II. A PIACI KERESLET, KÍNÁLAT ÉS AZ ÁRMEGHATÁROZÓDÁS

Átírás

1 II. A PIACI KERESLET, KÍNÁLAT ÉS AZ ÁRMEGHATÁROZÓDÁS Kereslet: az az árumennyiség, amelyet a vásárlók adott árak mellett hajlandóak és képesek megvenni. Keresletet növel tényez k: jövedelem növekedése, ha a termék normál termék. A helyettesít termékek árának növekedése (oka a relatív árváltozás). Az adott termékkel kiegészít viszonyban lév áru árának csökkenése. A jöv ben a termék drágább lesz. Ízlésre ható tényez k hatása (reklám). Kiszolgált népesség számának növekedése. Keresletet csökkent tényez k: jövedelem csökkenése, ha normál termék. A helyettesít termékek árának csökkenése. Kiegészít termékek árának növekedése. A jöv ben olcsóbb lesz a termék. Ízlésre ható tényez k, kevésbe kedvelté teszik a fogyasztó számára. Népesség számának csökkenése. Keresleti függvény: egy termék ára (P) és a keresett mennyiség (Q) közötti kapcsolatot mutatja, feltételezve, hogy egyéb a keresletet befolyásoló tényez k változatlanok. A keresett mennyiség változását mutatja az ár függvényében. Negatív meredekség, vagyis lefelé lejt. Presztízs-, vagy sznobhatás: egy divatos árucikk ára csökken, és a fogyasztók egy része azért nem vásárolja meg, mert olcsóbban, már bárki megveheti. Spekulációhatás: az áremelésre a fogyasztók többletvásárlással reagálnak, további áremelésre számítva. Veblen hatás: a fogyasztó az árakhoz kapcsolja a min séget. Giffen-, vagy inferior: alacsonyabb rend termékek vásárlóinál az árral azonos irányú keresletváltozás. Görbe meredeksége: megmutatja, hogy az ár egységnyi változása a keresett mennyiségben milyen változást vált ki. Keresletrugalmasság: az a számérték, amely megmutatja, hány százalékkal változik adott jószág keresett mennyisége valamely keresletet befolyásoló tényez egy százalékos változásának hatására. Árrugalmasság: kifejezi, hogy a jószág árának egy százalékos változása hány százalékos változást idéz el a keresett mennyiségben. Árrugalmasságra ható tényez k: Minél több helyettesít je van egy terméknek, annál rugalmasabb a kereslete. A luxus termékek kereslete sokkal rugalmasabb. Minél kisebb részt képvisel az adott termék a fogyasztói kiadásokban, annál rugalmatlanabb a kereslete. A reklámok hatására jobban ragaszkodunk a termékhez, így árnövekedés esetén sem mondunk le róla. A rendelkezésére álló reakcióid, a fogyasztó alkalmazkodása a változó viszonyokhoz eltér az id függvényében, ezért a rövid és hosszú távú rugalmasság az egyes termékek esetében eltér. Rugalmas kereslet: ha ε abszolút értéke 1-nél nagyobb, vagyis 1%-os árváltozás 1%-nál nagyobb keresletváltozást vált ki. Az ár csökkenését a keresett mennyiség növekedése túlkompenzálja, az árbevétel növekszik. Rugalmatlan kereslet: ha ε abszolút értéke 1-nél kisebb, vagyis az 1%-os árváltozás 1%-nál kisebb keresletváltozást okoz. Az ár csökkenését a keresett mennyiség növekedése nem tudja kompenzálni, az árbevétel csökken. Határbevétel: megmutatja, hogy mennyivel n vagy csökken az összbevétel, ha eggyel több terméket adunk el. Az összbevételi függvény ár szerinti els deriváltja. ε>,1 akkor MR>0, ha ε=1, akkor MR=0, ha ε<1, akkor MR<0. Kereszt-árrugalmasság: kifejezi, hogy egy termék árának 1%-os változása hány százalékos változást idéz el a másik termék keresett mennyiségében. Helyettesít termékek: pozitív a kereslet kereszt-árrugalmassága, fogyasztásban a két termék helyettesíti egymást. 1

2 Kiegészít termékek: negatív a kereslet kereszt-árrugalmassága, fogyasztásban kiegészítik egymást. Független termékek: a kereslet kereszt-árrugalmassága nulla. Jövedelemrugalmasság: kifejezi, hogy hány százalékkal változik egy áru kereslete a fogyasztó jövedelmének egy százalékos változása hatására. Kínálat: az a meghatározott mennyiség árutömeg, amelyet az árutermel k valamely piacon, adott áron eladásra felkínálnak. Kínálatot növel tényez k: termelési tényez k árának csökkenése. Az adott termelési tényez kkel alternatív módon el állítható termékek árának csökkenése esetén a vállalat inkább átcsoportosítja e területre a termelési tényez ket. A technológia fejl dése, kisebb termelési költség. Kapcsolódó, vagy alapanyagot biztosító ágazat termelésének átalakulása. Kedvez kilátások esetén a vállalatok jelent s fejlesztésekbe kezdenek, növelik vállalataik méretét. A kínálati oldal szerepl inek száma. Kedvez id járás pl. mez gazdaság. Kínálatot csökkent tényez k: Termelési tényez k árának növekedése. Az adott termelési tényez kkel alternatív módon el állítható termékek árának növekedése esetén a vállalat átcsoportosítja e területr l a termelési tényez ket. Azon várakozás, hogy a jöv ben a termék piaca kedvez tlenül alakul, a termék ára csökken, n nek a kockázatok. Kedvez tlen id járás, aszály, árvíz, vagy egyéb természeti katasztrófa. Kínálati függvény: megmutatja, hogy a termel k különböz árak mellett milyen árumennyiséget kínálnak eladásra a piacon. Meredeksége pozitív. Kínálat árrugalmassága: megmutatja, hogy az adott termék árának 1%-os változása milyen változást idéz el a kínált mennyiségben. Rugalmas kínálat: ha az ε>1, vagyis a kínált mennyiség százalékos változása nagyobb, mint az ár százalékos változása. Egységnyi rugalmasságú kínálat: ha az ε=1, vagyis az ár és a kínált mennyiség százalékos változása megegyezik. Rugalmatlan kínálat: ha az ε<1, vagyis a kínált mennyiség százalékos változása kisebb, az ár százalékos változásánál. Piaci egyensúly: a piacon olyan árak vannak, amelyek mellett az áru keresett és kínált mennyisége egyenl. Egyensúlyi ár: az az ár, amelynél a kereslet és kínálat egyenl. Egyensúlyi mennyiség: az egyensúlyi árhoz tartozó mennyiség. Kínálati többlet: ha a piaci ár az egyensúlyi ár felett van, mert ilyenkor az eladók többet akarnak eladni, mint amennyit a vev k hajlandók, illetve képesek megvenni. Túlkereslet, vagy hiány: a piaci ár az egyensúlyi ár alatt van, mert az áruból többet vásárolhatnánk, mint amennyit a termel k kínálnak. Pókháló elmélet : abból indul ki, hogy a kereslet-kínálat eltérésekor az egyensúly csak akkor állna közvetlenül helyre, ha a termel k ismernék az egyensúlyi árat, és ennek függvényében döntenének, mennyit termeljenek. A termel k azonban csak a döntés meghozatalakor érvényes árat ismerik és feltételezik, hogy a termék elkészülésekor ugyanez az ár lesz a piacon. Ez akkor okoz problémát, ha a termelési id szak hosszú. Széttart a pókháló, ha a kereslet rugalmasabb, mint a kínálat. Ha a kínálat rugalmasabb, akkor az egyensúly viszonylag egyszer en helyreáll, ilyenkor a pókháló összetart. Infláció: Ha a pénz vásárlóereje csökken, a termékek ára növekedni fog. Nominál-ár: a termékek mindenkori ára. Reál-ár: a nominál-ár és a fogyasztói árindex hányadosa. Ár funkciói: információ a döntésekhez, mérés, elszámolás, nyilvántartás, termelés és fogyasztás szabályozása, jövedelemelosztás, egyensúlyteremtés. 2

3 III. A TERMÉKPIAC KERESLETI OLDALA A FOGYASZTÓI MAGATARTÁS Termék piac: a végs fogyasztásra kerül javak, vagyis fogyasztási cikkek piaca. Alternatív költség: azon lehet ség hasznossága, amelyr l lemondunk a választott alternatíva érdekében. Preferencia-skála: A szükségletek egyéni rangsora. Hasznosság: a fogyasztó elégedettsége, amelyet egy termék elfogyasztása, valamely tevékenység kifejtése, vagy szolgáltatás igénybevétele révén nyer. Fogyasztói választás elmélete: feltételezi, hogy a terméknek tulajdonított hasznosság független a fogyasztó jövedelmét l és a termék árától. Nominál jövedelem: A fogyasztó rendelkezésre álló adott pénznemben kifejezett pénzeszközök mennyisége. Reáljövedelem: az anyagi javak és szolgáltatások azon mennyisége, amelyet az adott pénzmennyiségb l meg lehet vásárolni. Hasznosság kardinális megközelítése: a fogyasztó az egyes jószágok elfogyasztása révén szerezhet hasznosságok abszolút nagyságát t számokkal képes jellemezni. Arányaiban is különbséget tud tenni. Hasznosság ordinális megközelítése: a fogyasztó képes a jószágokat hasznossági sorrendbe állítani. Az összfogyasztás révén nyert hasznosságot akarja maximalizálni. Fogyasztói kosár: a fogyasztó által fogyasztott termékek, illetve szolgáltatások halmaza. Preferencia-rendezés: a jószágkosarak közötti sorrendiség. Preferencia-rendezés modell feltételrendszere: a fogyasztói választás célja a hasznosság maximalizálása. A választás tárgya a piacon megtalálható jószágok, jószágcsoportok különféle kombinációja. Jószágkosarak közül választ. A fogyasztó teljes kör en informált. Az információk költségmentesen állnak rendelkezésére. A fogyasztó a választás során racionális és szuverén módon cselekszik. A modell statikus, vagyis eltekintünk az id tényez t l, feltételezzük, hogy a fogyasztó azonnal reagál a választásokra. A modell folytonos és homogén, feltételezzük, hogy minden jószágfajta minden egyes példánya azonos min ség, és hogy minden jószág tökéletesen osztható. Telítettségi pont: egy jószág azon mennyisége, amelynél a fogyasztó összhaszna már nem n tovább, s t a fogyasztás folytatása esetén csökken. Határhaszon: mennyivel n a fogyasztó valamely termék fogyasztása révén nyert összhaszna, ha egy újabb egységgel növeli ebb l a termékb l a fogyasztását. Az összhaszon függvény Q szerinti els deriváltja. Összhaszon: a határhasznok összege. Gossen I. törvénye, a csökken határhaszon elve: kimondja, hogy az egymást követ pótlólagos jószágegységek elfogyasztásakor a teljes haszon egyre kisebb mértékben n. Piaci ár: a terméknek tulajdonított társadalmi hasznosságnak és a megszerzés költségének az egyenl ségét fejezi ki. Fogyasztói többlet: a piaci ár és a rezervációs ár különbsége. Úgy számítjuk ki, hogy a maximális rezervációs ár és a piaci ár különbségét megszorozzuk a megvásárolt mennyiséggel és osztjuk kett vel. Rezervációs ár: Az a legnagyobb pénzösszeg, amelyet a fogyasztó egy-egy pótlólagos egységért hajlandó fizetni. Feláldozott haszon: azon termék utolsó egységének határhaszna, amelyr l lemondani kényszerülünk. Nyert haszon: a feláldozott haszon által fogyaszthatóvá vált másik termék határhaszna. 3

4 El ny kiegyenlít dés elve: a fogyasztását optimalizálni kívánó fogyasztó összhasznát mindaddig növelheti, ameddig fogyasztási szerkezetének átrendezésével nyert haszna nagyobb a feláldozott hasznánál. Gossen II. törvénye: a fogyasztó akkor költi el optimálisan a jövedelmét, ha az utolsó pénzegység által nyerhet határhaszon bármelyik termékre nézve ugyanakkora. Preferencia viszonyok (relációk): azok az értékítéletek, amelyek két jószágkosár összehasonlításakor születhetnek. Szigorúan preferált: az egyik kosár határozottan hasznosabb, kívánatosabb a másiknál. A(x,y)>B(x,y) Gyengén preferált: az egyik kosár legalább olyan jó, mint a másik. Amennyiben A kosár gyengén preferált B -vel szemben, vagyis A legalább olyan jó, mint B A(x,y)>=B(x,y) Közömböség: azt fejezi ki, hogy a fogyasztó a hasznosság szempontjából azonosnak tekinti a két kosarat, egyformán kívánatosnak tartja. Teljesség követelménye: a fogyasztó ismeri az összes fogyasztói kosarat és képes azokat sorba rendezni. Két tetsz leges kosárról el tudja dönteni, hogy melyiket preferálja a másikkal szemben. Reflexivitás követelménye: a fogyasztó a két teljesen egyforma kosár közül nem preferálhatja egyiket a másikkal szemben, vagyis azokat közömbösnek kell nyilvánítsa. Ha két fogyasztói kosár közömbös a fogyasztó számára, akkor ez azt jelenti, hogy elfogyasztásuk azonos haszonélvezetet okoz. Tranzitivitás követelménye: Ha a fogyasztó preferálja A -t B -vel szemben, és B -t C -vel szemben, akkor A -t is preferálja C -vel szemben. Dominancia elve: a fogyasztói kosár közül mindig azt preferálja, amelyikben egyetlen jószágból sincs kevesebb, de legalább egyb l több van, mint a másikban. Fogyasztói tér: a koordináta rendszer a választás tere, minden pontja két termék valamely kombinációját jelképezi, a kombinációk összessége a fogyasztói tér. Közömbösségi görbe: Az azonos hasznosságot képvisel kosarakat jelöl pontokat összeköt görbe neve. Jellemz i: nem metszhetik egymást, negatív meredekség ek, konvexek, minél távolabb helyezkednek el az origótól, annál preferáltabbak, magasabb hasznossági szintet képviselnek. Közömbösségi térkép: a különböz szükséglet kielégítési szinteket jelent közömbösségi görbék rendszere. Kifejezi a fogyasztó ízlését, preferenciarendszerét. Helyettesítés határrátája: megmutatja a fogyasztó hasznosságának változatlansága mellett a mennyiségben növekv termék egy további egységéért mennyit hajlandó a fogyasztó feláldozni a másik termékb l. A határhasznok arányát fejezi ki. Tökéletesen helyettesít termékek: egy-egy egysége teljes mértékben képes helyettesíteni a másikat. (kifli-zsemle) Tökéletesen kiegészít termékek: csak egy meghatározott arányban lehet használni. Bármelyik növelése önmagában nem eredményez magasabb szint szükséglet kielégítést. Semleges termékek: Akár n, akár csökken a mennyisége, nem változtat a fogyasztó helyzetén. Csak a másik termék mennyisége, növelése vagy csökkentése jelent számára változást. Költségvetési egyenes: azon jószágkombinációk összessége a két jószág terében, amelyeket a fogyasztó adott piaci árak mellett adott pénzjövedelemb l, annak teljes elköltésével megvásárolhat. Meredeksége a két termék árainak arányát fejezi ki. Meredeksége a két termék árarányát fejezi ki. Költségvetési korlát: a költségvetési egyenes felett elhelyezked pontok, az adott árak és adott jövedelem nagyság mellett elérhetetlen. 4

5 Elérhet jószágkosarak halmaza: az adott jövedelemb l megvásárolható jószágkombinációk a fogyasztói térben a tengelyek és a költségvetési egyenes által határolt területen helyezkednek el. Jövedelemváltozás hatása: Ha változatlan árak mellett n a pénzjövedelem, a fogyasztó mindkét termékb l többet tud vásárolni, akkor a költségvetési egyenes önmagával párhuzamosan felfelé eltolódik. Ár és árarányok változása: n het, vagy csökkenhet csak az egyik, vagy csak a másik termék ára, de n het, vagy csökkenhet egyszerre mindkett termék ára, de még ez is megvalósulhat azonos, vagy eltér arányban és irányban. Megváltozik az költségvetési egyenes meredeksége, és a tengelymetszetének a helye. Árváltozás jövedelemhatása: az árnövekedés a fogyasztó reáljövedelmét csökkenti, az árcsökkenés növeli. A fogyasztó racionális választásának pontja: az optimális jószágkosár ott van, ahol a költségvetési egyenes érinti az általa elérhet legtávolabbi közömbösségi görbét. Ebben a pontban a közömbösségi görbéhez húzható érint meredeksége a két terméknek az adott pontban fennálló helyettesítési viszonyát fejezi ki. A költségvetési egyenes és a közömbösségi görbe érint je ebben a pontban egyenl. Jövedelem-fogyasztás görbe: A fogyasztó optimális választásait képvisel pontok sorozata, növekv jövedelem és változatlan árak esetén. Normál termékek: azok a termékek, amelyek esetében a jövedelem növekedésével a termékb l a fogyasztó többet kíván fogyasztani. A jövedelem folyamatos növekedése mindkét termék esetében olyan új kosár választását teszi lehet vé, amelyben x és y termékb l is több van. Luxus javak: fogyasztásának növekedése gyorsabb, mint a jövedelemé. Ha a jelenlegi alacsony jövedelemmel rendelkez fogyasztó jövedelme egy szint fölé n, akkor ezeknek a termékeknek a fogyasztását csökkenti. Inferior javak: egy magasabb jövedelemmel rendelkez fogyasztó számára inferior termék az, ami egy alacsonyabb jövedelemmel rendelkez fogyasztó számára luxus termék lehet. Giffen javak: az alacsonyabb rend javaknak egy olyan különleges csoportja, amelyekre költött pénz a fogyasztó jövedelmének igen jelent s hányadát fejezi ki. Engel-görbe: a fogyasztó jövedelme és az adott jószág megvásárolt mennyisége közötti viszonyt fejezi ki változatlan árak mellett. Árváltozás hatása a költségvetési egyenesre és a fogyasztó keresletére: A költségvetési egyenes elmozdulását idézi el. Ha a pénzjövedelem és az egyik termék ára változatlan, akkor a költségvetési egyenes jobbra kifelé fordul. Egyéni keresleti görbe: megmutatja az adott termék azon mennyiségeit, amelyeket az egyéni fogyasztó a különböz árak mellett hajlandó és képes megvásárolni. Árváltozás helyettesítési hatása: az a fogyasztásváltozás, amelyet adott termék árának változása idéz el, változatlan reáljövedelem mellett. Normál termékek esetén pozitív, vagyis növeli a termék keresett mennyiségét. Inferior javak esetén a helyettesítési hatás pozitív. Az olcsóbb termékb l a fogyasztó többet vásárol. Giffen javak esetén pozitív a helyettesítési hatás. Árváltozás jövedelemhatása: az a fogyasztásváltozás, amelyet az árváltozás eredményeként el álló reáljövedelem változás vált ki. Normál termékek esetén pozitív, vagyis növeli a termék keresett mennyiségét. Inferior javak esetén negatív, a fogyasztó jobb helyzetbe kerül, reáljövedelme n tt, megengedheti magának, hogy vásároljon többet. Giffen javak esetén negatív. Jövedelem-kompenzált keresleti görbe (Hicks-i görbe): Áremelkedés esetén a fogyasztót kompenzálnunk kell az elszenvedett jövedelem-veszteségért, míg árcsökkenés esetén fordított irányú korrekcióra van szükség. 5

6 IV. A TERMÉKPIAC KÍNÁLATI OLDALA Üzleti szervezet: az üzleti vállalkozás céljából létrejöv struktúrák, az emberek között hosszabb-rövidebb id re létrejöv azon kapcsolatok és együttm ködési formák, amelyek valamilyen gazdasági cél elérését szolgálják. Üzleti vállalkozás: olyan tevékenység, amelynek alapvet célja a nyereség-szerzés és a fogyasztási igények kielégítése. Gazdasági vállalkozások: azok a vállalkozások, amelyekben a célok és kockázatok alapvet en gazdasági természet ek. Vállalat: a modern gazdaságok gazdasági-szervezeti alapegysége, amely szervezetten, jogilag szabályozott keretek között m ködik. A gazdasági élet olyan elkülönült, önálló egysége, amely sok szállal kapcsolódik az t körülvev környezethez. A környezet jelent s mértékben befolyásolja a lehet ségeit, el segíti vagy korlátozza céljainak elérésében. Vállalat általános ismérvei: a fejlett árugazdaság alapegysége. Önálló, gazdaságilag elkülönül. Tevékenységének célja fogyasztói igények kielégítése. Pénzjövedelem (profit) szerzése, növelésére törekszik. Önálló jogi személy, saját nevében köt üzletet. Kockázatot vállal. Vállalat természeti környezete: er forrás, a tevékenységet meghatározó tényez, és mint ilyen korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre. A természet korlátokat állít a vállalatok elé, hogy a ráfordításokból csak meghatározott módokon lehetséges termékeket el állítani: csak bizonyos technológiákat választhatunk. A technológiailag megvalósítható input-output kombinációk halmaza a termelési halmaz. A természet részben korlát azért is, mert mértéktelen felhasználása, romolása, pusztítása az ember biológiai létét is veszélyezteti. Vállalat társadalmi-politikai környezet: Hagyományok, szokások. Állam, az állam különböz intézményei. A globalizáció fokozódásával a nemzetközi szervezetek, egyezmények a vállalati környezet egyre jelent sebb alakítóivá válnak. A jóléti társadalmakban a vállalati versenyképesség fontos elemévé vált a társadalmi elvárásoknak való megfelelés. Olyan igények, mint a környezet szépítés, megóvás, bizonyos szociális érzékenység. Vállalat piaci kapcsolatai: A piacon szerzi be, vásárolja meg a m ködéséhez szükséges termelési tényez ket, vagyis az inputokat, de a piacon értékesíti az általa el állított termékeket, szolgáltatásokat. Pénzmozgás jellemzi. A termelési tényez kért a vállalat pénzzel fizet az er források vagy termelési tényez k piacán pénzkiadás vagy költség -, és pénzt kap az áruiért a termékpiacon bevétel. Input: er forrás Output: szolgáltatás Tranzakciós költség: Az információ beszerzésének, a tárgyalásoknak, szerz déskötéseknek, termelés irányításának, piac megszervezésének fontos tényez i. A modern vállalatok versenyképességének fontos tényez i. Szükségessé teszik a termelés dönt hányadának vállalati formában való megszervez dését. Vállalati stratégia: a vállalat hosszú távú céljainak és a célok eléréséhez szükséges eszközöknek az összessége. Stratégiai célok: piaci részarány növelése, a vállalat küls megítélésének alakítása, a jó pénzügyi helyzet fenntartása, növekedés, fejl dés, korszer sítés, innováció, jövedelmez ség, a vagyon gyarapítása. Egyszemélyes vállalat, magáncég: eltér méret és eltér tevékenység vállalatok. Alapítása egyszer, könnyen létesíthet. El nyei: egyszer, gyorsan alapítható és felszámolható, rugalmas vállalkozási forma. Kis t kével beindítható. F nök és munkahelyi kötöttségek nélküli. Senki sem szól bele a munkába és a veszteségért sem szekálják. Hátrányai: 6

7 tulajdonosa korlátlan felel sséget visel, vagyis piaci kudarc esetén személyes vagyonát is elveszítheti a vállalkozásba fektetett t kén kívül. Hitelt csak korlátozottan kap, fejl dése behatárolt. Id ben nagy kötöttséggel jár (szabadság). Társaságok: ha valamely vállalkozásba két vagy több személy társul. A tagok személyes tevékenységének egyesítésén kívül vagyonegyesítést is jelent, vagyont adnak össze, és közösen m ködtetik. Felel sség alapján: Korlátolt felel sség: a tag, aki bevitte a társaságba a társasági szerz désben vállalt vagyoni hozzájárulást, a társaság üzleti bukása esetén azt a vagyonrészt elveszítheti, de azon felül magánvagyonával nem felel (Kft, Rt). Korlátlan felel sség: a társaság tartozásaiért a társaság vagyonán túlmen en valamennyi tag saját teljes személyes vagyonával is felel (Bt, közkereseti társaság). Jogi személyiség alapján: egyszer társaság: nincs jogi személyisége, önálló egységként nem lép fel. A jogosultságok és kötelezettségek nem a társaság egészét, hanem csak annak tagjait illetik meg, illetve terhelik. Jogi személyiséggel rendelkez : az alapítók a társaságot önállósítják, kifelé üzleti partnereik felé önállóan léptetik fel, mint a tagok személyét l és vagyonától is elkülönült szervezetet. Részvénytársaság: Olyan vállalati forma, amely az alapításához szükséges t két, részvények kibocsátásával szerzi meg. Jellemz i: korlátolt felel sség társaság, Alapt ke, részvény, vagyoni és tagsági jog, osztalékhoz való jog, közgy lés: a részvénytársaság ügyei fölött dönt. Igazgatói tanács: az ügyek vezetésére választják, s két közgy lés között k irányítják a részvénytársaságot, ellen rz pakett. Alapt ke: törzst ke, a részvényesek által összeadott vagyontömeg, a részvények névértékének összege. Általában készpénzb l és egyéb vagyoni értékb l (apport) áll. Részvény: forgatható értékpapír. Eladható, átruházható, örökölhet, vagyis a részvénye lemondhat a t kerészér l anélkül, hogy ez a vállalkozás létét, m ködését érintené. Osztalékhoz való jog: a részvényes jogosult a vállalkozás éves tiszta nyereségéb l való részesedésre. Ez az összeg az osztalék. Osztalékráta: az osztalék egy részvényre jutó nagysága százalékban kifejezve. Tagsági jog: a vállalat irányításába való beleszólási jog. Ezt a részvényesek a közgy léseken gyakorolhatják. Törzsrészvény: Tulajdonosai játsszák a meghatározó szerepet. k adják össze a társaság törzst kéjét, k rendelkeznek teljes kör szavazati joggal a közgy lésen, így k befolyásolják a társaság m ködtetését. Els bbségi részvény: az osztalékból való részesedés során élveznek els bbséget, az osztalékuk így biztosabb, de szavazati joguk korlátozott, vagy egyáltalán nem jogosultak a vállalat életébe való beleszólásra. Ellen rz pakett: a részvényeknek az a hányada, amelynek birtokában dönt befolyást lehet szerezni a részvénytársaság irányításában. Részvénytársaság el nyei: hatékonyan tudja egyesíteni, és nagyméret m köd t kévé átalakítani a sok, szétaprózott kis méret megtakarítást. A részvénytársasági t ke b vítése függetlenedik a részvénytársaságban megszerzett profittól. Megkönnyíti ez a felhalmozást. A részvénytársasági t ke b vítése azonban függetlenedik a társaság saját felhalmozási lehet ségeit l, mert a részvénytársaság b vítési szükségleteit t kenöveléssel is kielégítheti. Könnyebben jut hitelhez, mert a hitelnyújtó számára megkönnyíti a hitelfelügyeletet. A bankoknak lehet ségük van, hogy megbízottjai részt vegyenek a részvénytársaság igazgatásában, és mint részvénytulajdonosok is bekapcsolódjanak a társaság tevékenységébe, és így a hitel felhasználását is ellen rizzék. Kedvez bb t keszerzési lehet ség el segíti, hogy a vállalatok mérete jobban igazodhasson a technikai fejl dés által diktált követelményekhez. A vállalkozás nem függ a részvényesek egyéni sorsától. A részvényes számára a t ke csak fiktív t keként létezik. Horizontális fúzió: az azonos tevékenységet folytató vállalatok egyesülése. 7

8 Vertikális fúzió: a végtermék el állítása szempontjából egymásra épül tevékenységet folytató vállalatok egyesülése. Kooperáció: legkézenfekv bb a profit növelése, a tranzakciós költségek csökkentése de a bizonytalanságok kiküszöbölése is, a megfelel alapanyag biztosítása is a motivációk között van. Konglomerációs fúzió: Teljesen eltér profilú vállalatok egyesülnek. Piaci szerkezetet meghatározó tényez k: piaci szerepl k száma és nagysága, piacra lépés feltételei, a piaci szerepl k befolyása az árra és egymás termelési döntéseire, a termék jellege, az információhoz való hozzájutás lehet ségei. Piaci er : a vállalatnak az a képessége, hogy befolyásolni tudja az árakat és ezen keresztül a profitot. Koncentrációs ráta: kifejezi, hogy az adott ágazat össztermeléséb l vagy forgalmából milyen százalékban részesednek a legnagyobb cégek. Herfindahl index: az adott ágazatban m köd összes vállalat piaci részarányainak négyzetre emelésével és ezek összegezésével számolható ki. Lerner index: a piaci er t a vállalat terméke keresletének árrugalmasságával hozza összefüggésbe. Állam hatása a gazdasági szerepl kre: önálló gazdasági tevékenységével, amikor a piacon vev ként, vagy eladóként jelenik meg. Piacszabályozó tevékenységével jogi úton, amikor a versenyjog keretében el írja a vállalatok alapításának, egyesítésének feltételeit, monopóliumellenes törvényeket hoz. Gazdasági eszközökkel: pl. árszabályozás, adó, támogatások. Kidolgozza a gazdaságpolitika cél- és eszközrendszerét. Mikroökonómiai id táv: a gazdasági /piaci változásokra, impulzusokra való reagálás módja és id igénye. Az inputok megváltoztathatóságától függ. Kínálat megváltoztatása: a legalapvet bb piaci reagálás, kínált áru mennyiségének növelése vagy csökkentése. A reagálás gyorsasága a termelés jellegét l, els sorban a felhasznált inputok milyenségét l függ. Inputok természete: egyik részük tartós lekötés formájában van jelen, pl. gépek, berendezések, épületek. Ezek megváltoztatása nagy t keigény, és a változtatás hosszabb id t igényel. Másik része ezzel szemben viszonylag rugalmasabban alakítható a kibocsátás, illetve a piaci igényeknek megfelel en. Ide soroljuk a felhasznált anyagokat, energiát és a termelésben felhasznált munkát. Piaci id táv: az az id, amely alatt a termel nem képes egyetlen inputját sem megváltoztatni. Rövid táv: az az id, amely alatt a termel legalább egy (de nem minden) inputját meg tudja változtatni, aminek eredményeként a piaci kereslet megváltozására már valamelyest a kínálat is változhat. Hosszú táv: az az id táv, amely alatt a termel minden inputját képes megváltoztatni. Technikai hatékonyság: a vállalatok arra törekszene, hogy a tényez ráfordítások adott mennyiségével a legnagyobb kibocsátást érjék el, vagy egy adott kibocsátási szintet a legkisebb tényez ráfordítással valósítsanak meg. Megköveteli, hogy bármely tényez t csak akkor alkalmazzanak, ha annak határterméke pozitív, vagyis bevonása esetén a termelés n. Gazdaságilag hatékony: az a módszer, amelyikkel egy adott termékmennyiséget a lehet legkisebb költséggel tudunk el állítani. Ismerni kell a döntéshez a termelés technikai összefüggéseit és a vállalati költségek természetét is. Termelési függvény: A ráfordítások és a kibocsátás összefüggéseit kifejez matematikai formula. Olyan technikai összefüggés, amely az egyes specifikus termelésitényez - kombinációk által el állítható maximális kibocsátási mennyiséget adja meg a technikai fejlettség adott állapota mellett. Csak a technikailag hatékony variációkat tartalmazza. Megadja a termelési tényez k azon technikailag hatékony kombinációit, amellyel egy adott termék adott mennyisége el állítható. 8

9 Parciális termelési függvény: azt mutatja meg, hogyan változik a termelés, ha csak egyetlen termelési tényez mennyisége változik, miközben a többi mennyisége változatlan. Határtermék: azt az összefüggést fejezi ki, hogy milyen mértékben változik az össztermelés az adott termelési tényez újabb és újabb egységének felhasználása eredményeként. Munka határterméke: megmutatja, hogyan változik az össztermelés, ha a felhasznált munka mennyiségét egységnyivel növelem. T ke határterméke: megmutatja, hogyan változik az össztermelés, ha a felhasznált t ke mennyiségét egységnyivel növelem. Termelési rugalmasság: megmutatja, hogy hány százalékkal változik az össztermelés, ha az adott tényez mennyiségét egy százalékkal növelem (vagy csökkentem), miközben a többi termelési tényez mennyiségét változatlanul hagyom. Átlagtermék: az össztermék és az összmunka hányadosa, vagyis megmutatja, hogy egységnyi munkára átlagosan mennyi termék jut. Munka Termelési rugalmassága: a határterméknek és az átlagterméknek a hányadosa. T ke Termelési rugalmassága: a határterméknek és az átlagterméknek a hányadosa. Rövidtávú termelési függvény: adott t kenagyság mellett a felhasznált munkamennyiség változtatásának eredményeként milyen mértékben növelhet a kibocsátás. Csökken hozadék elve: egy termelési célú ráfordítás minden újabb egységének felhasználása (egyébként változatlan feltételek mellett) csökken határterméket eredményez. Egyenl termék görbe (isoquant): megmutatja, hogy az inputok milyen kombinációjával állítható el adott termék mennyiség és ezek közül melyik változat biztosítja a legkisebb költséget. A t ke (K) és a munka (L) azon kombinációit ábrázolja az input térben, amelyek ugyanakkora kibocsátást eredményeznek. Meredeksége megmutatja, hogy hány egység munka helyettesíthet egy pótlólagos egység t kével, vagy fordítva. Ez az arány a technikai helyettesítés határrátája. Technikai helyettesítés határrátája: az az arányszám, amely megmutatja, hogy ha egységnyivel csökkentjük az egyik termelési tényez t, mennyivel kell növelni a másikat ahhoz, hogy a kibocsátás ne változzon. Egyenl az isoquant görbe meredekségével. Mindig pozitív számként adjuk meg. Euler tétel: Ha a termelési függvény els fokú homogén, akkor a tényez k határtermelékenységének és mennyiségének szorzatának összege kiadja az összhozam nagyságát. Isoquant térkép: az adott termelési függvényt reprezentáló isoquant görbék összessége az input térben. Egyenl költség (isocost) egyenes: minden egyes pontja azonos összköltséget képvisel, vagyis azt fejezi ki, hogy a két inputtényez milyen kombinációi vásárolhatók meg adott összegb l. A termelési tényez k árarányának változatlansága mellett az összköltség eltér szintjét képvisel isocost egyenesek egymással párhuzamosak. A termelési tényez k árarányának változása esetén az isocost egyenes meredeksége megváltozik, az egyenes elfordul. Optimális tényez kombináció: egy vállalat adott mennyiség kibocsátásának legkisebb költség változatát az a tényez -kombináció jelenti, amelyet az isoquant görbe és az azt érint isocost egyenes közös pontja képvisel. Az optimális tényez kombinációt az a kombináció adja, amely mellett az isoquant görbe meredeksége és az isocost egyenes meredeksége megegyezik. Skálahozadék (volumenhozadék): az az arány, amely megmutatja, hogyan változik a termelés a tényez k egyidej arányos növekedése esetén. Q1<λQ0, esetén csökken skálahozadék, csak hosszú távon fordulhat el, amikor minden tényez változik, méghozzá azonos arányban. Q1=λQ0 esetén állandó, vagy konstans skálahozadék, Q1>λQ0, esetén növekv skálahozadék. 9

10 Méretgazdaságosság: a nagybani termelésb l származó el nyök, azokat a megtakarítások, amelyek a ráfordítások mennyiségének növelésével érhet k el. Cobb-Douglas féle termelési függvény: a függvény lineárisan homogén, hiszen a tényez k mennyiségét λ szorosára növelve, a termelés is λ-szorosára n. Ha α+β<1, akkor a skálahozadék csökken, ha α+β>1, akkor a skálahozadék növekv, ha a α+β=1, akkor a skálahozadék állandó. A függvény feltételezi, hogy a termelési tényez k folyamatosan helyettesíthet k egymással, és hogy a helyettesítés határrátája csökken. Leontief-féle termelési függvény: azt fogalmazza meg, hogy a termelés tényez k aránya nem változtatható, akkor a termelés mennyiségét a termelési tényez k közül a kisebb mennyiségben rendelkezésre álló határozza meg. Termelés sz k keresztmetszetének: A kisebb mennyiségben rendelkezésre álló termelési tényez t Költség: a ráfordítások pénzben kifejezett értéke. Számviteli költség: a vizsgált évben felmerült, és a számviteli rendszerben nyilvántartott költségek. A folyó költségeknek és az adott évben a tartós lekötések (gépek, épületek) elszámolható értékcsökkenésének, amortizációjának összege. Folyó költség: azon termelési ráfordítások értéke, amelyek az adott id szakban merülnek fel, és a termék eladásával meg is térülnek. Gazdasági költség: a számviteli költségnél tágabb fogalom, mert magába foglalja a termelés érdekében felmerült valamennyi ráfordítás pénzben kifejezett értékét, a számviteli költségek mellett az un. alternatív költségeket is. Alternatív költség: egy haszonáldozta, elveszett hozam, amelyr l a vállalkozás érdekében le kellett mondani (kamat, munkabér). Általában megtérülnek, a vállalkozóé lesznek. Megtérülése a vállalatban felhasznált termelési tényez k átlagos, normálisnak tekintett, elvárt hozadékát foglalja magába, ezért ezt normál profitnak is nevezzük. Explicit költség: vagy kifejezett költség, amelyek adott id szak folyamán a termeléssel kapcsolatban felmerülnek és számlákon, pénzügyi átutalásokban, kifizetésekben kifejezett formában megjelennek. (munkadíj, bérleti díj, energia költség, szállítás költsége, kamatköltség) Implicit költség: az alternatív költségek azon része, amely pénzkifizetés formájában ugyan nem jelenik meg, de tényleges ráfordítás, így a gazdasági döntéseknél szükséges számba venni azokat. Fix költségek (állandó költségek): azok a költségek, amelyek függetlenek a termelés méretét l. (amortizáció, bérleti díj, kölcsönök kamata). Felírható az állandó termelési tényez K és annak árának szorzataként. Változó költségek: a kibocsátás mennyiségével együtt változnak. (anyagköltség, energiaköltség, munkabér). A felhasznált munka mennyiségének és a munkaárának a szorzata. Felírható a felhasznált munka mennyiségének és a munka árának a szorzataként. Változó költségek függvénye: a rövidtávú termelési függvény pénzügyi kifejezése. Változó költség és a termelés volumenének változása közötti összefüggés: lineáris, degresszív, progresszív. Lineáris: amikor a változó költség pontosan követi a termelés változásának ütemét és irányát. Degresszív: amikor a változó költség a termelésnél kisebb mértékben változik. Progresszív: ez esetben a változó költség gyorsabb ütemben n, vagy csökken, mint a termelés. Átlagköltség: az egységnyi termékre jutó költség. Átlagos összköltség: ami a termékegységre jutó teljes költséget mutatja, az összes költség és a termelés hányadosa. Átlagos fixköltség: amely a termékegységre jutó fix költséget mutatja, az összes fix költség és a termelés hányadosa. 10

11 Átlagos változó költség: a termékegységre jutó változó költséget mutatja, az összes változó költség és a termelés hányadosa. Összes költség: a változó és fix költségek összege. Határköltség: az egységnyi kibocsátás növekményre jutó költségnövekményt jelenti, vagyis azt a költségváltozást, amelyet egy egységnyi pótlólagos termékkibocsátás okoz. Mivel a fix költség a termelés méretével nem változik a határköltség változó költség növekményével. A határköltség függvény a minimum pontjában metszi az átlagos változó költség és az átlagos összköltség függvényt is. Amíg a határköltség kisebb az átlag, illetve az átlagos változó költségnél, addig ezek nagysága csökken. Költségfüggvények általános sajátosságai: ha a cég semmit sem termel, az is költségbe kerül, hiszen a fix költségek nagysága független a kibocsátás nagyságától. Kevés termék el állítása általában nagy induló költséget jelent, a kibocsátás fokozásával a költségnövekedés lassul. Technikailag optimális kibocsátáson túl a költségek meredeken emelkednek. A költségfüggvények jellegzetesen U alakúak. Az átlagos összköltség görbe és az átlagos változó költség görbe fokozatosan közelít egymáshoz. Ennek oka, hogy a köztük lev különbség éppen az átlagos fix költség, ami pedig a termelés növekedésével csökken. A határköltség a termelés növekedésével el ször csökken, majd növekszik. A határköltség az átlagköltség és az átlagos változó költséget azok minimumánál metszi. A monopolvállalat költségfüggvényei megegyeznek a versenyz vállalatéval. Hosszú távú költségfüggvény: Hosszú távon a vállalat valamennyi költsége változó, hiszen nincs fix termelési tényez. A vállalat hosszú távú termelési döntésének pénzügyi vetülete. Növekv skálahozadék esetén az átlagköltség csökken, a görbe ereszked. Csökken skálahozadék mellett növekv, tehát a görbe emelked. Állandó skálahozadék mellett állandó, tehát egy vízszintes egyenes a grafikus képe. Árbevétel: az eladott termékek mennyiségének és árának szorzata. Határbevétel: megmutatja, hogyan változik az összes bevétel, ha eggyel több terméket adunk el. Átlagbevétel: az árbevétel és az eladott mennyiség hányadosa. Nagyságát a keresleti görbe pontjai mutatják. Versenyz vállalat esetén az átlagbevétel egyenl a határbevétellel és a piaci árral, monopólium esetén a határbevétel mindig kisebb, mint az átlagbevétel. Bruttó profit: ha az árbevételb l levonjuk a folyó, explicit költségeket, akkor kapjuk meg. Számviteli profit: az árbevételb l a folyó költségeken kívül az amortizációs költségeket (számviteli költségek) is levonjuk. Gazdasági profit: Az árbevételb l levonjuk a gazdasági költségeket. Profitmaximalizálás feltétele rövidtávon: ha a cég költségeit adottnak vesszük, akkor a profitmaximalizálás egyetlen eszköze a bevételek növelése. Fix árak esetén az egységnyi kibocsátás növekményre jutó, bevételnövekményt vagyis a határbevételt egyenl lesz az árral. Az átlagbevétel ugyancsak egyenl ezekkel. Fedezeti pont: ha az ár a határköltség függvényt ott metszi, ahol az átlag összköltség minimuma van, az árbevétel pontosan fedezi a költségeket. Fedezett mennyiség: a fedezeti ponthoz tartozó termékmennyiség. Normálprofit: ha a vállalat az átlagköltség minimumával egyez ár mellett fedezeti mennyiséget termel, akkor minden költsége megtérül, tehát az összes gazdasági költség, benne az alternatív költségek is. Üzembezárási pont: ha az ár a határköltséget abban a pontban metszi, ahol az átlagos változó költség minimuma van, esetleg e pont alatt, akkor a tevékenységet abba kell hagyni. Kompetitív vállalat kínálati függvénye: egyenl a határköltség függvényének az üzembezárási pont feletti szakaszával. Az üzembezárási pont illetve alatta a vállalatnak kínálata nulla, mert ekkor már a teljes fix költség veszteséget jelent. A versenyz vállalat 11

12 rövidtávú kínálati függvénye pozitív meredekség, aminek oka, hogy rövidtávon a termelési tényez k hozadéka csökken, ezért a határköltség a kibocsátás növekedésével növekszik. Piaci kínálati függvény: a sok-sok egyéni vállalat kínálati függvényének horizontális összegezésével kapjuk. Piaci keresleti függvény: a fogyasztók egyéni keresleti függvényeinek összegzése. Piaci kínálati függvény: a fogyasztók egyéni kínálati függvényeinek összegzése. Termel i többlet: a vállalat a kompetitív piacon minden eladott egységért a piaci árat kapja. Minden olyan termék esetében, amelynek a határköltsége kisebb, mint a piaci ár a vállalat termel i többlethez jut. Meghatározhatjuk az összes bevételb l az összes változó költségek különbségeként. A fix költség összegével nagyobb, mint a gazdasági profit. Az ár és a kínálati függvény által behatárolt terület. Egyéni kínálati függvény: az adott vállalat határköltség függvényével egyezik meg. A piacon megjelent összes vállalat határköltség függvényének horizontális összegzése. Hosszútávon kompetitív vállalat zéró gazdasági profitot realizál. Monopólium keresleti függvénye: a határbevétel kisebb, mint az ár. A határbevételi függvény mindig a keresleti görbe alatt helyezkedik el. A határbevételi függvény a bevételi függvény els deriváltja. A maximális profitot biztosító kibocsátás a határbevétel és a határköltség által meghatározott mennyiség. Általában az ár nagyobb, a termelés pedig kevesebb lesz, ha a vállalat nem versenyz, hanem monopolista. Kibocsátás hatékony szintje: ahol a kibocsátási többletért a fogyasztók pontosan annyit hajlandók fizetni, mint amennyi ennek a többletegységnek az el állításai költsége. Holtteher-veszteség: az elmaradt kibocsátást méri, azon az áron, amelyet az emberek hajlandók lettek volna fizetni ennek a kies outputnak a megtermeléséért. Minimális hatékony méret: nagysága a kibocsátásnak az a szintje, amelyik a kereslet nagyságához viszonyítva minimalizálja az átlagos költséget. Versenyz piac: a kereslet nagy a minimális hatékony mérethez képest. Monopolpiac: a kereslet kicsi a minimális hatékony mérethez képest. Monopólium kialakulásának okai: minimálisan hatékony méret túl nagy a piac méretéhez viszonyítva. A szabályozás és a beavatkozás is költséges, a szabályozótestületek fenntartása is költséges. A monopólium holtteher vesztesége meghaladja-e a szabályozás költségeit. Kartell Egy iparág sok különböz vállalata összeáll és korlátozza a kibocsátást annak érdekében, hogy magasabb árat érjenek el, és ezáltal növekedjen a profitjuk. Más ok, hogy az iparágban tisztán a történeti fejl dés véletlene folytán alakul ki egy domináns vállalat. Ha egy cég el ször jelenik meg egy piacon, akkor a költségel nye egyedül is visszatarthatja a többi vállalatot az iparágba való belépést l. A belép k számára a felszerszámozás költsége igen magas. Ekkor a bent lev bizonyos körülmények között képes a potenciális belép ket meggy zni arról, hogy drasztikusan csökkenti árait, ha azok megkísérlik a belépést. Természetes monopólium: ha egy adott vállalat egyedüli termel ként kisebb átlagköltséggel tudja kielégíteni a szükségleteket, mintha ugyanezt a terméket több termel termelné, akkor ez a vállalat ebben az állapotban van. Olyan területen jelennek meg, ahol a fix költségek aránya magas (gáz, telefon hálózat). Legnagyobb részét az állam, vagy az állam által szabályozott magánvállalatok m ködtetik. Árdiszkrimináció: a termékek különböz egységei, különböz árakon történ eladásának elnevezése. Els fokú árdiszkrimináció, vagy tökéletes árdiszkrimináció azt jelenti, hogy a monopolista a különböz egységeket különböz árakon adja, ezek az árak vev ként különböznek. Másodfokú árdiszkrimináció: a monopolista a különböz egységeket különböz árakon adja el, de mindenki, aki ugyanazt a mennyiséget vásárolja, ugyanazt az árat fizeti. Az árak tehát jószágegységekre vonatkozóan különböz k, de nem különböztetjük meg az egyes személyeket. 12

13 Harmadfokú árdiszkrimináció: ha a monopolista a különböz egyéneknek különböz áron ad el, de ugyanaz az ember az eladott mennyiség minden egységét azonos áron kapja. (nagycsaládosoknak és az id sebbek számára nyújtott kedvezmények, diákok kedvezményei) Oligopólium: néhány vállalat van csak jelen a piacon, és ezek felismerik kölcsönös stratégiai függ ségüket. Vagy függetlenek, vagy összejátszanak. Összejátszás esetén az iparág vállalatai között olyan megegyezés születik az árra vagy a kibocsátott mennyiségre, esetleg mindkett re vonatkozóan, amely növeli a résztvev k együttes profitját. Duopólium: két vállalat van az adott piacon, és mindegyik vállalatnak el re kell becsülni a másik vállalat kibocsátási döntését, annak érdekében, hogy saját kibocsátásáról értelmes döntést hozzon. Cournot-egyensúlyi helyzet: mindegyik vállalat kibocsátási szintjét adottként feltételezve maximalizálja a profitját, továbbá ezek a várakozások az egyensúlyban be is igazolódnak: mindegyik vállalat optimális kibocsátási döntése az a kibocsátás, amit a másik vállalat el is elvár t le. Egyik vállalat sem találja jövedelmez nek termelési döntése megváltoztatását, ha a másik vállalat tényleges döntését elismeri. Fogoly dilemma: az együttm ködés felismert szükségszer sége és az egymást kijátszási szándék egyaránt jelen van. Mindig saját önz érdekeiket követik. Betartani a termelésre vonatkozó kvótát, vagy ennél többet termelni. Mindketten jól járnának, ha az egyezményt betartanák, de mivel egyik sem bízik a másikban, mindkett túllépi a kvótát és így elveszítik a profitjukat. V. A TERMELÉSI TÉNYEZ K PIACA Els dleges termelési tényez k: alapvet en nem gazdasági okokból keletkeznek, a tényleges felhasználásuk mértéke azonban a gazdasági folyamatokban határozódik meg. Kínálatuk fels határa ilyen módon gazdaságon kívül korlátokba ütközik, rugalmatlan. T ketényez k: korábbi termelési folyamat eredményei, hosszabb távon felhalmozhatók, így kínálatuk igazodhat a gazdaság igényéhez mennyiségben és összetételben egyaránt. Származékos kereslet: a termelési tényez k kereslete, ami azt jelenti, hogy a vállalat azért és annyiban keres egy adott er forrást, mert a vásárlók meg kívánják venni a közrem ködésével el állított terméket, olyan árat kínálva érte, ami hosszú távon a termelési tényez re fordított összegen felül legalább normálprofitot biztosít. Termelési tényez határterméke: az a kibocsátási mennyiség, ami egy pótlólagos inputegység alkalmazásával nyerhet. Termelési tényez határbevétele: az a bevételnövekmény, amely egy pótlólagos inputegység alkalmazásával elérhet. Együttes kereslet: a vállalat a termelési tényez ket együtt alkalmazza, valamennyi t két, valamennyi munkával kombinálva. Technikailag hatékony: minden technológia hatékony, amelyik nem alkalmaz felesleges kapacitást. Gazdaságilag hatékony: csak az a hatékony, amelyik ugyanazt a kibocsátást a legkisebb költséggel képes el állítani. Termelési költségek határköltsége: megegyezik azzal az árral, amin a pótlólagos egység beszerezhet. Optimális tényez kombináció: az optimális, a legkisebb költség és a legnagyobb profitot biztosító tényez kombináció kritériuma az, hogy a tényez k határtermékének aránya egyezzen meg a tényez k arányával. Termelési tényez k allokációja: az er források különböz termelési területek közötti elosztása. 13

14 Munka: a munka a társadalom legfontosabb er forrása, a jövedelmek legnagyobb hányadénak birtokosa, a munka végz je, az ember nem tárgya, hanem alanya a társadalmi gazdasági folyamatoknak. Munkavállaló: az, aki munkaszolgáltatásait kínálja fel a piacon. Munkáltató: aki a munkavállalót foglalkoztatja. Nominálbér: pénzbér, ami összeget fizetéskor a borítékban találunk, vagy amelyr l a munkaszerz dés szól. Reálbér: a pénzbér vásárlóereje, azt mutatja meg, hogy a borítékban lév összegért mit kapunk a boltban. Ez a pénzbéren kívül a fogyasztói árak alakulásától is függ. Változását a reálbér index mutatja. Bérek és munkakínálat összefüggései: az alacsonyabb jövedelemtartományban a munkavállaló általában nagyobb munkakínálattal, csökkentett szabadid vel reagál a bér emelkedésére. A munkakínálati görbe emelked. Magas jövedelem esetén a fokozódó szabadid igény lép fel, így munkakínálata csökken, a görbe visszahajlik. Helyettesítési hatás: a magasabb bér csábítása a szabadid munkával való helyettesítése. Alacsonyabb jövedelemtartományban er sebb, mint a jövedelemhatás. Jövedelemhatás: a magasabb jövedelem fokozott igényt támaszt a szabadid re, az élet élvezetére. A magas jövedelemre a munkakínálat csökkentése a reakció. Magasabb jövedelemtartományban er sebb, mint a helyettesítési hatás. Munkakínálat béren kívüli tényez i: a n k munkaer állományban való részvételének növekedése. Közösségbe kerülés, önállóbbá válás, függetlenné válás. Egyéb elfoglaltság id igénye (automata mosógép, félkész ételek megjelenése). Munkakereslet, ha a közelben létesül egy új üzem, ez ösztönz leg hat. Munka összkínálata: az egyéni munkakínálat összegz déséb l kapjuk meg. Munkakereslet: származékos kereslet, vagyis nagysága a fogyasztási cikkek piaci helyzetének alakulásától függ. Közvetlenül összefügg az élet hullámzásaival és a végs fogyasztási cikkek árainak alakulásával. Együttes kereslet, mert a tényez k egymással kölcsönhatásban állítják el a végterméket, bizonyos korlátok között azonban egymással helyettesíthet k. Munka határterméke: azt jelenti, hogy az adott gazdálkodó egységben, minden egyéb feltételt változatlannak tekintve, a pótlólagosan felhasznált egységnyi munka, mekkora termelésnövekedést produkál. Függ az együttm köd tényez k mennyiségét l, színvonalától és a munka min ségét l. Határtermék bevétel: ha a határterméket megszorozzuk az el állított termék árával, megkapjuk a bevételnövekményt, a határtermék piaci értékét. Az alkalmazottak számát az dönti el, hogy milyen létszám mellett lesz a munka határtermék bevétele azonos a piaci munkabérrel. Munka összkereslete: a vállalkozók egyéni munkakeresletének összegzéséb l adódik. Bérkülönbségek okai: egyes foglalkozási ágakban eltér a munka termelékenysége. Az egyes szakmák különböz mértékben kellemetlenek. Ennél fogva a béreket esetleg emelni kell. A kellemes, divatos szakmák munkaer ellátása alacsonyabb bérek mellett is biztosítható. Társadalmi értékítéletek. Kompenzációs bérkülönbségek: azok a bérkülönbségek, amelyek nem a munka termelékenységének különbségéhez, hanem a munka jellegéhez kapcsolódó alacsony vagy magas munkakínálathoz köt dnek. (magasabb szakképzettség, kivételes tehetségek munkakínálatuk teljesen rugalmatlan) Humánt ke befektetés: a tanulmányokba való id és pénzbefektetés. Tiszta gazdasági járadék: más foglalkozási ágakban megszerezhet legjobb jövedelem feletti többlete. 14

15 Munkapiac egyensúlya: ha nem mutatkozik tendencia a bérkülönbségek b vülésére, vagy sz külésére. Ilyenkor feltételezhet, hogy az egyes munka kategóriák összkereslete megegyezik a kínálatukkal. Munkaer területi immobilitása: a lakóhelyhez kötöttség a korlátozó tényez. Diszkrimináció: ha a jövedelemkülönbség pusztán egy lényegtelen személyes tulajdonságból, pl. faji, nemi vagy vallási hovatartozásból ered. Munkabér: a munka ára. Egyensúlyi bér: a munkakeresleti és kínálati görbe metszéspontjának megfelel bér. Bérek és munkakereslet alakulása: az állam minimum bért határoz meg, akkor van értelme, ha ez magasabb, mint az egyensúlyi bér. Ha a minimális munkabér adminisztratív beavatkozások hatására emelkedik, az üzleti szervezetek csökkentik a foglalkoztatottak számát. Munkakínálat korlátozása külföldiek munkavállalásának korlátozása, bevándorlás akadályozása. Monopolhelyzetek: népes földrajzi térségben csak egyetlen ipari üzem van. Az egyensúlyi bérnél alacsonyabb bér mellett is kielégítheti munkaer szükségletét. Jövedelmez ségi viszony: a munkabérek fels határát befolyásolják. Létminimum: a munkabérek alsó korlátja, a dolgozó rövid- és hosszú távú megélhetési, képzési és családfenntartási ráfordításai. Pénzpiac: az egy évnél rövidebb lejáratú kölcsönt kék piaca. T kepiac: hosszabb lejáratú (vagy lejárat nélküli) t keátcsoportosítás. Kereskedelmi bank: a megtakarításokat pénz formájában összegy jtik, majd azokat tovább adják hitel formájában. Kamat: a kölcsönadott pénz, t ke használati díja. A jelbéli fogyasztásról és a likviditásról való lemondás jutalma. Betéti kamat: a megtakarítónak fizetett kamat. Általában jól kiszámítható, kockázatmentes befektetési forma. Hitelkamat: a hitelez a felvett hitelek utána fizetett kamat. Kamatláb: a kölcsönt ke kamata, a kölcsönt ke összegének százalékban kifejezve, 1 éves futamid re számítva. Jele:k. A kereslet-kínálat kölcsönhatásaként alakul. Egyensúlyi kamatláb: a kereslet-kínálat egyez ségét mutatja. Reálkamatláb: nominál kamatláb és az inflációs ráta különbsége. T ke hozadékrátája: az évente kapott nettó hozadék a befektetett t ke arányában (egységnyi beruházásra jutó profit vagy bérleti díj) százalékos formában kifejezve. A piaci kamatlábbal hosszú távon megegyezik, mert a bankbetét és a különböz értékpapírformák egymással versenyben vannak. Ez hosszú távon hozadékuk kiegyenlít dése irányába hat. Értékpapír: valamilyen vagyonnal kapcsolatos jogot megtestesít forgalomképes okirat. Váltó: fizetési ígérvény vagy felszólítás, rövid lejáratú forgatható értékpapír. Saját váltó: a kiállító kötelezettséget vállal arra, hogy a váltó lejáratakor kifizeti a váltó értékét. Idegen váltó: egy másik személyt szólít fel a fizetés teljesítésére. Váltóforgatás: a váltó átruházható, vele fizetést lehet teljesíteni. Diszkontálás, vagy váltóleszámítolás: a váltó tulajdonosa a bankhoz fordul. A bank a váltót lejárat el tt kamat felszámításával készpénzre válthatja. Állampapír: az állam adósságát megtestesít értékpapírok. Államkötvény: hosszú lejáratú, nagy címletekben forgalomba kerül értékpapír. A költségvetés tartós hiányát fedezi. Kincstárjegy: rövid lejáratú, kisebb címletekben megjelen, forgatható értékpapír. Diszkont formában el fordul, amikor a névértékénél alacsonyabb áron kerül kibocsátásra, és nem kamatot fizetnek, hanem a ráírt névértéken vásárolják vissza. A rövid lejáratú likviditási gondok megoldását szolgálja. Kötvény: hitelviszonyt megtestesít, általában fix kamatozású hosszú lejáratú értékpapír. 15