KÉZIKÖNYV A RÉSZVÉTELI VÁROSMEGÚJÍTÁSRÓL GYAKORLATI ÚTMUTATÓ

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KÉZIKÖNYV A RÉSZVÉTELI VÁROSMEGÚJÍTÁSRÓL GYAKORLATI ÚTMUTATÓ"

Átírás

1 KÉZIKÖNYV A RÉSZVÉTELI VÁROSMEGÚJÍTÁSRÓL GYAKORLATI ÚTMUTATÓ Közösségfejlesztk Egyesülete Városmegújító Munkacsoport

2

3 Kézikönyvarészvételivárosmegújításról Gyakorlatiútmutató Akézikönyvet PéterfiFerencközösségfejleszt", PortschySzabolcsépítész, PörösBélaszociológusés SainMátyástájépítész írásaitésajánlásaitfelhasználvaírtaésszerkesztette BardócziSándortájépítészés GiczeyPéterközösségfejleszt" AVárosmegújítóMunkacsoporttagjai: Bardóczi Sándor tájépítész Giczey Péter közösségfejleszt" Kovács Edit közösségfejleszt" Lakatos Kinga közösségfejleszt" Peták Péter közösségfejleszt" Péterfi Ferenc közösségfejleszt" Polyák Levente városkutató, urbanista Portschy Szabolcs építész Pörös Béla szociológus Sain Mátyás tájépítész Szokolay Örs építész,településtervez"tarnaimáriaközösségfejleszt"tistyánlászlószociológus VargaMátéközösségfejleszt" Közösségfejleszt"kEgyesületeVárosmegújítóMunkacsoport# Budapest,Corvintér8. Tel/fax:+36#1#201#5728 AVárosmegújítóMunkacsoportésaszakmaiprogrammunkájátaMagyarM$vel"dési Intézet,valamintaSZÖVETSÉGaKözösségiRészvételFejlesztéséértEgyesülettámogatta Közösségfejleszt"kEgyesületeVárosmegújítóMunkacsoport# oldal

4 Tartalomjegyzék Bevezetés Fogalmak Avárosfogalma Avárosmegújításfogalma Participációstervezés,vagyrészvételitervezés Avárosmegújításszerepl"i Szokásjogi,jogikörnyezet Atelepülésfejlesztéstársadalmasításáravonatkozószabályok AzÉtv,azOTÉKésatársadalmasítás Rendszerhibákatelepüléstervezésrészvételigyakorlatában Helyzetértékelés(ajelenlegirendszerkritikája) Atelepülésfejlesztésikoncepciókhibái AzIVSberobbanásaafejlesztéspolitikába Avárosrehabilitációkétrészreszakítása AzAntiszegregációsTervek(ASZT)készítésénekeddigitapasztalatai Szakpolitikaiajánlások Aszakpolitikaiajánlásokalapjátképez"megállapítások Avárosmegújítómunkacsoportajánlásai Avárosmegújításlépései Els"lépés:alakosságaktivizálása Másodiklépés:avárosfizikaiéstársadalmijellemz"inekfeltárása Harmadiklépés:együttm$ködésaszerepl"kkel Negyediklépés:aszerepekmegosztásaarésztvev"kközött Ötödiklépés:problémák,akadályok,konfliktusokleküzdése Hatodiklépés:flexibilitásmegteremtése Hetediklépés:szervezetikereteklefektetése Nyolcadiklépés:Szakemberekésszakért"kbevonásaarehabilitációba Kilencediklépés:Anyagiforrásokfelkutatása Tizediklépés:Folyamatosságbiztosítása Külföldijógyakorlatok,esettanulmányok UnionPointPark,OaklandFruitvale Egyetemi#közösségiegyüttm$ködésenalapulótervezésazUSAfels"oktatásában LakosságirészvételavárosmegújításbanAusztráliában ABigCitiesPolicyprogramHollandiában A SozialeStadt ProgramNémetországban AzEurópaiUnióURBANprogramja Városrész#megújításiprogramStockholm10külvárosában ABismarckésaSchalke NordnegyedekmegújításiprogramjaGelsenkirchenben SzociálisvárosrehabilitációsprogramHamburgLenzsiedlung#negyedében LyonPentesCroix#Roussekerületénekszociálisvárosrehabilitációsprogramja Hazaipéldák EsettanulmányaNyírpalotaTársaságközösségikezdeményezésér"l Magdolnanegyedszociálisváros#rehabilitációsprogram#részletek ÍgykészültabalatonbogláriIVS#Esettanulmány TelepfelújításiésfoglalkoztatásiprogramPécsegyikküls"kerületében Függelék Jogszabályok Továbbimagyarországiesettanulmányok Ajánlotton#linecikkek Javasoltirodalom Egyébhasznoslinkek Közösségfejleszt"kEgyesületeVárosmegújítóMunkacsoport# oldal

5 Kézikönyvarészvételivárosmegújításról#Gyakorlatiútmutató Bevezetés Bevezetés Úgy tapasztaljuk, hogy Magyarországon jelenleg a konkrét települési tervezési folyamatok gyakorlatában nincs érdemi és valóságos közösségi bevonás. Probléma, hogy igazi városmegújítás sem igen létezik; s"t, az ezt támogató pályázatok megjelenése ellenére valódi szociális városrehabilitációról sem beszélhetünk. Utóbbi ugyanis lehetetlen az érintettek megszólítása, megszólaltatása és valóságos aktivizálása nélkül. A városok megújításának tervezését legújabban meghatározó IVS(Integrált Városfejlesztési Stratégia) metodikájában az elvek szintjén kötelez"en megjelenik a partnerségi elv és az érdekcsoportokkalvalóegyeztetésszükségessége,ámezek bárkötelez"elemei denem kidolgozott részletei az err"l szóló kézikönyvnek. Az illetékes minisztérium 1 által kiadott városrehabilitációs kézikönyv sem útmutatást, sem forgatókönyvet nem ad a bevonás lehetséges módjaira, megelégszik a lakossági fórumokról származó jegyz"könyvek szerepeltetésével;nemadteret,skülönösennemkötelezettségetakoraibevonásnak. Nyilvánnemvéletlen,hogytöbbUniósdokumentumisazer"shelyipartnerséget,alakosság devalamennyiszerepl" számáraazátláthatóságbiztosításátszorgalmazza,ígyjóeséllyel csökkenthet"akorrupció,amelynekgyanújaer"teljesenfelmerültmáravárosrehabilitáció eddigimagyarországigyakorlatábanis. AzEUpályázatiforrásokútjánránk kényszerített partnerségielvekjóesélytkínáltakarra (elvben), hogy a városfejlesztést felváltsa egy sokkal szofisztikáltabb városmegújítás. Az elvek ígérete, azonban ma még csak ígéret, amelyet nekünk, a tervezési módszertanokat használóknak, felügyel"knek, kidolgozóknak kell a gyakorlati szintre átültetni, általános felfogássátenni,ésmeghonosítani. AzIVSkészítése amelyavárosmegújításifolyamatokatszabályozótervezésidokumentum stratégiai jelleg#, elvben sok érdekcsoportot együttesen megmozgató települési szint# terv, amelynek sikere különösen függ a szerepl"k közötti párbeszéd és együttm#ködés min"ségét"l. Hazánkban a települési tervezési folyamatokban, a városrehabilitációban a részvételi tervezést a közelmúltban számos közösség csak akkor tudta, és azt is többnyire csak utólag kikényszeríteni, ha már valamilyen konfliktus, érdeksérelem alakult ki egy fejlesztési elképzelés kapcsán. A különféle szint$ döntéshozatali folyamatok tervez"i nehezenhajlandóktudomásulvenni,hogyarészvételifolyamatokahagyományosnálsokkal több id"t és energiát igényelnek, az érintett közösség bevonását pedig már a stratégiák, koncepcióalkotásokfázisábanérdemesmegtenni.ahazaifejlesztésigyakorlatbanam$szaki (jobbesetbenezekmellettaközgazdasági)szemléleturalkodik,mígatársadalmi,környezeti érdekekésszempontokafejlesztésekel"készítésesoránrendszerintháttérbeszorulnak. A konfliktusok természetszer$ létezése miatt szükséges olyan, a döntéshozatalt segít" módszerek alkalmazása, amelyek segítenek integrálni a sokféle érintett néz"pontjait és szempontjait. A közösségi tervezés (részvétel) egy ilyen, a konfliktusok tisztázását, a párbeszédeter"sít"módszer.afejlesztésekésatervezésdemokratizálásaaz,amelyvégüla jobbmin"ség$döntésekenkeresztülaközösségjaváhozvezethet. 1ÖTM:2007;NFGM:2009

6 Kézikönyvarészvételivárosmegújításról#Gyakorlatiútmutató Bevezetés Avárosmegújítássorán,aközösségbevonásaésafolyamatbantörtén"részvételeel"segíti az állampolgárok felel"ssé válását, a közügyek iránti elkötelezettséget, a képességet azok befolyásolására mindezajólm$köd"demokráciaegyikalapfeltétele. Az elmúlt 20#25 évben Amerikában és Európában is kialakult a városrehabilitációnak, városmegújításnakegyvalódi,él"gyakorlata,sezekbenafolyamatokbanmáráltalánossáés kikerülhetetlenné vált a helyi közösségek bevonása, a különböz" szerepl"k (helyi és regionálishatóságok,üzletiszfára,civilszervezetekésmozgalmak)szorosegyüttm$ködése. Tisztában vagyunk azzal, hogy a Közép#Kelet#európai régiónak általában, de a városrehabilitáció területén is a Nyugat#európaitól eltér" sajátosságai vannak; de ez nem zárjaki,hogyazottanigyakorlatotésazitteniszükségleteketegymássalkapcsolatbahozzuk. A hazai helyzet tekintetében meggy"z"désünk, hogy a társadalmi szétesést el"idéz" folyamatok megállításával kapcsolatos cselekvéseknek, intézkedéseknek alapvet"en a települések szintjén kell megtörténni. A jól végiggondolt és kivitelezett szociális célú városrehabilitációs programok fontos szerepet játszhatnak a különböz" helyzet# társadalmi csoportok közötti közeledés el"segítésében, a városokon belül jelentkez" társadalmifeszültségekmérséklésében,atársadalmibékemeg"rzésében.különisfelhívjuk a figyelmet az érintett területeken a kisebbségi önkormányzatok és a helyi kisebbségi civil szervez"déseknemformális,hanemténylegesbevonásánakszükségességére. Afentihelyzetértékelésbenegyetértve,szakterülett"lfüggetlenülhasonlókövetkeztetésekre jutva hoztuk létre a Városmegújító Munkacsoportot azzal a célzattal, hogy összegezzük a jelenlegi településfejlesztési gyakorlattal szembeni szakmai kritikákat, módszertant mutassunk a településfejlesztés közösségi bevonáson alapuló lehet"ségeire és megfogalmazzuk szakmai ajánlásainkat annak érdekében, hogy a településfejlesztést új alapokra,avárosmegújításalapjairahelyezzük. A munkacsoportban hasonló elveket valló közösségfejleszt"k, szociológusok, építészek, tájépítészek, településtervez"k tették össze tudásukat, gyakorlati szakmai tapasztalatukat, amelyetebbenakézikönyvbentárunkaszélesnyilvánosság(lakosságicsoportok,civiler"k), illetve a döntéshozók (önkormányzati testületek, polgármesteri hivatalok dolgozói, és az országos folyamatot felügyel" f"hatóságok, minisztériumok szakemberei) elé. Abban a reményben, hogy azok a szakpolitikai anyagokat, jogszabályokat, eljárásrendeket, metodikákatjóiránybatudjákbefolyásolni. Közösségfejleszt"kEgyesületeVárosmegújítóMunkacsoport# oldal

7 Kézikönyvarészvételivárosmegújításról#Gyakorlatiútmutató 1.Fogalmak 1.Fogalmak 1.1.Avárosfogalma A város olyan társadalmi és történelmi képz"dmény, emberi közösségek által létrehozott térbeli csomósodás, amely a szerves fejl"dés$, a spontán és a tervezett beavatkozások keverékének eredményeként jött létre, és az egyéni (hatalmi) és közösségi potenciál, aktivitás következtében folyamatosan átalakul, mindez pedig az épített környezet mennyiségi és min"ségi jellemz"iben manifesztálódik. A várost # lakói alkotják. Nélkülük beszélni,intézkedni,tervezni,beavatkozniam$ködésébefelel"tlenésszakszer$tlendolog.a döntésekben nem a befektet"kkel, nem is a várospolitikusokkal, hanem els" helyen velük kellkalkulálni,megkérdezni,abbabevonni"ket.tehátavárosbanél"kavároshoztartoznak #"kaváros 1.2.Avárosmegújításfogalma A városmegújítás egy olyan folyamatos beavatkozási tevékenység, amely a városfejl"désben zajló spontán folyamatokon alapul, e folyamatok közül némelyekre ráer"sít, másokat ellensúlyoz, vagy kitérít. A városmegújítás célja, hogy az érintett közösségbevonásával amelyegyszerreforrásaéskedvezményezettjeetevékenységnek úgy módosítsa a városfejl"dési folyamatokat, hogy javuljon az érintettek társadalmi, pszichés és fizikai közérzete. A városmegújítás a nyilvánosságban zajló, a fenntarthatóságot(tartamosságot)célzófelel"sfolyamat. Avárosmegújításmairelevánscéljaazembernek,mintszocio#pszichoszomatikuslénynekaz érzetét javítani, a társadalmi integrációt, befogadást, elszigetelések feloldását er"síteni, az egymásért és a környezetükért is felel"sséget érz" és vállaló (széthullott) közösségeket újraépíteni, a hely identitását, a közösség helyhez köthet" identitását megtalálni és kibontani. A városmegújításnak lakóik megkérdezésével kell kezd"dnie, az " részvételük megteremtésénekkialakításával. 1.3.Participációstervezés,vagyrészvételitervezés Arészvételitervezésaközösségrészvételénéskoraibevonásánalapulómunkafolyamat:a tervezés megtervezése, illetve el"készítése, illetve a tervezés részeredményeinek folyamatosvisszacsatolása,alternatívákfeltérképezése,döntésekel"készítése,széleskör# kommunikációja és vitája, amely a konkrét tervezési folyamattal együtt zajlik, azzal szétválaszthatatlanulösszeforr. A közösségi részvétel azon különböz" eljárásokra vonatkozik, melyek lehet"vé teszik a közösség különböz" tagjainak, hogy aktív résztvev"i lehessenek a kijelölend" politikai irányvonalakrólszólóvitáknakvagynémelyesetekbenmaguknakadöntéshozataloknak.az eljárások megengedik a közösség tagjainak, hogy hallassák hangjukat, gyakorolják befolyásukat.(webler#tuler,2001)

8 Kézikönyvarészvételivárosmegújításról#Gyakorlatiútmutató 2.Szokásjogi,jogikörnyezet 1.4.Avárosmegújításszerepl"i Avárosmegújításszerepl"iazadottvárosvagyvárosrészválasztottképvisel"i,valaminta lakosság, a gazdasági szerepl"k (tulajdonosok, bérl"k, befektet"k), a használók érintett képvisel"i, illetve a megegyezést segít" küls" szerepl"k. Mivel a megújítás egy összetett folyamat hiszenafizikaiváltozásokmelletttöbbnyireazadotthelytársadalmiszövetének azújjáélesztése,m$köd"képességénekfejlesztéseiselengedhetetlen#,azegyikfontosküls" szerep éppen ennek a társadalmi#közösségi folyamatnak a megtervezése, meger"sítése, a helyiekkezdeményez"#éscselekv"képességénekafejlesztéseésbátorítása. A közösségfejleszt" olyan szakember, aki azokat a változásokat segíti, amelyeket a közösségek, az érintettek önmaguk határoznak el. A közösségfejlesztési folyamat egy településen a lakosság aktivizálásával kezd"dik, majd a problémák felismerésével és azok nyilvánossátételévelfolytatódik,melyneksoránmindtöbbenkapcsolódnakafolyamathoz, és eljutnak a közösségben megfogalmazódó feladatok felismeréséhez, tervezéséhez és közösségimegoldásához. Az érintettség feltárása a városmegújítási folyamat els", egyben egyik legfontosabb induló lépése. Az érintettek (stakeholders) azon személyek, illetve csoportok, akik/amelyek életmin"sége,életkörülményei,lehet"ségeiatervkövetkeztébenérzékelhet"enmegváltoznak. Érintettlehetegydöntéshozóis,ígyazátfedésekmiattnéhaszerepzavarokléphetnekfel.Ilyenkor az egyénnek ajánlatos a legtöbb résztvev" által definiált, elfogadott szerepkört felvállalni. A stakeholder kifejezést néhol egy#egy érdekcsoport képvisel"jeként is értelmezik. A participációs folyamatok teljessége, ugyanakkor hatékonysága érdekében ugyanis a különböz" csoportok a tervezésben,egyeztetésbenazáltalukmegbízottképvisel"könkeresztülvesznekrészt.ebbenaz esetbentalánzászlóviv"nekfordíthatnánk.(dömötör,2008) A változási folyamat szervezetté tételében sokféle szerep megjelenik, amelyeket el"fordul, hogy a közösségfejleszt", vagy alkalmi, küls" feladatként más szakember segít. Ilyenek például az érintettek megegyezését el"segít" ún. facilitátori és mediátor feladatok. A facilitátor tükörfordításban: megkönnyít",akiafolyamatokelindításátésm#ködését kezdeményez", segít" személy (latin: facilitas könny$ség, könnyedség). Feladatának lényege, hogy nem vezeti, csak a háttérb"l koordinálja, megkönnyíti a célcsoportok tevékenységét. A facilitátor feladatai többek közt: világos, egyértelm$ fogalmazás; kis# és nagycsoportos együttgondolkodás motiválása; vita kezdeményezése, levezetése (a beszélgetés mederben tartása, konfliktuskezelés), következtetések összefoglalása. A mediátor tükörfordításban: közvetít". A felek közt kialakult konfliktushelyzetek felszámolásával, feloldásával foglalkozó szakember. Leggyakrabban a bírósági esetek megel"zésére, elkerülésére alkalmazzák. (Dömötör, 2008) A szakért"k közé tartoznak a tervez" mérnökök, gazdasági szakért"k, társadalomkutatók is, akik meg tudják világítani egy$egy megoldási alternatíva térbeli, fizikai leképezésének különbségeit, gazdasági, társadalmi,környezetihatásaitajódöntéshozatalhoz. Avárosmegújítástehátsokszerepl"sfolyamat,amelyakkorérieltársadalmihasznosságának legfels" fokát, ha a megújítás szerepl"i közötti viszony bizalmi marad, a kommunikáció folyamatos és"szinte, a kompetenciák el"re rögzítettek, a folyamatokba beleszólást nyújt, és azokra rálátást enged. A városmegújítás feltételezi, hogy abban minden kisebbség és társadalmi csoport képviselve legyen, minden csoport érezze, hogy képes közrem$ködni a Közösségfejleszt"kEgyesületeVárosmegújítóMunkacsoport# oldal

9 Kézikönyvarészvételivárosmegújításról#Gyakorlatiútmutató 2.Szokásjogi,jogikörnyezet projektbenésprofitálnifogbel"le.arehabilitációtteháta lakossággalegyütt ésnemcsak a lakosságért kellmegvalósítani.afolyamatsoránahelyiközösséget#aminemazonosa lakónegyeddel, hiszen koherens szociális kapcsolatok meglétét feltételezi # különféle szerepkörökben mindvégig vonjuk be a projektbe. A helyi közösség bevonását segítheti a top#down (felülr"l szervezett) és bottom#up (alulról szervez"d") kezdeményezések összekapcsolása,valamintahelyiaktivistákbevonása. Közösségfejleszt"kEgyesületeVárosmegújítóMunkacsoport# oldal

10 Kézikönyvarészvételivárosmegújításról#Gyakorlatiútmutató 2.Szokásjogi,jogikörnyezet 2.Szokásjogi,jogikörnyezet A társadalmi részvétel számos alkotmányos jogon alapszik, mint például az információ terjesztésénekésmegismerésénekszabadsága.ehheztársulnéhánynemzetköziegyezmény, pl. az Aarhuis#i, amely rendelkezik a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésér"l, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történ" részvételér"l és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról. A területfejlesztéssel, területi tervekkel kapcsolatos különféle hazai törvények és kormányrendeletek biztosította nyilvánossági szintek egyébként megfelel"ek, csak azok id"beliségével és alkalmazásával, gyakorlati megvalósításávalvanbaj.ennekkövetkeztébenhatékonytalanokká,súlytalannáválnak,ígya társadalmirészvételilehet"ségeketagyakorlatbanakülönböz"szintekendöntésekethozók, azönkormányzatok,avállalatok,demagukazállampolgárokissokszorkiüresítik,formálissá teszik, vagy akár trükkökkel manipulálják. A jogszabályok meghatároznak bizonyos egyeztetésiéstájékoztatásikötelezettségeket,atúlszabályozástelkerülend"általánosságuk miatt azonban a tervezés szerepl"inek meglehet"sen nagy mozgásteret hagynak. A nyilvánosság és a részvétel szintje így nagymértékben függ a tervez"t"l, az el"írt helyben szokásosmódon lefolytatotttársadalmasításáltalábankevésérintettetérel. 2.1.Atelepülésfejlesztéstársadalmasításáravonatkozószabályok Ugyan a településfejlesztés alapvet" dokumentumainak a rendezési tipusú dokumentumoknál is képlékenyebbek a tartalmi követelményei és a jogszabályi rögzítettsége, ennél azonban sokkal er"sebb szempontnak viszonyul a fejlesztési forrás természete, amely az elmúlt évtizedben (és várhatóan még sokáig) az Európai Uniós fejlesztési forrásokról, és azok elosztásáról szól. Éppen ezért, a sokszor pusztán rendkívül túlbürokratizáltnakhatópályázatieljárások,amelyeknekegyiksarkallatosfeltételeazuniós jogrendnek, direktíváknak, elveknek a betartása, egyfajta magasabbb szint$ bevonásra kényszerítette a források potenciális felhasználóit, így a települési önkormányzatokat is. Sokkal nagyobb szerepe lett a kommunikációnak, az információközlésnek és valamilyen mértékbenalakosságibevonástiselmozdítottaakorábbiholtpontról. AzIntegráltVárosfejlesztésiStratégiatematikájánakmegjelenéseavárosfejlesztésterületén továbbcizelláltaezt,amiazonbannemjelentiaténylegesrészvételitervezésmegvalósítását alegtöbbesetben.mivelavárosfejlesztésipályázatokbanmáramárkötelez"elemnekszámít az IVS megléte, amelyenek viszont kötött tartalmi követelményei vannak, így a társadalmasításnakegyalapszintjétmégazokazönkormányzatokismegcélozzák,akikeddig ezt soha, azaz a helyben szokásos módon tették meg. Az IVS e tekintetben összhangot kívánteremteniazeurópaiunióbanrégótalétez"alapelv,aparterségmegteremtésével,így az IVS külön f" fejezetet szentel a partnerség kérdésének, amelyben részletesen ki kell fejtenie egy településnek, hogy milyen módon kerülnek kielégítésre egyrészt a társadalmi részvétellel, másrészt a szakpolitikák összehangolásával kapcsolatos alábbi alapvet" követelmények: Az IVS tartalmát képez" különböz" szakpolitikák tartalmának városi szint$ kialakítása,azazazágazativagytematikusfejlesztésiirányokkalkapcsolatoshelyzet

11 Kézikönyvarészvételivárosmegújításról#Gyakorlatiútmutató 2.Szokásjogi,jogikörnyezet és célok egyeztetése az ágazat helyi szerepl"ivel, az ágazati vagy tematikus célokbanközvetlenülérintettpartnerekkel Atematikuscélokterületialapúkoordinációja,aterületicélokkialakítása:aváros egészéreésavárosrészekrevonatkoztatottproblémákéscélokvalamintmegoldási javaslatokegyeztetéseazérintettlakossággal,vállalkozásokkal,civilszervezetekkel ésegyébmeghatározószerepl"kkel A stratégia végrehajtásába bevonható érdekeltek azonosítása, közrem$ködési, végrehajtási kapacitásaik, képességük felmérése, a végrehajtásba való bevonásuk el"késztése A tervezett fejlesztések által érintettek véleményének megismerése, ötleteik, javaslataik beépítése a beavatkozások elfogadottságának és hatásának javítása érdekében A partnerség építésének és a partnerekkel való párbeszéd színteréül szolgáló intézményeskeretek,alkalmazotteszközök. Más kérdés, hogy a település mennyire törekszik ténylegesen megismerni az érintettek valósvéleményétésmilyenmódszereketválasztabevonásra.ezekametodikákugyanisnem részei az egyébként máshol sokkal részletesebb utasításokat, vagy alternatív megoldási lehet"ségekettartalmazókézikönyvnek. 2.2.AzÉtv,azOTÉKésatársadalmasítás AtöbbszörmódosítottÉtv 2.kimondja,hogy"Azépítettkörnyezetalakításaésvédelmesorán a közérdek" intézkedéseket és döntéseket megel#z#en, illet#leg azok végrehajtása során biztosítanikellanyilvánosságotésaközösségiellen#rzéslehet#ségétazetörvénybenésmás jogszabályokban meghatározott módon. Gondoskodni kell az érdekelt természetes személyek,jogiszemélyekésjogiszemélyiségnélküliszervezetekmegfelel#tájékoztatásáról, éslehet#ségetkelladnirészükrevéleménynyilvánításraésjavaslattételre." Az Országos Településrendezési és Építésügyi Követelményekr"l (OTÉK) 3 szóló kormányrendelet pedig mellékletében közli a településrendezési tervek és a helyi építési szabályzat véleményezési eljárásában érdekelt államigazgatási szervek listáját, viszont szót sem ejt az Étv#ben megemlített egyéb érintettek körér"l, azaz érintett állampolgárokról, szervezetekr"l,érdekképviseletiszervekr"l. Éppenezértatelepülésrendezésitervegyeztetésekagyakorlatbannemfeltétlenülvezetnek jó eredményre. Mindezt a f"hatóság is érzékelte, és ennek hatására az akkor még létez" OLÉH 4 kiadott egy útmutatót a településrendezési tervek és a helyi építési szabályzat véleményezésieljárásához.(körmendy,2007).ebbenazútmutatóbanaf"osztályels"sorban abban jelöli meg a problémák forrását, hogy a tervkészítésr"l szóló információk gyakran sablonosak,illetvenemteljesenletisztult,hogymikorésmilyenesetbenmelyszervet,illetve szervezetetkellfelkeresniazadottproblémával.körmendyimreakkorif"osztályvezet"ezt írjaazútmutatóbevezet"jében: 2 Jelenleg:1997.éviLXXVIII.törvényazépítettkörnyezetalakításárólésvédelmér"l 3Jelenleg:253/1997.(XII.20.)kormányrendelet 4OrszágosLakás#ésÉpítésügyiHivatalTelepülésrendezésiF"osztály Közösségfejleszt"kEgyesületeVárosmegújítóMunkacsoport# oldal

12 Kézikönyvarészvételivárosmegújításról#Gyakorlatiútmutató 2.Szokásjogi,jogikörnyezet A helyi önkormányzatok településrendezési tevékenységének vizsgálata során szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a településrendezési eszközök érdekelt államigazgatási szervekkel történ# véleményezési eljárása nem kell#en eredményes. A kapott észrevételek gyakran semmitmondóak, nem nyújtanak megfelel# tájékoztatást a gondos, el#relátó tervezéshez.ennekokátazérdekeltállamigazgatásiszervekképvisel#iveltartottfórumokon szerzett tapasztalatok alapján többek között abban látjuk, hogy a polgármester sablonos, kevés információt tartalmazó levélben tájékoztatja az érdekelt államigazgatási szerveket arról, hogy milyen céllal és mely területre készül a rendezés. Gondot okozhat az is, hogy a tervkészítés különböz# szakaszaiban, illetve a megállapítás el#tt milyen formában és mely szervekbevonásávalfolyjékavéleményezésieljárás. Az útmutató mintalevelekkel, illetve az OTÉK mellékletében nevesített államigazgatási szervekaktualizáltlistájávalkívánjaabajtorvosolni,ámabajett"ljóvalmélyebbgyöker$. Igaz ugyan, hogy nehéz kiigazodni az azóta is változó államigazgatási szervek között kiigazodni, ám a problémának ez csak az egyik gyökere. A másik gyökere ugyanis nem itt, hanem a bevonás helyben szokásos módjában keresend", amelyet az Önkormányzati törvény és a Jogalkotásról szóló egyaránt kétharmados törvény kódol. A helyi önkormányzatokról szóló törvényben 5 és a jogalkotásról szóló törvényben 6 foglaltaknak megfelel"en ugyanis az önkormányzati SZMSZ$ben megállapított helyben szokásos módon történ" kihirdetés illetve írásos értesítés útján történ" módszer korlátlan, és egyben átláthatatlan manipulációs lehet"ségre ad módot a települési önkormányzatok döntéshozóinak a kérdés kezelésében, valamint rendszerint nem valósítja meg a korai bevonáslehet"ségétahazaigyakorlatban. 2.3.Rendszerhibákatelepüléstervezésrészvételigyakorlatában A településtervezés és általában a tervezés több, egymást követ", elvileg logikusan egymásra épül" szakaszból, lépésb"l áll. Az els" szakasz a helyzet feltérképezése, a problémák elemzése, ezt követi egy hosszú távú koncepció kidolgozása, amelynek fókuszában áll a jöv"kép, az elérni vágyott célállapot. Hogy ezt miként érhetjük el, arra különböz" programok készülhetnek, s a programok végrehajtását lehet aztán tovább konkretizálnikülönböz"szinteken.atervezésifolyamatnakcsakalegvégénjelennekmega mérnökitervek,amelyekatelepülésfizikaistruktúráinakkonkrétmegvalósításátszolgálják. Alapvet"hibaésmár#márrosszhiszem$megoldás,haalakosságotezenalegvégs"ponton vonják be az érintetteknek éppen a helyzetfeltárásban és a hosszú távú koncepció, a jöv"kép meghatározásában, a funkciók nevesítésében lehet kulcsszerepük, hiszen ezek azok a területek, ahol a laikusság és a szakértelem a leginkább összemosódik. Természetesen a tervezés valamennyi szakaszában meg lehet találni azokat az elemeket, amelyeket az érintettekkel közösen lehet meghatározni. Sajnos a jelenlegi gyakorlat egyik sarkalatos hibája az is, hogy az egyébként egymásból logikusan következ" tervezési szakaszok nem egymásra épülnek, vagyis ha például az átfogó koncepciótól függetlenül, esetlegazzalellentétesmódonvalósulnakmegfejlesztések,készülnekelépületek,közterek, közterületiberuházások,akkorenneknincskövetkezménye.maximumakorábbikoncepciót társadalmi kontrol nélkül igazítják hozzá egy#egy hirtelen, és ad#hoc módon végrehajtott 5Jelenleg:ahelyiönkormányzatokrólszóló1990.éviLXV.törvény8. (5)bek. 6Jelenleg:ajogalkotásrólszóló1987.éviXI.törvény42.. Közösségfejleszt"kEgyesületeVárosmegújítóMunkacsoport# oldal

13 Kézikönyvarészvételivárosmegújításról#Gyakorlatiútmutató 2.Szokásjogi,jogikörnyezet fejlesztéshez, a papír elbír mindet alapon. Éppen ezért a településfejlesztési koncepcióknak, városfejlesztési stratégiáknak ma Magyarországon gyakorlatilag nincs súlya, hiszen azt nem egy szilárd és széles körben szondázott, vitákon keresztül érlelt közmegegyezés,hanemegysz$kdöntéshozóivagytanácsadóicsoportérlelteki. Közösségfejleszt"kEgyesületeVárosmegújítóMunkacsoport# oldal

14 Kézikönyvarészvételivárosmegújításról#Gyakorlatiútmutató 3.Helyzetértékelés 3.Helyzetértékelés (ajelenlegirendszerkritikája) A települések fejlesztésével és rendezésével kapcsolatos jogi környezet keretjelleggel # jogszabályi kötelezettség szintjén # biztosítja a lakosság és a civil szervezetek bevonási lehet"ségét a döntési folyamatba. A probléma nem a megfogalmazott elvek hiányában, hanem annak gyakorlati alkalmazásában van. A korai bevonás a fejlesztési folyamatokba nem intézményesült, a lakosság és a civil szervez"dések, különböz" érdekcsoportok csak utólag, a koncepcionális döntések meghozatala után, vagy pedig már a konkrét kivitelezési fázisban értesülnek / szembesülnek egy#egy területi döntés eredményével, így pusztán egyetlen eszköz, a lakossági és civil tiltakozás áll rendelkezésükre véleményük érvényesítésére. Sok esetben az információ eltitkolását a közösségi érdek fölé helyezett egyéni gazdasági érdek, vagy pedig az a prekoncepcionált vagy jogos félelem váltja ki a döntéshozókból,amiazún.nimbyszindrómával 7 jellemezhet". 3.1.Atelepülésfejlesztésikoncepciókhibái A településfejlesztési elképzelések dönt"en a fizikai környezet megújítását célzó(általában túlzottan mérnökcentrikusan vagy gazdaságcentrikusan kidolgozott) beavatkozások, amelyeknektársadalmi,szociális,közösségi,környezetihatásaiel"renemfelmértek,éscsak nagyon ritkán szondázottak, monitorozottak. A településfejlesztési koncepcióknak máig nincsegységestartalmikövetelménye,metodikája:akészíttet"ágazatiszemléleteittükröz", a lakossági bevonás lehet"ségével nem, vagy csak nagyon korlátozott mértékben (kérd"ívezés, közvélemény kutatás) él" anyagok születnek rendkívül nagy min"ségi szórásban, sok esetben elrugaszkodva a valós problémáktól és feladatoktól, pusztán építészeti,városépítészetivagyközgazdaságielvekalapjánmegszerkesztve. Alapproblémaként jelentkezett/jelentkezik még hogy városi szinten szinte mindenütt er"sen jellemz" a folyamatok és döntések teljes átpolitizáltsága. Ez nem a policyt, azaz a szakpolitikaiszempontokatérinti,hanemazaktuál#éspártpolitikamegjelenését(politics)is. Gyakorlatilag a különféle pártközpontok, vagy helyi pártpolitikai érdekek (melyek sokszor valójában üzleti körök érdekei) helyi érdekérvényesítése torzítja így a közösségi érdekeket. Ebbenaközegbenalakosság,acivilszervezeteksajátelhatározásukbóltörtén"megjelenése és megszólalása többnyire zavaró tényez"; a felülr"l azaz hivatalosan kezdeményezett helyzetekbenpedigmegelégednekaformálislátszattervezéssel látszatbevonással. 7NotInMyBackyard,azaz neazénhátsóudvaromban.annakajelenségnekaleírásáraszületettmozaikszó, amely azt a gyakori esetet jellemzi ezzel, amikor a közösség egésze egy adott fejlesztést szükségesnek, társadalmilag hasznosnak tart, ám a helyszínt vitatja amikor az a saját tulajdonát, környezetét érinti, vagy negatívhatássalvanrá.

15 Kézikönyvarészvételivárosmegújításról#Gyakorlatiútmutató 3.Helyzetértékelés 3.2.AzIVSberobbanásaafejlesztéspolitikába A településfejlesztési koncepciókat kibontó(gyakorlatilag azokat részben felváltó) Integrált VárosfejlesztésiStratégia(IVS)azzalahelyzetiel"nnyelrendelkezett,hogykonkréttartalmi követelményeket (azaz egységes szerkezetet) rendelt a városfejlesztési irányok megfogalmazásához, és a korábbiaknál jóval nagyobb mértékben integrálta az eltér" szemlélet$ mérnöki, gazdasági és társadalomtudományi szakmák ágazati szempontjait. A megszületett IVS#ek azonban a valós (optimális) kidolgozási idejükhöz képest elégtelenül biztosítottid"kerethíjjánújbólátléptekakoraibevonásbanésazalulrólépítkezésbenrejl" lehet"ségeken és pusztán a melléjük rendelt városrehabilitációs pályázatok szükséges, gyorsanel"állítandómellékleteivédegradálódtak. Kimondható, hogy a lefektetett tartalmi követelmények tiszta, pontos teljesítése miatt tisztességesen IVS fél évnél(inkább egy évnél) kisebb id"szak alatt nem készíthet" el még kisvárosokesetébensem.ahivatalileterheltség,lassúságésatelepülésekadatellátottsága, adatbázisainak rendezetlensége ehhez éppúgy hozzájárult, mint ennek a nagyon bonyolult érdekmátrixnakazel"készítésiésegyeztetésiideje.viszontazazáltalánostapasztalat,hogy alegtöbbivs2#3hónapalattszületettmeg.azönkormányzatokazalulinformáltság,azivs által megkövetelt eljárásrendek és tartalmi követelmények ismerete nélkül rendre alulbecsülik a készítéshez szükséges id"t, pályázati határid"khöz képest lövik be a megbízásokat,ígyarohammunkateljesenáltalánosjelenséggévált.ennekpedigels"sorban a participatív megközelítésmód látja a kárát, hiszen a stratégiai elhatározások az id"prés miatt nem egyeztetettek, ez pedig kés"bb számos helyi politikai, #civil, és személyes konfliktusforrásáválesz.azeredetiésazazótaátdolgozottivskézikönyvsemútmutatást,se forgatókönyvetnemadazivskészítésoptimálisid"keretére,abevonáslehetségesmódjaira, a bíráló szervezetek sok esetben megelégszenek a lakossági fórumokról származó jegyz"könyvekszerepeltetésével,nemvizsgálvaazokvalóstartalmátéseredményeit. Az IVS készítés az átlagosan rendelkezésre álló 2#3 hónapos tervezési id"keretek közé szorítvaígynemazintegrációt,csakéskizárólagapályázatiforrásmegszerzésétszolgálják,a pályázati tartalom és célok pedig sok esetben nem szinkronizáltak a többségi igénnyel és elvárással,m$köd"képességükmegkérd"jelezhet".hosszútávonmindezelmérgesítiahelyi viszonyokat. Azok a települések, amelyek számára az IVS, vagy bármely más, a település jöv"jétbefolyásolótervnemjelentmást,csak kényszer$enkipipálandó papírgyártástegy anyagi értelemben sikeres pályázathoz, ismét keservesen csalatkoznak saját önkormányzatiságukban, vezet"ikben, eredményeikben a megvalósítás után. A fenti települési attit$d Magyaroszágon majdhogynem általánosnak mondható, egy végletesen rosszulfelfogottgyakorlatrésze,amelyb"lnagyonnehézkiutattalálni. 3.3.Avárosrehabilitációkétrészreszakítása AzIVS#ekmögérendeltAkcióterületiTervek,illetveavárosrehabilitációpályázatikiírásútján történ" "két részre szakítása" miatt élesen elkülönültek a városok körében óriási népszer$ségnek örvend" (látványos fizikai beavatkozásokat hozó) ún. funkciób"vít" városrehabilitációs törekvések, és a népszer$tlen, akkut és neuralgikus problémákat magukbanhordozó,sokévtizedestávlatbannemkezeltún,szociálisvárosrehabilitációk.bár utóbbi pályázati formával az erre vonatkozó irányelvek szerint kötelez" élniük azoknak a Közösségfejleszt"kEgyesületeVárosmegújítóMunkacsoport# oldal

16 Kézikönyvarészvételivárosmegújításról#Gyakorlatiútmutató 3.Helyzetértékelés megyei jogú városoknak és kerületeknek, amelyek funkciób"vít" városrehabilitációs pályázaton sikerrel vettek részt, az a szomorú tapasztalat, hogy alig van erre beadott pályázat a magyar rendszerben. Szociális városrehabilitációra ezen belül is olyan kisebb településekpályáztak(meglehet"senalacsonyszámban)amelyekkimaradtakafunkcionális városrehabilitácós pályázatokból, de ezek tartalma a legtöbb esetben nem haladta meg a szociálislakásépítést,vagyalakosságcseréveljáró(aproblémátexportáló)beavatkozásokat preferáló pályázati törekvéseket. Néhány szociális városrehabilitációs pályázatban szövegszer$enistettenérhet",hogytartalmábaninkábbfunkciób"vít"nektekinthet",csak másköntösbebújtatvaadtákelazt.avárosrehabilitációilymódonvalókétrészreszakítása azértiskárosnakbizonyult,mertavárosmegújításánakcsakegyüttkezelhet"ésegyüttis kezelend"funkcionális(fizikai)ésszociális(társadalmi)aspektusaitszétszakította. Az IVS alapú funkcióbvít és szociális városrehabilitációs projektek száma Magyarországon (2010. szi állapot az NFÜ honlapjának adatai alapján) Megyei jogú városok funkcióbvít fejlesztése (megnyert pályázat) Megyei jogú városok szociális városrehabilitációja (2. fordulóba kerültek száma) Kisebb települések és kerületek funkcióbvít városrehabilitációja (2. fordulóba kerültek száma) Kisebb települések és kerületek szociális városrehabilitációja (2. fordulóba került települések száma) Az NFÜ honlapján megtalálható adatok alapján egyetlen megyei jogú város sem pályázott még szociális városrehabilitációra, a kicsik közül is kevesen. Az egyetlen nagyvárosi projekt jelenleg a rendszerben (amire már osztottak is pénzt) a Magdolna#negyed szociális városrehabilitáció a budapesti VIII. kerületben. Az is tanulságos, hogy gyakorlatilag a Pécsi Európa Kulturális F"városa projektek és a Budapest Szíve projektjei nyelték el az eddig kiosztottvárosrehabilitációsforrások63%$átavárosrehabilitációilymódonvalókétrészre szakítása, és ezen belül is a nagyoknak és er"seknek való kedvezés egyenesen károsnak bizonyult. Nem teljesíti azt az uniós alapelvet, amely a területi egyenl"tlenségek mérsékléséreszánjaafejlesztésiforrásokat,aközösségipénzújraelosztását.ezentúlmen"en a szociális és a funkciób"vít" városrehabilitáció fogalmi bevezetése a város megújításának csak együtt kezelhet" és együtt is kezelend" funkcionális (fizikai) és szociális (társadalmi) aspektusaitafejlesztéspolitikábanszétszakította. 18 Közösségfejleszt"kEgyesületeVárosmegújítóMunkacsoport# oldal

17 Kézikönyvarészvételivárosmegújításról#Gyakorlatiútmutató 3.Helyzetértékelés Az IVS alapú funkcióbvít és szociális városrehabilitációs projektek megítélt támogatása Mrd Ft-ban magyar régiónként (2010. szi állapot az NFÜ honlapjának adatai alapján) 30 27, ,7 DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓ 5, DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ 4,2 ÉSZAK- MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ 3,6 KÖZÉP- DUNÁNTÚLI RÉGIÓ 6,2 1,9 KÖZÉP- MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ 4,2 0 NYUGAT- DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MJ városok funkcióbvítésére eddig megítélt támogatás (Mrd Ft) MJ városok szociális városrehabilitációjára kiemelt projektként eddig megítélt támogatás (Mrd Ft) Mindezek mellett problémát jelent az Új Magyarország Fejlesztési Tervre és a regionális operatív programokra épül" magyar pályázati rendszerben összesen két pályázat#típus (a funkciób"vít#városrehabilitációésaszociálisvárosrehabilitáció)követeltemegazivs#tésaz erre épül" akcióterületi tervek meglétét, az összes többi nem. Így viszont az IVS#ek dönt" többsége úgy készült, hogy a többi operatív programból levezetett pályázati lehet"ségre nemfókuszáltkell"mértékben,azaznemlettvalóban integrált.bárkilátásbavanhelyezve, hogyazivs#tajöv"bentöbbpályázatiforrásiskötelez"anyagáváteszik,azelkészültivs#ek szempontjából ez már kés", így kizárólag a frissen elfogadott (elvben 7 éves tervezési ciklusra szóló) IVS toldozgatása kezd"dhet meg. Mivel az IVS#t készít" szerepl"ket és a módosítás eljárásrendjeit országos jogszabály vagy NFÜ direktíva nem szabályozza, jóváhagyásához pedig csak képvisel"testületi határozat szükséges, így az IVS folyamatos, egyeztetés nélküli, szakmaiatlan módosítgatásaihoz elvileg egy sz$k döntéshozói rétegen kívülegyébszerepl"nemszükségeltetik. AzIVSkészítésmögülaforrások,azazakorábbistimulálótényez"kiskikopnak.2012#remár nincsenekallokálvaforrásokavárosközpontrehabilitációkra,azaz"akibújt,bújtalapon",aki eddignemkészítettivs#t,ésnempályáztamegveleamagavárosrehabilitációsprojektjét,az belátható id"n belül elesik ett"l a lehet"ségt"l. Pedig a városrehabilitációs folyamatok, különösenaszociálisvárosrehabilitációid"benelhúzódó,nemegyévenbelülkivitelezhet" valami. Nem csoda, ha ehhez, ilyen feltételek mellett, nem nyúlnak hozzá városok, vagy éppenezértsok,mindenel"remutatóeredménytnélkülöz"férc#m$születik#bevonásnélkül #szociálisrehabilitációcímén,amiéppenellentéteshatástváltkiazelvárthelyett). Közösségfejleszt"kEgyesületeVárosmegújítóMunkacsoport# oldal

18 Kézikönyvarészvételivárosmegújításról#Gyakorlatiútmutató 3.Helyzetértékelés 3.4.AzAntiszegregációsTervek(ASZT)készítésénekeddigitapasztalatai Magyarországon az IVS m$fajának bevezetése el"tti id"kig nem készültek olyan komplex városfejlesztési stratégiák, amelyek magukban foglalták volna a leszakadó városi lakóterületek sajátos problémáit, az ott él"k lakás#életkörülményeinek javítását célzó programokatésintézkedéseket.ittisérvényes,hogykevésidejevoltazönkormányzatoknak afelkészülésreésnemvoltigazánlehet"ségafelkészítésükresem.azeddigelkészítettivs# ek és ASZT#k azonban minden hibájuk ellenére már elégséges tapasztalatot adnak egy olyan hosszabb távra szóló kormányzati program el"készítéséhez, amely a városfejlesztés, városrehabilitáció vonatkozásában képes megalapozni a sajátos közép#kelet európai problémákraépül"(szociális)városrehabilitációhazaigyakorlatát. Az Európai Unió régebbi és új tagállamai között lényeges különbségek vannak a városi társadalmiproblémáktérbelimegjelenéseközött,eddigazeunemtudottigazánmitkezdeni az elmúlt években csatlakozott országokban tapasztalható települési, térségi szegregációs folyamatokkal, a térbeli#társadalmi kirekesztés különböz" megnyilvánulásaival. Az Európai Uniórégebbiországainakfejl"désébenegyreinkábbanagyvárosokésaköréjükszervez"d" gazdasági térségek szerepe válik meghatározóvá, az EU városfejlesztési politikájában is kiemelt szerepet kap a nagyvárosok és a nagyvárosi agglomerációk gazdasági versenyképességének er"sítése, az itt felhalmozódó szociális feszültségek mérséklése. Az európai városfejlesztési programokban a nagyvárosok és nagyvárosi agglomerációk dominanciája érvényesül és mintha háttérbe szorulnának a kis# és közepes városok és az azokat körülvev" térségek. Város#térség viszonyának kutatása is eddig többnyire a nagyvárositérségekvonatkozásábantörtént,azújeutagállamokbanugyanakkoratérségek helyzeténekalakulásábanakis#ésközépvárosokszerepeismeghatározó,különösenazokona területeken,aholnincsaközelbennagyobbváros.azamunka,amelyetazivs#eketkészít" magyarországi városok végeztek, hasznos lehet a városfejlesztés és a szociális városrehabilitáció közép#kelet európai gyakorlatának a kialakításában, végs" soron az Európai Uniónak a leszakadó lakóterületeken él"k helyzetének javítását célzó politikáinak módosításában,átértékelésében. Az elkészült tervek min"ségét jelent"s mértékben meghatározta az önkormányzatoknak a szegregációval kapcsolatos problémákhoz való hozzáállása, érzékenysége. Kevés olyan programkészült,amelyekb"lkiderülazafelismerés,hogyatelepülésekenbelüliszegregáció megoldása, mérséklése szerves része a városfejlesztési programoknak, a leszakadó lakóterületek és az ott él" csoportok jelent"s mértékben befolyásolhatják a települések fejl"dését, versenyképességét. Az önkormányzatok többsége az ASZT elkészítését olyan kötelez"feladatnaktekintette,amelynélkülnemfogadhatóelazivs,atervekbenjelzett problémákat, feladatokat igyekeztek általánosan és lehet"leg mindenféle elkötelezettség nélkül megfogalmazni. A szegregációval kapcsolatos problémákat alapvet"en romaügynek tekintették, feltételezve azt, hogy ha a településen nem élnének romák, akkor nem is lennénekszegregáltlakóterületek. A szociális városrehabilitáció nyugat#európai gyakorlatában alapvet"en fontos a helyi partnerség kialakítása, a különböz" helyzet$ csoportok közötti párbeszéd feltételeinek a megteremtése, az érintett lakóterületeken él"k bevonása a programok kialakításába és megvalósításába. Az antiszegregációs terveket készít" hazai városok többsége erre kevés figyelmet fordított, a leírt programok és intézkedések megvalósítását kizárólag saját Közösségfejleszt"kEgyesületeVárosmegújítóMunkacsoport# oldal

19 Kézikönyvarészvételivárosmegújításról#Gyakorlatiútmutató 3.Helyzetértékelés intézményeinekésnéhány,ahelyiszociális,oktatási,vagymunkaer"piaciszolgáltatásokban résztvev"civilszervezetbevonásávalképzelikel.azelkészülttervekbennemjelennekazoka konfliktusok, illetve a konfliktusok kezelésére vonatkozó javaslatok és intézkedések sem, amelyek a szegregátumokban és a szegregátumok közvetlen szomszédságában él"k között alakultak ki több magyarországi városban. A szociális célú városrehabilitácós programok célterületeinek meghatározásánál kiemelt figyelmet kellene fordítani azokra a vegyes összetétel$(szegényekésjobbmódbanél"k)lakóterületekre,aholleginkábbszükséglennea különböz" helyzet$ csoportok közötti közeledés el"segítésére, a kialakuló konfliktusok kezelésére,amegel"zésére. Az elkészült tervek többségéb"l hiányoztak a szegregátumok kialakulására vonatkozó leírások,nemlehetettmegtudniazt,hogykiklaknakott,honnankerültekoda,miótaélnek az adott területen, milyen átjárások vannak a helyi és városokon kivüli vidéki szegregátumok között. Ezek ismerete nélkül a szegregátumok felszámolását, az ott él"k helyzetétjavítócselekvésiprogramoksemvalósíthatókmeg. AzASZT#ktöbbségenemkapcsolódikaIVS#ekhez,igyplamunkahelyekszámánaknövelését célzó városi programok nem jelennek meg a szegregátumokban él" munkanélküliek helyzeténekjavításátcélzóelképzelésekközött,leginkábbaközmunkaprogramokjelentika munkába állítás f"bb eszközeit, ami hosszabb távon nyílván nem lehet megoldás. A városi szegregátumokban el"ket sok esetben jelent"s környezeti és környezet# egészségügyi problémák is sújtják. A környezet min"sége, a környezeti problémák és kockázatok,illetveazokfelszámolásánakszükségességenemjelenikmegsemazivs#ekben, sem az anti#szegregációs tervekben, az elkészült anyagokban még utalás sincs arra, hogy a tervezettlakásfelújítási,lakásépítésiprogramoknálmikéntlehetneérvényesíteniegyidej$leg aszociálisésalakásoküzemeltetésévelkapcsolatosgazdaságossági,energiahatékonyságiés környezet#egészségügyi szempontokat (pedig ilyen indikátor szerepel az integrált városfejleszésistratégiákelkészítéséhezkiadottkézikönyvbenis). A szociálisan és fizikailag leépült városi területek problémáinak kezeléséhez mindenféleképpen szükség van arra, hogy az EU$s források mellett hazai források is rendelkezésre álljanak. Számítani kell arra, hogy egy id" után az ilyencélra felhasználható európai támogatások csökkenni fognak, el"bb#utóbb Magyarországon is ki kell alakítani a városrehabilitációs programok finanszírozásának új modelljét, a helyi, regionális, kormányzatiésazunióstámogatásokvalamintamagánt"keközöttihatékonykoordinációt. Az EU#s támogatásokkal kapcsolatban továbbra is probléma, hogy az elmúlt id"szakban megtett módosítások ellenére az EU politikái és az alapvet"en az EU 15 tagállamainak problémáinak kezelésére kialakított támogatási rendszerek Közép#Kelet Európa új tagállamaiban nem minden esetben alkalmasak az ottani gondok megoldására. Míg az EU fejlettebbországaibanavárosokbanaszegregációfolyamataösszefüggabevándorlássalésa szuburbanizációval (és csak a városi agglomerációkat érinti), amely egyrészt kulturális sokkhoz, másrészt a hagyományos városközpontok hanyatlásához vezetett, addig Közép$ KeletEurópábanavárosigettókmellettatársadalmifeszültségeksokkalkoncentráltabban jelennek meg az elmaradott vidéki területeken is. A vidéki lakosság helyzete rendkívül kedvez"tlen az új tagállamokban, ahol a gazdasági átmenet feler"sítette a régiókon belüli egyenl"tlenségeket. Az új tagállamokban, ahol a városokba koncentrálódó bevándorlók miatti feszültségek kevésbé jellemz"ek, a társadalmi szegregáció és az esélyegyenl"ség Közösségfejleszt"kEgyesületeVárosmegújítóMunkacsoport# oldal

20 Kézikönyvarészvételivárosmegújításról#Gyakorlatiútmutató 3.Helyzetértékelés hiányaleginkábbavidékiterületekenjelentkezik.mígaszegénységalapvet"enazelégtelen jövedelemeredménye,aterületikirekesztésezentúlmutat,mivelaszegregálttelepüléseken és területeken él"k sok további lehet"ségt"l is elesnek: tanulási lehet"ségekt"l, az infrastruktúrához és szolgáltatásokhoz való hozzáférést"l. Az etnikai különbségek a bevándorlók városi gettókba tömörülése és a roma népesség er"teljes szegregációja az új tagállamokban azelmaradottterületekproblémáittovábbsúlyosbítják,mivelintegrációjuk sokkalnehezebb. Képekadebreceni TervezzBátran közösségitervezéstnépszer#sít"rendezvényr"l,2010. Közösségfejleszt"kEgyesületeVárosmegújítóMunkacsoport# oldal

Közösségi bevonás és lakossági részvétel a városmegújításban

Közösségi bevonás és lakossági részvétel a városmegújításban Közösségi bevonás és lakossági részvétel a városmegújításban Szakmapolitikai ajánlások (A Közösségfejlesztők Egyesülete Városmegújítási Munkacsoportjának állásfoglalása és javaslatai) 1. A helyzet rövid

Részletesebben

KÉZIKÖNYV A RÉSZVÉTELI VÁROSMEGÚJÍTÁSRÓL GYAKORLATI ÚTMUTATÓ

KÉZIKÖNYV A RÉSZVÉTELI VÁROSMEGÚJÍTÁSRÓL GYAKORLATI ÚTMUTATÓ KÉZIKÖNYV A RÉSZVÉTELI VÁROSMEGÚJÍTÁSRÓL GYAKORLATI ÚTMUTATÓ Közösségfejlesztők Egyesülete Városmegújító Munkacsoport Kézikönyv a részvételi városmegújításról Gyakorlati útmutató A kézikönyvet Péterfi

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

A SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI, A TOVÁBBLÉPÉS LEHETSÉGES IRÁNYAI

A SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI, A TOVÁBBLÉPÉS LEHETSÉGES IRÁNYAI A SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI, A TOVÁBBLÉPÉS LEHETSÉGES IRÁNYAI SZÉKESFEHÉRVÁR 2010.10.20 Somogyi Eszter: somogyi@mri.hu Gerőházi Éva: gerohazi@mri.hu Városkutatás kft. A SZOCIÁLIS

Részletesebben

Városrehabilitációs tapasztalatok a Dél-Dunántúlon Béres Gábor

Városrehabilitációs tapasztalatok a Dél-Dunántúlon Béres Gábor Városrehabilitációs tapasztalatok a Dél-Dunántúlon Béres Gábor tervező menedzser Pécs, 2010. november 18. A városrehabilitációs pályázatok jellemzői A városrehabilitációs kiírások a ROP-ok legkomplexebb

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján - 2014-2020 különös tekintettel az ITI eszközre A diák Nicholas Martyn, a DG Regio főigazgatóhelyettesének 2012. március

Részletesebben

Az Ister-Granum Vállalkozási-Logisztikai Övezet. Ocskay Gyula CESCI 2013

Az Ister-Granum Vállalkozási-Logisztikai Övezet. Ocskay Gyula CESCI 2013 Az Ister-Granum Vállalkozási-Logisztikai Övezet Ocskay Gyula CESCI 2013 1. A CESCI rövid bemutatása 2. Az integrált területi beruházások 2014 után 3. A vállalkozási-logisztikai övezet 1. A CESCI rövid

Részletesebben

Területi tervezés, programozás és monitoring

Területi tervezés, programozás és monitoring Területi tervezés, programozás és monitoring 8. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területi tervezés fogalma, jellemzıi Területi tervezés: a közösségi beavatkozás azon módja, amikor egy területrendszer

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

Civil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében

Civil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében Civil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében Reflex Környezetvédő Egyesület A programot a Nemzeti Együttműködési Alap támogatta. A társadalmi részvétel előnyei több szakmai-társadalmi

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Kistérségeink helyzete az EU küszöbén

Kistérségeink helyzete az EU küszöbén Kistérségeink helyzete az EU küszöbén Faluvégi Albert statisztikai tanácsadó A kistérségeké a jöv A Magyar Statisztikai Társaság Területi Statisztikai Szakosztályának konferenciája Budapest, 2004. június

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

Iktató szám: 25/2015. Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata ELŐTERJESZTÉS. a KÉPVISELŐTESTÜLET 2015. február 19-i ülésére

Iktató szám: 25/2015. Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata ELŐTERJESZTÉS. a KÉPVISELŐTESTÜLET 2015. február 19-i ülésére Iktató szám: 25/2015. Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2015. február 19-i ülésére Tárgy: Javaslat a településfejlesztéssel és településrendezéssel

Részletesebben

Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia, köztérfejlesztés, átmeneti (alternatív) iparterület használat

Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia, köztérfejlesztés, átmeneti (alternatív) iparterület használat IPARI VÁROS - IPARVÁROSOK ÉS VÁROSI IPARTERÜLETEK MEGÚJULÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI Borsod-Abaúj-Zemplén megye meghatározó ipari városainak példáján keresztül Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia,

Részletesebben

INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA KÉSZÍTÉSE A TERVEZŐ SZEMÉVEL. dr. Kukely György Terra Studió Kft.

INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA KÉSZÍTÉSE A TERVEZŐ SZEMÉVEL. dr. Kukely György Terra Studió Kft. INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA KÉSZÍTÉSE A TERVEZŐ SZEMÉVEL dr. Kukely György Terra Studió Kft. MOTIVÁCIÓ MOTIVÁCIÓ KONCEPCIÓ? TÖBB INVESZTÍCIÓ? TÖBB, JOBB VÁROSI FUNKCIÓ? ANTISZEGREGÁCIÓ? FUNKCIÓBŐVÍTŐ

Részletesebben

Városrehabilitációs törekvések Pécs-Keleten

Városrehabilitációs törekvések Pécs-Keleten Városrehabilitációs törekvések Pécs-Keleten Dr. Kovács Katalin Pécs MJV Polgármesteri Hivatala Természeti és Emberi Erőforrás Referatúra I. célcsoport: Mélyszegénységben élők és romák I. célcsoport: Mélyszegénységben

Részletesebben

ELŐT E R J E S Z T É S. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2015. június 18-i ülésére

ELŐT E R J E S Z T É S. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2015. június 18-i ülésére VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu Szám:02/182-8/2015. ELŐT E R J E S Z T É S a Veszprém Megyei

Részletesebben

Bodrogközben város születik hagyományok a jövő tükrében. Cigánd Város településfejlesztési stratégia és akcióterv (2007).

Bodrogközben város születik hagyományok a jövő tükrében. Cigánd Város településfejlesztési stratégia és akcióterv (2007). CIGÁND VÁROS VÁROSKÖZPONTJÁNAK KOMPLEX REHABILITÁCIÓJA DEÁK ATTILA Terület és településfejlesztési szakértő PÁLYÁZATI ÉS PROJEKTIRODA KFT. Előzmények 2007-20102010 Bodrogközben város születik hagyományok

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA Előadás címe: Településfejlesztés a gyakorlatban Előadó neve:

Részletesebben

A területfejlesztés intézményrendszere

A területfejlesztés intézményrendszere A területfejlesztés intézményrendszere 10. elıadás Regionális politika egyetemi tanár Törvény a területfejlesztésrıl és rendezésrıl (1996. XXI: tv. (III.20.)) Alapelvek és feladatok Alapelv: felkészülni

Részletesebben

letfejlesztés III. Gyakorlat Tennivalók

letfejlesztés III. Gyakorlat Tennivalók Település- és s területfejleszt letfejlesztés III. Gyakorlat Célfa Tennivalók (Jövőkép, Prioritások, Intézked zkedések) 2008-2009 2009 őszi félévf Gyakorlatvezető: Mátyás Izolda matyas.izolda@kti.szie.hu

Részletesebben

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM Preambulum Az aláíró felek fontos feladatnak tartják a Szécsényi kistérség társadalmi-gazdasági fejlődésének támogatását a humánerőforrás fejlesztésével és a

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása

A Víz Keretirányelv végrehajtása WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002

Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002 Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002 A program a Holland Külügyminisztérium MATRA programjának finanszírozásában és a Pest Megyei Önkormányzat koordinálása mellett

Részletesebben

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata./2009. ( ) rendelete a fenntartásában mköd közoktatási intézmények adatszolgáltatásának teljesítésérl

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata./2009. ( ) rendelete a fenntartásában mköd közoktatási intézmények adatszolgáltatásának teljesítésérl Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata./2009. ( ) rendelete a fenntartásában mköd közoktatási intézmények adatszolgáltatásának teljesítésérl Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgylése a közoktatásról

Részletesebben

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető 2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott Fenntartható integrált

Részletesebben

A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Kisvárda, 2017. január 23. Szabó István a megyei közgyűlés alelnöke Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Fejlesztési feladatok

Részletesebben

Minségfejlesztési szolgáltatások a felsoktatásban. Felsoktatási minségtérkép

Minségfejlesztési szolgáltatások a felsoktatásban. Felsoktatási minségtérkép Minségfejlesztési szolgáltatások a felsoktatásban Felsoktatási minségtérkép 8. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2012. április 26-27., Gödöll Hegyi-Halmos Nóra ELTE PPK OFI Felsoktatási

Részletesebben

A társadalmi részvétel rendhagyó formái NYÍLT KORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS

A társadalmi részvétel rendhagyó formái NYÍLT KORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS A társadalmi részvétel rendhagyó formái NYÍLT KORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS Az Együttműködésről Mi is az az OGP? A Nyílt Kormányzati Együttműködés (Open Government Partnership - OGP) egy önkéntes részvételen

Részletesebben

A VÁROSRENDEZÉS HANYATLÁSA ÉS

A VÁROSRENDEZÉS HANYATLÁSA ÉS A VÁROSRENDEZÉS HANYATLÁSA ÉS Egy várostervező morgolódásai Aczél Gábor DLA 2016. 07. 06. MOTTÓ Edgar Degas: Könnyű annak festeni, aki nem tud festeni A VÁROSRENDEZÉS ELHELYEZKEDÉSE AZ URBANISZTIKÁN BELÜL

Részletesebben

Közösségi művelődés Közösségfejlesztés Magyarországon konferencia

Közösségi művelődés Közösségfejlesztés Magyarországon konferencia Közösségi művelődés Közösségfejlesztés Magyarországon konferencia A közösségi tervezés lehetőségei a helyi társadalom- és gazdaságfejlesztésben Vázlat Ditzendy Károly Arisztid 1. Közösségi fejlesztés,

Részletesebben

Jogszabályi háttér bemutatása Devecseri Járás

Jogszabályi háttér bemutatása Devecseri Járás Jogszabályi háttér bemutatása Devecseri Járás Nemzetközi jogi kitekintés Az egyes nemzetállamok közötti kapcsolatok rendezését a nemzetközi egyezmények, nemzetközi szerződések szolgálják, melyek az államok

Részletesebben

NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE

NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE (PL.3346) Érdekvédelem, érdekegyeztetés az Európai Unióban és Magyarországon I. Rácz-Káté Mónika CIMET - a civil világ fűszere TÁMOP 5.5.3-09/1-2009-0013

Részletesebben

Ipari Parkok Egyesület 2003.évi közhasznú jelentése

Ipari Parkok Egyesület 2003.évi közhasznú jelentése Ipari Parkok Egyesület 2003.évi közhasznú jelentése 1.sz. melléklet: számviteli beszámoló 2.sz. melléklet: költségvetési felhasználás elszámolása 3.sz. melléklet: vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás

Részletesebben

Integrált Városfejlesztési Stratégia kiindulás

Integrált Városfejlesztési Stratégia kiindulás Integrált Városfejlesztési Stratégia kiindulás Az európai uniós városfejlesztési források megszerzésének eszköze, feltétele a pályázatok értékelésének alapja, a szociális- városrehabilitációs pályázatok

Részletesebben

Duna Stratégia és az európai területi együttműködési színterek

Duna Stratégia és az európai területi együttműködési színterek Duna Stratégia és az európai területi együttműködési színterek Szabó Tamás főiskolai tanársegéd, Zsigmond Király Főiskola, Budapest Budapest, 2009. december 4. A magyar EU elnökség és az európai területpolitika

Részletesebben

NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BUDAPEST, 2014. szeptember 9. NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA, INTEGRÁLT

Részletesebben

Városfejlesztési Osztály. Feladat- és hatásköri jegyzék

Városfejlesztési Osztály. Feladat- és hatásköri jegyzék Budapest Főváros XIV. Kerület Zuglói Polgármesteri Hivatal 1145 Budapest, Pétervárad utca 2. Budapest Főváros XIV. Kerület Zuglói Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési Osztály Feladat- és hatásköri jegyzék

Részletesebben

Útmutató a városok integrált városrehabilitációs programokkal kapcsolatos KSH adatkéréséhez

Útmutató a városok integrált városrehabilitációs programokkal kapcsolatos KSH adatkéréséhez Útmutató a városok integrált városrehabilitációs programokkal kapcsolatos KSH adatkéréséhez (Az integrált városfejlesztési stratégia elkészítéséhez és a szociális típusú városrehabilitációs programok akcióterületi

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az Európai Bizottság 2011 októberében elfogadta a 2014 és 2020 közötti kohéziós politikára vonatkozó jogalkotási javaslatokat

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

Az Észak-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal Állami Főépítészhez 2009. évben benyújtott ÉAOP és TIOP pályázatokkal kapcsolatos észrevételek

Az Észak-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal Állami Főépítészhez 2009. évben benyújtott ÉAOP és TIOP pályázatokkal kapcsolatos észrevételek Az Észak-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal Állami Főépítészhez 2009. évben benyújtott ÉAOP és TIOP pályázatokkal kapcsolatos észrevételek I. PLANNET Konferencia 2010. január 22. - Nyíregyháza

Részletesebben

19./ E L Ő T E R J E S Z T É S. a 2015. november 25-ei képviselő-testületi ülésre. Pénzügyi, Gazdasági, Városfejlesztési és Ügyrendi Bizottság

19./ E L Ő T E R J E S Z T É S. a 2015. november 25-ei képviselő-testületi ülésre. Pénzügyi, Gazdasági, Városfejlesztési és Ügyrendi Bizottság Jánossomorja Város Önkormányzata Polgármesterétől 19./ E L Ő T E R J E S Z T É S a 2015. november 25-ei képviselő-testületi ülésre Tárgy: Előterjesztő: Megtárgyalta: Partnerségi egyeztetés szabályainak

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2014. november 27.-i ülésére Tárgy: Zirc városfejlesztési stratégiai programja, árajánlat bekérése Előadó: Horváth László gazdasági

Részletesebben

Fıutca Program tapasztalatai a Közép-magyarországi régióban. Dr. Gordos Tamás Programiroda vezetı

Fıutca Program tapasztalatai a Közép-magyarországi régióban. Dr. Gordos Tamás Programiroda vezetı Fıutca Program tapasztalatai a Közép-magyarországi régióban Dr. Gordos Tamás Programiroda vezetı A nemzetközi példa: Main Street mozgalom A sikeres beavatkozás kulcsa: hatpontos megközelítés a szervezés

Részletesebben

SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 30/933-5414

SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 30/933-5414 SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA FŐÉPÍTÉSZ 6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 30/933-5414 Témafelelős: Wittek Krisztina főépítész Iktatószám: Tárgy: Melléklet: E-7997/2014.

Részletesebben

Elmaradott vidéki térségek fejlesztése

Elmaradott vidéki térségek fejlesztése Elmaradott vidéki térségek fejlesztése Varga Péter 2010. november 12. Tokaj Kik és miért akarják fejleszteni az elmaradott térségeket? Mert ott élı emberek életkörülményeik javítása érdekében fejleszteni

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

Ref # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok

Ref # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok Ref # 1 Kapacitásépítő támogatási program az 5 950 000 USD 212 088 USD fő / önkormányzat ok Az 5.000 USD támogatással indított Kapacitásépítő támogatási program célja a demokrácia és civil társadalom eszményeinek

Részletesebben

AZ IPARI PARKOK EGYESÜLET szolgáltatási és támogatási rendszere

AZ IPARI PARKOK EGYESÜLET szolgáltatási és támogatási rendszere AZ IPARI PARKOK EGYESÜLET szolgáltatási és támogatási rendszere (Az IPE 1997. és 1999. évi rendes közgyléseinek állásfoglalásai szerint) 1. A szolgáltatási és támogatási rendszer továbbfejlesztésének indokoltsága

Részletesebben

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Gecse Gergely Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Közlekedési Infrastruktúra Főosztály 2013. november 14. Integrált Közlekedésfejlesztés

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MKÖDÉSI

SZERVEZETI ÉS MKÖDÉSI NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MKÖDÉSI MINSÉGFEJLESZTÉSI SZABÁLYZAT PROGRAM A MINSÉGBIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZAT 8. MELLÉKLETE I. RÉSZ AZ EGYETEM SZERVEZETE ÉS MKÖDÉSI RENDJE SOPRON 2009 Változatszám:

Részletesebben

VÁROSOK A TÁRSADALMI T KIREKESZTŐDÉS S ELLEN (Cities Against Social Exclusion) CASE Pécs, 2007. március m 29. (csütört rtök) NEMZETKÖZI ZI PARTNEREK 6 ország, 7 város, 10 résztvevő partner Arad Város Önkormányzata

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

Proposal for a. A Bizottság COM(2012) 496 javaslatának módosításaaz EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Proposal for a. A Bizottság COM(2012) 496 javaslatának módosításaaz EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 12.3.2013 COM(2013) 146 final 2011/0276 (COD) Proposal for a A Bizottság COM(2012) 496 javaslatának módosításaaz EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Közös Stratégiai

Részletesebben

TARTALOM. Ábrajegyzék Táblázatok jegyzéke Bevezetés I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE

TARTALOM. Ábrajegyzék Táblázatok jegyzéke Bevezetés I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE TARTALOM Ábrajegyzék... 11 Táblázatok jegyzéke... 15 Bevezetés... 21 I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE 1. A régió általános bemutatása... 31 1.1. A soknemzetiség régió... 33 1.2. A gazdaság

Részletesebben

Menekülés el)re. A finn kormány intézkedései a versenyképesség meg)rzésére. Grosschmid Péter TéT-attasé Helsinki

Menekülés el)re. A finn kormány intézkedései a versenyképesség meg)rzésére. Grosschmid Péter TéT-attasé Helsinki Menekülés el)re A finn kormány intézkedései a versenyképesség meg)rzésére Grosschmid Péter TéT-attasé Helsinki El)zmények Global Competitiveness Report 2004-2005 1. Finnország 2. USA 3. Svédország 4. Tajvan

Részletesebben

Kézikönyv a részvételi városmegújításról Gyakorlati útmutató

Kézikönyv a részvételi városmegújításról Gyakorlati útmutató Kézikönyv a részvételi városmegújításról Gyakorlati útmutató Közösségfejlesztők Egyesülete Városmegújító Munkacsoport Kézikönyv a részvételi városmegújításról Gyakorlati útmutató Szerkesztette: Giczey

Részletesebben

Dél-Dunántúli Operatív Program végrehajtásának eredményei és tapasztalatai

Dél-Dunántúli Operatív Program végrehajtásának eredményei és tapasztalatai Dél-Dunántúli Operatív Program végrehajtásának eredményei és tapasztalatai Erdőért-2006 konferencia Siklós, 2014. január 9. Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Nkft. Dr. Sitányi László ügyvezető

Részletesebben

Székesfehérvár MJV Önkormányzat Közgyűlése 431/2013. (VIII.16.) számú határozatának. melléklete

Székesfehérvár MJV Önkormányzat Közgyűlése 431/2013. (VIII.16.) számú határozatának. melléklete Székesfehérvár MJV Önkormányzat Közgyűlése 431/2013. (VIII.16.) számú határozatának melléklete TELEPÜLÉSRENDEZÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ PARTNERSÉGI EGYEZTETÉS SZABÁLYAI Jelen szabályzat Székesfehérvár Megyei Jogú

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

Smart City Tudásbázis

Smart City Tudásbázis Smart City Tudásbázis Projektpartner: Vezető partner és további projektpartnerek: TINA VIENNA (Vezető partner) Esetleg Bécs város kollégái és üzlettársai a kiválasztott tématerületeken Potenciális projektpartnerek

Részletesebben

Kecskemét Megyei Jogú Város Közgylésének Jogi, Ügyrendi és Bnmegelzési Bizottsága. Iktsz.: 37.348-7/2007. ELTERJESZTÉS. 2007. június 28-i ülésére

Kecskemét Megyei Jogú Város Közgylésének Jogi, Ügyrendi és Bnmegelzési Bizottsága. Iktsz.: 37.348-7/2007. ELTERJESZTÉS. 2007. június 28-i ülésére Kecskemét Megyei Jogú Város Közgylésének Jogi, Ügyrendi és Bnmegelzési Bizottsága Iktsz.: 37.348-7/2007. ELTERJESZTÉS Kecskemét Megyei Jogú Város Közgylésének 2007. június 28-i ülésére Tárgy: A93/2007.(III.8.)

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

Közösségi alapú tervezés az uniós finanszírozású területfejlesztésben

Közösségi alapú tervezés az uniós finanszírozású területfejlesztésben Bikal, 2013. október 18. Közösségi alapú tervezés az uniós finanszírozású területfejlesztésben Péti Márton NTH 2013. Október 28. Terület- és Településfejlesztési OP (TOP) tervezése A TOP tervezés folyamata

Részletesebben

NMI IKSZT Program Szolgáltatási modellek

NMI IKSZT Program Szolgáltatási modellek NMI IKSZT Program Szolgáltatási modellek Közösségfejlesztés Közösségfejlesztési folyamatok generálása, folyamatkövetése TÁMOP-3.2.3/B-12/1 Építő közösségek Korszerű, többfunkciós közművelődési fejlesztéseket

Részletesebben

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24.

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Farkas Jenő Zsolt MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Vázlat I. A kutatás céljai és menete II. A vidék meghatározása III. A területi szintek

Részletesebben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Balogh Nóra vezető tanácsos Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium 2011. június 22. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

A megyei tervezési folyamat

A megyei tervezési folyamat A megyei tervezési folyamat állása, aktualitásai KÍGYÓSSY GÁBOR Területfejlesztési munkatárs, vezető tervező Fejér Megyei Önkormányzati Hivatal ÁROP Fejér megyei nyitókonferencia Székesfehérvár, 2014.

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

A fogyasztóvédelem a fogyasztók szemszögéből Dr. Baranovszky György

A fogyasztóvédelem a fogyasztók szemszögéből Dr. Baranovszky György A fogyasztóvédelem a fogyasztók szemszögéből Dr. Baranovszky György Budapest, 2014. december 4. Mi alapján ítél a fogyasztó? - Szempontok A hétköznapokban nyert saját tapasztalatok. A média, mint hírforrás

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban Dönsz Teodóra, csoportvezető Magyar Természetvédők Szövetsége Zöld Régiók Hálózata A program célja a hazai környezetvédők

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

A Kerékpáros Magyarország Program végrehajtásáért felels Kerékpáros Tárcaközi Bizottság (KTB) Ügyrendje

A Kerékpáros Magyarország Program végrehajtásáért felels Kerékpáros Tárcaközi Bizottság (KTB) Ügyrendje A Kerékpáros Magyarország Program végrehajtásáért felels Kerékpáros Tárcaközi Bizottság (KTB) Ügyrendje 1. A KTB célja: A Kerékpáros Tárcaközi Bizottság (továbbiakban:ktb) munkájának a célja az Új Magyarország

Részletesebben

A közösségi tervezés, mint válasz a területfejlesztés aktuális kihívásaira. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

A közösségi tervezés, mint válasz a területfejlesztés aktuális kihívásaira. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI A közösségi tervezés, mint válasz a területfejlesztés aktuális kihívásaira Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI A hazai közszféra fejlesztési gyakorlatának hiányosságai A térségek

Részletesebben

A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat

A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat.. MNVH. megyei területi felelős 2015. szeptember Az MNVH célja, feladatai Az MNVH célja: Az MNVH feladata a vidékfejlesztésben érdekelt összes szereplő együttműködési hálózatba

Részletesebben

Konzultáció és kommunikáció a szereplők azonosítása a helyi érdekeltek bevonása a tervezésbe és a megvalósításba politikai támogatás megszilárdítása

Konzultáció és kommunikáció a szereplők azonosítása a helyi érdekeltek bevonása a tervezésbe és a megvalósításba politikai támogatás megszilárdítása Társadalmi integráció Közösségi tervezés, participáció HOGYAN? Módszertan, A közösségi tervezés alapelemei Konzultáció és kommunikáció a szereplők azonosítása a helyi érdekeltek bevonása a tervezésbe és

Részletesebben

Közpolitikai stratégiai tervezés és menedzsment jövőbeni keretei a közigazgatásban

Közpolitikai stratégiai tervezés és menedzsment jövőbeni keretei a közigazgatásban Közpolitikai stratégiai tervezés és menedzsment jövőbeni keretei a közigazgatásban Farkas Krisztina KIM közigazgatási stratégiáért felelős helyettes államtitkár Minőségfejlesztés a felsőoktatásban, TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002

Részletesebben

VÁRPALOTA VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA PÁLYÁZATOK LIKVIDITÁSI TERVE MINTA 2.A.3.

VÁRPALOTA VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA PÁLYÁZATOK LIKVIDITÁSI TERVE MINTA 2.A.3. VÁRPALOTA VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA PÁLYÁZATOK LIKVIDITÁSI TERVE MINTA 2.A.3. Szakmai háttéranyag a,,várpalota Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése című pályázathoz Jóváhagyta Máténé Dr. Ignácz

Részletesebben

A Városkommunikációs Mesterkurzus tapasztalatai

A Városkommunikációs Mesterkurzus tapasztalatai Paksi Adrienn A Városkommunikációs Mesterkurzus tapasztalatai Partnerség és kommunikáció a területi tervezésben - Elmélet és gyakorlat Lechner Lajos Tudásközpont 2014. december 15. Az energikus 314-es

Részletesebben

HATÁROZAT. Szám: 13/2015. (II. 12.) MÖK határozat Tárgy: Tájékoztató a megyei önkormányzat 2014. évi területrendezési tevékenységéről

HATÁROZAT. Szám: 13/2015. (II. 12.) MÖK határozat Tárgy: Tájékoztató a megyei önkormányzat 2014. évi területrendezési tevékenységéről VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSE HATÁROZAT Szám: 13/2015. (II. 12.) MÖK határozat Tárgy: Tájékoztató a megyei önkormányzat 2014. évi területrendezési tevékenységéről A Veszprém Megyei Önkormányzat

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

A KRAFT PROJEKT TANULSÁGAI

A KRAFT PROJEKT TANULSÁGAI A KRAFT PROJEKT TANULSÁGAI Gaál Zoltán Kőszeg, 2017. január 21. A TRIPLE HELIX MODELL Egyetemek Kutatóintézetek Kormányzat Üzleti szféra A kutatás módszertana Szakirodalmi áttekintés Dokumentum- és tartalomelemzés

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben