Költségvetési, tervezési és beszámoló készítő modul A feladat ellátásának jogszabályi alapja Alaptörvény 32. cikk (1) A helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között h) dönt a helyi fajtájáról és mértékéről; A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) 13. (1) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen: 13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok; A helyi adókról szóló évi C. törvény (Htv.) 44. (1) és (2) bekezdése. (1) Az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adókat és adók módjára behajtandó köztartozásokat kizárólag a kincstár által rendelkezésre bocsátott számítógépes programrendszerrel lehet nyilvántartani. (2) Ha az önkormányzat június 30-án nem a kincstár által rendelkezésre bocsátott számítógépes programrendszert használta, akkor esetében az (1) bekezdés szerinti rendelkezést csak október 1-jétől kell alkalmazni. Alaptörvény 32. cikk (1) A helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között f) meghatározza költségvetését, annak alapján önállóan gazdálkodik; g) e célra felhasználható vagyonával és bevételeivel kötelező feladatai ellátásának veszélyeztetése nélkül vállalkozást folytathat;

5 5 Ingatlanvagyonkataszter szakrendszer Vezetői Információs Rendszer Az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény (Áht.) 6/C. (1) A helyi önkormányzat bevételeit és kiadásait a helyi önkormányzat költségvetése tartalmazza. A helyi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról az önkormányzati hivatal gondoskodik. Az önkormányzat tulajdonában vagy vagyonkezelésében lévő ingatlanok nyilvántartása. Az ingatlanvagyon-kataszter szakrendszer funkciói: Kataszter-kezelés Bruttó érték és becsült érték nyilvántartás Táblázatos és fix riportok Statisztikák elkészítése Kataszterek egyéb hibalistái Egyeztetés az eszköznyilvántartással A nemzeti vagyonról szóló évi CXCVI. törvény 10. (1) A nemzeti vagyont, annak értékét és változásait a tulajdonosi joggyakorló nyilvántartja. Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló évi XXXIII. törvény 42. Az önkormányzat a vagyonát jogszabályban meghatározott módon köteles nyilvántartani, értékelni és teljesíteni az előírt adatszolgáltatást. Ipar-, és kereskedelmi szakrendszer Iratkezelő szakrendszer Biztosítja az önkormányzati hatáskörbe utalt ipari-, és kereskedelmi igazgatási ügyek ügyintézésének teljes körű elektronikus támogatását, és az adatok nyilvántartását. Támogatja a jogszabályokban meghatározott KSH és egyéb rendszeres vagy eseti adatszolgáltatások, közzétételi feladatok elektronikus úton történő teljesítését. Az önkormányzati iratkezelési és általános ügyintézési tevékenységek támogatása, a vonatkozó jogszabályokban előírt funkcionalitás biztosításával. Az ASP rendszeren belül önálló szakrendszerként, illetve ASP keretén belül működő más szakrendszerekkel integrált módon is használható. Az Iratkezelő szakrendszer főbb funkciói: A szakrendszer az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet szerint tartja nyilván a kataszterek adatait. Az önkormányzatok kereskedelmi feladatát meghatározó jogszabályok például: A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet A telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 57/2013. (II. 27.) Korm. rendelet A zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelete A szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet A vásárokról, a piacokról, és a bevásárlóközpontokról szóló 55/2009. (III. 13.) Korm. rendelet A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló évi LXVI. törvény közfeladatot ellátó szerv: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv és személy; 9. (1) A közfeladatot ellátó szerv köteles

6 6 Küldemények átvétele Felbontás Érkeztetés Szignálás Előzményezés Iktatás Kiadmányozás Postázás Expediálás Irattározás Selejtezés Levéltárba adás Archiválás Belső iratküldések a) a hozzá érkezett és az általa készített iratokat az érkezés, illetve a keletkezés időpontjában nyilvántartásba venni; b) a nyilvántartást és az ahhoz kapcsolódó az irattári anyag áttekinthetőségét szolgáló ügyviteli segédleteket levéltári célra is használható módon vezetni; c) az ügyintézés során a selejtezhető, valamint a maradandó értékű, s ezért nem selejtezhető iratokat az irattári terv megfelelő tételébe besorolni, a tétel jelét az iraton feltüntetni, és azt a nyilvántartásba bejegyezni; d) a nála keletkező, nem selejtezhető iratok készítésekor azok tartós megőrzését lehetővé tevő eszközöket, anyagokat és eljárásokat alkalmazni; e) az elintézett ügyek iratait az irattári terv szerinti rendszerezés és válogatás pontosságának ellenőrzése mellett irattárában elhelyezni, s irattári anyagának szakszerű és biztonságos megőrzéséről, valamint használatra bocsátásáról gondoskodni; f) irattári anyagának selejtezhető részét, az irattári tervben megjelölt irattári őrzési idő letelte után, a szerv nem selejtezhető iratainak átvételére jogosult közlevéltár engedélyével kiselejtezni; g) a nem selejtezhető irattári tételekbe tartozó iratokat a kapcsolódó nyilvántartásokkal és segédletekkel együtt saját költségén az illetékes közlevéltárnak átadni. (2) Elektronikus iratkezelés esetén a közfeladatot ellátó szerv kizárólag olyan iratkezelési szoftvert alkalmazhat, amely a külön jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelel és tanúsítvánnyal rendelkezik. Az iratkezelő szakrendszer megfelel a közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftverekkel szemben támasztott követelményekről szóló 27/2014. (IV. 18.) KIM rendeletben, a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII.29.) Korm. rendeletben, valamint az önkormányzati hivatalok egységes irattári tervének kialakításáról szóló 78/2012. (XII.28.) BM rendeletben foglalt előírásoknak. Portálrendszer, Települési Portál Az önkormányzati ASP1.0 projektben az ASP Portálrendszer részének három portálmegoldás tekinthető: Települési portálok: az önkormányzatok helyi információs, tájékoztató felülete Elektronikus Ügyintézési Portál: az elektronikus ügyintézés helyszíne ASP tájékoztató honlap: az önkormányzati alkalmazásközpont portálja A Települési portál az ASP projektben elsősorban hírközlő, információs, tájékoztató feladatokat tölt be, a települést mutatja be, aktuális híreket és információkat közöl az állampolgárok számára. Az Elektronikus Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló évi CXII. törvény 26. (1) Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek (a továbbiakban együtt: közfeladatot ellátó szerv) lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot az e törvényben meghatározott kivételekkel erre irányuló igény alapján bárki megismerhesse. Mötv. 51. (2) A saját honlappal rendelkező

7 7 Elektronikus ügyintézési (ELÜGY) Portál Hagyatéki leltárrendszer Ügyintézési Portál az ASP központban működő szakrendszerekhez kapcsolódó ügyfél oldali elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat tartalmazza. Az ASP tájékoztató honlap az önkormányzatok számára tartalmaz tájékoztató információkat a csatlakozás módjáról, a szakrendszerek működéséről. Az ASP1.0 projektben a Portálrendszerre vonatkozóan követelményként fogalmazódott meg az akadálymentes felület biztosítása. A portálok oldalainak felépítése akadálymentesség tekintetében a WCAG 2.0 ajánlásának felel meg, a Települési Portál tartalmaz a látássérültek számára nagykontrasztú változatot. Az ASP2.0 projektben, mivel ezen rendszerek továbbfejlesztése történik meg, szintén alapértelmezett követelmény az akadálymentes felület biztosítása. Az ELÜGY portál az önkormányzati ASP rendszert igénybe vevő önkormányzatok, a lakosság és a vállalkozások számára lehetőséget biztosít az önkormányzat által választott szakrendszeri alkalmazásokhoz kialakított, elektronikusan elérhető szolgáltatások igénybe vételére. Igénybe vehető elektronikus ügyintézési szolgáltatások: ügyindítás ügykövetés adóegyenleg lekérdezés. A hagyatéki leltárrendszer az önkormányzatok hagyatéki ügyekkel kapcsolatos nyilvántartási és önkormányzat rendeletét a honlapján is közzéteszi. Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló évi CCXXII. törvény elektronikus ügyintézést biztosító szerv: a) az államigazgatási szervek, b) a helyi önkormányzat, 25. (3) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv köteles olyan, elektronikus ügyintézést biztosító információs rendszer működtetésére, amely biztosítja legalább a) az ügyfél ügyintézési rendelkezésének lekérdezését, b) a személyre szabott ügyintézési felületen keresztül történő ügyintézés lehetőségét, c) elektronikus azonosításhoz kötött szolgáltatás nyújtása esetén a központi azonosítási ügynök szolgáltatáson keresztül elérhető elektronikus azonosítási megoldások ügyfél általi használatát, d) a Kormány rendeletében meghatározott biztonságos kézbesítési szolgáltatáson keresztül történő kézbesítést, a neki címzett üzenetek fogadását, e) az ügyfél által elektronikus úton tett jognyilatkozatok, elküldött iratok kézhezvételének jogszabályban meghatározott módon történő haladéktalan igazolását, f) a legalább fokozott biztonságú és közigazgatási követelményeknek megfelelő elektronikus aláírással ellátott, illetve elektronikus bélyegzővel ellátott elektronikus dokumentumok feldolgozását, g) e törvény szerint hitelesített dokumentumok előállítását, h) az ügyfél részére kézbesítendő iratok kézbesítését a 14. szerint valamennyi típusú kézbesítés útján, i) az pont a) i) alpontjában foglalt szervek esetében az eljárásért fizetendő terhek elektronikus fizetését, és j) az elektronikus űrlapkitöltés-támogatási szolgáltatással létrehozott elektronikus űrlapok kezelését. A hagyatéki eljárásról szóló évi XXXVIII. törvény

8 8 ügyintézési feladatait támogatja. A rögzített adatok alapján elkészíti a szükséges ügyiratokat, és a törvényi előírásoknak megfelelően létrehozza a hagyatéki leltárt. A rendszerben rögzítésre kerülhetnek az örökhagyó, a hagyaték, az érdekeltek adatai, amelyek így a nyilvántartás részét fogják képezni. A rögzített adatok alapján pedig esetenként elkészíthető a hagyatéki leltárnyomtatvány. 3. (1) A hagyatéki eljárást - a (2) bekezdésben foglalt eljárási cselekmények kivételével - a közjegyző folytatja le. (2) Ha e törvény úgy rendelkezik, az adott eljárási cselekményre a jegyzőnek van hatásköre. 19. (4) A jegyző az eljárás megindulását követő nyolc napon belül megkezdi a leltározást. 21. (1) A leltározást - a (2)-(3) bekezdés kivételével - a jegyző végzi. 22. (1) A hagyatéki leltárt - a (2) bekezdés kivételével - az erre a célra rendszeresített, külön jogszabályban megállapított nyomtatvány kitöltésével kell elkészíteni. A hagyatéki eljárás egyes cselekményeiről szóló 29/2010. (XII. 31.) KIM rendelet 1. (1) A hagyatéki leltár elkészítéséhez kitöltendő nyomtatvány (a továbbiakban: nyomtatvány) adattartalmát az 1. melléklet, a hagyatéki eljárási igazolás adattartalmát a 2. melléklet tartalmazza. (2) A nyomtatványt a leltárt készítő az eljárása során felvett adatokkal elektronikus úton tölti ki, a nyomtatványt kitöltése után kinyomtatja és aláírásával, valamint bélyegzőlenyomatával látja el. 2. (1) Az igazságügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a nyomtatványt a minisztérium honlapján közzéteszi és a kitöltéséhez szükséges feltételeket biztosítja. c) Szakrendszeri csatlakozás interfészes csatlakozás A csatlakozás módjának meghatározását a törvény kormányrendeleti szintre utalja. Az előterjesztés olyan, differenciált szabályozásra tesz javaslatot, mely alapján az önkormányzati ASP rendszerhez való csatlakozás két módon lesz lehetséges. Az egyik megoldás, hogy az önkormányzat a feladata ellátásának támogatásához az önkormányzati ASP rendszer megfelelő szakrendszerét használja (rendszercsatlakozás), a másik, hogy az önkormányzat a saját informatikai rendszerének megtartása mellett abban olyan fejlesztést hajt végre, mely alapján a kormányrendelet mellékletében meghatározott egyes adatok számítógépes, automatizált adatátadás útján egy szabványosított csatolófelületen (ún. interfész-en) átadásra kerülnek az önkormányzati adattárház számára. A szabályozás alapján a csatlakozás módja alapértelmezésben rendszercsatlakozás, ez alól a szabályozás csak nagyon kevés esetben enged eltérést. (Részletesen az f) pontban kifejtettek szerint.) d) Adatkezelési szabályok

9 9 Az önkormányzati ASP rendszerre vonatkozó szabályozás nem változtatja meg az önkormányzatnál képződött adatok megismerhetőségére vonatkozó rendelkezéseket. Ebből adódóan az önkormányzati ASP rendszer kapcsán minden állami szerv és szereplő továbbra is csak azoknak az adatoknak a megismerésére jogosult, amelyek megismerésére a hatályos jogi környezetben is lehetősége van. Az önkormányzati ASP rendszer adatvédelmi garanciái kapcsán a kormányrendelet tervezete az alábbi sarokpontokat tartalmazza. 1. Az önkormányzati ASP rendszer szakrendszereiben függetlenül attól, hogy azok fizikailag mely szerveren találhatóak biztosítani kell a szakrendszerekben képződött adatok önkormányzatonkénti elkülönítését, valamint azt, hogy a szakrendszerben képződött adatokhoz csak az az adatgazda önkormányzat férhessen hozzá. 2. A szakrendszerekkel kapcsolatban mivel azok pusztán a már eleve meglévő önkormányzati feladatok ellátásának informatikai támogatására szolgálnak külön adatkezelési szabályok meghatározására nincs szükség. 3. A szakrendszeri adattárolás nem egyezik meg az önkormányzati adattárházzal. A szakrendszerben képződött adatokhoz csak az adatgazda (az érintett önkormányzat) fér hozzá, az önkormányzati adattárház egy ettől logikailag elkülönült rendszer. A csatlakozási pont az, hogy az önkormányzat rendszercsatlakozása esetén maga a szakrendszer gondoskodik arról, hogy a kormányrendelet mellékletében megjelölt, személyes adatnak vagy adótitoknak nem minősülő adatok az önkormányzati adattárházba átadásra kerüljenek. 4. Az önkormányzati adattárház személyes adatokat tehát nem kezel, így az adatkezelés törvényi szintű szabályozására nincs szükség. Az önkormányzati adattárház tulajdonképpen a jogszabály alapján a Kincstár által egyébként is kezelhető gazdálkodási adatok kezelésének egyik módja. Az önkormányzati adattárház adatainak forrása a szakrendszerekben és a Kincstár által a helyi önkormányzat gazdálkodásával összefüggésben kezelt személyes adatnak és adótitoknak nem minősülő adat. Az információs rendszerbe a helyi önkormányzatoknál keletkezett elemi adatok az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet 8. (1) bekezdése, továbbá a 3., és mellékleteiben előírt összesített adattartalommal napi gyakorisággal kerülnek betöltésre. 5. A rendelet tervezete meghatározza, hogy az önkormányzati adattárházban tárolt adatok tekintetében a Kincstár mely szervek számára milyen adatok szolgáltatására jogosult. Ez alapján a) saját feladatainak ellátásához, b) az érintett önkormányzat számára a saját adatai, valamint a helyi önkormányzat és az önkormányzati érdekszövetség számára az önkormányzatok anonimizált, összehasonlításra és elemzésre alkalmas adatainak vonatkozásában, c) a helyi önkormányzatokért, az adópolitikáért, az államháztartásért, valamint a gazdaságpolitikáért felelős miniszter, a Központi Statisztikai Hivatal és az Állami Számvevőszék számára jogszabályban rögzített feladataik ellátása céljából rendszeres és eseti adatlekérdezést, adatösszegzést és adatszolgáltatást végez. Az önkormányzati adattárházzal kapcsolatban szükséges kiemelni továbbá, hogy a Kincstár semmilyen többletjogosítványt nem kap: az Áht. 68/B. -a a helyi önkormányzat gazdálkodását gyakorlatilag teljes körben megismerheti most is Az Áht alapján a helyi önkormányzatok az Áht.-ban és az Ávr.-ben meghatározott adatszolgáltatásokat teljesítenek. Ehhez a Kincstár bármilyen elektronikus megoldást rendszeresíthet most is (Áht (2) bekezdése): a Kincstár okirati mintát, nyomtatványt, elektronikus űrlapot alkalmazhat, illetve a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter jóváhagyásával rendszeresíthet.)

10 10 Az Ávr a értelmében pl. az állami támogatásokkal összefüggő adatszolgáltatást most is a Kincstár által működtetett információs rendszer útján elektronikusan kell teljesíteni. e)) Önkormányzati oldalon jelentkező költségek A KO FOP tartalmazza az önkormányzatok részére nyújtandó támogatási konstrukciót is: csatlakoztatási konstrukció az önkormányzati ASP rendszer országos kiterjesztéséhez, melynek összege 8,5 Mrd Ft. Ebből a forrásból az eszközbeszerzési, igazgatásszervezési, adattisztítási és migrációs feladatokra mérettől, egyéb jellemzőktől függően önkormányzatonként várhatóan 4-16 millió Ft allokálható. A csatlakozási pályázat csak a rendszercsatlakozás költségeit támogatja. A pályázati konstrukció, ami a forrásmegosztás arányait is rögzíti majd, továbbá pontosítja az elszámolható költségek körét, tervezés alatt áll. A tervezetten támogatott önkormányzati oldali felkészülési tevékenységek összhangban az előző szakaszban ismertetett feladatokkal az alábbiak. Csatlakoztatási feladatok Csatlakozási igényfelmérés és tervezés Eszközök beszerzése Működésfejlesztés és szabályozási keretek kialakítása O nkormányzatok elektronikus ügyintézés O nkormányzati szakrendszerek adatminőségének javítása, migrációja Oktatás Tesztelés, élesítés Projektmenedzsment, közbeszerzés, kommunikáció O nkormányzati szakrendszerek integrációjának fejlesztése Tartalom Csatlakozási igényfelmérés és tervezés, amely önkormányzat mérettől függően egy bizonyos számú embernapnyi erőforrást jelent az önkormányzatok részéről. Eszközök beszerzése, amely magában foglalja az ASP hatékony működéséhez elengedhetetlen PC-k, nyomtatók, routerek, licencek és multifunkciós nyomtatók (nyomtató, másoló, scanner) beszerzését. O nkormányzat oldali folyamatszervezés, szabályozás (igazgatásszervezés) költségei, melyek a Működésfejlesztés és szabályozási keretek kialakítása feladatcsoport részét képezik. Elektronikus ügyintézés bevezetésével járó költségek O nkormányzati szakrendszerek adatminőségének javítása és migrációja, amely az önkormányzati mérettel arányosan növekvő költséget jelent. Oktatással kapcsolatos utazási költség, amely a kis önkormányzatok körében jelent több, és esetleg megterhelő kiadást Tesztelés és élesítés, amely önkormányzati mérettől függően eltérő költséget jelent A helyi menedzsment feladatok ellátásának költségei O nkormányzati szakrendszerek integrációjának fejlesztése, amely csak a nagy önkormányzati szegmensben (megyei jogú városok és fővárosi kerületek) értelmezett f) Csatlakozás, csatlakozási határidő A csatlakozási határidő vonatkozásában a kormányrendelet tervezete differenciált szabályozást tartalmaz. Az ASP 2.0 csatlakozások e szerint három ütemben történnek meg, az alábbiak szerint. I. ütem január 1. Csatlakozók: Azon önálló hivatalt alkotó önkormányzatok, amelyek 5000 fő alatti településen, illetve azok az önkormányzatok, amelyek közös hivatalt alkotnak és egyik település sem nagyobb, mint 5000 fő és ahol az önkormányzat rendelkezik megfelelő sávszélességgel.

11 11 A szélessávú internettel kapcsolatos felmérést a NISZ végezte. Ezek alapján a csatlakozásra kötelezettek között nincsenek azok az az önkormányzatok, ahol a NISZ felmérések alapján nem megfelelő a szélessávú internet szolgáltatás. Belekerültek azonban az ASP-hez már jelenleg is csatlakozott, gazdálkodási és az önkormányzati adó szakrendszereket igénybe vevő önkormányzatok (mindösszesen: 1649 önkormányzat). Ebben az ütemben a gazdálkodási és az önkormányzati adó rendszerhez való csatlakozás történik meg. II. ütem október október elsejével az önkormányzati adó rendszerhez csatlakozik valamennyi önkormányzat. A helyi adókról szóló évi C. törvény 44. -a értelmében az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adókat és adók módjára behajtandó köztartozásokat kizárólag a kincstár által rendelkezésre bocsátott számítógépes programrendszerrel lehet nyilvántartani; ezt legkésőbb október 1-től mindenhol alkalmazni kell. Erre figyelemmel a tervezet kimondja, hogy e alkalmazásában az önkormányzati ASP rendszer önkormányzati adó szakrendszerét a Kincstár által rendelkezésre bocsátott számítógépes programrendszernek kell tekinteni. III. ütem január január elsejéig az önkormányzati ASP rendszer valamennyi szakrendszeréhez csatlakozik az összes önkormányzat. A csatlakozásra kötelezett önkormányzat alapértelmezésben rendszercsatlakozással csatlakozhat azzal, hogy az interfészes csatlakozás kivételesen - az e-közigazgatásért felelős miniszter diszkrecionális döntése alapján lehetséges. Ebben az esetben az interfész kiépítését az önkormányzatnak kell biztosítania azzal, hogy kiépítésének minőségbiztosítási feladatait szintén az e-közigazgatásért felelős miniszter végzi. g) Csatlakozási folyamat A csatlakozó önkormányzatoknak számos technikai, ügyviteli és szabályozási feltételeknek kell megfelelniük és számos feladatot kell végrehajtaniuk annak érdekében, hogy az O nkormányzati ASP rendszeréhez csatlakozni tudjanak. A csatlakozási folyamat az alábbi szakaszokra bontható: A csatlakozás előkészítési szakasz célja az önkormányzatok felkészítése a csatlakozásra, az ASP 2.0 projekttel, Kincstárral kapcsolatos kommunikációs csatornák kiépítése, a csatlakozás helyi feladatainak megtervezése, a csatlakozási feltételek biztosításához szükséges beszerzések

12 12 megkezdése, és a Csatlakozási és szolgáltatási szerződés előkészítése, megkötése. A kapcsolattartás kiemelt színtere az ASP Tájékoztatási Portál ( A csatlakozási szakasz célja az ASP rendszerhez történő fizikai és szolgáltatásokra vonatkozó szerződéses csatlakozás, mely során az önkormányzat kialakítja az O nkormányzati ASP rendszer helyi működtetéséhez szükséges műszaki, technológiai, infrastrukturális, üzemeltetési feltételeket, sor kerül az önkormányzatok felhasználói oktatására, a bevezetett rendszerek felhasználói tesztelésére és a szükséges migrációs feladatok elvégzésére. Az éles szolgáltatás időszak célja, hogy a Kincstár a megkötött Csatlakozási és szolgáltatási szerződés és szolgáltatási szint megállapodások (SLA) mentén nyújtsa az önkormányzatoknak az önkormányzati ASP rendszer szolgáltatásait. A Csatlakoztatási időszakban mind a csatlakozó önkormányzatok, mind az ASP Központ informatikai szolgáltató (NISZ) valamint az ASP Központ működtető szervezete (Kincstár) számára számos feladat hárul: A csatlakozás előkészítési szakaszában: Kapcsolatfelvétel, önkormányzati tájékoztatás Tájékoztatási Portálon és a Kincstár által biztosított, szervezett egyéb csatornákon, fórumokon (pl. megyei tájékoztatók) Tájékoztató felületek és események menedzselése információk folyamatos frissítése, visszajelzések, kérdések fogadási rendjének kialakítása, ügyfélszolgálati funkciók biztosítása Adatbekérés igényfelmérés pl. képzési tervek összeállításához létszám és egyéb adatok bekérése, település portál igénybe vételére vonatkozó szándék felmérése ASP Szolgáltatásigénylés Csatlakozási és szolgáltatási szerződés egyéni előkészítése partnerenként Csatlakozási feladatokat megtervezése az önkormányzatok helyi tervezése, ütemezése a Kincstárral és a NISZ-szel egyeztetve Csatlakozási és szolgáltatási szerződés szerződések megkötése Ebben a szakaszban nagyon lényeges pont a megfelelő képzések biztosítása és az ehhez rendelt humán erőforrások kérdése. Ennek helyzete jelenleg a következő: a Kincsár megyei igazgatóságain kijelölésre kerültek a szakrendszeri oktatók. Az oktatók képzése, vizsgáztatása megtörtént. Az oktatással és a bevezetéssel kapcsolatos feladatok ellátására kiírt pályázatok augusztus első hetében jelennek meg. A szeptemberi indulására minden megyében rendelkezésre fog állni a szükséges humánerőforrás. A csatlakozási szakaszban: Szabályzási háttér megteremtése, szervezeti, ügyviteli változások beépítése a működési rendbe a szükséges módosítások a helyi szabályzatokon, pl. ügyviteli vagy informatikai biztonsági területen Műszaki feltételek megteremtéséhez szükséges, valamint szolgáltatásokhoz kapcsolódó (Tesztelési, migrációs stb.) beszerzések az önkormányzat felkészülési feladatainak része Infrastrukturális feltételek megteremtése (eszközök, felhasználói hozzáférés, IT biztonsági feltételek, műszaki-technológiai feltételek kialakítása) az önkormányzat felkészülési feladatainak része Rendszer testreszabás, paraméterezés (jogosultságkezelés, iratminták-űrlapok, ügyviteli működés) az önkormányzat felkészülési feladatainak része a Kincstárral együttműködésben Felhasználói oktatások szervezése, e-learning biztosítása a Kincstár feladata Migráció az önkormányzat felkészülési feladatainak része a Kincstárral együttműködésben Felhasználói tesztelések az önkormányzat felkészülési feladatainak része a Kincstárral együttműködésben

13 13 Az éles szolgáltatás indítási szakaszban: Éles indulás tervezése és támogatása, stabilizáció Tájékoztatással kapcsolatos feladatok az éles induláshoz kapcsolódóan Az ASP rendszer szakrendszerei egy keretrendszerből érhetők el. A keretrendszerben az O nkormányzat részére létrehozásra kerül egy tenant (1 tenant 1 önkormányzat), így biztosítható az adatok elkülönült kezelése. A tenant adminisztrátora (továbbiakban: tenantadmin) jogosult a felhasználók (userek) felvitelére, a jogosultságok, és szerepkörök kiosztására. Tenantadmin feladatai: - új felhasználók (userek) rögzítése - meglévő felhasználók adatainak módosítása - felhasználók zárolása (szükség szerint) - felhasználói jogosultságok (szerepkörök) kiosztása - felhasználói jogosultságok módosítása, megvonása - helyettesítések beállítása, eltávolítása - felhasználói csoportok létrehozása, módosítása, törlése (ugyanazon szerepkörök kiosztása több felhasználónak) - üzleti napló megtekintése (a rendszerben történő változásokat lehet lekérdezni, követni) Folyamat lépései: Sorszám Feladat Felelős

14 14 1. Csatlakozási és szolgáltatási szerződés megküldése az önkormányzat részére Kincstár Felmérés: szakrendszerenkénti felhasználók létszáma, jogosultság és oktatás 2. Kincstár, O nkormányzat tervezés 3. Helyi feltételek biztosítása (infrastruktúra, adattiszttítás) O nkormányzat 4. Tenantadmin nevének, elérhetőségének megküldése az ASP Központ részére O nkormányzat 5. O nkormányzat által aláírt csatlakozási és szolgáltatási szerződés megküldése a O nkormányzat Kincstárnak 6. Felhasználók felvitele, jogosultságok, szerepkörök beállítása O nkormányzat 7. Oktatások Kincstár 8. Migrációs feladatok O nkormányzat 9. Keretrendszer beállításainak felülvizsgálata, véglegesítése O nkormányzat 10. Ügyfélszolgálat és Hibajegykezelő ismertetése, működtetése Kincstár 11. O nkormányzat szervezeti keretein belüli dokumentációk módosítása (pl. SZMSZ) O nkormányzat 12. Éles átállás Kincstár, O nkormányzat h) ASP2.0 Hálózatfejlesztési Alprojekt Az ASP 2.0 megalapozó tanulmány és felmérés keretében a NISZ Zrt. alvállalkozó közreműködésével elkészítette az Országos hálózati, önkormányzati IT végponti és szakrendszeri felmérést és a hozzá kapcsolódó tanulmányt. A feladatvégzés célja az előzetesen definiált települések IT végponti infrastruktúrájának felmérése, hálózati kapcsolatainak sávszélességi és technológiai adatainak begyűjtése, illetve az ASP 2.0 projekthez szükséges önkormányzati igények felmérése, mely önálló feladatellátású, illetve közös önkormányzati hivatali székhely településére terjedt ki. A felmérés többek között kitért a hivatalok munkahelyi IT környezetére is. A felmérés eredményeképpen a tanulmány rögzíti, hogy a települések asztali számítógépekkel szinte maradéktalanul rendelkeznek, a hordozható számítógépek aránya azonban a településmérettel arányosan csökken. A számítógépek összetételét illetően elmondható, hogy a kiemelt településeken lényegesen magasabb az asztali és a hordozható számítógépek száma. Az eszközök kora azonban jellemzően 5 évnél régebbi, ami a rohamosan fejlődő informatikai világban elavultnak tekinthető. A szakterületi szoftverek területén megállapításra került, hogy a hivatalokban döntő mértékben külső szállító által nyújtott termékek találhatóak meg, de megjelentek a saját fejlesztések is. Az önkormányzatok jelentős többsége a korábbiakban a piacon elterjedt, megbízható (bár költséges) szolgáltatások bevezetése mellett döntött. A NISZ Zrt. a kormányzati szektort érintő feladatvégzéseinek köszönhetően mind az IT eszközök, mind az általános-, illetve szakhatósági szoftverek beszerzési-, fejlesztési költségeiről részletes adatokkal rendelkezik és ez, valamint a tanulmány tartalma az ASP 2.0 tervezése során a költségvetési kalkulációk egyik alapjául szolgált. A Kormány a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (továbbiakban: GINOP) évre szóló éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló 1173/2015. (III. 24.) Korm. határozatával olyan döntést hozott, melynek köszönhetően összességében mintegy 7 Mrd Ft uniós forrás került az állami hálózatfejlesztési célok szolgálatába (GINOP 3.4.2, 3.4.3). Ez az összeg azonban a BM által megfogalmazott állami hálózatok továbbfejlesztésére vonatkozó koncepció teljes körű megvalósításához nem elégséges. Ennek következtében az a döntés születetett, hogy az egyes projektek tekintetében a Nemzeti Távközlési Gerinchálózat (továbbiakban: NTG) kiépítése a végpontokig GINOP forrásokból történik (a fejlesztési határ a CPE eszközök ügyfél oldali interfésze), a CE routerek beszerzése már a KO FOP-ból az ASP2.0 projekt keretében valósul meg (a hálózatfejlesztések esetében kiemelt figyelmet kap a beszerzéseknél az operatív programok közötti lehatárolás).

15 15 Az ASP 2.0 projekt országos kiterjesztésében az - önálló polgármesteri hivatalok és - közös önkormányzati hivatali székhelyek csatlakoztatására vonatkozó hálózati fejlesztés jelenik meg, figyelembe véve ezen intézmények internet és ASP elérés igényét. Az alapkoncepció az, hogy fokozatosan kerül biztosításra az NTG elérés a kezdeti nyílt internet elérés helyett. Az önálló polgármesteri hivatalok és közös önkormányzati hivatali székhelyek ASP környezetének kiépülését követően elsődleges cél, hogy minél szélesebb körben legyen lehetőség rövidtávon is az ügyfelek számára az ASP szolgáltatás elérése a kiépülő/meglévő NISZ NTG hálózaton. Amíg ez nem történik meg, addig a végleges NTG elérés kiépítés lehetőségéig átmenetei elérési technológiák is elfogadottak. Jelen állapot: Az önálló polgármesteri hivatalok és közös önkormányzati hivatal székhelyek jelenleg vegyes adatinternet szolgáltatással rendelkeznek. Alapvetően internet szolgáltatást vesznek igénybe valamely szolgáltatótól. Elenyésző számban kapcsolódnak NTG-hez. Rövid távú/átmeneti elérési hálózat alternatívái: Azon a NISZ szolgáltatási körébe bevonásra kerülő intézményeknek, amelyek számára rövidtávon is szükséges ASP elérést biztosítani, de a szimmetrikus NTG kapcsolatot időben nem lehetséges kiépíteni, az alábbi technológia megoldások biztosítják a szolgáltatás elérést: o Publikus nyílt interneten keresztüli szolgáltatásbiztosítás, o NTG ADSL (NISZ végzi a terminálást), o Internet feletti (L2TP) tunnel. Végleges/hosszú távú megoldás: Az önálló polgármesteri hivatalok és közös önkormányzati hivatal székhelyek számára az alábbi technológiák tervezettek o NTG L2 Ethernet (szimmetrikus) elérési hálózat, o NISZ budapesti optikai elérési hálózat. o Ebben a körben az NTG üzemeltetési költségek központi forrásból, államilag kerülnek finanszírozásra. Azokon a településeken, amelyek nem működtetnek önálló polgármesteri hivatalt, ill. nem székhelyei közös önkormányzati hivatalnak, nem történik az ASP 2.0 projektből NTG fejlesztés, hanem a jelenlegi publikus internet kapcsolatot fogják használni továbbra is, saját forrásból finanszírozva. A végleges/hosszú távú megoldás kialakítása két ütemben valósítható meg: - Elsődlegesen a GINOP projektek keretében biztosítható az NTG elérési hálózat kiépítése, tervezetten Q4 végéig (a Q4 bekötések a Szupergyors Internet Projekt (SZIP) keretében, a pályázók által vállalt kiépítési határidő figyelembe vételével kerültek vállalásra). - Amennyiben az elvárt ASP csatlakoztatásig a GINOP projektekből az elérés nem biztosítható o továbbra is nyílt Internet eléréssel, illetve NTG-light internettel veszik igénybe az ASP szolgáltatásokat vagy o szolgáltatótól bérelt NTG elérésekkel.

16 16 O sszefoglalva a fentieket, a szolgáltatást igénybe vevő önkormányzatok NTG-re való csatlakoztatása, ezzel adatforgalmuknak az internetes kapcsolatról az államilag garantált, nagy sebességű és biztonságú hálózatra való átterhelése folyamatosan fog történni, a szükséges végponti eszközök beszerzésével, valamint a GINOP állami hálózatfejlesztéseinek előrehaladásával azonos ütemben. A nyílt internetet az önkormányzatok fizetik, az NTG szolgáltatási díjat a központi költségvetés. Ugyanakkor a nyílt internet finanszírozása tekintettel arra, hogy az önkormányzatok jelenleg is vegyes adat-internet szolgáltatással rendelkeznek az önkormányzatok számára többletforrást nem jelent. i) Tesztelési lehetőség A Kincstár az ún. ASP.DEMO verzió elérhetőségével lehetőséget biztosít arra, hogy az ASP rendszert az érdeklődő önkormányzatok megtekinthessék, tesztelhessék. Az ASP.DEMO verzió jelenleg az ASP1 rendszer elemeit mutatja be, azonban minden egyes éles síkon történő frissítést megelőző tesztelési fázis a DEMO verziót is érinti. Az ASP2 rendszer elemeinek fejlesztése szintén meg fog jelenni a DEMO verzióban. A tesztelő önkormányzatok így minden esetben ugyanazt a programverziót tudják használni, mint a már csatlakozott önkormányzatok. Az ASP.DEMO verzióhoz való hozzáférést az O nkormányzat jegyzője kezdeményezheti, az alkalmazaskozpont@allamkincstar.gov.hu címre megküldött kérelemmel. Az ASP.DEMO verzió használata során az egyes tesztelő önkormányzatok nem kerülnek elkülönítésre, így minden egyes felhasználó ugyanabban a környezetben tekintheti meg, és tesztelheti a rendszert. A hozzáférési jogosultság száma önkormányzatonként max. 3 hozzáférésben korlátozott. Egy időben 30 önkormányzat részére biztosított a tesztelési felület elérése. Az ASP.DEMO verzióhoz való 15 napos összes szakrendszert érintő hozzáférést a Kincstár biztosítja a Titoktartási és felhasználói nyilatkozat beérkezését követő 3 munkanapon belül a nyilatkozattevők részére. A nyilatkozattevő a megküldött szoftveres tanúsítványt a 15 napos tesztelési időszakot követően köteles eltávolítani a számítógépéről. Az ASP.DEMO verzióban csak és kizárólag tesztadatok kerülhetnek rögzítésre. A mai napig 75 önkormányzat tesztelte az önkormányzati ASP rendszer szolgáltatásait köztük több megyei jogú város is (Kaposvár, Sopron, Debrecen, Salgótarján, Érd).

17 A Kormány /2016. ( ) Korm. rendelete az önkormányzati ASP rendszerről A Kormány a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény 143. (1) bekezdés h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 18. tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: E rendelet alkalmazásában: 1. Értelmező rendelkezések alapinfrastruktúra: az önkormányzati ASP rendszer működését biztosító adatközponti és hálózati informatikai infrastruktúra, valamint a szakrendszeri átjárhatóságot és a külső rendszerkapcsolatok kiépítésének lehetőségét biztosító integrációs platformszolgáltatás; 2. alkalmazásüzemeltetés: az alkalmazások elérhetővé tétele és működtetése, jogosultságkezelés, hibakezelés; az rendszertámogatási szerződések megkötése; 3. csatlakozás: a szolgáltatások tényleges használatának megkezdése; 4. interfész: adatok automatizált módon, elektronikus úton történő átadását lehetővé tevő kapcsolódási felület; 5. központi szolgáltató: a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (a továbbiakban: NISZ Zrt.) és az IdomSoft Informatikai Zrt. (a továbbiakban: IdomSoft Zrt.); 6. önkormányzati ASP rendszer: a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 114. (2) bekezdése szerinti, a helyi önkormányzatok feladatellátását támogató, számítástechnikai hálózaton keresztül távoli alkalmazásszolgáltatást (Application Service Provider, ASP) nyújtó elektronikus információs rendszer; 7. rendszertámogatás: a fejlesztési időszakot követő hibajavítás, verziófrissítés, jogszabálykövetés; 8. szakrendszer: az önkormányzati ASP rendszer által nyújtott, igazgatási feladatokat támogató szakalkalmazás; 9. ügyféltámogatás: a működéssel kapcsolatos felhasználói segítségkérelmek megválaszolása. 2. Az önkormányzati ASP rendszer működtetése és elemei 2. (1) A Kormány az önkormányzati ASP rendszert a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) útján működteti. (2) A Kincstár működtetési feladatai: a) a csatlakozás-, és szolgáltatás-menedzsment ellátása, b) a szolgáltatási szerződések csatlakozó szervezetekkel való megkötése és módosítása, c) ügyfélszolgálat biztosításával a szolgáltatással kapcsolatos ügyfél-kapcsolattartási, tájékoztatási és adminisztratív feladatok ellátása, biztosítva a hibabejelentés lehetőségét, d) a szolgáltatásokkal kapcsolatos kommunikációs és képzési feladatok elvégzése.

18 18 3. (1) Az önkormányzati ASP rendszer elemei: a) szakrendszerek, b) keretrendszer, c) támogató rendszerek, és d) az Mötv (4) bekezdése szerinti önkormányzati adattárház. (2) Az önkormányzati ASP rendszer szakrendszerei: a) iratkezelő rendszer, b) önkormányzati települési portál rendszer, c) az elektronikus ügyintézési portál rendszer, ide értve az elektronikus űrlap-szolgáltatást, d) gazdálkodási rendszer, e) ingatlanvagyon-kataszter rendszer, f) önkormányzati adó rendszer, g) ipar- és kereskedelmi rendszer, h) hagyatéki leltár rendszer. (3) A keretrendszer a szakrendszerek számára egységes felületet és hozzáférést, az egységes felhasználó-, és jogosultságkezelést, valamint a rendszerszintű menedzsment (üzleti) funkciók elérését biztosítja. (4) A támogató rendszerek az önkormányzati ASP rendszer napi adminisztratív, ügyfélszolgálati és működtetési feladatait segítő alkalmazások. 3. Az önkormányzati ASP rendszer működtetése (fenntartás, üzemeltetés, rendszertámogatás) 4. (1) A 3. (2) bekezdés a) a) pontja szerinti szakrendszer esetében a köziratok kezelésének szakmai irányításáért felelős miniszter, b) b)-c) pontja szerinti szakrendszer esetében az e-közigazgatásért felelős miniszter, c) d)-e) pontja szerinti szakrendszer esetében az államháztartásért, valamint az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályozásáért felelős miniszter a helyi önkormányzatokért felelős miniszter egyetértésével, d) f) pontja szerinti szakrendszer esetében az adópolitikáért felelős miniszter, e) g) pontja szerinti szakrendszer esetében az iparügyekért felelős miniszter a kereskedelemért felelős miniszter egyetértésével f) h) pontja szerinti szakrendszer esetében az igazságügyért felelős miniszter ellenőrzi a szakrendszer működését és meghatározza a szakrendszer fejlesztésének irányait. (2) Az önkormányzati ASP rendszer szakrendszereiben tárolt adatokat helyi önkormányzatonként elkülönítve, az átjárhatóság kizárásával kell tárolni. (3) Az önkormányzati ASP rendszert úgy kell kialakítani, hogy az egyes szakrendszerekben tárolt adatokhoz csak az adatgazda helyi önkormányzat férjen hozzá. (4) A szakrendszerekben tárolt adatok védelméről a Kincstár, a NISZ Zrt. és az IdomSoft Zrt. az általuk ellátott feladatok körében gondoskodik. 5. (1) Az önkormányzati ASP rendszer alapinfrastruktúra üzemeltetője a NISZ Zrt.

19 19 (2) Az önkormányzati ASP rendszer ügyféltámogatói feladatait, valamint az egyes elemei, szakrendszerei alkalmazásüzemeltetési és rendszertámogatási feladatait a Kincstár és a központi szolgáltató látják el az 1. mellékletben meghatározottak szerint. (3) A központi szolgáltató által ellátott feladatokra vonatkozóan a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter a központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokról szóló 309/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. -a alapján központi szolgáltatási megállapodást köt, a központi szolgáltató által ellátott feladatok finanszírozása e megállapodás keretein belül történik. Az egyes szolgáltatási szintek részletes tartalmát a központi szolgáltatási szerződés határozza meg. (4) A (3) bekezdés alapján a központi szolgáltató részére nyújtott ellentételezés az Európai Unió működéséről szóló szerződés 106. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott egyes vállalkozások javára közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló, december 20-i 2012/21/EU bizottsági határozat (a továbbiakban: 2012/21/EU bizottsági határozat) szabályai szerint nyújtható. 4. Az önkormányzati ASP rendszerhez való csatlakozás módja 6. (1) A helyi önkormányzat az önkormányzati ASP rendszerhez a) a keretrendszer és a szakrendszerek igénybevételével (a továbbiakban: rendszercsatlakozás), vagy b) az önkormányzati ASP rendszer által támogatott feladatok önálló informatikai támogatása mellett az önkormányzati adattárház számára a 3. mellékletben meghatározott adatok átadását lehetővé tevő interfész kiépítésével (a továbbiakban: interfészes csatlakozás) csatlakozhat. (2) A 3. (2) bekezdés b) pontjában meghatározott szakrendszer igénybevétele a helyi önkormányzat számára nem kötelező. (3) Rendszercsatlakozás esetén a) a keretrendszer és a szakrendszer által támogatott feladatainak informatikai támogatását a helyi önkormányzat a keretrendszer és a szakrendszer útján látja el, b) a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó minden helyi önkormányzat esetében a szakrendszerek használatának önkormányzatonkénti elkülönítését biztosítani kell, c) az általa használt szakrendszerekben tárolt adatok adatfelelőse a helyi önkormányzat. (4) Interfészes csatlakozás esetén a) az interfész kiépítéséhez szükséges fejlesztésekről a helyi önkormányzat saját erőből gondoskodik a Kincstár által meghatározott informatikai specifikációk alapján, b) az interfész technológiai megfelelőségét a csatlakozás előtt az e-közigazgatásért felelős miniszter ellenőrzi. (5) Azon polgármesteri hivatal, illetve közös önkormányzati hivatali székhely esetében, ahol a Nemzeti Távközlési Gerinchálózat kiépítésre kerül, az önkormányzati ASP rendszerhez való csatlakozás ezen hálózaton keresztül valósul meg. 5. A szolgáltatási szerződés 7. (1) Csatlakozását megelőzően a helyi önkormányzat szolgáltatási szerződést (a továbbiakban: szerződés) köt a Kincstárral. (2) A szerződésben a helyi önkormányzat vállalja, hogy a) interfészes csatlakozás esetén az interfész kiépítéséről gondoskodik,