2011. november december 4.

Átírás

1 2011. november december 4. Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) közleményei november 30. Hamarosan véget ér az új köznevelési rendszert bemutató országjáró körút 3.oldal december 1. Nemzetgazdasági Minisztérium felhívása a Szakma Kiváló Tanulója Versenyre (SZKTV) és az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyre (OSZTV) a 2011/2012. tanévre...3.oldal december 1. Felsőoktatási statisztikai adatgyűjtés 2011/2012. tanév....4.oldal december 4. Erdélyi árváknak gyűjtöttek magyar diákok...4.oldal NEFMI kapcsolódó sajtóhírek Index november 29. Módosítókkal folytatódik a Fidesz és a KDNP harca oldal Fn24.hu Michl: van gyerek, aki örül a tanári kokinak- interjú...8.oldal Népszabadság november 30. Kimaradnak a szegények?...9.oldal Népszabadság november 30. A Jobbikos politikus szerint 10 ezer pedagógus veszítheti el a munkáját oldal Magyar Hírlap Megújuló felsőoktatás oldal Klubrádió Parlament előtt a felsőoktatási törvény letölthető oldal MTV Híradó december 01. Lázár egyeztetne a fogyatékkal élő gyermekek fejlesztéséről...15.oldal ATV.hu Egyenes beszéd Galló Istvánné letölthető interjú...16.oldal. Magyar Nemzet december 01. Az oktatáspolitika poklába ereszkedtek a képviselők oldal Klubrádió Nem lehet a nyilvánosság kizárásával tárgyalni - Osztolykán Ágnes oldal KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft december 5. 1

2 168 óra december oldal Réthelyi Miklós : Kapocs vagyok- interjú oldal HírTV Rájátszás Magyar Nemzet.hu december 01., Ellentétpár letölthető interjú oldal ATV.hu A püspöki kar jóváhagyta a közoktatási törvény tervezetét...22.oldal Magyar Narancs oldal Elfújja a szél - A közoktatás fejlesztésére szánt uniós források sorsa oldal Magyar Hírlap Tegnap este ért véget a szerdai ülés oldal Fn24.hu Mendrey: a sztrájk benne van a levegőben - interjú..27.oldal Magyar Nemzet december 02. Kiemelt védelmet kap a család..29.oldal Edupress További javaslatok: változhatna a felvételi és a tanárképzés..30.oldal Origó A verésnél is rosszabb, ha nem szeretik a gyereket" - interjú Michl József képviselővel.32.o Origo Felteszik a súlyos kérdéseket a gyerekeknek az iskolában..33.oldal Országos hírek Fn24.hu milliárdot vennének el a közoktatástól..35.oldal Edupress Egy iskolát átadtak, kettőt megszüntetnének Budapesten.35.oldal Edupress oktatási épületet tenne forgalomképessé a főváros oldal Fn24.hu Derdák: a Jobbik sem zárná be a cigányiskolát - interjú...37.oldal Magyar Hírlap Új katolikus iskola nyitja meg kapuit Szombathelyen...39.oldal Szaksajtó, Blogok Osztályfőnök.hu november 29. A tanulás szabadsága Magyarországon...39.oldal KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft december 5. 2

3 Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) közleményei november 30. Hamarosan véget ér az új köznevelési rendszert bemutató országjáró körút Ezen a héten két városban folytatódik az Oktatásért Felelős Államtitkárság szeptember 15- én kezdődött Megújul a tanügy. Az új nemzeti köznevelési rendszer című programsorozata. Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár november 30-án az egri Bartakovics Béla Közösségi Házban, december 2-án a balassagyarmati Vármegyeházán tart előadást 14 órától az új Nemzeti köznevelési törvénytervezetről. Ezek a találkozók mindig lehetőséget biztosítanak arra, hogy a pedagógusok választ kapjanak a készülő jogszabállyal kapcsolatos kérdéseikre. Az előadásokat minden alkalommal nagy érdeklődés kísérte. Eddig több mint tízezer pedagógussal találkoztak a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatásért Felelős Államtitkárságának munkatársai az országjáró körúton. Miskolcon, Szombathelyen, Gödöllőn, Dunaújvárosban, Kecskeméten, Kaposváron, Gyulán, Szigetszentmiklóson, Sopronban, Budapesten, Veszprémben és Nagykanizsán, Pécsett, Győrben, Szolnokon, Nyíregyházán legutóbb pedig Neszmélyben is több százan vettek részt a tanácskozáson, ahol a tervezet ismertetése után legtöbben a tanügyigazgatás, a pedagógus életpálya-modell, a finanszírozás, a szakmai ellenőrző rendszer, az új szemléletű munkarend iránt érdeklődtek. Szintén sokakat foglalkoztatott a falusi iskolák, a szakiskolák, a művészeti, alapítványi és a két tannyelvű intézmények sorsa. A résztvevők támogatták a törvény tervezetét, annak irányát és értékrendjét. Az országjáró körút jövő héten, december 6-án a budakeszi Prohászka Ottokár Katolikus Gimnáziumban, december 7-én Debrecenben, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Árpádtermében utolsó állomásaihoz érkezik. (Oktatásért Felelős Államtitkárság) december 1. Nemzetgazdasági Minisztérium felhívása a Szakma Kiváló Tanulója Versenyre (SZKTV) és az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyre (OSZTV) a 2011/2012. tanévre A Nemzetgazdasági Minisztérium a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával közösen az MKIK-nak gondozásra átadott szakképesítésekben a nappali tagozaton végzős tanulók számára, az alábbiak szerint hirdeti meg a Szakma Kiváló Tanulója Versenyt (SZKTV) és az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyt (OSZTV). (Oktatásért Felelős Államtitkárság) A pályázati felhívás elérhető az alábbi linken KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft december 5. 3

4 2011. december 1. Felsőoktatási statisztikai adatgyűjtés 2011/2012. tanév Felsőoktatási statisztikai adatgyűjtés 2011/2012. tanév. A tanév eleji adatszolgáltatás (sta kiterjesztésű fájl) beküldési határideje: december 15. (Oktatásért Felelős Államtitkárság) Letölthető kiegészítés az alábbi linken: FIR-STAT 2011 program Felsőoktatási statisztikai kézikönyv Egyedi hallgatói adatok adatbázis leírás Adatlapok CD letöltése egyben december 4. Erdélyi árváknak gyűjtöttek magyar diákok Ez az akció azt mutatta, hogy a szeretet és a fény ott lakozik a gyerekek szívében mondta el Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár vasárnap, azon az ünnepségen, ahol magyar diákok adományait adták át csíksomlyói árváknak. Nagy sikerrel zárult Mádl Dalma asszony, a Katolikus Karitász jószolgálati nagykövetének védnökségével indított százforintos akció. Az Oktatásért Felelős Államtitkárság szeptember elején felhívásban kérte a magyar diákokat, hogy száz forintos adománnyal segítsék a csíksomlyói árvákat, hogy nekik is jusson olyan játék, könyv, ruha, ami a jobb sorsú gyermekeknek megadatik, de számukra nem. A felhívás nyomán negyvenegyezer gyermek érezte fontosnak, hogy zsebpénzéből áldozva segítsen erdélyi társain. Az összegyűlt négymillió egyszázezer forint átutalásáról szóló dokumentumot Hende Csaba honvédelmi miniszter, Hoffmann Rózsa és Mádl Dalma adta át Böjte Csaba ferences rendi szerzetesnek, aki Erdélyben gyermekmentő szervezetet, Déván gyermekotthont működtet. Az adakozásban részt vettek - többek között a Devecseri diákok is, akik - pedagógusuk beszámolója szerint - annyi segítséget kaptak a tavalyi tragédia után, hogy immár képesek ők is segíteni másokon. Az eseményen Hende Csaba köszöntötte a résztvevőket, beszédében magasztalta Böjte Csaba munkásságát és úgy fogalmazott: szeretné, hogy minél több emberhez eljuthasson az üzenet, amit Csaba testvér közvetít. Hoffmann Rózsa arra hívta fel a figyelmet, hogy bár összegszerűleg szerénynek tűnhet a négymillió egyszázezer forint, de valójában azt jelenti, hogy negyvenegyezer kisgyermek érezte fontosnak azt, hogy segítse erdélyi társait. Mádl Dalma abbéli örömének adott hangot, hogy a fiatalok az első felszólításra adakoztak. Mint elmondta: mindez optimistává teszi, mert ilyen fiatalsággal könnyebb lesz a jövőt felépíteni. (kormany.hu) KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft december 5. 4

5 NEFMI kapcsolódó sajtóhírek Index november 29. Módosítókkal folytatódik a Fidesz és a KDNP harca Új fejezetéhez érkezett a köznevelési törvény körül kibontakozó harc a javaslatot író KDNP-s államtitkárság és fideszes oktatáspolitikusok között. Amit eddig politikai eszközökkel nem sikerült elérni, azt most a Fidesz a parlament keretei között akarja megvalósítani: közel kétszáz módosító indítvánnyal akarják átírni Hoffmann Rózsa elképzeléseit. Több javaslat a koncepció alapjait is megrengetné. Magabiztosan állt ki múlt szerdán sajtótájékoztatót tartani Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár. Úgy viselkedett, mint akinek nem szegték kedvét a köznevelési törvényhez benyújtott módosító javaslatok. Azt mondta: ezek nagyon is hasznos, és általunk is többségében elfogadható, sőt örömmel vett pontosítások, vagy kiegészítések". Igaz, akkor még nem láthatta a teljes képet, mert akkor még csak 28 módosító indítvány érkezett be. Gloviczki felidézte, hogy bezzeg a közoktatási törvény 2003-as, Magyar Bálint nevéhez fűződő átalakításakor csaknem ötszáz volt a módosítók száma. A képviselők azóta elég szépen behozták a lemaradást. Most már 332 érvényes módosító javaslat van a parlament előtt, ráadásul azok többségét nagyjából 200-at kormánypárti, fideszes vagy KDNP-s politikusok jegyzik. Hoffmann Rózsa államtitkár szerint a felfokozott társadalmi érdeklődés miatt lett ennyi módosító indítvány, ezért ezt egyáltalán nem tragédiaként éljük meg". Több van azért itt a háttérben a szokásos parlamenti ügymenetnél. A köznevelési törvény előkészítését és magát Hoffmann Rózsát kezdettől élesen bírálták fideszes oktatáspolitikusok. Egy ideig a háttérben, aztán már nyíltan is támadták a javaslatot, ami kisebb koalíciós feszültséghez is vezetett, amit a kormányfőnek kellett lecsendesítenie. A harc új fejezetéhez érkezett: a Fidesz az utolsó pillanatban akarja szétmódosítani" a törvényt. Megnéztük, mennyire. Óvoda Már a kezdetektől nézetkülönbség volt abban a Fidesz és a KDNP között, hogy mikortól tegyék kötelezővé az óvodáztatást. Erről ma is megoszlanak a szakmai vélemények: bizonyos esetekben, főként a hátrányos helyzetű gyerekeknek jót tesz a korai szocializáció, de miért ne maradhatna ebben az időszakban otthon a gyerek, ha ez neki jobb, és ezt a család meg is tudja oldani. Az államtitkárság javaslata szerint 2014 szeptemberétől 3 éves kortól általános érvényű követelmény" lenne legalább napi 4 óra óvodába járás, de a család kérésére ez alól a jegyző felmentést adhat. Hét fideszes, köztük Pokorni Zoltán azt javasolja, hogy az óvoda megkezdése ne három, hanem csak négy éves kortól legyen kötelező. Pokorniék azt akarják, hogy felmentést legfeljebb a gyerek ötéves koráig lehessen kapni a jegyzőtől, az óvodavezető és a védőnő véleményének megismerése után. Az indoklás szerint emellett szakmai és finanszírozási okok is szólnak. Kétségtelen, hiába lenne kötelező az ovi három éves kortól mindenkinek, erre nem lenne elég hely és pénz sem. Új elemként bevennék továbbá, hogy meghatározott esetekben például halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeknél három éves kortól nem tagadható meg az óvodai felvétel, és ha ezek a gyerekek oviba járnak, óvodáztatási támogatás járjon nekik. Pokorniék önmaguknak némileg ellentmondva egy másik variációt is beadtak. Ebben azt javasolják: az óvoda megkezdése csak négy éves kortól legyen kötelező, de felmentést egyáltalán ne lehessen adni ez alól. KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft december 5. 5

6 Iskolakezdés Az eredeti javaslat szerint 7 éves korban mindenkinek meg kell kezdenie az iskolát. Azok, akik még nem érettek az iskolai munkára, kis létszámú fejlesztőpedagógiai osztályba kerülnének. A Hoffmann-féle terv szerint ezeknek az osztályoknak az lenne a feladata, hogy a gyerek egy év alatt behozza a lemaradását, és elérje az iskolaérettséget. Ez nem nulladik évfolyam lenne, a következő évtől a gyerek másodikban tanulna tovább, normál létszámú osztályban, vagy ha ez nem sikerül, évet ismételhetne a fejlesztő osztályban. Pokorniék ezt egyáltalán nem tartják jó ötletnek. Módosító javaslatuk szerint a nem iskolaérett tanulók fejlesztését nem az iskolában, hanem az óvodában kell elvégezni. Érvelésük szerint a még nem iskolaérett gyerekek elkülönítése könnyen megbélyegzésükhöz vezethet. Technikailag is macerás lenne a megvalósítás, ugyanis kevés ilyen gyerek lesz, a fejlesztéshez utaztatni kéne őket vagy bentlakásos intézményekre lenne szükség. Egész napos, kiterjesztett, közösségi iskola Sokan egyetértenek abban, hogy a családi vagy szociokulturális háttér hiányát azzal lehet legjobban kompenzálni, ha a gyerekek minél több időt töltenek az iskolában. Erre lenne megoldás az egész napos iskola, és ebben egyet is értett a Fidesz és a KDNP. A Fidesz szerint azonban az, ami a törvényjavaslatba bekerült, nem egész napos iskola, csak egy kiterjesztett napközi. A fideszes oktatáspolitikusok szerint ugyanakkor ennek az iskolának épp az lenne a lényege, hogy a tanításinevelési időt széthúzzák, a gyerekeknek több idejük legyen egy matek- és egy magyaróra között lazítani, az udvaron rohangálni, vagy könnyebb foglalkozásokon részt venni. Pokorni Zoltán és Révész Máriusz ezért több definíciót is beleírna a törvénybe, hogy az egyes iskolatípusokat elkülönítse. Eszerint az egész napos iskola, olyan iskolaszervezési forma, ahol a tanórai és más foglalkozások a délelőtti és délutáni időszakra egyenletesen szétosztva kerülnek megszervezésre Használnák a kiterjesztett iskola fogalmát is, ahol a tanítás mellett szociális, egészségügyi, felnőttoktatási, kulturális vagy sporttevékenységet végeznek. Közösségi iskolának azt neveznék, amely a tanítási időn és szorgalmi időn túl is nyitott a helyi közösség (egyének, csoportok, szervezetek, egyesületek) számára, és ahol oktatási, művelődési, kulturális, sport- és más társadalmi tevékenységet végeznek. Életpálya-modell Hoffmann Rózsa 2013-tól magasabb szakmai követelményeket és ezzel együtt jelentős béremelést ígért a tanároknak. A pedagógusok életpálya-modelljének megvalósításához 2013-ban 80 milliárd, 2014-től pedig 160 milliárd forintra lenne szükség. Ez az ország mostani gazdasági helyzetében aligha elképzelhető. Maga a kormányfő sem tudott egyértelmű garanciát adni arra november 21- én a parlamentben, hogy lesz-e a pénz a tanárok béremelésére és a köznevelési törvény egyéb feladataira. Fideszen belül sokan attól tartanak: visszaüthet, ha ilyen felelőtlen ígérettel vágnak neki a következő éveknek, és épp a választás előtt derül ki, hogy ezt nem tudják teljesíteni. Vélhetően emiatt született meg Révész Máriusz, Pánczél Károly és Pósán László módosító indítványa, amely lényegében kivenné a köznevelési törvényjavaslatból a tanárok életpályáját, és azt egy külön törvényben szabályozná. Ha ez megtörténne, már csak a késlekedés miatt is jelentős érvágás lenne az, az életpályamodellel kampányoló Hoffmann Rózsának. KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft december 5. 6

7 Szakképzés A KDNP-s államtitkárság törvényjavaslata azt mondja ki, hogy a szakiskolának három évfolyama van. Pokorniék belecsempésznék, hogy három vagy négy év legyen. Ezt azzal indokolják, hogy így megtartanák a szakiskolai képzés rugalmasságát. A három éves képzés szerintük a közismereti ismeretek korlátozott volta miatt zsákutcás képzés, nem biztosítja a továbblépés lehetőségét, ez csak a valóban motiválatlan diákok számára kínál átmeneti megoldást. A négyéves képzés lehetőségét szerintük fent kell tartani, mert reális esélyt ad a munkaerőpiacon elhelyezkedésre és a későbbiekben a megszerzett tudás továbbépítésére is. Középiskolai felvételi A kilencvenes évek végéig minden középiskola saját szakállára felvételiztethette a gyerekeket, nem voltak tiszták a követelmények, és ez jelentős stresszt okozott a gyerekeknek, viszont sok pénzt el lehetett kérni középiskolai felvételi előkészítőkre között épp Pokorni Zoltán minisztersége idején egységesítették a felvételi módját és követelményeit, hogy senki ne kerüljön hátrányba. A Fidesz most azzal támadja Hoffmann Rózsát, hogy fellazítja ezt a rendszert. A törvényjavaslat szerint ugyanis a jövőben újra a középiskolák határozhatnák meg a felvételi követelményeket. Pokorni Zoltán és Révész Máriusz ezért berakna egy új bekezdést a törvénybe. Eszerint középiskolában csak külön jogszabály szerint szervezett központi írásbeli felvételi vizsga szervezhető. Az iskola emellett csak akkor szervezhetne saját felvételit, ha a felvételi évét megelőző három év átlagában több mint kétszeres túljelentkezés van. Érdekes módon ezt javasolja a KDNP-s Michi József is, és ez benne van Lázár János nagy módosító csomagjában is. Finanszírozás A kívülálló számára a legnehezebben megfogható kérdés az iskolák államosításának vagy önkormányzati kézben tartásának kérdése, ami a színfalak mögött igencsak nagy hullámokat ver. A törvényjavaslat szerint az óvodákat fő szabályként a települések tartják fenn, az általános iskolákat pedig az állam. A középfokú iskolák fenntartója is alapvetően az állam lesz, de a kormányhivatallal kötött szerződés alapján a 2000 főnél nagyobb települések átvehetik a fenntartói jogokat. A húzódzkodás azon megy, hogy ha az önkormányzatoktól elveszik az intézményeket, akkor elvonhatják tőlük azokat a bevételeket is (helyi iparűzési adó, helyben maradó szja, stb.), amelyekből korábban fenntartották az iskolákat, és más feladatokat is finanszíroztak. A törvényjavaslatban mindössze egyetlen mondatban szerepel annak lehetősége, hogy az önkormányzatok szerződésben vállalhatják az iskolák működtetését. Pokorni a törvény általános vitájában is kijelentette: módosító indítványokkal el szeretnék elérni, hogy ez végigvonuljon" a jogszabály egész szövegén. Pokorni szerint jobb lenne, ha az iskolák átadása az államnak önkéntes lenne (ezzel tulajdonképpen egyetértett a korábbi szocialista oktatási miniszterrel, Hiller Istvánnak, aki regnálása idején épp ezt vetette fel). Talán nem véletlen, hogy ezt a témát leginkább azok a képviselő-polgármesterek viszik a Fideszben, akiknek közvetlen tapasztalataik vannak közintézmények fenntartásáról. Kósa Lajos ezért most módosítóként konkrét szerződésmintát is benyújtott az önkormányzati átvételi szerződésre. Pokorni Zoltán, Kósa Lajos, Pósán László és Révész Máriusz azt javasolja: az iskolákat megtartó önkormányzatok kapjanak olyan támogatást, amely fedezi az iskolákban dolgozók béreit és járulékait, és a központi költségvetés normatív módon a fenntartás egyéb költségeihez is járuljon hozzá. A módosítóban egyébként szektorsemleges finanszírozásra is KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft december 5. 7

8 javaslatot tesznek: tehát a költségvetés a nem állami és a nem önkormányzati iskoláknak is adja meg ezt a támogatást, ha teljesítik a feltételeket. Pokorni más képviselőkkel együtt azt is javasolja, hogy az önkormányzati és az állami fenntartású iskolák folytathassanak olyan tevékenységet, amiből az iskolának bevétele származik. Az ebből befolyó pénzt abban az esetben nem vonhatná el a költségvetés, ha azt "a köznevelési intézmény alapfeladatainak ellátásához, vagy a tevékenységben részt vevő tanulók díjazására használják fel Több képviselő, Ivanics Ferenc, Turi Kovács Béla és Kara Ákos is azt javasolja, hogy ne csak a 2000 lakosnál nagyobb települések vehessék vissza iskolájukat, hanem az iskola fenntartására létrejövő önkormányzati társulások, kistelepülési együttműködések is. Fn24.hu Michl: van gyerek, aki örül a tanári kokinak Egy KDNP-s honatya módosítaná a köznevelési törvény testi fenyítésről szóló passzusát, kihúzná az ezt tiltó egyik mondatot. Villáminterjú az előterjesztő Michl Józseffel. - Az egyik módosító indítványa arra irányul, hogy húzzák ki a köznevelési törvényből azt a mondatot, hogy A gyermek és a tanuló nem vethető alá testi fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak. Miért gondolja, hogy ennek a mondatnak nem kell szerepelnie a törvényben? - A módosító indítványhoz kapcsolódó indoklásban leírtakhoz képest sokkal többet nem tudok mondani. Azt gondolom, hogy a törvényben szereplő ezt megelőző mondatot ( A gyermek, a tanuló, személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. a szerk.) csak mintegy megismétli ez a passzus. Ráadásul olyan megfogalmazásban, ami nem segíti, hogy szakszerűen lehessen ezt a törvényi helyet használni. Abban a pillanatban, ha ilyen részletező szöveget odabiggyesztünk, akkor az behatárol bennünket, és túlságosan egy csőbe viszi a jogértelmezést. Az első mondat sokkal szélesebb körben biztosítja a gyermekek védelmét. - A szakjogászok szerint elvileg elégséges lehetne az első mondat is, de sokan nem értelmezik testi fenyítésnek, ha elcsattan egy pofon vagy kap a gyerek egy kokit, sallert. Ezért szükséges ez az ön szerint kihúzandó, sokkal konkrétabb mondat. Ezzel nem ért egyet? - Van olyan gyerek, akinek egy koki dicséretnek tűnik, és van olyan, aki vérig sértve elrohan az ombudsmanhoz. A tanárral szemben most akkor is el kell járni, ha a gyerek nevet a kokin. Itt van az én gondom, hogy ez egy gumijogszabállyá válik, ami ha akarom ilyen, ha akarom olyan. Ennek a rendelkezésnek nem a köznevelési törvényben kellene szerintem szerepelni, hiszen a polgári törvénykönyv és a büntető törvénykönyv pontosan leírja, hogy mit kell tenni ilyen esetekben. - Ön szerint ennek a mondatnak a kikerülése a törvényből nem adna bátorítást azoknak a pedagógusoknak, akik esetleg élnének ilyen eszközökkel? - Miért, eddig adott? Az eddigi törvény még ennyit sem fogalmazott meg rendesen. KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft december 5. 8

9 - Dehogynem, pontosan ugyanezek a mondatok vannak a hatályos jogszabályban is. - Sokkal inkább az a veszély jelent meg eddig, hogy a szülők szálltak szembe a pedagógussal. Sokkal nagyobb veszélynek voltak kitéve a pedagógusok, mint a gyerekek. Természetesen nem azt akarom állítani, hogy nincs olyan tanár, aki helytelenül jár el egy-egy fegyelmezési esetben. Nem tudom, ön pedagógus? - Voltam pedagógus, most újságíró vagyok. Akkor biztos ön sem állítaná magáról, hogy egyszer sem hozták ki a sodrából. - Azt nem állítom, de soha nem pofoztam meg, nem adtam kokit a gyerekeknek. - Ki hogy reagál erre. Mint mondtam, az első mondatot fontosnak tartom, a második mondat viszont szerintem szűkítés. És nem szűkíteni, hanem bővíteni kell ezt a kérdést. Szerintem minden ezzel kapcsolatos esetet vizsgálni kell, de azt egy arra hivatott szervnek kell megállapítania, ha visszaélés történt. - Ön szerint elfogadható, hogy esetenként a pedagógus kiosszon fegyelmezésként egy-egy kokit, sallert, makarenkói pofont? - Ez nem a mai kornak megfelelő módszer. Ezzel együtt én minden pedagógust, aki tanította gyermekemet, felhatalmaztam, ha szükségét érzi, nyugodtan járjon el atyaként. Mások gyerekeivel én természetesen ezt nem tehetem meg. - A pedagógus sem teheti meg. Hazai törvények és nemzetközi jogszabályok is tiltják a testi fenyítést. Ha én felhatalmazom a tanárt, akkor nyugodtan alkalmazhatja. - Egyszer egy konkrét esetben az államtitkár asszony is kiadott egy közleményt, amiben elítélte a testi fenyítés bármilyen formáját. - Én sem tartom megfelelő módszernek természetesen. Makarenkó elvei sem ezen alapultak. Nagyon sok jó eszköz van arra, hogyan lehet fegyelmezni. Az első az, hogy jól felkészültnek kell lenni a pedagógusnak szakmai tudását és emberi oldalát tekintve egyaránt. - Mit gondol, átmegy a módosítója a bizottságon és a parlamenten? - Nem tudom, kíváncsian várom én is. Rövid volt az idő a módosítók elkészítésére, nem volt mód előzetesen konzultálni. Meglátjuk. Népszabadság november 30. Kimaradnak a szegények? Az Országgyűlés ma este kezdi meg a köznevelési törvény részletes vitáját, amelyhez a képviselők több mint háromszáz módosító indítványt nyújtottak be többségét a fideszes KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft december 5. 9

10 honatyák. Az egyik fő vád a tervezet ellen, hogy az szegregál. Hoffmann Rózsa szakállamtitkár ezt vitatja. Nézzük, mi a helyzet! A gyerekek szociális hátrányainak csökkentését célzó esélykiegyenlítő programok a hátrányos helyzet és a halmozottan hátrányos helyzet fogalmaira épülnek. A köznevelési törvény tervezete szerint a kormány fel akarja puhítani ezeket a kritériumokat: Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár olyan feltételeket ír elő, amelyek alapján a jövőben minden második gyerek hátrányos helyzetűnek számít majd. Mivel az esélykiegyenlítő programokra nem jut több pénz, a meglévőt fogják sokkal több gyerek között szétosztani. Ez azt jelenti, a legszegényebbeknek kevesebb jut majd, mint most. A gyerekek különböző fokú elkülönítésének igénye folyamatosan jelen van a tervezetben. Heindl Péter jogász-pedagógus a Beszélőben írt cikkében felsorolta a közoktatási törvényben azokat az intézkedéseket, amelyek lehetőséget adnak a gyerekek szétválogatására. Úgy például, hogy a hétéves kort elért, de nem iskolaérett gyerekeknek előkészítő osztályokat szerveznek, amelyekből csak szakértői bizottság előtt tett vizsgával lehet normál osztályba kerülni. A szegregációt erősíti, ha a sajátos nevelési igényű gyerekek számára kis létszámú osztályokat szerveznek. Azok a diákok, akik valamiért nem kerülnek be a középiskolába, nulladik évfolyamra járhatnak. A halmozottan hátrányos (3H) és a hátrányos helyzet (2H) fogalmát 2003-ban vezette be az akkori szakminiszter, Magyar Bálint. A 2H a vagyoni helyzetre utal: olyan diákról van szó, aki után rendszeres gyerekvédelmi kedvezményt kap a család, vagyis nagyon szegény. A 3H a szegénység mellett azt is mutatja, hogy a diák szüleinek legmagasabb iskolai végzettsége legfeljebb a nyolc általános. A szülők alacsony iskolai végzettsége fokozza a gyerek iskolai hátrányait. A mélyszegénységet jelölő 3H nem kizárólag romaprobléma: a gyerekek közel fele nem cigány származású. Mivel a 2003-ban induló szegregációellenes törekvéseket gyengítette az iskolákat fenntartó önkormányzatok ellenállása, úgy módosították a közoktatási törvényt, hogy az önkormányzatoknak újra kellett rajzolniuk az iskolai körzethatárokat. Eszerint az egymás mellett lévő körzetekben nem lehet 25 százaléknál nagyobb az eltérés a 3H-s tanulók aránya között. Ha nagyobb, az azt jelenti, hogy az egyik iskolába a szegény, illetve roma tanulók járnak, a másikba a középosztálybeli gyerekek. A közoktatási törvény arra is kötelezi a fenntartót, hogy ha egy iskolába túljelentkezés van, akkor a felvételi kérelmek elbírálásakor a 3H-s gyerekeket kell előnyben részesíteni, a többiek között pedig sorsolni kell. Zolnay János és Neumann Eszter szociológus 2008-ban három településen végzett kutatásuk során kimutatták, hogy ezt a rendelkezést az iskolákat fenntartó önkormányzatok az iskolavezetéssel együttműködve rendszeresen megkerülték, kijátszották. Valójában alig akadt iskola, ahol például sorsolást alkalmaztak volna, az iskolakörzetek átszabását nem követte az egyes iskolákba jelentkezők szociális összetételének változása. A halmozottan hátrányos helyzet tehát olyan fogalom, amely a legszegényebbek, legkiszolgáltatottabbak helyzetét viszonylag jó közelítéssel írja le anélkül, hogy etnikai szempontok megjelennének a meghatározásban. Kertesi Gábor és Kézdi Gábor közgazdász 2006 és 2009 között, az Educatio életpálya-felmérés során megvizsgálta a fiatalok középiskolai pályafutását. Kimutatták, hogy a roma származású tanulók alapkészségek területén jelentősen elmaradnak a többségi átlagtól, köztük a legnagyobb arányú a lemorzsolódás a közép-, illetve szakiskolákban. A két közgazdász bebizonyította, hogy ennek a ténynek semmi köze az etnikai hovatartozáshoz, a jelenség mögött társadalmi okok húzódnak. Tartós mélyszegénység, munkanélküliség, ebből eredő szociális és egészségügyi hátrányok, a szülők iskolázatlansága ezek az okok állnak a háttérben, amelyeket a közoktatásnak ellensúlyoznia kellene. A 3H, 2H fogalmai hozzájárultak ahhoz, hogy a különböző ösztöndíjprogramok úgy érhessék el a nehéz sorsú tanulókat, illetve a velük foglalkozó pedagógusokat, hogy közben nem kellett etnikai alapon meghatározni a célcsoportot. KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft december 5. 10

11 Ezt a rendszert akarja teljesen átalakítani az új törvény. A javaslat szerint hátrányos helyzetű a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek, és az akire a meghatározott négy feltétel bármelyike (a szülő alacsony iskolai végzettségű, alacsony munkaintenzitású háztartásban él, elégtelen lakáskörülmények között él, átmeneti vagy tartós védelembe vett) ráillik. Ha nemcsak egy, hanem két feltétel is fennáll, akkor a gyermek halmozottan hátrányos helyzetű. A hátrányos helyzetről a szülőnek az iskolában kell nyilatkoznia, a jegyző pedig környezettanulmányt készít a családról, nyilvántartja és segíti őt. A 2H, 3H fogalomrendszerének megváltoztatása szembemegy minden eddigi trenddel fogalmaz Daróczi Gábor, aki Magyar Bálint minisztersége idején az Oktatási Minisztérium hátrányos helyzetű és roma gyermekek integrációjáért felelős biztos volt. Daróczi nem érti, miért hagyja a Fidesz, hogy a kereszténydemokraták tönkretegyék a eddig alkalmazott rendszert. Amikor megalkottuk a 3H és a 2H fogalmát, a Fidesz ellenzékből nem kritizálta, sőt Pokorni Zoltán, a párt szakpolitikusa nyíltan is mögé állt magyarázza. Szerinte megfoghatatlan kategóriákat alkottak a szaktárcánál. Mit jelent az, hogy a szülő alacsony iskolai végzettségű? Mit jelent, hogy alacsony munkaintenzitású a család? A szülők egyike sem dolgozik? Vagy csak az egyikük munkanélküli? Esetleg mindketten dolgoznak, de csak részmunkaidőben? Mit jelent, hogy elégtelen lakáskörülmény? Esetleg azt, hogy nem kettő, hanem csak egy fürdőszoba van a nyolcvan négyzetméteres lakásban? Bármi lehet, ahogy annak ellenkezője is mondja Daróczi, azt érzékeltetve, hogy milyen veszélyeket rejt, ha a törvény nem fogalmaz egyértelműen. A volt miniszteri biztos szerint a részleteket kormányrendeletben vagy jegyzői határozatban konkretizálják, s ezzel kiüresítik a halmozottan hátrányos helyzettel összefüggő jogszabályokat, így a körzethatárokra vonatkozóakat is. Aggodalomra ad okot, hogy a szülőknek saját iskolai végzettségükről az iskolában kell nyilatkozniuk. Korábbi tapasztalatok azt mutatták, az iskolák ebben nem érdekeltek. A jegyzői környezettanulmányról pedig azt mondja, a szülő ezáltal nemcsak az iskolának, hanem a jegyzőnek is kiszolgáltatott lesz. A hátrányos helyzetből fakadnak jogosultságok és programok, de ha akkora tömeg kerül be a 2H-ba, akkor semmi értelme nem lesz az egésznek. Ekkora tömeg esetén a sor végén állók, vagyis a legkiszolgáltatottabbak kimaradnak a programokból teszi hozzá. Lázár: Jó a 3H-s és a 2H-s rendszer Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője, Hódmezővásárhely polgármestereként sikeres oktatási reformot hajtott végre, a városban integráltan oktatják a nagyon szegény gyerekeket. Lapunknak tavaly nyáron a 3H, 2H rendszeréről így nyilatkozott: Ez alkalmas rendszer lehet, mi ez alapján indultunk el. A legfontosabb, hogy az integráció ne etnikai, hanem szociális kérdésekről szóljon. Azokban az osztályokban lehet a szociálisan hátrányos helyzetű gyerekeket sikeresen integrálni és felzárkóztatni, ahol a számarányuk nem haladja meg a százalékot. Ha arányuk százalék, akkor ez már elképzelhetetlen. A vásárhelyi integráció azért sikeres, mert minden osztályban van halmozottan hátrányos helyzetű gyerek. KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft december 5. 11

12 Népszabadság november 30. A Jobbikos politikus szerint 10 ezer pedagógus veszítheti el a munkáját A kormány szinte minden intézkedése elbocsátásokhoz vezet, vagy közvetett módon növeli a munkanélküliséget - mondta Bartha Szilvia, a Jobbik képviselője szerdai parlamenti sajtótájékoztatóján. A politikus példái között szerepelt, hogy a bizonytalan gazdasági környezet miatt több külföldi cég is kivonul a magyar piacról és felszámolja üzemeit. Utalt arra, hogy a takarékossági szempontok miatt a közigazgatásban dolgozók létszámát eddig öt százalékkal csökkentették, ami 30 ezer ember elbocsátását eredményezte, és a 2012-es költségvetésből jól látszik, hogy jövőre közel tízszázalékos leépítésre lesz szükség. Bartha Szilvia kitért arra, hogy a köznevelési törvényjavaslathoz készült "sokat vitatott" hatástanulmány alapján akar tízezer pedagógus is munkája elvesztésére számíthat. Az ellenzéki politikus úgy fogalmazott, hogy a kormány megnehezítette a közmédiumoknak műsorokat gyártó alap gazdálkodását. Kialakította a stabilitási tartalékot, amely révén 5 milliárd forintot zároltak a közmédia büdzséjéből és ezért 500 embernek mondtak fel - hangzott el. A képviselő a szakképzési törvény változása kapcsán jegyezte meg, hogy ha a jövőben a jelenleg működő 700 képző intézményből csak 100 üzem marad, az akár több ezer munkahely megszűnését eredményezheti. A szakképzési hozzájárulás módosítása is többezres oktató, nyelvtanár számára hozhat munkanélküliséget. Bartha Szilvia hangsúlyozta azt is, hogy az építőipari cégek fele szintén elbocsátásra készül. Ennek szerinte az egyik oka az, hogy csökkent a megrendelések száma, és nem tudják kitermelni a "holtidőszak" költségeit. Magyar Hírlap Megújuló felsőoktatás 2016-tól már csak középfokú nyelvvizsgával lehet belépni az alapképzésbe A hallgatói keretszámokat minden évben a kormány fogja meghatározni, a pedagógusképzés átalakul, és megjelenik a rendszerben a kiemelt felsőoktatási intézmény fogalma ismertette a felsőoktatási törvényjavaslat részleteit a tegnapi parlamenti vitában Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter A felsőoktatási törvény a nemzet lelki és szellemi megújulásának szükségletéből ered, célja pedig elsősorban az értékek megtartása hangsúlyozta tegnap a felsőoktatási törvényjavaslat általános vitáját megnyitó expozéjában Réthelyi Miklós. A nemzeti erőforrás miniszter kifejtette, hogy az új rendszerben a felvételi keretszámokat minden évben a kormány fogja meghatározni, szakra és intézményre lebontva. A számok szétosztásakor a nemzetstratégiai célokat, a közép- és hosszú távú munkaerő-piaci előrejelzéseket, a végzett hallgatók pályakövetési adatait, valamint az adott képzési területen az alap- és osztatlan szakok arányát veszik figyelembe tette hozzá a tárcavezető, s visszautasította, KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft december 5. 12

13 hogy a hazai diplomák értéktelenek lennének. Emlékeztetett arra is, hogy a törvényjavaslat értelmében tanulmányai megkezdésekor minden hallgatónak szerződést kell kötnie az állammal, 2016-tól pedig már csak középfokú nyelvvizsgával lehet belépni az alapképzésbe. Réthelyi fontos feladatnak nevezte a pedagógusképzés átszervezését. Úgy fogalmazott, hogy az osztott képzés igen előnytelen volt, a természettudományos tanárképzés utánpótlása pedig gyakorlatilag megszűnt. Az új rendszerben külön pedagógusképző központokat hozunk létre, gondolva az alsó, a felső tagozatos, a gimnáziumi tanító- és tanárképzésre jegyezte meg. Az új elemek között említette, hogy a nemzetstratégiai célok megvalósítása érdekében a kormány kiemelt felsőoktatási intézménnyé minősítheti a nemzetközileg versenyképes egyetemeket, főiskolákat. A kiemelt színvonalú képzést biztosító intézmények és karok megkaphatják a kutatóminősítést, az alkalmazott kutatási területen nemzetközileg is elismert főiskolák pedig az alkalmazott kutatások főiskolája minősítést nyerhetnék el tudatta. A törvényjavaslat további részleteit bemutatva szólt arról is, hogy az állami intézmények ezután is kötelesek lesznek gazdasági tanácsot létrehozni, a szenátusok minimum kilenc fővel működhetnek, a hallgatói önkormányzatok pedig a jelenlegi egyharmados-egynegyedesnél kisebb arányban, legalább húsz, de legfeljebb huszonöt százalékban delegálhatnak tagokat a testületbe. Vezérszónokok Pósán László (Fidesz): A felsőoktatásitörvény-javaslat nem hibátlan, de legalább elmozdul a megoldás irányába. A kormány egy új diákhitel-konstrukciót dolgoz ki, de a tandíj és a diákhitel nem ugyanaz. Amikor az MSZP tagjai krokodilkönnyeket hullatnak, jusson eszünkbe, hogy ők akarták bevezetni a tandíjat. Az elmúlt években akár kettes átlaggal is be lehetett jutni egyetemre, és voltak olyan pluszpontok, amelyeknek közük sincs a teljesítményhez. Ez most végre megszűnik. Az idegen nyelvi érettségit meg kell tartani, ám a nyelvvizsgát nem szabad kötelezővé tenni, mert akkor a szülők pénztárcáján múlhat, ki kerülhet be a felsőoktatásba. Sáringer-Kenyeres Tamás (KDNP): Ha tömegesen mennek külföldre a diplomások, valamilyen módszerrel vissza kell tartani őket, s ha a morális eszközök nem használnak, pénzügyi eszközökhöz kell nyúlni. Az orvosok képzése sokba kerül az államnak, ezért jogos kérés, hogy a végzettek Magyarországon kamatoztassák tudásukat. Támogatom, hogy aki egy meghatározott átlagot nem tud teljesíteni, kerüljön át költségtérítéses körbe. Arra egyébként ma is van lehetőség, hogy aki költségtérítéses képzésben jól tanul, azt átvegyék az állami keretbe. A bolognai rendszerhez hozzá kell igazítani a tananyag mennyiségét, mert túl sok a követelmény. Hiller István (MSZP): A felsőoktatásitörvény-javaslat egyáltalán nem szolgálja hazánk érdekeit, nem élvezi a rektorok bizalmát sem, már az alapelvei is elhibázottak. A jelenlegi költségtérítés az új törvény értelmében a duplájára nőhet. Az orvostanhallgatóknak tanévenként 1,9 millió forintot, a gazdasági szakosoknak 600 ezer forintot kell majd fizetniük, így előfordulhat, hogy egy soproni vagy szombathelyi diák szívesebben tanul majd Bécsben, mert ott olcsóbb. Az államilag támogatott keretszámokat minden évben az érettségizők száma alapján kellene meghatározni. Ez a költségvetésnek tervezhetőséget, a diákoknak pedig biztonságot jelentene. Dúró Dóra (Jobbik): A törvényjavaslatból süt a hatalomkoncentráció. Sérül az intézményi autonómia azáltal, hogy a rektorokat központilag neveznék ki, és hogy az állami egyetemek esetében a miniszter hozna döntést az egyesülésről. Az önköltséges és a részösztöndíjas finanszírozás hatalmas terheket ró a tanulók családjára, ezért a szegények kiszorulhatnak a felsőoktatásból. Komoly gondot jelent az is, hogy sokan a nyelvvizsga hiánya miatt nem jutnak hozzá a diplomájukhoz. Ahhoz azonban, hogy a felvételin megkövetelhessük a nyelvtudást ami KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft december 5. 13

14 egyébként szerintem is helyes, már a középiskolában biztosítani kell a nyelvvizsgára felkészítő képzést. Osztolykán Ágnes (LMP): A kormány tévedések és rögeszmék rabja, építkezés helyett rombolást és amatörizmust tanúsít, eközben pedig elveszi a fiataloktól a társadalmi felemelkedés lehetőségét is. Micsoda képtelenség, hogy egy magát nemzetinek nevező kormány akarja fizetőssé tenni a jogot, a történelmet vagy a néprajzot! Sokkal nyitottabb, minőségbiztosításon, életpálya-vezetésen alapuló felsőoktatási rendszert kellene kialakítani. Nem engedhetjük meg, hogy a nehéz sorsú fiatalok kiszoruljanak az egyetemekről. Az LMP csak a képzési területekre határozná meg a keretszámokat, de az intézmények között továbbra is a hallgatói választás alapján osztanánk el a férőhelyeket. Klubrádió Parlament előtt a felsőoktatási törvény - letölthető hanganyaggal Magyar állami ösztöndíjjal, részösztöndíjjal, és önköltséges formában folytathatják a jövőben tanulmányaikat a felsőoktatási hallgatók - mondta Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter az új felsőoktatási törvényről szóló javaslatot ismertetve a parlamentben. Index eközben arra hívja fel a figyelmet, hogy vakon választanak egyetemet a felvételizők, mert csúszik a felsőoktatási törvény és a felvételi tájékoztatóban sem a térítések összege, sem az államilag támogatott hallgatók által kötendő szerződés feltételei nem szerepelnek majd. Réthelyi Miklós expozéjában szólt arról is, hogy a beiratkozás előtt a kormány által kidolgozott feltételekkel hallgatói szerződést kell majd kötni. Alapképzésre érettségi bizonyítvánnyal, 2016-tól egy középfokú nyelvvizsgával lehet majd belépni. A hallgatói keretszámokat a kormány a felvételi időpontját megelőző évben teszi közzé - mondta, hozzátéve: a számok szétosztásakor a nemzetstratégiai célokat, a közép- és hosszú távú munkaerőpiaci előrejelzéseket, a végzett hallgatók pályakövetési adatait, és az adott képzési területen az alap- és osztatlan szakok arányát veszik figyelembe. A tárca vezetője kiemelte a pedagógusképzés átszervezését. Mint kifejtette: "az osztott képzés nagyon előnytelen volt", a természettudományos tanárképzés utánpótlása gyakorlatilag megszűnt. Teljesen átszervezik a pedagógusképzést, külön pedagógusképző központokat hoznak létre, gondolva az alsó, a felsőtagozatos, a gimnáziumi tanító- és tanárképzésre. A miniszter a jövőre nézve, a törvény elfogadása után fontos feladatnak tartja az egyes képzések áttekintését, a bolognai rendszert ugyanis - mint fogalmazott - nagy sietséggel vezették be. Réthelyi Miklós ismertette: a felsőoktatás képzési ciklusai az alap-, a mester- és a doktorképzés, a 3,5-4 éves alapképzést egyetem és főiskola egyaránt műveli, folytatása, a mesterképzés elsősorban egyetemeken, míg a doktorképzés egyértelműen az egyetemeken van. Felsőoktatás keretei között folyik még a kétéves a felsőfokú szakképzés, és a szakirányú továbbképzés. A miniszter részletezte a felsőoktatási intézmények feladatait, szólt arról, hogy ki alapíthat felsőoktatási intézményt, s kitért arra, hogy az egyetemek, főiskolák elismerésüket az Országgyűléstől kapják, míg működési engedélyüket az Oktatási Hivatal adja ki. Jelezte, hogy a javaslat külön melléklete rögzíti az állami felsőoktatási intézményeket. KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft december 5. 14

15 Új elemként említette, hogy nemzetstratégiai célok megvalósítása érdekében a kormány kiemelt felsőoktatási intézménnyé minősíthet egyes intézményeket. Ez a cím azokat illetheti meg, amelyek a nemzetközi versenyképesség területén eddig is bizonyítottak. Kiemelt színvonalú képzést biztosító intézmények, karok megkaphatják a kutató minősítést, és az alkalmazott kutatási területen nemzetközileg is elismert főiskolák az alkalmazott kutatások főiskola minősítést nyerhetnék el. A javaslat szól arról, hogy a felsőoktatási intézményvezető testülete a szenátus, elnöke a rektor, tagjainak száma minimum kilenc fő, és összetételét tekintve a hallgatói önkormányzatok legalább 20, legfeljebb 25 százalékáig delegálhatnak tagokat a testületbe. A hallgatói érdekek képviseletére hallgatói önkormányzatok működnek, amelynek minden tagja választó és választható - folytatta a javaslat ismertetését. A miniszter jelezte: az állami felsőoktatási intézményekben az eddigi gyakorlatnak megfelelően gazdasági tanácsokat kell működtetni, amire ugyanakkor a nem állami intézményeknek is lehetőségük van. A tárca vezetője kiemelte, az oktatói munkakörök lényegében nem változnak, a betöltésük feltételeit az indítvány részletesen rögzíti. Szólt arról, hogy a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) közreműködik az intézményekkel kapcsolatos eljárásokban, különös tekintettel a doktori iskolákra. A javaslat részletezik a MAB összetételét, az a cél, hogy minden tudomány és kutatási terület érintett legyen tagjai között. A javaslat kitér a Magyar Rektori Konferencia, az Országos Doktori Tanács működésére is - derült ki szavaiból. A felsőoktatási intézmény kötelezettsége a rendelkezésre álló források rendeltetésszerű, gazdaságos felhasználása, a szellemi és egyéb vagyon védelme - rögzítette a miniszter. Réthelyi Miklós beszélt arról is, hogy 1990 előtt a középiskolát végzett hallgatóknak csak kis százaléka folytatta tanulmányait a felsőoktatásban, ezt követően azonban megháromszorozódott a hallgatók száma, új időszakot elindítva a magyar felsőoktatás életében. Ma már egyszerre kell figyelni a minőségi és a tömegoktatásra - hangsúlyozta. Felidézte még, hogy az elmúlt húsz évben két alkalommal döntött az Országgyűlés felsőoktatási törvényről, megteremtették az egységes felsőoktatást, bevezették a doktori képzést, illetve 2005-től a képzési ciklusokat. Az MSZP-s Hiller István a parlamentben közölte, 20 százalékkal akarják csökkenteni a felsőoktatás támogatását és ugyanígy kevesebb államilag támogatott egyetemistát akarnak a rendszerben. Állami ösztöndíjasnak nevezik majd a most költségtérítéses képzésben tanulókat és a hallgatóság többségét tandíj rendszerben akarják taníttatni. A volt oktatási miniszter szerint a parlament előtt heverő törvény ebben a formájában rengeteg képzetlen és munkanélküli emberhez fog vezetni. (MTI/Klubrádió) MTV Híradó december 01. Lázár egyeztetne a fogyatékkal élő gyermekek fejlesztéséről A Fidesz frakcióvezetője a köznevelési törvényjavaslathoz benyújtott egyik módosító indítványával kapcsolatban kezdeményezte a jövő héten esedékes találkozót. Egyeztetést kezdeményez Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője a fogyatékos gyermekeket nevelő szülőkkel és azok szakmai vezetőjével, Czeizel Barbarával a fogyatékkal élő gyermekek fejlesztő oktatásáról - tudta meg csütörtökön az MTI. KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft december 5. 15

16 Az MTI információi szerint Lázár János a köznevelési törvényjavaslathoz benyújtott egyik módosító indítványával kapcsolatban kezdeményezte a jövő héten esedékes találkozót. E módosító javaslata szerint a súlyos és halmozott fogyatékossággal élő gyermekek fejlesztő nevelését, oktatását úgy kellene megszervezni, hogy figyelembe veszik egy szakértői bizottságnak a fejlesztő foglalkozások heti óraszámára vonatkozó javaslatát. Ezzel párhuzamosan azt a rendelkezést elhagyná a javaslatból, amely szerint a heti fejlesztő foglalkozások számának el kell érnie a húsz órát. Az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOSZ) korábban azt közölte, hogy a módosító indítvány miatt a fejlesztő iskolák megszűnésétől tartanak. Szerintük ha szakértői bizottságokra bízzák a fejlesztés időtartamának megállapítását, az a tapasztalataik alapján azt jelenti majd, hogy a bizottságok olyan ajánlásokat fogalmaznak meg, amelyeket egyegy intézmény teljesíteni tud, és nem azt, ami a gyermek számára jó és szükséges. Az MTI úgy tudja, Lázár János jövő hét elején találkozik Czeizel Barbarával és néhány fogyatékos gyereket nevelő szülővel, és vélhetőleg tolmácsolja nekik azt az álláspontját, amit már a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) által a napokban megfogalmazott kritikák esetében is kifejtett. A Fidesz frakcióvezetője akkor is azt hangsúlyozta, hogy módosító javaslatában a hátrányos helyzetű gyermekek érdekeit tartotta szem előtt, és azt akarja elérni, hogy a kiemelt figyelmet érdemlő gyermekek fejlődését a fejlesztő foglalkozások a lehető legjobban segítsék. Álláspontja szerint a hátrányos helyzetű gyermekeken nem szabad takarékoskodni, esetükben a szakmaiságot kell előtérbe helyezni, amibe az is beletartozik, hogy az egyénre szabott óraszám meghatározását megfelelő szakmai fórumra, szakértői bizottságokra kell bízni. Kifejtette, hogy javaslata szerint a fejlesztő foglalkozások heti óraszámát egy szakértői bizottság - a kiemelt figyelmet érdemlő gyermekek egyéni szükségletei és lehetőségei alapján - határozná meg, minden gyermek számára külön-külön, az őt leginkább segítő fejlesztési keret meghatározásával. Megítélése szerint ez "a jelenleg érvényben lévő, különbségeket és egyéni szükségleteket figyelmen kívül hagyó, túlzott megterhelést jelentő kötelező óraszámkeretnél" jóval nagyobb segítséget jelent a súlyos és halmozott fogyatékossággal élő gyermekeknek. ATV.hu Egyenes beszéd Galló Istvánné letölthető interjú Magyar Nemzet december 01. Az oktatáspolitika poklába ereszkedtek a képviselők Kapcsolódó módosító javaslatot nyújtott be az új köznevelési törvényhez a kereszténydemokrata Michl József, a kormánypárti politikus pontosítva az eredeti indítványában szereplő megfogalmazást rögzíti, hogy a lelki és érzelmi bántalmazás és erőszak elítélésének megfogalmazása is szükséges a törvény szövegében. A Fidesz oktatáspolitikusai négyéves kortól tennék kötelezővé az óvodát, és elvetnék a pedagógusok minimálbér-alapú bérrendszerét is. KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft december 5. 16

17 A gyermek, a tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben olvasható a KDNP-s politikus kapcsolódó javaslatában. A kormánypárti politikus korábban módosító indítvánnyal törölte volna az eredeti javaslat azon pontját, hogy a gyermek és tanuló nem vethető alá testi fenyítésnek és kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak. Annyit szerepeltetett volna, hogy a gyermek, a tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. A módosító indítványt élesen bírálta és annak visszavonását szorgalmazta az MSZP. Kormos Kata közleményében azt írta, hogy ezt még a Kádár-rendszer utolsó évtizedeinek oktatáspolitikájában is elutasították, ez már Rákosi, vagy még inkább Horthy szellemiségét hozná vissza az iskolákba. Kapcsolódó módosító indítványában a kormánypárti politikus szerepelteti a korábban elhagyni javasolt mondatot, és rögzíti, hogy a gyermek, a tanuló személyiségének védelme érdekében nem engedhető meg a lelki és szellemi terror; az egészségügyi állapotának veszélyeztetése; a vele szemben gyakorolt szóbeli erőszak, a kigúnyolás, az önbecsülésének megsértése. Kitért a kommunikációs és infokommunikációs lelki és szellemi hátrányos befolyásolásra, a szexuális bántalmazás, zaklatás, erőszakra, a hitbéli és vallásos meggyőződésének kicsúfolására, minősítése és megsértésére, alapvető érzelmi igényeinek és szükségleteinek megtagadására, az igaztalan gyanúsítása és természetesen a gyermekkel szembeni szeretetlenségre. Az elfogadhatatlan fizikai erőszak és a testi bántalmazások elleni mindenki számára kötelező fellépés mellett az élet teljessége iránti tisztelet kiemeléseként megerősíti a javaslatom, hogy a lelki és érzelmi bántalmazás és erőszak elítélésének megfogalmazása is szükséges a törvény szövegébe írta, hozzátéve: feltétlenül szükséges, hogy ez a külön védelem minden gyermeket megillessen. Négy fideszes képviselő Pósán László, Demeter Zoltán, Sági István és Kucsák László nem a mindenkori minimálbér 180 és 200 százalékban határoznák meg a főiskolai, illetve egyetemi végzettségű pedagógusok illetményalapját, hanem annak meghatározását minden évben a költségvetésre bíznák. Az életpályamodellhez kapcsolódó változtatást azzal indokolják, hogy a minimálbér-alapú bérrendszer meggátolhatja a differenciáltabb döntéseket. Klubrádió Nem lehet a nyilvánosság kizárásával tárgyalni a köznevelési törvényről - Osztolykán Ágnes Nem lehet az éj leple alatt, a nyilvánosság kizárásával tárgyalni a köznevelési törvényről mondta Osztolykán Ágnes az LMP képviselője az éjszakai parlamenti ülésről. Hozzátette, kedden éjszaka tárgyalt az oktatási bizottság 300 módosító javaslatot, 9 óra alatt és ez egy valós vitákon alapuló szakmai vita volt. Mint fogalmazott, most az a kérdés hogy beleállnak-e a fideszesek politikusok a nyilvános vitába, hajlandóak-e a nyilvános ülésen vállalni véleményüket. Osztolykán Ágnes szerint, ha most átmennek a fideszes módosítók, az sokat javítana az eredeti köznevelési törvényen. Sok ugyanis az átfedés a fideszes és ellenzéki javaslatok között. KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft december 5. 17

18 168óra december oldal Réthelyi Miklós : Kapocs vagyok A miniszter maradni szeretne Eddig nem foglalt állást a József Attila-szobor áthelyezésének kérdésében, de nem hallottuk véleményét a Dörner Csurka-kinevezésről sem. A 168 Óra nemcsak ezekről, de távozásának híréről is faggatta a Nemzeti Erőforrás Minisztérium vezetőjét. - A minisztérium az elmúlt egy évben olyan lett, ahogyan terveztem mondta nyáron. Aztán jöttek a nagy konfliktusok. Számított rájuk? Az év első felét döntően az uniós elnökségi feladatok határozták meg, az év második felére pedig sok jogszabályunk készült el, többségük már a parlament előtt van. Tudtuk, hogy meg kell védeni az álláspontunkat, figyelembe venni azokat a módosító indítványokat, amelyek akár a kormánytól, akár a képviselőktől vagy más tárcáktól jönnek. Most ez zajlik, tehát természetesek a konfliktusok. Egyértelmű volt számomra, hogy a második félévben más jellegű munka vár ránk, mint az elsőben. A viták hevességére számított? Nem látom ezeket olyan hevesnek. Más kérdés, mekkora a hírük. Tudomásul vettük: a minisztérium sokrétűsége miatt nem telik el úgy nap, hogy a sajtóban meg ne jelenjen egy-két hír rólunk, hiszen az emberek mindennapi életére közvetlenül kiható döntéseket hozunk. Vannak szakmai jellegű viták, és emellett számos kritika, pusztán azért, mert nincs érdemi párbeszéd az érintettekkel. Az egyik legújabb példa: azt, hogy március 1-jével megszűnik az önálló Magyar Nemzeti Galéria, és összevonják a Szépművészetivel, szinte a közlönyből tudta meg a szakma és az MNG. Miért? Van párbeszéd. Baán László kinevezése miniszterelnöki döntés volt. Mit szól, amikor a minisztériumába felülről belenyúl egy kéz, és lestoppol területeket? Egy minisztérium nem független szerv. Mint a legtöbb embernek, nekem is van főnököm. A kormány is hierarchikusan működik, én kapocs vagyok. Irányítom a minisztériumot és emellett mint miniszter a miniszterelnök úr utasításait is követem. Ami néha komoly politikai arcvesztéssel jár, mint az Opera esetében. Amikor Horváth Ádámot főigazgatóvá nevezte ki, pár órával később a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium gyakorlatilag megsemmisítette a döntését. Utóbb pedig Orbán Viktor miniszterelnöki megbízottnak nevezte ki Ókovács Szilvesztert. Ezt az ügyet rég lezártam. Levontam a tanulságot. Mi volt az? Vannak olyan jelentős intézményei az országnak, amelyeknél a vezetők kinevezése megkívánja a miniszterelnök úrral való folyamatos konzultációt. Orbán Viktor a köznevelési törvény ügyében is bevetette magát, azt mondta: aki nem áll a kormány tervezete mögé, az őt személy szerint is támadja. Pokorni Zoltán erre vitára alkalmasnak találta a tervezetet, azzal a kitétellel: Orbánhoz lojális, és nem a tervekhez. KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft december 5. 18

19 Súlyos kritika. A tervezet próbája az lesz, milyen módosításokkal fogadja el az Országgyűlés, és milyen lényegi változást hoz majd a közoktatásban. Nagyon fontosnak tartom, hogy a nevelés mint olyan bekerült a tervezetbe, hogy az iskolákban eltöltött évek értéke növekedjen. A törvény újdonsága és egyik lényeges eleme az azonosságtudat hangsúlyozása: a gyerekek minél fiatalabb korban legyenek tisztában azzal, hogy magyarként Európában élnek, és ennek az előnyeit élvezik. A tervezetet persze lehet kritizálni, de én támogatom, és szeretném, ha ebben a formában valósulna meg. Pedig szétmódosították. A háromszáz javaslatból százhetvennégy fideszes. Értékeljük, elemezzük, hogy pontosan mire vonatkoznak ezek. Lényegi kérdéseket érintenek: például az intézmények önkormányzati visszavételének szabályait, az egynapos iskolát vagy a Lázár János által kritizált felzárkóztató osztályokat. Nehezíti a helyzetet, hogy az önkormányzatok és a közoktatás átszervezése párhuzamosan zajlik, hiszen mindkét területen átfogó változások történnek. Ezért kell később finomhangolásokat végezni. Az alapvető cél, hogy az alapfokú oktatás az önkormányzatoktól visszakerüljön az államhoz. Hoffmann vagy Pokorni? - Hoffmann Rózsa szakértője a köznevelésnek, munkatársaival együtt hatalmas munkát végzett, számtalan konzultációval. Mást akar, mint Pokorni Zoltán. Tisztelem az ő elképzeléseit is, s azokat, amelyek a jelenlegi tervezetbe beemelhetők, beemeljük. De természetesen a Hoffmann Rózsa fémjelezte stratégia mellett állok. - Szerinte az, aki az átalakítást ellenzi, a Gyurcsány-, a Bajnai kormány restaurációját készíti elő. Mire Pokorni kontrázott: ennél még a Kádár-kor kommunistái is okosabbak voltak, mert ők úgy fogalmaztak: aki nincs ellenük, az velük van. - Hoffmann Rózsa áliamtitkári működését nagyra értékelem, de a szavaiért ő a felelős. Bárkivel előfordulhat, hogy egy vita során erősen fogalmaz. Az államtitkár asszony folyamatosan ki van téve durva támadásoknak. A lényeg az lesz, hogy a tanárok, az igazgatók, a szülők mennyire tudnak majd közreműködni a megvalósításban. - A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a komplett törvény visszavonását kéri. - Az ilyen sommás megállapításnak az lehet az alapja, hogy folyamatosan változott a tervezet. A részletes kritika helyett egyszerűbb volt rá nemet mondani. A szakszervezetekkel és a többi érdekképviselettel meg kell találni a közös pontokat. - Hogyan? - Kritikus pont a bér. A törvény számol a pedagóguséletpálya-modellel. Ám ennek bevezetése nem a minisztériumon múlik. Határozott szándékom, hogy a törvény elfogadása után a megfogalmazott célokat megvalósítsuk. - A törvényt Orbán is szívén viseli. Az ember azt gondolná, ha valaki, ő el tudja érni, hogy legalább valamennyi jusson. Ám a pénznek nyoma se látszik. KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft december 5. 19

20 - Az akarat megvan a miniszterelnök úr részéről a reálisan szükséges források biztosítására. De el kell jutnunk valaminek a végére ahhoz, hogy elindíthassuk a következő lépést. - Ha marad a többes szám. Visszatérő sajtóhír, hogy önnek távoznia kell a tárca éléről. Sőt, bizonyos források úgy tudják: immár ön is menne, s ezt meg is üzente Orbán Viktornak. - Van olyan jó a személyes kapcsolatunk, hogy nem kell üzennem. Az egyéves teljesítmény értékelése alapján további munkára kért fel a miniszterelnök. - Ez még augusztusban volt. - Valóban, azóta havonta megjelenik egy cikk, amely részletezi, miért kellene itt hagynom ezt a pozíciót. Engem személy szerint ezek a hírek nem zavarnak, de a minisztérium munkáját annál inkább. A kívülről gerjesztett bizonytalanság mindenkinek rossz.. - Tehát maradni szeretne. - Amióta megkaptam ezt a feladatot, nem vetődött fel, hogy ne végezzem el. - Sem önben, sem a miniszterelnökben? - Bennem nem, és nem ért olyan hír sem, hogy a munkám ne felelne meg. Számos fontos törvényünk van a parlament előtt, elégedett lennék, ha ezek végrehajtásában is segíthetnék. - Egyes kormányzati források szerint az erő nyelvén beszélő Lázár János lenne képes a végrehajtásra. - Én komolyan veszem a szerkezetet, amelyben működünk. Szólok, ha szerintem rossz irányba halad valami, de öncélúan nem diktálok az államtitkároknak, az ésszerű határokig függetlenségük van. - Kívülről ez protokoll szerepnek tűnik. - Ezt a sokrétű minisztériumot működtetni érdemi szerep, bonyolult, és sok erőfeszítést igényel. Az én felelősségem, hogy a minisztérium egységes erőként működjön. Egy-egy ágazat pedig az adott államtitkár irányítása alatt dolgozik. Folyamatosan egyeztetünk, és arra törekszem, hogy az intenzív jogalkotói munka mellett a különböző területeket összekapcsoljam. - Akkor vonjunk be újabb területet: a kultúrát. Orbán egy kormányzati forrás szerint azért nyúlt bele közvetlenül az operaházat érintő döntésbe, mert annak közönségében "a politikára is hatást gyakorló, befolyásos rétegek vannak". Csak ezért lenne fontos a kultúra? - Ilyen érvelést az Operával kapcsolatban nem hallottam. Az Operára legyen mindenki büszke, ne csak azok, akik szavaznak. - Netán a Dörner-Csurka-páros kinevezésekorolt ez az indok: hála a MIÉP-es exvezér fideszes buzdításáért. - A főpolgármester úrnak nyilván megvolt az elképzelése, miért döntött így. - Van védhető indok erre a lépésre? KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft december 5. 20