ALKOTMÁNYJOGI PANASZ
|
|
- Áron Gáspár
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 ALKOTMÁNYJOGI PANASZ Alulírott Raffai Péter 1, az Alkotmánybíróságról szóló évi CLI. törvény 26. (2) bekezdése alapján az alábbi alkotmányjogi panasz indítványt terjesztjük elő: Kérjük a tisztelt Alkotmánybíróságot, hogy állapítsa meg az évi LXXIX. törvény (Magzatvédelmi törvény, a továbbiakban MTV) és a 32/1992. (XII. 23.) NM rendelet (végrehajtási rendelet, a továbbiakban VHR) alaptörvény- ellenességét és az december 18- án New Yorkban elfogadott nemzetközi szerződésbe 5 ütközését. Kérjük, hogy a nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálatát a tisztelt Alkotmánybíróság a évi CLI. törvény 32. (1) bekezdésealapján azeljárássorán hivatalból végezze el. Kérjük a tisztelt Alkotmánybíróságot, hogy semmisítse meg az MTV 5. (1)- (2) bekezdéseket, az MTV 6. (1) bekezdés d) pontját, valamint az MTV 12. (6) bekezdést, mivel azok sértik az Alaptörvény I. cikk (1) bekezdését, II. cikkét, továbbá nem felelnek meg a 48/1998. (XI. 23.) számú alkotmánybírósági határozatban megfogalmazott alkotmányos követelményeknek. Kérjük az eljárás során a személyes adataink zárt kezelését. RAFFAI PÉTER Civil beadványozó 5 jű rendelet az december 18- án New Yorkban elfogadott nemzetközi egyezmény alapján; Kihirdetve: 1982.V.30. 1
2 INDOKOLÁS 1. A 48/1998. (XI. 23.) számú alkotmánybírósági határozatról Az Alkotmánybíróság (a továbbiakban AB) 48/1998. (XI. 23.) számú határozata (a továbbiakban ABH) többek között a következőket tartalmazza: A súlyos válsághelyzet fennállásának vizsgálatáról a törvényhozó alkotmányosan kizárólag akkor mondhat le, ha egyszersmind a magzati élet védelmére irányuló, megfelelő ellensúlyt képező rendelkezéseket is megállapít. 2. Az Alkotmánybíróság megállapítja: a súlyos válsághelyzet fogalmának és alkalmazása feltételeinek meghatározása kizárólag törvényben történhet, a törvényi meghatározás hiánya alkotmányosan nem pótolható sem alacsonyabb szintű jogforrással, sem jogalkalmazói jogértelmezéssel. 3. Az Alkotmánybíróság megállapítja: a magzati élet védelméről szóló évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Magzatvédelmi törvény) 6. (1) bekezdés d) pontjának alkalmazásánál alkotmányos követelmény, hogy annak során a súlyos válsághelyzet törvényben meghatározott fogalma és a törvényalkotó által e határozatnak megfelelően megállapított feltételek jussanak érvényre. 4. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a Magzatvédelmi törvény 12. (6) bekezdése és az e törvény végrehajtásáról szóló 32/1992. (XII. 23.) NM rendelet 9. (3) bekezdése alkotmányellenes. Ezért e rendelkezéseket az Alkotmánybíróság június 30. napjával megsemmisíti. 2. Az MTV és VHR június 30- a előtti állapotairól Az MTV az állapotos nősúlyos válsághelyzetét a következőképp határozta meg: Súlyos válsághelyzet az, amely testi vagy lelki megrendülést, illetve társadalmi ellehetetlenülést okoz, és ez által veszélyezteti a magzat egészséges fejlődését. (MTV, 12. (6) bekezdés) Az MTV és az VHR a súlyos válsághelyzet indikáció alkalmazási feltételét a következőképp határozták meg: A súlyos válsághelyzet fennállását az állapotos nő a kérőlap aláírásával igazolja. (MTV, 12. (6) bekezdés) A Magzatvédelmi törvény 12. (6) bekezdésében foglalt feltétel fennállását a terhessége megszakítását kérő nő nyilatkozatával igazolja, a nyilatkozat tartalmával, illetőleg valódiságával kapcsolatban a munkatársnak mérlegelési joga nincs. (VHR, 9. (3) bekezdés) 2
3 3. Az MTV és VHR július 1- ét követő állapotairól július 1- ei hatállyal az MTV- t a évilxxxvii. törvény, a VHR- t pedig a 18/2000. (VI. 29.) EüM rendelet módosította. A módosítás nyomán az MTV az állapotos nő súlyos válsághelyzetét már a következőképp határozta meg: Súlyos válsághelyzet az, amely testi vagy lelki megrendülést, illetve társadalmi ellehetetlenülést okoz. (MTV, 5. (2) bekezdés; évi LXXXVII. törvény 2. ) A módosítás nyomán az MTV a súlyos válsághelyzet indikáció alkalmazási feltételét a következőképp határozta meg: A súlyos válsághelyzet fennállását az állapotos nő, illetve - cselekvőképtelensége esetén - törvényes képviselője a kérelem aláírásával igazolja. Az állapotos nő cselekvőképtelensége esetén a terhességmegszakítással kapcsolatos véleményének kifejtésére a családvédelmi szolgálat eljárásában lehetőséget kell biztosítani. (MTV, 12. (6) bekezdés; évi LXXXVII. törvény 6. ) A MTV 12. (6) bekezdésének módosítása tehát érdemben semmit nem változtatott a súlyos válsághelyzet indikáció alkalmazási feltételén: t.i. változatlanul A súlyos válsághelyzet fennállását az állapotos nő... a kérelem aláírásával igazolja. A 18/2000. (VI. 29.) EüM rendelet az AB által megsemmisített VHR 9. (3) bekezdést nem pótolta. A módosítás nyomán a VHR a súlyos válsághelyzet indikáció alkalmazási feltételéhez a következő értelmező kiegészítéseket teszi hozzá: (1) A Családvédelmi Szolgálatnak a... munkatársa... a tv ában foglalt feltételek fennállását a tv ában foglaltak alapján állapítja meg. (2) A terhesség megszakításának feltételeit a tv. 12. (1)- (5) bekezdéseiben foglalt iratokon túl nem vizsgálhatja. (VHR, 9. ; 18/2000. (VI. 29.) EüM rendelet 2. ) A súlyos válsághelyzet indikáció alkalmazási feltételeit az MTV (fent idézett) 12. (6) bekezdése szabályozza. A VHR 9. (1) és (2) bekezdései a súlyos válsághelyzet indikáció vonatkozásában így valójában a következőt mondják ki: A Családvédelmi Szolgálatnak a... munkatársa a súlyos válsághelyzet indikáció esetén A terhesség megszakításának feltételeit... nem vizsgálhatja. A módosítás nyomán tehát a VHR 9. (1) és (2) bekezdések tartalmilag ugyanazt fejezik ki, amit az AB által alkotmányellenesnek megállapított és ezért megsemmisített VHR 9. (3) bekezdés: t.i. a súlyos válsághelyzet fennállását a terhessége megszakítását kérő nő nyilatkozatával igazolja, a nyilatkozat tartalmával, illetőleg valódiságával kapcsolatban a munkatársnak mérlegelési joga nincs. 3
4 4. A súlyos válsághelyzet meghatározásának változtatásairól Az AB az ABH indokolás részében kifogásolta, hogy az állapotos nő súlyos válsághelyzetének meghatározása a magzat egészséges fejlődésének veszélyeztetését teszi meg döntő ismérvvé egy olyan indikációban, amelynek alkotmányos létjogosultságát az anya élethelyzetében fennálló körülmények indokolhatják csak. Ezek a válságos körülmények a meghatározásban csupán a magzat veszélyeztetésének okaként szerepelnek. Ez az ok- okozati konstrukció logikai ellentmondáshoz is vezet. Mint az Alkotmánybíróság már utalt rá, az anya súlyos válsághelyzete a magzati élet védelmére vonatkozó állami kötelesség korlátozásának indoka: ez a két szempont tehát egymással szemben mérlegelendő az anya jogai és a magzati élet védelmére irányuló állami kötelesség egymást korlátozza. (ABH, Indokolás III. rész, 2/b pont) A fenti kifogásokat az MTV 12. (6) bekezdésben megadott meghatározás módosítása orvosolta. Az AB további kifogása volt a meghatározással szemben, hogy nehezen ragadható meg, hogy az anya testi vagy lelki megrendülésének vagy társadalmi ellehetetlenülésének esetei közül melyek okozzák a magzat egészséges fejlődésének veszélyeztetését. Itt tehát további szabályok híján értelmezési és bizonyítási nehézségekkel kell számolni, amelyek a norma tetszőleges értelmezését és ezért bizonytalanságát eredményezik. (ABH, Indokolás III. rész, 2/b pont) Meglátásunk szerint az AB megállapítása, hogy további szabályok híján értelmezési és bizonyítási nehézségekkel kell számolni, amelyek a norma tetszőleges értelmezését és ezért bizonytalanságát eredményezik az MTV 12. (6) bekezdésben megadott meghatározás módosítása után is fennállnak, függetlenül attól, hogy a meghatározásból az utalás a magzat veszélyeztetettségére törlésre került. Ez sérti az ABH 2. pontját, amely szerint a súlyos válsághelyzet fogalmának meghatározása kizárólag törvényben történhet, a törvényi meghatározás hiánya alkotmányosan nem pótolható sem alacsonyabb szintű jogforrással, sem jogalkalmazói jogértelmezéssel. Ennek alapján az AB indítványozott utólagos normakontroll eljárásának lenne feladata eldönteni, hogy július 1- e óta a súlyos válsághelyzet indikáció alkalmazásánál teljesül- e az az ABH 3. pontja által megfogalmazott alkotmányos követelmény, hogy annak során a súlyos válsághelyzet törvényben meghatározott fogalma jusson érvényre. 4
5 5. A súlyos válsághelyzet indikáció alkalmazási feltételeinek változatlanul hagyásáról Az AB az ABH- ban a súlyos válsághelyzet indikáció változatlan alkalmazási feltételeiről a következőket állapította meg: "a Magzatvédelmi törvény ama rendelkezése, hogy a súlyos válsághelyzet fennállását a nő a kérőlap aláírásával igazolja, már önmagában egyértelművé teszi ennek az indikációnak a jellegét, azt, hogy a válsághelyzet vizsgálatáról az állam lemond, és az abortuszt egyedül a nő kívánságától függően lehetővé teszi." (ABH, Indokolás II. rész, 2. pont) "Az általános válság- indikáció és az elbírálásáról való lemondás hatása önmagában a határidős megoldás, azaz az első 12 hétben a terhes nő kívánságára minden további feltétel vagy mérlegelés nélkül elvégzendő abortusz bevezetésével ér fel." (ABH, Indokolás III. rész, 3/c pont) A fentiek alapján a súlyos válsághelyzet indikáció jelenleg is érvényes alkalmazási feltétele kizárólag az anya önrendelkezési jogát veszi tekintetbe 6. Erről azonban az AB megállapította 7 : " nem lenne alkotmányos, ha a szabályozás kizárólag az anya önrendelkezési jogát venné tekintetbe. A magzat életének védelme annak megfoganásától kezdve állami kötelesség, tehát a terhesség kezdeti szakaszában sem lehet egyedül az anya önrendelkezési joga irányadó. Az államnak az élet védelmére vonatkozó objektív kötelességéből következik, hogy az állam alkotmányosan nem engedheti meg a megfelelő indok nélküli abortuszt. Különösen szükséges az indokoltság azért, mert az abortusz esetében az állam életvédelmi kötelessége nem névtelen statisztikai kockázat elhárítását vagy elosztását szolgálja, hanem keletkezőben lévő egyedi emberi élet szándékos megsemmisítéséről van szó (ABH 1991, 316)." (ABH, Indokolás III. rész, 1/a pont) "A magzati élet védelmére irányuló állami kötelességgel... nem fér össze, hogy a súlyos válsághelyzet fennállását az állapotos nő csupán a kérőlap aláírásával igazolja (12. (6) bekezdés), s hogy a nyilatkozat tartalmával, illetőleg valódiságával kapcsolatban a Családvédelmi Szolgálat munkatársának, aki a törvényi feltételek fennállását megállapítja, mérlegelési joga nincs (Vhr. 9. (3) bekezdés). Ezek a rendelkezések önmagukban nézve nem nyújtják az Alkotmánybíróság alkotmányértelmezése által megkívánt minimális védelmet sem 6 Az MTV 5. és 6. csak meghatározott indokokkal engedélyezik a terhességmegszakítást. Ennek ellenére az ENSZ Népesedési Osztályának éves jelentései is Magyarországot olyan országként tüntetik fel, ahol a gyakorlatban a terhességmegszakítások indok nélkül ( On request ) elvégeztethetők. Példának lásd a év jelentését: Policies2013/WorldAbortionPolicies2013 WallChart.pdf 7 Az idézeteken belül az ABH ill. Abh. rövidítések a 64/1991. (XII. 17.) AB határozatot jelölik. 5
6 a magzatnak, sőt semmilyen védelmet nem biztosítanak, mert a szabályozás kizárólag az anya önrendelkezési jogára van tekintettel. A törvényhozó tehát nem teljesítette azokat az alkotmányos követelményeket, amelyeket az Abh. arra az esetre határozott meg, ha a magzatot az Országgyűlés nem tekinti jogalanynak (ABH 1991, 316.)" (ABH, Indokolás III. rész, 3/d pont) "A Magzatvédelmi törvény 12. (6) bekezdése és a Vhr. 9. (1) és (3) bekezdése a jogellenességet kizáró ok megállapítását arra a személyre, ti. az állapotos nőre bízza, aki a törvényben meghatározott magatartást meg kívánja valósítani, másrészt kifejezetten kizárja a nyilatkozat tartalma és valódisága felülvizsgálhatóságát vagy értékelését azon szerv által, amely a terhességmegszakítás feltételeinek fennállását megállapítja. A jogbiztonság (Alkotmány 2. (1) bekezdés) azonban megköveteli, hogy az egyébként társadalomra káros, így elvileg büntetendő cselekmény jogellenességét kivételesen kizáró körülmény bizonyítható legyen, fennállását bíróságnak vagy más, erre felhatalmazott intézménynek kell megállapítania. A súlyos válsághelyzet alapján elvégezhető terhesség- megszakítás esetén ez az intézmény a Családvédelmi Szolgálat munkatársa csupán kiállítja a terhesség- megszakításra jogosító igazolást, de az arra jogosító okot tartalmazó nyilatkozat tartalmával, illetőleg valódiságával kapcsolatban a jogszabály kifejezetten elvonja azt a jogát, hogy eme ok fennállását megállapíthassa: a jogellenességet kizáró ok megállapítását tartalmilag a Magzatvédelmi törvény és a Vhr. is kizárólag a terhességmegszakítást elvégeztetni akaró állapotos nőre bízza. A Magzatvédelmi törvény 12. (6) bekezdése és a Vhr. 9. (3) bekezdése tehát a Btk ával való összefüggésében a jogállamiság alapelvének mond ellent." (ABH, Indokolás III. rész, 4. pont) "A kifejtettek szerint a magzati élet védelmére vonatkozó állami kötelesség és a terhes nő önrendelkezési joga alkotmányosan szükséges, egymással szembeni mérlegelését a Magzatvédelmi törvény részben egyáltalán nem, részben alkotmányellenesen végezte el, ezért az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Magzatvédelmi törvény 12. (6) bekezdése, továbbá a Vhr. 9. (3) bekezdése mind önmagában, mind a Btk. 22. és ával való kapcsolatában alkotmányellenes." (ABH, Indokolás III. rész, 5. pont) Az ABH Indokolás IV. rész az MTV alkotmányossá tételére két lehetőséget vázol. Az egyik lehetőség, hogy törvényhozás megszünteti a súlyos válsághelyzet meghatározásában a magzat fejlődésére való utalás által keltett ellentmondást, és egyúttal a súlyos válsághelyzet fennállását ellenőrizhetővé teszi. A másik lehetőség, hogy a törvényhozás a magzattal szemben fennálló életvédelmi kötelessége ellátásához új eszközt keres. Utóbbi lehetőséggel kapcsolatban az ABH megállapítja, hogy a szankciórendszer átalakítása, amellyel az állam eleget tesz életvédelmi alkotmányos kötelességének, az Országgyűlés feladata és felelőssége. Az ABH Indokolás IV. rész 2/a- b- c pontjaiban Az Alkotmánybíróság csupán néhány alkotmányos kérdésre hívja fel a figyelmet, amelyek a szabályozás kialakítása során felmerülhetnek. Ezekben az AB olyan feltételeket fogalmaz 6
7 meg, amelyek teljesítése SZÜKSÉGES az MTV és a VHR alkotmányossá tételéhez abban azesetben, ha a törvényhozóerrea második vázolt lehetőséggel él. A törvényhozó a évi LXXXVII. módosító törvénnyel, valamint a 18/2000. (VI. 29.) EüM rendelettel a második vázolt lehetőséggel kívánt élni. Ezekben, és más, további jogszabályi intézkedésekkel a törvényhozó RÉSZBEN teljesítette ugyan az ABH Indokolás IV. rész 2/a- b- c pontjaiban megkövetelt SZÜKSÉGES feltételeket (bővebben erről lásd az 1. számú mellékletet), nem teljesítette azonban az ABH Indokolás II. és III. részek által megköveteltekkel együtt (lásd az idézeteket a II. És III. részekből) az MTV és VHR alkotmányossá tételének ELÉGSÉGES feltételeit. Az ABH 3. pontja szerint a súlyos válsághelyzet indikáció alkalmazásánál alkotmányos követelmény, hogy annak során a törvényalkotó által e határozatnak megfelelően megállapított feltételek jussanak érvényre. Az ABH alapján tehát a súlyos válsághelyzet indikáció alkalmazási feltételeinek megállapítása július 1- ei hatállyal változatlanul alkotmányellenesen történt. Megalapozottan gyanítható, hogy Magyarország Alaptörvényének január 1- ei hatályba lépését követően az ABH szerinti alkotmányellenes állapot változatlanul fennáll. Ennek eldöntése is az AB indítványozott utólagos normakontroll eljárásának feladata kell, hogylegyen. 6. Az MTV és VHR nemzetközi szerződésbe ütközéséről A Magyarország által is december 18- án New Yorkban elfogadott nemzetközi egyezmény (a továbbiakban NE) a következőket mondja ki: A Részes Államok kötelesek minden megfelelő intézkedést megtenni, hogy: a) megváltozzanak a férfiak és a nők társadalmi és kulturális viselkedési formái, azzal a céllal, hogy megszüntessék mindazokat az előítéleteket, valamint szokásokra alapozott és egyéb gyakorlatokat, amelyek bármelyik nem alsóbbrendűségének vagy felsőbbrendűségének avagy a férfiak és a nők hagyományokhoz igazodóan megmerevített szerepkörének elképzelésén nyugszanak; b) gondoskodjanak arról, hogy a családi nevelés felölelje annak felismerését, hogy a férfiakat és a nőket közös felelősség terheli gyermekeik felnevelésében és fejlődésük biztosításában, értve ezalatt azt, hogy a gyermekek érdeke minden esetben elsődleges fontosságú szempont. (NE, I. rész, 5. Cikk) 1. A Részes Államok... különösen kötelesek a férfiak és a nők egyenlőségének alapján biztosítani: d) azonos szülői jogokat és kötelezettségeket gyermekeikkel kapcsolatos ügyekben függetlenül családi állapotuktól. Minden esetben a gyermekek érdekeinek kell feltétlenül irányadónak lenniük; 7
8 e) azonos jogokat arra, hogy szabadon és felelősen dönthessenek gyermekeik számáról és a gyermekszülések közé eső időközről, valamint hogy hozzájussanak mindahhoz a tájékoztatáshoz, oktatáshoz és eszközökhöz, amelyek lehetővé teszik számukra az említett jogok gyakorlását; (NE, IV. rész, 16. Cikk) Álláspontunk szerint az MTV és a VHR az NE nemzetközi szerződésbe ütközően jár el, amikor a terhességmegszakítások szabályozásában kizárólag az állapotos nő és a megfogant gyermek jogainak mérlegelését végzi, teljesen figyelmen kívül hagyja azonban a terhességmegszakításban érintett apák gyermekükhöz fűződő (döntési és tájékozódási) jogait - olyan esetekben is, amikor az apa kilétét az terhességmegszakításban érintett felek nem vitatják. A terhességmegszakítások gyakorlatában a gyermekek egyértelmű érdeke akár a magzati élet védelmének (objektív életvédelem), akár az élethez való joguk (szubjektív életvédelem) érvényesülése. Ezek érvényesítésében vagy korlátozásában az NE alapján is szempont kell, hogy legyen - az állapotos nő önrendelkezési joga mellett - az apa gyermekéhez fűződő döntési joga, különösen, ha az apa kilétét az érintett felek nem vitatják. Ugyanígy, ha az apa kiléte nem vitatott, az MTV- nek és a VHR- nek az NE alapján biztosítaniuk kell az apa számára a gyermeke állapotáról és sorsáról való teljeskörű tájékozódás lehetőségét. Álláspontunk szerint tehát a terhességmegszakítások az MTV- be és a VHR- be foglalt szabályozása az apákra nézve részben nem teljesíti, részben súlyosan sérti az NE által támasztott követelményeket. Tisztelettel kérjük tehát az AB- t az MTV és a VHR által a terhességmegszakításokban (különösen a súlyos válsághelyzet és a súlyosan fogyatékos vagy károsodott magzat indikációjú terhességmegszakításokban) érintett apák jogsérelmének, valamint a potenciálisan apává váló férfiak joghátrányának mérlegelését, és ezen keresztül azmtvésa VHR azne- be való ütközésének vizsgálatát. 7. Az abortuszszabályozás alkotányosságának vizsgálatairól Az AB a 64/1991. (XII. 17.) valamint a 48/1998. (XI. 23.) számú AB határozatokban döntött a magyarországi abortuszszabályozás alkotmányosságáról. Mindkét AB határozat az abortuszszabályozás alkotmányellenességét állapította meg. Az abortuszszabályozást a 64/1991. (XII. 17.) AB határozat nyomán az évi LXXIX. törvény (MTV) és 32/1992. (XII. 23.) NM rendelet (VHR) módosította. Az MTV- t és VHR- t a 48/1998. (XI. 23.) számú AB határozat (ABH) következtében rendrea évi LXXXVII. törvény és a 18/2000. (VI. 29.) EüM rendelet módosította. Az ABH szerint a az MTV és VHR rendelkezéseit több indítvány is kifogásolta. Ezeket az AB több ügycsoportra választotta szét azzal a szándékkal, hogy róluk ügycsoportonként külön határozatban ítél: Az Alkotmánybírósághoz számos indítvány érkezett a Magzatvédelmi törvény több rendelkezésével, illetve a törvény egészével, valamint az annak végrehajtásáról szóló 32/1992. (XII. 23.) NM rendelet egyes rendelkezéseivel 8
9
10
11 1. számú melléklet Az ABH Indokolás IV. rész 2/a- b- c pontjaiban előírt szükséges intézkedések az MTV és VHR alkotmányossá tételére Az ABH Indokolás IV. rész 2/a- b- c pontjaiban Az Alkotmánybíróság néhány alkotmányos kérdésre hívja fel a figyelmet, amelyek a szabályozás kialakítása során felmerülhetnek. Ezekben az AB olyan feltételeket fogalmaz meg, amelyek teljesítése szükséges (de az ABH Indokolás II. és III. rész alapján nem elégséges) az MTV és a VHR alkotmányossá tételéhez abban az esetben, ha a törvényhozó erre az ABH- ban vázolt második lehetőséggel él. Az alábbiakban azon feltételekkel és teljesítésükkel foglalkozunk, amelyek az ABH alapján jogszabálymódosítást tettek (vagy tettek volna) szükségessé. a) Többszöri kötelező tanácsadás Az államnak alkotmányos kötelessége, hogy az anya előtt a gyermek megtartásának és felnevelésének perspektíváit megnyissa. Az erre a célra irányuló, kötelező tanácsadás alkalmas arra, hogy annak révén az állam az ellenőrizetlen indikáció elismerése mellett is eleget tegyen életvédelmi kötelességének. (ABH Indokolás IV. rész 2/a pont) A tanácsadás nem korlátozódhat egyszeri alkalomra, készen kell állnia arra, hogy a válsághelyzetben hozzá forduló anyát a terhesség egész tartama alatt támogassa, s a szülést követően is segítse. A tanácsadó szolgálatnak ugyancsak fel kell kínálnia segítségét az abortuszon átesett nő számára is. (ABH Indokolás IV. rész 2/a pont) A tanácsadással kapcsolatos további alkotmányos követelmény, hogy meg kell világítania a magzat és a nő alkotmányos helyzetét és jogait, mindenekelőtt azt, hogy a magzati élet alkotmányos védelemben részesül, amellyel szemben a nő önrendelkezési joga a terhesség megszakítására csak akkor érvényesülhet, ha a gyermek kihordása az anya számára a terhesség kihordásával együttjáró terheket meghaladó, olyan rendkívüli nehézségekkel jár, amelyek az elvárható áldozat határát meghaladják. (ABH Indokolás IV. rész 2/a pont) A terhességmegszakítást megelőzően egyszeri alkalommal tartandó kötelező tanácsadást az MTV 9. a évi törvénymódosítás előtt is előírta. A tanácsadáson a terhességmegszakítást kérelmező nőt egyszerre kellett tájékoztatni a terhességmegszakítás módjáról és a gyermek megtartásának lehetőségeiről. Az MTV 10. (2) bekezdés a tanácsadás és a terhességmegszakítás között három nap kötelező várakozási időt írt elő. 11
12 Az MTV 9. - t a évi LXXXVII. törvény 4. módosította. A módosított MTV 9. a terhességmegszakítást megelőző kötelező tanácsadások számát KETTŐRE emelte: az első tanácsadás a gyermek megtartásának lehetőségeiről, a második a terhességmegszakítás módjáról tájékoztatja a terhességmegszakítást kérelmező nőt. Az tanácsadásokra vonatkozó tartalmi előírások változatlanok maradtak, azzal a kiegészítéssel, hogy az első tanácsadáson a tájékoztatás a magzat megtartása érdekében történik. Az MTV 9. (1) bekezdés f) pontja szerint a második tanácsadásra leghamarabb az elsőt követő 3. napon kerülhet sor. A évi LXXXVII. törvény 8. (1) bekezdése ugyanakkor az MTV 10. (2) bekezdést hatályon kívül helyezte, amivel megszűnt a (második) tanácsadás és a terhességmegszakítás között előírt kötelező három nap várakozási idő. Az MTV és a VHR nem ad felvilágosítást arra vonatkozóan, hogy a tanácsadó szolgálat [1] készen áll- e arra, hogy a válsághelyzetben hozzá forduló anyát a terhesség egész tartama alatt támogatja, s a szülést követően is segíti; [2] felkínálja- e segítségét az abortuszon átesett nő számára is ; [3] megvilágítja- e a magzat és a nő alkotmányos helyzetét és jogait, mindenekelőtt azt, hogy a magzati élet alkotmányos védelemben részesül, Ezek az alkotmányos követelmények a évi módosítások után is egyértelmű törvényi szabályozás nélkül maradtak. b) A gyermeknevelés támogatása más jogszabályokban foglalt intézkedésekkel Az ABH az alkotmányból levezethető állami kötelességként emelte ki a gyermekvállalás és - nevelés elősegítését más (az MTV- től és a VHR- től különböző) jogszabályokkal és intézkedésekkel. Ezek megléte vagy hiánya az ABH szerint azonban független az MTV és a VHR alkotmányosságának kérdésétől. Része továbbá az állam kötelességének az is, hogy a gyermeknevelést más jogszabályokban foglalt intézkedésekkel is támogassa. Ez azonban már más alkotmányi rendelkezésekkel és államcélokkal áll közvetlen összefüggésben, s az abortusztörvény alkotmányossági vizsgálatának nem tárgya. (ABH Indokolás IV. rész 2/a pont) Az állam ilyen intézkedések megvalósítására az MTV 2. (3) bekezdését módosító évi LXXXVII. törvény 1. (2) bekezdésével általános kötelezettséget vállalt. A módosítás nyomán az MTV 2. (3) bekezdés a)- e) pontjai absztrakt irányelveket adnak meg, konkrét intézkedéseket nem írnak elő, és nem is hivatkoznak ilyenekre. Az irányelvek egyike sem irányul (közvetlenül) a magzati élet védelmére, helyette mindegyik az állapotos nő és önrendelkezési jogának védelmére tesz állami kötelezettségvállalást. A évi LXXXVII. törvényt előkészítő T/2293 előterjesztést az Országgyűlés március 21- én bocsátotta általános vitára. Az előterjesztés előadója, Dr. Pusztai Erzsébet egészségügyi államtitkár, a 127. ülésnap 24. felszólalásaként elhangzott vitaindító expozéjában a következő, a családtámogatási rendszerben meghatározó és a (magzati élet védelme, valamint az állapotos nő 12
13 önrendelkezése közötti) egyensúly irányába ható változásokat nevezte meg: [1] a családi pótlék ismét alanyi jogúvá tétele; [2] a gyermeknevelési támogatás, [3] a gyermekek után járó adókedvezmény, [4] a gyed bevezetése; [5] a gyermekvállalásban érintett korosztály lakáshoz jutása szempontjából előnyös lakástámogatási rendszer hatályba léptetése. Az intézkedések közül az [1]- [3], valamint az [5] számúak a évi kormányváltást követően megszűntek vagy átalakultak. A törvénymódosító javaslat országgyűlési vitájában, az MTV 2. (3) bekezdésének a) pontjában, az MTV 9. (2) bekezdésének e) pontjában, valamint a évi LXXXVII. törvény 8. (4) bekezdésében a kormány vállalta, hogy rendelettel segíti elő a fogamzásgátló eszközök és készítmények rászorultságtól függő kedvezményes igénybevételét. A kormány a rendelet kidolgozásának határidejét, valamint az MTV 9. (2) bekezdésének e) pontja hatályba lépésének idejét január 1- ben állapította meg. A vállalt rendelet sem január 1- éig, sem azóta nem készült el. c) Tanácsadó szervek felállítása... a rendszer alkotmányosságához alapvető követelmény a megfelelő szakmai felkészültséggel rendelkező, a válságmegoldásra alkalmassá tett, szélsőséges irányultságoktól mentes tanácsadó szervek felállítása és azok állami engedélyezése, valamint folyamatos ellenőrzése. (ABH Indokolás IV. rész 2/a pont) A módosított MTV 2. (2) bekezdés kizárólag a Családvédelmi Szolgálatot jelöli meg az állapotos nők számára biztosított tanácsadó és válságmegoldó szervnek. Tekintve, hogy ez érdemben megegyezik az MTV módosítás előtti szabályozásával, megalapozottan gyanítható, hogy az ABH a fentiekben ennél többet jelöl meg a rendszer alkotmányosságához szükséges alapvető követelményként. A módosított MTV 2. (3) bekezdés b) pontjában az állam csak a megfelelő szakmai felkészültséggel rendelkező válságkezelő tanácsadás rendszere fejlesztésének elősegítésére, és nem tanácsadó szervek felállítására tett kötelezettségvállalást. 13
A SÚLYOS VÁLSÁGHELYZET INDIKÁCIÓJÚ ABORTUSZOK SZABÁLYOZÁSÁNAK ALKOTMÁNYELLENESSÉGÉRŐL
A SÚLYOS VÁLSÁGHELYZET INDIKÁCIÓJÚ ABORTUSZOK SZABÁLYOZÁSÁNAK ALKOTMÁNYELLENESSÉGÉRŐL 2012. január 1. előtt Magyarország Alkotmánya [1], azóta pedig Magyarország Alaptörvénye [2] az állam elsőrendű kötelezettségeként
RészletesebbenElőszó az abortuszról
Előszó az abortuszról Magyarországon ma minden harmadik várandósság végződik abortusszal [1]. A pontos százalékarány az Európai Unió tagországai között a 3., világviszonylatban a 8. legmagasabb [2]. Az
RészletesebbenRészletek az Alkotmánybíróságnak a magzati élet védelmérõl szóló határozatából
Részletek az Alkotmánybíróságnak a magzati élet védelmérõl szóló határozatából Hozzáadta: Administrator 2007. április 25. szerda 12:13 Utolsó frissités 2007. április 25. szerda 12:17 alfaszovetseg.hu Részletek
Részletesebben1/2011. (IV.4.) BK vélemény
FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA BÜNTETŐ KOLLÉGIUMÁNAK VEZETŐJE 1055 Budapest V., Markó utca 16. Telefon: 268-4813 1/2011. (IV.4.) BK vélemény Amennyiben a bíróság elrendeli a tanú személyi adatainak a zárt kezelését,
Részletesebben2. oldal a)1 a Magyarország területén lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutaz
1. oldal 1992. évi LXXIX. törvény a magzati élet védelméről 1 Az Országgyűlés annak tudatában, hogy2 - a fogantatással induló magzati élet tiszteletet és védelmet érdemel; - a magzati élet védelme a gyermeket
RészletesebbenKözzétéve a Magyar Közlöny évi 105. számában
Ügyszám: Keltezés: Előadó bíró: Közlöny információ: AB közlöny: 20/B/1993 Budapest, 11/18/1998 12:00:00 AM Sólyom László Dr. 48/1998. (XI. 23.) AB határozat Közzétéve a Magyar Közlöny 1998. évi 105. számában
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3133/2015. (VII. 9.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.
3133/2015. (VII. 9.) AB végzés 2219 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3133/2015. (VII. 9.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Ügyszám: Keltezés: Előadó bíró: Közlöny információ: AB közlöny: 1650/B/1992 Budapest, 1994.10.17 12:00:00 de. Sólyom László Dr. 47/1994. (X. 21.) AB határozat Közzétéve a Magyar Közlöny 1994. évi 103.
Részletesebben2 szóló évi IV. törvény 226. (1) bekezdése szerint jogszabályban meghatározott árat -- a rendelet kihirdetésétől számított legfeljebb kilenc ~S
'm O gnyaws W l pic95s2_/40, 8 ftzeft : 2004 JON 0 9 MAGYAR KÖZTÁ.R.SASÁG ORSZÁGGYŰLÉSE KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZÜGYI BIZOTTSÁG Bizottsági módosító javaslat Dr. Szili Katalin az Országgyűlés Elnöke részére
RészletesebbenA MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA
Tóth Gábor Attila A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az utóbbi évek legjelentôsebb alkotmánybírósági határozata az 1998 novemberében kihirdetett abortuszdöntés. Elsôsorban
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Ügyszám: Keltezés: Előadó bíró: Közlöny információ: AB közlöny: 471/B/1995 Budapest, 1995.10.04 12:00:00 de. Sólyom László Dr. 61/1995. (X. 6.) AB határozat Közzétéve a Magyar Közlöny 1995. évi 84. számában
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 15/2018. (X. 8.) AB HATÁROZATA
1860 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 15/2018. (X. 8.) AB HATÁROZATA a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között a szociális ellátás területén való
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3205/2015. (X. 27.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.
3205/2015. (X. 27.) AB végzés 2725 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3205/2015. (X. 27.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3126/2015. (VII. 9.) AB HATÁROZATA. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.
3126/2015. (VII. 9.) AB határozat 2175 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3126/2015. (VII. 9.) AB HATÁROZATA alkotmányjogi panasz elutasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
RészletesebbenAB közlöny: VII. évf. 2. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
386/B/1997 AB közlöny: VII. évf. 2. szám --------------------------------------------------------------- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabályi rendelkezések alkotmányellenességének
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3088/2015. (V. 19.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság teljes ülése alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.
3088/2015. (V. 19.) AB végzés 1759 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3088/2015. (V. 19.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság teljes ülése alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a
RészletesebbenA családtámogatási ellátások
A családtámogatásról általában A családtámogatási ellátások Előadó: dr. Kártyás Gábor - Megkülönböztetett jelentőség, külön törvény - Jövő generáció nevelése, a közösséghez tartozó gyermekek védelme, születések
RészletesebbenAz Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság döntésének tájékoztató jelleggel közzétett, nem hivatalos szövege. A hivatalos közzétételre a Magyar Közlönyben, illetve az Alkotmánybíróság Határozatai című hivatalos lapban kerül
RészletesebbenA családtámogatási ellátások
A családtámogatásról általában A családtámogatási ellátások Előadó: dr. Kártyás Gábor kartyas.gabor@jak.ppke.hu - Megkülönböztetett jelentőség, külön törvény - Jövő generáció nevelése, a közösséghez tartozó
Részletesebben3. A Ve a helyébe a következő rendelkezés lép : 130. (1) Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyűjtő ív, illetőleg a konkrét kérdés hi
.th /z ;W 200 7 APR 16. ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ KÉPVISELŐI ÖNÁLLÓ INDÍTVÁNY 2007. évi... törvény a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról 1. A választási eljárásról szóló 1997.
RészletesebbenAz Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában dr. Czine Ágnes alkotmánybíró párhuzamos indokolásával meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság döntésének tájékoztató jelleggel közzétett, nem hivatalos szövege. A hivatalos közzétételre a Magyar Közlönyben, illetve az Alkotmánybíróság Határozatai című hivatalos lapban kerül
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3064/2015. (IV. 10.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.
1572 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3064/2015. (IV. 10.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő végzést: Az Alkotmánybíróság
RészletesebbenInárcs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2006. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól
Inárcs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2006. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól (Egységes szerkezetben a 3/2008. (III. 28.) és a 9/2011. (VIII. 11.),
RészletesebbenIromány száma: T/1606. Benyújtás dátuma: :08. Parlex azonosító: R2QQKCOX0001
Iromány száma: T/1606. Benyújtás dátuma: 2018-09-21 16:08 Országgyűlési képviselő Parlex azonosító: R2QQKCOX0001 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó:
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3022/2015. (I. 27.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmány bíróság tanácsa alkotmány jogi panasz tárgyában meghozta a következő.
1166 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3022/2015. (I. 27.) AB VÉGZÉSE alkotmány jogi panasz visszautasításáról Az Alkotmány bíróság tanácsa alkotmány jogi panasz tárgyában meghozta a következő végzést: Az Alkotmány
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! h a t á r o z a t o t :
149/H/2004. AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendelet törvényességének vizsgálatára irányuló indítvány alapján meghozta a következő h a t á r o z a t o t : 1.
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1249/2016. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1249/2016. számú ügyben Előadó: dr. Lápossy Attila Az eljárás megindulása A panaszos betegjogi képviselő egy egészségügyi beavatkozás, terhesség-megszakítás
Részletesebben1. oldal, összesen: 5 oldal
1. oldal, összesen: 5 oldal Ügyszám: 1039/B/2006 Első irat érkezett: Az ügy tárgya: Előadó Paczolay Péter Dr. alkotmánybíró: Támadott jogi aktus: Határozat száma: 4/2007. (II. 13.) AB határozat ABH oldalszáma:
RészletesebbenMAGYAR KÖZLÖNY 67. szám
MAGYAR KÖZLÖNY 67. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2015. május 14., csütörtök Tartalomjegyzék 119/2015. (V. 14.) Korm. rendelet A Nemzeti Hauszmann-terv keretében a Budavári Palota épületegyütteshez
RészletesebbenA MORÁLIS ÉS A JOGI ÉRTÉKELÉS ELTÉRÉSEI
Takács Albert A MORÁLIS ÉS A JOGI ÉRTÉKELÉS ELTÉRÉSEI Az alkotmányosságról vallott felfogás lényegét 1. aligha lehet jobban szemléltetni, mint ha ez ugyanazon tárgykörben különbözô idôpontokban hozott
RészletesebbenAdatkezelési Szabályzat
Adatkezelési Szabályzat 1. Adatkezelő megnevezése : Adatkezelő megnevezése: KOMO - SKY Kft. Adatkezelő cégjegyzékszáma:13-09-091653 Adatkezelő székhelye: 2317 Szigetcsép, Szabadság u.7 Adatkezelő képviselője:
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3220/2015. (XI. 10.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.
2838 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3220/2015. (XI. 10.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő végzést: Az Alkotmánybíróság
Részletesebben2. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a választási eljárásról szóló évi C. törvény a alkotmányellenes, ezért azt megsemmisíti.
193/2010. (XII. 8.) AB határozat Közzétéve a Magyar Közlöny 2010. évi 185. számában AB közlöny: XIX. évf. 12. szám 868/B/2007 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének
RészletesebbenBevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5
TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.
RészletesebbenAz Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság döntésének tájékoztató jelleggel közzétett, nem hivatalos szövege. A hivatalos közzétételre a Magyar Közlönyben, illetve az Alkotmánybíróság Határozatai című hivatalos lapban kerül
RészletesebbenVeszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88)
Szám: 02/305-5/2012. Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei Önkormányzat
RészletesebbenT/9318/45. Az Országgyűlés. civil- és vallásügyi bizottságának. ajánlás a
T/9318/45. ORSZÁGGYÜLÉS HIVATAL A Érkezett : 2009 JuN 29. Az Országgyűlés Ifjúsági, szociális és családügyi bizottságának Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának Emberi jogi, kisebbségi, civil-
RészletesebbenEllátások visszautasításának szabályai
Ellátások visszautasításának szabályai Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Összeállította: Szűcsné dr. Dóczi Zsuzsanna betegjogi képviselő 2015. október 09. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001
RészletesebbenDecs Nagyközség képviselő-testületének 2013. december 17-én, 16-órakor megtartandó ülésére
Az előterjesztés száma: 219/2013. A rendelet tervezet elfogadásához minősített többség szükséges! Decs Nagyközség képviselő-testületének 2013. december 17-én, 16-órakor megtartandó ülésére Az önkormányzati
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3135/2015. (VII. 9.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.
2230 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3135/2015. (VII. 9.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő végzést: Az Alkotmánybíróság
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3153/2015. (VII. 24.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.
3153/2015. (VII. 24.) AB végzés 2397 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3153/2015. (VII. 24.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2012. május 17-i ülésére
Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 117/2012. ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2012. május 17-i ülésére Tárgy: Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata Képviselőtestületének
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-5213/2014. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-5213/2014. számú ügyben Előadó: dr. Kussinszky Anikó Az eljárás megindítása 2014 októberében több internetes hírportál számolt be arról, hogy a fővárosi Bajcsy-
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3130/2015. (VII. 9.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.
3130/2015. (VII. 9.) AB végzés 2201 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3130/2015. (VII. 9.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
RészletesebbenKincsesbánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2004. (IV. 29.) önkormányzati R E N D E L ET E. A gyermekek védelméről
Kincsesbánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2004. (IV. 29.) önkormányzati R E N D E L ET E A gyermekek védelméről (Egységes szerkezetben a 8/2005. (VI. 28.) Kt. rendelet*, a 4/2010. (II.
RészletesebbenBodorkós Ferenc polgármester. Bodorkós Ferenc polgármester Kissné Sághi Rita igazgatási előadó. Módosító rendelettervezet Előzetes hatásvizsgálati lap
Javaslat a szociális ellátásokról szóló 5/2015. (II.27.) önkormányzati rendelet módosítása Bodorkós Ferenc polgármester Bodorkós Ferenc polgármester Kissné Sághi Rita igazgatási előadó Módosító rendelettervezet
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3166/2016. (VII. 22.) AB VÉGZÉSE
2016. 17. szám 1003 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3166/2016. (VII. 22.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában dr. Czine Ágnes alkotmánybíró
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3002/2015. (I. 12.) AB HATÁROZATA. Az Alkotmány bíróság tanácsa alkotmány jogi panasz tárgyában meghozta a következő.
3002/2015. (I. 12.) AB határozat 1027 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3002/2015. (I. 12.) AB HATÁROZATA alkotmány jogi panasz elutasításáról Az Alkotmány bíróság tanácsa alkotmány jogi panasz tárgyában meghozta a
Részletesebben-------------------------------------------------------------------------------------------------
S a l g ó t a r j á n M e g y e i J o g ú V á r o s P o l g á r m e s t e r e ------------------------------------------------------------------------------------------------- Ikt.szám: 41.115/2009. Javaslat
RészletesebbenHivatkozási szám a TAB ülésén: 1. (T/13268) Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága. A bizottság kormánypárti tagjainak javaslata.
Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága Hivatkozási szám a TAB ülésén: 1. (T/13268) A bizottság kormánypárti tagjainak javaslata. Javaslat módosítási szándék megfogalmazásához a Törvényalkotási bizottság
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3114/2015. (VI. 23.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.
3114/2015. (VI. 23.) AB végzés 1987 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3114/2015. (VI. 23.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3097/2015. (V. 19.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.
1818 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3097/2015. (V. 19.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő végzést: Az Alkotmánybíróság
RészletesebbenVégrehajtás korlátozása iránti kérelem
Végrehajtás korlátozása iránti kérelem Alulírott adós előadom, hogy önálló bírósági végrehajtó előtt számon végrehajtás folyik velem szemben. A végrehajtást kérő: Álláspontom szerint a végrehajtást kérő
RészletesebbenZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2019 tavasz
ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2019 tavasz KÖTELEZŐ TANANYAG: Kocsis Miklós Petrétei József Tilk Péter: Alkotmánytani alapok. Kodifikátor Alapítvány, Pécs, 2015 Petrétei József: Magyarország
RészletesebbenAlsónémedi Önkormányzat évi gyermekvédelmi tevékenységérıl
ELİTERJESZTÉS Alsónémedi Önkormányzat 2010. évi gyermekvédelmi tevékenységérıl Tisztelt Képviselı-testület! A gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény ( továbbiakban
RészletesebbenVeszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.
Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu Szám: 02/65-7/2012. ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei Önkormányzat
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3264/2015. (XII. 22.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panaszok tárgyában meghozta a következő.
3104 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3264/2015. (XII. 22.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panaszok tárgyában meghozta a következő végzést: Az Alkotmánybíróság
Részletesebben1. A Bjt. szabályaiból következően a főszabály a rangsorban első helyet elért pályázó kinevezése (a rangsor elsődlegessége).
AZ ORSZÁGOS BÍRÓI TANÁCS 2013. JANUÁR 21-I ÜLÉSÉN HOZOTT HATÁROZATAI 2/2013. (I. 21.) OBT határozat az ügyek ésszerű időn belül való elbírálásának biztosítása érdekében az eljáró bíróság kijelöléséről
RészletesebbenBiharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete
Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény helyi végrehajtásáról I. Rész Biharkeresztes
RészletesebbenA BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN
A BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN 1998. július elsejétõl új egészségügyi törvény szabályozza a betegjogokat. Fõbb rendelkezései meghatározzák, milyen jogok illetnek meg minket a gyógykezelésünk
Részletesebbenbekezdésben foglaltakon túlmenően a kiterjed Gyvt. 4. (2)-(4) bekezdésében foglalt gyermekekre, személyekre is.
Szilvásvárad községi Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2008.(VI.25.) RENDELETE a gyermekvédelem helyi végrehajtási szabályairól (Egységes szerkezetbe foglalva a módosítására hozott 22/2008. (VIII.
RészletesebbenMagyar Köztársaság Alkotmánybírósága 1535 Budapest, Pf. 773. Tárgy: alkotmányjogi panasz. I. A tényállás leírása
Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága 1535 Budapest, Pf. 773. Tárgy: alkotmányjogi panasz Alulírott.. [név] (születési hely, idő:.., lakcím:..) alkotmányjogi panasszal fordulok a T. Alkotmánybírósághoz
RészletesebbenA szabálysértési elzárás problematikája fiatalkorúak vonatkozásában. Szerző: dr. Faix Nikoletta november 11.
A szabálysértési elzárás problematikája fiatalkorúak vonatkozásában Szerző: dr. Faix Nikoletta 2015. november 11. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS. a Képviselő-testület március 26-i ülésére
ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2014. március 26-i ülésére Tárgy: A Közterületek használatáról szóló rendelet módosítása Tisztelt Képviselő-testület! A közismertebb nevén filmtörvény (a Mozgóképről
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3240/2015. (XII. 8.) AB VÉGZÉSE
2946 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3240/2015. (XII. 8.) AB VÉGZÉSE bírói kezdeményezés visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa jogszabály alaptörvény-ellenességének, valamint nemzetközi szerződésbe ütközésének
Részletesebben1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA,
1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA, A BÜNTETŐ TÖRVÉNY VISSZAMENŐLEGES HATÁLYÁNAK SZABÁLYAI Btk. 2-4., 1/1999. Büntető jogegységi határozat A törvény hatálya arra a kérdésre ad választ, hogy mikor, hol és kivel
RészletesebbenSármellék Község Önkormányzata Képviselőtestületének
Sármellék Község Önkormányzata Képviselőtestületének 7/2004. /VI. 25./ RENDELETE a gyermekvédelem helyi rendszeréről Sármellék Önkormányzat Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3029/2018. (II. 6.) AB HATÁROZATA
2018. 4. szám 167 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3029/2018. (II. 6.) AB HATÁROZATA alkotmányjogi panasz elutasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában dr. Stumpf István alkotmánybíró különvéleményével
RészletesebbenA magzat életének védelme az új alkotmányban
HÁMORI ANTAL A magzat életének védelme az új alkotmányban 1967-ben született Komlón. Állam- és jogtudományi, valamint kánonjogi doktor, okl. levéltáros, etika- és hittanár. Egyetemi tanulmányait az ELTE
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3180/2015. (IX. 23.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.
3180/2015. (IX. 23.) AB végzés 2585 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3180/2015. (IX. 23.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
Részletesebben1. oldal, összesen: 5 oldal
1. oldal, összesen: 5 oldal Ügyszám: IV/00788/2014 Első irat érkezett: 2014.04.14 Az ügy tárgya: a Kúria Kvk.I.37.441/2014/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (politikai reklámfilm közlésének
RészletesebbenI. rész. Általános rendelkezések A rendelet célja. 1. A rendelet célja, hatálya
Karancsalja község Önkormányzata Képviselő testületének 11/2013. (VIII.27.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat által államháztartáson kívülre nyújtott támogatásokról Karancsalja község Önkormányzatának
RészletesebbenA GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYAIRÓL
IZSÓFALVA NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT 12/2006. (IX. 8.) RENDELETE A GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYAIRÓL (egységes szerkezetben Izsófalva Nagyközségi Önkormányzat 12/2006. (IX. 8.) sz. rendeletének módosításaival)
RészletesebbenLőrinci Város Önkormányzata Képviselőtestületének. 8/2006. (V. 25.) önkormányzati RENDELETE. A gyermekek védelméről. Rendelet-módosítási javaslat
Jelenlegi szabályozás Lőrinci Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2006. (V. 25.) önkormányzati RENDELETE A gyermekek védelméről Lőrinci Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban:
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3006/2015. (I. 12.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmány bíróság tanácsa alkotmány jogi panasz tárgyában meghozta a következő.
3006/2015. (I. 12.) AB végzés 1053 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3006/2015. (I. 12.) AB VÉGZÉSE alkotmány jogi panasz visszautasításáról Az Alkotmány bíróság tanácsa alkotmány jogi panasz tárgyában meghozta a következő
RészletesebbenAz Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság döntésének tájékoztató jelleggel közzétett, nem hivatalos szövege. A hivatalos közzétételre a Magyar Közlönyben, illetve az Alkotmánybíróság Határozatai című hivatalos lapban kerül
RészletesebbenHatályba lépés: január 20.
Vodafone Magyarország Zrt. LAKOSSÁGI ÁSZF MÓDOSÍTÁSAINAK LISTÁJA Hatályba lépés: 2017. január 20. Ezúton értesítjük a Tisztelt Előfizetőket a Lakossági Általános Szerződési Feltételek változásairól. I.
RészletesebbenSZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUM 3/2003. (XI. 6.) számú Kollégiumi ajánlása
SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUM 3/2003. (XI. 6.) számú Kollégiumi ajánlása I. Az adóhatóság által a felszámolási eljárásban érvényesített, az államháztartás valamely alrendszerét megillető követelések,
RészletesebbenTerhességmegszakítás. Dr. Timmermann Gábor
Terhességmegszakítás Dr. Timmermann Gábor Megszülettünk hirtelen Egyikünk se kérte Kérve kérünk szép jelen Meg ne büntess érte. (Devecseri Gábor) Terhességmegszakítás Művi vetélés = abortus arteficialis
RészletesebbenTájékoztatás a művészetoktatásban igénybe vehető díjkedvezményről
Tájékoztatás a művészetoktatásban igénybe vehető díjkedvezményről Kedves Szülők! Kedves Diákok! Az alábbiakban szeretnénk tájékoztatni Önöket arról, hogy az alapfokú művészetoktatásban a hatályos jogszabályok
RészletesebbenSIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 15/1995. /V. 25./ sz. RENDELETE
SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 15/1995. /V. 25./ sz. RENDELETE a bölcsődés-korú gyermeket nevelő családok szociális támogatásáról (Hatálytalan 2011. május 1-jétől, hatályon kívül helyezte a bölcsődés korú
RészletesebbenJEGYZŐKÖNYV - FELJEGYZÉS JELENLÉTI ÍV
SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK LAKÁSÉPÍTÉSI ÉS FENNTARTÁSI BIZOTTSÁGA 9700 Szombathely, Kossuth L. u. 1-3. JEGYZŐKÖNYV - FELJEGYZÉS Tárgy: Lakásépítési és Fenntartási Bizottság ülése Helyszín:
RészletesebbenT/9239. számú. törvényjavaslat. egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények módosításáról
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/9239. számú törvényjavaslat egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények módosításáról Előadó: Dr. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter Budapest, 2012. november 1 2012. törvény
RészletesebbenZIRC VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATAL JEGYZŐJE 8420 ZIRC, Március 15. tér 1. Pf.: 77 88/593-702 88/414-475 jegyzo@zirc.hu Észrevétel Koós Gábor képviselő A Zirc Városi Önkormányzat Polgármesteri
RészletesebbenJavaslat módosítási szándék megfogalmazásához a Törvényalkotási bizottság számára a nemzetközi magánjogról szóló T/ számú törvényjavaslathoz
Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága Hivatkozási szám a TAB ülésén: 1. (T/14237) A bizottság kormánypárti tagjainak javaslata. Javaslat módosítási szándék megfogalmazásához a Törvényalkotási bizottság
RészletesebbenROSSZHISZEMŰ VÉDJEGYBEJELENTÉSEK AZ ÚJABB TÜKRÉBEN
ROSSZHISZEMŰ VÉDJEGYBEJELENTÉSEK AZ ÚJABB HIVATALI ÉS BÍRÓSÁGI GYAKORLAT TÜKRÉBEN A felhők fölött mindig kék az ég?! (copyright: Generál) avagy a szellemi tulajdon jelene és jövője MIE konferencia, 2012.
RészletesebbenKISTARCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE
KISTARCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE 2143 Kistarcsa, Szabadság út 48. Telefon: (28)- 507-133 Fax: (28)-470-357 Nyílt ülésen tárgyalandó ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2017. október 25-i ülésére
RészletesebbenAlkotmányjog 1. Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel tavaszi szemeszter ELTE ÁJK február 16.
Alkotmányjog 1 Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel 2016-17. tavaszi szemeszter ELTE ÁJK 2017. február 16. A tantárgy Előadás Gyakorlat Vizsgakövetelmények Vizsgarendszer A tanszékről alkjog.elte.hu/
Részletesebben76/2008. (V. 29.) AB határozat. Indokolás
76/2008. (V. 29.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottságnak az országos népszavazás kitűzésére irányuló kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítése
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2013. december 12. napján tartandó ülésére
ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2013. december 12. napján tartandó ülésére Tisztelt Képviselő-testület! A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 2014. január 1.
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3041/2015. (II. 20.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.
1360 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3041/2015. (II. 20.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő végzést: Az Alkotmánybíróság
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ a június 5-i plenáris ülésnap főbb eseményeiről
ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA TÖRVÉNYHOZÁSI IGAZGATÓSÁG TÁJÉKOZTATÁSI ÉS MÓDSZERTANI OSZTÁLY 2018 TÁJÉKOZTATÓ a 2018. június 5-i plenáris ülésnap főbb eseményeiről Tartalomjegyzék Napirend előtti felszólalás...
RészletesebbenIromány száma: T/ Benyújtás dátuma: :24. Parlex azonosító: 8U1O7WHC0001
Iromány száma: T/17683. Benyújtás dátuma: 2017-10-05 09:24 Országgyűlési képviselő Parlex azonosító: 8U1O7WHC0001 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó:
RészletesebbenAz Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság döntésének tájékoztató jelleggel közzétett, nem hivatalos szövege. A hivatalos közzétételre a Magyar Közlönyben, illetve az Alkotmánybíróság Határozatai című hivatalos lapban kerül
RészletesebbenDEMECSER VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2013.(V.31.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELET
DEMECSER VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2013.(V.31.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELET Az üzletek éjszakai nyitva tartási rendjéről szóló 16/2012. (IX.19.) önkormányzati rendelet módosításáról Demecser
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3076/2015. (IV. 23.) AB VÉGZÉSE
3076/2015. (IV. 23.) AB végzés 1675 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3076/2015. (IV. 23.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panaszok tárgyában dr. Czine Ágnes
RészletesebbenELŐ TERJESZTÉS és elő zetes hatástanulmány a gyermekvédelem helyi szabályairól szóló önkormányzati rendelet
1. Napirend gyermekvédelmi rendelet - előterjesztés 1. Napirend ELŐ TERJESZTÉS és elő zetes hatástanulmány a gyermekvédelem helyi szabályairól szóló önkormányzati rendelet Tisztelt képviselő-testület!
RészletesebbenI. RÉSZ. I. fejezet. Általános rendelkezések. A rendelet célja 1..
Gyömrő Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2009.(V. 13.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól a 29/2013. (XII.19.) sz. rendelettel módosított, egységes szerkezetbe foglalt szövege
RészletesebbenA KÚRIA ÖNKORMÁNYZATI TANÁCSA. h a t á r o z a t o t :
KÚRIA Köf.5013/2012/7.szám A KÚRIA ÖNKORMÁNYZATI TANÁCSA A Kúria Önkormányzati Tanácsa a Dr. Bagosi Mária jogtanácsosa által képviselt Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal (4025 Debrecen, Piac utca 54.),
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3185/2015. (X. 7.) AB HATÁROZATA
3185/2015. (X. 7.) AB határozat 2617 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3185/2015. (X. 7.) AB HATÁROZATA alkotmányjogi panasz elutasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa jogszabály alaptörvény-ellenességének vizsgálatára
Részletesebben