KÉZIKÖNYV A RÉSZVÉTELI VÁROSMEGÚJÍTÁSRÓL GYAKORLATI ÚTMUTATÓ
|
|
- Mariska Kissné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 KÉZIKÖNYV A RÉSZVÉTELI VÁROSMEGÚJÍTÁSRÓL GYAKORLATI ÚTMUTATÓ Közösségfejlesztk Egyesülete Városmegújító Munkacsoport
2
3 Kézikönyvarészvételivárosmegújításról Gyakorlatiútmutató Akézikönyvet PéterfiFerencközösségfejleszt", PortschySzabolcsépítész, PörösBélaszociológusés SainMátyástájépítész írásaitésajánlásaitfelhasználvaírtaésszerkesztette BardócziSándortájépítészés GiczeyPéterközösségfejleszt" AVárosmegújítóMunkacsoporttagjai: Bardóczi Sándor tájépítész Giczey Péter közösségfejleszt" Kovács Edit közösségfejleszt" Lakatos Kinga közösségfejleszt" Peták Péter közösségfejleszt" Péterfi Ferenc közösségfejleszt" Polyák Levente városkutató, urbanista Portschy Szabolcs építész Pörös Béla szociológus Sain Mátyás tájépítész Szokolay Örs építész,településtervez"tarnaimáriaközösségfejleszt"tistyánlászlószociológus VargaMátéközösségfejleszt" Közösségfejleszt"kEgyesületeVárosmegújítóMunkacsoport# Budapest,Corvintér8. Tel/fax:+36#1#201# AVárosmegújítóMunkacsoportésaszakmaiprogrammunkájátaMagyarM$vel"dési Intézet,valamintaSZÖVETSÉGaKözösségiRészvételFejlesztéséértEgyesülettámogatta Közösségfejleszt"kEgyesületeVárosmegújítóMunkacsoport# oldal
4 Tartalomjegyzék Bevezetés Fogalmak Avárosfogalma Avárosmegújításfogalma Participációstervezés,vagyrészvételitervezés Avárosmegújításszerepl"i Szokásjogi,jogikörnyezet Atelepülésfejlesztéstársadalmasításáravonatkozószabályok AzÉtv,azOTÉKésatársadalmasítás Rendszerhibákatelepüléstervezésrészvételigyakorlatában Helyzetértékelés(ajelenlegirendszerkritikája) Atelepülésfejlesztésikoncepciókhibái AzIVSberobbanásaafejlesztéspolitikába Avárosrehabilitációkétrészreszakítása AzAntiszegregációsTervek(ASZT)készítésénekeddigitapasztalatai Szakpolitikaiajánlások Aszakpolitikaiajánlásokalapjátképez"megállapítások Avárosmegújítómunkacsoportajánlásai Avárosmegújításlépései Els"lépés:alakosságaktivizálása Másodiklépés:avárosfizikaiéstársadalmijellemz"inekfeltárása Harmadiklépés:együttm$ködésaszerepl"kkel Negyediklépés:aszerepekmegosztásaarésztvev"kközött Ötödiklépés:problémák,akadályok,konfliktusokleküzdése Hatodiklépés:flexibilitásmegteremtése Hetediklépés:szervezetikereteklefektetése Nyolcadiklépés:Szakemberekésszakért"kbevonásaarehabilitációba Kilencediklépés:Anyagiforrásokfelkutatása Tizediklépés:Folyamatosságbiztosítása Külföldijógyakorlatok,esettanulmányok UnionPointPark,OaklandFruitvale Egyetemi#közösségiegyüttm$ködésenalapulótervezésazUSAfels"oktatásában LakosságirészvételavárosmegújításbanAusztráliában ABigCitiesPolicyprogramHollandiában A SozialeStadt ProgramNémetországban AzEurópaiUnióURBANprogramja Városrész#megújításiprogramStockholm10külvárosában ABismarckésaSchalke NordnegyedekmegújításiprogramjaGelsenkirchenben SzociálisvárosrehabilitációsprogramHamburgLenzsiedlung#negyedében LyonPentesCroix#Roussekerületénekszociálisvárosrehabilitációsprogramja Hazaipéldák EsettanulmányaNyírpalotaTársaságközösségikezdeményezésér"l Magdolnanegyedszociálisváros#rehabilitációsprogram#részletek ÍgykészültabalatonbogláriIVS#Esettanulmány TelepfelújításiésfoglalkoztatásiprogramPécsegyikküls"kerületében Függelék Jogszabályok Továbbimagyarországiesettanulmányok Ajánlotton#linecikkek Javasoltirodalom Egyébhasznoslinkek Közösségfejleszt"kEgyesületeVárosmegújítóMunkacsoport# oldal
5 Kézikönyvarészvételivárosmegújításról#Gyakorlatiútmutató Bevezetés Bevezetés Úgy tapasztaljuk, hogy Magyarországon jelenleg a konkrét települési tervezési folyamatok gyakorlatában nincs érdemi és valóságos közösségi bevonás. Probléma, hogy igazi városmegújítás sem igen létezik; s"t, az ezt támogató pályázatok megjelenése ellenére valódi szociális városrehabilitációról sem beszélhetünk. Utóbbi ugyanis lehetetlen az érintettek megszólítása, megszólaltatása és valóságos aktivizálása nélkül. A városok megújításának tervezését legújabban meghatározó IVS(Integrált Városfejlesztési Stratégia) metodikájában az elvek szintjén kötelez"en megjelenik a partnerségi elv és az érdekcsoportokkalvalóegyeztetésszükségessége,ámezek bárkötelez"elemei denem kidolgozott részletei az err"l szóló kézikönyvnek. Az illetékes minisztérium 1 által kiadott városrehabilitációs kézikönyv sem útmutatást, sem forgatókönyvet nem ad a bevonás lehetséges módjaira, megelégszik a lakossági fórumokról származó jegyz"könyvek szerepeltetésével;nemadteret,skülönösennemkötelezettségetakoraibevonásnak. Nyilvánnemvéletlen,hogytöbbUniósdokumentumisazer"shelyipartnerséget,alakosság devalamennyiszerepl" számáraazátláthatóságbiztosításátszorgalmazza,ígyjóeséllyel csökkenthet"akorrupció,amelynekgyanújaer"teljesenfelmerültmáravárosrehabilitáció eddigimagyarországigyakorlatábanis. AzEUpályázatiforrásokútjánránk kényszerített partnerségielvekjóesélytkínáltakarra (elvben), hogy a városfejlesztést felváltsa egy sokkal szofisztikáltabb városmegújítás. Az elvek ígérete, azonban ma még csak ígéret, amelyet nekünk, a tervezési módszertanokat használóknak, felügyel"knek, kidolgozóknak kell a gyakorlati szintre átültetni, általános felfogássátenni,ésmeghonosítani. AzIVSkészítése amelyavárosmegújításifolyamatokatszabályozótervezésidokumentum stratégiai jelleg#, elvben sok érdekcsoportot együttesen megmozgató települési szint# terv, amelynek sikere különösen függ a szerepl"k közötti párbeszéd és együttm#ködés min"ségét"l. Hazánkban a települési tervezési folyamatokban, a városrehabilitációban a részvételi tervezést a közelmúltban számos közösség csak akkor tudta, és azt is többnyire csak utólag kikényszeríteni, ha már valamilyen konfliktus, érdeksérelem alakult ki egy fejlesztési elképzelés kapcsán. A különféle szint$ döntéshozatali folyamatok tervez"i nehezenhajlandóktudomásulvenni,hogyarészvételifolyamatokahagyományosnálsokkal több id"t és energiát igényelnek, az érintett közösség bevonását pedig már a stratégiák, koncepcióalkotásokfázisábanérdemesmegtenni.ahazaifejlesztésigyakorlatbanam$szaki (jobbesetbenezekmellettaközgazdasági)szemléleturalkodik,mígatársadalmi,környezeti érdekekésszempontokafejlesztésekel"készítésesoránrendszerintháttérbeszorulnak. A konfliktusok természetszer$ létezése miatt szükséges olyan, a döntéshozatalt segít" módszerek alkalmazása, amelyek segítenek integrálni a sokféle érintett néz"pontjait és szempontjait. A közösségi tervezés (részvétel) egy ilyen, a konfliktusok tisztázását, a párbeszédeter"sít"módszer.afejlesztésekésatervezésdemokratizálásaaz,amelyvégüla jobbmin"ség$döntésekenkeresztülaközösségjaváhozvezethet. 1ÖTM:2007;NFGM:2009
6 Kézikönyvarészvételivárosmegújításról#Gyakorlatiútmutató Bevezetés Avárosmegújítássorán,aközösségbevonásaésafolyamatbantörtén"részvételeel"segíti az állampolgárok felel"ssé válását, a közügyek iránti elkötelezettséget, a képességet azok befolyásolására mindezajólm$köd"demokráciaegyikalapfeltétele. Az elmúlt 20#25 évben Amerikában és Európában is kialakult a városrehabilitációnak, városmegújításnakegyvalódi,él"gyakorlata,sezekbenafolyamatokbanmáráltalánossáés kikerülhetetlenné vált a helyi közösségek bevonása, a különböz" szerepl"k (helyi és regionálishatóságok,üzletiszfára,civilszervezetekésmozgalmak)szorosegyüttm$ködése. Tisztában vagyunk azzal, hogy a Közép#Kelet#európai régiónak általában, de a városrehabilitáció területén is a Nyugat#európaitól eltér" sajátosságai vannak; de ez nem zárjaki,hogyazottanigyakorlatotésazitteniszükségleteketegymássalkapcsolatbahozzuk. A hazai helyzet tekintetében meggy"z"désünk, hogy a társadalmi szétesést el"idéz" folyamatok megállításával kapcsolatos cselekvéseknek, intézkedéseknek alapvet"en a települések szintjén kell megtörténni. A jól végiggondolt és kivitelezett szociális célú városrehabilitációs programok fontos szerepet játszhatnak a különböz" helyzet# társadalmi csoportok közötti közeledés el"segítésében, a városokon belül jelentkez" társadalmifeszültségekmérséklésében,atársadalmibékemeg"rzésében.különisfelhívjuk a figyelmet az érintett területeken a kisebbségi önkormányzatok és a helyi kisebbségi civil szervez"déseknemformális,hanemténylegesbevonásánakszükségességére. Afentihelyzetértékelésbenegyetértve,szakterülett"lfüggetlenülhasonlókövetkeztetésekre jutva hoztuk létre a Városmegújító Munkacsoportot azzal a célzattal, hogy összegezzük a jelenlegi településfejlesztési gyakorlattal szembeni szakmai kritikákat, módszertant mutassunk a településfejlesztés közösségi bevonáson alapuló lehet"ségeire és megfogalmazzuk szakmai ajánlásainkat annak érdekében, hogy a településfejlesztést új alapokra,avárosmegújításalapjairahelyezzük. A munkacsoportban hasonló elveket valló közösségfejleszt"k, szociológusok, építészek, tájépítészek, településtervez"k tették össze tudásukat, gyakorlati szakmai tapasztalatukat, amelyetebbenakézikönyvbentárunkaszélesnyilvánosság(lakosságicsoportok,civiler"k), illetve a döntéshozók (önkormányzati testületek, polgármesteri hivatalok dolgozói, és az országos folyamatot felügyel" f"hatóságok, minisztériumok szakemberei) elé. Abban a reményben, hogy azok a szakpolitikai anyagokat, jogszabályokat, eljárásrendeket, metodikákatjóiránybatudjákbefolyásolni. Közösségfejleszt"kEgyesületeVárosmegújítóMunkacsoport# oldal
7 Kézikönyvarészvételivárosmegújításról#Gyakorlatiútmutató 1.Fogalmak 1.Fogalmak 1.1.Avárosfogalma A város olyan társadalmi és történelmi képz"dmény, emberi közösségek által létrehozott térbeli csomósodás, amely a szerves fejl"dés$, a spontán és a tervezett beavatkozások keverékének eredményeként jött létre, és az egyéni (hatalmi) és közösségi potenciál, aktivitás következtében folyamatosan átalakul, mindez pedig az épített környezet mennyiségi és min"ségi jellemz"iben manifesztálódik. A várost # lakói alkotják. Nélkülük beszélni,intézkedni,tervezni,beavatkozniam$ködésébefelel"tlenésszakszer$tlendolog.a döntésekben nem a befektet"kkel, nem is a várospolitikusokkal, hanem els" helyen velük kellkalkulálni,megkérdezni,abbabevonni"ket.tehátavárosbanél"kavároshoztartoznak #"kaváros 1.2.Avárosmegújításfogalma A városmegújítás egy olyan folyamatos beavatkozási tevékenység, amely a városfejl"désben zajló spontán folyamatokon alapul, e folyamatok közül némelyekre ráer"sít, másokat ellensúlyoz, vagy kitérít. A városmegújítás célja, hogy az érintett közösségbevonásával amelyegyszerreforrásaéskedvezményezettjeetevékenységnek úgy módosítsa a városfejl"dési folyamatokat, hogy javuljon az érintettek társadalmi, pszichés és fizikai közérzete. A városmegújítás a nyilvánosságban zajló, a fenntarthatóságot(tartamosságot)célzófelel"sfolyamat. Avárosmegújításmairelevánscéljaazembernek,mintszocio#pszichoszomatikuslénynekaz érzetét javítani, a társadalmi integrációt, befogadást, elszigetelések feloldását er"síteni, az egymásért és a környezetükért is felel"sséget érz" és vállaló (széthullott) közösségeket újraépíteni, a hely identitását, a közösség helyhez köthet" identitását megtalálni és kibontani. A városmegújításnak lakóik megkérdezésével kell kezd"dnie, az " részvételük megteremtésénekkialakításával. 1.3.Participációstervezés,vagyrészvételitervezés Arészvételitervezésaközösségrészvételénéskoraibevonásánalapulómunkafolyamat:a tervezés megtervezése, illetve el"készítése, illetve a tervezés részeredményeinek folyamatosvisszacsatolása,alternatívákfeltérképezése,döntésekel"készítése,széleskör# kommunikációja és vitája, amely a konkrét tervezési folyamattal együtt zajlik, azzal szétválaszthatatlanulösszeforr. A közösségi részvétel azon különböz" eljárásokra vonatkozik, melyek lehet"vé teszik a közösség különböz" tagjainak, hogy aktív résztvev"i lehessenek a kijelölend" politikai irányvonalakrólszólóvitáknakvagynémelyesetekbenmaguknakadöntéshozataloknak.az eljárások megengedik a közösség tagjainak, hogy hallassák hangjukat, gyakorolják befolyásukat.(webler#tuler,2001)
8 Kézikönyvarészvételivárosmegújításról#Gyakorlatiútmutató 2.Szokásjogi,jogikörnyezet 1.4.Avárosmegújításszerepl"i Avárosmegújításszerepl"iazadottvárosvagyvárosrészválasztottképvisel"i,valaminta lakosság, a gazdasági szerepl"k (tulajdonosok, bérl"k, befektet"k), a használók érintett képvisel"i, illetve a megegyezést segít" küls" szerepl"k. Mivel a megújítás egy összetett folyamat hiszenafizikaiváltozásokmelletttöbbnyireazadotthelytársadalmiszövetének azújjáélesztése,m$köd"képességénekfejlesztéseiselengedhetetlen#,azegyikfontosküls" szerep éppen ennek a társadalmi#közösségi folyamatnak a megtervezése, meger"sítése, a helyiekkezdeményez"#éscselekv"képességénekafejlesztéseésbátorítása. A közösségfejleszt" olyan szakember, aki azokat a változásokat segíti, amelyeket a közösségek, az érintettek önmaguk határoznak el. A közösségfejlesztési folyamat egy településen a lakosság aktivizálásával kezd"dik, majd a problémák felismerésével és azok nyilvánossátételévelfolytatódik,melyneksoránmindtöbbenkapcsolódnakafolyamathoz, és eljutnak a közösségben megfogalmazódó feladatok felismeréséhez, tervezéséhez és közösségimegoldásához. Az érintettség feltárása a városmegújítási folyamat els", egyben egyik legfontosabb induló lépése. Az érintettek (stakeholders) azon személyek, illetve csoportok, akik/amelyek életmin"sége,életkörülményei,lehet"ségeiatervkövetkeztébenérzékelhet"enmegváltoznak. Érintettlehetegydöntéshozóis,ígyazátfedésekmiattnéhaszerepzavarokléphetnekfel.Ilyenkor az egyénnek ajánlatos a legtöbb résztvev" által definiált, elfogadott szerepkört felvállalni. A stakeholder kifejezést néhol egy#egy érdekcsoport képvisel"jeként is értelmezik. A participációs folyamatok teljessége, ugyanakkor hatékonysága érdekében ugyanis a különböz" csoportok a tervezésben,egyeztetésbenazáltalukmegbízottképvisel"könkeresztülvesznekrészt.ebbenaz esetbentalánzászlóviv"nekfordíthatnánk.(dömötör,2008) A változási folyamat szervezetté tételében sokféle szerep megjelenik, amelyeket el"fordul, hogy a közösségfejleszt", vagy alkalmi, küls" feladatként más szakember segít. Ilyenek például az érintettek megegyezését el"segít" ún. facilitátori és mediátor feladatok. A facilitátor tükörfordításban: megkönnyít",akiafolyamatokelindításátésm#ködését kezdeményez", segít" személy (latin: facilitas könny$ség, könnyedség). Feladatának lényege, hogy nem vezeti, csak a háttérb"l koordinálja, megkönnyíti a célcsoportok tevékenységét. A facilitátor feladatai többek közt: világos, egyértelm$ fogalmazás; kis# és nagycsoportos együttgondolkodás motiválása; vita kezdeményezése, levezetése (a beszélgetés mederben tartása, konfliktuskezelés), következtetések összefoglalása. A mediátor tükörfordításban: közvetít". A felek közt kialakult konfliktushelyzetek felszámolásával, feloldásával foglalkozó szakember. Leggyakrabban a bírósági esetek megel"zésére, elkerülésére alkalmazzák. (Dömötör, 2008) A szakért"k közé tartoznak a tervez" mérnökök, gazdasági szakért"k, társadalomkutatók is, akik meg tudják világítani egy$egy megoldási alternatíva térbeli, fizikai leképezésének különbségeit, gazdasági, társadalmi,környezetihatásaitajódöntéshozatalhoz. Avárosmegújítástehátsokszerepl"sfolyamat,amelyakkorérieltársadalmihasznosságának legfels" fokát, ha a megújítás szerepl"i közötti viszony bizalmi marad, a kommunikáció folyamatos és"szinte, a kompetenciák el"re rögzítettek, a folyamatokba beleszólást nyújt, és azokra rálátást enged. A városmegújítás feltételezi, hogy abban minden kisebbség és társadalmi csoport képviselve legyen, minden csoport érezze, hogy képes közrem$ködni a Közösségfejleszt"kEgyesületeVárosmegújítóMunkacsoport# oldal
9 Kézikönyvarészvételivárosmegújításról#Gyakorlatiútmutató 2.Szokásjogi,jogikörnyezet projektbenésprofitálnifogbel"le.arehabilitációtteháta lakossággalegyütt ésnemcsak a lakosságért kellmegvalósítani.afolyamatsoránahelyiközösséget#aminemazonosa lakónegyeddel, hiszen koherens szociális kapcsolatok meglétét feltételezi # különféle szerepkörökben mindvégig vonjuk be a projektbe. A helyi közösség bevonását segítheti a top#down (felülr"l szervezett) és bottom#up (alulról szervez"d") kezdeményezések összekapcsolása,valamintahelyiaktivistákbevonása. Közösségfejleszt"kEgyesületeVárosmegújítóMunkacsoport# oldal
10 Kézikönyvarészvételivárosmegújításról#Gyakorlatiútmutató 2.Szokásjogi,jogikörnyezet 2.Szokásjogi,jogikörnyezet A társadalmi részvétel számos alkotmányos jogon alapszik, mint például az információ terjesztésénekésmegismerésénekszabadsága.ehheztársulnéhánynemzetköziegyezmény, pl. az Aarhuis#i, amely rendelkezik a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésér"l, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történ" részvételér"l és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról. A területfejlesztéssel, területi tervekkel kapcsolatos különféle hazai törvények és kormányrendeletek biztosította nyilvánossági szintek egyébként megfelel"ek, csak azok id"beliségével és alkalmazásával, gyakorlati megvalósításávalvanbaj.ennekkövetkeztébenhatékonytalanokká,súlytalannáválnak,ígya társadalmirészvételilehet"ségeketagyakorlatbanakülönböz"szintekendöntésekethozók, azönkormányzatok,avállalatok,demagukazállampolgárokissokszorkiüresítik,formálissá teszik, vagy akár trükkökkel manipulálják. A jogszabályok meghatároznak bizonyos egyeztetésiéstájékoztatásikötelezettségeket,atúlszabályozástelkerülend"általánosságuk miatt azonban a tervezés szerepl"inek meglehet"sen nagy mozgásteret hagynak. A nyilvánosság és a részvétel szintje így nagymértékben függ a tervez"t"l, az el"írt helyben szokásosmódon lefolytatotttársadalmasításáltalábankevésérintettetérel. 2.1.Atelepülésfejlesztéstársadalmasításáravonatkozószabályok Ugyan a településfejlesztés alapvet" dokumentumainak a rendezési tipusú dokumentumoknál is képlékenyebbek a tartalmi követelményei és a jogszabályi rögzítettsége, ennél azonban sokkal er"sebb szempontnak viszonyul a fejlesztési forrás természete, amely az elmúlt évtizedben (és várhatóan még sokáig) az Európai Uniós fejlesztési forrásokról, és azok elosztásáról szól. Éppen ezért, a sokszor pusztán rendkívül túlbürokratizáltnakhatópályázatieljárások,amelyeknekegyiksarkallatosfeltételeazuniós jogrendnek, direktíváknak, elveknek a betartása, egyfajta magasabbb szint$ bevonásra kényszerítette a források potenciális felhasználóit, így a települési önkormányzatokat is. Sokkal nagyobb szerepe lett a kommunikációnak, az információközlésnek és valamilyen mértékbenalakosságibevonástiselmozdítottaakorábbiholtpontról. AzIntegráltVárosfejlesztésiStratégiatematikájánakmegjelenéseavárosfejlesztésterületén továbbcizelláltaezt,amiazonbannemjelentiaténylegesrészvételitervezésmegvalósítását alegtöbbesetben.mivelavárosfejlesztésipályázatokbanmáramárkötelez"elemnekszámít az IVS megléte, amelyenek viszont kötött tartalmi követelményei vannak, így a társadalmasításnakegyalapszintjétmégazokazönkormányzatokismegcélozzák,akikeddig ezt soha, azaz a helyben szokásos módon tették meg. Az IVS e tekintetben összhangot kívánteremteniazeurópaiunióbanrégótalétez"alapelv,aparterségmegteremtésével,így az IVS külön f" fejezetet szentel a partnerség kérdésének, amelyben részletesen ki kell fejtenie egy településnek, hogy milyen módon kerülnek kielégítésre egyrészt a társadalmi részvétellel, másrészt a szakpolitikák összehangolásával kapcsolatos alábbi alapvet" követelmények: Az IVS tartalmát képez" különböz" szakpolitikák tartalmának városi szint$ kialakítása,azazazágazativagytematikusfejlesztésiirányokkalkapcsolatoshelyzet
11 Kézikönyvarészvételivárosmegújításról#Gyakorlatiútmutató 2.Szokásjogi,jogikörnyezet és célok egyeztetése az ágazat helyi szerepl"ivel, az ágazati vagy tematikus célokbanközvetlenülérintettpartnerekkel Atematikuscélokterületialapúkoordinációja,aterületicélokkialakítása:aváros egészéreésavárosrészekrevonatkoztatottproblémákéscélokvalamintmegoldási javaslatokegyeztetéseazérintettlakossággal,vállalkozásokkal,civilszervezetekkel ésegyébmeghatározószerepl"kkel A stratégia végrehajtásába bevonható érdekeltek azonosítása, közrem$ködési, végrehajtási kapacitásaik, képességük felmérése, a végrehajtásba való bevonásuk el"késztése A tervezett fejlesztések által érintettek véleményének megismerése, ötleteik, javaslataik beépítése a beavatkozások elfogadottságának és hatásának javítása érdekében A partnerség építésének és a partnerekkel való párbeszéd színteréül szolgáló intézményeskeretek,alkalmazotteszközök. Más kérdés, hogy a település mennyire törekszik ténylegesen megismerni az érintettek valósvéleményétésmilyenmódszereketválasztabevonásra.ezekametodikákugyanisnem részei az egyébként máshol sokkal részletesebb utasításokat, vagy alternatív megoldási lehet"ségekettartalmazókézikönyvnek. 2.2.AzÉtv,azOTÉKésatársadalmasítás AtöbbszörmódosítottÉtv 2.kimondja,hogy"Azépítettkörnyezetalakításaésvédelmesorán a közérdek" intézkedéseket és döntéseket megel#z#en, illet#leg azok végrehajtása során biztosítanikellanyilvánosságotésaközösségiellen#rzéslehet#ségétazetörvénybenésmás jogszabályokban meghatározott módon. Gondoskodni kell az érdekelt természetes személyek,jogiszemélyekésjogiszemélyiségnélküliszervezetekmegfelel#tájékoztatásáról, éslehet#ségetkelladnirészükrevéleménynyilvánításraésjavaslattételre." Az Országos Településrendezési és Építésügyi Követelményekr"l (OTÉK) 3 szóló kormányrendelet pedig mellékletében közli a településrendezési tervek és a helyi építési szabályzat véleményezési eljárásában érdekelt államigazgatási szervek listáját, viszont szót sem ejt az Étv#ben megemlített egyéb érintettek körér"l, azaz érintett állampolgárokról, szervezetekr"l,érdekképviseletiszervekr"l. Éppenezértatelepülésrendezésitervegyeztetésekagyakorlatbannemfeltétlenülvezetnek jó eredményre. Mindezt a f"hatóság is érzékelte, és ennek hatására az akkor még létez" OLÉH 4 kiadott egy útmutatót a településrendezési tervek és a helyi építési szabályzat véleményezésieljárásához.(körmendy,2007).ebbenazútmutatóbanaf"osztályels"sorban abban jelöli meg a problémák forrását, hogy a tervkészítésr"l szóló információk gyakran sablonosak,illetvenemteljesenletisztult,hogymikorésmilyenesetbenmelyszervet,illetve szervezetetkellfelkeresniazadottproblémával.körmendyimreakkorif"osztályvezet"ezt írjaazútmutatóbevezet"jében: 2 Jelenleg:1997.éviLXXVIII.törvényazépítettkörnyezetalakításárólésvédelmér"l 3Jelenleg:253/1997.(XII.20.)kormányrendelet 4OrszágosLakás#ésÉpítésügyiHivatalTelepülésrendezésiF"osztály Közösségfejleszt"kEgyesületeVárosmegújítóMunkacsoport# oldal
12 Kézikönyvarészvételivárosmegújításról#Gyakorlatiútmutató 2.Szokásjogi,jogikörnyezet A helyi önkormányzatok településrendezési tevékenységének vizsgálata során szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a településrendezési eszközök érdekelt államigazgatási szervekkel történ# véleményezési eljárása nem kell#en eredményes. A kapott észrevételek gyakran semmitmondóak, nem nyújtanak megfelel# tájékoztatást a gondos, el#relátó tervezéshez.ennekokátazérdekeltállamigazgatásiszervekképvisel#iveltartottfórumokon szerzett tapasztalatok alapján többek között abban látjuk, hogy a polgármester sablonos, kevés információt tartalmazó levélben tájékoztatja az érdekelt államigazgatási szerveket arról, hogy milyen céllal és mely területre készül a rendezés. Gondot okozhat az is, hogy a tervkészítés különböz# szakaszaiban, illetve a megállapítás el#tt milyen formában és mely szervekbevonásávalfolyjékavéleményezésieljárás. Az útmutató mintalevelekkel, illetve az OTÉK mellékletében nevesített államigazgatási szervekaktualizáltlistájávalkívánjaabajtorvosolni,ámabajett"ljóvalmélyebbgyöker$. Igaz ugyan, hogy nehéz kiigazodni az azóta is változó államigazgatási szervek között kiigazodni, ám a problémának ez csak az egyik gyökere. A másik gyökere ugyanis nem itt, hanem a bevonás helyben szokásos módjában keresend", amelyet az Önkormányzati törvény és a Jogalkotásról szóló egyaránt kétharmados törvény kódol. A helyi önkormányzatokról szóló törvényben 5 és a jogalkotásról szóló törvényben 6 foglaltaknak megfelel"en ugyanis az önkormányzati SZMSZ$ben megállapított helyben szokásos módon történ" kihirdetés illetve írásos értesítés útján történ" módszer korlátlan, és egyben átláthatatlan manipulációs lehet"ségre ad módot a települési önkormányzatok döntéshozóinak a kérdés kezelésében, valamint rendszerint nem valósítja meg a korai bevonáslehet"ségétahazaigyakorlatban. 2.3.Rendszerhibákatelepüléstervezésrészvételigyakorlatában A településtervezés és általában a tervezés több, egymást követ", elvileg logikusan egymásra épül" szakaszból, lépésb"l áll. Az els" szakasz a helyzet feltérképezése, a problémák elemzése, ezt követi egy hosszú távú koncepció kidolgozása, amelynek fókuszában áll a jöv"kép, az elérni vágyott célállapot. Hogy ezt miként érhetjük el, arra különböz" programok készülhetnek, s a programok végrehajtását lehet aztán tovább konkretizálnikülönböz"szinteken.atervezésifolyamatnakcsakalegvégénjelennekmega mérnökitervek,amelyekatelepülésfizikaistruktúráinakkonkrétmegvalósításátszolgálják. Alapvet"hibaésmár#márrosszhiszem$megoldás,haalakosságotezenalegvégs"ponton vonják be az érintetteknek éppen a helyzetfeltárásban és a hosszú távú koncepció, a jöv"kép meghatározásában, a funkciók nevesítésében lehet kulcsszerepük, hiszen ezek azok a területek, ahol a laikusság és a szakértelem a leginkább összemosódik. Természetesen a tervezés valamennyi szakaszában meg lehet találni azokat az elemeket, amelyeket az érintettekkel közösen lehet meghatározni. Sajnos a jelenlegi gyakorlat egyik sarkalatos hibája az is, hogy az egyébként egymásból logikusan következ" tervezési szakaszok nem egymásra épülnek, vagyis ha például az átfogó koncepciótól függetlenül, esetlegazzalellentétesmódonvalósulnakmegfejlesztések,készülnekelépületek,közterek, közterületiberuházások,akkorenneknincskövetkezménye.maximumakorábbikoncepciót társadalmi kontrol nélkül igazítják hozzá egy#egy hirtelen, és ad#hoc módon végrehajtott 5Jelenleg:ahelyiönkormányzatokrólszóló1990.éviLXV.törvény8. (5)bek. 6Jelenleg:ajogalkotásrólszóló1987.éviXI.törvény42.. Közösségfejleszt"kEgyesületeVárosmegújítóMunkacsoport# oldal
13 Kézikönyvarészvételivárosmegújításról#Gyakorlatiútmutató 2.Szokásjogi,jogikörnyezet fejlesztéshez, a papír elbír mindet alapon. Éppen ezért a településfejlesztési koncepcióknak, városfejlesztési stratégiáknak ma Magyarországon gyakorlatilag nincs súlya, hiszen azt nem egy szilárd és széles körben szondázott, vitákon keresztül érlelt közmegegyezés,hanemegysz$kdöntéshozóivagytanácsadóicsoportérlelteki. Közösségfejleszt"kEgyesületeVárosmegújítóMunkacsoport# oldal
14 Kézikönyvarészvételivárosmegújításról#Gyakorlatiútmutató 3.Helyzetértékelés 3.Helyzetértékelés (ajelenlegirendszerkritikája) A települések fejlesztésével és rendezésével kapcsolatos jogi környezet keretjelleggel # jogszabályi kötelezettség szintjén # biztosítja a lakosság és a civil szervezetek bevonási lehet"ségét a döntési folyamatba. A probléma nem a megfogalmazott elvek hiányában, hanem annak gyakorlati alkalmazásában van. A korai bevonás a fejlesztési folyamatokba nem intézményesült, a lakosság és a civil szervez"dések, különböz" érdekcsoportok csak utólag, a koncepcionális döntések meghozatala után, vagy pedig már a konkrét kivitelezési fázisban értesülnek / szembesülnek egy#egy területi döntés eredményével, így pusztán egyetlen eszköz, a lakossági és civil tiltakozás áll rendelkezésükre véleményük érvényesítésére. Sok esetben az információ eltitkolását a közösségi érdek fölé helyezett egyéni gazdasági érdek, vagy pedig az a prekoncepcionált vagy jogos félelem váltja ki a döntéshozókból,amiazún.nimbyszindrómával 7 jellemezhet". 3.1.Atelepülésfejlesztésikoncepciókhibái A településfejlesztési elképzelések dönt"en a fizikai környezet megújítását célzó(általában túlzottan mérnökcentrikusan vagy gazdaságcentrikusan kidolgozott) beavatkozások, amelyeknektársadalmi,szociális,közösségi,környezetihatásaiel"renemfelmértek,éscsak nagyon ritkán szondázottak, monitorozottak. A településfejlesztési koncepcióknak máig nincsegységestartalmikövetelménye,metodikája:akészíttet"ágazatiszemléleteittükröz", a lakossági bevonás lehet"ségével nem, vagy csak nagyon korlátozott mértékben (kérd"ívezés, közvélemény kutatás) él" anyagok születnek rendkívül nagy min"ségi szórásban, sok esetben elrugaszkodva a valós problémáktól és feladatoktól, pusztán építészeti,városépítészetivagyközgazdaságielvekalapjánmegszerkesztve. Alapproblémaként jelentkezett/jelentkezik még hogy városi szinten szinte mindenütt er"sen jellemz" a folyamatok és döntések teljes átpolitizáltsága. Ez nem a policyt, azaz a szakpolitikaiszempontokatérinti,hanemazaktuál#éspártpolitikamegjelenését(politics)is. Gyakorlatilag a különféle pártközpontok, vagy helyi pártpolitikai érdekek (melyek sokszor valójában üzleti körök érdekei) helyi érdekérvényesítése torzítja így a közösségi érdekeket. Ebbenaközegbenalakosság,acivilszervezeteksajátelhatározásukbóltörtén"megjelenése és megszólalása többnyire zavaró tényez"; a felülr"l azaz hivatalosan kezdeményezett helyzetekbenpedigmegelégednekaformálislátszattervezéssel látszatbevonással. 7NotInMyBackyard,azaz neazénhátsóudvaromban.annakajelenségnekaleírásáraszületettmozaikszó, amely azt a gyakori esetet jellemzi ezzel, amikor a közösség egésze egy adott fejlesztést szükségesnek, társadalmilag hasznosnak tart, ám a helyszínt vitatja amikor az a saját tulajdonát, környezetét érinti, vagy negatívhatássalvanrá.
15 Kézikönyvarészvételivárosmegújításról#Gyakorlatiútmutató 3.Helyzetértékelés 3.2.AzIVSberobbanásaafejlesztéspolitikába A településfejlesztési koncepciókat kibontó(gyakorlatilag azokat részben felváltó) Integrált VárosfejlesztésiStratégia(IVS)azzalahelyzetiel"nnyelrendelkezett,hogykonkréttartalmi követelményeket (azaz egységes szerkezetet) rendelt a városfejlesztési irányok megfogalmazásához, és a korábbiaknál jóval nagyobb mértékben integrálta az eltér" szemlélet$ mérnöki, gazdasági és társadalomtudományi szakmák ágazati szempontjait. A megszületett IVS#ek azonban a valós (optimális) kidolgozási idejükhöz képest elégtelenül biztosítottid"kerethíjjánújbólátléptekakoraibevonásbanésazalulrólépítkezésbenrejl" lehet"ségeken és pusztán a melléjük rendelt városrehabilitációs pályázatok szükséges, gyorsanel"állítandómellékleteivédegradálódtak. Kimondható, hogy a lefektetett tartalmi követelmények tiszta, pontos teljesítése miatt tisztességesen IVS fél évnél(inkább egy évnél) kisebb id"szak alatt nem készíthet" el még kisvárosokesetébensem.ahivatalileterheltség,lassúságésatelepülésekadatellátottsága, adatbázisainak rendezetlensége ehhez éppúgy hozzájárult, mint ennek a nagyon bonyolult érdekmátrixnakazel"készítésiésegyeztetésiideje.viszontazazáltalánostapasztalat,hogy alegtöbbivs2#3hónapalattszületettmeg.azönkormányzatokazalulinformáltság,azivs által megkövetelt eljárásrendek és tartalmi követelmények ismerete nélkül rendre alulbecsülik a készítéshez szükséges id"t, pályázati határid"khöz képest lövik be a megbízásokat,ígyarohammunkateljesenáltalánosjelenséggévált.ennekpedigels"sorban a participatív megközelítésmód látja a kárát, hiszen a stratégiai elhatározások az id"prés miatt nem egyeztetettek, ez pedig kés"bb számos helyi politikai, #civil, és személyes konfliktusforrásáválesz.azeredetiésazazótaátdolgozottivskézikönyvsemútmutatást,se forgatókönyvetnemadazivskészítésoptimálisid"keretére,abevonáslehetségesmódjaira, a bíráló szervezetek sok esetben megelégszenek a lakossági fórumokról származó jegyz"könyvekszerepeltetésével,nemvizsgálvaazokvalóstartalmátéseredményeit. Az IVS készítés az átlagosan rendelkezésre álló 2#3 hónapos tervezési id"keretek közé szorítvaígynemazintegrációt,csakéskizárólagapályázatiforrásmegszerzésétszolgálják,a pályázati tartalom és célok pedig sok esetben nem szinkronizáltak a többségi igénnyel és elvárással,m$köd"képességükmegkérd"jelezhet".hosszútávonmindezelmérgesítiahelyi viszonyokat. Azok a települések, amelyek számára az IVS, vagy bármely más, a település jöv"jétbefolyásolótervnemjelentmást,csak kényszer$enkipipálandó papírgyártástegy anyagi értelemben sikeres pályázathoz, ismét keservesen csalatkoznak saját önkormányzatiságukban, vezet"ikben, eredményeikben a megvalósítás után. A fenti települési attit$d Magyaroszágon majdhogynem általánosnak mondható, egy végletesen rosszulfelfogottgyakorlatrésze,amelyb"lnagyonnehézkiutattalálni. 3.3.Avárosrehabilitációkétrészreszakítása AzIVS#ekmögérendeltAkcióterületiTervek,illetveavárosrehabilitációpályázatikiírásútján történ" "két részre szakítása" miatt élesen elkülönültek a városok körében óriási népszer$ségnek örvend" (látványos fizikai beavatkozásokat hozó) ún. funkciób"vít" városrehabilitációs törekvések, és a népszer$tlen, akkut és neuralgikus problémákat magukbanhordozó,sokévtizedestávlatbannemkezeltún,szociálisvárosrehabilitációk.bár utóbbi pályázati formával az erre vonatkozó irányelvek szerint kötelez" élniük azoknak a Közösségfejleszt"kEgyesületeVárosmegújítóMunkacsoport# oldal
16 Kézikönyvarészvételivárosmegújításról#Gyakorlatiútmutató 3.Helyzetértékelés megyei jogú városoknak és kerületeknek, amelyek funkciób"vít" városrehabilitációs pályázaton sikerrel vettek részt, az a szomorú tapasztalat, hogy alig van erre beadott pályázat a magyar rendszerben. Szociális városrehabilitációra ezen belül is olyan kisebb településekpályáztak(meglehet"senalacsonyszámban)amelyekkimaradtakafunkcionális városrehabilitácós pályázatokból, de ezek tartalma a legtöbb esetben nem haladta meg a szociálislakásépítést,vagyalakosságcseréveljáró(aproblémátexportáló)beavatkozásokat preferáló pályázati törekvéseket. Néhány szociális városrehabilitációs pályázatban szövegszer$enistettenérhet",hogytartalmábaninkábbfunkciób"vít"nektekinthet",csak másköntösbebújtatvaadtákelazt.avárosrehabilitációilymódonvalókétrészreszakítása azértiskárosnakbizonyult,mertavárosmegújításánakcsakegyüttkezelhet"ésegyüttis kezelend"funkcionális(fizikai)ésszociális(társadalmi)aspektusaitszétszakította. Az IVS alapú funkcióbvít és szociális városrehabilitációs projektek száma Magyarországon (2010. szi állapot az NFÜ honlapjának adatai alapján) Megyei jogú városok funkcióbvít fejlesztése (megnyert pályázat) Megyei jogú városok szociális városrehabilitációja (2. fordulóba kerültek száma) Kisebb települések és kerületek funkcióbvít városrehabilitációja (2. fordulóba kerültek száma) Kisebb települések és kerületek szociális városrehabilitációja (2. fordulóba került települések száma) Az NFÜ honlapján megtalálható adatok alapján egyetlen megyei jogú város sem pályázott még szociális városrehabilitációra, a kicsik közül is kevesen. Az egyetlen nagyvárosi projekt jelenleg a rendszerben (amire már osztottak is pénzt) a Magdolna#negyed szociális városrehabilitáció a budapesti VIII. kerületben. Az is tanulságos, hogy gyakorlatilag a Pécsi Európa Kulturális F"városa projektek és a Budapest Szíve projektjei nyelték el az eddig kiosztottvárosrehabilitációsforrások63%$átavárosrehabilitációilymódonvalókétrészre szakítása, és ezen belül is a nagyoknak és er"seknek való kedvezés egyenesen károsnak bizonyult. Nem teljesíti azt az uniós alapelvet, amely a területi egyenl"tlenségek mérsékléséreszánjaafejlesztésiforrásokat,aközösségipénzújraelosztását.ezentúlmen"en a szociális és a funkciób"vít" városrehabilitáció fogalmi bevezetése a város megújításának csak együtt kezelhet" és együtt is kezelend" funkcionális (fizikai) és szociális (társadalmi) aspektusaitafejlesztéspolitikábanszétszakította. 18 Közösségfejleszt"kEgyesületeVárosmegújítóMunkacsoport# oldal
17 Kézikönyvarészvételivárosmegújításról#Gyakorlatiútmutató 3.Helyzetértékelés Az IVS alapú funkcióbvít és szociális városrehabilitációs projektek megítélt támogatása Mrd Ft-ban magyar régiónként (2010. szi állapot az NFÜ honlapjának adatai alapján) 30 27, ,7 DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓ 5, DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ 4,2 ÉSZAK- MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ 3,6 KÖZÉP- DUNÁNTÚLI RÉGIÓ 6,2 1,9 KÖZÉP- MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ 4,2 0 NYUGAT- DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MJ városok funkcióbvítésére eddig megítélt támogatás (Mrd Ft) MJ városok szociális városrehabilitációjára kiemelt projektként eddig megítélt támogatás (Mrd Ft) Mindezek mellett problémát jelent az Új Magyarország Fejlesztési Tervre és a regionális operatív programokra épül" magyar pályázati rendszerben összesen két pályázat#típus (a funkciób"vít#városrehabilitációésaszociálisvárosrehabilitáció)követeltemegazivs#tésaz erre épül" akcióterületi tervek meglétét, az összes többi nem. Így viszont az IVS#ek dönt" többsége úgy készült, hogy a többi operatív programból levezetett pályázati lehet"ségre nemfókuszáltkell"mértékben,azaznemlettvalóban integrált.bárkilátásbavanhelyezve, hogyazivs#tajöv"bentöbbpályázatiforrásiskötelez"anyagáváteszik,azelkészültivs#ek szempontjából ez már kés", így kizárólag a frissen elfogadott (elvben 7 éves tervezési ciklusra szóló) IVS toldozgatása kezd"dhet meg. Mivel az IVS#t készít" szerepl"ket és a módosítás eljárásrendjeit országos jogszabály vagy NFÜ direktíva nem szabályozza, jóváhagyásához pedig csak képvisel"testületi határozat szükséges, így az IVS folyamatos, egyeztetés nélküli, szakmaiatlan módosítgatásaihoz elvileg egy sz$k döntéshozói rétegen kívülegyébszerepl"nemszükségeltetik. AzIVSkészítésmögülaforrások,azazakorábbistimulálótényez"kiskikopnak.2012#remár nincsenekallokálvaforrásokavárosközpontrehabilitációkra,azaz"akibújt,bújtalapon",aki eddignemkészítettivs#t,ésnempályáztamegveleamagavárosrehabilitációsprojektjét,az belátható id"n belül elesik ett"l a lehet"ségt"l. Pedig a városrehabilitációs folyamatok, különösenaszociálisvárosrehabilitációid"benelhúzódó,nemegyévenbelülkivitelezhet" valami. Nem csoda, ha ehhez, ilyen feltételek mellett, nem nyúlnak hozzá városok, vagy éppenezértsok,mindenel"remutatóeredménytnélkülöz"férc#m$születik#bevonásnélkül #szociálisrehabilitációcímén,amiéppenellentéteshatástváltkiazelvárthelyett). Közösségfejleszt"kEgyesületeVárosmegújítóMunkacsoport# oldal
18 Kézikönyvarészvételivárosmegújításról#Gyakorlatiútmutató 3.Helyzetértékelés 3.4.AzAntiszegregációsTervek(ASZT)készítésénekeddigitapasztalatai Magyarországon az IVS m$fajának bevezetése el"tti id"kig nem készültek olyan komplex városfejlesztési stratégiák, amelyek magukban foglalták volna a leszakadó városi lakóterületek sajátos problémáit, az ott él"k lakás#életkörülményeinek javítását célzó programokatésintézkedéseket.ittisérvényes,hogykevésidejevoltazönkormányzatoknak afelkészülésreésnemvoltigazánlehet"ségafelkészítésükresem.azeddigelkészítettivs# ek és ASZT#k azonban minden hibájuk ellenére már elégséges tapasztalatot adnak egy olyan hosszabb távra szóló kormányzati program el"készítéséhez, amely a városfejlesztés, városrehabilitáció vonatkozásában képes megalapozni a sajátos közép#kelet európai problémákraépül"(szociális)városrehabilitációhazaigyakorlatát. Az Európai Unió régebbi és új tagállamai között lényeges különbségek vannak a városi társadalmiproblémáktérbelimegjelenéseközött,eddigazeunemtudottigazánmitkezdeni az elmúlt években csatlakozott országokban tapasztalható települési, térségi szegregációs folyamatokkal, a térbeli#társadalmi kirekesztés különböz" megnyilvánulásaival. Az Európai Uniórégebbiországainakfejl"désébenegyreinkábbanagyvárosokésaköréjükszervez"d" gazdasági térségek szerepe válik meghatározóvá, az EU városfejlesztési politikájában is kiemelt szerepet kap a nagyvárosok és a nagyvárosi agglomerációk gazdasági versenyképességének er"sítése, az itt felhalmozódó szociális feszültségek mérséklése. Az európai városfejlesztési programokban a nagyvárosok és nagyvárosi agglomerációk dominanciája érvényesül és mintha háttérbe szorulnának a kis# és közepes városok és az azokat körülvev" térségek. Város#térség viszonyának kutatása is eddig többnyire a nagyvárositérségekvonatkozásábantörtént,azújeutagállamokbanugyanakkoratérségek helyzeténekalakulásábanakis#ésközépvárosokszerepeismeghatározó,különösenazokona területeken,aholnincsaközelbennagyobbváros.azamunka,amelyetazivs#eketkészít" magyarországi városok végeztek, hasznos lehet a városfejlesztés és a szociális városrehabilitáció közép#kelet európai gyakorlatának a kialakításában, végs" soron az Európai Uniónak a leszakadó lakóterületeken él"k helyzetének javítását célzó politikáinak módosításában,átértékelésében. Az elkészült tervek min"ségét jelent"s mértékben meghatározta az önkormányzatoknak a szegregációval kapcsolatos problémákhoz való hozzáállása, érzékenysége. Kevés olyan programkészült,amelyekb"lkiderülazafelismerés,hogyatelepülésekenbelüliszegregáció megoldása, mérséklése szerves része a városfejlesztési programoknak, a leszakadó lakóterületek és az ott él" csoportok jelent"s mértékben befolyásolhatják a települések fejl"dését, versenyképességét. Az önkormányzatok többsége az ASZT elkészítését olyan kötelez"feladatnaktekintette,amelynélkülnemfogadhatóelazivs,atervekbenjelzett problémákat, feladatokat igyekeztek általánosan és lehet"leg mindenféle elkötelezettség nélkül megfogalmazni. A szegregációval kapcsolatos problémákat alapvet"en romaügynek tekintették, feltételezve azt, hogy ha a településen nem élnének romák, akkor nem is lennénekszegregáltlakóterületek. A szociális városrehabilitáció nyugat#európai gyakorlatában alapvet"en fontos a helyi partnerség kialakítása, a különböz" helyzet$ csoportok közötti párbeszéd feltételeinek a megteremtése, az érintett lakóterületeken él"k bevonása a programok kialakításába és megvalósításába. Az antiszegregációs terveket készít" hazai városok többsége erre kevés figyelmet fordított, a leírt programok és intézkedések megvalósítását kizárólag saját Közösségfejleszt"kEgyesületeVárosmegújítóMunkacsoport# oldal
19 Kézikönyvarészvételivárosmegújításról#Gyakorlatiútmutató 3.Helyzetértékelés intézményeinekésnéhány,ahelyiszociális,oktatási,vagymunkaer"piaciszolgáltatásokban résztvev"civilszervezetbevonásávalképzelikel.azelkészülttervekbennemjelennekazoka konfliktusok, illetve a konfliktusok kezelésére vonatkozó javaslatok és intézkedések sem, amelyek a szegregátumokban és a szegregátumok közvetlen szomszédságában él"k között alakultak ki több magyarországi városban. A szociális célú városrehabilitácós programok célterületeinek meghatározásánál kiemelt figyelmet kellene fordítani azokra a vegyes összetétel$(szegényekésjobbmódbanél"k)lakóterületekre,aholleginkábbszükséglennea különböz" helyzet$ csoportok közötti közeledés el"segítésére, a kialakuló konfliktusok kezelésére,amegel"zésére. Az elkészült tervek többségéb"l hiányoztak a szegregátumok kialakulására vonatkozó leírások,nemlehetettmegtudniazt,hogykiklaknakott,honnankerültekoda,miótaélnek az adott területen, milyen átjárások vannak a helyi és városokon kivüli vidéki szegregátumok között. Ezek ismerete nélkül a szegregátumok felszámolását, az ott él"k helyzetétjavítócselekvésiprogramoksemvalósíthatókmeg. AzASZT#ktöbbségenemkapcsolódikaIVS#ekhez,igyplamunkahelyekszámánaknövelését célzó városi programok nem jelennek meg a szegregátumokban él" munkanélküliek helyzeténekjavításátcélzóelképzelésekközött,leginkábbaközmunkaprogramokjelentika munkába állítás f"bb eszközeit, ami hosszabb távon nyílván nem lehet megoldás. A városi szegregátumokban el"ket sok esetben jelent"s környezeti és környezet# egészségügyi problémák is sújtják. A környezet min"sége, a környezeti problémák és kockázatok,illetveazokfelszámolásánakszükségességenemjelenikmegsemazivs#ekben, sem az anti#szegregációs tervekben, az elkészült anyagokban még utalás sincs arra, hogy a tervezettlakásfelújítási,lakásépítésiprogramoknálmikéntlehetneérvényesíteniegyidej$leg aszociálisésalakásoküzemeltetésévelkapcsolatosgazdaságossági,energiahatékonyságiés környezet#egészségügyi szempontokat (pedig ilyen indikátor szerepel az integrált városfejleszésistratégiákelkészítéséhezkiadottkézikönyvbenis). A szociálisan és fizikailag leépült városi területek problémáinak kezeléséhez mindenféleképpen szükség van arra, hogy az EU$s források mellett hazai források is rendelkezésre álljanak. Számítani kell arra, hogy egy id" után az ilyencélra felhasználható európai támogatások csökkenni fognak, el"bb#utóbb Magyarországon is ki kell alakítani a városrehabilitációs programok finanszírozásának új modelljét, a helyi, regionális, kormányzatiésazunióstámogatásokvalamintamagánt"keközöttihatékonykoordinációt. Az EU#s támogatásokkal kapcsolatban továbbra is probléma, hogy az elmúlt id"szakban megtett módosítások ellenére az EU politikái és az alapvet"en az EU 15 tagállamainak problémáinak kezelésére kialakított támogatási rendszerek Közép#Kelet Európa új tagállamaiban nem minden esetben alkalmasak az ottani gondok megoldására. Míg az EU fejlettebbországaibanavárosokbanaszegregációfolyamataösszefüggabevándorlássalésa szuburbanizációval (és csak a városi agglomerációkat érinti), amely egyrészt kulturális sokkhoz, másrészt a hagyományos városközpontok hanyatlásához vezetett, addig Közép$ KeletEurópábanavárosigettókmellettatársadalmifeszültségeksokkalkoncentráltabban jelennek meg az elmaradott vidéki területeken is. A vidéki lakosság helyzete rendkívül kedvez"tlen az új tagállamokban, ahol a gazdasági átmenet feler"sítette a régiókon belüli egyenl"tlenségeket. Az új tagállamokban, ahol a városokba koncentrálódó bevándorlók miatti feszültségek kevésbé jellemz"ek, a társadalmi szegregáció és az esélyegyenl"ség Közösségfejleszt"kEgyesületeVárosmegújítóMunkacsoport# oldal
20 Kézikönyvarészvételivárosmegújításról#Gyakorlatiútmutató 3.Helyzetértékelés hiányaleginkábbavidékiterületekenjelentkezik.mígaszegénységalapvet"enazelégtelen jövedelemeredménye,aterületikirekesztésezentúlmutat,mivelaszegregálttelepüléseken és területeken él"k sok további lehet"ségt"l is elesnek: tanulási lehet"ségekt"l, az infrastruktúrához és szolgáltatásokhoz való hozzáférést"l. Az etnikai különbségek a bevándorlók városi gettókba tömörülése és a roma népesség er"teljes szegregációja az új tagállamokban azelmaradottterületekproblémáittovábbsúlyosbítják,mivelintegrációjuk sokkalnehezebb. Képekadebreceni TervezzBátran közösségitervezéstnépszer#sít"rendezvényr"l,2010. Közösségfejleszt"kEgyesületeVárosmegújítóMunkacsoport# oldal
Közösségi bevonás és lakossági részvétel a városmegújításban
Közösségi bevonás és lakossági részvétel a városmegújításban Szakmapolitikai ajánlások (A Közösségfejlesztők Egyesülete Városmegújítási Munkacsoportjának állásfoglalása és javaslatai) 1. A helyzet rövid
RészletesebbenKÉZIKÖNYV A RÉSZVÉTELI VÁROSMEGÚJÍTÁSRÓL GYAKORLATI ÚTMUTATÓ
KÉZIKÖNYV A RÉSZVÉTELI VÁROSMEGÚJÍTÁSRÓL GYAKORLATI ÚTMUTATÓ Közösségfejlesztők Egyesülete Városmegújító Munkacsoport Kézikönyv a részvételi városmegújításról Gyakorlati útmutató A kézikönyvet Péterfi
Részletesebben2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013
Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.
RészletesebbenA SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI, A TOVÁBBLÉPÉS LEHETSÉGES IRÁNYAI
A SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI, A TOVÁBBLÉPÉS LEHETSÉGES IRÁNYAI SZÉKESFEHÉRVÁR 2010.10.20 Somogyi Eszter: somogyi@mri.hu Gerőházi Éva: gerohazi@mri.hu Városkutatás kft. A SZOCIÁLIS
RészletesebbenVárosrehabilitációs tapasztalatok a Dél-Dunántúlon Béres Gábor
Városrehabilitációs tapasztalatok a Dél-Dunántúlon Béres Gábor tervező menedzser Pécs, 2010. november 18. A városrehabilitációs pályázatok jellemzői A városrehabilitációs kiírások a ROP-ok legkomplexebb
RészletesebbenAz EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016
Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért
RészletesebbenSzakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.
12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről
RészletesebbenVidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés
Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai
RészletesebbenAz integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre
Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján - 2014-2020 különös tekintettel az ITI eszközre A diák Nicholas Martyn, a DG Regio főigazgatóhelyettesének 2012. március
RészletesebbenDr. Szaló Péter Belügyminisztérium szakmai főtanácsadó. 53. Közgazdász Vándorgyűlés Miskolc Szeptember 4.
Dr. Szaló Péter Belügyminisztérium szakmai főtanácsadó 53. Közgazdász Vándorgyűlés Miskolc 2015. Szeptember 4. A Lipcsei Charta Az integrált városfejlesztés szorgalmazása A Toledói deklaráció Harc a városfejlesztés
RészletesebbenKÖZÖSSÉG ÁLTAL IRÁNYÍTOTT HELYI FEJLESZTÉS
KÖZÖSSÉG ÁLTAL IRÁNYÍTOTT HELYI FEJLESZTÉS HORVÁTH CSILLA OSZTÁLYVEZETŐ NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG STRATÉGIAI TERVEZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI
RészletesebbenRegionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés. Urbánné Malomsoki Mónika
Regionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés Urbánné Malomsoki Mónika Urbanne.Monika@gtk.szie.hu Település A társadalmi tér mesterségesen létrehozott, eltérő nagyságú alapegysége, amelyben a legfontosabb
RészletesebbenIktató szám: 25/2015. Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata ELŐTERJESZTÉS. a KÉPVISELŐTESTÜLET 2015. február 19-i ülésére
Iktató szám: 25/2015. Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2015. február 19-i ülésére Tárgy: Javaslat a településfejlesztéssel és településrendezéssel
RészletesebbenAz Ister-Granum Vállalkozási-Logisztikai Övezet. Ocskay Gyula CESCI 2013
Az Ister-Granum Vállalkozási-Logisztikai Övezet Ocskay Gyula CESCI 2013 1. A CESCI rövid bemutatása 2. Az integrált területi beruházások 2014 után 3. A vállalkozási-logisztikai övezet 1. A CESCI rövid
RészletesebbenELŐT E R J E S Z T É S. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2015. június 18-i ülésére
VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu Szám:02/182-8/2015. ELŐT E R J E S Z T É S a Veszprém Megyei
RészletesebbenHelyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban
Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi
Részletesebbendr. Szaló Péter 2014.11.28.
Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között
RészletesebbenÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN
ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés
RészletesebbenCivil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében
Civil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében Reflex Környezetvédő Egyesület A programot a Nemzeti Együttműködési Alap támogatta. A társadalmi részvétel előnyei több szakmai-társadalmi
RészletesebbenKÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság
KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, 2008. Március 20. Partnerség és fenntarthatóság Dr. Szegvári Péter c. egyetemi docens A regionális politika szakaszai
RészletesebbenIpari városok megújulása, városfejlesztési stratégia, köztérfejlesztés, átmeneti (alternatív) iparterület használat
IPARI VÁROS - IPARVÁROSOK ÉS VÁROSI IPARTERÜLETEK MEGÚJULÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI Borsod-Abaúj-Zemplén megye meghatározó ipari városainak példáján keresztül Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia,
RészletesebbenTerületi tervezés, programozás és monitoring
Területi tervezés, programozás és monitoring 8. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területi tervezés fogalma, jellemzıi Területi tervezés: a közösségi beavatkozás azon módja, amikor egy területrendszer
RészletesebbenINTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA KÉSZÍTÉSE A TERVEZŐ SZEMÉVEL. dr. Kukely György Terra Studió Kft.
INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA KÉSZÍTÉSE A TERVEZŐ SZEMÉVEL dr. Kukely György Terra Studió Kft. MOTIVÁCIÓ MOTIVÁCIÓ KONCEPCIÓ? TÖBB INVESZTÍCIÓ? TÖBB, JOBB VÁROSI FUNKCIÓ? ANTISZEGREGÁCIÓ? FUNKCIÓBŐVÍTŐ
RészletesebbenVárosrehabilitációs törekvések Pécs-Keleten
Városrehabilitációs törekvések Pécs-Keleten Dr. Kovács Katalin Pécs MJV Polgármesteri Hivatala Természeti és Emberi Erőforrás Referatúra I. célcsoport: Mélyszegénységben élők és romák I. célcsoport: Mélyszegénységben
RészletesebbenTelepülés Regionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés
Település Regionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés Urbánné Malomsoki Mónika Urbanne.Monika@gtk.szie.hu A társadalmi tér mesterségesen létrehozott, eltérő nagyságú alapegysége, amelyben a legfontosabb
RészletesebbenKistérségeink helyzete az EU küszöbén
Kistérségeink helyzete az EU küszöbén Faluvégi Albert statisztikai tanácsadó A kistérségeké a jöv A Magyar Statisztikai Társaság Területi Statisztikai Szakosztályának konferenciája Budapest, 2004. június
RészletesebbenRegionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés. Urbánné Malomsoki Mónika
Regionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés Urbánné Malomsoki Mónika Urbanne.Monika@gtk.szie.hu Település A társadalmi tér mesterségesen létrehozott, eltérő nagyságú alapegysége, amelyben a legfontosabb
RészletesebbenSZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM
SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM Preambulum Az aláíró felek fontos feladatnak tartják a Szécsényi kistérség társadalmi-gazdasági fejlődésének támogatását a humánerőforrás fejlesztésével és a
RészletesebbenBodrogközben város születik hagyományok a jövő tükrében. Cigánd Város településfejlesztési stratégia és akcióterv (2007).
CIGÁND VÁROS VÁROSKÖZPONTJÁNAK KOMPLEX REHABILITÁCIÓJA DEÁK ATTILA Terület és településfejlesztési szakértő PÁLYÁZATI ÉS PROJEKTIRODA KFT. Előzmények 2007-20102010 Bodrogközben város születik hagyományok
RészletesebbenA területfejlesztés intézményrendszere
A területfejlesztés intézményrendszere 10. elıadás Regionális politika egyetemi tanár Törvény a területfejlesztésrıl és rendezésrıl (1996. XXI: tv. (III.20.)) Alapelvek és feladatok Alapelv: felkészülni
RészletesebbenA Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze
A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban
RészletesebbenPécs Megyei Jogú Város Önkormányzata./2009. ( ) rendelete a fenntartásában mköd közoktatási intézmények adatszolgáltatásának teljesítésérl
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata./2009. ( ) rendelete a fenntartásában mköd közoktatási intézmények adatszolgáltatásának teljesítésérl Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgylése a közoktatásról
RészletesebbenKépzés megnevezése: Közösségfejlesztő
Képzés megnevezése: Közösségfejlesztő Program-akkreditációs lajstromszám: PL-7296 Időtartam: 120 óra Célcsoport: (1) A kormányzati szektor (önkormányzatok), ill. szakosodott intézményeinek (művelődési,
RészletesebbenA foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében
A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Kisvárda, 2017. január 23. Szabó István a megyei közgyűlés alelnöke Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Fejlesztési feladatok
RészletesebbenStruktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002
Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002 A program a Holland Külügyminisztérium MATRA programjának finanszírozásában és a Pest Megyei Önkormányzat koordinálása mellett
RészletesebbenSzeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája
Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott Fenntartható integrált
RészletesebbenKözművelődés a településfejlesztésben
Közművelődés a településfejlesztésben Közművelődés és településfejlesztés szakmai fórum Kunszállás, 2017. október 18 A közművelődési ek Közművelődési alapszolgáltatások A helyi közművelődési tevékenység
RészletesebbenA szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel
A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük
RészletesebbenHogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium
Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi
RészletesebbenA Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk
A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása
RészletesebbenAZ IPARI PARKOK EGYESÜLET szolgáltatási és támogatási rendszere
AZ IPARI PARKOK EGYESÜLET szolgáltatási és támogatási rendszere (Az IPE 1997. és 1999. évi rendes közgyléseinek állásfoglalásai szerint) 1. A szolgáltatási és támogatási rendszer továbbfejlesztésének indokoltsága
RészletesebbenA VÁROSRENDEZÉS HANYATLÁSA ÉS
A VÁROSRENDEZÉS HANYATLÁSA ÉS Egy várostervező morgolódásai Aczél Gábor DLA 2016. 07. 06. MOTTÓ Edgar Degas: Könnyű annak festeni, aki nem tud festeni A VÁROSRENDEZÉS ELHELYEZKEDÉSE AZ URBANISZTIKÁN BELÜL
RészletesebbenFenntartható városi mobilitási tervek A módszertan alkalmazási lehetőségei
Fenntartható városi mobilitási tervek A módszertan alkalmazási lehetőségei EMH konferencia, Kecskemét, 2012.05.24. Gertheis Antal Városkutatás Kft. A prezentáció a Rupprecht Consult anyagainak felhasználásával
RészletesebbenÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA
ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA Előadás címe: Településfejlesztés a gyakorlatban Előadó neve:
RészletesebbenJogszabályi háttér bemutatása Devecseri Járás
Jogszabályi háttér bemutatása Devecseri Járás Nemzetközi jogi kitekintés Az egyes nemzetállamok közötti kapcsolatok rendezését a nemzetközi egyezmények, nemzetközi szerződések szolgálják, melyek az államok
Részletesebbenas uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető
2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott
RészletesebbenSzovátai Ajánlás. Az RMDSZ és a romániai magyar ifjúsági szervezetek közötti kapcsolat a rendszerváltás után több keretben, többféle formában alakult.
Szovátai Ajánlás Az RMDSZ és a romániai magyar ifjúsági szervezetek közötti kapcsolat a rendszerváltás után több keretben, többféle formában alakult. Az ifjúsági mozgalom, az ifjúsági szervezetek spektruma
RészletesebbenA Víz Keretirányelv végrehajtása
WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási
RészletesebbenIntegrált Városfejlesztési Stratégia kiindulás
Integrált Városfejlesztési Stratégia kiindulás Az európai uniós városfejlesztési források megszerzésének eszköze, feltétele a pályázatok értékelésének alapja, a szociális- városrehabilitációs pályázatok
RészletesebbenMinségfejlesztési szolgáltatások a felsoktatásban. Felsoktatási minségtérkép
Minségfejlesztési szolgáltatások a felsoktatásban Felsoktatási minségtérkép 8. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2012. április 26-27., Gödöll Hegyi-Halmos Nóra ELTE PPK OFI Felsoktatási
RészletesebbenNAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BUDAPEST, 2014. szeptember 9. NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA, INTEGRÁLT
RészletesebbenA társadalmi részvétel rendhagyó formái NYÍLT KORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS
A társadalmi részvétel rendhagyó formái NYÍLT KORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS Az Együttműködésről Mi is az az OGP? A Nyílt Kormányzati Együttműködés (Open Government Partnership - OGP) egy önkéntes részvételen
RészletesebbenÚtmutató a városok integrált városrehabilitációs programokkal kapcsolatos KSH adatkéréséhez
Útmutató a városok integrált városrehabilitációs programokkal kapcsolatos KSH adatkéréséhez (Az integrált városfejlesztési stratégia elkészítéséhez és a szociális típusú városrehabilitációs programok akcióterületi
Részletesebbenletfejlesztés III. Gyakorlat Tennivalók
Település- és s területfejleszt letfejlesztés III. Gyakorlat Célfa Tennivalók (Jövőkép, Prioritások, Intézked zkedések) 2008-2009 2009 őszi félévf Gyakorlatvezető: Mátyás Izolda matyas.izolda@kti.szie.hu
RészletesebbenVárosfejlesztési Osztály. Feladat- és hatásköri jegyzék
Budapest Főváros XIV. Kerület Zuglói Polgármesteri Hivatal 1145 Budapest, Pétervárad utca 2. Budapest Főváros XIV. Kerület Zuglói Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési Osztály Feladat- és hatásköri jegyzék
RészletesebbenElmaradott vidéki térségek fejlesztése
Elmaradott vidéki térségek fejlesztése Varga Péter 2010. november 12. Tokaj Kik és miért akarják fejleszteni az elmaradott térségeket? Mert ott élı emberek életkörülményeik javítása érdekében fejleszteni
RészletesebbenNONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE
NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE (PL.3346) Érdekvédelem, érdekegyeztetés az Európai Unióban és Magyarországon I. Rácz-Káté Mónika CIMET - a civil világ fűszere TÁMOP 5.5.3-09/1-2009-0013
RészletesebbenA KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON
A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni
RészletesebbenAz Észak-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal Állami Főépítészhez 2009. évben benyújtott ÉAOP és TIOP pályázatokkal kapcsolatos észrevételek
Az Észak-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal Állami Főépítészhez 2009. évben benyújtott ÉAOP és TIOP pályázatokkal kapcsolatos észrevételek I. PLANNET Konferencia 2010. január 22. - Nyíregyháza
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S
IKTATÓSZÁM: 26-26/77-1/2017. TÁRGY: A HELYI IDENTITÁS ÉS KOHÉZIÓ ERŐSÍTÉSE PÉCS VÁROSÁBAN CÍMŰ PÁLYÁZAT BENYÚJTÁSÁNAK JÓVÁHAGYÁSA (TOP-6.9.2-16) MELLÉKLET: 2 DB E L Ő T E R J E S Z T É S PÉCS MEGYEI JOGÚ
RészletesebbenIpari Parkok Egyesület 2003.évi közhasznú jelentése
Ipari Parkok Egyesület 2003.évi közhasznú jelentése 1.sz. melléklet: számviteli beszámoló 2.sz. melléklet: költségvetési felhasználás elszámolása 3.sz. melléklet: vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás
RészletesebbenKözösségi művelődés Közösségfejlesztés Magyarországon konferencia
Közösségi művelődés Közösségfejlesztés Magyarországon konferencia A közösségi tervezés lehetőségei a helyi társadalom- és gazdaságfejlesztésben Vázlat Ditzendy Károly Arisztid 1. Közösségi fejlesztés,
RészletesebbenTELEPÜLÉSRENDEZÉS ÉS ÉGHAJLAT
TELEPÜLÉSRENDEZÉS ÉS ÉGHAJLAT TARTALOM: A településrendezés fogalma, célja és jogi háttere A magyar települési tervrendszer A településszerkezeti terv A településszerkezet és az éghajlati problémák A szabályozási
RészletesebbenDuna Stratégia és az európai területi együttműködési színterek
Duna Stratégia és az európai területi együttműködési színterek Szabó Tamás főiskolai tanársegéd, Zsigmond Király Főiskola, Budapest Budapest, 2009. december 4. A magyar EU elnökség és az európai területpolitika
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S
E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2014. november 27.-i ülésére Tárgy: Zirc városfejlesztési stratégiai programja, árajánlat bekérése Előadó: Horváth László gazdasági
Részletesebben39/ (VIII.11.) Dabas Város Önkormányzati Rendelete a városfejlesztési és városrehabilitációhoz kapcsolódó feladatokról
39/ 2009. (VIII.11.) Dabas Város Önkormányzati Rendelete a városfejlesztési és városrehabilitációhoz kapcsolódó feladatokról Dabas Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Testület) a komplex
Részletesebben19./ E L Ő T E R J E S Z T É S. a 2015. november 25-ei képviselő-testületi ülésre. Pénzügyi, Gazdasági, Városfejlesztési és Ügyrendi Bizottság
Jánossomorja Város Önkormányzata Polgármesterétől 19./ E L Ő T E R J E S Z T É S a 2015. november 25-ei képviselő-testületi ülésre Tárgy: Előterjesztő: Megtárgyalta: Partnerségi egyeztetés szabályainak
RészletesebbenFıutca Program tapasztalatai a Közép-magyarországi régióban. Dr. Gordos Tamás Programiroda vezetı
Fıutca Program tapasztalatai a Közép-magyarországi régióban Dr. Gordos Tamás Programiroda vezetı A nemzetközi példa: Main Street mozgalom A sikeres beavatkozás kulcsa: hatpontos megközelítés a szervezés
RészletesebbenSZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 30/933-5414
SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA FŐÉPÍTÉSZ 6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 30/933-5414 Témafelelős: Wittek Krisztina főépítész Iktatószám: Tárgy: Melléklet: E-7997/2014.
RészletesebbenDél-Dunántúli Operatív Program végrehajtásának eredményei és tapasztalatai
Dél-Dunántúli Operatív Program végrehajtásának eredményei és tapasztalatai Erdőért-2006 konferencia Siklós, 2014. január 9. Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Nkft. Dr. Sitányi László ügyvezető
RészletesebbenEURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája
EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi
RészletesebbenSZERVEZETI ÉS MKÖDÉSI
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MKÖDÉSI MINSÉGFEJLESZTÉSI SZABÁLYZAT PROGRAM A MINSÉGBIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZAT 8. MELLÉKLETE I. RÉSZ AZ EGYETEM SZERVEZETE ÉS MKÖDÉSI RENDJE SOPRON 2009 Változatszám:
RészletesebbenRef # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok
Ref # 1 Kapacitásépítő támogatási program az 5 950 000 USD 212 088 USD fő / önkormányzat ok Az 5.000 USD támogatással indított Kapacitásépítő támogatási program célja a demokrácia és civil társadalom eszményeinek
RészletesebbenProposal for a. A Bizottság COM(2012) 496 javaslatának módosításaaz EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 12.3.2013 COM(2013) 146 final 2011/0276 (COD) Proposal for a A Bizottság COM(2012) 496 javaslatának módosításaaz EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Közös Stratégiai
RészletesebbenKOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT
INTEGRÁLT FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az Európai Bizottság 2011 októberében elfogadta a 2014 és 2020 közötti kohéziós politikára vonatkozó jogalkotási javaslatokat
RészletesebbenIntegrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020
Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Gecse Gergely Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Közlekedési Infrastruktúra Főosztály 2013. november 14. Integrált Közlekedésfejlesztés
Részletesebben8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON FAX:
SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERE ÉS JEGYZŐJE 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 E L Ő T E R J E S Z T É S Siófok Város Képviselőtestületének 2017. márciusi ülésére
RészletesebbenDÖNTÉSTÁMOGATÓ TERÜLETI MODELLEZÉS A GYAKORLATBAN
DÖNTÉSTÁMOGATÓ TERÜLETI MODELLEZÉS A GYAKORLATBAN http://www.interreg-danube.eu/approved-projects/attractive-danube 26.09.2018 A projekt a Duna Transznacionális Programból, az Európai RegionálisFejlesztési
RészletesebbenTARTALOM. Ábrajegyzék Táblázatok jegyzéke Bevezetés I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE
TARTALOM Ábrajegyzék... 11 Táblázatok jegyzéke... 15 Bevezetés... 21 I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE 1. A régió általános bemutatása... 31 1.1. A soknemzetiség régió... 33 1.2. A gazdaság
RészletesebbenBér Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5./2017 (VI. 29.) önkormányzati rendelete a településfejlesztéssel, településrendezéssel és
Bér Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5./2017 (VI. 29.) önkormányzati rendelete a településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés
RészletesebbenBudapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata
Budapest Főváros I. Kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 61/2016. ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2016. március 24-i ülésére Tárgy: Előterjesztő: Készítette: Budapest, I. ker. KÖZÉPSŐ-FERENCVÁROS
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S
E L Ő T E R J E S Z T É S 14/2017(I.26.) számú előterjesztés Budakalász Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2017. január 26-i rendes ülésére Tárgy: Javaslat a településképi arculati kézikönyv elkészítésének
RészletesebbenÚjpest Káposztásmegyer lakótelep KÉSZ rövid összefoglalójáról szóló tájékoztatás (településrendezési szabályozási koncepció kivonat)
Újpest Káposztásmegyer lakótelep KÉSZ rövid összefoglalójáról szóló tájékoztatás (településrendezési szabályozási koncepció kivonat) A vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a Káposztásmegyeri városrész
RészletesebbenKÖKÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK ÉVI 2. MÓDOSÍTÁSA TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁSBAN
KÖKÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2016. ÉVI 2. MÓDOSÍTÁSA TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁSBAN V É L E M É N Y E Z É S I D O K U M E N T Á C I Ó KÖKÉNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA MEGBÍZÁSÁBÓL KÉSZÍTETTE: KÖKÉNY
RészletesebbenKözlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében ) Kovács-Nagy Rita
Közlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében 2014 2020) Kovács-Nagy Rita Balatonföldvár 2013. május 15. 2007-2013 időszak általános végrehajtási tapasztalatai Az operatív
RészletesebbenTÁRSADALMI BEFOGADÁS A TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁSOKBAN MAGYARORSZÁGON KISS JULIANNA PRIMECZ HENRIETT TOARNICZKY ANDREA
EFOP-3.6.2-16-2017-00007 "Az intelligens, fenntartható és inkluzív társadalom fejlesztésének aspektusai: társadalmi, technológiai, innovációs hálózatok a foglalkoztatásban és a digitális gazdaságban TÁRSADALMI
RészletesebbenKézikönyv a részvételi városmegújításról Gyakorlati útmutató
Kézikönyv a részvételi városmegújításról Gyakorlati útmutató Közösségfejlesztők Egyesülete Városmegújító Munkacsoport Kézikönyv a részvételi városmegújításról Gyakorlati útmutató Szerkesztette: Giczey
RészletesebbenKOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT
INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében
RészletesebbenA településrendezés és eszközei
A településrendezés és eszközei A., Általános dolgok I. A legfontosabb jogszabályok 1. 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről (ÉTV) 2. 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet
RészletesebbenSzékesfehérvár MJV Önkormányzat Közgyűlése 431/2013. (VIII.16.) számú határozatának. melléklete
Székesfehérvár MJV Önkormányzat Közgyűlése 431/2013. (VIII.16.) számú határozatának melléklete TELEPÜLÉSRENDEZÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ PARTNERSÉGI EGYEZTETÉS SZABÁLYAI Jelen szabályzat Székesfehérvár Megyei Jogú
RészletesebbenSmart City Tudásbázis
Smart City Tudásbázis Projektpartner: Vezető partner és további projektpartnerek: TINA VIENNA (Vezető partner) Esetleg Bécs város kollégái és üzlettársai a kiválasztott tématerületeken Potenciális projektpartnerek
RészletesebbenFelhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban
Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire
RészletesebbenKecskemét Megyei Jogú Város Közgylésének Jogi, Ügyrendi és Bnmegelzési Bizottsága. Iktsz.: 37.348-7/2007. ELTERJESZTÉS. 2007. június 28-i ülésére
Kecskemét Megyei Jogú Város Közgylésének Jogi, Ügyrendi és Bnmegelzési Bizottsága Iktsz.: 37.348-7/2007. ELTERJESZTÉS Kecskemét Megyei Jogú Város Közgylésének 2007. június 28-i ülésére Tárgy: A93/2007.(III.8.)
RészletesebbenHERNÁDCÉCE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 6/2017.(VIII. 26.) önkormányzati rendelete
HERNÁDCÉCE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 6/2017.(VIII. 26.) önkormányzati rendelete a településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés
RészletesebbenXIV. ÉVFOLYAM 15. SZÁM AUGUSZTUS SZENTGOTTHÁRD VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK ÉRTESÍTŐJE SZÁM T A R T A L O M OLDAL ÖNKORMÁNYZATI RENDELETEK:
1 SZENTGOTTHÁRD VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK ÉRTESÍTŐJE SZÁM T A R T A L O M OLDAL ÖNKORMÁNYZATI RENDELETEK: 21/2017. (VIII. 31.) Önkormányzati rendelet 2. a településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép-érvényesítéssel
RészletesebbenEgység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal
23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK 1.1. A MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ CÉLJAC A STAKEHOLDER (ÉRINTETT) ÉS A STAKEHOLDER ELEMZÉS FOGALMA A STAKEHOLDER (ÉRINTE
Stakeholder (érintett ) elemzés Egyszer gyszerűsített sített módszertani i útmutató tató Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Polgármesteri Hivatala részére 2010-01-29 TARTALOMJEGYZÉK 1.1.
RészletesebbenNMI IKSZT Program Szolgáltatási modellek
NMI IKSZT Program Szolgáltatási modellek Közösségfejlesztés Közösségfejlesztési folyamatok generálása, folyamatkövetése TÁMOP-3.2.3/B-12/1 Építő közösségek Korszerű, többfunkciós közművelődési fejlesztéseket
Részletesebben1. A rendelet hatálya 1.
Pápa Város Önkormányzata Képviselőtestületének 10/2018. (II.15.) önkormányzati rendelete a településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés
RészletesebbenVÁRPALOTA VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA PÁLYÁZATOK LIKVIDITÁSI TERVE MINTA 2.A.3.
VÁRPALOTA VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA PÁLYÁZATOK LIKVIDITÁSI TERVE MINTA 2.A.3. Szakmai háttéranyag a,,várpalota Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése című pályázathoz Jóváhagyta Máténé Dr. Ignácz
Részletesebben