Piaci koordináció Bürokratikus (centralizált) koordináció Vegyes típusú gazdaságkoordináció

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Piaci koordináció Bürokratikus (centralizált) koordináció Vegyes típusú gazdaságkoordináció"

Átírás

1 Közgazdaságtan: Gazdaság: Szükséglet: Hasznosság: Termelés: Termelési 1. A közgazdaságtan fogalma, területei, alapkérdései. A gazdaság alapfogalmai. A termelési lehet ségek határgörbéje. A gazdaságkoordinációs rendszerek. A javak csoportosítása. a sz kösség viszonyai közötti választások és döntések tudománya. Területei: - Mikroökonómia: Megmagyarázza a piac, a piaci szerepl k jellemz it, a piaci folyamatokban megnyilvánuló törvényszer ségeket. Elkülönült piaci szerepl k, illetve az egyes piaci jelenségek oldaláról ábrázolja a gazdaságot. A gazdaság alapegységeit, a gazdasági szerepl k alapvet típusait tanulmányozza. Kulcsfogalmai: kereslet, kínálat, ár, költség, jövedelem, hasznosság, preferencia, optimum, egyensúly. - Makroökonómia: A gazdaság egészét, annak törvényszer ségeit vizsgálja. A gazdasági szerepl k ágazatokká, szektorokká, a termékeket pedig termékcsoportokká összesíti. Problémái: infláció, foglalkoztatás, makrogazdasági egyensúly, gazdasági növekedés. - Nemzetközi gazdaságtan: Nemzetközi szervezetek (EU, OPEC, WTO, Világbank) teljesítményeit, viszonyát tekinti tárgynak. - Gazdasági rendszerek összehasonlító elemzése Kérdései: - Mit termeljen? Milyen javakat és szolgáltatásokat, azok milyen mennyiségét és min ségét állítsák el? - Hogyan termeljenek? Termelési tényez ket kombinálják. T keintenzív fejlett országokban sok t két, és kevés, de magasan képzett munkaer t alkalmaz. Munkaintenzív kevésbé fejlett gazdaságok, sok munkát igényl technológia. a társadalom anyagi létszférája, az anyagi javak és szolgáltatások el állításával, elosztásával, forgalmazásával és fogyasztásával összefügg jelenségek és kölcsönhatások összessége. az egyén és a közösség szubjektív hiányérzete, életfeltételeinek elsajátítása iránti bels igény. - Emberi lét fenntartásához szükséges javak, szolgáltatások, tevékenységek iránti igény. - Olyan hiányérzet, amely motiválja az embert a hiányérzet megszüntetésére. - Gazdasági szükséglet kielégítésének eszközei: javak és szolgáltatások. Mozzanata a fogyasztás. a javak azon hasznos tulajdonságainak összessége, amelyek valamilyen szükséglet kielégítésére alkalmassá teszik ket. az emberi szükségletek kielégítésére alkalmas javak el állításának folyamata. - Munka: az ember szellemi és fizikai képességeinek összessége, amelyeket a termelési tevékenység során felhasznál. - Természeti tényez k: természetes formájukban alkalmasak termelési célokra. - T kejavak: termeléssel létrehozott eszközök, amelyeket a termelésben használnak fel. - Vállalkozó: feladata az összes termelési tényez egységbe szervezése, irányítása. - Információ: lehet ségek határgörbéje: azt fejezi ki, hogy valamely gazdaság bizonyos javakból mennyit képes el állítani a rendelkezésre álló inputtényez k felhasználásával, különböz tényez összetétel, hatékony termelési eljárások során. E és F pont azt mutatja, hogy mennyit tudna termelni a gazdaság a két jószágból különkülön, ha az er forrásokat kizárólag az egyik vagy kizárólag a másik termék el állítására fordítaná. A görbén lev pontokon elmozdulva, a sz kös er források adott korlátja mellett, csak úgy lehet növelni az egyik termék el állítását, ha a másik termelése eközben csökken. A görbén kívül es pontok által jelölt kombinációk a rögzített er forrás korlátok mellett nem érhet k el a társadalom számára. A görbén belüli pontok olyan termékkombinációkat képviselnek, amelyek nem hatékonyak, hiszen ezekb l a pontokból jobbra-felfelé elmozdulva növelhet mindkét termék termelése. Az ilyen pontokkal jelzett állapotban a gazdaságban vagy nem használják fel az összes er forrást, ami ellentmond a sz kösség tényének, vagy felhasználják ugyan, de nem hatékonyan.

2 Javak Transzformáció határrátája (MRT Marginal Rate of Transformation): azt mutatja meg, hogy a termelési lehet ségek határán maradva egy termék (Y) mekkora mennyiségér l kell lemondani a gazdaságnak ahhoz, hogy egy másik termék (X) el állítását egy egységgel növelhesse. A görbe negatív meredeksége a sz kösség tényéb l fakad. Egy kéttermékes gazdaságban az egyik jószág megtermelésének alternatív költsége nem más, mint a másik jószág termelésb l kies mennyiség, amely meg nem termelése révén a sz kös input javak átcsoportosíthatóvá váltak. A termelési lehet ségek határa rendszerint az origóra konkáv görbe, ami azt fejezi ki, hogy a jószágok termelésében a csökken határhozadék elve érvényesül. Amikor egy gazdaság valamely outputkészletéhez viszonyítva nem létezik olyan outputkombináció, amelyben oly módon nagyobb legalább az egyik termék mennyisége, hogy közben egyetlen másik termék mennyisége sem kisebb az eredetinél, akkor a gazdaság a Pareto-optimum állapotában van. csoportosítása: - Szabad javak: természet adta javak pl. leveg, napfény, forrásvíz, vadon él növények állatok. - Gazdasági javak: termeléssel létrehozott javak. (termékek, szolgáltatások) - Termékek: azok a javak, amelyek megfogható, tárgyi formát öltve rendelkeznek szükséglet kielégítésre alkalmas, hasznos tulajdonságokkal. - Anyagi jelleg szolgáltatás: pl. a termék fogyasztóhoz történ eljuttatása, szállítása, megóvása, csomagolása. - Nem anyagi jelleg szolgáltatás: esetén nem a termék, hanem valamilyen tevékenység közvetlenül elégíti ki az emberi szükségletet. Pl. oktatás, kultúra, egészségügy. - Magánjavak: Azok, amelyeket az egyének fogyasztanak el, és ha egy valaki már elfogyasztotta, nem fogyaszthatja el senki más. Korlátozott mennyiség. Egyesek kiszorulnak, versengés folyik érte. - Közjavak: Azok a javak, amelyek egy ország minden lakosának rendelkezésére állnak, senki sem zárható ki a használatukból, csak kisebb-nagyobb közösség fogyaszthatja. Nem oszthatók pl. honvédelem, közbiztonság. Piaci koordináció: - egymás mellé rendeltek, egyenrangúak a szerepl k - cserekapcsolatok pénz közvetítésével - céljuk gazdasági eredmény elérése - legfontosabb információkat a pénz közvetíti - döntéseiket az árak, költségeik, jövedelmük, nyereségük és veszteségük motiválja. - Mit? Mi nyereséges, mely árú termelése hozza a lehet legtöbb profitot. Áraikat költségeikkel vetik egybe. - Hogyan? Termelési tényez k árarányai alapján. A lehet legkisebb költségekkel teszik az adott kibocsátást. - Kinek? Bér-, profit-, járadék jelleg jövedelmek. - Lehet vé teszi: rugalmas reagálást, gyors alkalmazkodást, takarékosságra ösztönöz. Bürokratikus (centralizált) koordináció: a gazdaság tudatos, központi tervek és utasítások alapján m ködik. - alá- és fölérendeltségi viszony a szerepl k között - utasítások és tiltások - kevés szerep jut a piacnak. A központ terveket készít, a részterveket összehangolja, utasítások formájában megfogalmazza és közli a termel kkel, akik feladata a végrehajtás. Kelet- és Közép-Európában megbukott. Vegyes típusú gazdaságkoordináció: - együtt vannak jelen a piaci és állami koordináció elemei. - Meghatározó szerepe van a piacnak - Állami beavatkozás: piaci eszközökkel, korrekciójával, helyettesítésével. A modern gazdaság piacgazdaság és vegyes gazdaság is egyszerre. 2. A piacgazdaság alapfogalmai. Egyéni, piaci kereslet, kínálat, keresleti, kínálati függvények. Marshall kereszt. Rezervációs ár, piactisztító ár. Alapvet piactípusok. Kereslet: az az árumennyiség, amelyet a vásárlók adott árak mellett hajlandóak és képesek megvenni. - Egyéni kereslet: az az árumennyiség, amelyet a vásárló adott árak mellett hajlandó és képes megvásárolni. - Piaci kereslet: az az árumennyiség, amelyet a fogyasztók különböz árak mellett az adott áruból képesek és hajlandók megvásárolni.

3 Kínálat: az a meghatározott mennyiség árutömeg, amelyet az árutermel k valamely piacon, adott áron eladásra felkínálnak. Ár: az áru értékének pénzben történ kifejezése. Rövidebb távon a kereslet és kínálat alakítja, amelyet a termel k ráfordításai, költségei, a vev k pénz mennyisége, értékítélete, a terméknek tulajdonított hasznosság befolyásol. Befolyásolja a kereslet és kínálat alakulását is. Jövedelem: A termel oldaláról szemlélve, az áruk értékesítése során realizált árbevétel és a termelés során felmerül költségek különbözete. A gazdasági tevékenység akkor jövedelmez, ha az érbevétel tiszta jövedelmet is tartalmaz. A fogyasztó oldaláról a fogyasztó vásárlási célra rendelkezésre álló pénze vásárlóképessége. Keresleti függvény: egy termék ára (P) és a keresett mennyiség (Q) közötti kapcsolatot mutatja, feltételezve, hogy egyéb a keresletet befolyásoló tényez k változatlanok. A keresett mennyiség változását mutatja az ár függvényében. Negatív meredekség, vagyis lefelé lejt. Görbe meredeksége: megmutatja, hogy az ár egységnyi változása a keresett mennyiségben milyen változást vált ki. Paradox hatások: - Presztízs-, vagy sznobhatás: egy divatos árucikk ára csökken, és a fogyasztók egy része azért nem vásárolja meg, mert olcsóbban, már bárki megveheti. - Spekulációhatás: az áremelésre a fogyasztók többletvásárlással reagálnak, további áremelésre számítva. - Veblen hatás: a fogyasztó az árakhoz kapcsolja a min séget. - Giffen-, vagy inferior: alacsonyabb rend termékek vásárlóinál az árral azonos irányú keresletváltozás. Ha a keresletre ható tényez k közül nem az ár, hanem az egyéb tényez k valamelyike változik, akkor maga a kereslet változik, ekkor a keresleti görbe eltolódik. Keresletet növel tényez k: jövedelem növekedése, ha a termék normál termék. A helyettesít termékek árának növekedése (oka a relatív árváltozás). Az adott termékkel kiegészít viszonyban lév áru árának csökkenése. A jöv ben a termék drágább lesz. Ízlésre ható tényez k hatása (reklám). Kiszolgált népesség számának növekedése. Keresletet csökkent tényez k: jövedelem csökkenése, ha normál termék. A helyettesít termékek árának csökkenése. Kiegészít termékek árának növekedése. A jöv ben olcsóbb lesz a termék. Ízlésre ható tényez k, kevésbe kedvelté teszik a fogyasztó számára. Népesség számának csökkenése. Kínálati függvény: megmutatja, hogy a termel k különböz árak mellett milyen árumennyiséget kínálnak eladásra a piacon. Meredeksége pozitív. - Kínálat árrugalmassága: megmutatja, hogy az adott termék árának 1%-os változása milyen változást idéz el a kínált mennyiségben. - Rugalmas kínálat: ha az ε>1, vagyis a kínált mennyiség százalékos változása nagyobb, mint az ár százalékos változása. - Egységnyi rugalmasságú kínálat: ha az ε=1, vagyis az ár és a kínált mennyiség százalékos változása megegyezik. - Rugalmatlan kínálat: ha az ε<1, vagyis a kínált mennyiség százalékos változása kisebb, az ár százalékos változásánál.

4 Kínálatot növel tényez k: termelési tényez k árának csökkenése. Az adott termelési tényez kkel alternatív módon el állítható termékek árának csökkenése esetén a vállalat inkább átcsoportosítja e területre a termelési tényez ket. A technológia fejl dése, kisebb termelési költség. Kapcsolódó, vagy alapanyagot biztosító ágazat termelésének átalakulása. Kedvez kilátások esetén a vállalatok jelent s fejlesztésekbe kezdenek, növelik vállalataik méretét. A kínálati oldal szerepl inek száma. Kedvez id járás pl. mez gazdaság. Kínálatot csökkent tényez k: Termelési tényez k árának növekedése. Az adott termelési tényez kkel alternatív módon el állítható termékek árának növekedése esetén a vállalat átcsoportosítja e területr l a termelési tényez ket. Azon várakozás, hogy a jöv ben a termék piaca kedvez tlenül alakul, a termék ára csökken, n nek a kockázatok. Kedvez tlen id járás, aszály, árvíz, vagy egyéb természeti katasztrófa. Marshall-kereszt: Piaci egyensúly: a piacon olyan árak vannak, amelyek mellett az áru keresett és kínált mennyisége egyenl. Egyensúlyi ár: az az ár, amelynél a kereslet és kínálat egyenl. Egyensúlyi mennyiség: az egyensúlyi árhoz tartozó mennyiség. Kínálati többlet: ha a piaci ár az egyensúlyi ár felett van, mert ilyenkor az eladók többet akarnak eladni, mint amennyit a vev k hajlandók, illetve képesek megvenni. Túlkereslet, vagy hiány: a piaci ár az egyensúlyi ár alatt van, mert az áruból többet vásárolhatnánk, mint amennyit a termel k kínálnak. Rezervációs ár: Az a legnagyobb pénzösszeg, amelyet a fogyasztó egy-egy pótlólagos egységért hajlandó fizetni. Fogyasztói többlet: a piaci ár és a rezervációs ár különbsége. Úgy számítjuk ki, hogy a maximális rezervációs ár és a piaci ár különbségét megszorozzuk a megvásárolt mennyiséggel és osztjuk kett vel. Pókháló elmélet : abból indul ki, hogy a kereslet-kínálat eltérésekor az egyensúly csak akkor állna közvetlenül helyre, ha a termel k ismernék az egyensúlyi árat, és ennek függvényében döntenének, mennyit termeljenek. A termel k azonban csak a döntés meghozatalakor érvényes árat ismerik és feltételezik, hogy a termék elkészülésekor ugyanez az ár lesz a piacon. Ez akkor okoz problémát, ha a termelési id szak hosszú. Széttart a pókháló, ha a kereslet rugalmasabb, mint a kínálat. Ha a kínálat rugalmasabb, akkor az egyensúly viszonylag egyszer en helyreáll, ilyenkor a pókháló összetart. Alapvet piactípusok: - Tökéletes versenypiac: Nagyon sok termel termeli és kínálja a piacon az adott terméket, a vev k száma is nagy. Minden eladó csak töredékét adja az adott termék összkínálatának és a vev k egyenként ugyancsak elhanyagolható kis hányadát az összkeresletnek. Szabad be- és kilépés. Semmi sem akadályozza újabb termel k be- vagy kilépését. Versenyképes vállalatok viszonylag kis t kével alapíthatók. Homogén, egymástól nem, vagy legalábbis nem jelent sen különböz termékeket forgalmaznak. Egymást helyettesíthetik. Ár alakulása független. Az ár küls adottság. A termel k tehát árelfogadók. Az eladó számára nincs keresleti korlát, így a vállalat keresleti függvénye végtelenül rugalmas, vagyis egy vízszintes egyenes. Mind a piaci, mind a technológiai jelleg információk szabadok. A vállalat árelfogadó, ebb l következik, hogy a termel döntésének központi kérdése, hogy mennyit termeljen ahhoz, hogy hasznát maximalizálja. - Monopolpiac jellemz i: Egyetlen vállalat van jelen: ezért a vev nem választhat az eladók között: az adott terméket egyetlen vállalat állítja el, s a termék a vev számára semmi mással nem helyettesíthet. Más vállalat nem képes belépni, nincs versenytárs. A termék áráról maga a vállalat dönt, megszabja a piaci árat, birtokolja az összes információt. - Oligopolpiac: Olyan piactípus, ahol csak néhány vállalat m ködik, és adja az adott termék (ágazat) termelésének jelent s hányadát. (személygépkocsi-ipar, légitársaságok, olajtársaságok, mobilszolgáltatók). A vállalatok kölcsönösen függnek egymástól. Stratégiai kérdéseknél szem el tt tarja versenytársai reakcióit. Árkövet. Képes befolyásolni a termék árát, de árlakító szerepe korlátozott.

5 - Monopolisztikus versenypiac: Számos vállalat van jelen. Ezek a vállalatok rendeltetésben hasonló, de nem azonos terméket állítanak el. Bárki megjelenhet, a márkának azonban nagyon nagy szerepe van. Befolyása van az áralakulásra, a márkát meg kell fizetni. Kompetitív piac Monopolisztikus Oligopol piac Monopólium verseny Szerepl k száma Sok Sok Eladó kevés, vev Eladó egy, sok vev sok (kivéve monopszónia) Hatása az árra Árelfogadók Van Árképz, vezet, Ármeghatározó vagy követ Ki- és belépés Könny Nem könny Nehéz Szinte lehetetlen Információ áramlás Szabad Korlátozott Korlátozott Nincs Termék jellege Homogén Differenciált Homogén Homogén 3. A hasznosság értelmezése. Gossen I és II. törvénye. Hasznosság: a fogyasztó elégedettsége, amelyet egy termék elfogyasztása, valamely tevékenység kifejtése, vagy szolgáltatás igénybevétele révén nyer. - Hasznosság kardinális megközelítése: a fogyasztó az egyes jószágok elfogyasztása révén szerezhet hasznosságok abszolút nagyságát t számokkal képes jellemezni. Arányaiban is különbséget tud tenni. - Hasznosság n n ordinális megközelítése: a fogyasztó képes a jószágokat hasznossági sorrendbe állítani. Az összfogyasztás révén nyert hasznosságot akarja maximalizálni. - Telítettségi pont: egy jószág azon mennyisége, amelynél a fogyasztó összhaszna már nem tovább, s t a fogyasztás folytatása esetén csökken. Határhaszon: mennyivel a fogyasztó valamely termék fogyasztása révén nyert összhaszna, ha egy újabb egységgel növeli ebb l a termékb l a fogyasztását. Az összhaszon függvény Q szerinti els deriváltja. Összhaszon: a határhasznok összege. Gossen I. törvénye, a csökken határhaszon elve: kimondja, hogy az egymást követ pótlólagos jószágegységek elfogyasztásakor a teljes haszon egyre kisebb mértékben n. A vásárlási döntésben mindenképpen van szerepe az egyéni haszon megítélésének, az áru határhasznának. Ebb l az következik, hogy a fogyasztók általában többre értékelik a sz kösen rendelkezésre álló javakat, mint azokat, amelyekhez különösebb nehézség nélkül hozzá lehet jutni. Piaci ár: a terméknek tulajdonított társadalmi hasznosságnak és a megszerzés költségének az egyenl ségét fejezi ki. A fogyasztó többféle termék közül választ, arra törekszik, hogy a lehet legnagyobb összhasznot szerezze meg. Jövedelme korlátozott, valamir l le kell mondania. - Feláldozott haszon: azon termék utolsó egységének határhaszna, amelyr l lemondani kényszerülünk. - Nyert haszon: a feláldozott haszon által fogyaszthatóvá vált másik termék határhaszna. El ny kiegyenlít dés elve: a fogyasztását optimalizálni kívánó fogyasztó összhasznát mindaddig növelheti, ameddig fogyasztási szerkezetének átrendezésével nyert haszna nagyobb a feláldozott hasznánál. Optimális esetben a nyert és feláldozott hasznok kiegyenlít dnek. Fogyasztói többlet: a piaci ár és a rezervációs ár különbsége. Úgy számítjuk ki, hogy a maximális rezervációs ár és a piaci ár különbségét megszorozzuk a megvásárolt mennyiséggel és osztjuk kett vel. Gossen II. törvénye: a fogyasztó akkor költi el optimálisan a jövedelmét, ha az utolsó pénzegység által nyerhet határhaszon bármelyik termékre nézve ugyanakkora. ( Angliában Jevons törvényeként is emlegetik )

6 Az ábrán jól látható, hogy a fogyasztó valamely termék elfogyasztásából származó határhasznok csökken tendenciát mutat. Ezt a gyakorlati tapasztalataink is igazolják a legtöbb fogyasztási cikk esetében. Az egyénnek nagy megelégedettséget okoz pl. az els étel egység elfogyasztása, a bel le származó hasznot nagyra értékeli. Ahogy növeli fogyasztását, étvágya csökken, minden újabb egység elfogyasztása egyre csökken élvezetet jelent számára. 4. A fogyasztó döntését befolyásoló tényez k. A preferenciarendezés axiómái. Közömbösségi görbék jellemzése. Költségvetési egyenes. A fogyasztó többféle termék közül választ, arra törekszik, hogy a lehet legnagyobb összhasznot szerezze meg. Jövedelme korlátozott, valamir l le kell mondania. - Feláldozott haszon: azon termék utolsó egységének határhaszna, amelyr l lemondani kényszerülünk. - Nyert haszon: a feláldozott haszon által fogyaszthatóvá vált másik termék határhaszna. El ny kiegyenlít dés elve: a fogyasztását optimalizálni kívánó fogyasztó összhasznát mindaddig növelheti, ameddig fogyasztási szerkezetének átrendezésével nyert haszna nagyobb a feláldozott hasznánál. Fogyasztói kosár: a fogyasztó által fogyasztott termékek, illetve szolgáltatások halmaza. Preferencia-rendezés: a jószágkosarak közötti sorrendiség. Preferencia-rendezés modell feltételrendszere: a fogyasztói választás célja a hasznosság maximalizálása. A választás tárgya a piacon megtalálható jószágok, jószágcsoportok különféle kombinációja. Jószágkosarak közül választ. A fogyasztó teljes kör en informált. Az információk költségmentesen állnak rendelkezésére. A fogyasztó a választás során racionális és szuverén módon cselekszik. A modell statikus, vagyis eltekintünk az id tényez t l, feltételezzük, hogy a fogyasztó azonnal reagál a választásokra. A modell folytonos és homogén, feltételezzük, hogy minden jószágfajta minden egyes példánya azonos min ség, és hogy minden jószág tökéletesen osztható. Preferencia viszonyok (relációk): azok az értékítéletek, amelyek két jószágkosár összehasonlításakor születhetnek. - Szigorúan preferált: az egyik kosár határozottan hasznosabb, kívánatosabb a másiknál. A(x,y)>B(x,y) - Gyengén preferált: az egyik kosár legalább olyan jó, mint a másik. Amennyiben A kosár gyengén preferált B -vel szemben, vagyis A legalább olyan jó, mint B A(x,y)>=B(x,y) - Közömböség: azt fejezi ki, hogy a fogyasztó a hasznosság szempontjából azonosnak tekinti a két kosarat, egyformán kívánatosnak tartja. Preferenciarendezés axiómái - Teljesség követelménye: a fogyasztó ismeri az összes fogyasztói kosarat és képes azokat sorba rendezni. Két tetsz leges kosárról el tudja dönteni, hogy melyiket preferálja a másikkal szemben. - Reflexivitás követelménye: a fogyasztó a két teljesen egyforma kosár közül nem preferálhatja egyiket a másikkal szemben, vagyis azokat közömbösnek kell nyilvánítsa. Ha két fogyasztói kosár közömbös a fogyasztó számára, akkor ez azt jelenti, hogy elfogyasztásuk azonos haszonélvezetet okoz.

7 Közömbösségi - Tranzitivitás követelménye: Ha a fogyasztó preferálja A -t B -vel szemben, és B -t C - vel szemben, akkor A -t is preferálja C -vel szemben. - Dominancia elve: a fogyasztói kosár közül mindig azt preferálja, amelyikben egyetlen jószágból sincs kevesebb, de legalább egyb l több van, mint a másikban. görbe: Az azonos hasznosságot képvisel kosarakat jelöl pontokat összeköt görbe neve. Jellemz i: nem metszhetik egymást, negatív meredekség ek, konvexek, minél távolabb helyezkednek el az origótól, annál preferáltabbak, magasabb hasznossági szintet képviselnek. A közömbösségi görbék hasznossági szinteket reprezentálnak, jelölésükre az U bet t használjuk ( Utility Hasznosság ). Közömbösségi térkép: a különböz szükséglet kielégítési szinteket jelent közömbösségi görbék rendszere. Kifejezi a fogyasztó ízlését, preferenciarendszerét. A közömbösségi térképen elhelyezked közömbösségi görbék mint a térképek szintvonalai a magasságot mutatják a szükséglet kielégítés különböz szintjeit. Az origótól távolodva az egyes görbék egyre magasabb hasznosságot képviselnek, amit emelked sorrend indexeléssel jelölünk. U3>U2 és U2>U1

8 Költségvetési egyenes: azon jószágkombinációk összessége a két jószág terében, amelyeket a fogyasztó adott piaci árak mellett adott pénzjövedelemb l, annak teljes elköltésével megvásárolhat. Meredeksége a két termék árainak arányát fejezi ki. Meredeksége a két termék árarányát fejezi ki. Költségvetési korlát: a költségvetési egyenes felett elhelyezked pontok, az adott árak és adott jövedelem nagyság mellett elérhetetlen. Elérhet jószágkosarak halmaza: az adott jövedelemb l megvásárolható jószágkombinációk a fogyasztói térben a tengelyek és a költségvetési egyenes által határolt területen helyezkednek el. 5. A helyettesítési határráta, a határhaszon és a költségvetési egyenes meredeksége közötti kapcsolat. A fogyasztó optimális választása. Speciális közömbösségi görbék jellemzése. Helyettesítés határrátája: megmutatja a fogyasztó hasznosságának változatlansága mellett a mennyiségben növekv termék egy további egységéért mennyit hajlandó a fogyasztó feláldozni a másik termékb l. A határhasznok arányát fejezi ki. Tökéletesen helyettesít termékek: egy-egy egysége teljes mértékben képes helyettesíteni Tökéletesen Semleges a másikat. (kifli-zsemle) kiegészít termékek: csak egy meghatározott arányban lehet használni. Bármelyik növelése önmagában nem eredményez magasabb szint szükséglet kielégítést. termékek: Akár n, akár csökken a mennyisége, nem változtat a fogyasztó helyzetén. Csak a másik termék mennyisége, növelése vagy csökkentése jelent számára változást.

9 Költségvetési egyenes: azon jószágkombinációk összessége a két jószág terében, amelyeket a fogyasztó adott piaci árak mellett adott pénzjövedelemb l, annak teljes elköltésével megvásárolhat. Meredeksége a két termék árainak arányát fejezi ki. Meredeksége a két termék árarányát fejezi ki. - Költségvetési korlát: a költségvetési egyenes felett elhelyezked n pontok, az adott árak és adott jövedelem nagyság mellett elérhetetlen. - Elérhet jószágkosarak halmaza: az adott jövedelemb l megvásárolható jószágkombinációk a fogyasztói térben a tengelyek és a költségvetési egyenes által határolt területen helyezkednek el. Jövedelemváltozás hatása: Ha változatlan árak mellett a pénzjövedelem, a fogyasztó mindkét termékb l többet tud vásárolni, akkor a költségvetési egyenes önmagával párhuzamosan felfelé eltolódik. Ár és árarányok változása: n het, vagy csökkenhet csak az egyik, vagy csak a másik termék ára, de n het, vagy csökkenhet egyszerre mindkett termék ára, de még ez is megvalósulhat azonos, vagy eltér arányban és irányban. Megváltozik az költségvetési egyenes meredeksége, és a tengelymetszetének a helye. Árváltozás jövedelemhatása: az árnövekedés a fogyasztó reáljövedelmét csökkenti, az árcsökkenés növeli. A fogyasztó racionális választásának pontja: A fogyasztó törekvése az elérhet legnagyobb haszon megszerzése. Ezt úgy tudja elérni, ha a rendelkezésre álló jövedelméb l megvásárolható leginkább preferált kosarat választja. Az optimális jószágkosár ott van, ahol a költségvetési egyenes érinti az általa elérhet legtávolabbi közömbösségi görbét. Ebben a pontban a közömbösségi görbéhez húzható érint meredeksége a két terméknek az adott pontban fennálló helyettesítési viszonyát fejezi ki. A költségvetési egyenes és a közömbösségi görbe érint je ebben a pontban egyenl. 6. A jövedelem-fogyasztási görbe, valamint az Engel görbe ábrázolása normál, alacsonyabb-rend és magasabb-rend jószág esetében. Jövedelem-fogyasztás görbe (ICC: Income Consumption Curve ): A fogyasztó optimális választásait képvisel pontok sorozata, növekv jövedelem és változatlan árak esetén. A jövedelem változása azonban nem egyformán érinti a különböz termékek fogyasztott mennyiségének változását. A jövedelemváltozás és a termék fogyasztani kívánt mennyisége változásának összefüggése alapján megkülönböztetünk: normál, luxus, inferior ( alacsonyabb rend javak ) és Giffen javakat.

10 - Normál termékek: azok a termékek, amelyek esetében a jövedelem növekedésével a termékb l a fogyasztó többet kíván fogyasztani. A jövedelem folyamatos növekedése mindkét termék esetében olyan új kosár választását teszi lehet vé, amelyben x és y termékb l is több van. - Luxus javak: fogyasztásának növekedése gyorsabb, mint a jövedelemé. Ha a jelenlegi alacsony jövedelemmel rendelkez fogyasztó jövedelme egy szint fölé n, akkor ezeknek a termékeknek a fogyasztását csökkenti. - Inferior javak: egy magasabb jövedelemmel rendelkez fogyasztó számára inferior termék az, ami egy alacsonyabb jövedelemmel rendelkez fogyasztó számára luxus termék lehet. Az inferior javak kategorizálásával azonban óvatosan kell bánni, hiszen, hogy egy fogyasztó számára valami inferior termék, normál termék, vagy éppen luxus termék, azt a jövedelem szintje határozza meg. - Giffen javak: az alacsonyabb rend javaknak egy olyan különleges csoportja, amelyekre költött pénz a fogyasztó jövedelmének igen jelent s hányadát fejezi ki. A költségvetési egyenes tanulmányozása során tapasztaltuk, hogy változatlan árak mellett a költségvetési egyenes önmagával párhuzamosan eltolódik. Az ily módon eltolódott költségvetési egyenes már egy magasabb szint közömbösségi görbét fog érinteni és újabb bármilyen kis jövedelem elmozdulások újabb közömbösségi görbét érintenek. Ha ezeket az érintési pontokat összekötjük, egy újabb görbét kapunk, amelynek a neve jövedelem-fogyasztási görbe. A görbe alakjából és irányából fontos következtetéseket vonhatunk le a jövedelem és a két termék fogyasztása között. Engel-görbe: a fogyasztó jövedelme és az adott jószág megvásárolt mennyisége közötti viszonyt fejezi ki változatlan árak mellett. Az Engel-görbe alakja jól jellemzi a jövedelem változásának hatását az egyes jószágok keresletére. A piaci kereslet jövedelem rugalmasságát meghatározhatjuk az egyéni fogyasztók keresletének jövedelemrugalmassága ismeretében. Egy adott piacon a vev ként szerepl egyéni fogyasztók Engel-görbéjének összegzésével megkapjuk azt az aggregált Engel-görbét, amib l már az általunk kívánt piaci kereslet jövedelem rugalmassága számítható.

11 7. Árfogyasztási görbe, egyéni keresleti görbe, piaci keresleti görbe. Árváltozás hatása a költségvetési egyenesre és a fogyasztó keresletére: A költségvetési egyenes elmozdulását idézi el. Ha a pénzjövedelem és az egyik termék ára változatlan, akkor a költségvetési egyenes jobbra kifelé fordul. Az elmozdulás következtében már nem az eredeti közömbösségi görbét érinti, hanem a magasabb hasznosságot jelent görbéket. Ha ezeket az újabb érintéspontokat összekötjük, egy úgynevezett ár-fogyasztás (PCC Price Consumption Curve) görbét kapunk. Egyéni keresleti görbe: megmutatja az adott termék azon mennyiségeit, amelyeket az egyéni fogyasztó a különböz árak mellett hajlandó és képes megvásárolni. Látjuk, hogy az ordinális elmélet által alkalmazott technikával, a közömbösségi görbék és a költségvetési egyenes segítségével is eljutottunk az egyéni keresleti görbéhez. Ez a technika hozzásegít bennünket, hogy jobban megértsük a keresleti függvény alakja és fogyasztói preferenciája közötti összefüggést. Ha az adott áru különböz árak melletti összes keresett mennyiségét akarjuk megtudni, vagyis az áru piaci keresletét, akkor ahhoz az összes piaci szerepl egyéni keresletét kell összegeznünk. A piaci kereslet azt mutatja, hogy hogyan változik valamely áru keresett mennyisége az árváltozás hatására, ha az egyéb keresletet befolyásoló tényez k, így a reáljövedelem is változatlan marad. Minden egyéni keresleti görbe adott jövedelem, illetve a másik (többi) jószág árának változatlanul tartása mellett mutatja be az ár és a keresett mennyiség összefüggését. Amennyiben a jövedelem vagy a másik jószág ára változik, akkor a keresleti görbe megváltozik, ugyanazon az áron pl. jövedelemváltozás esetén más mennyiséget vásárol.

12 8. A kereslet rugalmassága, árrugalmasság, jövedelemrugalmasság, keresztár- rugalmasság, ívrugalmasság, pontrugalmasság. Keresletrugalmasság: az a számérték, amely megmutatja, hány százalékkal változik adott jószág keresett mennyisége valamely keresletet befolyásoló tényez egy százalékos változásának hatására. Árrugalmasság: kifejezi, hogy a jószág árának egy százalékos változása hány százalékos változást idéz el a keresett mennyiségben. Árrugalmasságra ható tényez k: Minél több helyettesít je van egy terméknek, annál rugalmasabb a kereslete. A luxus termékek kereslete sokkal rugalmasabb. Minél kisebb részt képvisel az adott termék a fogyasztói kiadásokban, annál rugalmatlanabb a kereslete. A reklámok hatására jobban ragaszkodunk a termékhez, így árnövekedés esetén sem mondunk le róla. A rendelkezésére álló reakcióid, a fogyasztó alkalmazkodása a változó viszonyokhoz eltér az id függvényében, ezért a rövid és hosszú távú rugalmasság az egyes termékek esetében eltér. - Rugalmas kereslet: ha ε abszolút értéke 1-nél nagyobb, vagyis 1%-os árváltozás 1%-nál nagyobb keresletváltozást vált ki. Az ár csökkenését a keresett mennyiség növekedése túlkompenzálja, az árbevétel növekszik. - Rugalmatlan kereslet: ha ε abszolút értéke 1-nél kisebb, vagyis az 1%-os árváltozás 1%-nál kisebb keresletváltozást okoz. Az ár csökkenését a keresett mennyiség növekedése nem tudja kompenzálni, az árbevétel csökken. A kereslet árrugalmassága különböz n módokon számítható ki: - pontrugalmasság: keresett mennyiség százalékos változása/az ár százalékos változása - ívrugalmasság: a régi és az új értékek átlagát kell figyelembe venni. Határbevétel ( Marginal Revenue MR ): megmutatja, hogy mennyivel vagy csökken az összbevétel, ha eggyel több terméket adunk el. Az összbevételi függvény ár szerinti els deriváltja. ε>,1 akkor MR>0, ha ε=1, akkor MR=0, ha ε<1, akkor MR<0. Kereszt-árrugalmasság: kifejezi, hogy egy termék árának 1%-os változása hány százalékos változást idéz el a másik termék keresett mennyiségében. - Helyettesít termékek: pozitív a kereslet kereszt-árrugalmassága, fogyasztásban a két termék helyettesíti egymást. - Kiegészít termékek: negatív a kereslet kereszt-árrugalmassága, fogyasztásban kiegészítik egymást. - Független termékek: a kereslet keresztárrugalmassága nulla. Jövedelemrugalmasság: kifejezi, hogy hány százalékkal változik egy áru kereslete a fogyasztó jövedelmének egy százalékos változása hatására.

Előadó: Dr. Kertész Krisztián

Előadó: Dr. Kertész Krisztián Előadó: Dr. Kertész Krisztián E-mail: k.krisztian@efp.hu A termelés költségei függenek a technológiától, az inputtényezők árától és a termelés mennyiségétől, de a továbbiakban a technológiának és az inputtényezők

Részletesebben

A változó költségek azon folyó költségek, amelyek nagysága a termelés méretétől függ.

A változó költségek azon folyó költségek, amelyek nagysága a termelés méretétől függ. Termelői magatartás II. A költségfüggvények: A költségek és a termelés kapcsolatát mutatja, hogyan változnak a költségek a termelés változásával. A termelési függvényből vezethető le, megkülönböztetünk

Részletesebben

Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián Fogadóóra: minden szerdán között Helyszín: 311-es szoba

Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián Fogadóóra: minden szerdán között Helyszín: 311-es szoba Mikroökonómia előadás Dr. Kertész Krisztián Fogadóóra: minden szerdán 10.15 11.45. között Helyszín: 311-es szoba Költségvetési egyenes Költségvetési egyenes = költségvetési korlát: azon X és Y jószágkombinációk

Részletesebben

Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián Fogadóóra: minden szerdán között Helyszín: 311-es szoba

Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián   Fogadóóra: minden szerdán között Helyszín: 311-es szoba Mikroökonómia előadás Dr. Kertész Krisztián e-mail: k.krisztian@efp.hu Fogadóóra: minden szerdán 10.15 11.45. között Helyszín: 311-es szoba Irodalom Tankönyv: Jack Hirshleifer Amihai Glazer David Hirshleifer:

Részletesebben

Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián

Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián Mikroökonómia előadás Dr. Kertész Krisztián k.krisztian@efp.hu A TERMELÉS KÖLTSÉGEI ÁRBEVÉTEL A termelés gazdasági költsége Gazdasági Explicit költség profit Gazdasági profit Számviteli költség Implicit

Részletesebben

MIKROÖKONÓMIA. Externális hatások: valamilyen külső gazdasági hatás következtében történik a változás.

MIKROÖKONÓMIA. Externális hatások: valamilyen külső gazdasági hatás következtében történik a változás. A közgazdaságtan társadalomtudomány, a társadalom tagjait vizsgálja. Közgazdaságtan főbb területei: 1. Mikroökonómia: egyéni viselkedéseket vizsgálja (1. féléves anyag) 2. Makroökonómia: a gazdasági szereplők

Részletesebben

1.2.1 A gazdasági rendszer A gazdaság erőforrásai (termelési tényezők)

1.2.1 A gazdasági rendszer A gazdaság erőforrásai (termelési tényezők) Galbács Péter, Szemlér Tamás szerkesztésében Mikroökonómia TARTALOM Előszó 1. fejezet: Bevezetés 1.1 A közgazdaságtan tárgya, fogalma 1.1.1 A közgazdaságtan helye a tudományok rendszerében 1.1.2 A közgazdaságtan

Részletesebben

Közgazdaságtan alapjai I. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

Közgazdaságtan alapjai I. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet Közgazdaságtan alapjai I. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Elérhetőség e-mail: karajz.sandor@uni-miskolc.hu tel.:46-565111/1899 Kötelező irodalom Szilágyi Dezsőné dr. szerk: Közgazdaságtan alapja I.

Részletesebben

13. A zöldborsó piacra jellemző keresleti és kínálati függvények a következők P= 600 Q, és P=100+1,5Q, ahol P Ft/kg, és a mennyiség kg-ban értendő.

13. A zöldborsó piacra jellemző keresleti és kínálati függvények a következők P= 600 Q, és P=100+1,5Q, ahol P Ft/kg, és a mennyiség kg-ban értendő. 1. Minden olyan jószágkosarat, amely azonos szükségletkielégítési szintet (azonos hasznosságot) biztosít a fogyasztó számára,.. nevezzük a. költségvetési egyenesnek b. fogyasztói térnek c. közömbösségi

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd

Részletesebben

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 4. hét A KERESLETELMÉLET ALKALMAZÁSAI

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 4. hét A KERESLETELMÉLET ALKALMAZÁSAI KÖZGAZDASÁGTAN I. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Közgazdaságtan 1. A KERESLETELMÉLET ALKALMAZÁSAI Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára Szakmai felel s: K hegyi Gergely 2010. június Vázlat

Részletesebben

Debreceni Egyetem AGTC

Debreceni Egyetem AGTC Debreceni Egyetem AGTC GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR Gazdaságelméleti Intézet Közgazdaságtan és Környezetgazdaságtan Tanszék 4032 DEBRECEN, Böszörményi út 138., 4015 DEBRECEN Pf.36. : (52)

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A termelés költségei, a vállalati kínálat tökéletes verseny esetén 6. lecke

Részletesebben

Levelező hallgatóknak pótzh lehetőség: a félév rendje szerinti pótlási napok egyikén

Levelező hallgatóknak pótzh lehetőség: a félév rendje szerinti pótlási napok egyikén Közgazdaságtan II. Mikroökonómia SGYMMEN202XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás építőmérnök

Részletesebben

A technológia és költség dualitása: termelési függvény és költségfüggvények. A vállalat optimális döntése

A technológia és költség dualitása: termelési függvény és költségfüggvények. A vállalat optimális döntése 1 /11 (C) http://kgt.bme.hu/ A technológia és költség dualitása: termelési függvény és költségfüggvények. A vállalat optimális döntése Varian 20.3-6. 21. fejezet Termelési és hasznossági függvény (ismétlés

Részletesebben

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények A mikroökonómia és makroökonómia eltérése: Bevezetés s a piacgazdaságba gba Alapfogalmak, piaci egyensúly Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények Makroökonómia:

Részletesebben

Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián főiskolai docens

Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián főiskolai docens Mikroökonómia előadás Dr. Kertész Krisztián főiskolai docens k.krisztian@efp.hu Árrugalmasság A kereslet árrugalmassága = megmutatja, hogy ha egy százalékkal változik a termék ára, akkor a piacon hány

Részletesebben

Gyakorló feladatok a 2. zh-ra MM hallgatók számára

Gyakorló feladatok a 2. zh-ra MM hallgatók számára Gyakorló feladatok a. zh-ra MM hallgatók számára 1. Egy vállalat termelésének technológiai feltételeit a Q L K függvény írja le. Rövid távon a vállalat 8 egységnyi tőkét használ fel. A tőke ára 000, a

Részletesebben

Mikroökonómiai alapismeretek. Ingatlanvagyon-értékelı és közvetítı Szakképzés A-III. modul

Mikroökonómiai alapismeretek. Ingatlanvagyon-értékelı és közvetítı Szakképzés A-III. modul Mikroökonómiai alapismeretek Ingatlanvagyon-értékelı és közvetítı Szakképzés A-III. modul Harnos László (1) 375-3121 (1) 375-2202 E-mail: harnos@futiomega.hu A mikroökonómia helye a gazdaság-tudományban

Részletesebben

MIKROÖKONÓMIA - konzultáció - Termelés és piaci szerkezetek

MIKROÖKONÓMIA - konzultáció - Termelés és piaci szerkezetek MIKROÖKONÓMIA - konzultáció - Termelés és piaci szerkezetek Révész Sándor reveszsandor.wordpress.com 2011. december 20. Elmélet Termelési függvény Feladatok Parciális termelési függvény Adott a következ

Részletesebben

Minta. MELLÉKLETEK KÖZGAZDASÁG-MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÍRÁSBELI TÉTEL Középszint TESZTFELADATOK. Mikroökonómia

Minta. MELLÉKLETEK KÖZGAZDASÁG-MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÍRÁSBELI TÉTEL Középszint TESZTFELADATOK. Mikroökonómia MELLÉKLETEK KÖZGAZDASÁG-MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÍRÁSBELI TÉTEL Középszint TESZTFELADATOK 1. Feleletválasztás Mikroökonómia a) Az alábbi jövedelemformák közül melyik a vállalkozó vállalkozói

Részletesebben

Mikroökonómia (GTGKG601EGL) Egészségügyi szervező szakos levelező hallgatóknak

Mikroökonómia (GTGKG601EGL) Egészségügyi szervező szakos levelező hallgatóknak Mikroökonómia (GTGKG601EGL) Egészségügyi szervező szakos levelező hallgatóknak közgazdaságtan szükséglet mikroökonómia makroökonómia nemzetközi közgazdaságtan ceteris paribus elv piac kereslet kínálat

Részletesebben

A FOGYASZTÓI MAGATARTÁS

A FOGYASZTÓI MAGATARTÁS A FOGYASZTÓI MAGATARTÁS Kiindulópont: a fogyasztó racionálisan viselkedik a termékek árai és a fogyasztó jövedelme mellett szükséglet-kielégítésének maximalizálására törekszik. A szükségletek kielégítéséhez

Részletesebben

A termelés technológiai feltételei rövid és hosszú távon

A termelés technológiai feltételei rövid és hosszú távon 1 /12 A termelés technológiai feltételei rövid és hosszú távon Varian 18. Rgisztrált gazdasági szervezetek száma 2009.12.31 (SH) Társas vállalkozás 579 821 Ebbıl: gazdasági társaság: 533 232 Egyéni vállalkozás

Részletesebben

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények A közgazdask zgazdaságtan gtan részei: r Bevezetés s a piacgazdaságba gba Alapfogalmak, piaci egyensúly Elméleti: mikroökonómia makroökonómia nemzetközi gazdaságtan világgazdaságtan komparatív gazdaságtan

Részletesebben

Közgazdaságtan - 5. elıadás

Közgazdaságtan - 5. elıadás Közgazdaságtan - 5. elıadás A termelés rövid távú költségei Bacsi, 5. ea. 1 A TERMELÉS KÖLTSÉGEI - RÖVID TÁV A termelés összes költsége: TC (Total cost) Két csoportra osztható: Állandó (fix) költségek:

Részletesebben

Mikroökonómia - 4. elıadás A TERMELÉS RÖVID TÁVÚ KÖLTSÉGEI

Mikroökonómia - 4. elıadás A TERMELÉS RÖVID TÁVÚ KÖLTSÉGEI Mikroökonómia - 4. elıadás A TERMELÉS RÖVID TÁVÚ KÖLTSÉGEI Bacsi, 4. ea. 1 A TERMELÉS KÖLTSÉGEI - RÖVID TÁV A termelés összes költsége: TC (Total cost) Két csoportra osztható: Állandó (fix) költségek:

Részletesebben

Kereslet törvénye: ha az árak nőnek, a keresett mennyiség csökken. Az árak csökkenésével a keresett mennyiség növekszik.

Kereslet törvénye: ha az árak nőnek, a keresett mennyiség csökken. Az árak csökkenésével a keresett mennyiség növekszik. 2 Ha az ár nő a költségvetési egyenes meredekebb lesz: B A U2 U1 U3 I2 I1 I0 1 d = egyéni keresleti függvény Kereslet: az a termékmennyiség, amennyit a vevő vásárolni kíván adott áruból. d iaci kereslet:

Részletesebben

Mikroökonómia. Vizsgafeladatok

Mikroökonómia. Vizsgafeladatok Mikroökonómia Vizsgafeladatok Bacsi, Mikro feladatok 1 1, Marshall- kereszt, piaci egyensúly Mennyi a savanyúcukorka egyensúlyi mennyisége, ha a cukorka iránti kereslet és kínálat függvénye a következı:

Részletesebben

Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika

Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika I. Bevezető ismeretek 1. Alapfogalmak 1.1 Mi a közgazdaságtan? 1.2 Javak, szükségletek 1.3 Termelés, termelési tényezők 1.4 Az erőforrások szűkössége

Részletesebben

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 3. hét A KERESLETELMÉLET ALAPJAI. HASZNOSSÁG, PREFERENCIÁK

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 3. hét A KERESLETELMÉLET ALAPJAI. HASZNOSSÁG, PREFERENCIÁK KÖZGAZDASÁGTAN I. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Közgazdaságtan 1. A KERESLETELMÉLET ALAPJAI. HASZNOSSÁG, PREFERENCIÁK Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára Szakmai felel s: K hegyi Gergely

Részletesebben

VC c y. Összeállította: Dr. Karner Cecília PhD egyetemi docens, tantárgyfelelős

VC c y. Összeállította: Dr. Karner Cecília PhD egyetemi docens, tantárgyfelelős Mikroökonómia alapfogalmak. Állandó költség (FC): Az a költség, mely rövid távon nem függ a termelés nagyságától, tehát összege a termelés bármely időszakában ugyanannyi, és ha a vállalat nem termel semmit,

Részletesebben

Mikroökonómia - 6. elıadás

Mikroökonómia - 6. elıadás Mikroökonómia - 6. elıadás A FOGYASZTÁSI ELMÉLET KITERJESZTÉSE Bacsi, 6. ea. 1 A fogyasztói többlet p1 p2 p3 * A további termékegységekért megadandó árak Rezervációs ár: az a legnagyobb ár, amelyet az

Részletesebben

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Regionális gazdaságtan B A MONOPOLISZTIKUS VERSENY ÉS A DIXITSTIGLITZ-MODELL Készítette: Békés Gábor és Rózsás Sarolta Szakmai felel s:

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június KÖZGAZDASÁGTAN I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

- 1 - Közgazdaságtani jelölés- és képletgyűjtemény (Mikroökonómia I. félév) JELÖLÉSEK:

- 1 - Közgazdaságtani jelölés- és képletgyűjtemény (Mikroökonómia I. félév) JELÖLÉSEK: - - Közgazdaságtani jelölés- és kéletgyűjtemény (Mikroökonómia I. félév) JEÖÉSEK: - munka (abour) - ár (rise) e - egyensúlyi ár - a munka ára ( munkabér (w)) A - föld (mint termelési (természeti) tényező)

Részletesebben

MIKROÖKONÓMIA I. B. Készítette: K hegyi Gergely, Horn Dániel és Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely június

MIKROÖKONÓMIA I. B. Készítette: K hegyi Gergely, Horn Dániel és Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely június MIKROÖKONÓMIA I. B Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

14.1.ábra: Rezervációs árak és a fogyasztói többlet (diszkrét jószág) 6. elıadás: Fogyasztói többlet; Piaci kereslet; Egyensúly

14.1.ábra: Rezervációs árak és a fogyasztói többlet (diszkrét jószág) 6. elıadás: Fogyasztói többlet; Piaci kereslet; Egyensúly (C) htt://kgt.bme.hu/ / 6. elıadás: Fogyasztói többlet; Piaci kereslet; Egyensúly 4..ábra: Rezervációs ak és a fogyasztói többlet (diszkrét jószág) Ár r r 2 Ár r r 2 r 3 r 4 r 5 r 6 r 3 r 4 r 5 r 6 2 3

Részletesebben

1. Közgazdaságtani alapfogalmak és szemléletmód

1. Közgazdaságtani alapfogalmak és szemléletmód A közgazdaságtan azt tanulmányozza, hogyan használja fel a társadalom a szűkös erőforrásokat különféle javak előállítására. Mikroökonómia: Hogyan viselkednek, hogyan hoznak döntéseket, hogyan kerülnek

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Közgazdasági-marketing alapismeretek középszint 721 ÉRETTSÉGI VIZSGA 27. október 24. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS

Részletesebben

II. A PIACI KERESLET, KÍNÁLAT ÉS AZ ÁRMEGHATÁROZÓDÁS

II. A PIACI KERESLET, KÍNÁLAT ÉS AZ ÁRMEGHATÁROZÓDÁS II. A PIACI KERESLET, KÍNÁLAT ÉS AZ ÁRMEGHATÁROZÓDÁS Kereslet: az az árumennyiség, amelyet a vásárlók adott árak mellett hajlandóak és képesek megvenni. Keresletet növel tényez k: jövedelem növekedése,

Részletesebben

MIKROÖKONÓMIA I. A közgazdaság-tudomány. A közgazdaságtan lényege:

MIKROÖKONÓMIA I. A közgazdaság-tudomány. A közgazdaságtan lényege: 1 MIKROÖKONÓMIA I. A közgazdaság-tudomány A közgazdaságtan lényege: Gazdálkodás - összehangolási folyamat A közgazdaságtan a termelési körfolyamattal foglalkozik: javak termelését, elosztását,cseréjét,és

Részletesebben

1. A vállalat. 1.1 Termelés

1. A vállalat. 1.1 Termelés II. RÉSZ 69 1. A vállalat Korábbi fejezetekben már szóba került az, hogy különböző gazdasági szereplők tevékenykednek. Ezek közül az előző részben azt vizsgáltuk meg, hogy egy fogyasztó hogyan hozza meg

Részletesebben

10. hét 10/A. A vállalati profitmaximalizálás. elvei. Piacok, piaci szerkezetek. Versenyző vállalatok piaci. magtartása.

10. hét 10/A. A vállalati profitmaximalizálás. elvei. Piacok, piaci szerkezetek. Versenyző vállalatok piaci. magtartása. 10. hét Versenyző vállalatok piaci magatartása A vállalati profitmaximalizálás általános elvei. iacok, piaci szerkezetek. Versenyző vállalatok kínálati magtartása. A lecke célja hogy az előadás anyagának,

Részletesebben

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 2. hét KERESLET, KÍNÁLAT, EGYENSÚLY

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 2. hét KERESLET, KÍNÁLAT, EGYENSÚLY KÖZGAZDASÁGTAN I. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Közgazdaságtan 1. KERESLET, KÍNÁLAT, EGYENSÚLY Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára Szakmai felel s: K hegyi Gergely 2010. június Vázlat 1

Részletesebben

TestLine - Gazdasági és jogi ismeretek Minta feladatsor

TestLine - Gazdasági és jogi ismeretek Minta feladatsor soport: Felnőtt Név: Ignécziné Sárosi ea Tanár: Kulics György Kidolgozási idő: 68 perc lapfogalmak 1. z alábbi táblázatban fogalmakat és azok meghatározásait találja. definíciók melletti cellák legördülő

Részletesebben

3. el adás. Hosszú távú modell: szerepl k, piacok, egyensúly. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

3. el adás. Hosszú távú modell: szerepl k, piacok, egyensúly. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Hosszú távú modell: szerepl k, piacok, egyensúly Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Mit tudunk eddig? GDP árindexek kamatok munkanélküliség Hol tartunk? Vannak releváns gazdasági

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Név:... osztály:... ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. május 18. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati

Részletesebben

Debreceni Egyetem AGTC

Debreceni Egyetem AGTC Debreceni Egyetem AGTC GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR Gazdaságelméleti Intézet Közgazdaságtan és Környezetgazdaságtan Tanszék 4032 DEBRECEN, Böszörményi út 138., 4015 DEBRECEN Pf.36. : (52)

Részletesebben

MAKROÖKONÓMIA 2. konzultáció

MAKROÖKONÓMIA 2. konzultáció MAKROÖKONÓMIA 2. konzultáció Révész Sándor Makroökonómia Tanszék 2012. március 3. Révész Sándor (Makroökonómia Tanszék) Klasszikus modell - gyakorlat 2012. március 3. 1 / 14 1) Egy országban a rövid távú

Részletesebben

Közgazdaságtan I. 2015. február 18. 2. alkalom Tóth-Bozó Brigitta

Közgazdaságtan I. 2015. február 18. 2. alkalom Tóth-Bozó Brigitta Közgazdaságtan I. 2015. február 18. 2. alkalom Tóth-Bozó Brigitta Általános bevezető Fogalmak a mai alkalomra: - kereslet/keresleti függvény/keresleti görbe - kínálat/kínálati függvény/keresleti görbe

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június KÖZGAZDASÁGTAN I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. május 20. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM MIKROÖKONÓMIA

Részletesebben

MIKROÖKONÓMIA I. Készítette: Kőhegyi Gergely, Horn Dániel. Szakmai felelős: Kőhegyi Gergely. 2010. június

MIKROÖKONÓMIA I. Készítette: Kőhegyi Gergely, Horn Dániel. Szakmai felelős: Kőhegyi Gergely. 2010. június MIKROÖKONÓMIA I. B Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 1011 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 23. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM A javítás során

Részletesebben

MIKROÖKONÓMIA I. B. Készítette: K hegyi Gergely, Horn Dániel és Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június

MIKROÖKONÓMIA I. B. Készítette: K hegyi Gergely, Horn Dániel és Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június MIKROÖKONÓMIA I. B Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

III. rész: A VÁLLALATI MAGATARTÁS

III. rész: A VÁLLALATI MAGATARTÁS III. rész: A VÁAATI MAGATARTÁS Az árupiacon a kínálati oldalon a termelőegységek, a vállalatok állnak. A vállalatok különböznek tevékenységük, méretük, tulajdonformájuk szerint. Különböző vállalatok közös

Részletesebben

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 6. hét A CSERE ÉS A TRANZAKCIÓS KÖLTSÉGEK

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 6. hét A CSERE ÉS A TRANZAKCIÓS KÖLTSÉGEK KÖZGAZDASÁGTAN I. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Közgazdaságtan 1. A CSERE ÉS A TRANZAKCIÓS KÖLTSÉGEK Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára Szakmai felel s: K hegyi Gergely 2010. június Vázlat

Részletesebben

(közgazdas. zgazdasági) gi) alapok. Az erőforrások, az igények és a szűkösség. A közgazdaságtan:

(közgazdas. zgazdasági) gi) alapok. Az erőforrások, az igények és a szűkösség. A közgazdaságtan: Ökonómiai (közgazdas zgazdasági) gi) alapok Az erőforrások, az igények és a szűkösség. - Avagy mi szükség van a közgazdaságtanra? - Az emberi igények határtalanok. Az erőforrások, melyekkel ki tudnánk

Részletesebben

x jószágkombinációk halmaza,

x jószágkombinációk halmaza, . Tegyük fel, hogy egy piacon a kereslet és a kínálat az alábbi összefüggésekkel adhatók meg: Q = 60 p és Q = p/2, ahol p az árat jelöli forintban! A kormány elrendeli, hogy a termelőknek a szóban forgó

Részletesebben

1. feladat megoldásokkal

1. feladat megoldásokkal 1. feladat megoldásokkal Az általunk vizsgált gazdaságban két iparág állít elő termékeket, az és az. A termelés során mindekét iparág reprezentatív vállalata két termelési tényező típust használ egy iparágspecifikusat,

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN. Gazdaság = olyan szervezet, rendszer amiben gazdálkodás folyik, benne van a nincs fogalma is, de erről később beszéljünk.

KÖZGAZDASÁGTAN. Gazdaság = olyan szervezet, rendszer amiben gazdálkodás folyik, benne van a nincs fogalma is, de erről később beszéljünk. KÖZGAZDASÁGTAN 1. ÓRA A közgazdaságtan gazdasági környezet tudományágazat, melyet mi is befolyásolunk nem csak a környezetünk. Környezet fajtája = Gazdasági környezet = mesterséges környezet, ember teremtette.

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. október 24. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2007. október 24. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

Mikroökonómia alapfogalmak

Mikroökonómia alapfogalmak 1. Agresszív koordináció: az a forma, amikor az agresszorok törvényen kívüli eszközökkel kényszerítenek cselekvésre áldozatokat. 2. Alacsony rendű jószág (inferior): olyan jószág, amelynek fogyasztása

Részletesebben

Mikroökonómia elıadás

Mikroökonómia elıadás Mikroökonómia -. elıadás ÁLTLÁNOS EGYENSÚLY ELMÉLET 1 Bevezetés - mit tartalmaz az általános egyensúlyelmélet? Eddigi vizsgálatokban: egy piac viszonyai (részpiaci elemzés) a többi piac változatlanságát

Részletesebben

Piaci szerkezet és erõ

Piaci szerkezet és erõ . Elõadás Piaci szerkezet és erõ Kovács Norbert SZE KGYK, GT A vállalati árbevétel megoszlása Gazdasági költség + gazdasági profit Számviteli költségek + számviteli profit Explicit költségek + elszámolható

Részletesebben

FELADATOK MIKROÖKONÓMIÁBÓL

FELADATOK MIKROÖKONÓMIÁBÓL FELADATOK MIKROÖKONÓMIÁBÓL Az alábbiakban példamegoldaásra javasolt feladatok találhatók mikroökonómiából. Az összeállítás formailag nem úgy épül fel, mint a dolgozat, célja, hogy segítse a vizsgára való

Részletesebben

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 1211 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. május 24. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM I. TESZTFELADATOK

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK 0512 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. február 20. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM TESZT JELLEGŰ FELADATOK I. Feleletválasztós

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június KÖZGAZDASÁGTAN I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

4. hét Fogyasztói preferenciák, (hasznosság) A PIACI KERESLET - ÉS AMI MÖGÖTTE VAN. Varian: fejezet

4. hét Fogyasztói preferenciák, (hasznosság) A PIACI KERESLET - ÉS AMI MÖGÖTTE VAN. Varian: fejezet 1 /7 4. hét Fogasztói preferenciák, hasznosság Varian: 3. 4. fejezet PII KERESLET - ÉS MI MÖGÖTTE VN Kereslet törvéne: növekvı árak keresett menniség csökken (és megfordítva) Miért csökken a keresett menniség,

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK 0611 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM MIKROÖKONÓMIA I. FELELETVÁLASZTÓS KÉRDÉSEK

Részletesebben

BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA KÜLKERESKEDELMI FİISKOLAI KAR KÖZGAZDASÁGTAN ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI INTÉZETI TANSZÉK

BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA KÜLKERESKEDELMI FİISKOLAI KAR KÖZGAZDASÁGTAN ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI INTÉZETI TANSZÉK BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA KÜLKERESKEDELMI FİISKOLAI KAR KÖZGAZDASÁGTAN ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI INTÉZETI TANSZÉK Vizsgatételek a Közgazdaságtan alapjai (Mikroökonómia) tárgyból a nappali tagozat I.évfolyamának

Részletesebben

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 1212 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 27. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA I. TESZTFELADATOK

Részletesebben

Termékdifferenciálás és monopolisztikus verseny. Carlton -Perloff 7. fejezet

Termékdifferenciálás és monopolisztikus verseny. Carlton -Perloff 7. fejezet Termékdifferenciálás és monopolisztikus verseny Carlton -Perloff 7. fejezet Monopolisztikus verseny jellemzői negatív lejtésű keresleti görbe (p>mr) a vállalatoknak van piaci ereje (p>mc, tehát L>0) szabad

Részletesebben

Feladatgy jtemény konzultációra reveszsandor.wordpress.com szuperkonzultacio.hu (csak oktató)

Feladatgy jtemény konzultációra reveszsandor.wordpress.com szuperkonzultacio.hu (csak oktató) Feladatgy jtemény konzultációra reveszsandor.wordpress.com szuperkonzultacio.hu (csak oktató) Összeállította: Révész Sándor 2011. december Felhasznált források: Berde Éva: Mikroökonómia feladatgy jtemény

Részletesebben

MIKROÖKONÓMIA I. B. Készítette: K hegyi Gergely, Horn Dániel és Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június

MIKROÖKONÓMIA I. B. Készítette: K hegyi Gergely, Horn Dániel és Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június MIKROÖKONÓMIA I. B Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Regionális gazdaságtan VON THÜNEN-MODELLEK Készítette: Békés Gábor és Rózsás Sarolta Szakmai felel s: Békés Gábor 2011. július Vázlat 1 Mai

Részletesebben

Adó: kényszer útján beszedett pénzösszeg, amellyel szemben közvetlen ellenszolgáltatás nem követelhető Adósságcsapda: kezelése hitelfelvétellel

Adó: kényszer útján beszedett pénzösszeg, amellyel szemben közvetlen ellenszolgáltatás nem követelhető Adósságcsapda: kezelése hitelfelvétellel Adó: kényszer útján beszedett pénzösszeg, amellyel szemben közvetlen ellenszolgáltatás nem követelhető Adósságcsapda: kezelése hitelfelvétellel történik Alacsony (inferior) javak: azok melynek jöv.rugja.

Részletesebben

MIKROÖKONÓMIA. 1. Alapfogalmak, általános összefüggések

MIKROÖKONÓMIA. 1. Alapfogalmak, általános összefüggések MIKROÖKONÓMIA 1. Alapfogalmak, általános összefüggések közgazdaságtan (elméleti gazdaságtan): a társadalomtudományok egyike, mely az emberi magatartást vizsgálja. Keresi azokat az elveket, amik alapján

Részletesebben

A gazdálkodás és részei

A gazdálkodás és részei A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít

Részletesebben

PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA február 14. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS

PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA február 14. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. február 14. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS 2015. február 14. STUDIUM GENERALE KÖZGAZDASÁGTAN SZEKCIÓ I. Választásos,

Részletesebben

Közgazdasági alapismeretek (oktatási segédlet)

Közgazdasági alapismeretek (oktatási segédlet) Közgazdasági alapismeretek (oktatási segédlet) Gödöllő 2012. 1. Mikroökonómia... 5 1.1. Piacgazdasági alapfogalmak... 5 1.1.1. A piac elemei, piaci tényezők... 5 1.1.2. A kereslet és kínálat függvényszerű

Részletesebben

A jövedelem- és árváltozások hatása a fogyasztói döntésre. Az ICC görbe. Az Engel-görbe. 4-5. előadás

A jövedelem- és árváltozások hatása a fogyasztói döntésre. Az ICC görbe. Az Engel-görbe. 4-5. előadás 4-5. előadás A jövedelem- és árváltozások hatása a fogasztói döntésre ICC és Engel-görbe, PCC és egéni keresleti függvén. A iaci keresleti görbe származtatása. A fogasztói többlet. Kereslet-rugalmassági

Részletesebben

A gazdaság szerkezeti vázlata

A gazdaság szerkezeti vázlata 3. lecke Hogyan működik a iac? A iacelemzés alafogalmai. A keresleti, a kínálati oldal és az egyensúly. A mikroökonómiai iacmodell: a Marshallkereszt. A keresleti és kínálati görbék kezelése. Példák és

Részletesebben

Mikroökonómia - Bevezetés, a piac

Mikroökonómia - Bevezetés, a piac Mikroökonómia szeminárium Bevezetés, a piac Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Tanszék 2011 szeptember 21. A témakör alapfogalmai Keresleti (kínálati) görbe - kereslet (kínálat) fogalma - kereslet

Részletesebben

A lecke célja... Korábbról ismert és új alapfogalmak, értelmezések. 10. hét Költségek és költségfüggvények rövid távon

A lecke célja... Korábbról ismert és új alapfogalmak, értelmezések. 10. hét Költségek és költségfüggvények rövid távon 10. hét Költségek és költségfüggvények rövid távon Számviteli és közgazdasági költségkategóriák. A költségek csoportosítása a termeléssel való viszony alapján. Rövid távú költség-függvények. Határköltség

Részletesebben

Közgazdaságtan I. Tökéletes verseny - kidolgozott feladatok

Közgazdaságtan I. Tökéletes verseny - kidolgozott feladatok Közgazdaságtan I. Tökéletes verseny - kidolgozott feladatok Kiss Olivér 01. november 11. Ebben a dokumentumban Berde Éva: Mikroökonómiai és piacelméleti feladatgy jtemény c. feladatgy jteményéb l találtok

Részletesebben

Mintafeladatok a. Mikroökonómia jegyzethez

Mintafeladatok a. Mikroökonómia jegyzethez Mintafeladatok a Mikroökonómia jegyzethez 1. fejezet Igaz-hamis állítások 1. A nem anyagi jellegű szolgáltatások csoportjába tartozik a szállítási tevékenység. 2. A magánjavak korlátozott mennyiségben

Részletesebben

A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN

A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 A vám típusai A vám az importált termékre kivetett

Részletesebben

Próbaérettségi NYÍLT PRÓBAÉRETTSÉGI NAP január 18.

Próbaérettségi NYÍLT PRÓBAÉRETTSÉGI NAP január 18. róbaérettségi NYÍLT RÓBAÉRETTSÉGI NA 014. január 18. MEGOLDÓKULCS EMELT SZINT I. Választásos, egyszerű rövid választ igénylő feladatok Feleletválasztás (6 =1 pont) 1.. 3. 4. 5. 6. D B D C B C II. Szöveges

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Közgazdasági-marketing alapismeretek középszint 0911 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. október 19. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAISMERETEK KÖZÉSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS

Részletesebben

A lecke célja... A tényezőpiac keresleti és kínálati oldala. 14. hét / #1 A vállalatok termelési tényezők iránti kereslete. fogyasztási javak piaca

A lecke célja... A tényezőpiac keresleti és kínálati oldala. 14. hét / #1 A vállalatok termelési tényezők iránti kereslete. fogyasztási javak piaca 4. hét / # A vállalatok termelési tényezők iránti kereslete A vállalatok egyéni munkakereslete rövid és hosszú távon. Az iparági munkakeresleti görbe. A munkapiaci egyensúly és a munkavállalók gazdasági

Részletesebben

Mikroökonómia - 2. elıadás. Speciális közömbösségi görbék Az ICC és PCC

Mikroökonómia - 2. elıadás. Speciális közömbösségi görbék Az ICC és PCC Mikroökonómia - 2. elıadás Speciális közömbösségi görbék z I és P 1 FOGYSZTÓI DÖNTÉS TÉNYEZİI FOGYSZTÓ OPTIMÁLIS VÁLSZTÁS (ism.) Optimális választás: z U* és a költségvetési egenes érintési pontja (jól

Részletesebben

A fogyasztási kereslet elméletei

A fogyasztási kereslet elméletei 6. lecke A fogyasztási kereslet elméletei A GDP, a rendelkezésre álló jövedelem, a fogyasztás és a megtakarítás kapcsolata. Az abszolút jövedelem hipotézis és a keynesi fogyasztáselmélet. A permanens jövedelem

Részletesebben

Határhasznosság és a csökkenő határhaszon törvénye Tegyük fel, hogy az első gombóc fagylalt elfogyasztásával bizonyos szintű elégedettséget vagy

Határhasznosság és a csökkenő határhaszon törvénye Tegyük fel, hogy az első gombóc fagylalt elfogyasztásával bizonyos szintű elégedettséget vagy Határhasznosság és a csökkenő határhaszon törvénye Tegyük fel, hogy az első gombóc fagylalt elfogyasztásával bizonyos szintű elégedettséget vagy hasznosságot nyerünk. Együnk azután meg egy második gombócot:

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 25. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK 2007. május 25. 8:00 KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI

Részletesebben

BEVEZETÉS A KÖZGAZDASÁGTANBA JEGYZET

BEVEZETÉS A KÖZGAZDASÁGTANBA JEGYZET BEVEZETÉS A KÖZGAZDASÁGTANBA JEGYZET 2008/2009. 2. FÉLÉV GTGKG600BS GTGKG600BP GTGKG600BL GTGKG600BPL 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS, ALAPFOGALMAK... 3 1.1. A közgazdaságtan tárgya és helye a tudományok

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 0804 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 25. GAZASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás

Részletesebben

10. elıadás: Vállalati kínálat, iparági kínálat Piaci ár. A versenyzı vállalat kínálati döntése. A vállalat korlátai

10. elıadás: Vállalati kínálat, iparági kínálat Piaci ár. A versenyzı vállalat kínálati döntése. A vállalat korlátai (C) htt://kgt.bme.hu/ 1 /8.1. ábra. A versenzı vállalat keresleti görbéje. A iaci árnál a vállalati kereslet vízszintes. Magasabb árakon a vállalat semmit nem ad el, a iaci ár alatt edig a teljes keresleti

Részletesebben