KÖZLÖNYE TARTALOMJEGYZÉK ÉVFOLYAM LVIII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM KÖZJEGYZŐK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KÖZLÖNYE TARTALOMJEGYZÉK 2011. 15. ÉVFOLYAM LVIII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM KÖZJEGYZŐK"

Átírás

1 ÉVFOLYAM LVIII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM KÖZJEGYZŐK KÖZLÖNYE TARTALOMJEGYZÉK Az egyházi jogi személyek megszűnésének kérdései Csiziné dr. Schlosser Annamária 1 Közjegyzőhelyettesek helyzete és szerepe a közjegyzők mellett napjainkban Pankotainé dr. Nagy Gabriella 12 Adásvételi szerződés közjegyzői szemmel Bollók Szilveszter 26 A közjegyzői gyakorlatot érintő jogi esetek 36 Nemzetközi sajtószemle 50 Szakmai sajtófigyelő 55 Közjegyzői régiség 64 MOKK A MAGYAR ORSZÁGOS KÖZJEGYZŐI KAMARA SZAKMAI FOLYÓIRATA

2 KÖZJEGYZŐK KÖZLÖNYE Az egyházi jogi személyek megszűnésének kérdései 1 Az egyházi jogi személyek megszűnésére vonatkozóan a hatályos jog, vagyis a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: Lvt.) a rendkívül szűkszavúan rendelkezik. A tömör szabályok ráadásul több helyen pontatlanok, ellentmondásosak. A gyakorlatban e szabályok legalábbis az egyházak esetében lényegében nem működnek, törlésre alig kerül sor (leginkább csak az egyéb egyházi jogi személyek kérelemre történő törlésére). Ennek oka legalább részben éppen a szabályozás elnagyoltságában rejlik. Gyakran esik szó az egyházi jogalanyisággal való visszaélésekről abban, hogy ezek kiküszöbölése szükséges volna, a szakma nagyrészt egyetért. Ehhez azonban mindenképpen fontos volna átgondolni a megszűnésre vonatkozó szabályozás részleteit is. Általános kérdések A megszűnés esetei általában Az Lvt. az egyház (egyházi jogi személy) megszűnésének a következő eseteit ismeri: jogutódlással történő megszűnés: egyházak egyesülése, két vagy több egyházra történő szétválás jogutód nélküli megszűnés: feloszlás (20. (1) bekezdés), szankciós törlés (20. (2) bekezdés), megszűnés bírósági megállapítása (20. (3) bekezdés). A megszűnés 1-3. esetben az egyház elhatározásán alapszik, a 4-5. esetekben pedig ügyészi kereseten alapuló bírósági határozaton. Az egyházi jogi személyek esetében a társadalmi szervezetekkel szemben a törvény egyértelmű atekintetben, hogy azok jogi személyisége a nyilvántartásból való törléssel szűnik meg, a határozat meghozatalának napjával (13. (1) bekezdés). 1 1 A társadalmi szervezetek esetében etekintetben számos, gyakran bírált jogbizonytalanság van, csak a KPJE 2/2008. jogegységi határozat tette egyértelművé a jogértelmezést (egyébként az egyházi jogi személyekre vonatkozó szabályozásra is hivatkozva), illetve a továbbiakban általánosan is rendezné ezt a kérdést az új Ptk. 2:48. (1) bekezdése.

3 SZÁM 2 Szembetűnő, hogy az Lvt. a törlési szabályok körében az egyház magyarországi legfelsőbb szervét nevezi meg, mint nyilatkozattételre jogosultat. A fogalom okozhat bizonytalanságot, egyéb helyütt a törvény az egyház képviselőjét, illetve képviseleti és ügyintéző szerveit említi mint nyilatkozattevőt. Úgy tűnik, ennek értelmében az egyháznak szervezete kialakításánál létre kellene hoznia egy országos irányító, vezető szervet. Nehezen értelmezhető ez pl. olyan szervezeti struktúrában, mely független, autonóm, mellérendelt viszonyban álló, helyi vagy területi egységekből áll. Véleményem szerint kérdéses, hogy erre valóban szükség van-e, nem volna-e elegendő itt is az egyház képviselőjének nyilatkozataira támaszkodni. Egyes egyházak esetében a belső szabályok folytán nem is biztos, hogy egyértelműen el lehet ezeket a szerveket egymástól különíteni, illetve problémát okozhat, hogy melyik minek tekintendő. 2 A vagyonelszámolás kérdése Hatályos jogunkban nincs arra nézve szabály, hogy az egyház megszűnése (illetve fizetésképtelensége) esetén hogyan történjék a hitelezők kielégítése. A társadalmi szervezetekre vonatkozó jog is csupán annyit ír egyébként elő, hogy a hitelezők kielégítése után vagyonukról az alapszabály előírása, vagy a legfelsőbb szervének döntése szerint kell rendelkezni és az ezzel kapcsolatos teendők ellátása a felszámolók feladata (az egyesülési jogról szóló évi II. törvény 21. (1) bekezdés). A Ptk. értelmében az egyesületek (valamint az alapítványok és a legfontosabb közjogi jogi személyek) gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira általában a gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni (Ptk c) pont). 3 Az egyesületek sem tartoznak azonban a csődről, a felszámolásról és a végelszámolásról szóló évi IL. törvény (Cstv.) hatálya alá 4, a vagyoni kérdések rendezése megszűnés esetén az egyesületi szervekre tartozik, a bíróság nem jelölhet ki felszámolót, nem dönt- 2 A Magyar Katolikus Egyház kapcsán felmerülő kérdésekről ld. pl.: Erdő-Schanda 56.f., Ferenczy Rita: Kérdések az egyházak és szervezeteik jogi személyiségének köréből. In: Magyar Jog 1999/9. (a továbbiakban: Ferenczy) 524f. 3 Ezzel analóg szabályt tartalmaz az új Ptk. 7:2 53. a vállalkozás fogalmáról. 4 Megjegyezném mindazonáltal, hogy a Cstv. (1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról) 3. (1) a) értelmében a törvény hatálya az uniós joggal összhangban kiterjed valamint mindazon jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokra, amelyek fő érdekeltségeinek központja a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján az Európai Unió területén található. Az említett rendeletet az összes fizetésképtelenségi eljárásra alkalmazni kell, függetlenül attól, hogy az adós természetes vagy jogi személy, kereskedő vagy magánszemély (preambulum 9). A rendeletet valamennyi hitelezőre kiterjedő (kollektív) fizetésképtelenségi eljárásokra kell alkalmazni, amelyek az adós vagyon feletti rendelkezési jogának részleges vagy teljes elvonását és felszámoló kijelölését foglalják magukban (1. cikk (1). Kijelölés alatt a preambulum 10) értelmében pedig nem csupán a bíróság általi kijelölést kell érteni. A hazai irodalomban nem találni arra nézve véleményt, hogy a társadalmi szervezetek felszámolására kiterjed-e a rendelet hatálya, véleményem szerint ez valószínű. Ebben az esetben azonban az Etv. rendelkezéseit a rendelettel is összhangba kell hozni, illetve felmerülhet az a kérdés is, hogy az Lvt. szabályai összhangban vannak-e az uniós joggal.

4 KÖZJEGYZŐK KÖZLÖNYE het a vagyon felosztásáról, nincs kielégítési sorrend, stb. Csupán a Btk.-nak a tartozás fedezetének elvonása (297. ) és a hitelsértés (330. ) tényállásai jönnek számításba, mint a hitelezőket a büntetőjog oldaláról védő eszközök, 5 illetve tekintettel kell lenni a fedezetelvonó szerződések tilalmára vonatkozó polgári jogi szabályokra is. Az egyházakra is vonatkozik ezért, amit az ítélkezési gyakorlat az egyesületekre vonatkozóan kimond, vagyis hogy az alapszabály a felszámolást mint megszűnést eredményező okot nem tüntetheti fel. 6 Az Lvt. a hitelezővédelemről az Etv.-nél szűkszavúbban, a vagyonfelosztásról részletesebben rendelkezik. Csupán a feloszlás és a megszűnés megállapítása, és csak egyházak esetén (más egyházi jogi személyek esetén nem) írja elő a hitelezők követeléseinek kielégítését (21. (2) bekezdés) még a szankciós törlés esetében sem 7, ami akár kodifikációs hibának is tekinthető, mindenképpen helyes volna a megszűnésre általában vonatkoztatni ezt. A társadalmi szervezetek, alapítványok kapcsán már többen kifogásolták a szabályozás hiányosságait, rámutatva a gyakorlati problémák sokaságára és sürgetve a nonprofit szektorra vonatkozó fizetésképtelenségi, vagyonelszámolási jog megalkotását. 8 Ha ez egyházak esetében a szervezeti és működési autonómia tiszteletben tartásával csak szűkebb körben lehetséges is, a fizetésképtelen, illetve megszűnő egyházak hitelezőit védő szabályok törvénybe iktatása mindenképp indokolt. A megmaradó vagyont az egyháznak megszűnés elhatározása (feloszlás) és megszűnés megállapítása esetén is közérdekű célra kell fordítania. A 21. (3) értelmében akkor kell a vagyonból alapítványt létrehozni, ha az egyház vagyonáról a megszűnéstől számított kilencven napon belül nem intézkedett. A két rendelkezés együttes értelmezéséből, amit az indokolás is alátámaszt 9, úgy tűnik, az egyház maga dönthet megszűnése esetén vagyonáról, ám csak korlátozott körben, a törvényben megjelölt közérdekű célra. Nyilvánvalóan nem lenne helyes, illetve visszaélésekre sarkallhatna különös tekintettel az egyházaknak nyújtott számos pénzügyi kedvezményre és állami támogatásra, ha a megszűnő egyház vagyona az alapítók vagy tagok között felosztható volna. Ám az is megfontolandó, hogy akik az egyház számára vagyont juttattak, azok ezt elsősorban vallási célra, és nem oktatási, szociális, egészségügyi, sportcélra stb. tették. Ezért véleményem szerint helyesebb volna a megszűnt egyházak vagyonát pl. a vallásszabadság érvényesülésére, vallástu- 3 5 A csődbűntettet (290. ), illetve a június 1-ig hatályos hitelező jogtalan előnyben részesítését a Cstv. hatálya alá tartozó szervezetekkel kapcsolatban lehet elkövetni. 6 LB Kny. IV /1998 idézi: Lomnici Zoltán: Egyesületek. Budapest, HVG Orac hatályosított, bőv. kiad Abba, hogy a bíróság a megszűnését megállapította, nem érhető bele a szankciós törlés, erre a 21. (3) is külön, bekezdésre hivatkozással utal. 8 Ld.: Perényi Ödön: A társadalmi szervezetek, egyesületek megszűnésének vitás jogalkalmazási kérdései. In: Magyar Jog 1993/ , Tóth Éva: Felszámolhatók-e a nonprofit szervezetek? In: Ügyészek Lapja 2002/ Az AB-hez érkezett ilyen tárgyú (egyébként elbírálásra alkalmatlan) panaszokra pl: 188/D/2002 AB végzés 9 A vagyonról általában maga az egyház dönt, és csak kivételesen állami szerv (Minisztertanács, illetve a művelődési miniszter), akkor ha az egyház nem rendelkezett vagyonáról, vagy az egyházat törölték a nyilvántartásból.

5 SZÁM 4 dományi célú oktatásra, kutatásra, ismeretterjesztésre, a vallási tolerancia előmozdítására stb. fordítani rendelkezés hiányában ilyen célú (állami alapítású) alapítványnak juttatni. A hatályos szabályok mellett azonban igencsak kérdéses, hogy hogyan lehet biztosítani, hogy a megszűnő egyház vagyonát valóban a törvény szerinti célra fordítsa. Szankciója a szabálynak nincs, de annak betartása nem is ellenőrizhető, mivel pl. vagyonmérleget benyújtani a bírósághoz nem kell, a vagyonelszámolást nem külső személy bonyolítja stb. Esetleges visszaélések (amennyiben azokat a jogalkotó ki kívánja küszöbölni) csak a vagyonelszámolás rendjének szigorúbb szabályozásával volnának elkerülhetők. A társadalmi szervezetek megszűnése két lépcsőben bonyolódik: a legfőbb szerv kimondja a feloszlást és kijelöli a felszámolót. Ezt követően a szervezet vagyonával már nem rendelkezhet, csak a felszámoló tehet a nevében jognyilatkozatot. Majd a hitelezők kielégítését és a vagyonelszámolást követően a bíróság törli a nyilvántartásból, és ezzel megszűnik jogalanyisága. 10 Hasonló a helyzet akkor is, ha a bíróság ítéleten alapul a megszűnés: akkor is ki kell jelölni felszámolót, és lebonyolítani a vagyonelszámolást, és csak ezt követően törölhető a szervezet a nyilvántartásból. Eljárási kérdések Egyházak esetében a törvény nem szabályozza (nem is szabályozhatja), hogy hogyan döntsön az egyház a megszűnésről, egyfajta lépcsőzetesség mégis van. Az 21. (2) értelmében, ha az egyház feloszlott, illetőleg ha a bíróság a megszűnését állapította meg, vagyonát a hitelezők követeléseinek kielégítése után kell az ott meghatározott célokra fordítania. Ebből arra lehet következtetni, hogy egy elszámolási eljárás itt is követi a megszűnésre vonatkozó döntést. Ezt erősíti a 21. (3) bekezdése is, mely a megszűnő egyház számára a vagyonról való rendelkezésre kilencven napos időtartamot állapít meg. Nem világos azonban, hogy ezt mikortól kell számítani. Ugyanis a törvény szerint, ha a megszűnéstől számított kilencven napon belül kerül sor a rendelkezésre, akkor államilag kell erről intézkedni. A megszűnés itt a 13. (1) bekezdéssel ellentétben nem lehet azonos a törléssel, mert a törölt egyház már nem tudna a vagyonról rendelkezni Feloszlás esetén annak bíróság felé történő bejelentésétől lehetne a határidőt számítani (mivel az egyházi döntés időpontja a jelenlegi szabályok alapján jogilag nem értelmezhető). Ha pedig a bíróság állapítja meg a megszűnést, a törvény értelmében úgy tűnik, a bíróságnak a megszűnés megállapításakor kilencven nap határidőt kell engedni az egyház számára, hogy vagyonáról a 21. (2) szerinti korlátozással rendelkezzen. Törlésre (törlés elrendelésére) csak ezt követően kerülhet sor. Arról is hallgat a törvény, hogy az egyház nevében megszűnésekor ki, mikor és meddig tehet jognyilatkozatot, pl. a vagyonról, nem szól felszámoló, végelszámoló kijelölé- 10 Ptk. 63. a), Etv , 2/2008. KPJE, BH , BDT

6 KÖZJEGYZŐK KÖZLÖNYE séről. Ha feloszlást jelentettek be vagy a bíróság állapította meg a megszűnést, ezt követően az egyház még kilencven napig rendelkezhet vagyonával, tehát az egyházi képviselő tehet érvényes jognyilatkozatokat. Ha a 20. (2) szerinti szankcióként vagy büntetőjogi intézkedésként szüntetik meg az egyházat, ez nyilvánvalóan nem volna helyénvaló, ezért ki kellene mondani, hogy ezekben az esetekben a bíróság kijelöli a felszámolót, aki az egyházat annak törléséig képviseli. Egyáltalán nem rendelkezik a törvény az egyéb egyházi jogi személyek megszűnésének vagyoni természetű kérdéseiről. Az egyértelműség kedvéért nem ártana kimondani, hogy az egyház megszűnő jogi személyiségű szervezeti egységeinek és szervezeteinek jogutóda az egyház (az új Ptk. kezesi felelősségre vonatkozó 2:47. (3) 11 bekezdésén túlmenően is). Az egyházak szövetségének megszűnése esetére indokoltnak tűnik megengedni a vagyon tagegyházak között történő felosztását. 5 Megszűnés önkéntes elhatározásból Egyesülés, szétválás Az Lvt. 20. (1) bekezdése sorolja fel az egyház saját elhatározásából történő megszűnésének okait. Egyesülés vagy szétválás esetén a 21. (1) bekezdés értelmében jogutódlásról van szó. Helyesebb volna, ha a törvény nem csupán a vagyon tekintetében, hanem általános jelleggel rendelkezne a jogutódlásról. Az egyházaknak az egyesületek, alapítványokhoz hasonlóan nincs részletes fúziós joga, a részleteket a gyakorlatnak kell kialakítania. Az Lvt. tágabban szabályoz, mint az Etv., mivel felsorolja a szétválással történő jogutódlást is. (Az ítélkezési gyakorlat alapján az egyesületek nem is tüntethetik fel alapszabályukban a szétválást, mint megszűnési okot. 12 ) Bár a törvény kifejezetten nem szól róla ( az egyházat törli a nyilvántartásból ), úgy tűnik, lehetséges az egyházak be- és összeolvadása, illetve ki- és különválása is, vagyis beolvadás esetén csak beolvadó, illetve különválás és kiválás esetén a jogelőd egyházat, míg összeolvadás esetén mindkét jogelőd egyházat kell törölni, a jogutód bejegyzése mellett. Arról is hallgat az Lvt., hogy egyesülés és szétválás esetén az újonnan bejegyzésre kerülő egyházak tekintetében nyilvánvalóan teljesülnie kell az alapítási feltételeknek. Szétválás esetén a vagyon megosztásának arányát az egyház határozza meg (21. (1) bekezdés), amely alatt természetszerűleg a jogelőd egyházat kell érteni. Fontos megjegyezni, hogy a szétválás is egyház elhatározásából történő jogutódlás, a jogutód nyil- 11 A jogi személy önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységének a szervezeti egység vagyonából ki nem elégíthető tartozásaiért a jogi személy kezesként felel. 12 LB Kny. III /1996 idézi: Lomnici. 330.

7 SZÁM 6 vántartásba vételéhez szükséges a jogelőd nyilatkozata. Egyház részének olyan kiválását, amely a jogelőd egyház egyetértése nélkül történik, vagyis ha szétválás vitás, nem lehet az Lvt. szabályai szerint jogutódlásként lebonyolítani. Nem pusztán elméleti kérdés, hogy egy egyházból kiváló, jogi személyiségű rész, pl. egy egyházközség, gyülekezet csatlakozhat-e egy másik egyházhoz, s ha igen, ez hogyan bonyolítható le. 13 Az Lvt. megfogalmazása arra utal, hogy a jogutódlásnak ezt a lehetőségét a jogszabály nem ismeri, ugyanis két vagy több egyházra történő szétválásról lehet csak szó. Az egyházak törlésére vonatkozó szabályokat pedig a törvény csak a 13. (3) bekezdés szerinti szervezetekre rendeli megfelelően alkalmazni. Ennek értelmében tehát ilyen esetben jogutódlás csak úgy következhet be, ha az egyházból a rész önálló egyházként válik ki és kerül nyilvántartásba vételre, majd ezt követően önálló egyházként a jogutód egyházhoz csatlakozik (abba beolvad). Itt is irányadó, hogy a kiváláshoz a jogelőd egyház egyetértése szükséges. Ám ha a jo gelőd és jogutód egyház az egyházrész átvételéről meg is állapodik, kérdéses, hogy ez az Lvt.-nek megfelelően közvetlenül lebonyolítható-e. Véleményem szerint még ha ez indokolatlannak tűnhet is a jelenleg hatályos törvény szerint nem, esetleg még az egyház jogi személyiségű önálló szervezete esetén igen. Feloszlás A bíróság törli az egyházat akkor is, ha az a feloszlását kimondta. Ennek, a bizonyára a társadalmi szervezetekre vonatkozó jogból kölcsönzött kifejezésnek a használata talán nem a legszerencsésebb. Az egyesületeknél ugyanis a legfőbb szerv mondja ki a feloszlásra vonatkozó döntést. Az egyházaknál a szervezeti autonómiából fakadóan nem lehet előírni, hogy mely szervnek kell erről dönteni, ehhez képest legalábbis furcsa, hogy a törlést kérelmezni a magyarországi legfelsőbb szervének kell, a feloszlást kimondania viszont magának az egyháznak. Az egyház részéről nyilatkozattételre viszont általában az egyház képviselője jogosult, ezért aztán végképp zavaros a szabályozás. Egyéb egyházi jogi személyek A többi egyházi jogi személyre vonatkozóan a törvény csupán annyit mond, hogy a szabályokat megfelelően alkalmazni kell a 13. (3) szerinti jogi személy esetén is (azzal, hogy a nyilvántartásból való törlést a jogi személyen kívül az illetékes egyházi szerv is kérheti a bejegyzéshez általa adott nyilatkozat visszavonása esetén). Vagyis kiterjeszti 13 Ilyen jellegű, tisztázatlan helyzetben vannak jelenleg pl. egyes görög (magyar) eredetű ortodox egyházközségek.

8 KÖZJEGYZŐK KÖZLÖNYE az önálló szervezetekre a feloszlásra, egyesülésre és szétválásra vonatkozó szabályokat is. Ezeknek a jogi személyeknek jogalanyisága az egyházétól függ. Indokolt volna tehát kimondani, hogy az egyház megszűnése esetén azok jogi személyisége is megszűnik. A jogszabály nem egyértelmű atekintetben, hogy egyház önálló szervezete csak ugyanazon egyház másik önálló szervezetével egyesülhet, illetve visszaolvadhat az egyházba vagy egyesülhet-e más egyházzal is. Az önálló szervezet törlését kérelmezheti annak képviselője, vagy az illetékes egyházi szerv is. A két nyilatkozata között adott esetben ellentmondás is lehet. Az LB egyik közzétett jogesetében pl. az egyház kérte a törlést, ami ellen a szervezet tiltakozott. 14 Ebben az esetben döntő az, hogy ha a bejegyzéshez adott egyházi nyilatkozatot megvonják, akkor a szervezetet törölni kell. Előfordulhat elvileg az is, hogy a szervezet képviselője kéri a törlést, és az egyház nyilatkozata ezzel ellentétes. Véleményem szerint ebben az esetben vizsgálni kell (az egyház nyilatkozatát kellene kérni arról), hogy a szervezet képviselőjének fennáll-e még a képviseleti joga, illetve, hogy az önálló szervezet továbbra is az egyház keretében működik-e. Ha igen, nincs helye törlésnek, de ha a képviselő jogosultsága megszűnt, az új képviselő személyének bejelentésére kell felhívni az egyházat. A 13. (2) bekezdés szerinti szervezetek jogi személyisége az alapszabályon, illetve a belső szabályokon alapul, és attól függ, annak megfelelően szűnhet meg, jogutódlással vagy anélkül. Fontos, hogy ha egyszer egyházi szabály jogi személyiséggel ruházott fel egy szervezeti egységet, akkor annak sorsa, pl. más egyházi egységgel való egyesülése nyomon követhető legyen. Egyház (egyházi jogi személy) véleményem szerint nem jöhet létre átalakulással más jogi személy típusból mint jogelődből, más típusú jogi személlyé sem alakulhat át. Véleményem szerint de lege lata az egyházak sajátos, minden más jogi személytől eltérő jellege kizárja ezt. De lege ferenda legfeljebb a kifejezetten és elsődlegesen vallási célra alakult egyesületek és az egyházi jogi személyek között tartok elképzelhetőnek ilyen fajta átjárhatóságot, de erre is csekély lehet gyakorlati igény. Az egyes egyházi jogi személy típusok között esetleg indokolt lehetne biztosítani az átalakulással történő jogutódlás lehetőségét. Miért ne folytathatná egy egyház önálló szervezete jogi személyiségű szervezeti egységként a működését és fordítva? Amint azt láttuk, az egyházi jogi személyek szétválásának Lvt. szerinti szabályozása körül sok a bizonytalanság. A gyakorlatban ilyen jogutódlásra alig kerül sor. Ha ugyanis ekörül belső vita van, az állami fórumra nem tartozik, a dolog természetéből fakadóan a jogelőd egyetértésével pedig ritkán történik szétválás. A magam részéről a szétválás jogutódlási forma lehetővé tételét az egyházi jogi személyek számára de lege ferenda feleslegesnek, illetve már elvi szinten is túlságosan sok jogalkalmazási problémát okozónak, ezért azt a társadalmi szervezetekhez hasonlóan esetükben is mellőzendőnek tartom BH

9 SZÁM 8 Törlés mint szankció és a nem működő egyház törlése 15 Eljárási kérdések Arról, hogy a szankciós törlés a gyakorlatban nem működik, illetve ennek okairól többen, többször szóltak, a es módosító javaslat is célozta a szabályozás hatékonyabbá tételére irányult. 16 A hatályos törvény értelmében ügyészi kereset alapján akkor törli a bíróság az egyházi jogi személyt, ha annak tevékenysége a 8. (2) bekezdésébe ütközik, vagyis nem vallási tevékenységet végez (elsődlegesen), vallási tevékenysége az Alkotmánnyal vagy törvénynyel ellentétes. A törvény szó szerinti, az ügyészség felfogásával is egybevágó értelmezése 17 alapján csak ezek az okok vezethetnek törlésre. Így azonban a törvény 16. (2) bekezdésében megfogalmazott törvénysértés esetére az ügyészségnek általában biztosított keresetindítási lehetőségnek nincs is értelme, lex imperfecta marad, mert nincsenek meghatározva a bíróság által alkalmazható szankciók. Törlésre nem kerülhet sor, ha az egyház vallási tevékenysége nem törvénytelen, csupán az egyéb, járulékos tevékenységei kapcsán követ el jogsértéseket. A bíróságnak a jogellenes tevékenység megszüntetésére fel kell hívnia az egyházat, egyházi jogi személy, szervezeti egység vagy önálló szervezet jogellenes működése esetén az egyház magyarországi legfőbb szervét. Jogsértő működés esetén mind a négy egyházi jogi személy típus megszüntethető. Ha a jogsértés csak a szervezeti egység vagy önálló szervezet működésére terjed ki, csak az érintett jogi személy törlése indokolt, az egész egyházé nem. Furcsamód (bizonyára csak jogalkotói figyelmetlenségből) az Lvt. nem tartalmaz (s a es módosító javaslat sem tartalmazott) az ügyész által indított perekre az Etv. 16. (1) bekezdésében foglalthoz hasonló különös hatásköri szabályt. A Pp. megyei bírósági hatáskörökre vonatkozó szabályai között sincs erről rendelkezés, mivel az csupán a megyei bíróság által nyilvántartásba vett, cégnek nem minősülő szervezetekkel kapcsolatos perek közül az ilyen szervezetek ellen a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv által indított pereket említi (23. (1) bekezdés fa) alpont) 18, márpedig az egyházak eseté- 15 A szankciós törlés kapcsán szükséges utalni a büntetőjogi intézkedésként történő törlés lehetőségére is. Ld. Schanda Balázs: Magyar állami egyházjog. Szent István Társulat, Budapest, átdolg. kiad. (a továbbiakban: Schanda) Schanda 95-97, Ferenczy 532-f. A Javaslat törlési okként kifejezetten nevesítette, ha az egyház nyilvánvalóan nem vallási tevékenységet folytat (2. (2) bekezdés), az ügyészség tájékozódását elősegítő szabályt tartalmazott, illetve annyiban pontosította a törvény szövegét, hogy nem működő egyház törlésére is ügyészi kereset alapján kerülhet sor (8. (1) bekezdés). T/ Schanda Illetve még az ilyen szervezetek és tagjaik (volt tagjaik) közötti, illetve a tagok (volt tagok) egymás közti a tagsági jogviszonyon alapuló perek (Ld. uo. fb) alpont.)

10 KÖZJEGYZŐK KÖZLÖNYE ben az ügyészség nem minősül ilyen szervnek 19. Ezért a törlési perre jelenleg az általános szabályok alapján az egyházi jogi személy székhelye szerinti helyi bíróság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel ezt nyilvánvalóan szintén módosítani szükséges. 9 Törlési okok A 20. (3) bekezdés értelmében a bíróság megállapítja az egyház megszűnését és törli a nyilvántartásból, ha tevékenységével felhagy, és vagyonáról nem rendelkezik. A társadalmi szervezetekkel szemben 20 az egyházaknál sem a törvény által megkívánt létszám, sem a működés egy évet meghaladó hiánya nem kifejezett megszüntetési ok. Az Lvt. a törlés feltételéül a tevékenység megszűnését és egyszersmind a vagyon meglétét szabja, aminek értelmében nem lehetne az egyházat törölni, ha csak nem működik, de vagyona nincs. (Megjegyzendő, hogy vagyon alatt itt is érteni kell az aktív és paszszív vagyonelemeket, vagyis ha a nem működő egyházzal szemben rendezetlen vagyoni jellegű követelés van, akkor is helye van a törlésnek.) Ez egyfelől alátámasztható lenne azzal, hogy az egyházi jogalanyiságra elsősorban a polgári jogképesség, szerzőképesség miatt van szükség, és ha az egyháznak nincs vagyona, nincs is jelentősége annak, hogy nyilvántartásba van-e véve vagy sem. Másfelől azonban nem jó, ha a nyilvántartás nem működő fantomegyházakat tartalmaz, függetlenül attól, hogy azok szereplői-e még a vagyoni forgalomnak vagy sem. Ha másért nem, azért, mert foglalja a nevet, elzárva pl. a vallás híveit attól a lehetőségtől, hogy esetleg újjáalakítsák egyházat. Véleményem szerint de lege ferenda a megszűnés megállapításához a tevékenység hiányának önmagában elegendő kellene lennie. A társadalmi szervezetek esetében a bírósági gyakorlat szerint a taglétszám és a tevékenység hiánya mellett a törvényes képviselő hiánya is megszűnési ok lehet, mint ami a működés akadálya. 21 Ezek a szempontok akkor is irányadóak lehetnek, ha a bíróságnak az egyház megszűnéséről kell döntenie. Ha tartósan nem vesz részt az egyház vallási tevékenységében legalább száz fő, nincs az egyháznak a belső szabályoknak megfelelő és a nyilvántartásba bejelentett képviselője, az a tevékenység megszűnésének bizonyítéka lehet. Itt azonban szükséges kitérni az egyházi tagnyilvántartás, illetve ehhez kapcsolódóan a tagság kérdésére is. Lássuk először is, mi a helyzet de lege lata, elsőként, ami az egyháztagság fogalmát illeti. Az egyháztól a jog más személyegyesítő jogi személyekkel szemben nem követeli meg, hogy nyilvántartott tagsággal rendelkezzen. Az Lvt. csupán alapítókról szól, a tag vagy tagság szavakat nem is használja, a kapcsolatos kérdése- 19 Schanda Etv. 16. (2) bekezdés e) pont: A bíróság az ügyész keresete alapján megállapítja a társadalmi szervezet megszűnését, ha legalább egy éve nem működik vagy tagjainak száma tartósan az e törvény által megkívánt létszám alatt van. 21 LB. Kf. III /2001.

11 SZÁM 10 ket tehát teljes egészében az egyházi autonómiájára bízza. 22 Az egyházak belső szabályrendszere igen nagy változatosságot mutat atekintetben, hogy kit tekintenek a közösség tagjának. 23 A második szempont a tagok nyilvántartása. Az Lvt. (illetve végrehajtási rendelete) nem írja elő, hogy az egyház köteles lenne nyilvántartani tagjait, a nyilvántartást közölni a bírósággal, ahogy azt sem hogy egyáltalán rendelkezzen szoros értelemben vett tagsággal, illetve belső szabályaiban a tagság fogalmáról, pl. annak feltételeiről, az azzal járó jogokról vagy kötelezettségekről. Ilyen jellegű előírást a jogi személyekre általában egyébként az új Ptk. sem tartalmaz. Nem értek ezért egyet Szathmáry Bélával abban, hogy amikor az állam a szervezetet egyházként nyilvántartásba veszi, az egyház belső szabályzatának tartalmaznia kell a tagság nyilvántartására vonatkozó előírásait, erre de lege lata semmi sem utal. 24 Harmadik kérdés, hogy az alapítói létszám az alapítást követően is minimális taglétszámnak tekintendő-e, az egyház törlésére vezető ok-e, ha az alá süllyed a tagok száma? Az Lvt.-ben ilyen szabály nincs, ebből a contrario arra lehetne következtetni, hogy egyházak esetében a jogalkotó nem is kívánt ilyen törlési okot megállapítani. Mivel az egyházak mindazonáltal jogi formába szerveződő személyösszességek (személyegyesítő jogi személyek), a jelenlegi szabályok mellett is elvárható, hogy rendelkezzenek valamiféle szabállyal, definícióval, fogalommal arra, hogy kit tekintenek tagjuknak, adott esetben adott személyről meg kell tudniuk állapítani, hogy hozzájuk tartozik -e. De az állami jog sem hiteles (közhiteles) vagy egyéb nyilvántartási, sem szabályozási kötelezettséget nem ró rájuk. Az is világos, hogy az egyház létszámának jelentősége lehet akkor, amikor a bíróságnak döntenie kell a megszűnés megállapításáról, ha az tevékenységével felhagy (Lvt. 20 (3) bekezdés), még ha a létszám el nem érése önmagában nem is törlési ok. Etekintetben az alapítói száz fős létszám most is iránymutató lehet, ám véleményem szerint jelenleg idevonatkozó jogszabály hiányában ekkor már elegendő az is, ha az egyház önértelmezése szerinti tagok létszáma eléri ezt a küszöböt, ide lehet számítani pl. kiskorúkat is. De lege ferenda tisztább jogi helyzetet eredményezne, ha az Lvt. tartalmazna az Etv.- ben foglalthoz hasonló törlési okot. Az egyháztagság fogalmának egységesítése az állami jogban nem lehetséges, ahogy azt Szathmáry Béla is leszögezi. 25 Nem tartom a jövőben szükségesnek azonban megkövetelni, hogy az egyházak tagjaikról hiteles (közhiteles) nyilvántartást vezessenek. Véleményem szerint ezt egyes egyházak esetében nem is lehet 22 Ennek megfelelően más jogszabályok kizárják az egyház és tagja közötti jogviszonyt a hatályukból. Pl. a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló évi LXXXVIII. törvény 2. (1) c) pontja értelmében nem terjed ki a törvény hatálya az egyház tagjaként vagy egyházi személyként végzett munkára. 23 A katolikus, protestáns (evangélikus és református), valamint zsidó felfogásról ld. Szathmáry Béla: Az egyháztagság problémái. In: Collega. 2001/ (a továbbiakban: Szathmáry). Az egyházakon az egyesületekkel ellentétben még az önkéntesség elve sem kérhető számon (vö. Lomnici 65-70), az egyháztagság nem feltétlenül önkéntes csatlakozáson alapul, hanem pl. születésen, vagy kiskorú gyermek esetén a szülők döntésén, cselekedetein stb. 24 Szathmáry Szathmáry

12 KÖZJEGYZŐK KÖZLÖNYE kötelezővé tenni, nem is annyira a létszám nagyságrendje, hanem az egyháztagság fogalma miatt. 26 De ez nem is szükséges, állami egyházjogi szempontból ugyanis elegendő lenne annyit előírni, hogy az egyháznak fennállása alatt tagja kell, hogy legyen a sajátos egyházi felfogás szerinti értelmezés szerint legalább az alapításkor megkövetelt számú és jellemzőkkel rendelkező személy. E követelmény teljesítésének ellenőrzése pedig amúgy sem pusztán nyilvántartás kérdése. Az Lvt. nem határoz meg megszűnés körében időtartamot, az egyesületeknél irányadó egy év itt nem mérvadó. Indokolt lehet egyházi jogi személyeknél ennél hosszabb idő vizsgálata is, és jelentősége lehet a hitelveknek és egyházi szabályoknak is (pl. atekintetben, hogy milyen időszakonként, milyen gyakorisággal kerül sor vallási cselekményekre). A törlési okokat a jogbizonytalanság mérséklése érdekében a működési időre is kiterjedően a jövőben mindenképpen szükséges volna pontosítani. Csiziné dr. Schlosser Annamária közjegyzőhelyettes Olyan lenne ez például, mint a Magyar Államtól megkövetelni, hogy tartsa hitelesen nyilván a ius sanguinis elv alapján magyar állampolgárnak tekinthető személyeket.

13 SZÁM 12 Közjegyzőhelyettesek helyzete és szerepe a közjegyzők mellett napjainkban Közjegyzővé válás A közjegyzői törvény III. fejezete rendelkezik a közjegyzőjelöltről és a közjegyzőhe lyettes ről. A közjegyzőjelölt és közjegyzőhelyettes a közjegyzővel áll munkaviszonyban. A közjegyzőjelöltet kérelemre a területi kamara elnöksége veszi fel a névjegyzékbe, melynek feltétele a magyar állampolgárság, büntetlen előélet, egyetemi jogi végzettség valamint igazolás, hogy a kamara területén működő közjegyzővel közjegyzőjelölti munkakör betöltésére munkaszerződést kötött. Közjegyzőhelyettesként a közjegyzői kamara névjegyzékébe azt a kérelmezőt veszi fel, aki törvényben írt feltételeknek megfelel, jogi szakvizsgával rendelkezik, és igazolja, hogy a kamara területén működő közjegyzővel közjegyzőhelyettesi munkakör betöltésére munkaszerződést kötött. A törvény Vhr.-e szól részletesen arról, hogy a területi kamara névjegyzékébe történő iránti kérelmet közjegyzőjelöltként vagy közjegyzőhelyettesként a területi elnökséghez kell benyújtani. A területi elnökség keresi meg az igazságügyi és rendészeti minisztert a bűnügyi nyilvántartás kérelmezőre vonatkozó adatainak vizsgálata céljából. Az igazságügyi és rendészeti miniszter a nyilvántartás adatai alapján értesíti a területi elnökséget a kérelmező nyilvántartásba vételéhez való hozzájárulásról vagy annak elutasításáról. A területi elnökség megvizsgálja a kérelmező által benyújtott okiratokat, meghallgatja a kérelmezőt, valamint az őt foglalkoztatni kívánó közjegyzőt és az igazságügyi és rendészeti miniszter nyilatkozatának beszerzését követően határoz a felvétel iránti kérelemről. A területi kamara elnöke ellenőrzi a közjegyzőjelöltek és a közjegyzőhelyettesek foglalkoztatását és gyakorlati képzését, minősíti a közjegyzőhelyettest, ha közjegyzői állásra pályázik. A közjegyzőt tehát nemcsak foglalkoztatási kötelezettség terheli, hanem mind jelölt mind helyettes gyakorlati képzéséről is köteles gondoskodni. A fejezet érintőlegesen szól a közjegyzőjelölt és a közjegyzőhelyettes illetményéről és gyakorlati képzéséről. Bérezésükre a Kjt. 28. irányadó, mely a bírósági fogalmazó és bí-

14 KÖZJEGYZŐK KÖZLÖNYE rósági titkár illetményét veszi támpontként alapul, azonban bérezésükről sem a törvény további szakasziban sem egyéb iránymutatásunkban nem találkozunk, ebből adódóan tólig határok alakultak ki szokásjogként bérek és bérek között és béren kívüli egyéb juttatások vonatkozásában közjegyzői irodánként. 13 A törvényi rendelkezés mellett több iránymutatásuk is foglalkozik a közjegyzőjelöltekkel és közjegyzőhelyettesekkel. Tanfolyami részvételükről a MOKK 19. számú iránymutatása szól. Az iránymutatás szól a közjegyzőjelöltek utánpótlásáról, arról, hogy a közjegyzői kar feladata, az ezzel kapcsoltos tárgyi tudást a jelöltek esetében elmélyítse. A jelöltek tanfolyami részvételét a Magyar Országos Közjegyzői Kamara szervezi. A jelöltek a székhely szerinti megyei bíróságon vesznek részt fogalmazóképzésben, amennyiben ez nem lehetséges, a területi kamara elnöke által jóváhagyott megfelelő más képzés keretén belül történik. Ezt a képzést a közjegyzőjelöltek részére a MOKK által szervezett három tanfolyamon történő kötelező részvétel egészít ki. A kötelező tanfolyam ingyenes, melyenek költségét a MOKK viseli. A közjegyzőjelöltek jogi szakvizsgára történő felkészítése elsősorban a székhely szerinti megyei bíróságon szervezett fogalmazóképzés keretében. Hazánkban az egyetemi jogi diploma megszerzését követően annak aki a közjegyzői hivatást választja három évi közjegyzői jelölti gyakorlat teljesítését követően szakvizsgát kell tennie, mely szinte majdnem minden szakma továbbfolytatásának újabb lépcsőfokát jelenti. Ezt követően újabb három sikeres év elteltével válik jogosulttá, hogy pályázzon közjegyzői állásra. A közjegyzői állások pályázatainak elbírálásánál irányadó szempontokról a MOKK 11. számú iránymutatása szól amely az elmúlt hónapokban igencsak jelentős változáson ment keresztül. A közjegyzőjelölti és közjegyzőhelyettesi kinevezés egyaránt a közjegyzői pályára alkalmassá válhatók kiválasztásáról szól. A minket érintő egyik legfontosabb változás, hogy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara választmányi ülése október 8-i hatállyal módosította a 11. számú iránymutatást, mely jól beleilleszkedik e újszerű gondolatokba. Szembetűnő változás, hogy az eltöltött évek, a nyelvtudás és ezen belül a szakmai nyelv magasfokú ismerete, a közjegyzőjelölti és helyettesi vizsga, a publikáció, a kamarai munka mind-mind hangsúlyozottab szerepet kapott. Új elem, hogy a jogi felsőoktatási intézményben oktatói tevékenységért és a MOKK keretein belül oktatói tevékenységért is adható pont. A cél tehát, hogy a kollégák rendelkezzenek azokkal a képességekkel és személyiségjegyekkel, amely a szakmai képességük bővítését segíti, alkalmassá téve őket a közjegyzői álllás elnyeréséhez. Szembetűnő változás, hogy megváltozott a koncepció a Kamara részéről, a Kamarában és Egyesületben folyó munkák jóval komolyabb hangsúlyt kapnak a jövőben, méginkább érezhető lesz, hogy ezen kollégák jóval több ponttal indulnak egy pályázati meghallgatásra, mint azok kik feje fölött csak elröpültek az évek. Örvendetes dolog, hogy a Kamara a jövőben jobban fogja értékelni ezen plusz feladatokat tevékenysége-

15 SZÁM 14 ket. Ezzel együtt azonban egy erős hiányérzet is kialakult sokunkban. Egyelőre nem látszik megoldottnak, hogy mi lesz azon közjegyzőhelyettesekkel akik nem nyernek kinevezést, hisz az út csak azok részére lesz nyitva akik napi munkájuk mellett a köz érdekében mindig tesznek valamit. De mi lesz azokkal akik ugyanolyan jó leendő szakemberekké válhatnának, de kevésbé ismertek a helyi kamarákban? Sokunkban megfogalmazódik az a kérdés hogy attól lesz valaki igazán alkalmas a pálya elnyerésére aki e pontrendszernek megfelel? A 11. iránymutatás szigorításával egyidejűleg a Kamara nem dolgozott ki más alternatívát, hogy mi lesz a többi közjegyzőhelyettesekkel? Azt gondolom nem ez az egyetlen mérce amivel egy-egy pályázó közjegyzőhelyettes szakmai felkészülését, a szakma iránti elhivatottságot szeretetet az ügyfelek iránti lojalitást lehetne lemérni. Sokkal pontosabb gyakorlatibb képet lehetne kapni egy-egy pályázó szakmai múltjáról ha a pályázati jelentkezéshez csatolva lenne például visszamenőleg például három évi statisztikai kimutatás, melyen számszakilag feltüntetésre kerülne, hogy a közjegyzőhelyettes ezen időszak alatt mennyi és milyen típusú okiratokat készített el. Ez már abszolút reális képet adna a jelentkezőről, hogy valóban a közjegyzői szakma minden csínját-bínját végezte-e, milyen rutinra tett szert, vagy csak egy típusú okitatot szerkesztett éveken keresztül. A pálya zártságából adódóan szűkreszabott egy-egy állás elnyerése. Az elmúlt években a bővítések is meglehetősen szerényen alakultak, vitathatatlan, hogy ez részben a szakmánkat is érintő válsággal is magyarázható. Ezzel együtt azt gondolom, sokkal megnyugtatóbb lenne a közjegyzőhelyettesek számára, ha reális alternatívát, jövőképet kapnának a Kamarától. A MOKK 13. sz. iránymutatásának a Magyar Közjegyzőség Etikai Szabálykönyvéről egy fejezetében kitérést találunk arra, hogy a közjegyző köteles a közjegyzőhelyettest és közjegyzőjelöltet a szolgálati idő alatt a közjegyzői tevékenység valamennyi területén a szükséges szakismeretek megszerzéséhez hozzásegíteni, a szakfeladatok ellátásába bevonni. Felelős azért, hogy a közjegyzőhelyettes és közjegyzőjelölt a teljes munkaidőt szakmai gyakorlattal töltse. A közjegyző köteles a közjegyzőhelyettessel és közjegyzőjelölttel a hivatás szabályait megismertetni, és a közjegyzői rendezvényeken jelenlétét biztosítani. A közjegyző a munka végzése során, a jogalkalmazás szempontjából meghatározó jogi ismeretekekkel ismertesse meg a közjegyzőjelöltet és közjegyőhelyettest, ismerje meg a közjegyzői gyakorlatot, segítse őt a hivatás szakmai szabályainak kialakításában, támogassa gyakorlati képzések, új tapasztalatok megszerzésével magához a közjegyzői munkához szükséges képességek feljlesztését. A joggyakorlat ideje alatt el kell érni, hogy a közjegyzőjelölt és közjegyőhelyettes képes legyen alkalmazni a közjegyzői ügyvitel szabályait, szerezzen ismereteket a közjegyzői munkához nélkülözhetetlen munkaszervezési módszerekkel, sajátítsa el a közjegyzői szakmához kapcsolódó jogszabályokat, ismerje meg a közjegyzői hivatás (írott és íratlan) etikai normáit, beha-

16 KÖZJEGYZŐK KÖZLÖNYE tóan ismerje meg az anyagi jogi és eljárásjogi szabályokat és azok gyakorlatát, felkészítve arra, hogy a kolléga önálló közjegyzői iroda nyitásához szükséges szakmai ismeretekkel rendelkezzen. A gyakorlati képzés a szakma gyakorlásának egész időtartamát átfogó folyamatos képzést jelenti. 15 Iránymutatásunk további hiányossága, hogy nem szabályozza részletesen, hogy a közjegyzőjelöltet és közjegyzőhelyettest alkalmazó közjegyzőnek, hogyan és miként kell eljárnia, mi a felelőssége és kötelessége közjegyzőjelöltével és közjegyzőhelyettesével szemben. Ebből adódóan irodánként eltérő gyakorlat alakulhatott ki a tanfolyamokon való részvétel felől, a szakmai fejlődés nem egyformán adott minden irodában. A közjegyzőjelöltek és közjegyzőhelyettesek helyzetese sok esetben kiszolgáltatott. Fontos, hogy a közjegyzőket segítő kollégák kvalifikáltak legyenek, kellő tapasztalattal és ismeretanyaggal rendelkezzenek ahhoz, hogy majdan önálló irodát vesessenek, ennek megszerzése pedig az őt alkalmazó közjegyző támogatása nélkül nem lehetséges. A közjegyzői kar tekintélyének és erkölcsi súlyának biztosítéka többek között az, hogy a jövő generációját a lehető legmagasabb szintű szakmai tudással és erkölcsi hozzáállással rendelkező közjegyzők alkotják, akik hivatásuk iránti legmagasabb tiszteletet tanúsítják. A közjegyői kar eddig is más jogász szakmáktól eltérően kimagaslóan gondoskodott arról, hogy az új kollégák számára biztosítsa a joggyakorlat megfelelő szabályozásával, szervezésével és ellenőrzésével azt, hogy ezen idő minél tartalmasabban és eredményesebben teljen el az ifjú kollégák számára. A joggyakorlati képzés a legtöbb helyen nem elég sokoldalú, kizárólag az adott szakma kis szeletére képes koncentrálódni, a jelöltek ritkán kapnak széles ismeretanyagot. A jogászi szakma is elismerően szól és irigykedve emlegeti a közjegyzőjelöltek szervezett és rendszeres képzését és vizsgáztatását. Az a körülmény, hogy a kamara szabályozza a közjegyzői pálya megszerzéséhez szükséges szakmai oktatás feltételeit és tartalmát, mind a jelöltek mind a helyettesek érdekeit szolgáló intézkedés. Így a szakvizsgára való felkészítés is példaérétkű más jogászi hivatásokhoz hasonlóan. A társadalmi, gazdasági, jogszabályi környezet, és a technikai fejlődés által támasztott igényeknek a közjegyzőknek meg kell felelniük, szintén alátámasztja a képzés, továbbképzés szabályozásának szükségességét. 1 A közjegyzőknek tehát számítaniuk kell arra, hogy e tárgykörben kötelezettségük van, s a kötelezettségüket teljesíteniük kell, amennyiben e hivatást választják. A gyakorlati képzésünket sok esetben a bírósági fogalmazók és titkárok képzésével szokták párhuzamba vonni. Kétség kívül a MOKK által éves szinten kötelezően előírt oktatások nagyon hasznosak, hozzásegítenek bennünket, hogy naprakészek legyünk a ben- 1 Jogi szakvizsgarendszer megújulása: Magyar Jog 2005 szeptember

17 SZÁM 16 nünket érintő jogszabályváltozásokkal kapcsolatban, teret adva az egyedi jogesetek megbeszélésére. A közjegyzői irodákban folyó munka jellege nemcsak a közjegyzőkkel szemben támaszt magas elvárásokat, hanem alkalmazottaitól is magas színvonalas teljesítményt követel meg, amelyhez elengedhetetlen a megfelelő tájékozottság. Hogy ki is lehet közjegyző, erre a közjegyzőkről szóló évi XLI. Törvény 17. (1) és (2) szakasza adja meg a választ miszerint: közjegyzővé az nevezhető ki, aki magyar állampolgár, választójoggal rendelkezik, egyetemi jogi végzettséggel rendelkezik, a jogi szakvizsgát letette és legalább 3 évi közjegyzőhelyettesi gyakorlatot igazol, legalább 3 éves bírói, ügyészi, ügyvédi, jogtanácsosi vagy közjegyzői gyakorlattal rendelkezik. A közjegyzői szolgálat keletkezésének feltételei között számunkra a 17 (2) bekezdése a legfájdalmasabb, mely állápályázat esetén lehetőséget ad a 3 éves közjegyzőhelyettesi gyakorlat mellett másfajta bírói, ügyészi, ügyvédi, jogtanácsosi közjegyzői gyakorlat elimerésére. A közjegyzői kar tekintélyének és erkölcsi súlyának biztosítéka többek között az-az egyik legfontosabb célkitűzés, hogy a szakma művelését a kollégák legmagasabb szintű szaktudással tanúsítsák, úgy vélem ezt kellő joggyakorlat elsajátítása nélkül rendkívül veszélyes olyan kívülről jött még ha magasan kvalifikált is kollégának adni aki közjegyzői irodát addig csak kívülről látott. Rupp Zsigmond gondolatai a mai nap is rendkívül aktuálisak: Addig pedig, míg az évi VII. t. cz. I.. ának c.) betűje alatti határozmányok a törvényhozás által novelláris uton módosittatnának, a közjegyzői kamaráknál oda kellene törekedni, hogy a kinevezésekre való felterjesztéseknél a fentebb kifejtett elvek érvényesüljenek s különösen, hogy a novella azon rendelkezése, melyszerint négy év óta önálló bíró, ügyész és ügyvéd előzetes közjegyzői gyakorlat nélkül is kinevezhető, csak subsidialiter nyerjen alkalmazást. Vagyis mindaddig míg a kellő qualificatioval biró alkalmas közjegyzői helyettes van a pályázók között, addig az ügyvédi, birói és ügyészi karból pályázók, legalább első helyen föl ne terjesztessenek. a fi atal jogásznemzedék inkább az ügyvédi és bírói pályára lép, mert ott 5-6 évi gyakorlat után tisztességes existentiát, talál, holott a közjegyzői pályán év alatt sem remélhet önálló positiót. 2 A közjegyzőjelölteknek és közjegyzőhelyetteseknek a közjegyzői irodákban olyan személyeknek kell lenniük, akik élethivatásszerűen segítik a közjegyzők munkáját, másrészt olyanoknak, akik az életpályájuk kezdetén vannak és céljuk a közjegyzői hivatás elnyerése. Aki azonban ezt a hivatást választja, számolnia kell, hogy hosszú évek következnek. Jelenleg sem törvényi szabályozás sem egyetlen iránymutatásunk sem rendelkezik arról, hogy 2 Rupp Zsigmond: A közjegyzői állások betöltésének kérdéséhez / Királyi Közjegyzők Közlönye I. évf. I. szám 37. oldal / közli Dr. Kovács Ferenc: Rupp Zsigmond Magyar Királyi közjegyző élete és munkássága című dolgozat (kézirat)

18 KÖZJEGYZŐK KÖZLÖNYE közjegyzők mennyi helyettest és jelöltet alkalmazhatnak. A közjegyők és őket alkalmazó közjegyzőhelyettesek egyensúlya jelenleg megoldatlan. Amennyiben a tárgyi feltételei adottak a közjegyzői iroda bővítéshez, a zavartalan kiszolgáláshoz úgy hogy ez nehézség nélkül megoldható legyen, a területi kamara elnöksége megadja az engedélyt. A közjegyzőjelölt és közjegyzőhelyettes foglalkoztatására a Munka Törvénykönyve az irányadó. A közjegyzőjelöltek és közjegyzőhelyettesek száma folymatosan változik, melynek részben oka a picai viszonyok változása. Ha több a munka, számunk ugrásszerűen megszaporodik, azonban ennek elmúltával sokan megint a közjegyzői irodán kívül találják magukat. 17 A pályán lévő helyettesek és jelöltek várakozási ideje a bírósági titkárok várakozási idejéhez viszonyítva is többszörös. Mint jövőkép egy-egy állás elnyerése egyre távolodik sokak számára. Jelenleg középtávon reálisan azzal kell számolni, hogy a közjegyzőhelyettesek csak kisebb része kaphat kinevezést. Várható, hogy állandósulni fog azon közjegyzőhelyettesek száma akik a gyakorlatban ezt a munkakört valóban élethivatásként választják. Örvendetes, hogy a MOKK igyekszik egyre magasabban képezett, a pálya elnyeréséhez szükséges képességekkel rendelkező kollégákat kiválasztani, ugyanakkor mint elérhető életpálya elnyerése sokak számára örökre csak utópia marad. Épp a hosszú várakozási idő végett hagyják el akár önszántukból e pályát mert gyors előrelépést remélve nincs türelmük a kiváráshoz. Magyar Közjegyzőhelyettesek Egyesülete Az Egyesület megalakulásakor céljaként tűzte ki: a közjegyzői hivatásra történő felkészülés segítését, a helyettesek testületi érdekeinek képviseletét, a közjegyzők és helyettesek közötti kapcsolattartás elősegítését az Országos Kamara és területi kamarák munkájának támogatását. Az Egyesület a célok elérése érdekében feladatának tűzte ki, hogy javaslatot dolgoz ki a közjegyzőhelyetteseket érintő rendelkezések tervezetének kidolgozására, szervezi tagjai részére az okatást és továbbképzést bel- és külföldön, javaslatot dolgoz ki továbbá a helyettesek felkészítése érdekében, képviseli a közjegyzőhelyettesek érdekeit, és feladataként vállalta, hogy javaslatot dolgoz ki a közjegyzőhelyettesek minősítésének szempontjaihoz, és együttműködést vállalt külföldi társszervezetekkel. Hogy mit sikerült e célok közül megvalósítani vajmi keveset. Ezen célok aktualitásukat most sem vesztették el, sőt valósabbak mint valaha, hisz, a jövőnket érintően ezen kitűzések közül több pont átgondolásra, kiegészítésre szorul. Az elmúlt évek alatt olyan sikereket tudhatunk magunknak mint a Törzsasztal vagy az Önképzőkör létrehozása, melynek elindítása egészen a kezdetekig nyúlik vissza, szü-

19 SZÁM 18 neteléssel ugyan de most újraműködik. Sokkal intenzívebbé lehetne ezen területeket fejleszteni, módot és alkalmat teremtve a szakmai viták megbeszélésére. Jócskán van mit fejlődnünk ezen a téren. A közjegyzőhelyetteseket tömörítő egyesület a Magyar Közjegyzőhelettesek Egyesülete október 14-én alakult meg. Létszámunk folyamatosan változik, mely változás oka vagy a tagdíj nemfizetéséből adódó kizárás, esetleg kinevezés vagy a pályáról való elvándorlás mely automatikusan maga után vonja a tagság megszűnését. Az Egyesület éves tagdíja Ft ban az Egyesületnek 204 tagja volt ez a szám 2009-re ugyan 215 tagra nőtt, mely szám azóta folyamatosan csökkent. A kapott statisztikai kimutatás szerint 2008-ban 278, 2009-ben 267, és márciusában 258 közjegyzőhelyettest és jelöltet regisztrált az Országos Közjegyzői Kamara szembetűnő, tehát hogy sok kollégánk nem csatlakozott az Egyesülethez. Az Egyesület 2010-ben 7 tagot kizárt nemfizetés végett re már csak 190 körül mozgott a tagok száma, jelenleg 191-en vagyunk (akik az éves tagdíjat befizették), de ez a szám folyamatosan változik. A Szegedi Közjegyző Kamara Közjegyzőhelyetteseinek és -jelöltjeinek Szervezete Az egyesület szeptember 11-én jött létre. Céljai között szerepelt: a SzKK közjegyzőhelyetteseinek és jelöltjeinek összefogása, a közjegyzői hivatással kapcsolatos szakmai felkészítés és a közjegyzői karba való beilleszkedés elősegítése, továbbá a közösségépítés, a tagok személyes kapcsolatának elmélyítése, a kollegialitás fejlesztése, a tagok érdekvédelme. Az egyesület céljának megvalósítása érdekében vállalta, hogy együttműködik minden állami, társadalmi és gazdálkodó szervezettel, más egyesülettel és szövetséggel, amelyek segítik az egyesület eredményes működését és céljainak megvalósítását. Céljainak megvalósítása érdekében a Sz.K.K.K.Sz. elsősorban az alábbi feladatokat látja el: a közjegyzőhelyetteseinek és -jelöltjeinek felkészítése a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) által szervezett jelölti vizsgára. Előadók hívása szakmai témákban, a kamara (SzKK és MOKK) munkájának segítése, közreműködés rendezvényeinek szervezésében és lebonyolításában, közösségépítő programok szervezése a tagság számára, a SzKK közjegyzőhelyettesei és jelöltjei helyzetének rendszeres vizsgálata és értékelése, érdekeik képviselete. Rendszeres kapcsolattartás más kamarák közjegyzőhelyetteseivel és jelöltjeivel, a Magyar Közjegyzőhelyettesek Egyesületével, más jogászi hivatásrendek tagjaival és a joghallgatókkal. Ennek keretében önállóan vagy a fentiekkel együttesen rendezvényeket szervez és képviselteti magát a fentiek rendezvényein.

20 KÖZJEGYZŐK KÖZLÖNYE Az egyesület mindössze tizenkét fővel alakult, de mára a tagság 31 rendes, és 4 pártoló tagot számlál. A rendes tagok helyettesek vagy jelöltek, a négy pártoló tag pedig közjegyző. A Szegedi Közjegyzői Kamarában jelenleg 35 közjegyzőhelyettes és 11 közejegyzőjelölt dolgozik, ez összesen 46 fő, amely összevetve a 31 rendes taggal, 67%-os a lefedettség. A kitűzött célok közül eddig sajnos nem valósult meg semmi. Ami azonban mindenképp komoly eredményként mutatható fel, hogy szinte hagyománnyá érettek, a negyedévente megtartott közgyűlések, mely előtt mindig van szakmai program ( tanulókör ). A másik közösségformáló eredmény pedig az éves egyesületi kirándulás amely eddig minden évben páratlan sikert aratott. Felvetődött közös kirándulás szervezése közösen a MKE-vel, amely mindig egy kötetelen jó lehetőség, a személyes kapcsolatok kiépítéséhez. 19 Az Országos Közjegyzői Kamara statisztikai kimutatása: közjegyzőhelyettesek számának alakulása a területi kamaránként BKK GYKK MKK PKK SZKK Összesen december december december december december december december közjegyző közjegyzőh közjegyző közjegyzőh közjegyző közjegyzőh közjegyző közjegyzőh közjegyző közjegyzőh közjegyző közjegyzőh közjegyző közjegyzőh A bírói hivatás mint életpálya Miután a közjegyzői pálya feladatkörében azzal, hogy az igazságszolgáltatás részeként működik és csak a törvénynek van alárendelve leginkább a bírói pályához áll közel. Az

Egyesület-alapítvány. Sáriné dr. Simkó Ágnes HVG-Orac október 9.

Egyesület-alapítvány. Sáriné dr. Simkó Ágnes HVG-Orac október 9. Egyesület-alapítvány Sáriné dr. Simkó Ágnes HVG-Orac. 2013. október 9. Egyesület Ptk. 3:63-87. I.FOGALMA Közös, tartós, alapszabályban meghatározott cél folyamatos megvalósítása Nyilvántartott tagság Vagyon

Részletesebben

Tájékoztató a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzéséhez szükséges igazolásról

Tájékoztató a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzéséhez szükséges igazolásról 1 Tájékoztató a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzéséhez szükséges igazolásról A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói

Részletesebben

12. számú előterjesztés Minősített többség. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. október 31-i rendes ülésére

12. számú előterjesztés Minősített többség. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. október 31-i rendes ülésére 12. számú előterjesztés Minősített többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. október 31-i rendes ülésére Tárgy: A Dombóvári Fiatal Értelmiségért Közalapítvány megszüntetésének

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. A Miskolci Közjegyzői Kamara Elnöksége pályázatot hirdet. Ózd székhelyű közjegyzői állás betöltésére.

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. A Miskolci Közjegyzői Kamara Elnöksége pályázatot hirdet. Ózd székhelyű közjegyzői állás betöltésére. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Miskolci Közjegyzői Kamara Elnöksége pályázatot hirdet Ózd székhelyű közjegyzői állás betöltésére. A közjegyzői állásra azok pályázhatnak, akik a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI.

Részletesebben

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUM 3/2003. (XI. 6.) számú Kollégiumi ajánlása

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUM 3/2003. (XI. 6.) számú Kollégiumi ajánlása SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUM 3/2003. (XI. 6.) számú Kollégiumi ajánlása I. Az adóhatóság által a felszámolási eljárásban érvényesített, az államháztartás valamely alrendszerét megillető követelések,

Részletesebben

A civil szervezetekkel kapcsolatos jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai A közeljövő kihívásai dr. Lódi Petra Szilvia

A civil szervezetekkel kapcsolatos jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai A közeljövő kihívásai dr. Lódi Petra Szilvia A civil szervezetekkel kapcsolatos jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai A közeljövő kihívásai dr. Lódi Petra Szilvia A civil szervezetekkel kapcsolatos főbb jogszabályok Alaptörvény Ptk. Az egyesülési

Részletesebben

A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG

A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A JOGI SZEMÉLY ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI (A Ptk. 3:1. -3:48., az egyes jogi személyek átalakulásáról,

Részletesebben

A pénzügyi vállalkozás vezető állású személyének megválasztása/kinevezése

A pénzügyi vállalkozás vezető állású személyének megválasztása/kinevezése A pénzügyi vállalkozás vezető állású személyének megválasztása/kinevezése I. VEZETŐ ÁLLÁSÚ SZEMÉLYEK Az MNB előzetes engedélyével választható meg, illetőleg nevezhető ki a pénzügyi vállalkozásnál vezető

Részletesebben

A KYOKUSHIN SHINJU-KAI KARATE EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

A KYOKUSHIN SHINJU-KAI KARATE EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA A KYOKUSHIN SHINJU-KAI KARATE EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA Az alapítók ezen okirattal kinyilvánítják, hogy az 1989. évi II. törvény és a 2000. évi CXLV. törvény alapján, határozatlan időre jogi személynek minősülő

Részletesebben

Magyar Jogász Egylet Egyesületek

Magyar Jogász Egylet Egyesületek Magyar Jogász Egylet 2016.02.25. Egyesületek Alapszabály kötelező tartalmi elemei: Ptk. 3:5. A jogi személy létesítő okiratában a jogi személy létesítésére irányuló akarat kifejezésén túl meg kell határozni

Részletesebben

Átalakulás (egyesülés, szétválás) I.

Átalakulás (egyesülés, szétválás) I. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének 2/2001. számú ajánlása az önkéntes pénztárak átalakulása (egyesülése: beolvadás, összeolvadás; szétválása: különválás, kiválás) és végelszámolása esetén

Részletesebben

V. FEJEZET A TÁRSASÁGI TAGSÁG, A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 1. SZAKASZ A TÁRSASÁGI TAGSÁG

V. FEJEZET A TÁRSASÁGI TAGSÁG, A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 1. SZAKASZ A TÁRSASÁGI TAGSÁG V. FEJEZET A TÁRSASÁGI TAGSÁG, A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A Társaság tagjai lehetnek: rendes tagok, tiszteletbeli tagok, pártoló tagok, ifjúsági tagok. 1. SZAKASZ A TÁRSASÁGI TAGSÁG 2. SZAKASZ A

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Kerekegyháza Város Képviselő-testületének, június 25-i ülésére. Az előterjesztést készítette: oktatási referens

ELŐTERJESZTÉS. Kerekegyháza Város Képviselő-testületének, június 25-i ülésére. Az előterjesztést készítette: oktatási referens ELŐTERJESZTÉS Kerekegyháza Város Képviselő-testületének, 2008. június 25-i ülésére Tárgy:Fejlesztő pedagógus alkalmazása Az előterjesztést készítette: Hum József oktatási referens Előterjesztő: dr. Kelemen

Részletesebben

Alapszabály- Rábatamási Sportkör ALAPSZABÁLY

Alapszabály- Rábatamási Sportkör ALAPSZABÁLY ALAPSZABÁLY 1 1. Általános rendelkezések: A sportegyesület neve: Rábatamási Sportkör Székhelye: 9322 Rábatamási, Rákóczi u. 1. Színe: Sárga-fekete Működési területe: Győr-Moson-Sopron megye A sportegyesület

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI ÜGYRENDJE

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI ÜGYRENDJE MAGYAR MÉRNÖKI KAMARA ÉPÍTÉSI TAGOZAT TERÜLET-ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI SZAKOSZTÁLY SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI ÜGYRENDJE 2011. 2 TARTALOMJEGYZÉK MAGYARÁZAT 1. A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI SZAKOSZTÁLY 2. A

Részletesebben

TAGOZATI ALAPSZABÁLY. ÉVOSZ Mérnöki Vállalkozások Tagozata

TAGOZATI ALAPSZABÁLY. ÉVOSZ Mérnöki Vállalkozások Tagozata TAGOZATI ALAPSZABÁLY A Mérnöki Vállalkozások Tagozata, mint az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) társadalmi szervezet keretében megalakuló Tagozatot, az Alapítók az Alkotmány, a Polgári

Részletesebben

Tájékoztató a bírósági szervezetet érintő, 2014.január 1. napján hatályba lépő törvénymódosításokról

Tájékoztató a bírósági szervezetet érintő, 2014.január 1. napján hatályba lépő törvénymódosításokról Tájékoztató a bírósági szervezetet érintő, 2014.január 1. napján hatályba lépő törvénymódosításokról I. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) módosítása Meghatározásra

Részletesebben

Szociális Otthoni Idősekért Alapítvány 1173 Budapest, Pesti út 117. Alapító okirat. (Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt)

Szociális Otthoni Idősekért Alapítvány 1173 Budapest, Pesti út 117. Alapító okirat. (Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt) Szociális Otthoni Idősekért Alapítvány 1173 Budapest, Pesti út 117. Alapító okirat (Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt) 2013 A Fővárosi Önkormányzat Idősek Otthona (1173 Bp., Pesti út 117.) jelen

Részletesebben

354/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet. a munkabiztonsági szakértői tevékenységről

354/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet. a munkabiztonsági szakértői tevékenységről 354/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet a munkabiztonsági szakértői tevékenységről A Kormány a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. (2) bekezdés c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az

Részletesebben

Juhász László A módosított csődtörvény tapasztalatai. Milyen az ítélkezési gyakorlat?

Juhász László A módosított csődtörvény tapasztalatai. Milyen az ítélkezési gyakorlat? Juhász László A módosított csődtörvény tapasztalatai Milyen az ítélkezési gyakorlat? A csődtörvény módosításai Az 1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) megalkotásának körülményei (három eljárás, kötelező csőd.)

Részletesebben

Tanácsi ügyek felgyorsításának lehetőségei

Tanácsi ügyek felgyorsításának lehetőségei Tanácsi ügyek felgyorsításának lehetőségei Dr. Mikló Katalin SZTNH Szabadalmi Fórum 2014. április 23. Jogszabályi háttér Megsemmisítési eljárás - feltételei (Szt. 42. ) - eljárási szabályok (Szt. 80.,

Részletesebben

A Szülői Közösség Szervezeti és Működési Szabályzata

A Szülői Közösség Szervezeti és Működési Szabályzata ROSTI PÁL GIMNÁZIUM, ÁLTALÁNOS ÉS SZAKKÉPZŐ ISKOLA A Szülői Közösség Szervezeti és Működési Szabályzata Dunaújváros, 2013. 2013. 1 S Z K A Szülői Közösség Szervezeti és Működési Szabályzata A szülői munkaközösség

Részletesebben

1989. évi II. törvény. az egyesülési jogról1

1989. évi II. törvény. az egyesülési jogról1 1. oldal 1989. évi II. törvény az egyesülési jogról1 Az Országgyűlés az egyesülési szabadság érvényesülése érdekében - összhangban az Alkotmány, valamint a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának

Részletesebben

../2006. (. ) BM rendelet

../2006. (. ) BM rendelet ../2006. (. ) BM rendelet a belügyminiszter ágazati irányítása alá tartozó igazságügyi szakértői szakterületeken az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú

Részletesebben

Előterjesztés A Kapcsolat Központ vezetői pályázatáról

Előterjesztés A Kapcsolat Központ vezetői pályázatáról Előterjesztés A Kapcsolat Központ vezetői pályázatáról 1.Az előterjesztés száma: 349 /2016 2.Az előterjesztést készítő személy neve: dr. Hekman Tibor 3.Az előterjesztést készítésében közreműködő személy

Részletesebben

7/2014. (XI.27.) számú ELNÖKSÉGI HATÁROZAT a Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara tagdíj és nyilvántartásba vételi Szabályzata

7/2014. (XI.27.) számú ELNÖKSÉGI HATÁROZAT a Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara tagdíj és nyilvántartásba vételi Szabályzata 7/2014. (XI.27.) számú ELNÖKSÉGI HATÁROZAT a Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara tagdíj és nyilvántartásba vételi Szabályzata A Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara (a továbbiakban: Kamara) Elnöksége

Részletesebben

Villamosipari Kereskedők és Gyártók Országos Szakmai Egyesülete SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. 2001. június 21.

Villamosipari Kereskedők és Gyártók Országos Szakmai Egyesülete SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. 2001. június 21. Villamosipari Kereskedők és Gyártók Országos Szakmai Egyesülete SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2001. június 21. 2 TARTALOMJEGYZÉK I./ Szervezeti felépítés 1./ Közgyűlés 2./ Elnökség 3./ Munkaszervezet:

Részletesebben

Kollégiumi vélemény 1. a társadalmi szervezet megszűnésének időpontjával, hatályával összefüggő jogalkalmazási kérdésekről

Kollégiumi vélemény 1. a társadalmi szervezet megszűnésének időpontjával, hatályával összefüggő jogalkalmazási kérdésekről FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUMA 2/2008. (IV. 28.) sz. határozata Kollégiumi vélemény 1 a társadalmi szervezet megszűnésének időpontjával, hatályával összefüggő jogalkalmazási kérdésekről A társadalmi

Részletesebben

AZ ETYEKI POLGÁRŐRSÉG BŰNMEGELŐZÉSI ÉS VAGYONVÉDELMI EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

AZ ETYEKI POLGÁRŐRSÉG BŰNMEGELŐZÉSI ÉS VAGYONVÉDELMI EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA AZ ETYEKI POLGÁRŐRSÉG BŰNMEGELŐZÉSI ÉS VAGYONVÉDELMI EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA I. Általános rendelkezések 1. A szervezet neve Etyeki Polgárőrség Bűnmegelőzési és Vagyonvédelmi Egyesület. 2. A szervezet székhelye:

Részletesebben

Felszámolók szakmai felelősségbiztosítása Kiegészítő biztosítási feltételek

Felszámolók szakmai felelősségbiztosítása Kiegészítő biztosítási feltételek Felszámolók szakmai felelősségbiztosítása Kiegészítő biztosítási A jelen kiegészítő biztosítási azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Zrt. Cg. 01-10-041356, székhely: 1087

Részletesebben

GYÖNGYÖS VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETE P Á L Y Á Z A T I A D A T L A P

GYÖNGYÖS VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETE P Á L Y Á Z A T I A D A T L A P GYÖNGYÖS VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETE P Á L Y Á Z A T I A D A T L A P NYUGDÍJAS SZERVEZETEK TÁMOGATÁSÁRA KIÍRT PÁLYÁZATHOZ I. PÁLYÁZÓ SZERVEZET ADATAI A pályázó neve:.. A pályázó székhelye:. A pályázó címe,

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

A MÚLT JOGI STÁTUSZA SZABÁLYOZÁSA MIRE NEM HOZHATÓ LÉTRE MIRE JÖN LÉTRE? 2015.02.25. ALAPÍTVÁNY. Közcélú örökhagyás görögöknél, rómaiaknál

A MÚLT JOGI STÁTUSZA SZABÁLYOZÁSA MIRE NEM HOZHATÓ LÉTRE MIRE JÖN LÉTRE? 2015.02.25. ALAPÍTVÁNY. Közcélú örökhagyás görögöknél, rómaiaknál A MÚLT ALAPÍTVÁNY Jogi személyiséggel felruházott célvagyon Közcélú örökhagyás görögöknél, rómaiaknál Ie.387 DR SZALAI ERZSÉBET 2015. 1 DR SZALAI ERZSÉBET 2015. 2 SZABÁLYOZÁSA JOGI STÁTUSZA 2011. évi CLXXV.

Részletesebben

MAGYAR ERGONÓMIAI TÁRSASÁG ALAPSZAB ÁLYA (Módosította a 2007. október 26-i közgyűlés) (Módosította a 2010. november 19-i közgyűlés)

MAGYAR ERGONÓMIAI TÁRSASÁG ALAPSZAB ÁLYA (Módosította a 2007. október 26-i közgyűlés) (Módosította a 2010. november 19-i közgyűlés) MAGYAR ERGONÓMIAI TÁRSASÁG ALAPSZAB ÁLYA (Módosította a 2007. október 26-i közgyűlés) (Módosította a 2010. november 19-i közgyűlés) I. fejezet Általános rendelkezések 1.) A társadalmi szervezet neve: MAGYAR

Részletesebben

A bíróság a jelen végzés egy példányát megküldi a törvényességi ellenőrzést gyakorló Fővárosi Főügyészségnek. I N D O K O L Á S

A bíróság a jelen végzés egy példányát megküldi a törvényességi ellenőrzést gyakorló Fővárosi Főügyészségnek. I N D O K O L Á S V É G Z É S A Fővárosi Törvényszék a 01-01-0001286. sorszám alatt nyilvántartásba vett Children's International Sumer Villages Hungary Gyermek Alapítvány nyilvántartási ügyében az alapítóknak (kérelmezőknek)

Részletesebben

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara 11. sz. iránymutatása 1. a közjegyzői állások pályázatainak elbírálásánál irányadó szempontokról

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara 11. sz. iránymutatása 1. a közjegyzői állások pályázatainak elbírálásánál irányadó szempontokról A Magyar Országos Közjegyzői Kamara 11. sz. iránymutatása 1 a közjegyzői állások pályázatainak elbírálásánál irányadó szempontokról módosításokkal egységes szerkezetben 2 I. Szempontok A közjegyzői állásra

Részletesebben

A biztosító mint hitelező és mint adós. Dr. Csőke Andrea

A biztosító mint hitelező és mint adós. Dr. Csőke Andrea A biztosító mint hitelező és mint adós Dr. Csőke Andrea A biztosító mint hitelező A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) - Magyarországon + anyagi jogi szabályok

Részletesebben

fogadó tagállam az a tagállam, amelyben egy ügyvéd az irányelvnek megfelelően ügyvédi gyakorlatot folytat;

fogadó tagállam az a tagállam, amelyben egy ügyvéd az irányelvnek megfelelően ügyvédi gyakorlatot folytat; Az ügyvédi hivatás gyakorlása az Európai Unión belül (folytatás) Ígéretünkhöz híven visszatérünk a Prókátor legutóbbi számában megjelent cikk témájához és megkíséreljük bemutatni az ügyvédi hivatás, a

Részletesebben

12/2014. (II. 28.) KIM rendelet

12/2014. (II. 28.) KIM rendelet összefüggő módosításáról és egyéb igazságügyi tárgyú rendeletek módosításáról A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény

Részletesebben

Társasági szerződés módosítása

Társasági szerződés módosítása Társasági szerződés módosítása A kiemelten közhasznú Bárka Józsefvárosi Színházi- és Kulturális Nonprofit Gazdasági Társaság (1082 Budapest, Üllői út 82.), a taggyűlés.. sz. határozata értelmében, a gazdasági

Részletesebben

A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG Az alábbi jogszabályok átfogó ismerete szükséges: - a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V.

Részletesebben

2003. évi XI. törvény

2003. évi XI. törvény 2003. évi XI. törvény az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény módosításáról 1. Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (a továbbiakban: Ügytv.) 2. -a helyébe a következő rendelkezés lép: "2. Az ügyvéd

Részletesebben

Általános jogi ismeretek. Tematika:

Általános jogi ismeretek. Tematika: Általános jogi ismeretek Tematika: 1 Általános közigazgatási jog, közigazgatási alapismeretek 2 A közigazgatás intézményrendszere 3 Közigazgatási hatósági eljárás, hatáskör, illetékesség Budapest, 2014

Részletesebben

A pénzügyi vállalkozás vezető állású személyének megválasztása/kinevezése

A pénzügyi vállalkozás vezető állású személyének megválasztása/kinevezése A pénzügyi vállalkozás vezető állású személyének megválasztása/kinevezése I. VEZETŐ ÁLLÁSÚ SZEMÉLYEK Az MNB előzetes engedélyével választható meg, illetőleg nevezhető ki a pénzügyi vállalkozásnál vezető

Részletesebben

HAJÓIPARI VÁLLALKOZÓK EGYLETE

HAJÓIPARI VÁLLALKOZÓK EGYLETE HAJÓIPARI VÁLLALKOZÓK EGYLETE A L A P S Z A B Á L Y 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1 Az egyesület neve, székhelye, működése 1.1.1 Az egyesület neve: Hajóipari Vállalkozók Egylete 1.1.2 Az egyesület székhelye:

Részletesebben

T/ számú. törvényjavaslat. egyes törvényeknek az önálló zálogjoggal összefüggő módosításáról

T/ számú. törvényjavaslat. egyes törvényeknek az önálló zálogjoggal összefüggő módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/12368. számú törvényjavaslat egyes törvényeknek az önálló zálogjoggal összefüggő módosításáról Előadó: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Budapest, 2016. október 1 2016. évi

Részletesebben

A civil szervezetek működését szabályozó jogi környezet kihívásai a gyakorlat szemszögéből

A civil szervezetek működését szabályozó jogi környezet kihívásai a gyakorlat szemszögéből A civil szervezetek működését szabályozó jogi környezet kihívásai a gyakorlat szemszögéből A civil szervezetek működését szabályozó jogi környezet kihívásai a gyakorlat szemszögéből dr. Homolya Szilvia

Részletesebben

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁRCIUS 20. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi

Részletesebben

Tartozáselismerés kontra fizetési haladék a felszámolási eljárásban

Tartozáselismerés kontra fizetési haladék a felszámolási eljárásban Tartozáselismerés kontra fizetési haladék a felszámolási eljárásban Szerző: Dr. Bori Beáta 2013. december I. Bevezetés Gazdasági életünk jogi szabályozásának fejlődésében jelentős mérföldkőnek számított

Részletesebben

Esztergomi Vitézek Rögbi, Atlétikai és Football Club Alapszabálya 2013

Esztergomi Vitézek Rögbi, Atlétikai és Football Club Alapszabálya 2013 Esztergomi Vitézek Rögbi, Atlétikai és Football Club Alapszabálya 2013 1/5 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. (1) Az Esztergomi Vitézek Rögbi, Atlétikai és Football Club (a továbbiakban: sportegyesület) az

Részletesebben

A gazdasági társaságok

A gazdasági társaságok A gazdasági társaságok Gazdasági társaságok (társas vállalkozások): olyan gazdálkodó szervezetek, amelyek üzletszerű gazdasági tevékenységet folytatnak, vagyonukat a tagok bocsájtják a társaság rendelkezésére,

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Az intézett hatósági ügy megnevezése: Hatósági közvetítők nyilvántartásba vételével kapcsolatos eljárások

TÁJÉKOZTATÓ. Az intézett hatósági ügy megnevezése: Hatósági közvetítők nyilvántartásba vételével kapcsolatos eljárások TÁJÉKOZTATÓ A Fejér Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: hivatal) joghatóságába, hatáskörébe és illetékességébe tartozó közigazgatási ügyek intézéséről A hivatal illetékességi területe: Fejér megye Az

Részletesebben

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem 4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán Alkotmányos védelem Általános alkotmányos védelem A nemek közötti hátrányos megkülönböztetés általános tilalmát a Magyar

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI TÖRVÉNY RENDELKEZÉSEI

AZ EGÉSZSÉGÜGYI TÖRVÉNY RENDELKEZÉSEI AZ EGÉSZSÉGÜGYI TÖRVÉNY RENDELKEZÉSEI 1997. évi CLIV. Törvény az egészségügyről Itt az egészségügyet részletesen szabályozó törvényből két területet emelünk ki, az egészségügyi szolgáltatások szakmai követelményeire

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S a Siófok Város Képviselő-testületének december havi ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S a Siófok Város Képviselő-testületének december havi ülésére SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Siófok, 2015. december 02. Kónyáné dr. Zsarnovszky

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s

E l ő t e r j e s z t é s EPLÉNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE Szám: EPL/6/5/2015. E l ő t e r j e s z t é s Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2015. május 27-i ülésére Tárgy: Eplény Községi Önkormányzat fenntartásában

Részletesebben

Gazdasági társaságok működéséhez kapcsolódó szerződések elkészítése

Gazdasági társaságok működéséhez kapcsolódó szerződések elkészítése Büntetőjog Csődjog Ingatlanjog Családjog Munkajog Társasági jog Polgári jog Képviselet közigazgatási eljárásban Követelések, adósságok behajtása Állandó, komplex képviselet Gazdasági társaságok működéséhez

Részletesebben

Civil törvény változásai. Péteri Község Önkormányzata

Civil törvény változásai. Péteri Község Önkormányzata Civil törvény változásai Péteri Község Önkormányzata Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. Törvény A civil szervezetek

Részletesebben

NYÍRSÉGI HÁZIORVOSI EGYESÜLET ALAPSZABÁLY

NYÍRSÉGI HÁZIORVOSI EGYESÜLET ALAPSZABÁLY NYÍRSÉGI HÁZIORVOSI EGYESÜLET ALAPSZABÁLY I. Általános rendelkezések A szervezet neve: Nyírségi Háziorvosok Egyesülete A szervezet székhelye: 4400 Nyíregyháza, Szent István út 59. A szervezet működési

Részletesebben

Ikt. sz.: SZF/ /2013. S z o l n o k. A Szolnoki Főiskola Demonstrátori Szabályzata

Ikt. sz.: SZF/ /2013. S z o l n o k. A Szolnoki Főiskola Demonstrátori Szabályzata Ikt. sz.: SZF/ /2013. S z o l n o k i F ő i s k o l a S z o l n o k A Szolnoki Főiskola Demonstrátori Szabályzata Preambulum A Szolnoki Főiskola (továbbiakban Főiskola) oktatói és kutatói munkájának, kutatásszervezési

Részletesebben

Segédlet a fogadó szervezetek számára az adminisztrációs kötelezettségekrõl

Segédlet a fogadó szervezetek számára az adminisztrációs kötelezettségekrõl Segédlet a fogadó szervezetek számára az adminisztrációs kötelezettségekrõl Bejelentési kötelezettség 11. (1) A fogadó szervezet a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelõs miniszter által

Részletesebben

Partnerségi információs nap a civil szervezetek előtt álló feladatokról

Partnerségi információs nap a civil szervezetek előtt álló feladatokról Partnerségi információs nap a civil szervezetek előtt álló feladatokról Főbb jogszabályok Alaptörvény Ptk. Az egyesülési jogról a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról

Részletesebben

Ingatlan-nyilvántartási kérelem I.

Ingatlan-nyilvántartási kérelem I. Ingatlan-nyilvántartási kérelem I. IKTATÓ BÉLYEGZŐ HELYE A vékony vonallal bekeretezett rovatokat a kérelmező vagy a nevében eljáró képviselő tölti ki. A kérelem kitöltésével kapcsolatban a kérelmező/

Részletesebben

Megoldás a gazdasági környezetünk tantárgyhoz készült feladatlaphoz (Vállalkozások alapítása, működtetése és megszűnése témakörben)

Megoldás a gazdasági környezetünk tantárgyhoz készült feladatlaphoz (Vállalkozások alapítása, működtetése és megszűnése témakörben) Megoldás a gazdasági környezetünk tantárgyhoz készült feladatlaphoz (Vállalkozások alapítása, működtetése és megszűnése témakörben) Készítette Szeidel Julianna 1. Mely állításokkal ért egyet a vállalkozásokkal

Részletesebben

Kérem szíveskedjék megjelölni, hogy a pályázathoz mely dokumentumokat csatolta.

Kérem szíveskedjék megjelölni, hogy a pályázathoz mely dokumentumokat csatolta. 2010. évi 5. számú szabályzata a bírósági fogalmazók felvételi versenyvizsgájának részletes szabályairól szóló 2007. évi 5. számú OIT szabályzat módosításáról Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (a

Részletesebben

SZENT MÁRTON PLÉBÁNIA 5440 Kunszentmárton, Köztársaság tér 3. Telefon: 56/461 012 Bank: OTP 11745042-20057743 Adószám: 19865278-1-16

SZENT MÁRTON PLÉBÁNIA 5440 Kunszentmárton, Köztársaság tér 3. Telefon: 56/461 012 Bank: OTP 11745042-20057743 Adószám: 19865278-1-16 Ikt.sz.: 20/2009 Bejegyzési határozat száma: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság Pk.61.716/1994/4. Nyilvántartási szám: 475 Adó szám: 18824924 1 16 Számlaszáma: Kunszentmárton és Vidéke Tak. Szöv. 69800016-15102878

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS SZAKMAI GYAKORLAT MEGVALÓSÍTÁSÁRA

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS SZAKMAI GYAKORLAT MEGVALÓSÍTÁSÁRA EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS SZAKMAI GYAKORLAT MEGVALÓSÍTÁSÁRA amelyet létrejött egyrészről a Károli Gáspár Református Egyetem (1091 Budapest, Kálvin tér 9.; Adószáma: 18060676-2-43; OM azonosító: FI 44189;

Részletesebben

A CSOBÁNKAI POLGÁRŐR Egyesület

A CSOBÁNKAI POLGÁRŐR Egyesület A CSOBÁNKAI POLGÁRŐR Egyesület ALAPSZABÁLYA Csobánka, 2012 március 23 2 I) Általános rendelkezések 1. Az egyesület neve: Csobánkai Polgárőr Egyesület 2. Székhelye: 2014 Csobánka, Fő út 1. (Csobánka Község

Részletesebben

Gyakori kérdések a civil szervezetekkel kapcsolatban

Gyakori kérdések a civil szervezetekkel kapcsolatban Palik Zoltán: Gyakori kérdések a civil szervezetekkel kapcsolatban Mi a civil szervezet? 2011. évi CLXXV. törvény (az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről

Részletesebben

A munkaviszony létrejötte és megszűnése

A munkaviszony létrejötte és megszűnése A munkaviszony létrejötte és megszűnése a jó munkahely mindnyájunknak fontos a munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 www.tamop248.hu

Részletesebben

Magyar Közjegyzőhelyettesek és Közjegyzőjelöltek Egyesülete. Alapszabálya. (egységes szerkezetbe foglalt)

Magyar Közjegyzőhelyettesek és Közjegyzőjelöltek Egyesülete. Alapszabálya. (egységes szerkezetbe foglalt) 1 Magyar Közjegyzőhelyettesek és Közjegyzőjelöltek Egyesülete Alapszabálya (egységes szerkezetbe foglalt) 2 Magyar Közjegyzőhelyettesek és Közjegyzőjelöltek Egyesülete - Alapszabály Mi, alulírott közjegyzőhelyettesek,

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 34. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

TISZTA LAP. Hódmezővásárhelyért Polgári Egyesület ALAPSZABÁLY. ( a módosítással egységes szerkezetben ) Általános rendelkezések.

TISZTA LAP. Hódmezővásárhelyért Polgári Egyesület ALAPSZABÁLY. ( a módosítással egységes szerkezetben ) Általános rendelkezések. TISZTA LAP Hódmezővásárhelyért Polgári Egyesület ALAPSZABÁLY ( a módosítással egységes szerkezetben ) I. Általános rendelkezések. 1. (1) Az Egyesület neve: Tiszta lap Hódmezővásárhelyért Polgári Egyesület

Részletesebben

- 1 - 1. A Pelikán Sportegyesület, ( a továbbiakban egyesület) a Szolnokon ~evékenykedo

- 1 - 1. A Pelikán Sportegyesület, ( a továbbiakban egyesület) a Szolnokon ~evékenykedo A PELIKÁN SPORTEGYESÜLET ALAPSZABÁLYA - 1-1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A Pelikán Sportegyesület, ( a továbbiakban egyesület) a Szolnokon ~evékenykedo természetes személyek által kialakított közösségeknek,

Részletesebben

A BARTÓK BÉLA KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A BARTÓK BÉLA KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A BARTÓK BÉLA KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA TARTALOMJEGYZÉK I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 3 1.... 3 II. A KOLLÉGIUM VEZETÉSE ÉS IRÁNYÍTÁSA... 3 2.... 3 A Kollégiumi Közgyűlés... 3 3....

Részletesebben

A pályázat benyújtásának határideje: május 16. (hétfő) 16,00 óra

A pályázat benyújtásának határideje: május 16. (hétfő) 16,00 óra Gencsapáti Község Önkormányzat Képviselő-testülete pályázatot hirdet az Önkormányzat 2016. évi költségvetésében a civil szervezetek számára elkülönített keret terhére. Támogatási cél: a) civil szervezetek

Részletesebben

EGYESÜLÉSI SZERZŐDÉS

EGYESÜLÉSI SZERZŐDÉS A Fővárosi Törvényszéken 01-02-0001454 számon nyilvántartott Magyar Haltermelők és Halászati Vízterülethasznosítók Szövetség (1115 Budapest, Ballagi Mór utca 8. fsz./2.) mint összeolvadó egyesület I. valamint

Részletesebben

Kis- és középvállalkozások. Társas vállalkozások. Gazdasági társaságok. Ügyvezetés I. és II.

Kis- és középvállalkozások. Társas vállalkozások. Gazdasági társaságok. Ügyvezetés I. és II. Kis- és középvállalkozások Ügyvezetés I. és II. Társas vállalkozások Külön jogszabályban rögzített Korlátolt és korlátlan felelősség Jogi és természetes személy alapíthatja Kettős könyvvezetés Társasági

Részletesebben

Az Egyesületbe felvételüket kérhetik mindazok a természetes és jogi személyek, akik ill. amelyek az Egyesület célkitűzéseit elfogadják.

Az Egyesületbe felvételüket kérhetik mindazok a természetes és jogi személyek, akik ill. amelyek az Egyesület célkitűzéseit elfogadják. MHE tagsági adatok frissítése Kérjük, az alábbi űrlapon frissítse tagsági adatait annak érdekében, hogy könnyebben el tudjuk érni Önt! Frissítem a tagsági adataim Az alapszabályunk III. fejezete: Az Egyesület

Részletesebben

I. rész. Általános rendelkezések A rendelet célja. 1. A rendelet célja, hatálya

I. rész. Általános rendelkezések A rendelet célja. 1. A rendelet célja, hatálya Karancsalja község Önkormányzata Képviselő testületének 11/2013. (VIII.27.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat által államháztartáson kívülre nyújtott támogatásokról Karancsalja község Önkormányzatának

Részletesebben

AZ EURÓPAI FIZETÉSI MEGHAGYÁSOS ELJÁRÁS GYAKORLATA. B u d a p e s t, s z e p t e m b e r 2 9.

AZ EURÓPAI FIZETÉSI MEGHAGYÁSOS ELJÁRÁS GYAKORLATA. B u d a p e s t, s z e p t e m b e r 2 9. AZ EURÓPAI FIZETÉSI MEGHAGYÁSOS ELJÁRÁS GYAKORLATA d r. R á k V i k t o r B u d a p e s t, 2 0 1 6. s z e p t e m b e r 2 9. végrehajtási jogcímhez jutás önálló, alternatív igényérvényesítési eljárás európai

Részletesebben

Bodrog Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2015. (I.30.) önkormányzati rendelete államháztartáson kívüli forrás átvételéről és átadásáról

Bodrog Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2015. (I.30.) önkormányzati rendelete államháztartáson kívüli forrás átvételéről és átadásáról Bodrog Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2015. (I.30.) önkormányzati rendelete államháztartáson kívüli forrás átvételéről és átadásáról Bodrog Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország

Részletesebben

Tudásbázis kiterjesztése Egyéni kérdőív bíró

Tudásbázis kiterjesztése Egyéni kérdőív bíró Tudásbázis kiterjesztése Egyéni kérdőív bíró NÉV: SZOLGÁLATI HELY: 1. Jogi diploma: megszerzésének I. Szakmai primer ismeretek ideje: 2. Szakdolgozat: jogterülete: címe: 3. Szakvizsga: megszerzésének ideje:

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM. Igazságügyi szakértők jogi oktatása

KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM. Igazságügyi szakértők jogi oktatása KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM Igazságügyi szakértők jogi oktatása Tisztelt Érdeklődő! Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Szaktv.) 18. (1)

Részletesebben

A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület Szervezeti és Működési Szabályzata. A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület

A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület Szervezeti és Működési Szabályzata. A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2008. I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Sportegyesület jogállása Az Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület alakuló közgyűlése

Részletesebben

16/1999. (XI.18.) NKÖM

16/1999. (XI.18.) NKÖM Összefoglaló a szomszédos jogok közös kezelését végző egyesületek nyilvántartásának szabályairól szóló 16/1999. (XI.18.) NKÖM rendelet módosításáról szóló rendelettervezetről A tervezett szabályozás célja

Részletesebben

F E L H Í V Á S. Gencsapáti székhelyű civil szervezetek évi támogatására

F E L H Í V Á S. Gencsapáti székhelyű civil szervezetek évi támogatására F E L H Í V Á S Gencsapáti székhelyű civil szervezetek 2015. évi támogatására Gencsapáti Község Önkormányzat Képviselő-testülete pályázatot hirdet az Önkormányzat költségvetésében civil szervezetek számára

Részletesebben

4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése

4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése 4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése 4.1 1 4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése Az egyik legradikálisabb munkajogi változás a munkaviszony megszűnését, illetve megszüntetését érinti. Az

Részletesebben

Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E. A helyi iparűzési adóról

Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E. A helyi iparűzési adóról 1 Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E A helyi iparűzési adóról Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testülete a a Magyarország helyi önkormányzatairól

Részletesebben

2. A felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó névjegyzékbe vétele

2. A felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó névjegyzékbe vétele 85412 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2016. évi 220. szám A Miniszterelnökséget vezető miniszter 41/2016. (XII. 29.) MvM rendelete a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenységről szóló 14/2016.

Részletesebben

A civil szervezetek és jogi környezetük. Szablics Bálint Civil Kapcsolatok Főosztálya

A civil szervezetek és jogi környezetük. Szablics Bálint Civil Kapcsolatok Főosztálya A civil szervezetek és jogi környezetük Szablics Bálint Civil Kapcsolatok Főosztálya Jogszabályok 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről

Részletesebben

A bírósági végrehajtói szakvizsga és a bírósági végrehajtási ügyintézői vizsga követelményrendszere

A bírósági végrehajtói szakvizsga és a bírósági végrehajtási ügyintézői vizsga követelményrendszere A bírósági végrehajtói szakvizsga és a bírósági végrehajtási ügyintézői vizsga követelményrendszere I. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) értelmében bírósági

Részletesebben

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről 172. sz. Egyezmény a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató

Részletesebben

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara 11. sz. iránymutatása 1. a közjegyzői állások pályázatainak elbírálásánál irányadó szempontokról

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara 11. sz. iránymutatása 1. a közjegyzői állások pályázatainak elbírálásánál irányadó szempontokról A Magyar Országos Közjegyzői Kamara 11. sz. iránymutatása 1 a közjegyzői állások pályázatainak elbírálásánál irányadó szemokról módosításokkal egységes szerkezetben 2 I. Szemok A közjegyzői állásra pályázónak

Részletesebben

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 51/2014. (IV. 04.) számú KÖZLEMÉNYE az elsődleges képviselet alkalmazásáról

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 51/2014. (IV. 04.) számú KÖZLEMÉNYE az elsődleges képviselet alkalmazásáról A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 51/2014. (IV. 04.) számú KÖZLEMÉNYE az elsődleges képviselet alkalmazásáról I. Az elsődleges képviselő útján ellátott képviselet 1. Az elsődleges képviselet

Részletesebben

Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter.... /2006. (..) ÖTM rendelete

Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter.... /2006. (..) ÖTM rendelete Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter... /2006. (..) ÖTM rendelete ingatlan-értékbecslés területén az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú jellege

Részletesebben

VEGYÉSZ KASSZA ALAPVÍTVÁNY. (székhely: 1068 Budapest, Benczúr u. 45.) ALAPÍTÓ OKIRATA

VEGYÉSZ KASSZA ALAPVÍTVÁNY. (székhely: 1068 Budapest, Benczúr u. 45.) ALAPÍTÓ OKIRATA VEGYÉSZ KASSZA ALAPVÍTVÁNY (székhely: 1068 Budapest, Benczúr u. 45.) ALAPÍTÓ OKIRATA A Fővárosi Bíróság által a Pk.66.371 sz. ügyszámmal ellátott és 1991. augusztus 8. napján hozott 1. sorszámon hozott

Részletesebben

ALAPSZABÁLY. / a módosításokkal egységes szerkezetben / ORSZÁGOS HUMÁNMENEDZSMENT EGYESÜLET

ALAPSZABÁLY. / a módosításokkal egységes szerkezetben / ORSZÁGOS HUMÁNMENEDZSMENT EGYESÜLET ALAPSZABÁLY / a módosításokkal egységes szerkezetben / ORSZÁGOS HUMÁNMENEDZSMENT EGYESÜLET 1. Az egyesület neve: Országos Humánmenedzsment Egyesület (a továbbiakban: Egyesület). 2. Az Egyesület országos

Részletesebben

A Magyar Ultisok Országos Egyesülete Alapszabálya

A Magyar Ultisok Országos Egyesülete Alapszabálya A Magyar Ultisok Országos Egyesülete Alapszabálya 1.Általános rendelkezések 1.1.Alapítás A jelen alapszabály (továbbiakban: Alapszabály) 1. sz. mellékletében megjelölt személyek az egyesülési jogról szóló

Részletesebben

Alumni szabályzat. Dunaújváros, 2013.

Alumni szabályzat. Dunaújváros, 2013. Alumni szabályzat Dunaújváros, 2013. A Dunaújvárosi Főiskola (továbbiakban Főiskola) Rektori Tanácsa a Főiskolán, illetve annak jogelőd intézményeiben végzett hallgatók, valamint a Főiskolával és jogelődjeivel

Részletesebben