Válaszok gyerekeknek és minisztereknek

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Válaszok gyerekeknek és minisztereknek"

Átírás

1 Miért fontos a biodiverzitás? Válaszok gyerekeknek és minisztereknek

2 Miért fontos a biodiverzitás? Válaszok gyerekeknek és minisztereknek Copyright CEEweb for Biodiversity, 2010 A CEEweb a Biológiai Sokféleségért civil szervezetek nemzetközi hálózata. A CEEweb küldetése a biodiverzitás megôrzése a fenntartható fejlôdés elôsegítésén keresztül. Szöveg Hajdu Klára és Herman Judit Szerkesztés Herman Judit és Kiss Veronika Fordítás Rigó Zsófia Illusztráció Kis Attila Design Köszönetnyilvánítás: Szeretnénk megköszönni Bolgár Blankának, Kiss Gyulának és Kristina Vilimaitenak a kiadványra áldozott idejüket, valamint hasznos ötleteiket a könyv illusztrációihoz.

3 Miért fontos a biodiverzitás? Válaszok gyerekeknek és minisztereknek

4 Jó utat, Zsuzsi!

5 megkezdôdik az utazás... Zsuzsi hétéves kislány már majdnem nyolc, ahogy mondani szokta, amikor ismeretleneknek mutatkozik be. Minden olyasmit szeret, amit a kislányok szeretni szoktak, például kinyújtott karral leszaladni a domboldalról és sokáig pancsolni a habfürdôvel. Az állatokat is kedveli. Van egy Lóri nevû nagy hörcsöge, aki imád enni. Szegény Lóri ezen a nyáron magányos lesz, mert Zsuzsi elutazik: a nyarat nagymamájánál tölti vidéken. Ez az elsô igazi utazása a szülei nélkül. Mint mindig, nagyi az utazás napján is korán érkezik. Könnyû neki, mert nem alszik túl jól. Ahogy mindig mondogatja: A tyúkokkal kelek. Zsuzsi ezt sosem értette igazán. Mi köze ennek a tyúkokhoz? Hát nem addig alszanak, ameddig csak akarnak? Annyi kérdése van, és a nagyi most végre két teljes hétre csak az övé lesz! Ahogy felszállnak a vonatra, nagyi az ablak mellé ülteti Zsuzsit. Tudja, hogy Zsuzsi a világon mindennél jobban szeret nézelôdni. Néha tévézik is, de ez mennyivel izgalmasabb! A vonatablak pont olyan, mint egy óriási tévé, de itt a film igazi, és az emberek és állatok olyan gyorsan mozognak. A fülkében mások is ülnek. Egy idôsebb bácsi helyes kis bajusszal és egy 16 év körüli fiú. A srác érdeklôdve pillant Zsuzsi felé. Mindig is szeretett volna egy kishúgot. Zsuzsi kedvéért még az ipodját és a Tudományos világ magazint is hajlandó félretenni. Mire a vonat elindul, már összebarátkoztak. A fiú Péternek hívják mosolyog a kislányon, aki izgalmában fel-alá ugrál az ablaknál. Jó utat, Zsuzsi! mondja. És megkezdôdik az utazás. 3

6 Biodiverzitás A Brassica oleracea egy növény, aminek rengeteg kultúrverziója van. 4 Zsuzsi az elsuhanó városi kerteket nézegeti. Hirtelen meglát egy nagy kertet telis-tele különbözô színû virágokkal alig tudja az összes szín nevét. Zsuzsi: Nagyi! Miért van ott annyiféle virág? Nagyi: Ahogy az emberekbôl is sokféle van, az állatok és növények is ugyanolyan sokféle formájúak lehetnek. Az állatvilágot faunának, a növényvilágot pedig flórának hívják. A földi élet sokmillió év alatt alakult ki úgy, amilyennek ma látjuk. A föld ettôl kivételes. Péter: Ez a bolygó túl nagy ahhoz, hogy az egész csak az embereké legyen. És elég unalmas is lenne, ha csak mi élnénk itt, nem igaz? Zsuzsi: Én minden virágot szeretek. De a legjobban a piros tulipánt! És az ibolyát! És a rózsát Bácsi: Én is közbeszólhatok, ifjú hölgy? Ezt úgy hívják, hogy a földi élet biodiverzitása. A bio életet jelent, a diverzitás pedig sokszínûséget, egy dolognak a sokféle formáját. Péter: Én ismerem ezt a szót. Azt jelenti, hogy a földön rengeteg faj él, rókák, szarvasok, sündisznók és így tovább Bácsi: No igen de ennél még sokkal többet is jelent! A biodiverzitás azt jelenti, hogy a fajokon belül is rengeteg forma létezik. Nézzünk csak egy példát. A Brassica oleracea egy növény, aminek rengeteg kultúrverziója van. A brokkoli, a kelbimbó, a káposzta, a karfiol, a kelkáposzta, a mángold, a kínai brokkoli és a karalábé mind ennek az egyetlen növényfajnak a különbözô változatai. Gondoltátok volna? De a biodiverzitás még ennél is többet jelent! Azt is jelenti, hogy rengeteg különféle faj létezik, különbözô növények, állatok, gombák és baktériumok. Az utolsó jelentése pedig az ökoszisztémák sokfélesége. Péter: Mi az az ökoszisztéma? Bácsi: Az élôlények összetett rendszere. Egy erdô vagy egy tó önálló ökoszisztéma: olyan élô dolgokból épül fel, aminek a tagjai a rendszeren belül együtt növekednek és mûködnek. Egy ökoszisztémában minden egyes fajnak megvan az egyedi, semmi mással nem helyettesíthetô szerepe. Ezért az ökoszisztémák jó mûködéséhez szükség van a fajok sokféleségére. Zsuzsi: Tudom, hogy miért jó az alma. Szeretem az almát! Vicces magjai vannak, amibôl nyakláncot lehet fûzni. De miért kell a többi? Nagyi: Minden növény és állat ajándék számunkra. Gondolj csak bele, mi minden jó jön a földtôl. Az étel, amit mindennap eszel. A tiszta víz, amit iszol. A gyógynövények, amibôl teát fôzöl. A rost, amibôl a ruhád készül. A fa, amibôl az ágyad van. Zsuzsi: Tudom, hogy a természet fontos. De miért kell, hogy ennyire különbözô legyen mindenhol? Péter: Azt hiszem, tudom a választ! Minél változatosabb és érintetlenebb a természet, annál jobban tud egységes rendszerként mûködni. És ezek a jól-mûködô rendszerek nagyon fontosak az éghajlat, a tiszta víz, a jó levegô vagy a táplálékunk szabályozásában.

7 Bácsi: Fiacskám, teljesen igazad van. Ezeket az ajándékokat nem tudjuk a piacon vagy a boltban megvenni, de mégis mindannyiunknak szükségünk van rájuk az életben maradáshoz. A kiszámítható éghajlat, a tiszta víz és a jó levegô mindaddig a természet ingyenes ajándéka, ameddig az ökoszisztémák rendszereit nem bolygatjuk meg. Ezeket egyébként ökoszisztéma szolgáltatásoknak is hívják. Egy ökoszisztémában minden egyes fajnak megvan az egyedi, semmi mással nem helyettesíthetô szerepe. Ezért az ökoszisztémák jó mûködéséhez szükség van a fajok sokféleségére. 5

8 6 Intenzív mezôgazdaság Zsuzsi unatkozni kezd, és megint az ablakon nézelôdik. Hirtelen izgatott lesz. Zsuzsi: Mi ez a nagy föld? Nagyi: Ez egy kukoricatábla, szívem. Zsuzsi: Hogyhogy ez a kukorica ilyen magasra nô? Nagyi: Szerintem a sok vegyszer miatt lehet, amit rászórnak. Péter: Igen, ez a modern technológia vívmánya. Manapság sokkal több élelmiszert tudunk termelni. A vegyszerek, amiket itt használtak, valószínûleg rovarirtók és mûtrágyák, és nagyon hasznosak. A rovarirtók kiirtják a kártevôket, a mûtrágya pedig a tápanyagtartalmával segít a kukoricának nagyobbra nôni. Bácsi: Hát igen. Manapság a mezôgazdasági növények csakugyan nagyobbra nônek, és több a hozamuk. Ezt úgy hívják, intenzív mezôgazdaság. De ez a legtöbbször sajnos azt jelenti, hogy mérgezô vegyszereket, nehézgépeket és egyre gyakrabban genetikailag módosított terményeket használunk. Zsuzsi: Ezek a kukoricák olyan szépek! Ennyi étellel sosem fogunk éhezni! Nagyi: Örülnék, ha igazad lenne, szívem. De sajnos, ez nem így van. Manapság több ember éhezik, mint bármikor eddig. Nem is igazán értem, hogy miért van szükségünk mérgezô vegyszerekre és nagy gépekre. Régen teljesen jól elboldogultunk nélkülük. Én soha életemben nem permeteztem a kertemet, de még mindig megvan az az almafa, amit a nagyapám ültetett, és mondhatom, az egész faluban híres termést hoz! Bácsi: No igen, de a néni kertjében olyan növények teremnek, amik abban a környezetben alakultak ki, vagy idegen szóval oda adaptálódtak. Az ilyen földeken a munkát rábízhatjuk az élôvilágra: a gilisztákra, rovarokra, baktériumokra és gombákra. A néni kertjében a madarak eszik meg az atkákat, és gépek helyett valószínûleg saját kezével végzi a kerti munkát. Zsuzsi: Akkor miért nem tudják a madarak mindenhol megenni a rossz rovarokat? Minek kellenek a mérgek? Nem akarok a kukoricámban mérget enni! Bácsi: Az intenzív mezôgazdaság azt jelenti, hogy ugyan egy szûkebb területen használjuk a természeti forrásokat, de a lehetô legtöbb termést akarjuk kicsikarni belôle. No és szeretnénk olyan területeket is felszán tani, amik amúgy nem alkalmasak mezôgazdasági termelésre, mert a talaj rossz minôségû, túl vizes vagy éppen túl gyakoriak arrafelé az aszályok. És ennek ára van. Nagyi: Szerintem nem természetes, amikor egy területrôl olyan rengeteg termés kerül ki. Az én idômben tudtuk, mennyi búzát takaríthatunk be a földünktôl de azt is tudtuk, hogy nem okozunk kárt a talajban. Péter: De tényleg károsodik a talaj? Miért rossz a földnek az intenzív mezôgazdálkodás?

9 Ezt úgy hívják, intenzív mezôgazdaság. De ez a legtöbbször sajnos azt jelenti, hogy mérgezô vegyszereket, nehézgépeket és egyre gyakrabban genetikailag módosított terményeket használunk. 7

10 8 Bácsi: Amikor csak az élelmiszertermelésre fókuszálunk, óhatatlanul is károsítjuk a terület más funkcióit és természetes ökoszisztémáit. Az elmúlt ötven évben a kukorica hozama több mint megháromszorozódott. Gondolj csak bele! Ezeken a területeken a talaj nem tud rendesen megújulni, a talaj belsô természetes tápanyagciklusa kiegyensúlyozatlanná válik, a területet az állatok és növények sem tudják többé élô- és búvóhelyként használni. Az intenzív mezôgazdálkodás mindig a biodiverzitás csökkenéséhez vezet. Nagyi: Én el tudom képzelni, hogy ez a sok modern gép és vegyszer ennyi bajt csinál. Bácsi: Valóban. Mindig megvan annak az ára, ha a természeti folyamatokat emberi cselekedetekkel próbáljuk helyettesíteni. És itt nem csak a termôföldrôl van szó. A megmûvelt földeken kívül máshol is kárt okozunk. Gondoljatok csak arra, hogy a mûtrágyákat, rovarirtókat és mezôgazdasági nagygépeket hogyan állítják elô. Ezek a folyamatok mind energiaigényesek, és szennyezik a környezetet. Az ilyen termékek szállítása és a gyártási hulladék kezelése is energiaigényes, és rengeteg természeti erôforrást használ. Az intenzív mezôgazdálkodás áttételes környezeti nyomása sokkal nagyobb, mint amit itt látunk a megmûvelt földeken. Péter: De ha ennyi kárt teszünk a földekben azért, hogy több ennivalót termeljünk, akkor miért van mégis annyi éhezô? Ezt nem értem Nagyi: Szerintem fiatalember az éhínség olyan probléma, amit az emberek nagyrészt maguknak köszönhetnek. Ez olyan társadalmi dolog: vannak, akiknek sokkal több ennivalójuk van, mint amire szükségük lenne, miközben másoknak a mindennapi betevôjük sincs meg. Bácsi: Igaz. A mi társadalmainkban az aratás és a tényleges fogyasztás között az élelmiszerek felét elpocsékolják. Tudtátok, hogy még a saját konyhánkban is kidobjuk az élelmiszerek 15 százalékát, mielôtt azok lejárnának? Ha igazságosabb rendszert alakítanánk ki az étel elosztására, nem éheznének emberek milliói.

11 Az intenzív mezôgazdálkodás mindig a biodiverzitás csökkenéséhez vezet. 9

12 Intenzív mezôgazdálkodás, biodiverzitás-csökkenés és húsevés 10 Péter: Tehát a bácsi azt mondja, hogy ha a normálisnál többet veszünk el a természettôl, akkor az nem tud nekünk annyi ajándékot adni? És örökre el fogjuk veszíteni a biodiverzitást? Bácsi: Sajnos ez a helyzet. Zsuzsi: De mi van a kis bogarakkal, amiket mondtatok? Minek kellenek a nagyi kertjében? Nagyi: Ó, mindig szükségünk lesz mindenféle élôlényekre. Gondolj csak a méhekre és más bogarakra. Olvastam valahol, hogy minden harmadik kukorica, amit megeszel, úgy született, hogy a rovarok odavitték a virágport a kukorica bibéjére. Az ilyen apró élôlények nélkül biztosan nem lenne kukoricánk és sok más gyümölcsünk. Péter: Igen, tudom. Az ilyen rovarokat beporzóknak vagy pollinátoroknak hívják. Ezek szállítják a virágport növényrôl növényre. Bácsi: Így van. Ezek a rovarok például semmiféle modern technológiával nem helyettesíthetôk. Egy ökoszisztémában az élôlények egyetlen nagy közösségben élnek. Olyan ez, mint egy város: szükség van asztalosra, tûzoltókra, tanárokra, satöbbi. Ha ezek közül csak egyet is elveszítünk, a város elôbb-utóbb megbénul. Egy ideig persze még mûködik, de nem sokáig. Mostanában a méhek és a többi beporzók rejtélyes módon pusztulnak. Nem tudni pontosan, mi pusztítja ôket ilyen nagy számban, de az biztos, hogy annyira megzavartuk ôket, amit már nem tudnak túlélni. Péter: De én hallottam, hogy vannak nemzeti parkok és valami Natura 2000 nevû területek is. Ezek nagy területek, ahol nincs intenzív földmûvelés. Ez nem segít? Végül is abból nem lehet gond, ha nem az összes területen folytatunk intenzív földmûvelést. Bácsi: Aha! Tehát hallottál a védett területekrôl és az ökológiai hálózatokról! Péter: Igen, hallottam róluk, de nem biztos, hogy tudom, mik ezek. Bácsi: Olyan védett európai területek, amiket évtizedekkel ezelôtt hozták létre, hogy egyes fajokat és élôhelyeket megvédjenek a káros emberi beavatkozásoktól. A Natura 2000 például az összes Európai Uniós országban megtalálható ökológiai szempontból fontos terület hálózata. A hálózat célja, hogy megôrizzük az Európai Unió természetét a jövô számára, de közben a hálózat területén emberei tevékenységeket is végezhessünk. Péter: Tehát vannak kiterjedt természetes területek. Akkor mégis mi a rossz abban, ha valahol máshol intenzív mezôgazdaság folyik? Bácsi: Akár még igazad is lehetne. Az intenzív mezôgazdálkodás talán csakugyan nem okozna problémát, ha tudnánk, hogy miért és hol alkalmazzák, és ha korlátoznánk a mértékét fôleg az Európai Unión kívül esô területeken. Az intenzív mezôgazdasághoz kapcsolódó összes áttételes környezeti nyomást korlátozni kellene. De ez nem történik meg. Az intenzív mezôgazdálkodásra és más szektorokra nincs megfelelô korlátozás és szabályozás fôleg a szegényebb országokban. Zsuzsi: De miért kell ez a sok nagy kukoricaföld, ha enynyire rosszat tesz és még így is éhesek az emberek? Péter: Eszembe jutott egy cikk a húsfogyasztásról. Abban olvastam, hogy a mezôgazdasági termények nagy részét szarvasmarhák etetésére fordítják.

13 Az intenzív mezôgazdálkodásra és más szektorokra nincs megfelelô korlátozás és szabályozás fôleg a szegényebb országokban. 11

14 12 A világ szarvasmarhái, tehenei, disznói és csirkéi annyi élelmet fogyasztanak, amennyi fedezné 8,7 milliárd ember kalóriaigényét. A mi kényelmünkért nemcsak a természet, hanem emberek milliárdjai is szenvednek

15 Zsuzsi: Mi az a szarvasmarha? Péter: A marhahusi, amit megeszel. Zsuzsi: Fúj, nem szeretem! Az kemény és rágós. Nem is szeretek semmilyen húst, csak a csirkét. Bácsi: Nos, jól teszed. Ha több ember lenne olyan, mint te, kevesebben éheznének a földön. Tudtátok, hogy egy kiló marhahús elôállításához nyolc kiló takarmányra van szükség? A világ szarvasmarhái, tehenei, disznói és csirkéi annyi élelmet fogyasztanak, amennyi fedezné 8,7 milliárd ember kalóriaigényét. Péter: Hú, ez hihetetlen. Az állatokat több élelemmel etetik, mint amennyi elég lenne az egész világ népességének etetéséhez?! Zsuzsi: De akkor miért esznek az emberek husit? Nagyi: Valószínûleg a kényelem és az anyagi jólét miatt. Az én idômben nem volt napi kétszer húsevés. Húst vasárnaponta ettünk, és kész. Péter: Szóval a mi kényelmünkért nemcsak a természet, hanem emberek milliárdjai is szenvednek Bácsi: És ezt a szenvedést a szegényebb országokba exportáljuk. 13

16 Szegénység és éhínség 14 Zsuzsi: Mi az, hogy exportáltjuk? Nagyi: Eladjuk egy másik országnak Szóval a sok húsevés miatt több termôterületre van szükségünk saját magunk és állataink etetésére, mint amennyink van. És ezért olyan országoktól veszünk takarmányt, ahol esetleg éheznek az emberek. Bácsi: És ami még ennél is rosszabb, manapság már az autóinkat is emberi élelemmel etetjük. A gabonát, repcemagot, pálmaolajat és szójababot mind üzemanyagként használjuk. Ezek emberi fogyasztásra is alkalmasak lennének, vagy lehetne mást termeszteni azon a talajon, amit most ezek a növények foglalnak el. Péter: Ezeket hívják bioüzemanyagoknak, ugye? Bácsi: Valóban. Te aztán tájékozott egy fiatalember vagy! Péter: De én azt olvastam, hogy a bioüzemanyagok tudományos áttörésnek számítanak! Ez a megoldás az energiaproblémára. Ha áttérünk a fosszilis üzemanyagokról a bioüzemanyagra, mindig lesz elég energiánk. Nagyi: Hát nem is tudom Nem tûnik helyesnek állatokat és autókat takarmánnyal etetni, amikor a földön egymilliárd ember éhezik. Bácsi: Ez egy nagyon fontos érv. Sokan egyetértenek Önnel. Hallottatok az élelmiszerválságról is? Zsuzsi: Mi az, hogy válság? Nagyi: Egy olyan helyzet, amikor valaki nagy veszélyben van, és valamit gyorsan csinálni kell, hogy segítsünk rajta. Bácsi: 2008-ban kirobbant egy élelmiszerválság. A rizs és más alapvetô élelmiszerek ára 80 százalékkal magasabb lett. A szegény országokban amúgy is kevesebb az élelmiszer, de ettôl minden még drágább is lett. Ezeken a helyeken mindenkinek kevesebb élelmiszer jut, különösen a nôknek, akik a helyi szokások miatt kevesebb ételhez jutnak, mint a férfiak és a gyerekek. Péter: Igen, hallottam, hogy 2008-ban Haitin, Elefántcsontparton, Egyiptomban, Mexikóban és Marokkóban is voltak éhség-lázadások. De nem igazán értettem, hogy mi volt a baj. Bácsi: Nos, a baj egyik oka a bioüzemanyagok voltak. A földön egyszerûen nincs elég termôterület ahhoz, hogy az embereket és az autókat is etessük. Ha a legtöbb ember autó helyett biciklivel vagy gyalog közlekedne, a rizshez hasonló alapvetô élelmiszerek ára nem ment volna fel ennyire. Zsuzsi: Ez mind azért van, mert az emberek bicikli helyett autóval járnak? Bácsi: Persze van más oka is. Például az üzemanyagárak emelkedése, az élelmiszer-spekulánsok, a rossz idôjárás és a növekvô indiai és kínai húsfogyasztás. Péter: De a szegény országok miért nem tudnak elég élelmet termelni maguknak? Ezt sosem értettem. Ott is vannak nagy termôföldek meg esô. Bácsi: Ennek számos oka van. A szegényebb országokban, fôleg Afrikában, a múlt században lerombolták a hagyományos törzsi kultúrát. A mûvelhetô földterületek nagy részét ma már nem a helyi lakosság élelmezésére használják. Ezek a területek termelik a takarmányt, amivel mi az állatainkat és az autóinkat etetjük, vagy az olyan luxuscikkeket mint a kávé, kakaó és dohány. Péter: Sosem gondoltam eddig a csokira és a kakaóra így Bácsi: Általában nem szoktunk. A szegény országok helyi piacainak tönkretételéhez amúgy az élelmiszersegélyezés rendszere is hozzájárul. Ma már emberek milliói függenek külsô segítségtôl ahelyett, hogy saját magukat látnák el, ahogyan évezredekig tették. A gazdagabb országok saját termelôiknek olyan mezôgazdasági támogatásokat adnak, amik szintén megnehezítik a fejlôdô ország farmereinek, hogy versenyképesek legyenek az európai piacokon. És ami még rosszabb: a klímaváltozás is a szegényebb országokat sújtja a legjobban. Tönkre teszi a terméshozamukat. Péter: De miért bomlottak fel a törzsi kultúrák?

17 Manapság már az autóinkat is emberi élelemmel etetjük. Ha a legtöbb ember autó helyett biciklivel vagy gyalog közlekedne, a rizshez hasonló alapvetô élelmiszerek ára nem ment volna fel ennyire. 15 Bácsi: Hm. Egy dolog az, hogy a városok egyre jobban terjeszkednek, így sok vidéki szegény úgy gondolja, hogy a városokban jobb dolga lesz, és odaköltözik. Ezekben az országokban sokszor háborúk zajlanak az energiáért, földért, vízért és az erôforrásokért. A háborúk megnehezítik a földmûvelôk munkáját, akik szintén áttelepülnek a városokba. Zsuzsi: És mi az a szó, amit az elôbb mondtál támogat vagy mi? Bácsi: Aha! Támogatások. Azt jelenti, hogy az állam pénzt ad a földmûvelôknek. Ez azért fontos, mert a mezôgazdaság mindig megújuló erôforrásokat használ, ezért a termelôk nem tudnak versenybe szállni az iparral, amely nem megújuló erôforrásokat használ. A mezôgazdaságra viszont a napi élelmünk miatt szükségünk van, így annak muszáj mûködnie. Ezért van, hogy a gazdagabb országokban a termelôk plusz pénzt, úgynevezett mezôgazdasági támogatásokat kapnak az államtól.

18 A takarmányt sokszor olyan országoktól vesszük, ahol az emberek éheznek. Ha kevesebb húst ennénk, vagy teljesen lemondanánk róla, az egész mezôgazdaság mûködését megváltoztathatnánk. 16 Péter: De a föld lakossága folyamatosan növekszik. Rengeteg ember él a földön. Tudnánk egyáltalán mindannyiukat nem intenzív mezôgazdálkodással etetni? Nagyi: Az elôbb hallottuk, hogyha az összes takarmánynak és üzemanyagnak használt élelmiszer az éhezôkhöz jutna, az éhínség nem lenne többé probléma. Bácsi: Ez így van. Annyi mindent tehetünk. Vigyázhatunk, hogy ne pazaroljuk az ételt a mindennapokban. Figyelhetünk rá, hogy ne vásároljunk távolról érkezô élelmiszereket. Áttérhetünk méltányos kereskedelembôl származó termékekre. Zsuzsi: Az mi? Bácsi: A méltányos kereskedelem, angolul fair trade azt jelenti, hogy a gazdagabb országok lakosai igazságos árat fizetnek a fejlôdô országok termelôinek a termékeikért. A magasabb bevételbôl a termelôk jobb szociális és környezeti körülmények között élhetnek. Tehát ha véget akarunk vetni annak, hogy a gazdag országok kizsákmányolják a szegényeket, akkor fair trade boltokból vegyük a kávét, kakaót, teát, banánt, gyapjút és a déli gyümölcsöket. Péter: És mi a helyzet a hússal?

19 Biomassza és bioüzemanyagok Bácsi: Ja igen, a húskérdés. Amint már mondtam, a takar mányt sokszor olyan országoktól vesszük, ahol az emberek éheznek. Ha kevesebb húst ennénk, vagy teljesen lemondanánk róla, az egész mezôgazdaság mûködését megváltoztathatnánk. Péter: De én szeretem a húst. Akkor rosszat teszek, ha eszem? Bácsi: Ha csak hetente egyszer vagy kétszer ennénk húst, már az is nagyban csökkentené a mezôgazdaságon lévô nyomást. Fôleg akkor, ha biogazdaságokból származó húst ennénk, lehetôleg csirkét. De az biztos, hogy a világ problémáit nem tudjuk megoldani, ha nem változtatunk a saját viselkedésünkön. A vonat tovább zakatol. Péter mélyen a gondolataiba merül, a többiek is hallgatnak. Péter: Szóval a bioüzemanyagok és az intenzív mezôgazdálkodás nem az igazi megoldás. Bácsi: Az intenzív mezôgazdálkodásra fôleg azért van szükség, hogy a felesleges igényeinket kielégítsük. Emiatt van az is, hogy olyan sokan támogatják a genetikailag módosított növények, röviden GMO-k használatát. Ezek olyan növények, amelyeknek nagyobb a hozamuk, mert mesterségesen megváltoztatták a genetikai képletüket. Vagy itt van az autók példája: ezek a szép sárga repcemezôk, amiket a vonatablakból látsz, nem az embereknek termelnek élelmet, hanem az autóknak üzemanyagot. Ez egyszerûen elfogadhatatlan, amíg emberek százmilliói nem jutnak élelemhez. Nagyi: Az én idômben sosem használtunk volna ilyen bioüzemanyagokat. Ráadásul mi spóroltunk, ahol csak tudtunk Nekem nem úgy tûnik, hogy ezekkel a genetikusan manipulált növényekkel manapság kevesebb ember éhezne. Bácsi: Igaza van asszonyom. Szép elképzelés, hogy mentsük meg a fejlôdô világot GMO-kkal, de ez a nem számolja fel az éhezés kiváltó okait. A GMO piacot a lobbiérdekek mozgatják: nagy cégek, amik az állandó növekedésben érdekeltek és nem az alapvetô problémák megoldásában. Ez a piac csak a végeláthatatlan, értelmetlen növekedésrôl szól. Péter: De nem tudnánk legalább néhány növényt energia-elôállításra használni? Annyiféle növény van, egy részét biztosan lehetne energiának felhasználni. Nagyi: Ez mondjuk igaz. Fiatalkoromban mi csak fával fûtöttünk. Ez rossz volt? Kárt tettünk a környezetben? Bácsi: Ez attól függ, hogy az ember mennyi növényi anyagot, milyen módon és milyen céllal használ. A nö- 17

20 18 vényi alapú energia-hordozókat, mint a fa is, évszázadok óta használják energia elôállítására. Az ilyen növényeket biomasszának hívják és önmagukban nem károsak. De gondolkodnunk kell, amikor biomasszát használunk. Péter: Jó, azt már értem, hogy részben a bioüzemanyagok miatt éhezik annyi ember, és részben ezek felelôsek a biodiverzitás csökkenéséért is. De hát az emberiség tényleg évezredek óta fával tüzel. Zsuzsi: Szeretem a nagy tüzeket. Jó melegek és szép szikrákat lehet látni. Bácsi: Az önmagában nem gond, ha egyes emberek azért tüzelnek fával, hogy tudjanak fôzni és fûteni. De ha több száz millióan csak azért égetnek növényeket, hogy kielégítsék az állandóan növekvô energiaigényeiket, az komoly galibát okozhat. Ezért mindig fontos kérdés, hogy az adott biomassza egészséges és természetes ökoszisztémából származzon, ne pedig mesterségesbôl. Az is fontos, hogy a biomassza egész életútja alatt pozitív környezeti mérleget mutasson, ideértve a szénmegkötési-kibocsátási mérleget és a földhasználati következményeket is. A földhasználatról már beszéltünk: az élelmiszertermelés és az energiatermelés között egyre nagyobb verseny van a földekért. Nagyi: Az én ötletem az, hogy olyan energiaforrásokat kellene használnunk, amik minden ember számára ugyanúgy elérhetôk. Ha ezekbôl elegendô van ahhoz, hogy mindenki használja, akkor az egy igazságos energiaforrás. Szerintem csak így használhatjuk az energiát hosszú távon. Bácsi: Ez nagyon jó gondolat. Mindenkinek jusson belôle elég méghozzá hosszú távra. Ezt úgy hívják, hogy fenntarthatóság. Az energiát és egyéb erôforrásokat fenntartható módon kell használnunk, különben még a mai problémáknál is nagyobb bajokba ütközünk majd.

21 Részben a bioüzemanyagok miatt éhezik annyi ember, és részben ezek felelôsek a biodiverzitás csökkenéséért is. 19

22 20 A jövôben valószínûleg még több ökoszisztéma fog összeomlani. Ez akkor fog bekövetkezni, amikor olyan mértékben beleavatkoztunk a mûködésükbe, hogy már nem tudják betölteni a természet rendjében játszott szerepüket.

23 Fenntarthatóság és az ökoszisztémák összeomlása Zsuzsi: Milyen bajokba? Bácsi: Még több szegénység és még nagyobb éhínség Tudod, hogy hány ember él szinte semmibôl? Kevesebb, mint napi két dollárból? Nagyi: Azt hallottam, hogy több mint egymilliárd. Bácsi: Így van ban 2,6 milliárd ember az emberiség 40 százaléka volt ennyire szegény. És ebbôl egymilliárdan kevesebb, mint napi egy dollárból, két-háromszáz forintból tengôdnek. El tudod ezt képzelni? Péter: Ez olyan szörnyû. Sosem gondoltam volna, hogy ennyi ember nyomorog. Majdnem minden második ember Nagyi: És ez nem csak az ételrôl szól. Ha jól tudom, a vízzel is rengeteg baj van. Bácsi: Igen, ugyanazok a problémák a vízzel is. Már 2000-ben több mint egymilliárd ember nem jutott tiszta ivóvízhez. Ha nem változtatunk a szokásainkon, és tovább romboljuk a természetet, még több katasztrófa következik majd be. Már most is sokan vannak, akiknek el kell hagyniuk az otthonukat, mert a klímaváltozás miatt a környezetük mára lakhatatlanná vált. Az ilyen embereket környezeti menekülteknek nevezik. A Vöröskereszt szerint ma már több ember kényszerül otthonát hátrahagyva menekülni környezeti katasztrófák, mint háborúk miatt. Péter: Hû, én errôl még sose hallottam! Bácsi: A jövôben valószínûleg még több ökoszisztéma fog összeomlani. Ez akkor fog bekövetkezni, amikor olyan mértékben beleavatkoztunk a mûködésükbe, hogy már nem tudják betölteni a természet rendjében játszott szerepüket. Az ökoszisztémák ajándékai, az ökoszisztéma szolgáltatások is hanyatlásnak indulnak. Gondolj csak a klímaváltozásra. 21

24 22 Péter: Valahol olvastam, hogy 2008-ban Ciprus Görögországtól vett vizet, mert nem volt elég esô, és elfogyott az ivóvize. Ez például az ökoszisztémák összeomlása, amikor a természet nem tudja tovább nyújtani a szolgáltatásait, például az esôt és az ivóvizet? Bácsi: Igen, ez is egy ilyen példa. De van egy csomó másik is. Gondolj csak az Aral tóra. Nem is olyan régen a világ négy legnagyobb belföldi tava között volt. Amikor a két fô folyóját elterelték, hogy öntözzenek velük, a tó zsugorodni kezdett. Mára az eredeti területének a negyede. Péter: Hallottam az Aral tóról. Egy filmet is láttam róla. A megmaradt víz borzasztóan sós és szennyezett, ezért a tó elveszítette a természetes élôvilágát. A helyi halászati ipar eltûnt, a partmenti halászfalvak hajótemetôk. Volt errôl pár szörnyû kép is. Bácsi: És ez csak a kezdet. A természeti ökoszisztéma összeomlásával jött a munkanélküliség és más környezeti problémák. A szél elfújja a sót a kiszáradt tengerfenékrôl, ami károsítja a vidék termését, szennyezi az ivóvizeket, és mindenféle betegségeket okoz az ott élô embereknek. Zsuzsi: Ez olyan ijesztô! Nem akarom, hogy kiszáradjanak a tavak. Nagyi: Hát szívem, minden bizonnyal fogsz ilyeneket látni az életedben. Attól félek, túl régóta bántjuk a természetet, és túlságosan sokat háborgattuk. Bácsi: A múltban is számos példát ismerünk az ökoszisztémák összeomlására. Ismeritek például a Nagy Porviharok történetét? Az Egyesült Államokban az emberek túl sok füves területet irtottak ki, hogy földmûvelést folytassanak. A kiszáradt föld porrá alakult, amit aztán az 1930-as évek aszályai alatt a szél hatalmas sötét felhôkbe kavart fel. Ezt hívták Nagy Porviharoknak. Ez az idôszak mind az ökológia, mind az emberek számára katasztrofális következményekkel járt. A por mindent ellepett, több millió hektár termôföld használhatatlanná vált, emberek százezrei kényszerültek otthonaik elhagyására. Ismeritek John Steinbeck Érik a gyümölcs vagy Egerek és emberek címû híres regényeit? Ezek a könyvek a porviharoktól sújtott szegényemberek sorsát mutatják be. Nagyi: Ezeket a regényeket én is olvastam, de mindig azt hittem, hogy az emberek akkoriban a 30-as évek nagy gazdasági világválsága miatt nyomorogtak, nem a természeti csapások miatt. Bácsi: Igen, érdekes módon az emberek általában nem ismerik a történelem környezeti vonatkozásait. Pedig a gazdaság mindig is szorosan kapcsolódott ahhoz, ahogy a természettel bánunk. De egy dolog biztos: a jövôben több efféle katasztrófát fogunk látni hacsak nem változtatunk a szokásainkon. Péter: Nemrég láttam egy filmet az afrikai Viktória tóról. Ez is egy ilyen ökoszisztéma-összeomlás, ugye? Bácsi: Minden bizonnyal a Darwin rémálma címû filmet láttad, ami a világ legnagyobb trópusi taváról, a Viktória tóról szól. Péter: Igen. Nagy halászati ipara is van ott él az egyik legjobb halfajta, amit Európában ehetünk. De amióta láttam a filmet, nem eszem olyan halat. A Viktória tó ökoszisztémája az után omlott össze, hogy a halászat felfejlesztése miatt betelepítették a tóba a nílusi sügért. Az 1980-as évekre a sügér az egész tavon eluralkodott. Kitúrta a többi halfajt, sok ôshonos faj ki is halt miatta. De ami nekem a legmeglepôbb volt: az emberek, akik ott élnek, semmivel se lettek gazdagabbak. Bácsi: Egy újabb példa, hogy a gazdaság miként kapcsolódik a természethez. A halászat nagy üzlet lett, ezért sok szegény ember munkát remélve a tó környékére költözött. Ezzel párhuzamosan jött a környezetszennyezés, a fairtás, no meg az emberek és állatok túlnépesedése. De a legtöbb embernek még így sem jutott munka, az alacsony bérek és a munkanélküliség pedig csak még nagyobb szegénységet okoztak. Rengeteg gyerek szokott rá a kábítószerre, köztük sokan prostituáltként jutnak pénzhez, vagy a gyárakból kidobott romlott haltetemek között próbálnak ennivalót találni.

ÚTON A FENNTARTHATÓ MEZŐGAZDASÁG FELÉ A talajtól a tányérunkig. Rodics Katalin

ÚTON A FENNTARTHATÓ MEZŐGAZDASÁG FELÉ A talajtól a tányérunkig. Rodics Katalin ÚTON A FENNTARTHATÓ MEZŐGAZDASÁG FELÉ A talajtól a tányérunkig Rodics Katalin Globális helyzetkép az ipari mezőgazdaság fenntarthatatlanságáról MEZŐGAZDASÁG, TERMÉSZET KAPCSOLATA A mezőgazdaság erősen

Részletesebben

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés?

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Globális gondok Válaszok és tévutak a XXI. század elején Gyulai Iván Ökológiai Intézet Melyek a problémák? Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedés fenntartásához

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva Az ökoszisztémát érintő károk Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva A fajeloszlás változása A fajeloszlás a változó klíma, vagy a környezetszennyezés következtében változik, az ellenálló fajok

Részletesebben

A mezőgazdaság jelene és jövője a fenntarthatóság tükrében. Gyulai Iván Mezőtúr 2012. október 17.

A mezőgazdaság jelene és jövője a fenntarthatóság tükrében. Gyulai Iván Mezőtúr 2012. október 17. A mezőgazdaság jelene és jövője a fenntarthatóság tükrében Gyulai Iván Mezőtúr 2012. október 17. Agrárium a fenntarthatóság tükrében Fenntartható az a tevékenység, amely a megújulás mértékén használja

Részletesebben

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

A fenntartható fejlődés globális kihívásai

A fenntartható fejlődés globális kihívásai A fenntartható fejlődés globális kihívásai Társadalmi igazságtalanság, növekvő konfliktusok, fokozódó szegénység Erkölcsi hanyatlás A környezet degradációja, az erőforrások szűkössége a növekedés fenntartásához

Részletesebben

A csoki útja SZKA_210_31

A csoki útja SZKA_210_31 A csoki útja SZKA_210_31 TANULÓI A CSOKI ÚTJA 10. ÉVFOLYAM 369 31/1 TUDOD-E HONNAN ÉRKEZIK A KAKAÓ? Járj körbe az osztályban és kérdezgessétek társaidat: tudod-e, hogy honnan érkezik a kakaó Magyarországra?

Részletesebben

1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását.

1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. 1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. A katasztrófa kritikus esemény, események hatásának olyan következménye,

Részletesebben

KIEMELÉSEK. A kereskedelmi forgalomban lévő biotechnológiai/gm növények globális helyzete: 2012. Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke

KIEMELÉSEK. A kereskedelmi forgalomban lévő biotechnológiai/gm növények globális helyzete: 2012. Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke KIEMELÉSEK A kereskedelmi forgalomban lévő biotechnológiai/gm növények globális helyzete: 2012 Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke A szerző által az egy milliárd szegény, éhes embernek, a sorsuk

Részletesebben

KÉRDŐÍV FELNŐTT LAKOSSÁG RÉSZÉRE

KÉRDŐÍV FELNŐTT LAKOSSÁG RÉSZÉRE KÉRDŐÍV FELNŐTT LAKOSSÁG RÉSZÉRE A közönséges ürge nyílt rövidfüvű területeken lakó rágcsáló. Fokozottan védett fajnak számít, elsősorban azért, mivel ritka, értékes nagytestű ragadozó madaraink, mint

Részletesebben

Világprogram az emberiség fennmaradásáért magyar hozzájárulás

Világprogram az emberiség fennmaradásáért magyar hozzájárulás Világprogram az emberiség fennmaradásáért magyar hozzájárulás (alcím: Fenntarthato Fejleszteśi Ceĺok (FFC) Zöld OT, TOKAJ, 2015 Rohonyi Péter HAND szakpolitikai munkatárs Amit ígértünk: a szekcio ban a

Részletesebben

Hospodárska geografia

Hospodárska geografia Hospodárska geografia A GAZDASÁGI ÉLET JELLEMZŐI Világgazdaság szereplői: - nemzetközi óriáscégek, - integrációk(együttműködések), - országok, Ezek a földrajzi munkamegosztáson keresztül kapcsolódnak egymáshoz.

Részletesebben

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum

Részletesebben

A MÉHÉSZET ÉS A KÖRNYEZETTUDATOSSÁG

A MÉHÉSZET ÉS A KÖRNYEZETTUDATOSSÁG A MÉHÉSZET ÉS A KÖRNYEZETTUDATOSSÁG (ESETTANULMÁNY) Készítette: Magyar Tárek Zoltán Kaposvári Egyetem III. évfolyamos Kereskedelem és Marketing szakos hallgatója 1 Bevezetés Horváth Zoltán és neje 2008-ban

Részletesebben

A mezőgazdaság jelene és jövője a fenntarthatóság tükrében. Gyulai Iván Gömörszőlős 2012. augusztus 24.

A mezőgazdaság jelene és jövője a fenntarthatóság tükrében. Gyulai Iván Gömörszőlős 2012. augusztus 24. A mezőgazdaság jelene és jövője a fenntarthatóság tükrében Gyulai Iván Gömörszőlős 2012. augusztus 24. A mezőgazdaság jelene Növekedési kényszer: 1960-2000 között az élelmiszer termelés 2.5X nőtt Tőke:

Részletesebben

1Erdészet. Nem élhetünk növények nélkül. Bevezetés. Problémafelvetés. Időtartam Évszak Hely Szükséges anyagok Tantárgyak

1Erdészet. Nem élhetünk növények nélkül. Bevezetés. Problémafelvetés. Időtartam Évszak Hely Szükséges anyagok Tantárgyak 1Erdészet Nem élhetünk növények nélkül Szerzők: Kliment Mindjov, Szászné Heszlényi Judit Problémafelvetés Időtartam Évszak Hely Szükséges anyagok Tantárgyak A víz és a szél eróziós munkája komolyan veszélyezteti

Részletesebben

Hurrá, nyaralunk! a. Afrika, Egyiptom, a Piramisok b. Európa, Anglia, Stonehenge. c. Amerika, USA, Monument Valley d. Ázsia, Kína, a Kínai Nagy Fal

Hurrá, nyaralunk! a. Afrika, Egyiptom, a Piramisok b. Európa, Anglia, Stonehenge. c. Amerika, USA, Monument Valley d. Ázsia, Kína, a Kínai Nagy Fal 0. Képzelje el, hogy nyaralni megyünk! Hurrá, nyaralunk! a. Afrika, Egyiptom, a Piramisok b. Európa, Anglia, Stonehenge c. Amerika, USA, Monument Valley d. Ázsia, Kína, a Kínai Nagy Fal 1. Én bárhova /

Részletesebben

HOGYAN MŰKÖDIK EGY GAZDASÁG? Oktatási segédanyag általános iskolás diákok részére

HOGYAN MŰKÖDIK EGY GAZDASÁG? Oktatási segédanyag általános iskolás diákok részére HOGYAN MŰKÖDIK EGY GAZDASÁG? Oktatási segédanyag általános iskolás diákok részére Készült az Európai Unió INTERREG IIIC ALICERA projekt támogatásával Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi

Részletesebben

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD?

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? Az ENSZ legutóbbi előrejelzése szerint a Föld lakossága 2050-re elérheti a 9 milliárd főt. De vajon honnan lesz ennyi embernek tápláléka, ha jelentős mértékben sem a megművelt

Részletesebben

KI-78-09-820-HU-C. A rejtélyes Nap

KI-78-09-820-HU-C. A rejtélyes Nap KI-78-09-820-HU-C A rejtélyes Nap A rejtélyes Nap Kiadóhivatal ISBN 978-92-79-12500-3 HU Víz- és szélenergia Az erőművekben a gőz forgatja körbe-körbe a turbinát. Mi más lehetne még olyan erős, hogy forgassa

Részletesebben

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján Kovács Eszter, Bela Györgyi Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Szent István Egyetem, Gödöllő,

Részletesebben

TE HOGY VAGY? AZ UNICEF MAGYAR BIZOTTSÁG JELENTÉSE A MAGYAR GYEREKEK JÓLLÉTÉRŐL

TE HOGY VAGY? AZ UNICEF MAGYAR BIZOTTSÁG JELENTÉSE A MAGYAR GYEREKEK JÓLLÉTÉRŐL TE HOGY VAGY? AZ UNICEF MAGYAR BIZOTTSÁG JELENTÉSE A MAGYAR GYEREKEK JÓLlÉTÉRŐL 2012 1 Miről szól az UNICEF gyermekjólléti jelentése, és mi a célunk vele? 2 Te is kíváncsi vagy, hogyan élnek ma Magyarországon

Részletesebben

TE HOGY VAGY? AZ UNICEF MAGYAR BIZOTTSÁG JELENTÉSE A MAGYAR GYEREKEK JÓLLÉTÉRŐL

TE HOGY VAGY? AZ UNICEF MAGYAR BIZOTTSÁG JELENTÉSE A MAGYAR GYEREKEK JÓLLÉTÉRŐL TE HOGY VAGY? AZ UNICEF MAGYAR BIZOTTSÁG JELENTÉSE A MAGYAR GYEREKEK JÓLLÉTÉRŐL 2012 1 Miről szól az UNICEF gyermekjólléti jelentése, és mi a célunk vele? Te is kíváncsi vagy, hogyan élnek ma Magyarországon

Részletesebben

Bogár a fülbe avagy Mitől gyűlik szelektíven a hulladék. Czippán Katalin Budapest, 2010. február 4.

Bogár a fülbe avagy Mitől gyűlik szelektíven a hulladék. Czippán Katalin Budapest, 2010. február 4. Bogár a fülbe avagy Mitől gyűlik szelektíven a hulladék Czippán Katalin Budapest, 2010. február 4. Miről lesz szó avagy a bogarak Honnan jöttem? a JNOI Földi gondok EU megoldások felvillantás A jó kommunikáció

Részletesebben

Bioélelmiszerek. Készítette: Friedrichné Irmai Tünde

Bioélelmiszerek. Készítette: Friedrichné Irmai Tünde Bioélelmiszerek Készítette: Friedrichné Irmai Tünde Biotermék A valódi biotermék ellenőrzött körülmények között termelt, semmilyen műtrágyát és szintetikus, toxikus anyagot nem tartalmaz. A tápanyag-utánpótlás

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

Fogalmak. Az extenzív halastavi gazdálkodás és a kárókatona szerepe és megítélése halastavi környezetben 2009. szept. 24. Biharugra, Bihari Madárvárta

Fogalmak. Az extenzív halastavi gazdálkodás és a kárókatona szerepe és megítélése halastavi környezetben 2009. szept. 24. Biharugra, Bihari Madárvárta Extenzív halastavak természeti értékei és funkciói Kerepeczki Éva Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas Célkitűzés AZ ELŐADÁS CÉLJA, hogy bemutassuk a halastavak értékeit és felhívjuk a figyelmet

Részletesebben

Biogáz hasznosítás. SEE-REUSE Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért. Vajdahunyadvár, 2014. december 10.

Biogáz hasznosítás. SEE-REUSE Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért. Vajdahunyadvár, 2014. december 10. Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért Biogáz hasznosítás Vajdahunyadvár, 2014. december 10. Alaphelyzet A magyar birtokos szegényebb, mint birtokához képest lennie

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

AZ ÉLET DIADALA NAPHARCOS MAGAZIN. A Napharcos különlegessége és egyedisége. Napharcos biológiai sejtjavító specialista. Légy erős, élj hosszan!

AZ ÉLET DIADALA NAPHARCOS MAGAZIN. A Napharcos különlegessége és egyedisége. Napharcos biológiai sejtjavító specialista. Légy erős, élj hosszan! Napharcos biológiai sejtjavító specialista NAPHARCOS MAGAZIN 2014 november, 1. évfolyam. III. szám Légy erős, élj hosszan! Legyen több élet a napjaidban és több nap az életedben! AZ ÉLET DIADALA A Napharcos

Részletesebben

Tisztelt Miniszter Úr!

Tisztelt Miniszter Úr! Dr. Fazekas Sándor részére miniszter Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest Tisztelt Miniszter Úr! A geotermális energia használata komoly lehetőséget jelent a magyar mezőgazdaságnak, azon belül is többek

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

1. Lecke: Bevezetés és a folyamat. elindítása

1. Lecke: Bevezetés és a folyamat. elindítása 1. Lecke: Bevezetés és a folyamat elindítása 1. Lecke: Bevezetés és a folyamat elindítása Gratulálok a döntésedhez! Kalló Melinda vagyok és üdvözöllek az első leckén! Ez egy kicsit rendhagyó tanítás lesz,

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Mi az, hogy reméled? Nem t om, nincs túl nagy praxisom, még sohasem fogyasztottak el erdei manók. Pedig anyám sokszor mondta, hogy vigyen el a manó,

Mi az, hogy reméled? Nem t om, nincs túl nagy praxisom, még sohasem fogyasztottak el erdei manók. Pedig anyám sokszor mondta, hogy vigyen el a manó, Manó úr Hát, ha éppen tudni akarod, arról a magas hegyről származom mondta, mielőtt bármit is kérdezhettem volna. Hogy miért jöttem le erre az alacsonyabb hegyre? folytatta, még mindig kérdés nélkül nos,

Részletesebben

Lokális Felmelegedés Minimal Magazin

Lokális Felmelegedés Minimal Magazin Lokális Felmelegedés Minimal Magazin Köszöntő Kedves Olvasó! Furcsa számomra, mikor különböző szervezetek éhező vagy haldokló afrikai gyerekek képeit mutogatják, és a nevükben adományokat gyűjtenek. Alapvetően

Részletesebben

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig)

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) 7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) A jövőkép 2050-ben a bolygó ökológiai kapacitásait figyelembe véve, azok keretein belül és jól fogunk élni. Jólétünk és az egészséges környezet hátterében az innovatív,

Részletesebben

2014.09.22. A felszín:

2014.09.22. A felszín: 1 A felszín: Környezetszennyezés, klímaváltozás Munkanélküliség (Fiatalok?) Szegénység Vidék elnéptelenedése Urbanizáció Bűnözés Betegségek Éhség lázadás? 2 3 Lábnyomozás. 1 liter benzin elégetéséből 2,331

Részletesebben

Környezetgazdálkodás 2. előadás. Társadalmi, gazdasági fejlődés és globális hatásai Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK.2010.

Környezetgazdálkodás 2. előadás. Társadalmi, gazdasági fejlődés és globális hatásai Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK.2010. Környezetgazdálkodás 2. előadás Társadalmi, gazdasági fejlődés és globális hatásai Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK.2010. Aurelio Peccei olasz gazdasági szakember által alapított nemzetközi tudóstársaság:

Részletesebben

Akárki volt, Te voltál!

Akárki volt, Te voltál! Mindenkinek annyi baja van, az annyi bajnak annyi baja van, hogy annyi baj legyen. A. E. Bizottság: Vaníliaálomkeksz Előszövegelés De sok gyerekfilmet meg kellett néznem a gyerekeimmel! Micsoda időpocsékolás

Részletesebben

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő Prievara Tibor Nádori Gergely A 21. századi szülő Előszó Ez a könyvecske azért született, hogy segítsen a szülőknek egy kicsit eligazodni az internet, a számítógépek (összefoglaló nevén az IKT, az infokommunikációs

Részletesebben

BIODIVERZITÁS-CSÖKKENÉS Báldi András

BIODIVERZITÁS-CSÖKKENÉS Báldi András BIODIVERZITÁS-CSÖKKENÉS Báldi András Összefoglalás A biológiai sokféleség (biodiverzitás) jelenkori drámai csökkenése mely jóval nagyobb ütemű a földtörténet során tapasztalt hasonló jelenségeknél a nagyléptékű

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

Biodiverzitás a XXI. Században a kezdet vége, vagy a vég kezdete?!

Biodiverzitás a XXI. Században a kezdet vége, vagy a vég kezdete?! Biodiverzitás a XXI. Században a kezdet vége, vagy a vég kezdete?! Czéh Tamás Czéh Tamás Világunk és életmódunk fejlődése alapvetően egyenes utat mutat. A fejlődést, melyet sok ember és társadalom csupán

Részletesebben

HÁTTÉRANYAG. Az állattenyésztés és az agroüzemanyagok globális összefüggései a szója függvényében

HÁTTÉRANYAG. Az állattenyésztés és az agroüzemanyagok globális összefüggései a szója függvényében HÁTTÉRANYAG Az állattenyésztés és az agroüzemanyagok globális összefüggései a szója függvényében Összefoglaló Az Európai Unió (EU) évente több mint 16 millió hektár termőföldterületet használ állatállománya

Részletesebben

Dr. Bittsánszky András. Növények a jövőnkért. Földes Ferenc Gimnázium Miskolc, 2012. február 7. www.meetthescientist.hu 1 26

Dr. Bittsánszky András. Növények a jövőnkért. Földes Ferenc Gimnázium Miskolc, 2012. február 7. www.meetthescientist.hu 1 26 Dr. Bittsánszky András Növények a jövőnkért Földes Ferenc Gimnázium Miskolc, 2012. február 7. www.meetthescientist.hu 1 26 Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Központ Növényvédelmi Intézet www.nki.hu

Részletesebben

Jövőkereső. Mi köti össze a szociális, gazdasági és környezeti kérdéseket? Milyenek a kilátásaink? Nem minden az aminek látszik.

Jövőkereső. Mi köti össze a szociális, gazdasági és környezeti kérdéseket? Milyenek a kilátásaink? Nem minden az aminek látszik. Jövőkereső. Mi köti össze a szociális, gazdasági és környezeti kérdéseket? Milyenek a kilátásaink? Nem minden az aminek látszik. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács www.nfft.hu Mit látunk a jelenségek

Részletesebben

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű

Részletesebben

BIODIVERZITÁS CSÖKKENÉS Báldi András

BIODIVERZITÁS CSÖKKENÉS Báldi András 1 BIODIVERZITÁS CSÖKKENÉS Báldi András A biodiverzitás korunk kulcsszava, mely a görög biosz, illetve latin diversitas szavak jelentésének megfelelően a biológiai sokféleséget jelenti ideértve mind a genetikai,

Részletesebben

Riói Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről

Riói Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről Riói Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről Bevezetés Az Egyesült Nemzetek Környezet és Fejlődés Konferenciája, Bezárva találkozóját, amelyet 1992. június 3-14. között Rio de Janeiróban tartott, Megerősítve

Részletesebben

Az egészségügyi ellátási biznisz cégfilozófiája

Az egészségügyi ellátási biznisz cégfilozófiája Az egészségügyi ellátási biznisz cégfilozófiája Nemrég, egy különféle szakterületeket képviselô, Kanada különbözô részeirôl érkezett 40 üzletember és üzletasszony részvételével tartott megbeszélésen az

Részletesebben

Gondolatok a tegnapokról. és arról, hogy milyen ismérvei vannak egy jó vezetőnek?

Gondolatok a tegnapokról. és arról, hogy milyen ismérvei vannak egy jó vezetőnek? Gondolatok a tegnapokról és arról, hogy milyen ismérvei vannak egy jó vezetőnek? Semmi értelme azon gondolkodni, hogy a tegnap miért alakult úgy, ahogy. Azon azonban érdemes elmélkedni, hogy miképpen lehet

Részletesebben

ÓRAVÁZLAT Készítette: Tantárgy: Évfolyam: Tematikai egység: Témakör: Az óra célja és feladata: Módszerek: Munkaformák: Szemléltetés: Eszközök:

ÓRAVÁZLAT Készítette: Tantárgy: Évfolyam: Tematikai egység: Témakör: Az óra célja és feladata: Módszerek: Munkaformák: Szemléltetés: Eszközök: ÓRAVÁZLAT Készítette: Antalffy Zsuzsanna (kiegészítette Bubernik Eszter) Tantárgy: Erkölcstan Évfolyam: 6. Tematikai egység: A technikai fejlődés hatásai Témakör: Ökológia Az óra célja és feladata: Megismerni

Részletesebben

Pataky Zsófia vagyok, 14 éves. A legnagyobb gyerek a családban. Két testvérem van.

Pataky Zsófia vagyok, 14 éves. A legnagyobb gyerek a családban. Két testvérem van. A gyermekek Pataky Zsófia vagyok, 14 éves. A legnagyobb gyerek a családban. Két testvérem van. Pontosan 6 évvel ezelőtt, karácsonykor (amikor én 8 éves voltam a húgom pedig 5) kaptam a világ legszebb ajándékát.

Részletesebben

Wallace S. Broecker: Felelősségünk terhe. 1997.április

Wallace S. Broecker: Felelősségünk terhe. 1997.április Kék bolygónk a legkritikusabbnak ígérkező évszázadba lép. Mindeddig bolygónkat a természeti erők kormányozták 4,5 milliárd éven át. Ha tetszik, ha nem, bolygónk fenntartása kezünkbe hull, és sajnos mi

Részletesebben

Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata

Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata Interaktív tanórák a bevont oktatási intézményekben. 1. óra Az első óra elsősorban a figyelem felkeltését

Részletesebben

Szakmai beszámoló. Állattartó istálló építése és a hozzá tartozó kiszolgáló létesítmények megvalósítása LEADER 3 program megvalósítása

Szakmai beszámoló. Állattartó istálló építése és a hozzá tartozó kiszolgáló létesítmények megvalósítása LEADER 3 program megvalósítása Molnár Melinda őstermelő 2490 Pusztaszabolcs Szakmai beszámoló Állattartó istálló építése és a hozzá tartozó kiszolgáló létesítmények megvalósítása LEADER 3 program megvalósítása Térségi és helyi vállalkozások

Részletesebben

3/2010. Terménypiaci előrejelzések 2010-01-25, Hétfő. Összefoglaló

3/2010. Terménypiaci előrejelzések 2010-01-25, Hétfő. Összefoglaló Zöldforrás Beruházó és Pályázatkészítő Iroda 8000 Székesfehérvár, Károly János u. 18. Telefon: 22/503-123 Fax: 22/503-124 Mobil: 70/318-72-32 E-mail: gyulai@biogaz.axelero.net www.zoldforras.hu 3/2010.

Részletesebben

Energiamegtakarítás. közösen, közösségben

Energiamegtakarítás. közösen, közösségben Energiamegtakarítás közösen, közösségben Tartalom Egy kis elmélet A hosszú távú viselkedésváltozás motiválása Miért jók a közösségek? Sikeres közösségek Viselkedésváltozás: Az alapok Végső cél: hosszú

Részletesebben

Megújuló energiák hasznosítása: a napenergia. Készítette: Pribelszky Csenge Környezettan BSc.

Megújuló energiák hasznosítása: a napenergia. Készítette: Pribelszky Csenge Környezettan BSc. Megújuló energiák hasznosítása: a napenergia Készítette: Pribelszky Csenge Környezettan BSc. A minket körülvevı energiaforrások (energiahordozók) - Azokat az anyagokat, amelyek energiát közvetítenek energiahordozóknak

Részletesebben

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia Simon Edina Konzervációbiológia Közös jövőnk: Környezet és Fejlesztés Világbizottság jelentés (1988): A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy

Részletesebben

A szelíd turizmus kritériumai

A szelíd turizmus kritériumai A szelíd turizmus kritériumai Történet röviden 60-as évektől fokozódó kritikák Stockholm, 1972: Környezet és fejlődés Brundtland-jelentés, 1974 Rio de Janeiro, 1992: Föld Csúcs Ökoturizmus fogalmának megjelenése

Részletesebben

Fenntarthatóság és természetvédelem

Fenntarthatóság és természetvédelem Fenntarthatóság és természetvédelem A társadalmi jóllét megőrzése, anélkül, hogy a környezet eltartóképességét veszélyeztetnénk Azt kell vizsgálni, hogy a környezet és természetvédelem képes-e elérni az

Részletesebben

I. Egyszerű választás. 7 pont

I. Egyszerű választás. 7 pont A feladatokat készítette: Drávucz Lászlóné, Szolnok Lektorálta: 2012. április 21. Fülep Teofil, Miskolc Curie Környezetvédelmi Emlékverseny Országos döntő 7 8. évfolyam 2011/2012. A csapat kódszáma:..

Részletesebben

Anyanyelvünk magyar, nemzetiségünk szlovák. Lengyel Diana

Anyanyelvünk magyar, nemzetiségünk szlovák. Lengyel Diana Anyanyelvünk magyar, nemzetiségünk szlovák Lengyel Diana - kezdtek bele a lányok mosolyogva a beszélgetésbe. Nagyon kevesen tudnak rólunk, ha megmondjuk, honnan és kik vagyunk, nagy szemeket meresztenek

Részletesebben

Meleg víz a Nap energiájával Az Apricus elhozza Önnek. www.apricus-hungary.hu

Meleg víz a Nap energiájával Az Apricus elhozza Önnek. www.apricus-hungary.hu Meleg víz a Nap energiájával Az Apricus elhozza Önnek www.apricus-hungary.hu A szolár meleg víz alapjai A napsugarak befogása A napenergia mértéke a Föld felszínén egy derűs nyári napon elérheti az 1000W/m2-t.

Részletesebben

Hogyan váljunk profi felhasználóvá 80 nap alatt, vagy még gyorsabban? Ingyenes e-mail tanfolyam.

Hogyan váljunk profi felhasználóvá 80 nap alatt, vagy még gyorsabban? Ingyenes e-mail tanfolyam. Hogyan váljunk profi felhasználóvá 80 nap alatt, vagy még gyorsabban? Ingyenes e-mail tanfolyam. Hogyan állítsam be az Outlook-ot ingyenes e-mail címhez? 10. lecke Hogyan állítsam be az Outlook-ot, ha

Részletesebben

A természeti erőforrás kvóta

A természeti erőforrás kvóta A természeti erőforrás kvóta Gyulai Iván Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány 2011. május 17. A környezetet három módon terheljük Kibocsátásokkal terheljük Erőforrásokat veszünk el Teret,

Részletesebben

Miért nem bomlik le a "meki kaja"? Az igazi magyarázat!

Miért nem bomlik le a meki kaja? Az igazi magyarázat! Miért nem bomlik le a "meki kaja"? Az igazi magyarázat! Elérkezettnek láttuk az időt, hogy összegezzük az interneten keringő írásokat, videókat és adalékanyagokat az örök életű burgerekről. Válaszokat

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDATOS PRAKTIKÁK A HÉTKÖZNAPOKBAN

KÖRNYEZETTUDATOS PRAKTIKÁK A HÉTKÖZNAPOKBAN KÖRNYEZETTUDATOS PRAKTIKÁK Kump Edina ÖKO-Pack Nonprofit Kft. E-mail: edina@okopack.hu Web: www.okopack.hu Dunaújváros, 2015. február 6. KÖRNYEZETTUDATOS PRAKTIKÁK A Föld több, mint 7 milliárd lakosának

Részletesebben

2. forduló. Matematika

2. forduló. Matematika 2. forduló Matematika 1. Három öreg bölcs alszik egy nagy fa alatt. Egy arra járó csintalan gyerkőc mindhármuk homlokára egy piros kört fest, majd kacagva elszalad. Amikor a bölcsek felébrednek, és meglátják

Részletesebben

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Minden európai elismeri, hogy a környezet nem megosztható és alapvető fontosságú kötelezettségünk, hogy megvédjük. Az Európai Unió Jó környezetet

Részletesebben

Energia. Abiotikus rendszer. élőhelyeken. Magyarországon környezetszennyező az egy főre eső települési hulladék

Energia. Abiotikus rendszer. élőhelyeken. Magyarországon környezetszennyező az egy főre eső települési hulladék MINDENÖSSZEFÜGGMINDENNEL Táplálékhálózatok a városi v élőhelyeken Kölcsönhatások Körforgások Energia felhasználása Abiotikus X abiotikus Hőmérséklet és csapadék= klíma Abiotikus X biotikus Biotikus X abiotikus

Részletesebben

Élelmiszergazdálkodás és tudatos fogyasztás: miért pazarol az ember

Élelmiszergazdálkodás és tudatos fogyasztás: miért pazarol az ember Élelmiszergazdálkodás és tudatos fogyasztás: miért pazarol az ember Mikor az ember valóban felnőtté válik Gazdaság és fenntarthatóság a XXIszázadban Dr. Borbély Csaba borbely.csaba@ke.hu 30-5647533 Fogalmi

Részletesebben

VI. VI. ik lecke atoatodik lecke

VI. VI. ik lecke atoatodik lecke Hatodik lecke A nagy találkozás Szia, Lilla! Szia, Gergely! Hát te honnan jössz? Az egyetemről. Ma csak egy előadás van, reggel. Úgyhogy most fölmegyek a Várba. Mit csinálsz a Várban? Bemegyek a Ludwig

Részletesebben

SOS webinárium a válságban nyíló lehetőségekről, sorsfordításra váró cégvezetőknek

SOS webinárium a válságban nyíló lehetőségekről, sorsfordításra váró cégvezetőknek A VÁLSÁG MINT ÁLDÁS? SOS webinárium a válságban nyíló lehetőségekről, sorsfordításra váró cégvezetőknek MUNKAFÜZET a Marketing Commando díjmentes webináriumához További infó: www.marketingcommando.hu/webinarium

Részletesebben

A Cashflow Hatékonysága

A Cashflow Hatékonysága A Cashflow Hatékonysága GR: Horváth Zoltán Cashflow Mérnökkel beszélgetek. A cashflow hatékonysága a mai téma. Hogyan lehet vajon egy cashflow-t jól, optimálisan működtetni? Nagyjából tudom, hogy mennyi

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

Változások az ökológiai gazdálkodás támogatásában

Változások az ökológiai gazdálkodás támogatásában Változások az ökológiai gazdálkodás támogatásában Fátyolka lak Katica fészek Biocont Kft szívességéből Dr. Roszík Péter c. egyetemi docens, alelnök, Magyar Biokultúra Szövetség 2014.05.22. Székesfehérvár

Részletesebben

A problémák, amikre válaszolni kell

A problémák, amikre válaszolni kell A problémák, amikre válaszolni kell Fenntarthatatlan gazdaság visszatérı válságok Környezeti krízis éghajlatváltozás Kimerülı erıforrások - energiafüggıség Növekvı társadalmi egyenlıtlenség - igazságtalanság

Részletesebben

A vízi ökoszisztémák

A vízi ökoszisztémák A vízi ökoszisztémák Az ökoszisztéma Az ökoszisztéma, vagy más néven ökológiai rendszer olyan strukturális és funkcionális rendszer, amelyben a növények, mint szerves anyag termelők, az állatok mint fogyasztók,

Részletesebben

A felelős állattartás néhány szabálya

A felelős állattartás néhány szabálya Tanuló neve: Dátum: A felelős állattartás néhány szabálya 1. Táplálás Egyetlen gyógyszer sem képes oly sok betegséget megelőzni, mintha olyan ételt eszünk, amilyenre szükségünk van. Gondoljunk csak arra,

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

1. tudáskártya. Mi az energia? Mindnyájunknak szüksége van energiára! EnergiaOtthon

1. tudáskártya. Mi az energia? Mindnyájunknak szüksége van energiára! EnergiaOtthon 1. tudáskártya Mi az energia? Az embereknek energiára van szükségük a mozgáshoz és a játékhoz. Ezt az energiát az ételből nyerik. A növekedéshez is energiára van szükséged. Még alvás közben is használsz

Részletesebben

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD Magyar László Környezettudomány MSc Témavezető: Takács-Sánta András PhD Két kutatás: Güssing-modell tanulmányozása mélyinterjúk Mintaterület Bevált, működő, megújuló energiákra épülő rendszer Bicskei járás

Részletesebben

Halászati Operatív Program Magyarországon

Halászati Operatív Program Magyarországon Halászati Operatív Program Magyarországon www.fvm.hu 1 Mi az Európai Halászati Alap? A halászat az Európai Unióban kiemelt fontosságú, a mezőgazdaságtól elkülönülő, önálló politikával rendelkező ágazat.

Részletesebben

Kék Gazdaság: az üzleti tervezés új útjai

Kék Gazdaság: az üzleti tervezés új útjai Kék Gazdaság: az üzleti tervezés új útjai Az erőforrás-hatékonyságtól az erőforráshasználatkorlátozásáig innovatív eszközök egy fenntartható Európáért CEEWEB a biológiai sokféleségért 2011. május 17. PTE-KTK

Részletesebben

"Wetland"-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a

Wetland-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a VIZES ÉLŐHELYEK "Wetland"-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a víz az elsődleges meghatározó tényező.

Részletesebben

A globális felmelegedés a kellemetlen IGAZSÁG. KEOP-6.1.0/A/11-2011-0024 1. szemléletformáló nap: 2011. november 8.

A globális felmelegedés a kellemetlen IGAZSÁG. KEOP-6.1.0/A/11-2011-0024 1. szemléletformáló nap: 2011. november 8. A globális felmelegedés a kellemetlen IGAZSÁG A fenntartható fejlődés egyrészt olyan fejlődési folyamat (földeké, városoké, üzleteké, társadalmaké stb.), ami kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy

Részletesebben

Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő 2014/2015. tanév. 5. osztály III. forduló (természetvédelem, környezetvédelem, Herman Ottó)

Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő 2014/2015. tanév. 5. osztály III. forduló (természetvédelem, környezetvédelem, Herman Ottó) Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232

Részletesebben

Tartalom 1. RÉSZ A GYÜLEKEZETNÖVEKEDÉS ÉS AZ ÉGŐ VÁGY 2. RÉSZ A GYÜLEKEZETNÖVEKEDÉS ÉS A LAIKUSOK

Tartalom 1. RÉSZ A GYÜLEKEZETNÖVEKEDÉS ÉS AZ ÉGŐ VÁGY 2. RÉSZ A GYÜLEKEZETNÖVEKEDÉS ÉS A LAIKUSOK Tartalom 1. RÉSZ A GYÜLEKEZETNÖVEKEDÉS ÉS AZ ÉGŐ VÁGY 1. fejezet: A gyülekezetnövekedés és az égő vágy........... 7 2. RÉSZ A GYÜLEKEZETNÖVEKEDÉS ÉS A LAIKUSOK 2. fejezet: Hogyan lehet nagy dolgokat elvégezni

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

MIÉRT ATOMENERGIA (IS)?

MIÉRT ATOMENERGIA (IS)? Magyar Mérnök Akadémia MIÉRT ATOMENERGIA (IS)? Dr. EMHŐ LÁSZLÓ Magyar Mérnök Akadémia BME Mérnöktovábbképző Intézet emho@mti.bme.hu ATOMENERGETIKAI KÖRKÉP MET ENERGIA MŰHELY M 7. RENDEZVÉNY NY 2012. december

Részletesebben

Mit tart a SAJÁT LAKÓHELYE legfontosabb társadalmi problémájának, gondjának? TOP10

Mit tart a SAJÁT LAKÓHELYE legfontosabb társadalmi problémájának, gondjának? TOP10 Környezettudatos magatartás az Észak- Magyarországi régióban egy friss empirikus kutatás eredményei Dr. Nagy Szabolcs Intézeti tanszékvezető, egyetemi docens Miskolci Egyetem Mit tart a SAJÁT LAKÓHELYE

Részletesebben

file:///c:/docume~1/barany~1/locals~1/temp/rar$ex26.297... Mûsor : Egyenes beszéd (R:) Dátum : 2005.12.07. - 2000 Credit: 0000

file:///c:/docume~1/barany~1/locals~1/temp/rar$ex26.297... Mûsor : Egyenes beszéd (R:) Dátum : 2005.12.07. - 2000 Credit: 0000 Dátum : 2005.12.07. - 2000 Adó : ATV Mûsor : Egyenes beszéd (R:) Credit: 0000 - A mûsorvezetõ következõ vendége, Szolnoki Andrea fõpolgármester-helyettes. Öt budapesti kórház indít egy programot, méghozzá

Részletesebben

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább

Részletesebben

AGRO.bio. Talaj növény élet. Szabó Gábor területi képviselő. Minden itt kezdődik

AGRO.bio. Talaj növény élet. Szabó Gábor területi képviselő. Minden itt kezdődik AGRO.bio Talaj növény élet Szabó Gábor területi képviselő Minden itt kezdődik Az ENSZ 2015-öt A termőtalajok nemzetközi évének nyilvánította. Az ENSZ előrejelzései alapján a nem megfelelő talajművelési

Részletesebben

Értékek, melyekhez az adott célkitűzés tartozik

Értékek, melyekhez az adott célkitűzés tartozik Célkitűzések C1: A létező nemzetközi kötelezettségvállalások és multilaterális megállapodások teljes körű végrehajtása, mint például a biodiverzitást, a föld- és vízhasználatot, a természeti erőforrásokat,

Részletesebben