TÁRSÁLLAT. hatékonyságának vizsgálata kutyák kifejlett macskabolha, Ctenocephalides felis felis fertôzése és annak petéi ellen március 31.

Átírás

1 TÁRSÁLLAT március 31. A fluralaner hatóanyag tartalmú rágótabletta (Bravecto ) hatékonyságának vizsgálata kutyák kifejlett macskabolha, Ctenocephalides felis felis fertôzése és annak petéi ellen összefoglalás háttér A fluralaner egy erôs, gyors és tartósan ható rovarölô és atkaölô hatóanyag. Ebben a tanulmányban a fluralaner hatóanyag tartalmú rágótabletta (Bravecto, Merck Animal Health) hatékonyságát vizsgálták kutyák kifejlett macskabolha, Ctenocephalides felis felis fertôzése és annak petéi ellen. módszerek Tizenkét erre a célra tenyésztett kutyát random módon két hatos csoportra osztottak. Az 1. csoport kezelt egyedei egyetlen alkalommal fluralaner tartalmú ízesített rágótablettát kaptak, melynek adagolásával elérték a minimum 25 mg/kg dózist, míg a 2. kezeletlen csoportot ként alkalmazták. A kezelés utáni -2., 28., 56., 84., 91., 98., 105., 112., és 120. napokon, minden egyes kutyát mintegy 200, korábban nem táplálkozott macskabolhával, C. felis felis (KS1 törzs) fertôztek. 48 órával a kezelés után és 48 órával minden egyes fertôzés után is, mintegy 3 órás idôszakon keresztül petéket gyûjtöttek, megszámlálták és meghatározták életképességüket. A kutyákat átfésülték, hogy a maradék bolhákat eltávolítsák. Eredmények Már 48 órával a kezelés után és minden egyes a kezelés után történt fertôzést követô 48 órán belül, egészen a kezelést követô 122. napig, a kutyák orális fluralaner kezelése 100-ban csökkentette a ot. A fluralaner kezelt kutyák esetében a kezelés után 48 órán belül, a petetermelés 99,9-kal csökkent (egyetlenegy kutyán fordult elô két pete), majd ezt követôen egyetlen petét (100 hatásfok) sem lehetett gyûjteni a kezelt kutyákról. A fluralaner kezelt kutyák esetében a kezelés utáni minden értékelés során, a kifejlett bolhák száma és a petetermelés szignifikánsan alacsonyabb volt, mint a kezeletlen állatok esetében (P <0,001). A kezelés után 48 órával az egyetlen kezelt kutyáról gyûjtött két pete sem eredményezett kifejlett bolhát. Mivel a továbbiakban nem lehetett több petét gyûjteni a kezelt kutyákról, így életképességük értékelést sem lehetett elvégezni. Következtetések A fluralaner tartalmú rágótabletta egyszeri orális adagja 4 hónapon keresztül 100-ban hatékonynak mutatkozott a kutyák ismételt bolhafertôzésével szemben. A fluralaner az aktív nôstény bolhák esetében 99,9-kal csökkentette a petetermelést, majd az azt követô 122 napos vizsgálati idôszakban végrehajtott ismételt fertôzések során minden egyes nôstény bolhát elpusztított, mielôtt azok petét rakhattak volna. kulcsszavak bolha, Ctenocephalides felis, macskabolha, kutya, Fluralaner, petetermelés, adulticid hatás, elôzmények A macskabolha, Ctenocephalides felis termékeny szaporodásának köszönhetôen jól alkalmazkodik ahhoz, hogy bármilyen otthoni környezetben elterjedjen. Egy lakás néhány hét leforgása alatt gyorsan elsöprô mennyiségû, különbözô életszakaszokban lévô bolha otthonává válhat. Az emlôsön történô táplálkozás megkezdése után már órán belül megtörténik a párzás, és a nôstény bolhák, melyek élettartama a 100 napot is meghaladhatja, gyorsan megtöltik a környezetet azzal, hogy egyenként legkevesebb több száz, de potenciálisan akár több ezer petét is leraknak [1, 2]. Ezek a peték életciklusuk folytatása során lárvák és bábok lesznek, mielôtt a kifejlett egyedek kikelnének, és a folyamat kezdôdik elölrôl. Az 1990-es évek közepén a bolha elleni kezeléseket forradalmasították a korszerû, helyileg alkalmazható tartós hatású bolha adulticid termékek, például az imidakioprid és fipronil. Azóta számos további terméket fejlesztették ki különbözô helyileg alkalmazott és újabban szájon át adható készítmények formájában [3, 4]. Ezek a termékek kétféleképpen képesek hatékony védelmet nyújtani a bolhákkal szemben: az adulticidek megölik a nôstényeket mielôtt azoknak lehetôségük lenne a peték lerakásra vagy/és a termelt peték életképességére van negatív hatásuk [5 7]. A sikeres bolha elleni védekezés kulcsa, hogy a tartós hatású adulticid termék folyamatosan elpusztítsa az újonnan érkezô kifejlett bolhákat, mielôtt azok lerakhatnák petéiket. Csak abban az esetben lehet a kezelés hatékony, ha a tartós hatású termék a tervezett hatástartam ideje alatt folyamatosan 100-os hatékonysággal mûködik, miután minden egyes nôstény bolha, mely túlél, 24 óra elteltével már állandósíthatja a fertôzést [5,6]. Ha a kezelés ellenére valamilyen korlátozott mértékû petetermelés mégis fellép, amennyiben a termék

2 gátolja a peték kifejlôdését is, akkor még mindig lehetséges a bolhák szaporodásának visszaszorítása [5,7,8]. Az otthonokban található ideális környezeti feltételek mellett, a bolha jellemzôen 3-8 hét alatt végighalad a teljes fejlôdési cikluson, bár ez esetenként 90 napig is eltarthat vagy ritkán esetleg hoszszabb ideig [5, 6, 9, 10]. Még a rendelkezésre álló modern bolha elleni termékek használata esetén is, a bolhák továbbra is ellepték a kutyatulajdonosok lakásait, valószínûleg azért, mert a tulajdonosok nem tartották be a használati útmutatókat [11], vagy azért, mert a hónap vége felé, a használatban lévô termék maradék bolhaölô képességének gyorsasága mellett már lehetôség nyílt a bolhák sikeres szaporodására és a folyamatos fertôzöttségre [12]. Leírták, hogy a kutyatulajdonosok egy évnyi idôtartam alatt an csak 5,2 hónapon keresztül biztosították a bolha és kullancs elleni védelmet [13]. A megfelelô védekezésnek ez a hiánya folyamatos kockázatot teremt arra nézve, hogy a kutyák és tulajdonosok otthonai bolhafertôzöttekké váljanak, mely következtében a kutyák vektor által terjesztett betegségeinek elôfordulására jóval nagyobb az esély. A fluralaner az izoxazolinok csoportjához tartozó olyan új gyógyszer, melynek a kutyák bolha és kullancs elleni kezelése során, szájon át történô alkalmazását a közelmúltban vezették be a társállatgyógyászatba [14, 15]. Gyorsan felszívódik, jól megoszlik a szövetekben és nap hosszú a felezési ideje [16]. Úgy tûnik, hogy nem vagy csak minimálisan metabolizálódik, mivel változatlan formában, elsôsorban a bélsárral ürül [16]. A fluralaner biztonságosságát alaposan megvizsgálták, és semmilyen kedvezôtlen hatást nem tapasztaltak, amikor 8 hetes kölyköknél a maximálisan adható dózis akár 5-szörösét alkalmazták (280 mg/kg), a kutyák súlya alapján (56 mg/kg) 8 hetente adagolva egészen az egyensúlyi állapot elérését meghaladóan (2-3 adagolás) [17]. MDR 1 homozigóta negatív collieknak az ajánlott dózis háromszorosát adagolva sem tapasztaltak káros hatásokat [18]. A biztonsági profilja alapján, a gyógyszerleiratnak megfelelôen a fluralanert mg/kg dózisban adagolva, 12 hetes hatástartam érhetô el, mely során véd a bolha és több kullancsfaj, az USA-ban például az Ixodes scapularis, a fekete lábú kullancs, a Dermacentor variábilis, az amerikai kutya kullancs, és a Rhipicephalus sanguineus, a barna kutya kullancs ellen és 8 héten át az Amblyomma americanum, a Lone Star kullancs ellen is [15, 19 ]. A tanulmányi cél az volt, hogy a kutyáknak beadott egyetlen dózis fluralaner tartalmú rágótabletta hatásosságát (Bravecto, Merck Animal Health) 4 hónapon keresztül vizsgálja a kifejlett Ctenocephalides felis ellen, a petetermelés csökkentésében és a peték életképes példányokká történô fejlôdésének gátlásában. Anyag és módszer Állatok és tartási technológia A vizsgálat során 16 erre a célra tenyésztett (8 kan, 8 szuka) kutyát használtak. A kezdeti bolhafertôzés elôtt minden kutya egy engedéllyel rendelkezô állatorvos által történô fizikális vizsgálaton esett át, mely során minden kutyát egészségesnek és bôrelváltozásoktól mentesnek találtak. A vizsgálatok elôtti 6 napos szoktatási idôszak alatt, illetve a vizsgálat során, a protokollban leírtakon kívül semmilyen más gyógyszert, fürdetôt, sampont vagy parazita ellenes szert nem alkalmaztak a kutyákon. A kutyák kereskedelmi forgalomban kapható száraz tápot kaptak, vizet ad libitum, elhelyezésük egyedi kennelekben történt. Az állatokkal történô minden eljárás és kezelés megfelelt a Kansas Állami Egyetem Intézményi Állatvédelmi és Laborállattudományi Bizottsága irányelveinek (IACUC # 3463). Állatok kiválasztása és véletlenszerû besorolása A vizsgálat megkezdése elôtt 5 nappal minden kutyát 100, 1-5 napja kikelt, kifejlett macskabolhával, C. felis felis (KS1 törzs) fertôztek meg. Négy nappal a vizsgálat elôtt bolhafésû alkalmazásával számlálást végeztek, egyrészt, hogy egyedenként ellenôrizzék a fertôzés eddigi fennmaradását, másrészt, hogy a kutyákat véletlenszerûen beosszák a kezelendô csoportba. Minden kutyát egy finomfogú bolhafésûvel fésültek át, amely fog/cm sûrûségû volt. A bolhák eltávolítását úgy érték el, hogy minden egyes kutyát 10 percen keresztül alaposan átfésültek. Ha öt vagy több bolhát gyûjtöttek ezen idôszak alatt, akkor a kutyát további 5 percig fésülték. Ha a második fésülési idôszak alatt akár egyetlen bolhát is találtak, egy újabb 5 percig fésülték a kutyát, de ezt maximum 20 percen keresztül folytatták. A vizsgálatba végül a 6-6 legmagasabb ot elérô kant és szukát vonták be. Nemenként a hat kutyát a bolhák csökkenô száma alapján rangsorolták. A rangsorban nemenként minden egyes kutyához egy Excel által generált véletlenszerû sorszámot rendeltek. A kutyákat a csökkenô alapján párokba rendezték. A pároson belül az egyik kutyát az egyik, a másik kutyát a másik csoporthoz sorolták (1 és 2 csoport), így minden párosból került egy-egy kutya mindkét kezelési csoportba. Az adott pároson belül a véletlen sorszámok közül a magasabb az 1-es csoportba, az alacsonyabb a 2-es csoportba került. Minden egyes párosra ugyanezt a módszert alkalmazták. Így a folyamat végén mindkét kezelési csoportba hat kutya, 3 szuka és 3 kan került. Fertôzések és kezelések Az 1-es kezelési csoportban a kutyáknak egy alkalommal adtak egyetlen tabletta fluralaner hatóanyagú rágótablettát (BRAVECTO, Merck Animal Health)

3 a minimális 25 mg/kg dózis elérése céljából. A kutyák egy órával a kezelés elôtt ettek és az elfogyasztott táp mennyiségét a kezelés elôtt elôzetesen megbecsülték. A 2-es csoportban lévô kutyák alkották a kezeletlen okat. A kutyákat kezelés után megfigyeltek, hogy a kezeléshez kapcsolódó bármilyen mellékhatás észlelhetô-e. Adulticid és petetermelés elleni hatékonyság A kezelés utáni -2., 28., 56., 84., 91., 98., 105., 112., és 120. napokon mindegyik kutyát megfertôztek kb. 200 nem táplálkozott macskabolhával, C. felis felis (KS1 törzs). Majd a kezelést követô 48 órával és 48 órával minden egyes ezt követô fertôzés után, a kutyákat kivették az egyedi kennelekbôl és egyedi rozsdamentes acél, anyagcsere vizsgálatok során használt ketrecekbe helyezték szilárd gyûjtôedény felett kifeszített padlóra és elvégezték a petegyûjtést. A kutyákat 3 órán át ezekben a ketrecekben tartották, majd ezután átdörzsölték ôket, hogy minden egyes fennragadt petét eltávolítsanak. Ezután a kutyákat a korábban már ismertetett módon átfésülték, hogy a fennmaradó bolhákat is eltávolítsák, majd visszahelyezték ôket kenneljeikbe. Miután a kutyákat kivették a ketrecekbôl, valamennyi bolha petét, melyet a rozsdamentes edényekbe gyûjtöttek megszámoltak és elbírálták a peték életképességét. Minden egyes kutya petéit (100 darabig) táptalajra (homok, ground dog chow, sörélesztô és alvadt vér) helyezték egy üveg Petri-csészébe, és növekedést elôsegítô kamrába tették ( Model #I30BLLC8, Percival Manufacturing Co., Boone, IA ; C-on, relatív páratartalom, 24 óra sötét). A petegyûjtés utáni napon a bábokat (és bármely olyan lárvát, mely még nem fejezte be a báb formálást) kiszitálták a táptalajból és kupakos mûanyag fiolába helyezték. A kifejlett bolhák számát a petegyûjtés utáni kb. 28. napon a fejlett alakok megjelenése alapján számolták. A fésült számokat, a okat, az életképességet meghatározó és a petegyûjtést végzô személyzet nem ismerte a csoportbeosztásokat. Adatelemzés Az adatokat minden egyes idôpontban külön-külön elemezték. A kifejlett bolha és a pete számadatokat elemzés elôtt Y = log ( x + 1 ) transzformációnak vetették alá. A log szerint transzformált adatokat vegyes lineáris modellel analizálták, ahol a kezelést vették állandónak, mint fix hatást és a párosokat a véletlen hatásnak. A kezelések összehasonlítására a legkisebb négyzetek módszerét használták és viszszaalakították, hogy megkapják a kifejlett bolhák és peték mértani középének becsült értékét. A csoportok összehasonlítására kétkarú próbát alkalmaztak és a szignifikanciaszintet p<0,05-nél határozták meg. A statisztikai elemzésnél a SAS szoftver 9.3 kiadását használták. A kifejlett bolhák elleni hatékonysági százalékot a mértani közepekkel jellemezték az Abbott képlet alapján: hatékonyság () = 100x(M C - M T) / M C, ahol: - M C a kezeletlen kutyákon számolt összes kifejlett élô bolha mértani közepe, - M T a kezelt kutyákon számolt összes kifejlett élô bolha mértani közepe. A hatékonyságot a geometriai és számtani középértékek felhasználásával is kiszámolták; ámbár a hatékonyság megítélése szempontjából a mértani középérték számítások voltak az irányadóak. A petetermelés gátlását az Abbott, s formula alapján is értékelték. Eredmények A vizsgálat 0. napján, a kutyák 7 7,5 hónapos kor között voltak, a negatív csoportban, illetve a fluralaner kezelt csoportban a súlyuk an 8,6 kg (7,4 9,7 kg) és 8,2 kg (7,5 9,0 kg) volt. Az 1-es kezelési csoportban lévô kutyák egy 250 mg-os fluralaner tartalmú rágótablettát kaptak, mely an 30,8 mg/kg adagnak felelt meg (27,8-33,3 mg/kg). A fluralaner kezelt kutyák an körülbelül 1 csésze (0,24 liter) száraz kutyaeledelt fogyasztottak az adag beadása elôtti órában, két kutya csak egy fél (0,5) csészényit evett (0,12 liter), és egy kutya pedig a legnagyobb mennyiségû 2,5 csészét (0,6 l) fogyasztott el. Minden, a tanulmányba bevont kutya megfelelô bolhafertôzöttséget mutatott a kezelés -4. napján, a ok geometriai középértéke a kezelt és a kezeletlen csoportokban an 76,0 és 78,1 volt. A csoportban lévô kutyák is megfelelôen fertôzöttek maradtak a kezelés utáni teljes vizsgálati periódusban a okat tekintve, 47,2-93,9 mértani középértékekkel. Egyetlen orális adag fluralaner hatóanyag tartalmú rágótabletta beadásával jelentôs csökkenést értek el a kezelt kutyák ának geometriai középértékének csökkentése terén a kezelést követô 122 napos teljes vizsgálati idôszak alatt (P <0,001; 1. táblázat). A fluralaner kezelés 100-ban csökkentette a ot 48 órával a kezelés után, és szintén 100-kal csökkentette a ot minden egyes kezelés utáni sorozatfertôzést követô 48 órás vizsgálatnál a 122 napos kísérleti idôszak alatt (1. táblázat). A hatékonyság minden idôpontban szignifikanciát mutatott (P<0,001). A kutyákról történô 3 órás petegyûjtés változó számokat eredményezett, de a ok az egész vizsgálati idôszak alatt kielégítôek voltak (2. táblázat). A -2. napi fertôzést követôen, a kezelési nap után 48 órával a állatokról gyûjtött bolhapeték számának geometriai átlaga 171,7 volt (2. táblázat). A kutyák esetében a kezelés utáni ismételt fertôzéseket következô ok mértani középértéke a 114. napon mért alacsony 26,7 és a 30. napon mért magasnak mondható 128,9 között mozgott (2. táblázat).

4 A fluralaner kezelt kutyák esetében a kezelés után 48 órán belül a petetermelés 99,9-kal csökkent (két petét gyûjtöttek egy kutyáról). Ezután a vizsgálat további 122 napja alatt egyetlen petét sem (100-os hatásosság) gyûjtöttek egyetlen kezelt kutyáról sem (2. táblázat). A fluralaner kezelt kutyák esetében a petetermelés kezelés utáni értékelések során minden esetben szignifikánsan alacsonyabb volt, mint a nem kezelt oknál (P<0,001, 2. táblázat). Az egyetlen fluralanerrel kezelt kutyáról egy alkalommal, 48 órával a kezelés után gyûjtött két pete sem eredményezett kifejlett bolhát. Ezt követôen, mivel a fluralaner kezelt kutyák egyikérôl sem lehetett a továbbiakban petét gyûjteni, így az életképesség megítélésére történô vizsgálatokat sem lehetett elvégezni. A kutyák esetében a 122-napos vizsgálati idôszakban a gyûjtött peték végig 46,6-ban életképesek voltak, kifejlett bolhát eredményezve. Sem a kezelt, sem a kutyák esetében nem jelentkeztek a termékkel kapcsolatos vagy más súlyos mellékhatások. Megvitatás Egy hatékony bolha adulticid esetében fontos, hogy elég gyorsan és tartósan hasson ahhoz, hogy a kezelt kutyáról az egész elôírt kezelési periódusban eltávolítsa a legtöbb, ha nem az összes újonnan az állatra települô bolhát. Az a termék alkalmazható sikeresen a bolhapopuláció szaporodási sikerének markáns redukálására, mely vagy elpusztítja a bolhákat még a peterakás elôtt, vagy az adulticid kezelést túlélô nôstény bolhák által lerakott petére gyakorol peteölô hatást [7, 20]. A legtöbb jelenleg rendelkezésre álló tartós spot-on és szisztémás inszekticid készítmény leírása 30 napos hatékony bolha t biztosít. Ezzel szemben a fluralaner egyetlen orális alkalmazása legalább a kezelést követô 120 napon keresztül 100-os hatékonysággal védte a kutyákat a kifejlett C. felis felis ellen. Az ebben a vizsgálatban értékelt hatékonysági idôtartam egy hónappal hosszabb volt, mint a gyógyszer útmutatóban jelölt 84 napos alkalmazási idôszak és a vizsgálat során nem érkezett el az a pont, ahol a bolhák már elég hosszan túléltek ahhoz, hogy szaporodni is képesek legyenek. Az elsô bolhafertôzést a kezdeti kezelés elôtt 48 órával végezték. Ezért várható volt, hogy a vizsgálat kezdetekor néhány bolha már petét termel. Azonban a fluralaner adagolást követô 48 órán belül a petetermelés már közel teljes mértékben leállt (99,9-os csökkenés), és a figyelemre méltóan kevés termelôdött pete (két darab) pedig életképtelennek bizonyult. A következô 4 hónapban a kezelt kutyákon egyetlen bolhapete sem termelôdött. Mindezek alapján az adulticid hatékonyság hosszával kapcsolatban az állatorvosok arra számíthatnak, hogy egyetlen fluralaner hatóanyag tartalmú, szájon át beadott rágótabletta után a kutyák fennálló bolhafertôzöttsége megszûnik, az újonnan fertôzôdés gátolódik, és a kezelést követô 120 napon keresztül petetermelés gyakorlatilag nem történik. Vérszívásra van szükség, mielôtt a C. felis felis szaporodását megkezdhetné és a petetermelés nem kezdôdik korábban órával a nôstény elsô vérfogyasztása után [1, 2]. Ezért, ha a tartósan ható insekticid 24 órán belül képes elpusztítani az újonnan települt bolhákat, a petetermelésnek jelentôsen csökkennie kell vagy teljesen leállnia. Míg ez a vizsgálat nem értékelte külön a tartósan ható fluralaner hatásának gyorsaságát, de azt jól bemutatta, hogy a 7. és 120. napok között történô ismételt fertôzések során minden nôsténybolhát elpusztított, még mielôtt azok petéket termelhettek volna. Egy bolhafertôzött otthon kutyáin egyetlen adag megfelelôen alkalmazott fluralaner kezeléssel hatékonyan kiirtható a bolha populáció. A háztartásban lévô minden kutyát és macskát megfelelô kezelésben kell részesíteni annak érdekében, hogy a bolhák szaporodása teljesen leálljon és a hatékony t fenntarthassuk. Mivel a fluralaner használata nem engedélyezett macskáknál, így a háztartásban élô macskák számára egy másik hatékony bolha elleni terméket kell választani. Ebben a tanulmányban a kezeletlen ok esetében a petetermelés nagyon változónak bizonyult, mely észrevétel nem volt teljesen váratlan. Kennelben vagy ketrecben tartott kutyák esetében a bolhagyûjtés a bélsár- és vizeletürítés miatt nem annyira megbízható, mint a macskáknál. Ezért egy korábbi tanulmány eredményei alapján 3 órás intervallumokban történô petegyûjtési módszert alkalmaztunk [21], mely ebben az adott vizsgálatban sikeres értékelési eljárásnak bizonyult. A rövid gyûjtési idôtartam minimalizálja a potenciális bélsár- és vizeletszennyezôdést, és figyelembe véve a C. felis felis magas szaporodási arányát, megfelelô számú petét biztosít, hogy statisztikai összehasonlítást lehessen végezni a kezelt és kezeletlen csoportok között. Még akkor is, ha némi vizelet- és bélsárszennyezôdés így is bekövetkezett és ez azt eredményezte, hogy a gyûjtés során néhány pete kimaradt, és így nem lehetett megszámolni és az életképességre vonatkozó vizsgálatot sem elvégezni. A vizsgálatokat a KS1 bolha törzzsel végezték. Számos korábbi tanulmány során igazolták, hogy ez a törzs csökkent érzékenységgel bír vagy egyenesen ellenáll a karbaril, klórpirifosz, fentiont, fipronil, imidakloprid, permetrin, piretrinekre és spinosad hatóanyagoknak [20, 22-27]. A fipronilt tartalmazó különbözô készítményekre vonatkozó hatásossági vizsgálatokban rendszeresen azt találták, hogy a KS1 bolha törzzsel szemben a 30 napos tartós hatékonyság a fipronil esetében

5 alacsonyabb, mint 90 [22, 23, 28]. Jelen tanulmány kimutatta, hogy a KS1 bolha törzs egyértelmûen érzékeny a fluralanerrel szemben. Ezért ez a tanulmány további bizonyíték a korábbi in vitro kutatások során már megállapított tényre, hogy létezik egy fluralaner egyedi kötôhely, amely eltér a fipronil kötôdési helyétôl, így ismét az érdeklôdés középpontjába helyezi a GABA-klorid csatorna antagonistákat, mint a bolha elleni védekezés hatékony eszközeit [29]. Következtetések Egyetlen adag szájon át beadott fluralaner tartalmú ízesített rágótabletta 4 hónapon keresztül 100-ban hatékony a kutyák ismétlôdô bolhafertôzéseivel szemben. A fluralaner gyorsan csökkentette az aktívan szaporodó nôsténybolhák petetermelését és az azt követô ráfertôzések során, a teljes 122 napos vizsgálati idôszakban elpusztított minden nôsténybolhát, mielôtt azok petét termelhettek volna. A fluralaner a kifejlett bolhák és a petetermelés elleni hatása alapján úgy tûnik, egyetlen kezelés a beadást követô 4 hónapon át képes a bolhák szaporodását meggátolni és képes a kutyák és otthonaik bolhafertôzöttségét megszüntetni. A 122 napos vizsgálat nem érte el az egyetlen fluralaner kezelés által kiváltott bolhaszaporodási gátlás végpontját. Összeférhetetlenség MWD kutatásait és elôadásait több gyógyszercég is támogatta, többek között a Merck Animal Health. KH, LM, JK és FS a Merck Animal Health alkalmazottai. Szerzôk részvétele a projektben MWD részt vett a vizsgálat tervezésében, vezette a vizsgálatokat és megírta a közlemény alap verzióját. VS & TB felügyelték az adatgyûjtést, az adatbevitelt és javították a kéziratot. KH a vizsgálat tervezésben közremûködött és ellenôrizte a vizsgálatokat, LM & JK segített a vizsgálatok ellenôrzésében és a kézirat javításában. FS a statisztikai elemzéseket végezte. Minden szerzô átnézte és egyetértett a kézirat végsô verziójával. Köszönetnyilvánítás A Merck Animal Health támogatta a vizsgálatok kivitelezését és fizette a publikációs díjakat. Szerzôk adatai 1 Dept. of Diagnostic Medicine/Pathobiology, Kansas State University, Manhattan, KS 66506, USA. 2 Merck Animal Health, 2 Giralda Farms, Madison, NJ 07940, USA. 1. táblázat: A ok mértani közepe és a KS1 macskabolha törzs elleni hatékonysági százalék a kezelés után, illetve a kezelés utáni ráfertôzéseket követô 48 órával kezelés 1 2,3 2. nap 30. nap 58. nap 86. nap 93. nap nap 114. nap 93,9 75,7 78,6 47,2 55,6 fluralaner 0 a 100 a 0 a 100 a 0 a 100 a 0 a 100 a 0 a 100 a w nap 107. nap 122. kezelés 1 62,3 54,9 54,6 52,0 fluralaner 0 a 100 a 0 a 100 a 0 a 100 a 0 a 100 a kutyát használtunk ebben a vizsgálatban. A csoport 6 kutyája nem kapott kezelést. A fluralaner csoportba tartozó 6 kutya egyszer, a 0. napon kapott egy rágótablettát. 2. Minden kutyát a Ctenocephalides felis felis KS1 törzs körülbelül 200 kifejlett egyedével fertôztek a és 120. kezelés utáni napokon. 3. A kutyákról kezelési csoportonként gyûjtött élô bolhák számának geometriai közepértéke 4. Kontrol = ((a kontrolok geometriai középértéke a kezeltek geometriai középértéke)/ a kezeltek geometriai középértéke))x100 a. geometriai középérték a kezelési csoport esetében szignifikánsan különbözik a csoportétól (P <0,001)

6 2. táblázat: A ok mértani közepe és a KS1 macskabolha törzs elleni hatékonysági százalék a kezelés után, illetve a kezelés utáni ráfertôzéseket követô 48 órával napok 2. nap 30. nap 58. nap 86. nap 93. nap kezelés 1 2, ,7 128,9 83,9 67,1 87, 4 fluralaner 0,2 a 99,9 a 0 a 100 a 0 a 100 a 0 a 100 a 0 a 100 a napok 100. nap 107. nap 114. nap 122. nap kezelés 1 53,8 64,4 26,7 67, 4 fluralaner 0 a 100 a 0 a 100 a 0 a 100 a 0 a 100 a kutyát használtunk ebben a vizsgálatban. A csoport 6 kutyája nem kapott kezelést. A fluralaner csoportba tartozó 6 kutya egyszer, a 0. napon kapott egy rágótablettát. 2. Minden kutyát a Ctenocephalides felis felis KS1 törzs körülbelül 200 kifejlett egyedével fertôzték a -2, 7, 28, 56, 84, 91, 105, 112 és 120. kezelés utáni napokon. 3. A kutyákról kezelési csoportonként gyûjtött peték számának geometriai közepértéke 4. Kontrol = ((a kontrolok geometriai középértéke a kezeltek geometriai középértéke)/ a kezeltek geometriai középértéke))x100 a. geometriai középérték a kezelési csoport esetében szignifikánsan különbözik a csoportétól (P <0,001) Irodalomjegyzék 1. Akin DE. Relationship between feeding and reproduction in the cat flea, Ctenocephalides felis (Bouche). M.S. Thesis, University of Florida, Department of Entomology Dryden MW. Host Association, On host longevity and egg production of Ctenocephalides felis. Vet Parasitol. 1989;34: Dryden MW, Broce AB. Integrated flea control for the 21st Century. Comp Cont Ed Pract Vet. 2002;24(1): Rust MK. Advances in the control of Ctenocephalides felis felis (cat flea) on cats and dogs. Trends Parasitol. 2005;21: Dryden MW. How you and your clients can win the flea control battle. Vet Med-US Supplement.2009, March; Dryden M, Carithers D, McBride A, Riggs B, Smith L, Davenport J, et al. Gross S.A comparison of flea control measurement methods for tracking flea populations in highly infested private residences in Tampa FL, follow ing topical treatment of pets with FRONTLINE Plus (fipronil/(s)-methoprene). Intern J Appl Res Vet Med. 2011;9(4): Chin A, Lunn P, Dryden MW. Persistent flea infestations in dogs and cats controlled with monthly topical applications of fipronil and methoprene. Aust Vet Pract. 2005;35(3): Dryden MW, Payne PA, Smith V, Heaney K, Sun F. Efficacy of indoxacarb applied to cats against the adult cat flea, Ctenocephalides felis, flea eggs and adult flea emergence. Parasites &Vectors. 2013;6: Dryden MW, Perez HR, Ulitchny DM. Control of flea populations on naturally infested dogs and cats and in private residences with either topical imida cloprid spot application or the combination of oral lufenuron and pyrethrin spray. Am J Vet Med Assoc. 1999;215(1): Dryden MM, Magid-Denenberg T, Bunch S. Control of fleas on naturally infested dogs and cats and in private residences with topical spot applications of fipronil or imidacloprid. Vet Parasitol. 2000;93: Coles TB, Dryden MW. Insecticide/acaricide resistance in fleas and ticks infesting dogs and cats. Parasites & Vectors. 2014;7: Dryden MW. Efficacy of Topically Applied dinotefuran formulations and orally administered spinosad tablets against the KS 1 flea strain infesting dogs.int J Appl Res. Vet Med. 2011;9(2): Brakke Consulting Inc. The US flea control and heartworm markets. December Ozoe Y. γ-aminobutyrate- and glutamate-gated chloride channels as targets of insecticides. In: Cohen E, editor. In: Advances in Insect Physiology. Oxford, UK: Elsevier, Ltd; p Freedom of Information Summary. Original New Animal Drug Application (NADA ). BRAVECTO Chews. Date of Approval: May 15, Kilp S, Ramierez D, Allan MJ, Roepke Rainer KA, Nuernberger MC. Pharmacokinetics of fluralaner in dogs following a single oral or intravenous administration. Parasites & Vectors. 2014;7: Walther FM, Allan MJ, Roepke Rainer KA, Nuernberger MC. Safety of oral administration of flavored chewable tablets containing fluralaner, (Bravecto ), a novel systemic antiparasitic drug, in dogs after oral administration. Parasite & Vectors. 2014;7: Walther FM, Paul AJ, Allan MJ, Roepke Rainer KA, Nuernberger MC. Safety of fluralaner, a novel systemic antiparasitic drug, in MDR1( / ) collies after oral administration. Parasite & Vectors. 2014;7: Taenzler J, Wengenmayer C, Williams H, Fourie J, Zschiesche E, Roepke Rainer KA, et al. Onset of activity of fluralaner (BRAVECTO ) against Ctenocephalides felis on dogs. Parasites & Vectors. 2014;7: Dryden MW. Flea and tick control in the 21st century, challenges and opportunities. Vet Dermatol. 2009;20: Dryden MW, Payne PA, Smith V, Ritchie D, Allen L. Evaluation of the ovicidal activity of lufenuron and spinosad on fleas eggs from treated dogs. Intern J Appl Res Vet Med. 2012;10(3): Dryden M, Payne P, Smith V. Efficacy of selamectin and fipronil (S)- methoprene spot-on formulations applied to dogs against the adult cat flea, Ctenocephalides felis, flea eggs and adult flea emergence. Vet Therapeutics. 2007;8: Payne PA, Dryden MW, Smith V, Ridley RK. Effect of 0.29 w/w fipronil spray on adult flea mortality and egg production of three different cat flea, Ctenocephalides felis (Bouché), strains infesting dogs. Vet Parasitol. 2001;102(4): Bossard RL, Dryden MW, Broce AB. Insecticide susceptibilities of cat fleas (Siphonaptera: Pulicidae) from several regions of the United States. J Med Entomol. 2002;39: Rust MK, Waggoner M, Hinkle NC, Mencke N, Hansen O, Vaughn M, et al. Development of a larval bioassay for susceptibility of cat fleas (Siphonaptera: Pulicidae) to imidacloprid. J Med Entomol. 2002;39: Bass C, Schroeder I, Turberg A, Field L, Williamson MS. Identification of mutations associated with pyrethroid resistance in the para-type sodium channel of the cat flea. Ctenocephalides felis Insect Biochem Mol Bio. 2004;34: Dryden MW, Payne PA, Smith V, Kobuszewski D. Efficacy of topically applieddinotefuran formulations and orally administered spinosad tablets against the KS1 flea strain infesting dogs.intern J Appl Research. Vet Med. 2010;9(2): Dryden MW, Smith V, Payne PA, McTier TL. Comparative speed of kill of selamectin, imidacloprid, and fipronil (S)-methoprene spot-on formulations against fleas on cats. Vet Therapeutics. 2005;6(3): Garcia-Reynaga P, Zhao C, Sarpong R, Casida JF. New GABA/glutamate receptor target for [3H] isoxazoline insecticide. Chem. Res. Toxicol. 26,