TÁRSÁLLAT. A Dermacentor reticulatus kullancs közvetítésével okozott Babesia canis fertôzôdés megelôzése kutyákban a fluralaner. Parasites & Vectors

Átírás

1 TÁRSÁLLAT szeptember 30. A Dermacentor reticulatus kullancs közvetítésével okozott Babesia canis fertôzôdés megelôzése kutyákban a fluralaner rágótabletta (Bravecto ) alkalmazásával Parasites & Vectors Szabadon hozzáférhetô (Open Access) cikk Janina Taenzler 1 *, Julian Liebenberg 2, Rainer K.A. Roepke 1 and Anja R. Heckeroth 1 1 MSD Animal Health Innovation GmbH, Zur Propstei, Schwabenheim, Germany. 2 ClinVet International, Uitsigweg, Bainsvlei, 9338 Bloemfontein, Free State, South Africa Célkitûzések A fluralaner rágótabletta (Bravecto ) hatásának vizsgálata a Dermacentor reticulatus kullancsok által terjesztett Babesia canis fertôzés megelôzése szempontjából. Anyag és módszer Tizenhat, PCR és IFAT vizsgálatokon is B. canis negatív kutyákat osztottak két vizsgálati csoportra. A 0. napon a kutyák egyik csoportját (n = 8) a gyógyszer használati utasítása szerint, egy alkalommal kezelték orálisan fluralaner rágótablettával, a kontroll csoport kutyáit (n = 8) nem kezelték. A 2., 28., 56., 70. és 84. napon a kutyákat 50 (± 4) B. canist hordozó D. reticulatus kullancsokkal fertôztek meg, majd a fertôzés utáni 48 ± 4 órával megállapították a kutyákon helyben található kullancsok számát. A vizsgálatok megkezdése elôtt PCR-analízissel igazolták a D. reticulatus kullancsok B. canis fertôzöttségét. A 90. napon megszámlálták a kutyákon található kullancsokat, majd eltávolították ôket. Minden egyes vizsgálati pontban értékelték a kullancsok elleni hatásosságot. A kezelés után minden egyes kutyát a PCR vizsgálatra 7 naponta történô vérvételekkel egy idôben fizikálisan is megvizsgáltak. IFAT vizsgálatra 14 naponta vettek vért és heti három alkalommal megmérték a rektális hômérsékletüket. Azokból a kutyákból, melyeknél a babéziózis tünetei jelentkeztek, illetve melyek esetében a PCR vizsgálat pozitív eredményt adott, vérkenet ellenôrzést végeztek. Bevezetés A kutyák babéziózisa egy klinikailag jelentôs kullancs közvetítette betegség, melyet a Babesia genusz egy protozoája, egy vektor kullancs csípése következtében okoz. Európában jelenleg 4 Babézia fajról tudjuk, hogy elôfordul kutyákban. A Babesia canis, Babesia vogeli, Babesia gibsoni és a Babesia vulpes sp. nov., melyet korábban Babesia microti-like néven ismertünk [1-3]. Ezek közül Európában a Babesia canis a legelterjedtebb, mely egybe esik a vektror, Dermacentor reticulatus, a kutyakullancs elterjedtségével. B. vogeli leggyakrabban a mediterrán térségben fordul elô, ahol a leggyakoribb faj a Rhipicephalus sanguineus. A Babesia vulpes sp. nov. fajták Spanyolország északnyugati területein koncentrálódnak, ahol jóval sporadikusabban a B. gibsoni is elôfordul [2,4]. A Babesia fajok intracellularis protozoák, melyek a gazdaállat vörösvértesteiben élôsködnek. A klinikai Amennyiben ez a vizsgálat is pozitív eredményt adott, a kutyát a betegség ellen kezelték, és a kísérletbe helyettesítô állatot vontak be a továbbiakban. A megelôzés hatásosságát úgy ellenôrizték, hogy a kezelt csoport fertôzött állatait összehasonlították a kezeletlen csoport fertôzöttjeivel. Eredmények A PCR és IFAT vizsgálatok alapján a kontroll csoport minden egyede megfertôzôdött B. canis-szal. A 8 kezelt kutya közül egy sem fertôzôdött meg B. canis-szal, az IFAT és PCR vizsgálatok minden egyes vizsgálati alkalommal, a 112. napig negatív eredményre vezettek. A fluralaner rágótabletta 100%-ban hatékony volt a kullancsok ellen a 4., 30., 58., és 90. napon, valamint 99,6% és 99,2% hatékonyságot mutatott a kezelés utáni 72. és 86. napon. A 112 nap hosszú vizsgálati idôszak alatt 100%-os hatékonysággal volt képes megelôzni a B. canis fertôzôdést. Következtetések A fluralaner rágótabletta egyszeri orális beadása, hatékonyan megelôzte a hordozó D. reticulatus kullancsok által okozható B. canis fertôzést egy 12 hetes periódus alatt. kulcsszavak Bravecto, Babesia canis, Babéziózis, rágótabletta, Fluralaner, Dermacentor reticulatus, kutya, hatékonyság, megelôzési képesség, kullancs, kullancs eredetû megbetegedés, fertôzés átvitelének blokkolása babéziózis tünetei kutyában változatosak, kezdve az enyhe átmeneti betegségtôl, a súlyos és gyorsan elhullásra vezetô, hemolízis miatt kialakuló heveny megbetegedésig. A fizikális vizsgálat során halvány nyálkahártyákat, hôemelkedést, étvágytalanságot, sárgaságot, lázat, máj és lépmegnagyobbodást észlelhetünk [2]. A betegség súlyossága számos tényezôtôl függ, mint például a fertôzô Babézia fajától, a kutya korától és immunstátuszától, és esetleges más fertôzô betegségek együttes jelenlététôl [4]. A világszerte elterjedt kutya babéziózis az egyik legjelentôsebb kullancs által terjesztett betegség [5]. A kutyatartók növekvô száma miatt, több kutyatartó utazik állatával együtt, mely magával vonzza a vektorok újabb helyeken történô megtelepedésének lehetôsségét, így a kullancsok és az általuk terjesztett betegségek már nem bizonyos földrajzi régiókra koncentrálódnak [6], hanem világszerte elterjedtek.

2 Ha a fertôzött kullancs megtelepedett a kutyán, a kórokozó átvitele a kullancsból a kutyába annál valószínûbb, minél tovább táplálkozik a kullancs a kutyán. A legtöbb kullancs terjesztette betegség esetében, a kullancs kezdeti megtapadásától, órás vérszívási idôszak szükséges a protozoa átviteléhez. Ahhoz, hogy a fertôzôdést megelôzzük, a kullancsot még ezen idôszakon belül el kell pusztítani [7]. A kullancsfertôzések dinamikájának mérésére, átvitelt blokkoló kullancs modelleket fejlesztettek ki. Egy ilyen vizsgálati modellben megfelelô számú kezelt kutya esetében vizsgálják a megelôzô hatás hosszát, illetve párhuzamosan egy kezeletlen kontroll csoportot is tesztelnek, melyben az állatok a kullancs által terjesztett kórokozóval fertôzôdnek. Jelen tanulmányban a kutyákat egy alkalommal szájon át kezelték fluralaner rágótablettával (Bravecto). A fluralaner egy olyan új ektoparaziticid, a szintén új izoxazoline csoporton belül, mely hatékonyságát elsôsorban a kullancsok táplálkozása során fejti ki, és melynek hatáshoszsza 12 hét. A hatóanyag azonnal és hosszútávon is képes elpusztítani a kutyán élôsködô kullancsokat és bolhákat [8]. A fluralaner egy szisztémásan ható ektoparaziticid szer, hatásmechanizmusában elengedhetetlen, hogy a kullancs megtapadjon és táplálkozni kezdjen a gazdaállaton, így felvéve az aktív hatóanyagot. Jelen tanulmányt, arra a tényre alapozták, hogy a fluralaner megtapadásuk után már 12 órával elpusztítja az élôsködôket [9]. A hatóanyag hatékonyágát abból a szempontból vizsgálták, hogy szájon át beadva képes-e megelôzni a B. canis fertôzést. Anyag és módszer Vizsgálati elrendezés A vizsgálatot a jó klinikai gyakorlat szabályai szerint (VICH guideline 9, GCP, EMA, 2000) és a dél-afrikai, SANS 10386:2008 az állatok tudományos célú használata során elôírt gondosság és módszer nemzeti szabályzatnak megfelelôen, az Állatorvosi Klinikai Etikai Tanács jóváhagyásával végezték. Jelen tanulmány során a hatást random módon elosztott csoportokon, részlegesen vakon, negatív kontroll ellenében vizsgálták. Tizenhat vegyes fajtájú kutya (8 kan, 8 szuka) került a vizsgálati csoportba. Az állatok a kezelés elôtt PCR vizsgálati módszerrel negatívnak bizonyultak babézia DNSre, illetve IFAT vizsgálati módszerrel B. canis fertôzésre. Minden kutya 1 és 8 év között volt, 13,2-26,9 kg testtömeggel. Egészségesek és kullancsmentesek voltak, mikrochippel azonosították ôket, és a 7 napos akklimatizációs idôszak elôtti 3 hónapban semmilyen parazitaellenes kezelésben nem részesültek. A randomizált csoportba sorolás elôtt, a kutyákat fizikálisan megvizsgálták és megmérték. A kutyákat nemeken belül súly szerint rangsorolták, és így a 8 kutya egy komputer által generált véletlenszerû elosztási lista alapján, véletlenszerûen került egy-egy csoportba (egyik a kontrolba, másik a kezeltbe). A vizsgálat ideje alatt minden kutyát fedett helyen tartottak egyedi tartásban. A kutyák tartási helyén a hômérséklet 15,1 és 27,9 C között, a relatív páratartalom 21,9 és 66,4 % között mozgott. Minden állat kereskedelmi forgalomban kapható általános száraz kutyatápot kapott napi egy alkalommal, illetve ad libitum ivóvizet. Kezelés A 0. napon (értsd: a kezelés 0. napján), a kutyák a kezelt csoportban fluralaner tartalmú rágótablettát (Bravecto ) kaptak egy alkalommal szájon át a gyógyszer használati utasítása szerint. Minden kutya a kezelés alkalmazása elôt nagyjából 20 perccel kapta meg a napi táplálék adagjának a felét, majd a másik felét a kezelés után. A rágótablettát a szájüreg hátsó részébe a nyelvre helyezték, hogy kiváltsák a tabletta lenyelését. A beadás után minden kutyát egy órán keresztül figyeltek, nehogy a tablettát kihányják vagy kiköpjék, de ez egy esetben sem történt meg a 8 közül. A kontroll csoport kutyái semmilyen kezelést nem kaptak. A fizikális vizsgálatokat a 0. napon órás rendszerességgel végzték a kezelést követô 4 órában mind a kezelt, mind a kontroll csoport kutyáit beleértve. Kullancsfertôzés és bírálat A fertôzések során laboratóriumban tenyésztett B. canis-szal fertôzött D. reticulatus kullancsot (Európai eredet) használtak. A kullancsfertôzéseket a 2., 28. (4 hét), 56. napon (8hét), 70. (10 hét), és a 84. (12 hét) napon minden kutyán végrehajtották. Minden egyes fertôzésre használt D. reticulatus csoportból (kb. 50 darab) mintát vettek, hogy PCR vizsgálattal ellenôrizzék a B. canis fertôzöttség arányát. Minden egyes fertôzés alkalmával kutyánként 50(+/-4) életképes, korábban nem táplálkozott, kifejlett (50% nôstény, 50% hím) D. reticulatus kullancsot használtak. A kutyákat a fertôzés során nem bódították, de minden alkalommal, minden kutyát egy 90*80*70 (H*Sz*M) ketrecbe szorították és a kutyák szôrére kézzel helyezték rá a kullancsokat és még további 10 percig lefogva tartották ôket. Ezen idôszak alatt, amely kullancsok leestek, azokat visszahelyezték. A 10 perces rögzítés után a ketreceket bezárták, majd 4 óra (+/-10 perc) elteltével a kutyákat visszaengedték az eredeti kenneljeikbe. Kézi kullancsszámlását végeztek a kutya bôrén minden egyes fertôzés után 48+/-4 órával (tehát a 4., 30., 58., 72., és 86. napon), de a kullancsokat nem távolították el. A 90. napon minden kullancsot, ami még a kutyákon volt eltávolítottak és megszámlálták ôket. Azok a személyek, akik a kullancsokkal történô fertôzést, az in situ kullancs számlálást és a 90. napon történô eltávolítást végezték, nem ismerték az egyes kutyák csoportbesorolását. Az állatok egészségi állapota Az esetleges babéziózis tüneteinek felismerése céljából minden kutyát a tanulmány befejezéséig 7 naponta (7, 14, 21, 28, 35, 42, 49, 56, 63, 70, 77, 84, 91, 98, 105, 112 napon) megvizsgált az állatorvos. A kezelés utáni 8. naptól kezdôdôen, a kutyák rectalis hômérsékletét heti három alkalommal mérték. Az általános egészségügyi megfigyeléseket, mely során jelezték, ha minden rendben van, illetve, ha valami rendelleneset észleltek, napi egyszer végezték a tanulmány teljes idôtartama alatt (kezdve a kezelés elôtti 7. naptól a kezelés utáni 112. napig). Ha egy kutya esetében valamilyen rendellenességet vagy 39,4 C-os vagy e feletti testhômérsékletet észleltek, ismételt állatorvosi fizikális vizsgálatot végeztek. Ha a vizsgálat során egy vagy több paramétert rendellenesnek ítéltek, vért vettek vérkenet készítésére. A vérkenetet hagyták megszáradni, majd bírálathoz Diffquick festékkel megfestették. Vérvételek szerológiára (IFAT) és PCR analízisre A B. canis ellenanyagok kimutatása céljából a kezelés utáni 14. naptól kezdôdôen 14 naponta vettek vért. Az IFAT vizsgálatokat a Mega-Screen FLUOBABESIA canis kereskedelmi forgalomban kapható kittel végezték. A szérumokat 1:80-as hígításban bírálták, és

3 ha a specifikus fluoreszkálás megfigyelhetô volt, akkor pozitívnak értékelték, ha nem volt megfigyelhetô a fluoreszkálás, abban az esetben negatív lett az eredmény. B. canis kimutatására irányuló PCR vizsgálatok céljából 7 napos idôközönként EDTA-t tartalmazó csövekbe vettek vért. A vérmintákból kereskedelmi forgalomban kapható DNS izolációs kittel (GeneJet Genomic DNA Purification kit, Thermo Scientific) meghatározták a teljes genom DNSt. A PCR vizsgálat során 302 bp célrégió felerôsítésére Babesia2F (5 -GG AAGGAGAAGTCGTAACAAGGTTTCC-3 ) és Bcanis2R (5 -CAGTGGTCACAGACCGGTCG-3 ) primereket használtak a B. canis ITS1 DNS régiójának kombinált specificitásával[10]. A célrégió PCR amplifikációjának érdekében templátként 400 ng-ig izolált DNSt használtak. A PCR termékeket agaróz gél elektroforézissel elemezték. A mintában található 300 bp körüli PCR termék a célrégió jelenlétét jelezte. A PCR megbízhatóságát minden egyes csôben pozitív, negatív, templát nélküli és belsô amplifikációs kontrolok párhuzamos vizsgálatával ellenôrizték. Szükségkezelés Minden kutyából, melynél 39,4 C vagy e feletti testhômérsékletet mértek, vagy amelyeknél pozitív Babézia DNS PCR eredményt kaptak, vagy amelynél a fizikális vizsgálat során a babéziózis klinikai tüneteit észlelték vért vettek a vérkenet ellenôrzésére. Azok a kutyák, melyek B. canis protoza fertôzését a vérkenet alapján is bizonyítani lehetett, a megfelelô diminazen (Berenil; MSD Animal Health) kezelést kapták 1mL/20 testtömeg kg dózisban az elsô napon, majd a kezelést imidocarb-bal (Forray 65; MSD Animal Health) folytatták 1,2mL/20 testtömeg kg dózisban a következô nap. Az így szükségkezelt kutya, a vizsgálat többi tagjához hasonlóan, állatorvosi megfigyelés alatt maradt (értsd általános állapot ellenôrzése, testthômérséklet mérése, fizikális vizsgálat), de a továbbiakban kimaradt a kullancsfertôzésekbôl. A kutyát kiköltöztették a vizsgálati létesítménybôl egy kinti kifutóba, külsô idôjárási viszonyoknak megfelelô körülmények közé és csoportosan tartották a vizsgálat lezárásáig. Mielôtt átköltöztették volna minden kullancsot eltávolítottak az állatról. Vért vettek IFAT és PCR vizsgálatokra, majd miután a babézia-fertôzést mindkét módszerrel megerôsítették, a kutyát kizárták a vizsgálatból. Helyettesítô kutyák Egyrészrôl mivel a tanulmány során több idôpontban terveztek kullancsfertôzéseket (2., 28., 56., 70. és 84. napon), másrészrôl mivel a babéziózis miatt szükségkezelésre kerültek kutyák, így a kezdeti 8 állatot számláló kontrollcsoporthoz szükség szerint további helyettesítô kutyákat vontak be. Mielôtt az állatok csatlakoztak volna a vizsgálathoz, az elsô kullancsfertôzés elôtt egy 7 napos akklimatizációs idôszakon estek át. Ezen idôszak alatt egy állatorvos klinikailag megvizsgálta ôket és ellenôrizték, hogy PCR és IFAT vizsgálattal negatívak-e B. canisra. A helyettesítô kutyák esetében nem használtak randomizálást, de lehetôség szerint ugyanolyan ivarú kutyát használtak helyettesítésre, mint amilyen a kontroll csoportból kiesett. A hatékonyság értékelése A statisztikai analízist SAS software csomaggal (SAS Institute Inc., Cary, NC, USA, release 9.3) végezték. A statisztikai vizsgálatok során külön kísérleti egységnek vettek minden egyes kutyát. Minden egyes manuális in situ kullancsszámlálás adatait külön értékelték. A kezelt csoport esetében a kullancs elleni hatékonyság százalékos megfelelôjét minden egyes vizsgálati idôpontban az Abbott formulával számított mértani középérték segítségével adták meg: hatékonyság (%) = 100 (MC - MT)/MC, ahol az MC a kontroll csoport kezeletlen kutyáin számlált összes élô és rátapadt kullancs számát, és az MT a kezelt csoport kutyáin számlált összes élô és rátapadt kullancs számát jelentette. Abban az esetben, ha számlálás összege nulla volt, a mértani középértéket a következô módszerrel számolták: xg ¼Yni¼1ðxi þ 1Þ!1n 1 Minden egyes vizsgálati idôpontban meghatározták, hogy van-e szignifikáns különbség a kezelt és kontroll csoport kutyáin számlált összes élô, rátapadt kullancs számának logaritmusa között. A vizsgálati csoportokat lineáris vegyes modellel hasonlították össze, ahol a vizsgálati csoport volt az állandó és a gátlás a változó. A kétoldalú szignifikancia szintet P 0,05- nél határozták meg. A kezelt csoport esetében a B. canis fertôzés elleni hatékonysági százalékot a következôképen számították ki: fertôzés elleni hatékonyság (%) = 100 (TC - TT)/TC, ahol a TC az összes kezeletlen csoportban megfertôzôdött kutyát, TT pedig a kezelt csoportban megfertôzôdött összes kutya számát jelölte. Akkor értékeltnek fertôzöttnek egy kutyát, ha az vagy a B. canis DNS-t keresô PCR vizsgálaton pozitív eredményt adott, vagy ha az IFAT vizsgálattal B. canis elleni ellenanyagokat lehetett kimutatni az állatnál. Eredmények A nyolc, szájon át adott fluralanerrel kezelt kutya közül egyiknél sem tapasztaltak semmilyen mellékhatást a kezelés utáni 12 hetes megfigyelési idôszakban. Ahhoz, hogy biztosítani tudják, hogy minden egyes kullancsfertôzési idôpontban, a kontrollcsoport 8 1. táblázat:egy alkalommal szájon át beadott fluralaner tartalmú rágótabletta kezelés utáni átlagos kullancsszámok és kullancs elleni hatékonyság 4. nap 30. nap 58. nap 72. nap 86. nap 90. nap vizsgálati csoport RBT 39.4 C vérkenet PCR 18.6/ / / / b 23.0/ b 22.3/ táblázat: Az emelkedett testhômérsékletet mutató kutyák száma (RBT) és a vérkenet, IFAT vagy PCR vizsgálattal B. canis pozitív kutyák száma. IFAT kontroll csoport 19/27 27/27 27/27 27/27 kezelt csoport 1 b /8 0/8 0/8 0/8 a, fluralaner tartalmú rágótabletta szájon át b, egy kutyának volt emelkedett 39,8 C-os hômérséklete 17 nappal a kezelés után kutyából álljon, összesen 19 helyettesítô kutyát (10 kan, 9 szuka) vontak be a kontroll csoportba a vizsgálat idôszaka alatt. Ez minden alkalommal lehetséges volt, leszámítva a 84. napon történô fertôzést. A 84. napon végzett kullancsfertôzés során csak 6 kontroll állat állt rendelkezésre, melybôl kettô a 85. napon a vérkenet vizsgálattal és a PCR analízissel is pozitívnak bizonyult, így szükségkezelésnek kellett alávetni. Ezek miatt a 86. napon végzett is situ manuális kullancsszámlálás során a kontroll csoport csak négy állatból állt. A 86. és 90. napi hatékonysági számítások így négy

4 kontroll kutyán alapultak. Az átlagos kullancsszámok és a részletes kullancs elleni hatékonysági értékek az 1. táblázatban láthatók. Egyetlen peroralis fluralaner kezeléssel minden egyes vizsgálati idôpontban 99,2% és 100% közötti hatékonyságot lehetett elérni. Egyetlen Bravecto rágótablettával kezelt kutyában sem jelentkeztek a babéziózis klinikai tünetei. A kontroll csoport kutyái a babéziózis tüneteit mutatták, mint például a halvány nyálkahártyák, 39,4 C vagy e feletti testhômérséklet, bágyadt általános állapot, megnagyobbodott nyirokcsomók és lépmegnagyobbodás. A rectalis hômérsékletet minden kutyánál heti három alkalommal mérték. A 27 kontroll kutyából 19-nél, a vizsgálati idôszak legalább egy mérési pontján, 39,4 C vagy e feletti testhômérsékletet mértek. A kezelt csoport 8 kutyája közül egynél mértek egy alkalommal 39,4 C vagy e feletti testhômérsékletet a kezelés után 17. napon. Ez a testhômérséklet emelkedés nem volt összefüggésben B.canis fertôzéssel, mivel ennek az állatnak minden B. canis kimutatásra szolgáló vizsgálati lelete (vérkenet, PCR, IFAT) negatív eredményt adott a teljes vizsgálati idôszak alatt (2. táblázat). A PCR analízis alapján a kullancsok 12-16% bizonyult fertôzöttnek B. canis-szal az egyes fertôzési idôpontokban. A fertôzési modellt így értékelhetônek ítélték, mivel a kezeletlen csoport minden kutyája megfertôzôdött B. canis-szal, amit az elsô, illetve az azt követô kullancsfertôzések utáni B. canis pozitív vérkenetek, a B. canis DNS-re pozitív PCR vizsgálatok és a B. canis elleni ellenanyagok kimutatására szolgáló IFAT-ok pozitivitása igazolt. A vizsgálat idôtartama alatt egyetlen kezelt kutya sem vált B. canis fertôzötté. Ezt az eredményt igazolták az utolsó kullancsfertôzés utáni 4 hétben végzett B. canis elleni ellenanyagok kimutatására szolgáló negatív IFAT vizsgálatok és a B. canis DNS-re negatív PCR vizsgálatok (2. táblázat). Egy alkalommal szájon át beadott fluralaner kezeléssel 100%-ban megelôzhetô volt a D. reticulatus kullancsok közvetítésével okozott B. canis fertôzés (3. táblázat). Megvitatás Egyre erôteljesebben jelentkezett az az állatorvosi és kutyatulajdonosi igény, mely a kullancs elleni szerekkel szemben megkívánta, hogy az, a vektor kullancs csípése során a kórokozó átvitelét valamilyen módon blokkolja (megelôzés). A kutyák babéziózisa klinikailag az egyik legjelentôsebb és legjobban ismert kullancs közvetítette betegség [5]. Pont ebbôl az okból kifolyólag megfelelô volt vizsgálati modellként, amely során értékelni lehetett, hogy a fluralaner képes-e megelôzni a B. canis fertôzést, melyet hordozó D. reticulatus kullancsok terjesztenek. A B. canis a vörösvértesteket fertôzi meg, mely során az enyhétôl a súlyos tünetekben megnyilvánuló megbetegedés jelentkezhet, mely kezelés nélkül akár elhullásra is vezethet. Ez volt az oka annak, hogy a kontroll csoport kutyáit, amennyiben a vérkenet alapján pozitívnak bizonyultak, azonnal szükségkezelésnek vetették alá. Ezeknek a szükségkezelés alá vont kutyáknak a helyettesítésére, újabb kutyákat vontak be, hogy a kontroll csoportban fenn lehessen tartani a statisztikai elemzés szempontjából, minimálisan szükséges 6-os létszámot. Ezt kívánja meg a kutyák, illetve macskák kezelésre, kullancs és bolhafertôzésre alkalmazott parazitaellenes szerek hatékonyságának ellenôrzéséhez szükséges iránymutatás [11]. 3. táblázat: D. reticulatus kullancsok által közvetített B. canis fertôzés elleni hatékonyság kontroll csoport kezelt csoport fertôzött [N] 27/27 0/8 nem fertôzött [N] 0/27 8/8 fertôzött [%] megelôzés [%] 100 p-érték a oral treatment with fluralaner chewable tablets A Fluralaner az elsô olyan szájon át adható hatóanyag, mely szisztémás hatásmechanizmusán keresztül, képes több, mint 12 héten keresztül hatékonyan védeni a kullancsok és bolhák ellen [8,12] elôtt a kutyáknál használatos kullancs elleni szerek spot-on, spray vagy nyakörv formájában fejtették ki kullancselleni hatékonyságukat, mely vagy a vérszívás során vagy kontakt expozíció/repellencia útján történt [13]. Wengenmayer et al. [9] és munkatársai által készített, a hatás gyorsaságával kapcsolatos tanulmány szerint, a szájon át adott fluralaner, már 4 órán belül hat a kutyákon élôsködô kullancsokra (89,6%), majdnem teljes kullancs-elleni hatékonyságot mutatott már a kezelés utáni 12 órában és ezt a hatást 12 hétig fenntartotta. Ezeket a kiváló kullancs elleni hatékonysági eredményeket igazolta a jelen tanulmány is (1. táblázat). Mivel a fluralaner elsôdleges hatását a vérszívás során fejti ki, így magát a kullancsfertôzést megelôzô hatása kevésbé egyértelmû. A fluralaner hatásához szükséges, hogy a kullancs megtapadjon a gazdaállat bôrén és táplálkozni kezdjen, így emészti meg az aktív hatóanyagot, mely elpusztítja [8]. Heile és munkatársai [14] szerint a B.canis átvitele a D. reticulatus kullancs tapadása után órával történik. A kullancs tapadása indítja meg a kullancs nyálmirigyeiben helyezkedô sporozoiták érését. Pár nappal a megtapadás után a kullancs nyálán keresztül megtörténik a gazdaállat fertôzôdése [15]. Mivel a fluralaner gyorsan elpusztítja a kullancsokat, így hatékonyan védi a kutyákat a fertôzött D. reticulatus kullancsok közvetítette B.canis fertôzéstôl (3. táblázat). A fluralaner hatóanyagú rágótabletta 12 héten keresztül bizonyította 99,2 és 100%-os hatékonyságát a kullancsok elleni védelem során. A tartósabb hatásidejû hatóanyag, mint például a fluralaner, csökkenti a kezelések során fellépô hibalehetôségek esélyét, amit a tulajdonosok a havonta szükséges kezelések teljesítésekor elkövethetnek. Az, hogy a tulajdonos a kullancsszezon során menynyire megfelelôen követi a használati utasításokat, nagymértékben hozzájárul a sikeres kullancs kontrollhoz és megelôzéshez. Ez a fluralaner tartalmú rágótablettával végzett vizsgálat megmutatta, hogy nemcsak a kullancsok ellen hatékony és képes megelôzni a kórokozó átvitelét, hanem ez a hatása a kezelést követô 12 hétben fenn is marad. A D. reticulatus ellen tanúsított hatékonysága mellett, a fluralaner hasonló hosszú ideig hatékony más kullancsok és bolhák ellen is, melyek akár együttesen is elôfordulhatnak az állatokon [12, 16]. Következtetések A fluralaner rágótabletta egyszeri orális beadása, 100-%os hatékonysággal elôzte meg a hordozó D. reticulatus kullancsok által okozható B. canis fertôzést egy 12 hetes periódus alatt. A kullancsokkal szemben az egész 12 hetes vizsgálati periódus alatt 99,2-100% hatékonyságot értek el. A fluralaner rágótabletta esetében az ismétlô kezelések közötti hosszú idô elônye

5 a könnyebb kezelhetôség, mely lehetôvé teszi, hogy hónapokon keresztül kényelmesen biztosítsuk a kullancskontrollt. Összeférhetetlenség JL a ClinVet alkalmazottja, minden más szerzôt az MSD Animal Health alkalmaz. A tanulmány egy kutatási projekt részeként készült, mely projekt a fluralaner hatékonyságát elemzi, mely során a szájon át beadott fluralaner megelôzi a gazdaálltra tapadt kullancsból történô kórokozó átvitelét. Szerzôk részvétele a projektben A vizsgálattervezés, a protokoll és a közlemény megírása JT, JL, AH és RR munkája. JL és csapata végezték a ClinVet-nél az állatokkal történô munkálatokat, az adatgyûjtést és a statisztikai elemzést. Minden szerzô átnézte és egyetértett a végsô verzióval. Köszönetnyilvánítás A szerzôk szeretnék megköszönni a ClinVet csapatának a közremûködését és segítségét, melyet a vizsgálatok kivitelezése közben nyújtottak. Szerzôk adatai 1MSD Animal Health Innovation GmbH, Zur Propstei, Schwabenheim, Germany. 2ClinVet International, Uitsigweg, Bainsvlei, 9338 Bloemfontein, Free State, South Africa. Irodalom 1. Matijatko V, Torti M, Schetters TP. Canine babesiosis in Europe: how many diseases? Trends Parasitol. 2012;28: Solano-Gallego L, Baneth G. Babesiosis in dogs and cats expanding parasitological and clinical spectra. Vet Parasitol. 2011;181: Baneth G, Florin-Christensen M, Cardoso L, Schnittger L. Reclassification of Theileria annae as Babesia vulpes sp. nov. Parasit Vectors. 2015;8: Irwin PJ. Canine babesiosis: from molecular taxonomy to control. Parasit Vectors. 2009;2 Suppl 1:S4. 5. Jongejan F, Uilenberg G. The global importance of ticks. Parasitology. 2004;129(Suppl): Irwin PJ. It shouldn t happen to a dog or a veterinarian: clinical paradigms for canine vector-borne diseases.trends Parasitol. 2014;30: Little SE. Changing paradigms in understanding transmission of canine tick-borne diseases: the role of interrupted feed ing and intrastadial transmission. Mazara del Vallo, Sicily, Italy: 2nd Canine Vector-Borne Disease (CVBD) Symposium 2007, p Bravecto EPAR summary for the public. European Medicines f. Agency. [ Summary_for_the_public/veterinary/002526/ WC pdf]. 9. Wengenmayer C, Williams H, Zschiesche E, Moritz A, Langenstein J, Roepke R, et al. The speed of kill of fluralaner (Bravecto) against Ixodes ricinus ticks on dogs. Parasit Vectors. 2014;7: Beugnet F, Halos L, Larsen D, Labuschagne M, Erasmus H, Fourie J. The ability of an oral formulation of afoxolaner to block the transmission of Babesia canis by Dermacentor reticulatus ticks to dogs. Parasit Vectors. 2014;7: Marchiando AA, Holdsworth PA, Green P, Blagburn BL, Jacobs DE. World Association for the Advancement of Veterinary Parasitology (W.A.A.V.P.) guideline for evaluating the efficacy of parasiticed for the treatment, prevention and control of flea and tick infestations on dogs and cats. Vet Parasito. 2007;145: Rohdich N, Roepke RK, Zschiesche E. A randomized, blinded, controlled and multi-centered field study comparing the efficacy and safety of Bravecto (fluralaner) against Frontline (fipronil) in flea- and tick-infested dogs. Parasit Vectors. 2014;7: Blagburn BL, Dryden MW. Biology, treatment, and control of flea and tick infestations. Vet Clin North Am Small Anim Pract. 2009;39: Heile C, Heydorn AO, Schein E. Dermacentor reticulatus (Fabricius, 1794) distribution, biology and vector for Babesia canis in Germany. Berl Munch Tierarztl Wochenschr. 2006;119: Uilenberg G. Babesia a historical overview. Vet Parasitol. 2006;138: Williams H, Young DR, Qureshi T, Zoller H, Heckeroth AR. Fluralaner, a novel isoxazoline, prevents flea (Ctenoce phalides felis) reproduction in vitro and in a simulated home environment. Parasit Vectors. 2014;7:275.