Ikt. sz.: KTVF: /2012. Tárgy: Saubermacher - Magyarország Kft. Aszód-Galgamácsai veszélyeshulladéklerakó

Átírás

1 KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Kérjük, vá laszában hivatkozzon iktatószá munkra! Ikt. sz.: KTVF: /2012. Tárgy: Saubermacher - Magyarország Kft. Aszód-Galgamácsai veszélyeshulladéklerakó telep egységes környezethasználati engedélyének módosítása, a 10. számú lerakótér kialakítása miatt Előadó: Radványi Miklós Bágyi György Fodor Tamás Gál István Halász Péter Illés Gábor Schreiber Róbert dr. Gondos Levente H A T Á R O Z A T A Saubermacher-Magyarország Szolgáltató Kft. (1181 Budapest, Zádor u. 5.; Cg ; a továbbiakban: Környezethasználó) részére, a Galgamácsa 095/2, 081/2 és Iklad 012/2 hrsz.-ú ingatlanokon lévő veszélyeshulladék-lerakó telep üzemeltetésére KTVF: /2011. számon módosított KTVF: /2011. számon kiadott egységes környezethasználati engedélyét (a továbbiakban: Engedély) az alábbiak szerint: módosítom Az Engedély I. A környezethasználatra vonatkozó általános adatok fejezet 3. Az engedélyezett tevékenység jellemzői alfejezetének első bekezdését módosítom: Lerakott hulladék mennyisége (2011. június 30-ig): tonna Kiépíthető elvi kapacitás (telepen): tonna Egy év alatt ártalmatlanítani kívánt hulladékok mennyisége: tonna Az Engedély III. A tevékenység folytatásának környezetvédelmi feltételei fejezet 3. Vízvédelmi előírások alfejezetét kiegészítem az alábbiakkal: 3.7. Gondoskodni kell a telephely útjainak és a manipulációs téren kívüli részeinek tisztántartásáról annak érdekében, hogy a lehulló csapadék ne szennyeződhessen A tervezett bővítéshez kapcsolódó vízilétesítményre (csapadék elevezető rendszer) vízjogi létesítési engedélyt kell kérni a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI.13.) KHVM rendeletben előírt mellékletek csatolásával. 1

2 Az Engedély III. A tevékenység folytatásának környezetvédelmi feltételei fejezet 5. Hulladékokkal kapcsolatos előírások alfejezetét kiegészítem az alábbiakkal: A hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvényben (a továbbiakban: Hgt.) foglaltaknak megfelelően az új 10-es számú lerakótér kivitelezési munkálatait a hulladékképződés megelőzésével, a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentésével, a hulladék hasznosításával, környezetkímélő ártalmatlanításával kell végezni Az építkezés, bontás során be kell tartani az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM rendeletben (a továbbiakban: 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM rendelet), illetve az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet) foglaltakat A kivitelezési munkálatok során biztosítani kell a veszélyes és nem veszélyes hulladékok, valamint a hasznosítható hulladékok szelektív gyűjtését A tevékenységből keletkező és visszamaradó veszélyes és nem veszélyes hulladékok ártalmatlanításra, hasznosításra történő átadása csak az adott hulladékokra érvényes hulladékkezelési engedéllyel rendelkező vállalkozásnak történhet. A hulladékkezelési engedély meglétéről a hulladék átadását megelőzően a Környezethasználónak meg kell győződnie A keletkezett hulladékok nyilvántartása és adatszolgáltatása a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet), illetve a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet előírásai szerint végzendő A keletkező hulladékok kezelésénél be kell tartani a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet), illetve a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet) előírásait A kivitelezés során bekövetkező rendkívüli eseményekről, a megtett intézkedésekről és azok eredményéről az azokat követő 48 órán belül a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget (a továbbiakban: Felügyelőség) értesíteni kell. Az Engedély III. A tevékenység folytatásának környezetvédelmi feltételi fejezet 6. A rekultivációra vonatkozó előírások alfejezetének 6.2., valamint számú pontját törlöm, és helyükbe az alábbi előírások lépnek: 6.2. A rekultivációs munkálatokat a veszélyes hulladéklerakó telepen csak a II/5. jelű medence 1., 2., 3., 4., 5., 6. számú kazettáin, illetve a 7. és 10. számú lerakóterek esetében engedélyezi a Felügyelőség A hulladékok előkezelése során keletkező hulladék a veszélyes hulladéklerakó telepen csak a II/5. jelű medence 1., 2., 3., 4., 5., 6. számú kazettái, illetve a 7. és 10. számú lerakóterek rekultivációjához használható. 2

3 Az Engedély Te melléklet Művelés alatt lévő lerakótér alfejezetét kiegészítem az alábbiakkal: A tervezett 10-es számú lerakótér műszaki jellemzői: A 10-es számú lerakótér műszaki védelemmel (többrétegű szigeteléssel) ellátott földmedrű épített medence. A tervezett létesítmény főbb műszaki adatai: Plató alapterülete: 27,822 m 2 Plató hossza: 448 m Platófenék: változó Platófenék alapterülete: 8818 m 2 A két hosszanti oldal közötti magasságkülönbség: 3 m Legnagyobb keresztszelvényterület: 716 m 2 Közlekedési területtel megnövelt terület: 39,697 m 2 A lerakótéri geometria a fenékszinten: szélessége: 21,05 m hossza: 418,90 m ÉNy-i hosszirányú lejtés: 0,5 % ÉK-i keresztirányú lejtés: 2,0 % a fenékmagasság: 206,23-208,75 mbf. között változik rézsűhajlás a bevágás felőli oldalon: ~1:2 rézsűhajlás a töltés felőli oldalon: ~1:1,5 A lerakótéri geometria az üzemviteli terület belső koronaéle mentén: belső koronaélek közötti szélesség: 62,10 m belső koronaélek közötti hossz: 448,00 m a koronaél magassága: 215,35-220,59 mbf. között változik a koronaélek közötti szintkülönbség 3 m (a bevágás felőli koronaél a magasabb) az üzemviteli padka szélessége a töltés felüli oldalon 10,00 m a lerakó többi oldalán 12,00 m a rézsű hajlása: - az üzemviteli padkák külső szélétől a bevágási oldalon 1:2,5 a töltési oldalon a padkáig 1:1.5, attól lefelé a terepig 1:1,75 A 10. számú lerakótér alapadatai: Összkapacitás térfogatra: m 3 Összkapacitás tömegre: tonna A feltöltés prognosztizált dátuma: 2022 ( t/év) Építési ütemek: I. és II. ütem. I. ütem kapacitása: m tonna II. ütem kapacitása: m tonna 3

4 Egyéb, tervezett létesítmények: Üzemi út a lerakótérhez, Csapadék elvezető rendszer, ezen belül, - felső övárok bevezetéssel a meglévő havária tározóba (tiszta csapadékvíz), - a lerakótér mentén kialakításra kerülő talpárok és drénszivárgó rendszer, zárt hálózat bevezetéssel az újonnan kiépülő mintavételi medencébe (esetlegesen szennyezett víz), - alsó burkolt talpárok, mely gyűjti a hulladéktér építéskori és építés előtti csurgalékvizeit, bevezetéssel az újonnan kiépülő mintavételi medencébe (esetlegesen szennyezett), - mintavételi medence (háromkazettás vasbeton medence), - alsó leeresztő a mintavételi medencéből a meglévő telepi zárt hálózatra, (szennyezett és esetlegesen szennyezett víz), - felső leeresztést biztosító burkolt árok a meglévő havária tározó irányába, A 10. számú lerakótér műszaki védelme: Aljzat-szigetelés (felülről lefelé sorolva): - Hulladéktest, - Secutex geotextilia (200g/m 2 ), - 50 cm kavicsszivárgó (OK 16/32), - Secutex geotextilia (1200g/m 2 ), - 2,5 mm vastag HDPE fólia, - Secutex geotextilia (1200g/m 2 ), - Geofizikai szenzorhálózat, - 30 cm kavicsszivárgó (OK 16/32), - Secutex geotextilia (1200g/m 2 ), - 2,5 mm vastag HDPE fólia, - Bentofix paplan (0.5 cm), - Geofizikai szenzorhálózat, - 4 x 25 cm (1 m) épített agyag szigetelőréteg, k<5x10-10 m/s szivárgási tényezővel szükség esetén bentonitos agyag felhasználása a szigetelőképesség növelése érdekében 25cm-es rétegben tömörítve, - Termett talaj. Műszaki védelem a rézsűkön (felülről lefelé sorolva): - Hulladéktest, - Secutex geotextilia (1200g/m 2 ), - 2,5 mm vastag HDPE szigetelés, - Geofizikai szenzorhálózat, - Szivárgópaplan ( Secudrain R201), - 2,5 mm vastag HDPE szigetelés, - 2 réteg Bentofix paplan (2x 0.5 cm), - Geofizikai szenzorhálózat, - Termett talaj. A 10. számú lerakótér tartószerkezete: A tervezett 10-es lerakótéren a létesítmény és a lerakási technológia szerves részét képezi a szigetelt lerakótér fedését biztosító, mozgatható tetőszerkezet (amely a lerakótér időjárás elleni védelmét szolgálja). A tetőszerkezet acél rácsszerkezetű kétcsuklós ívtartó, 4

5 cölöpalapozással, vasbeton alapokra rögzített csuklókkal. A tartók között a stabilitást és szerelést biztosító hidak kerülnek kialakításra. A beruházás első ütemében várhatóan 84 m fedett tér kerül kialakításra. A fedés feszített ponyvafedés, a feszítés a betonalapok között kialakított rögzítési pontokon történik. A tetősor két végén ponyva nyúlványok biztosítják a csapóeső elleni védelmet. Kiépítésre kerül egy mozgatópálya, amely segítségével a védőtető a megtelt kazetták fölül, leépítés nélkül áttolható a leszigetelt új kazetták fölé. A jelenleg is üzemelő 7-es számú lerakótéren lévő tetőszerkezet kerül továbbvitelre az új 10-es lerakótérre. A 10. számú lerakótér lefedő ponyvaszerkezetének alapozása: A 10. számú lerakótér lefedése a kialakítandó nagy támaszköz (-62 m) miatt ponyvaszerkezettel történik. A ponyva főtartói kétcsuklós, aszimmetrikus rácsos ívtartók. Az ívtartók alapozása mélyalapozással, nagyátmérőjű (1,0 m) fúrt cölöpalapozással történik. A fedőszerkezet több ütemben, átszereléses ismétlődéssel épül ki. Az Engedély Te melléklet Az alkalmazott lerakási technológia alfejezetében szereplő alábbi mondatot törlöm: A következő veszélyes hulladék lerakó medence tervezése folyamatban van (10-es számú veszélyes hulladéklerakó medence). Az Engedély Te melléklet Az alkalmazott lerakási technológia alfejezetét kiegészítem az alábbiakkal: Az alkalmazott lerakási technológia a 10. számú lerakótérben: A lerakható hulladékok szilárd halmazállapotúak, ömlesztve, illetve szabványos szállító csomagolásban kerülnek beszállításra, lerakásra. Az új kazetták feltöltése a nyitott medencevég felől kezdődik. A medencefenék és az oldalfalak aljzatszigetelésének védelmét szorosan egymás mellé lerakott, big-bag zsákba töltött, aprószemcsés szerkezetű, semleges/lúgos kémhatású hulladékkal (például pernye) biztosítják. A minimálisan 1 m vastag elválasztó réteg fölé kerül lerakásra a beszállított veszélyes hulladék. A hulladékot ömlesztett formában, billenőplatós teherautó rakja le a lerakótérbe, ahol tolólapos, illetve homlokrakodó gép juttatja a végleges helyére. A tömörítést folyamatosan, vibrohengerrel végzik. A stabilizált pernye, illetve az előkezelő technológiából kikerült egyéb, a keletkezéskor még sűrűn folyós előkezelt hulladék a kitárazó helyen gyorsan befolyik a lerakott szilárd hulladékok közötti résekbe, és a bedolgozás után hamar megszilárdul. A behordott hulladék tetején a tömörítés után szilárd, sima felületet képződik, amelynek így lényegesen megnövekszik a teherbírása. A hordós és kiskonténeres hulladékok rendezett lerakással a 8 m-es munkaszint felett kialakított rétegekben kerülnek elhelyezésre lépcsős lerakással. A rétegek közbenső és a tároló felső határoló felületét megfelelő állagú ömlesztett hulladék, vagy módosított tulajdonságú, kezelt hulladék felhasználásával alakítják ki. A lezáráshoz közeli, felső rétegbe jól formálható, tömöríthető, csúszásra nem hajlamos hulladékból készült anyag kerül. A hossztengely irányú feltöltéssel párhuzamosan történik a közlekedőfelület további építése a betonlapok előbbre helyezésével. 5

6 Az Engedély Te melléklet A rekultiváció műveletei c. fejezetét törlöm helyébe a következők kerülnek: A rekultiváció műveletei: 1./ Tereprendezési munkák, a depónia felszínének kialakítása: A II/5. jelű medence 1., 2., 3., 4., 5., 6. számú kazettái, illetve a 7. és 10. számú lerakóterek előkészítése, az elfogadott terv szerinti rekultivációra. A rekultiváció során a tényleges kiegyenlítő réteg lerakását megelőzően a lerakott hulladékok közötti üregek kitöltése, kiegyenlítése. 2./ Felső záróréteg rendszer kiépítése: kiegyenlítő réteg: legfeljebb 75 cm + 75 cm funkciója: a hulladéktest felszínének kiegyenlítése, módosítása, valamint a hulladéktest alkalmassá tétele a következő rétegek elhelyezésére anyaga: stabilizált gáztisztító massza, más stabilizált apró szemcsés hulladék, vagy kis mésztartalmú, homogén nem kötött talaj szigetelőréteg: 50 cm funkciója: a víz hulladéktestbe való bejutásának megakadályozása anyaga: - k<10-9 m/s szivárgási tényezőjű ásványi anyagú szigetelés vagy 7 mm Bentofix paplan - 2,5 mm HDPE fólia - geotextilia 1200g/m 2 szivárgó és szűrőréteg: funkciója: a fedőrétegen esetleg átszivárgó víz szigetelőréteg fölötti tartózkodási idejének csökkentése, illetve a zárórétegből való mielőbbi hatékony elvezetése. anyaga: 50 cm 16/32 méretű drénezett kavics, vagy műanyagból készült speciális Secudrain szivárgó réteg fedőréteg: funkciója: a szigetelőréteg védelme, illetőleg a növényzet megtelepedését (telepítését) lehetővé tevő feltételek biztosítása. anyaga: - geotextília (200 g/m 2 ), a 10. számú lerakótér esetében Secutex geotextília (400 g/m 2 ) - földtakarás: 0,8 m földtakarás 0,2 m humuszterítés vegetációs réteg: funkciója: a víz alsóbb rétegekbe való bejutásának akadályozása, illetőleg az erózióval szembeni védelem. anyaga: nem mélygyökérzetű, kis tápanyagigényű, szárazság- és forróságtűrő növények, amelyek megfelelnek az ökológiai környezetnek is (fűmagterítés). 3./ Csapadékvíz-elvezetés: A rekultivált platók és medencék felületéről a csapadékvizek többrekeszes vízgyűjtő műtárgyakba folynak. Mintavételt követően a nem szennyezett víz a havária elnevezésű medencébe kerül elvezetésre és ideiglenes tárolásra, a szennyezett víz többcélú kezelő műtárgyban vegyszeres kezelést követően szikkasztásra kerül. 4./ A hulladékok hasznosítása a depónia rekultivációjához: A hasznosítani kívánt hulladékot előkezelés (stabilizálás, ph-beállítás) után az Engedélyben már rögzített feltételekkel, max cm-es vastagságban kiegyenlítő rétegként hasznosítják a telep II/5. jelű medence 1., 2., 3., 4., 5., 6. számú kazettáinak, illetve a 7. és 10. számú lerakóterek rekultivációja során. 6

7 5./ Utógondozás: Tekintettel arra, hogy a telephelyen, valamint az azt körülvevő területeken kiépített megfigyelési hálózat üzemel és a hálózat elemei alkalmasak a telephely környezeti állapotának folyamatos megfigyelésére, a meglévő elemeken túl újabb elem kiépítése nem indokolt. A szakhatóságok előírásai A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Budapesti Bányakapitányság BBK/2756-3/2011. számú szakhatósági állásfoglalásában tett előírásai: 1. A rézsű állékonyságának biztonsága érdekében a tetőszerkezetet tartó cölöpök talpmélysége a domb felőli oldalon legalább 5,0 méterrel a medence fenéksíkja alatt legyen. Ugyanez a mélység szükséges a cölöpsorok közötti fél távolságban lévő, a tetőszerkezet feszítésének horgonyzását szolgáló cölöpöknél is. 2. A medence kiemelése csak a domboldal felé eső cölöpök elkészülte után történjen. * Az Engedély egyéb rendelkezései változatlan tartalommal továbbra is hatályban maradnak. Egyidejűleg megállapítom, hogy a tárgyi eljárás igazgatási szolgáltatási díjának mértéke Ft, azaz százötvenezer forint, amelyet a Környezethasználó megfizetett. E döntés ellen a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de a Felügyelőséghez öt példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezési eljárás díja Ft amit a Felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett számú előirányzatfelhasználási számlájára átutalási megbízással vagy postai úton készpénz átutalási megbízással (csekk) kell megfizetni. A fellebbezés elektronikus úton való előterjesztésére nincs lehetőség. I N D O K O L Á S A Környezethasználó a Galgamácsa 095/2, 081/2 és Iklad 012/2 hrsz-ú ingatlanokon lévő veszélyeshulladék-lerakó telep üzemeltetésére Engedéllyel rendelkezik. A Környezethasználó szeptember 14-én érkeztetett kérelmében a meglévő telephelyén belül kialakítandó 10-es számú lerakótér létesítése kapcsán az Engedély módosítási eljárását kezdeményezte. Jelenleg a Környezethasználó telephelyén a 7-es számú lerakótér művelése folyik, amely még mintegy tonna szabad kapacitással rendelkezik. A Környezethasználó telephelyének - DK-i részén - egy új 10-es számmal jelzett két ütemben kialakítandó, összesen mintegy tonna szabad kapacitású lerakótér kialakítását tervezi. A Környezethasználó által benyújtott kérelem alapján a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet) 20. (10) bekezdése szerint az Engedély módosítására irányuló eljárás szeptember 15. napján a Felügyelőségen megindult. Az Engedély rögzítette a kiépíthető elvi kapacitást a 10. számú lerakótér első ütemére vonatkozóan ( tonna), jelen módosítási eljárás tárgyát a 10. számú lerakótér teljes kapacitású ( tonna) megvalósítása képezi. Az Engedély alapján az ártalmatlanítható veszélyes hulladékok összmennyisége tonna/év, ebben nem történik változás a jelenlegi módosítási eljárás során, így az a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet szerint nem 7

8 minősül jelentős változtatásnak. Az Engedély H mellékletében szereplő átvehető, kezelhető, lerakható hulladékok köre nem változik. A tevékenység a későbbiekben részletezettek alapján forgalomnövekedéssel nem jár. A Környezethasználó az igazgatási szolgáltatási díjat megfizetette. A Felügyelőség a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL törvény (a továbbiakban: Ket.) 29. (6) bekezdése értelmében, a hivatalában és a honlapján, valamint a központi rendszeren ( közzétette az eljárás megindításáról szóló hirdetményt, továbbá a vonatkozó iratokat közhírré tétel céljából megküldte a létesítmény helye szerinti Galgamácsa Község, Iklad Község és Aszód Város Önkormányzat jegyzőinek. A fentiekkel egyidejűleg a Felügyelőség a közigazgatási hatósági eljárás megindulásáról szóló értesítés érdekében vezetett elektronikus adatbázis létrehozásáról, vezetéséről, valamint az adatbázis alapján történő értesítésről szóló 187/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 2. (2) bekezdése alapján elektronikus úton értesítette a központi elektronikus szolgáltató rendszerben regisztrált, a tárgyi területen illetékes érdekvédelmi és társadalmi szervezeteket. Aszód Város Jegyzője /2011. számú, Iklad Község Jegyzője /2011. számú, Galgamácsa-Vácegres-Váckisújfalu Körjegyzősége 50-15/2011. számú levelében tájékoztatta a Felügyelőséget a közhírré tétel időpontjáról és helyéről. A Felügyelőség figyelemmel a Ket. 44. (1) bekezdésében foglaltakra megkereste a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet) 32/A. (1) bekezdése és 4. számú melléklete alapján az ügyben érintett szakhatóságokat. Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve /2011. számon szakhatósági állásfoglalásában előírás nélkül hozzájárult az Engedély módosításához, az alábbi indoklással: A Galgamácsa 095/2, 012/2 és 081/2 hrsz-ú ingatlanokon a Saubermacher Magyarország Kft. veszélyes hulladéklerakó telepet üzemeltet a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (a továbbiakban: Felügyelőség) KTVF: /2011. számú egységes környezethasználati engedélye alapján. A Saubermacher Magyarország Kft szeptember 13-án keltezett levelében kezdeményezte a Felügyelőségen az egységes környezethasználati engedély módosítását. A kérelem alapján a Felügyelőség megindította az engedély módosítására irányuló eljárást, majd KTVF: /2011. számú és Hatóságunknál szeptember 28-án érkeztetett megkeresésében szakhatósági állásfoglalásomat kérte a Saubermacher Magyarország Kft. egységes környezethasználati engedélyének módosításához. A megkereséshez csatolt, a WEPROT Kft. (2373 Dabas, Kör u. 6/A.) által összeállított dokumentációt áttanulmányoztam, és a hatáskörömbe utalt kérdések tekintetében elbírálva az alábbiakat állapítottam meg: A Saubermacher Magyarország Kft. illetve jogelődje óta üzemelteti az Aszód- Galgamácsai Veszélyes Hulladéklerakó Telepet. A Saubermacher Magyarország Kft. részére kiadott egységes környezethasználati engedély szerint a telepen lerakható hulladék mennyisége t, míg a június 30-ig elhelyezett, illetve a jelenlegi kapacitásban elhelyezhető hulladék összmennyisége t, így a más fejlesztésekhez tartalékolt t tartalékkapacitás figyelembe vételével még t veszélyes hulladék helyezhető el a telepen az engedély módosítása nélkül. A hulladéklerakó telep folyamatos működésének biztosítása miatt a Saubermacher Magyarország Kft. kezdeményezte a Felügyelőségen egy új, 10-es számmal jelzett lerakótér 8

9 építését, mely a veszélyes hulladéklerakó telep DK-i részén, az üzemi úttól D-re fekvő részterületen valósulhat meg. A tervezett 10-es számú lerakótér a tervek szerint két ütemben valósul meg, tervezett teljes kapacitása m 3, azaz az átlag térfogatsúllyal számolva t. A veszélyes hulladéklerakó telepen, illetve az azt körülvevő területeken kiépített monitoring rendszer üzemel, mely biztosítja a telephely környezeti állapotának folyamatos megfigyelését. Az elmúlt 20 év vizsgálatai alapján megállapítható, hogy a telep működése nem fejt ki negatív hatást sem a talajra, sem a talajvízre, így a telep előírások szerinti üzemeltetése nem jelent környezeti kockázatot sem a földtani környezet, sem a felszíni-, sem a felszín alatti vizek vonatkozásában. A telep közelében állandóan lakott terület nem található, így a közegészségügyi hatóság részéről nincs jogszabályi akadálya az engedély módosításának, ezért az egységes környezethasználati engedély módosításához a szakhatósági hozzájárulásomat megadtam. Szakhatósági állásfoglalásomat az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló évi XI. törvény 10. (1) bekezdésében biztosított hatósági jogkörömben, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdése és a 4. számú melléklete szerinti hatáskörömben, az Állami Népegészségügyi és tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. (3) bekezdésében meghatározott illetékességem alapján alakítottam ki. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Budapesti Bányakapitányság BBK/2756-2/2011. számon szakhatósági eljárásának ügyintézési határidejét tizenöt nappal meghosszabbította. Ezt követően BBK/2756-3/2011. számú szakhatósági állásfoglalása rendelkező részében foglalt előírásokkal hozzájárult az Engedély módosításához, az alábbi indoklással: A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi Felügyelőség, mint engedélyező hatóság a KTVF: /2011. iktatószámú, szeptember 21-i keltezésű (érkezett: szeptember 28.) levelével megkereste a bányakapitányságot és szakhatósági állásfoglalását kérte. A Bányakapitányság a megküldött dokumentációt áttanulmányozta. A talajmechanikai szakvélemény elkészítésénél figyelembe vették, hogy a korábbiakban a medencék kialakításakor, az egyensúly megbontása révén mozgások előfordulhatnak. A Bányakapitányság elsősorban állékonyság szempontjából vizsgálta a jelentést. A várható biztonsági tényező értéke valamivel alatta marad a megkívánt értéknek. Ez indokolja a rendelkező rész két kikötését, de természetesen a talajmechanikai szakvélemény többi pontját is be kell tartani. A Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalását a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. számú melléklet 7. pontja alapján, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 44. (1) bekezdése szerint adta meg. Galgamácsa-Vácegres-Váckisújfalu Község Körjegyzője 50-17/2011. számú szakhatósági állásfoglalásában az Engedély módosításához előírás nélkül hozzájárult,, az alábbi indoklással: A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget új eljárásában, a tényállás újbóli megvizsgálása után az alábbi indokok alapján szakhatósági állásfoglalásomat megadom: A megküldött a Weprot kft. által készített tervdokumentációval szemben kifogásom nincs, a tervezett lerakó műszaki kialakítását leíró 7.3. fejezetben foglaltakkal egyetértek. 9

10 Galgamácsa Község Önkormányzat nem rendelkezik az országos hatályú jogszabályoknál szigorúbb szabályokat megállapító külön, helyi környezet- és természetvédelmi rendelettel, ezért a környezetvédelem szempontjait a 22/2004. (XII. 21) ÖK rendelettel jóváhagyott Helyi Építési Szabályzat 6. 8), 16) és 41. 1) illetve 43. 4) bekezdései alapján vizsgáltuk meg érdemben. Felhívom a figyelmet, hogy az állásfoglalásom a Kérelmezőt nem mentesíti a további hatósági engedélyek beszerzésének kötelezettsége alól, így bármilyen a létesítmények kialakításához szükségszerűen kapcsolódó építési hatósági engedélyezési kötelezettsége alól sem az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 1. mellékletének megfelelően. Felhívom a figyelmet továbbá arra, hogy a létesítés során az országos építésügyi előírásokat és a 22/2004. (XII. 21.) ÖK rendelettel jóváhagyott Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) 26., ainak övezeti és környezetvédelmi előírásait is be kell tartani. Szakhatósági állásfoglalásomat helyi környezetvédelmi és tájvédelmi hatósági jogkörömben eljárva, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A (1) bekezdése és 4. számú mellékletének 4. pontja, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 33. (8) bekezdése és 44. -a alapján adtam ki. * A benyújtott tervek alapján a Felügyelőség a tevékenység környezeti hatásaira vonatkozóan - a rendelkező részben előírásként rögzítetteken túl - az alábbi megállapításokat, értékeléseket teszi: Hulladékgazdálkodás: A benyújtott tervdokumentációban részletesen ismertetésre kerültek a tervezett 10-es számú lerakótér műszaki jellemzői, a kialakítandó egyéb kiszolgáló létesítmények, a műszaki védelmének rétegrendje, az alkalmazott lerakási technológia, valamint a depónia megtelte után alkalmazandó rekultivációs rétegrend és az utógondozás módja. A dokumentációban foglaltak alapján a tervezett 10. számú lerakótér kialakítása, illetve rekultivációja és utógondozása megfelel a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendeletben (a továbbiakban: 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet) foglalt követelményeknek. Az Engedélyben meghatározott ártalmatlanítható veszélyes hulladékok összmennyisége, továbbá a H mellékletben szereplő átvehető, kezelhető, lerakható hulladékok köre nem változik. A Felügyelőség előírásait a Hgt., a 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet, a 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet, a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet, a 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet, valamint a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet előírásai alapján tette meg. Vízvédelem: A tervezett 10-es számú lerakótér szigetelt aljzatú, mozgótetővel fedett, gyűjtődrénezett. Csapadékvíz-elvezető rendszer is kialakításra kerül. A lerakó üzemi területén keletkező vizek burkolt árkokon és zárt csatornákon keresztül burkolt mintavételi medencékbe kerülnek. A lerakó telepen a többször módosított (utolsó módosítás száma: KTVF: /2011.) H /1988. számú vízjogi üzemeltetési engedély szerint üzemelő monitoring rendszer működik. 10

11 A szennyvizek közvetett vagy közvetlen élővízbe történő kibocsátását a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szabályozza. A Felügyelőség előírásait a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet, valamint a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet figyelembevétel adta meg. Levegőtisztaság-védelem: A létesítési szakasz hatásterülete az építési terület és környéke, és az építési területre irányuló forgalom útvonalai. Az építési szakaszban, tekintettel a hatások viszonylag rövid időtartamára, a levegőszennyeződés szempontjából környezeti károkkal nem kell számolni. Tekintettel arra, hogy a lerakótér üzembe helyezése a 7-es számú, jelenleg üzemelő lerakótér üzemelésének befejezését követően történik és az éves lerakható hulladék mennyisége is behatárolt, az üzemelés során forgalomnövekedéssel gyakorlatilag nem kell számolni. A Felügyelőség véleményét a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet és a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 6/2011. (I. 14.) VM rendelet előírásai alapján, és a légszennyező anyagok kibocsátásának szabályozása kivételével, a levegő védelméről szóló, 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltak alapján adta meg. Zaj- és rezgésvédelem: A benyújtott dokumentáció alapján megállapítható, hogy a tevékenység nem bocsát ki a környezetébe a határértékeknél nagyobb zajt és rezgést. A zaj a védendő lakóterületeken, a nagy távolság miatt (~3 km) nem észlelhető. A tevékenység végzése során teljesülnek a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendeletben előírt határértékek. A lerakó zajszempontú hatásterületén védendő épület nem található, zajkibocsátási határértékek megállapítása nem indokolt. Tekintettel arra, hogy az új 10-es számú lerakótér üzembe helyezése a 7-es számú, jelenleg üzemelő lerakótér üzemelésének végét követően történik és az éves lerakható hulladék mennyisége is behatárolt, az üzemelés során forgalomnövekedéssel nem kell számolni. A tevékenységgel szemben zaj- és rezgésvédelmi szempontból kizáró ok nem merült fel. Táj- és természetvédelem: A tervezett beruházás a Környezethasználó meglévő telephelyén belül valósul meg, amely országos jelentőségű védett vagy védelemre tervezett természeti területet, európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű (Natura 2000) területet nem érint. A 10. számú lerakótér létesítése táj- és természetvédelmi szempontú érdekekkel nem ellentétes. Az elérhető legjobb technika (BAT): A tervezett 10. számú lerakótér műszaki kialakítása, üzemeltetése és lezárása a vonatkozó 20/2006. (IV/5.) KvVM rendelet előírásai szerint történik, ami megfelel a jelenleg ismert elérhető legjobb technikának (BAT). Az engedélyezett technológia a kezelésbe vett 11

12 hulladékok vonatkozásban megfelel az elérhető legjobb technikának; a telephely átfogó monitoring rendszerrel rendelkezik. * A Felügyelőség a fentiek alapján megállapította, hogy az engedély módosításának akadálya nincs, ezért a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20. (3), (10) és (12) bekezdései alapján, figyelemmel a Ket. 71. (1) és 72. (1) bekezdéseiben foglaltakra a rendelkező részben foglaltak szerint döntött. A dokumentációban nem került - megjelölve, elkülönítve - ismertetésre olyan adat, amely törvény értelmében állam- vagy szolgálati titoknak minősülne, vagy a Környezethasználó szerint üzleti titkot képez. A Felügyelőség a határozatot, mint hirdetményt a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény 71. (3) bekezdése és a Ket. 80. (4) bekezdése értelmében, a hivatalában, a honlapján ( és a központi rendszeren ( közzéteszi, valamint közhírré tétel céljából megküldi Galgamácsa Község Önkormányzat, Iklad Község Önkormányzat és Aszód Város Önkormányzat Jegyzőinek, akik tájékoztatják a Felügyelőséget a közzététel megtörténtéről. Az igazgatási szolgáltatási díj mértéke a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 1. melléklet III. 4. és pontja alapján került megállapításra (a számla száma: ÁK-12/403). A Felügyelőség az eljárás során közreműködő szakhatóságok állásfoglalását és azok indokolását a Ket. 72. (1) bekezdés db) és ed) pontjai alapján foglalta a határozatba. A szakhatóság állásfoglalása ellen a Ket. 44. (9) bekezdése alapján önálló jogorvoslatnak helye nincs, az a határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg. A határozat elleni fellebbezés lehetőségét a Ket. 98. (1) bekezdése biztosítja az ügyfél részére. A fellebbezés előterjesztésének idejéről a Ket. 99. (1) bekezdése rendelkezik. A fellebbezési eljárás díjáról a 33/2005. (XII. 27.) KvVM 2. (4) bekezdése rendelkezik. A Felügyelőség a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdésére figyelemmel jelen eljárás során hozott határozat egy példányát megküldi az illetékes Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság részére is. A Felügyelőség feladat- és hatáskörét, valamint illetékességét 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 8. (1) bekezdésének c) pontja és 1. számú mellékletének IV. 5. pontja állapítja meg. Felhívom a Környezethasználó figyelmét, hogy a döntés jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nyilatkozzon, hogy a Felügyelőségre benyújtott és az eljárás lezárása után az irattári példányon felül fennmaradó tervdokumentációkra igényt tart-e. Tájékoztatom, hogy a Felügyelőség azok tárolásáról a jogerőt követő 30 napon túl nem gondoskodik, ezt követően megsemmisítésre kerülnek. Amennyiben a Környezethasználó bejelenti a tervdokumentáció iránti igényét, úgy a Felügyelőség Ügyfélszolgálatán (Zöld Pont Iroda; 1072 Budapest, Nagy Diófa utca 11.) veheti át azt (azokat) egy előzőleg egyeztetett időpontban. Jelen határozatot a Felügyelőség a környezetvédelmi hatósági nyilvántartás vezetésének szabályairól szóló 7/2000. (V. 18.) KöM rendelet alapján hatósági nyilvántartásba veszi. 12

13 Jelen döntés fellebbezés hiányában a fellebbezési határidő lejártát követő napon külön értesítés nélkül, a törvény erejénél fogva jogerőre emelkedik a Ket. 73/A. (1) bekezdés a) pontja alapján. A döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt kézbesítették. A Ket. 78. (10) bekezdése alapján a hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény időben utolsóként történt kifüggesztését követő 15. napon kell közöltnek tekinteni. Budapest, március 29. Dolla Eszter s. k. igazgató 13