Piaci koordináció Bürokratikus (centralizált) koordináció Vegyes típusú gazdaságkoordináció

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Piaci koordináció Bürokratikus (centralizált) koordináció Vegyes típusú gazdaságkoordináció"

Átírás

1 Közgazdaságtan: Gazdaság: Szükséglet: Hasznosság: Termelés: Termelési 1. A közgazdaságtan fogalma, területei, alapkérdései. A gazdaság alapfogalmai. A termelési lehet ségek határgörbéje. A gazdaságkoordinációs rendszerek. A javak csoportosítása. a sz kösség viszonyai közötti választások és döntések tudománya. Területei: - Mikroökonómia: Megmagyarázza a piac, a piaci szerepl k jellemz it, a piaci folyamatokban megnyilvánuló törvényszer ségeket. Elkülönült piaci szerepl k, illetve az egyes piaci jelenségek oldaláról ábrázolja a gazdaságot. A gazdaság alapegységeit, a gazdasági szerepl k alapvet típusait tanulmányozza. Kulcsfogalmai: kereslet, kínálat, ár, költség, jövedelem, hasznosság, preferencia, optimum, egyensúly. - Makroökonómia: A gazdaság egészét, annak törvényszer ségeit vizsgálja. A gazdasági szerepl k ágazatokká, szektorokká, a termékeket pedig termékcsoportokká összesíti. Problémái: infláció, foglalkoztatás, makrogazdasági egyensúly, gazdasági növekedés. - Nemzetközi gazdaságtan: Nemzetközi szervezetek (EU, OPEC, WTO, Világbank) teljesítményeit, viszonyát tekinti tárgynak. - Gazdasági rendszerek összehasonlító elemzése Kérdései: - Mit termeljen? Milyen javakat és szolgáltatásokat, azok milyen mennyiségét és min ségét állítsák el? - Hogyan termeljenek? Termelési tényez ket kombinálják. T keintenzív fejlett országokban sok t két, és kevés, de magasan képzett munkaer t alkalmaz. Munkaintenzív kevésbé fejlett gazdaságok, sok munkát igényl technológia. a társadalom anyagi létszférája, az anyagi javak és szolgáltatások el állításával, elosztásával, forgalmazásával és fogyasztásával összefügg jelenségek és kölcsönhatások összessége. az egyén és a közösség szubjektív hiányérzete, életfeltételeinek elsajátítása iránti bels igény. - Emberi lét fenntartásához szükséges javak, szolgáltatások, tevékenységek iránti igény. - Olyan hiányérzet, amely motiválja az embert a hiányérzet megszüntetésére. - Gazdasági szükséglet kielégítésének eszközei: javak és szolgáltatások. Mozzanata a fogyasztás. a javak azon hasznos tulajdonságainak összessége, amelyek valamilyen szükséglet kielégítésére alkalmassá teszik ket. az emberi szükségletek kielégítésére alkalmas javak el állításának folyamata. - Munka: az ember szellemi és fizikai képességeinek összessége, amelyeket a termelési tevékenység során felhasznál. - Természeti tényez k: természetes formájukban alkalmasak termelési célokra. - T kejavak: termeléssel létrehozott eszközök, amelyeket a termelésben használnak fel. - Vállalkozó: feladata az összes termelési tényez egységbe szervezése, irányítása. - Információ: lehet ségek határgörbéje: azt fejezi ki, hogy valamely gazdaság bizonyos javakból mennyit képes el állítani a rendelkezésre álló inputtényez k felhasználásával, különböz tényez összetétel, hatékony termelési eljárások során. E és F pont azt mutatja, hogy mennyit tudna termelni a gazdaság a két jószágból különkülön, ha az er forrásokat kizárólag az egyik vagy kizárólag a másik termék el állítására fordítaná. A görbén lev pontokon elmozdulva, a sz kös er források adott korlátja mellett, csak úgy lehet növelni az egyik termék el állítását, ha a másik termelése eközben csökken. A görbén kívül es pontok által jelölt kombinációk a rögzített er forrás korlátok mellett nem érhet k el a társadalom számára. A görbén belüli pontok olyan termékkombinációkat képviselnek, amelyek nem hatékonyak, hiszen ezekb l a pontokból jobbra-felfelé elmozdulva növelhet mindkét termék termelése. Az ilyen pontokkal jelzett állapotban a gazdaságban vagy nem használják fel az összes er forrást, ami ellentmond a sz kösség tényének, vagy felhasználják ugyan, de nem hatékonyan.

2 Javak Transzformáció határrátája (MRT Marginal Rate of Transformation): azt mutatja meg, hogy a termelési lehet ségek határán maradva egy termék (Y) mekkora mennyiségér l kell lemondani a gazdaságnak ahhoz, hogy egy másik termék (X) el állítását egy egységgel növelhesse. A görbe negatív meredeksége a sz kösség tényéb l fakad. Egy kéttermékes gazdaságban az egyik jószág megtermelésének alternatív költsége nem más, mint a másik jószág termelésb l kies mennyiség, amely meg nem termelése révén a sz kös input javak átcsoportosíthatóvá váltak. A termelési lehet ségek határa rendszerint az origóra konkáv görbe, ami azt fejezi ki, hogy a jószágok termelésében a csökken határhozadék elve érvényesül. Amikor egy gazdaság valamely outputkészletéhez viszonyítva nem létezik olyan outputkombináció, amelyben oly módon nagyobb legalább az egyik termék mennyisége, hogy közben egyetlen másik termék mennyisége sem kisebb az eredetinél, akkor a gazdaság a Pareto-optimum állapotában van. csoportosítása: - Szabad javak: természet adta javak pl. leveg, napfény, forrásvíz, vadon él növények állatok. - Gazdasági javak: termeléssel létrehozott javak. (termékek, szolgáltatások) - Termékek: azok a javak, amelyek megfogható, tárgyi formát öltve rendelkeznek szükséglet kielégítésre alkalmas, hasznos tulajdonságokkal. - Anyagi jelleg szolgáltatás: pl. a termék fogyasztóhoz történ eljuttatása, szállítása, megóvása, csomagolása. - Nem anyagi jelleg szolgáltatás: esetén nem a termék, hanem valamilyen tevékenység közvetlenül elégíti ki az emberi szükségletet. Pl. oktatás, kultúra, egészségügy. - Magánjavak: Azok, amelyeket az egyének fogyasztanak el, és ha egy valaki már elfogyasztotta, nem fogyaszthatja el senki más. Korlátozott mennyiség. Egyesek kiszorulnak, versengés folyik érte. - Közjavak: Azok a javak, amelyek egy ország minden lakosának rendelkezésére állnak, senki sem zárható ki a használatukból, csak kisebb-nagyobb közösség fogyaszthatja. Nem oszthatók pl. honvédelem, közbiztonság. Piaci koordináció: - egymás mellé rendeltek, egyenrangúak a szerepl k - cserekapcsolatok pénz közvetítésével - céljuk gazdasági eredmény elérése - legfontosabb információkat a pénz közvetíti - döntéseiket az árak, költségeik, jövedelmük, nyereségük és veszteségük motiválja. - Mit? Mi nyereséges, mely árú termelése hozza a lehet legtöbb profitot. Áraikat költségeikkel vetik egybe. - Hogyan? Termelési tényez k árarányai alapján. A lehet legkisebb költségekkel teszik az adott kibocsátást. - Kinek? Bér-, profit-, járadék jelleg jövedelmek. - Lehet vé teszi: rugalmas reagálást, gyors alkalmazkodást, takarékosságra ösztönöz. Bürokratikus (centralizált) koordináció: a gazdaság tudatos, központi tervek és utasítások alapján m ködik. - alá- és fölérendeltségi viszony a szerepl k között - utasítások és tiltások - kevés szerep jut a piacnak. A központ terveket készít, a részterveket összehangolja, utasítások formájában megfogalmazza és közli a termel kkel, akik feladata a végrehajtás. Kelet- és Közép-Európában megbukott. Vegyes típusú gazdaságkoordináció: - együtt vannak jelen a piaci és állami koordináció elemei. - Meghatározó szerepe van a piacnak - Állami beavatkozás: piaci eszközökkel, korrekciójával, helyettesítésével. A modern gazdaság piacgazdaság és vegyes gazdaság is egyszerre. 2. A piacgazdaság alapfogalmai. Egyéni, piaci kereslet, kínálat, keresleti, kínálati függvények. Marshall kereszt. Rezervációs ár, piactisztító ár. Alapvet piactípusok. Kereslet: az az árumennyiség, amelyet a vásárlók adott árak mellett hajlandóak és képesek megvenni. - Egyéni kereslet: az az árumennyiség, amelyet a vásárló adott árak mellett hajlandó és képes megvásárolni. - Piaci kereslet: az az árumennyiség, amelyet a fogyasztók különböz árak mellett az adott áruból képesek és hajlandók megvásárolni.

3 Kínálat: az a meghatározott mennyiség árutömeg, amelyet az árutermel k valamely piacon, adott áron eladásra felkínálnak. Ár: az áru értékének pénzben történ kifejezése. Rövidebb távon a kereslet és kínálat alakítja, amelyet a termel k ráfordításai, költségei, a vev k pénz mennyisége, értékítélete, a terméknek tulajdonított hasznosság befolyásol. Befolyásolja a kereslet és kínálat alakulását is. Jövedelem: A termel oldaláról szemlélve, az áruk értékesítése során realizált árbevétel és a termelés során felmerül költségek különbözete. A gazdasági tevékenység akkor jövedelmez, ha az érbevétel tiszta jövedelmet is tartalmaz. A fogyasztó oldaláról a fogyasztó vásárlási célra rendelkezésre álló pénze vásárlóképessége. Keresleti függvény: egy termék ára (P) és a keresett mennyiség (Q) közötti kapcsolatot mutatja, feltételezve, hogy egyéb a keresletet befolyásoló tényez k változatlanok. A keresett mennyiség változását mutatja az ár függvényében. Negatív meredekség, vagyis lefelé lejt. Görbe meredeksége: megmutatja, hogy az ár egységnyi változása a keresett mennyiségben milyen változást vált ki. Paradox hatások: - Presztízs-, vagy sznobhatás: egy divatos árucikk ára csökken, és a fogyasztók egy része azért nem vásárolja meg, mert olcsóbban, már bárki megveheti. - Spekulációhatás: az áremelésre a fogyasztók többletvásárlással reagálnak, további áremelésre számítva. - Veblen hatás: a fogyasztó az árakhoz kapcsolja a min séget. - Giffen-, vagy inferior: alacsonyabb rend termékek vásárlóinál az árral azonos irányú keresletváltozás. Ha a keresletre ható tényez k közül nem az ár, hanem az egyéb tényez k valamelyike változik, akkor maga a kereslet változik, ekkor a keresleti görbe eltolódik. Keresletet növel tényez k: jövedelem növekedése, ha a termék normál termék. A helyettesít termékek árának növekedése (oka a relatív árváltozás). Az adott termékkel kiegészít viszonyban lév áru árának csökkenése. A jöv ben a termék drágább lesz. Ízlésre ható tényez k hatása (reklám). Kiszolgált népesség számának növekedése. Keresletet csökkent tényez k: jövedelem csökkenése, ha normál termék. A helyettesít termékek árának csökkenése. Kiegészít termékek árának növekedése. A jöv ben olcsóbb lesz a termék. Ízlésre ható tényez k, kevésbe kedvelté teszik a fogyasztó számára. Népesség számának csökkenése. Kínálati függvény: megmutatja, hogy a termel k különböz árak mellett milyen árumennyiséget kínálnak eladásra a piacon. Meredeksége pozitív. - Kínálat árrugalmassága: megmutatja, hogy az adott termék árának 1%-os változása milyen változást idéz el a kínált mennyiségben. - Rugalmas kínálat: ha az ε>1, vagyis a kínált mennyiség százalékos változása nagyobb, mint az ár százalékos változása. - Egységnyi rugalmasságú kínálat: ha az ε=1, vagyis az ár és a kínált mennyiség százalékos változása megegyezik. - Rugalmatlan kínálat: ha az ε<1, vagyis a kínált mennyiség százalékos változása kisebb, az ár százalékos változásánál.

4 Kínálatot növel tényez k: termelési tényez k árának csökkenése. Az adott termelési tényez kkel alternatív módon el állítható termékek árának csökkenése esetén a vállalat inkább átcsoportosítja e területre a termelési tényez ket. A technológia fejl dése, kisebb termelési költség. Kapcsolódó, vagy alapanyagot biztosító ágazat termelésének átalakulása. Kedvez kilátások esetén a vállalatok jelent s fejlesztésekbe kezdenek, növelik vállalataik méretét. A kínálati oldal szerepl inek száma. Kedvez id járás pl. mez gazdaság. Kínálatot csökkent tényez k: Termelési tényez k árának növekedése. Az adott termelési tényez kkel alternatív módon el állítható termékek árának növekedése esetén a vállalat átcsoportosítja e területr l a termelési tényez ket. Azon várakozás, hogy a jöv ben a termék piaca kedvez tlenül alakul, a termék ára csökken, n nek a kockázatok. Kedvez tlen id járás, aszály, árvíz, vagy egyéb természeti katasztrófa. Marshall-kereszt: Piaci egyensúly: a piacon olyan árak vannak, amelyek mellett az áru keresett és kínált mennyisége egyenl. Egyensúlyi ár: az az ár, amelynél a kereslet és kínálat egyenl. Egyensúlyi mennyiség: az egyensúlyi árhoz tartozó mennyiség. Kínálati többlet: ha a piaci ár az egyensúlyi ár felett van, mert ilyenkor az eladók többet akarnak eladni, mint amennyit a vev k hajlandók, illetve képesek megvenni. Túlkereslet, vagy hiány: a piaci ár az egyensúlyi ár alatt van, mert az áruból többet vásárolhatnánk, mint amennyit a termel k kínálnak. Rezervációs ár: Az a legnagyobb pénzösszeg, amelyet a fogyasztó egy-egy pótlólagos egységért hajlandó fizetni. Fogyasztói többlet: a piaci ár és a rezervációs ár különbsége. Úgy számítjuk ki, hogy a maximális rezervációs ár és a piaci ár különbségét megszorozzuk a megvásárolt mennyiséggel és osztjuk kett vel. Pókháló elmélet : abból indul ki, hogy a kereslet-kínálat eltérésekor az egyensúly csak akkor állna közvetlenül helyre, ha a termel k ismernék az egyensúlyi árat, és ennek függvényében döntenének, mennyit termeljenek. A termel k azonban csak a döntés meghozatalakor érvényes árat ismerik és feltételezik, hogy a termék elkészülésekor ugyanez az ár lesz a piacon. Ez akkor okoz problémát, ha a termelési id szak hosszú. Széttart a pókháló, ha a kereslet rugalmasabb, mint a kínálat. Ha a kínálat rugalmasabb, akkor az egyensúly viszonylag egyszer en helyreáll, ilyenkor a pókháló összetart. Alapvet piactípusok: - Tökéletes versenypiac: Nagyon sok termel termeli és kínálja a piacon az adott terméket, a vev k száma is nagy. Minden eladó csak töredékét adja az adott termék összkínálatának és a vev k egyenként ugyancsak elhanyagolható kis hányadát az összkeresletnek. Szabad be- és kilépés. Semmi sem akadályozza újabb termel k be- vagy kilépését. Versenyképes vállalatok viszonylag kis t kével alapíthatók. Homogén, egymástól nem, vagy legalábbis nem jelent sen különböz termékeket forgalmaznak. Egymást helyettesíthetik. Ár alakulása független. Az ár küls adottság. A termel k tehát árelfogadók. Az eladó számára nincs keresleti korlát, így a vállalat keresleti függvénye végtelenül rugalmas, vagyis egy vízszintes egyenes. Mind a piaci, mind a technológiai jelleg információk szabadok. A vállalat árelfogadó, ebb l következik, hogy a termel döntésének központi kérdése, hogy mennyit termeljen ahhoz, hogy hasznát maximalizálja. - Monopolpiac jellemz i: Egyetlen vállalat van jelen: ezért a vev nem választhat az eladók között: az adott terméket egyetlen vállalat állítja el, s a termék a vev számára semmi mással nem helyettesíthet. Más vállalat nem képes belépni, nincs versenytárs. A termék áráról maga a vállalat dönt, megszabja a piaci árat, birtokolja az összes információt. - Oligopolpiac: Olyan piactípus, ahol csak néhány vállalat m ködik, és adja az adott termék (ágazat) termelésének jelent s hányadát. (személygépkocsi-ipar, légitársaságok, olajtársaságok, mobilszolgáltatók). A vállalatok kölcsönösen függnek egymástól. Stratégiai kérdéseknél szem el tt tarja versenytársai reakcióit. Árkövet. Képes befolyásolni a termék árát, de árlakító szerepe korlátozott.

5 - Monopolisztikus versenypiac: Számos vállalat van jelen. Ezek a vállalatok rendeltetésben hasonló, de nem azonos terméket állítanak el. Bárki megjelenhet, a márkának azonban nagyon nagy szerepe van. Befolyása van az áralakulásra, a márkát meg kell fizetni. Kompetitív piac Monopolisztikus Oligopol piac Monopólium verseny Szerepl k száma Sok Sok Eladó kevés, vev Eladó egy, sok vev sok (kivéve monopszónia) Hatása az árra Árelfogadók Van Árképz, vezet, Ármeghatározó vagy követ Ki- és belépés Könny Nem könny Nehéz Szinte lehetetlen Információ áramlás Szabad Korlátozott Korlátozott Nincs Termék jellege Homogén Differenciált Homogén Homogén 3. A hasznosság értelmezése. Gossen I és II. törvénye. Hasznosság: a fogyasztó elégedettsége, amelyet egy termék elfogyasztása, valamely tevékenység kifejtése, vagy szolgáltatás igénybevétele révén nyer. - Hasznosság kardinális megközelítése: a fogyasztó az egyes jószágok elfogyasztása révén szerezhet hasznosságok abszolút nagyságát t számokkal képes jellemezni. Arányaiban is különbséget tud tenni. - Hasznosság n n ordinális megközelítése: a fogyasztó képes a jószágokat hasznossági sorrendbe állítani. Az összfogyasztás révén nyert hasznosságot akarja maximalizálni. - Telítettségi pont: egy jószág azon mennyisége, amelynél a fogyasztó összhaszna már nem tovább, s t a fogyasztás folytatása esetén csökken. Határhaszon: mennyivel a fogyasztó valamely termék fogyasztása révén nyert összhaszna, ha egy újabb egységgel növeli ebb l a termékb l a fogyasztását. Az összhaszon függvény Q szerinti els deriváltja. Összhaszon: a határhasznok összege. Gossen I. törvénye, a csökken határhaszon elve: kimondja, hogy az egymást követ pótlólagos jószágegységek elfogyasztásakor a teljes haszon egyre kisebb mértékben n. A vásárlási döntésben mindenképpen van szerepe az egyéni haszon megítélésének, az áru határhasznának. Ebb l az következik, hogy a fogyasztók általában többre értékelik a sz kösen rendelkezésre álló javakat, mint azokat, amelyekhez különösebb nehézség nélkül hozzá lehet jutni. Piaci ár: a terméknek tulajdonított társadalmi hasznosságnak és a megszerzés költségének az egyenl ségét fejezi ki. A fogyasztó többféle termék közül választ, arra törekszik, hogy a lehet legnagyobb összhasznot szerezze meg. Jövedelme korlátozott, valamir l le kell mondania. - Feláldozott haszon: azon termék utolsó egységének határhaszna, amelyr l lemondani kényszerülünk. - Nyert haszon: a feláldozott haszon által fogyaszthatóvá vált másik termék határhaszna. El ny kiegyenlít dés elve: a fogyasztását optimalizálni kívánó fogyasztó összhasznát mindaddig növelheti, ameddig fogyasztási szerkezetének átrendezésével nyert haszna nagyobb a feláldozott hasznánál. Optimális esetben a nyert és feláldozott hasznok kiegyenlít dnek. Fogyasztói többlet: a piaci ár és a rezervációs ár különbsége. Úgy számítjuk ki, hogy a maximális rezervációs ár és a piaci ár különbségét megszorozzuk a megvásárolt mennyiséggel és osztjuk kett vel. Gossen II. törvénye: a fogyasztó akkor költi el optimálisan a jövedelmét, ha az utolsó pénzegység által nyerhet határhaszon bármelyik termékre nézve ugyanakkora. ( Angliában Jevons törvényeként is emlegetik )

6 Az ábrán jól látható, hogy a fogyasztó valamely termék elfogyasztásából származó határhasznok csökken tendenciát mutat. Ezt a gyakorlati tapasztalataink is igazolják a legtöbb fogyasztási cikk esetében. Az egyénnek nagy megelégedettséget okoz pl. az els étel egység elfogyasztása, a bel le származó hasznot nagyra értékeli. Ahogy növeli fogyasztását, étvágya csökken, minden újabb egység elfogyasztása egyre csökken élvezetet jelent számára. 4. A fogyasztó döntését befolyásoló tényez k. A preferenciarendezés axiómái. Közömbösségi görbék jellemzése. Költségvetési egyenes. A fogyasztó többféle termék közül választ, arra törekszik, hogy a lehet legnagyobb összhasznot szerezze meg. Jövedelme korlátozott, valamir l le kell mondania. - Feláldozott haszon: azon termék utolsó egységének határhaszna, amelyr l lemondani kényszerülünk. - Nyert haszon: a feláldozott haszon által fogyaszthatóvá vált másik termék határhaszna. El ny kiegyenlít dés elve: a fogyasztását optimalizálni kívánó fogyasztó összhasznát mindaddig növelheti, ameddig fogyasztási szerkezetének átrendezésével nyert haszna nagyobb a feláldozott hasznánál. Fogyasztói kosár: a fogyasztó által fogyasztott termékek, illetve szolgáltatások halmaza. Preferencia-rendezés: a jószágkosarak közötti sorrendiség. Preferencia-rendezés modell feltételrendszere: a fogyasztói választás célja a hasznosság maximalizálása. A választás tárgya a piacon megtalálható jószágok, jószágcsoportok különféle kombinációja. Jószágkosarak közül választ. A fogyasztó teljes kör en informált. Az információk költségmentesen állnak rendelkezésére. A fogyasztó a választás során racionális és szuverén módon cselekszik. A modell statikus, vagyis eltekintünk az id tényez t l, feltételezzük, hogy a fogyasztó azonnal reagál a választásokra. A modell folytonos és homogén, feltételezzük, hogy minden jószágfajta minden egyes példánya azonos min ség, és hogy minden jószág tökéletesen osztható. Preferencia viszonyok (relációk): azok az értékítéletek, amelyek két jószágkosár összehasonlításakor születhetnek. - Szigorúan preferált: az egyik kosár határozottan hasznosabb, kívánatosabb a másiknál. A(x,y)>B(x,y) - Gyengén preferált: az egyik kosár legalább olyan jó, mint a másik. Amennyiben A kosár gyengén preferált B -vel szemben, vagyis A legalább olyan jó, mint B A(x,y)>=B(x,y) - Közömböség: azt fejezi ki, hogy a fogyasztó a hasznosság szempontjából azonosnak tekinti a két kosarat, egyformán kívánatosnak tartja. Preferenciarendezés axiómái - Teljesség követelménye: a fogyasztó ismeri az összes fogyasztói kosarat és képes azokat sorba rendezni. Két tetsz leges kosárról el tudja dönteni, hogy melyiket preferálja a másikkal szemben. - Reflexivitás követelménye: a fogyasztó a két teljesen egyforma kosár közül nem preferálhatja egyiket a másikkal szemben, vagyis azokat közömbösnek kell nyilvánítsa. Ha két fogyasztói kosár közömbös a fogyasztó számára, akkor ez azt jelenti, hogy elfogyasztásuk azonos haszonélvezetet okoz.

7 Közömbösségi - Tranzitivitás követelménye: Ha a fogyasztó preferálja A -t B -vel szemben, és B -t C - vel szemben, akkor A -t is preferálja C -vel szemben. - Dominancia elve: a fogyasztói kosár közül mindig azt preferálja, amelyikben egyetlen jószágból sincs kevesebb, de legalább egyb l több van, mint a másikban. görbe: Az azonos hasznosságot képvisel kosarakat jelöl pontokat összeköt görbe neve. Jellemz i: nem metszhetik egymást, negatív meredekség ek, konvexek, minél távolabb helyezkednek el az origótól, annál preferáltabbak, magasabb hasznossági szintet képviselnek. A közömbösségi görbék hasznossági szinteket reprezentálnak, jelölésükre az U bet t használjuk ( Utility Hasznosság ). Közömbösségi térkép: a különböz szükséglet kielégítési szinteket jelent közömbösségi görbék rendszere. Kifejezi a fogyasztó ízlését, preferenciarendszerét. A közömbösségi térképen elhelyezked közömbösségi görbék mint a térképek szintvonalai a magasságot mutatják a szükséglet kielégítés különböz szintjeit. Az origótól távolodva az egyes görbék egyre magasabb hasznosságot képviselnek, amit emelked sorrend indexeléssel jelölünk. U3>U2 és U2>U1

8 Költségvetési egyenes: azon jószágkombinációk összessége a két jószág terében, amelyeket a fogyasztó adott piaci árak mellett adott pénzjövedelemb l, annak teljes elköltésével megvásárolhat. Meredeksége a két termék árainak arányát fejezi ki. Meredeksége a két termék árarányát fejezi ki. Költségvetési korlát: a költségvetési egyenes felett elhelyezked pontok, az adott árak és adott jövedelem nagyság mellett elérhetetlen. Elérhet jószágkosarak halmaza: az adott jövedelemb l megvásárolható jószágkombinációk a fogyasztói térben a tengelyek és a költségvetési egyenes által határolt területen helyezkednek el. 5. A helyettesítési határráta, a határhaszon és a költségvetési egyenes meredeksége közötti kapcsolat. A fogyasztó optimális választása. Speciális közömbösségi görbék jellemzése. Helyettesítés határrátája: megmutatja a fogyasztó hasznosságának változatlansága mellett a mennyiségben növekv termék egy további egységéért mennyit hajlandó a fogyasztó feláldozni a másik termékb l. A határhasznok arányát fejezi ki. Tökéletesen helyettesít termékek: egy-egy egysége teljes mértékben képes helyettesíteni Tökéletesen Semleges a másikat. (kifli-zsemle) kiegészít termékek: csak egy meghatározott arányban lehet használni. Bármelyik növelése önmagában nem eredményez magasabb szint szükséglet kielégítést. termékek: Akár n, akár csökken a mennyisége, nem változtat a fogyasztó helyzetén. Csak a másik termék mennyisége, növelése vagy csökkentése jelent számára változást.

9 Költségvetési egyenes: azon jószágkombinációk összessége a két jószág terében, amelyeket a fogyasztó adott piaci árak mellett adott pénzjövedelemb l, annak teljes elköltésével megvásárolhat. Meredeksége a két termék árainak arányát fejezi ki. Meredeksége a két termék árarányát fejezi ki. - Költségvetési korlát: a költségvetési egyenes felett elhelyezked n pontok, az adott árak és adott jövedelem nagyság mellett elérhetetlen. - Elérhet jószágkosarak halmaza: az adott jövedelemb l megvásárolható jószágkombinációk a fogyasztói térben a tengelyek és a költségvetési egyenes által határolt területen helyezkednek el. Jövedelemváltozás hatása: Ha változatlan árak mellett a pénzjövedelem, a fogyasztó mindkét termékb l többet tud vásárolni, akkor a költségvetési egyenes önmagával párhuzamosan felfelé eltolódik. Ár és árarányok változása: n het, vagy csökkenhet csak az egyik, vagy csak a másik termék ára, de n het, vagy csökkenhet egyszerre mindkett termék ára, de még ez is megvalósulhat azonos, vagy eltér arányban és irányban. Megváltozik az költségvetési egyenes meredeksége, és a tengelymetszetének a helye. Árváltozás jövedelemhatása: az árnövekedés a fogyasztó reáljövedelmét csökkenti, az árcsökkenés növeli. A fogyasztó racionális választásának pontja: A fogyasztó törekvése az elérhet legnagyobb haszon megszerzése. Ezt úgy tudja elérni, ha a rendelkezésre álló jövedelméb l megvásárolható leginkább preferált kosarat választja. Az optimális jószágkosár ott van, ahol a költségvetési egyenes érinti az általa elérhet legtávolabbi közömbösségi görbét. Ebben a pontban a közömbösségi görbéhez húzható érint meredeksége a két terméknek az adott pontban fennálló helyettesítési viszonyát fejezi ki. A költségvetési egyenes és a közömbösségi görbe érint je ebben a pontban egyenl. 6. A jövedelem-fogyasztási görbe, valamint az Engel görbe ábrázolása normál, alacsonyabb-rend és magasabb-rend jószág esetében. Jövedelem-fogyasztás görbe (ICC: Income Consumption Curve ): A fogyasztó optimális választásait képvisel pontok sorozata, növekv jövedelem és változatlan árak esetén. A jövedelem változása azonban nem egyformán érinti a különböz termékek fogyasztott mennyiségének változását. A jövedelemváltozás és a termék fogyasztani kívánt mennyisége változásának összefüggése alapján megkülönböztetünk: normál, luxus, inferior ( alacsonyabb rend javak ) és Giffen javakat.

10 - Normál termékek: azok a termékek, amelyek esetében a jövedelem növekedésével a termékb l a fogyasztó többet kíván fogyasztani. A jövedelem folyamatos növekedése mindkét termék esetében olyan új kosár választását teszi lehet vé, amelyben x és y termékb l is több van. - Luxus javak: fogyasztásának növekedése gyorsabb, mint a jövedelemé. Ha a jelenlegi alacsony jövedelemmel rendelkez fogyasztó jövedelme egy szint fölé n, akkor ezeknek a termékeknek a fogyasztását csökkenti. - Inferior javak: egy magasabb jövedelemmel rendelkez fogyasztó számára inferior termék az, ami egy alacsonyabb jövedelemmel rendelkez fogyasztó számára luxus termék lehet. Az inferior javak kategorizálásával azonban óvatosan kell bánni, hiszen, hogy egy fogyasztó számára valami inferior termék, normál termék, vagy éppen luxus termék, azt a jövedelem szintje határozza meg. - Giffen javak: az alacsonyabb rend javaknak egy olyan különleges csoportja, amelyekre költött pénz a fogyasztó jövedelmének igen jelent s hányadát fejezi ki. A költségvetési egyenes tanulmányozása során tapasztaltuk, hogy változatlan árak mellett a költségvetési egyenes önmagával párhuzamosan eltolódik. Az ily módon eltolódott költségvetési egyenes már egy magasabb szint közömbösségi görbét fog érinteni és újabb bármilyen kis jövedelem elmozdulások újabb közömbösségi görbét érintenek. Ha ezeket az érintési pontokat összekötjük, egy újabb görbét kapunk, amelynek a neve jövedelem-fogyasztási görbe. A görbe alakjából és irányából fontos következtetéseket vonhatunk le a jövedelem és a két termék fogyasztása között. Engel-görbe: a fogyasztó jövedelme és az adott jószág megvásárolt mennyisége közötti viszonyt fejezi ki változatlan árak mellett. Az Engel-görbe alakja jól jellemzi a jövedelem változásának hatását az egyes jószágok keresletére. A piaci kereslet jövedelem rugalmasságát meghatározhatjuk az egyéni fogyasztók keresletének jövedelemrugalmassága ismeretében. Egy adott piacon a vev ként szerepl egyéni fogyasztók Engel-görbéjének összegzésével megkapjuk azt az aggregált Engel-görbét, amib l már az általunk kívánt piaci kereslet jövedelem rugalmassága számítható.

11 7. Árfogyasztási görbe, egyéni keresleti görbe, piaci keresleti görbe. Árváltozás hatása a költségvetési egyenesre és a fogyasztó keresletére: A költségvetési egyenes elmozdulását idézi el. Ha a pénzjövedelem és az egyik termék ára változatlan, akkor a költségvetési egyenes jobbra kifelé fordul. Az elmozdulás következtében már nem az eredeti közömbösségi görbét érinti, hanem a magasabb hasznosságot jelent görbéket. Ha ezeket az újabb érintéspontokat összekötjük, egy úgynevezett ár-fogyasztás (PCC Price Consumption Curve) görbét kapunk. Egyéni keresleti görbe: megmutatja az adott termék azon mennyiségeit, amelyeket az egyéni fogyasztó a különböz árak mellett hajlandó és képes megvásárolni. Látjuk, hogy az ordinális elmélet által alkalmazott technikával, a közömbösségi görbék és a költségvetési egyenes segítségével is eljutottunk az egyéni keresleti görbéhez. Ez a technika hozzásegít bennünket, hogy jobban megértsük a keresleti függvény alakja és fogyasztói preferenciája közötti összefüggést. Ha az adott áru különböz árak melletti összes keresett mennyiségét akarjuk megtudni, vagyis az áru piaci keresletét, akkor ahhoz az összes piaci szerepl egyéni keresletét kell összegeznünk. A piaci kereslet azt mutatja, hogy hogyan változik valamely áru keresett mennyisége az árváltozás hatására, ha az egyéb keresletet befolyásoló tényez k, így a reáljövedelem is változatlan marad. Minden egyéni keresleti görbe adott jövedelem, illetve a másik (többi) jószág árának változatlanul tartása mellett mutatja be az ár és a keresett mennyiség összefüggését. Amennyiben a jövedelem vagy a másik jószág ára változik, akkor a keresleti görbe megváltozik, ugyanazon az áron pl. jövedelemváltozás esetén más mennyiséget vásárol.

12 8. A kereslet rugalmassága, árrugalmasság, jövedelemrugalmasság, keresztár- rugalmasság, ívrugalmasság, pontrugalmasság. Keresletrugalmasság: az a számérték, amely megmutatja, hány százalékkal változik adott jószág keresett mennyisége valamely keresletet befolyásoló tényez egy százalékos változásának hatására. Árrugalmasság: kifejezi, hogy a jószág árának egy százalékos változása hány százalékos változást idéz el a keresett mennyiségben. Árrugalmasságra ható tényez k: Minél több helyettesít je van egy terméknek, annál rugalmasabb a kereslete. A luxus termékek kereslete sokkal rugalmasabb. Minél kisebb részt képvisel az adott termék a fogyasztói kiadásokban, annál rugalmatlanabb a kereslete. A reklámok hatására jobban ragaszkodunk a termékhez, így árnövekedés esetén sem mondunk le róla. A rendelkezésére álló reakcióid, a fogyasztó alkalmazkodása a változó viszonyokhoz eltér az id függvényében, ezért a rövid és hosszú távú rugalmasság az egyes termékek esetében eltér. - Rugalmas kereslet: ha ε abszolút értéke 1-nél nagyobb, vagyis 1%-os árváltozás 1%-nál nagyobb keresletváltozást vált ki. Az ár csökkenését a keresett mennyiség növekedése túlkompenzálja, az árbevétel növekszik. - Rugalmatlan kereslet: ha ε abszolút értéke 1-nél kisebb, vagyis az 1%-os árváltozás 1%-nál kisebb keresletváltozást okoz. Az ár csökkenését a keresett mennyiség növekedése nem tudja kompenzálni, az árbevétel csökken. A kereslet árrugalmassága különböz n módokon számítható ki: - pontrugalmasság: keresett mennyiség százalékos változása/az ár százalékos változása - ívrugalmasság: a régi és az új értékek átlagát kell figyelembe venni. Határbevétel ( Marginal Revenue MR ): megmutatja, hogy mennyivel vagy csökken az összbevétel, ha eggyel több terméket adunk el. Az összbevételi függvény ár szerinti els deriváltja. ε>,1 akkor MR>0, ha ε=1, akkor MR=0, ha ε<1, akkor MR<0. Kereszt-árrugalmasság: kifejezi, hogy egy termék árának 1%-os változása hány százalékos változást idéz el a másik termék keresett mennyiségében. - Helyettesít termékek: pozitív a kereslet kereszt-árrugalmassága, fogyasztásban a két termék helyettesíti egymást. - Kiegészít termékek: negatív a kereslet kereszt-árrugalmassága, fogyasztásban kiegészítik egymást. - Független termékek: a kereslet keresztárrugalmassága nulla. Jövedelemrugalmasság: kifejezi, hogy hány százalékkal változik egy áru kereslete a fogyasztó jövedelmének egy százalékos változása hatására.

A változó költségek azon folyó költségek, amelyek nagysága a termelés méretétől függ.

A változó költségek azon folyó költségek, amelyek nagysága a termelés méretétől függ. Termelői magatartás II. A költségfüggvények: A költségek és a termelés kapcsolatát mutatja, hogyan változnak a költségek a termelés változásával. A termelési függvényből vezethető le, megkülönböztetünk

Részletesebben

13. A zöldborsó piacra jellemző keresleti és kínálati függvények a következők P= 600 Q, és P=100+1,5Q, ahol P Ft/kg, és a mennyiség kg-ban értendő.

13. A zöldborsó piacra jellemző keresleti és kínálati függvények a következők P= 600 Q, és P=100+1,5Q, ahol P Ft/kg, és a mennyiség kg-ban értendő. 1. Minden olyan jószágkosarat, amely azonos szükségletkielégítési szintet (azonos hasznosságot) biztosít a fogyasztó számára,.. nevezzük a. költségvetési egyenesnek b. fogyasztói térnek c. közömbösségi

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd

Részletesebben

A technológia és költség dualitása: termelési függvény és költségfüggvények. A vállalat optimális döntése

A technológia és költség dualitása: termelési függvény és költségfüggvények. A vállalat optimális döntése 1 /11 (C) http://kgt.bme.hu/ A technológia és költség dualitása: termelési függvény és költségfüggvények. A vállalat optimális döntése Varian 20.3-6. 21. fejezet Termelési és hasznossági függvény (ismétlés

Részletesebben

Levelező hallgatóknak pótzh lehetőség: a félév rendje szerinti pótlási napok egyikén

Levelező hallgatóknak pótzh lehetőség: a félév rendje szerinti pótlási napok egyikén Közgazdaságtan II. Mikroökonómia SGYMMEN202XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás építőmérnök

Részletesebben

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények A mikroökonómia és makroökonómia eltérése: Bevezetés s a piacgazdaságba gba Alapfogalmak, piaci egyensúly Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények Makroökonómia:

Részletesebben

A FOGYASZTÓI MAGATARTÁS

A FOGYASZTÓI MAGATARTÁS A FOGYASZTÓI MAGATARTÁS Kiindulópont: a fogyasztó racionálisan viselkedik a termékek árai és a fogyasztó jövedelme mellett szükséglet-kielégítésének maximalizálására törekszik. A szükségletek kielégítéséhez

Részletesebben

A termelés technológiai feltételei rövid és hosszú távon

A termelés technológiai feltételei rövid és hosszú távon 1 /12 A termelés technológiai feltételei rövid és hosszú távon Varian 18. Rgisztrált gazdasági szervezetek száma 2009.12.31 (SH) Társas vállalkozás 579 821 Ebbıl: gazdasági társaság: 533 232 Egyéni vállalkozás

Részletesebben

Mikroökonómia (GTGKG601EGL) Egészségügyi szervező szakos levelező hallgatóknak

Mikroökonómia (GTGKG601EGL) Egészségügyi szervező szakos levelező hallgatóknak Mikroökonómia (GTGKG601EGL) Egészségügyi szervező szakos levelező hallgatóknak közgazdaságtan szükséglet mikroökonómia makroökonómia nemzetközi közgazdaságtan ceteris paribus elv piac kereslet kínálat

Részletesebben

Közgazdaságtan - 5. elıadás

Közgazdaságtan - 5. elıadás Közgazdaságtan - 5. elıadás A termelés rövid távú költségei Bacsi, 5. ea. 1 A TERMELÉS KÖLTSÉGEI - RÖVID TÁV A termelés összes költsége: TC (Total cost) Két csoportra osztható: Állandó (fix) költségek:

Részletesebben

Mikroökonómia - 4. elıadás A TERMELÉS RÖVID TÁVÚ KÖLTSÉGEI

Mikroökonómia - 4. elıadás A TERMELÉS RÖVID TÁVÚ KÖLTSÉGEI Mikroökonómia - 4. elıadás A TERMELÉS RÖVID TÁVÚ KÖLTSÉGEI Bacsi, 4. ea. 1 A TERMELÉS KÖLTSÉGEI - RÖVID TÁV A termelés összes költsége: TC (Total cost) Két csoportra osztható: Állandó (fix) költségek:

Részletesebben

Mikroökonómia. Vizsgafeladatok

Mikroökonómia. Vizsgafeladatok Mikroökonómia Vizsgafeladatok Bacsi, Mikro feladatok 1 1, Marshall- kereszt, piaci egyensúly Mennyi a savanyúcukorka egyensúlyi mennyisége, ha a cukorka iránti kereslet és kínálat függvénye a következı:

Részletesebben

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 3. hét A KERESLETELMÉLET ALAPJAI. HASZNOSSÁG, PREFERENCIÁK

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 3. hét A KERESLETELMÉLET ALAPJAI. HASZNOSSÁG, PREFERENCIÁK KÖZGAZDASÁGTAN I. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Közgazdaságtan 1. A KERESLETELMÉLET ALAPJAI. HASZNOSSÁG, PREFERENCIÁK Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára Szakmai felel s: K hegyi Gergely

Részletesebben

VC c y. Összeállította: Dr. Karner Cecília PhD egyetemi docens, tantárgyfelelős

VC c y. Összeállította: Dr. Karner Cecília PhD egyetemi docens, tantárgyfelelős Mikroökonómia alapfogalmak. Állandó költség (FC): Az a költség, mely rövid távon nem függ a termelés nagyságától, tehát összege a termelés bármely időszakában ugyanannyi, és ha a vállalat nem termel semmit,

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június KÖZGAZDASÁGTAN I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Regionális gazdaságtan B A MONOPOLISZTIKUS VERSENY ÉS A DIXITSTIGLITZ-MODELL Készítette: Békés Gábor és Rózsás Sarolta Szakmai felel s:

Részletesebben

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 2. hét KERESLET, KÍNÁLAT, EGYENSÚLY

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 2. hét KERESLET, KÍNÁLAT, EGYENSÚLY KÖZGAZDASÁGTAN I. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Közgazdaságtan 1. KERESLET, KÍNÁLAT, EGYENSÚLY Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára Szakmai felel s: K hegyi Gergely 2010. június Vázlat 1

Részletesebben

MIKROÖKONÓMIA I. A közgazdaság-tudomány. A közgazdaságtan lényege:

MIKROÖKONÓMIA I. A közgazdaság-tudomány. A közgazdaságtan lényege: 1 MIKROÖKONÓMIA I. A közgazdaság-tudomány A közgazdaságtan lényege: Gazdálkodás - összehangolási folyamat A közgazdaságtan a termelési körfolyamattal foglalkozik: javak termelését, elosztását,cseréjét,és

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június KÖZGAZDASÁGTAN I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Közgazdaságtan I. 2015. február 18. 2. alkalom Tóth-Bozó Brigitta

Közgazdaságtan I. 2015. február 18. 2. alkalom Tóth-Bozó Brigitta Közgazdaságtan I. 2015. február 18. 2. alkalom Tóth-Bozó Brigitta Általános bevezető Fogalmak a mai alkalomra: - kereslet/keresleti függvény/keresleti görbe - kínálat/kínálati függvény/keresleti görbe

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Név:... osztály:... ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. május 18. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati

Részletesebben

MIKROÖKONÓMIA I. B. Készítette: K hegyi Gergely, Horn Dániel és Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június

MIKROÖKONÓMIA I. B. Készítette: K hegyi Gergely, Horn Dániel és Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június MIKROÖKONÓMIA I. B Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

MIKROÖKONÓMIA I. Készítette: Kőhegyi Gergely, Horn Dániel. Szakmai felelős: Kőhegyi Gergely. 2010. június

MIKROÖKONÓMIA I. Készítette: Kőhegyi Gergely, Horn Dániel. Szakmai felelős: Kőhegyi Gergely. 2010. június MIKROÖKONÓMIA I. B Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

x jószágkombinációk halmaza,

x jószágkombinációk halmaza, . Tegyük fel, hogy egy piacon a kereslet és a kínálat az alábbi összefüggésekkel adhatók meg: Q = 60 p és Q = p/2, ahol p az árat jelöli forintban! A kormány elrendeli, hogy a termelőknek a szóban forgó

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK 0512 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. február 20. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM TESZT JELLEGŰ FELADATOK I. Feleletválasztós

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK 0611 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM MIKROÖKONÓMIA I. FELELETVÁLASZTÓS KÉRDÉSEK

Részletesebben

Mikroökonómia alapfogalmak

Mikroökonómia alapfogalmak 1. Agresszív koordináció: az a forma, amikor az agresszorok törvényen kívüli eszközökkel kényszerítenek cselekvésre áldozatokat. 2. Alacsony rendű jószág (inferior): olyan jószág, amelynek fogyasztása

Részletesebben

III. rész: A VÁLLALATI MAGATARTÁS

III. rész: A VÁLLALATI MAGATARTÁS III. rész: A VÁAATI MAGATARTÁS Az árupiacon a kínálati oldalon a termelőegységek, a vállalatok állnak. A vállalatok különböznek tevékenységük, méretük, tulajdonformájuk szerint. Különböző vállalatok közös

Részletesebben

FELADATOK MIKROÖKONÓMIÁBÓL

FELADATOK MIKROÖKONÓMIÁBÓL FELADATOK MIKROÖKONÓMIÁBÓL Az alábbiakban példamegoldaásra javasolt feladatok találhatók mikroökonómiából. Az összeállítás formailag nem úgy épül fel, mint a dolgozat, célja, hogy segítse a vizsgára való

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június KÖZGAZDASÁGTAN I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN. Gazdaság = olyan szervezet, rendszer amiben gazdálkodás folyik, benne van a nincs fogalma is, de erről később beszéljünk.

KÖZGAZDASÁGTAN. Gazdaság = olyan szervezet, rendszer amiben gazdálkodás folyik, benne van a nincs fogalma is, de erről később beszéljünk. KÖZGAZDASÁGTAN 1. ÓRA A közgazdaságtan gazdasági környezet tudományágazat, melyet mi is befolyásolunk nem csak a környezetünk. Környezet fajtája = Gazdasági környezet = mesterséges környezet, ember teremtette.

Részletesebben

MIKROÖKONÓMIA I. B. Készítette: K hegyi Gergely, Horn Dániel és Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június

MIKROÖKONÓMIA I. B. Készítette: K hegyi Gergely, Horn Dániel és Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június MIKROÖKONÓMIA I. B Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A jövedelem- és árváltozások hatása a fogyasztói döntésre. Az ICC görbe. Az Engel-görbe. 4-5. előadás

A jövedelem- és árváltozások hatása a fogyasztói döntésre. Az ICC görbe. Az Engel-görbe. 4-5. előadás 4-5. előadás A jövedelem- és árváltozások hatása a fogasztói döntésre ICC és Engel-görbe, PCC és egéni keresleti függvén. A iaci keresleti görbe származtatása. A fogasztói többlet. Kereslet-rugalmassági

Részletesebben

Feladatgy jtemény konzultációra reveszsandor.wordpress.com szuperkonzultacio.hu (csak oktató)

Feladatgy jtemény konzultációra reveszsandor.wordpress.com szuperkonzultacio.hu (csak oktató) Feladatgy jtemény konzultációra reveszsandor.wordpress.com szuperkonzultacio.hu (csak oktató) Összeállította: Révész Sándor 2011. december Felhasznált források: Berde Éva: Mikroökonómia feladatgy jtemény

Részletesebben

Mintafeladatok a. Mikroökonómia jegyzethez

Mintafeladatok a. Mikroökonómia jegyzethez Mintafeladatok a Mikroökonómia jegyzethez 1. fejezet Igaz-hamis állítások 1. A nem anyagi jellegű szolgáltatások csoportjába tartozik a szállítási tevékenység. 2. A magánjavak korlátozott mennyiségben

Részletesebben

Mikroökonómia - Bevezetés, a piac

Mikroökonómia - Bevezetés, a piac Mikroökonómia szeminárium Bevezetés, a piac Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Tanszék 2011 szeptember 21. A témakör alapfogalmai Keresleti (kínálati) görbe - kereslet (kínálat) fogalma - kereslet

Részletesebben

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Regionális gazdaságtan VON THÜNEN-MODELLEK Készítette: Békés Gábor és Rózsás Sarolta Szakmai felel s: Békés Gábor 2011. július Vázlat 1 Mai

Részletesebben

A gazdaság szerkezeti vázlata

A gazdaság szerkezeti vázlata 3. lecke Hogyan működik a iac? A iacelemzés alafogalmai. A keresleti, a kínálati oldal és az egyensúly. A mikroökonómiai iacmodell: a Marshallkereszt. A keresleti és kínálati görbék kezelése. Példák és

Részletesebben

Közgazdasági alapismeretek (oktatási segédlet)

Közgazdasági alapismeretek (oktatási segédlet) Közgazdasági alapismeretek (oktatási segédlet) Gödöllő 2012. 1. Mikroökonómia... 5 1.1. Piacgazdasági alapfogalmak... 5 1.1.1. A piac elemei, piaci tényezők... 5 1.1.2. A kereslet és kínálat függvényszerű

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 0804 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 25. GAZASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás

Részletesebben

Mikroökonómia - 2. elıadás. Speciális közömbösségi görbék Az ICC és PCC

Mikroökonómia - 2. elıadás. Speciális közömbösségi görbék Az ICC és PCC Mikroökonómia - 2. elıadás Speciális közömbösségi görbék z I és P 1 FOGYSZTÓI DÖNTÉS TÉNYEZİI FOGYSZTÓ OPTIMÁLIS VÁLSZTÁS (ism.) Optimális választás: z U* és a költségvetési egenes érintési pontja (jól

Részletesebben

A gazdálkodás és részei

A gazdálkodás és részei A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít

Részletesebben

Adó: kényszer útján beszedett pénzösszeg, amellyel szemben közvetlen ellenszolgáltatás nem követelhető Adósságcsapda: kezelése hitelfelvétellel

Adó: kényszer útján beszedett pénzösszeg, amellyel szemben közvetlen ellenszolgáltatás nem követelhető Adósságcsapda: kezelése hitelfelvétellel Adó: kényszer útján beszedett pénzösszeg, amellyel szemben közvetlen ellenszolgáltatás nem követelhető Adósságcsapda: kezelése hitelfelvétellel történik Alacsony (inferior) javak: azok melynek jöv.rugja.

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 25. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK 2007. május 25. 8:00 KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI

Részletesebben

A lecke célja... Korábbról ismert és új alapfogalmak, értelmezések. 10. hét Költségek és költségfüggvények rövid távon

A lecke célja... Korábbról ismert és új alapfogalmak, értelmezések. 10. hét Költségek és költségfüggvények rövid távon 10. hét Költségek és költségfüggvények rövid távon Számviteli és közgazdasági költségkategóriák. A költségek csoportosítása a termeléssel való viszony alapján. Rövid távú költség-függvények. Határköltség

Részletesebben

Határhasznosság és a csökkenő határhaszon törvénye Tegyük fel, hogy az első gombóc fagylalt elfogyasztásával bizonyos szintű elégedettséget vagy

Határhasznosság és a csökkenő határhaszon törvénye Tegyük fel, hogy az első gombóc fagylalt elfogyasztásával bizonyos szintű elégedettséget vagy Határhasznosság és a csökkenő határhaszon törvénye Tegyük fel, hogy az első gombóc fagylalt elfogyasztásával bizonyos szintű elégedettséget vagy hasznosságot nyerünk. Együnk azután meg egy második gombócot:

Részletesebben

A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN

A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 A vám típusai A vám az importált termékre kivetett

Részletesebben

Alapfogalmak, alapszámítások

Alapfogalmak, alapszámítások Alapfogalmak, alapszámítások Fazekas Tamás Vállalatgazdaságtan szeminárium 1. Vállalati gazdálkodás Gazdálkodás - Gazdaságosság. A gazdálkodás a vállalat számára szűkösen rendelkezésre álló és adott időszakon

Részletesebben

BEVEZETÉS A KÖZGAZDASÁGTANBA JEGYZET

BEVEZETÉS A KÖZGAZDASÁGTANBA JEGYZET BEVEZETÉS A KÖZGAZDASÁGTANBA JEGYZET 2008/2009. 2. FÉLÉV GTGKG600BS GTGKG600BP GTGKG600BL GTGKG600BPL 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS, ALAPFOGALMAK... 3 1.1. A közgazdaságtan tárgya és helye a tudományok

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA ELMÉLETI GAZDASÁGTAN I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA ELMÉLETI GAZDASÁGTAN I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA ELMÉLETI GAZDASÁGTAN I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK 3. Szaknyelv alkalmazása 1.1. Szakmai fogalmak azonosítása,

Részletesebben

Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK

Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK A vám típusai A vám az importált termékre kivetett adó A specifikus vám egy fix összeg, amelyet az importált áru minden egységére

Részletesebben

Mikroökonómia II. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 8. hét AZ INFORMÁCIÓ ÉS KOCKÁZAT KÖZGAZDASÁGTANA, 1. rész

Mikroökonómia II. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 8. hét AZ INFORMÁCIÓ ÉS KOCKÁZAT KÖZGAZDASÁGTANA, 1. rész MIKROÖKONÓMIA II. B ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Mikroökonómia II. B AZ INFORMÁCIÓ ÉS KOCKÁZAT KÖZGAZDASÁGTANA, 1. rész Készítette: Szakmai felel s: 2011. február A tananyagot készítette: Jack

Részletesebben

MIKROÖKONÓMIA I. B. Készítette: K hegyi Gergely, Horn Dániel és Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június

MIKROÖKONÓMIA I. B. Készítette: K hegyi Gergely, Horn Dániel és Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június MIKROÖKONÓMIA I. B Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Előadó: Dr. Kertész Krisztián E-mail: k.krisztian@efp.hu

Előadó: Dr. Kertész Krisztián E-mail: k.krisztian@efp.hu Előadó: Dr. Kertész Krisztián E-mail: k.krisztian@efp.hu nő csökken (L) cs. nő L gyorsulva nő lassulva nő csökken AP L MP L A kibocsátás, a határtermék, az átlagtermék és a költségfüggvények kapcsolata

Részletesebben

7. A vállalat költségei

7. A vállalat költségei 7. A vállalat költségei Igaz-hamis állítások 1. Azokat a költségeket soroljuk be a stock típusú költségek csoportjába, melyek adott időpontban felmerülnek és megtérülnek, például az energia ára, rezsi

Részletesebben

Mikroökonómia 2009 őszi félév

Mikroökonómia 2009 őszi félév Mikroökonómia 2009 őszi félév Budapesti Corvinus Egyetem, Közgazdaságtudományi Kar. 3. előadás Fogyasztás és kereslet Előadó: Berde Éva A jelen előadás fóliáiban többször felhasználtam a Hirshleifer Glazer

Részletesebben

MIKROÖKONÓMIAI GYAKORLATOK TÁVOKTATÁSI SEGÉDLET

MIKROÖKONÓMIAI GYAKORLATOK TÁVOKTATÁSI SEGÉDLET MIKROÖKONÓMIAI GYAKORLATOK TÁVOKTATÁSI SEGÉDLET II Mikroökonómiai gyakorlatok TÓTHNÉ, ÉRSEK ILDIKÓ - DR. BÓDI ERZSÉBET BEVEZETÉS A KÖZGAZDASÁGTANBA I. Mikroökonómiai gyakorlatok című könyvét távoktatási

Részletesebben

1. A modell formálisan

1. A modell formálisan 1. A modell formálisan Az általunk vázolt mesterséges gazdaság két szerepl vel reprezentatív fogyasztóval és vagyonkezel vel m ködik. A gazdasági szerepl k két id szakra vonatkozóan hoznak döntéseket,

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Közgazdasági-marketing alapismeretek emelt szint 0801 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 22. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 22. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2009. május 22. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A termelési tényezők piaca 8. lecke A gazdasági szereplők piaci kapcsolatai

Részletesebben

Szolnoki Főiskola. Detkiné Viola Erzsébet Fazekas Tamás. Mikroökonómia példatár- és feladatgyűjtemény

Szolnoki Főiskola. Detkiné Viola Erzsébet Fazekas Tamás. Mikroökonómia példatár- és feladatgyűjtemény Szolnoki Főiskola Detkiné Viola Erzsébet Fazekas Tamás Mikroökonómia példatár- és feladatgyűjtemény Mikroökonómia példatár- és feladatgyűjtemény Írta: Detkiné Viola Erzsébet Fazekas Tamás Lektorálta: Gödör

Részletesebben

MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR MIKROÖKONÓMIA FELADATOK

MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR MIKROÖKONÓMIA FELADATOK MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR MIKROÖKONÓMIA FELADATOK OKTATÁSI SEGÉDLET MISKOLC 2011 2 Mikroökonómia feladatok 3 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR MIKROÖKONÓMIA FELADATOK OKTATÁSI SEGÉDLET

Részletesebben

Mikroökonómia II. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 6. hét AZ IDŽ KÖZGAZDASÁGTANA, 1. rész

Mikroökonómia II. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 6. hét AZ IDŽ KÖZGAZDASÁGTANA, 1. rész MIKROÖKONÓMIA II. B ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Mikroökonómia II. B AZ IDŽ KÖZGAZDASÁGTANA, 1. rész Készítette: Szakmai felel s: 2011. február A tananyagot készítette: Jack Hirshleifer, Amihai

Részletesebben

MIKROÖKONÓMIA II. B. Készítette: K hegyi Gergely. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2011. február

MIKROÖKONÓMIA II. B. Készítette: K hegyi Gergely. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2011. február MIKROÖKONÓMIA II. B Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Felépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab

Részletesebben

szemináriumi A csoport Név: NEPTUN-kód: Szabó-Bakos Eszter

szemináriumi A csoport Név: NEPTUN-kód: Szabó-Bakos Eszter 3. szemináriumi ZH A csoport Név: NEPTUN-kód: A feladatlapra írja rá a nevét és a NEPTUN kódját! A dolgozat feladatainak megoldására maximálisan 90 perc áll rendelkezésre. A helyesnek vált válaszokat a

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Közgazdasági-marketing alapismeretek emelt szint 0802 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. október 20. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA FELADATOK

KÖZGAZDASÁGTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA FELADATOK KÖZGAZDASÁGTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA FELADATOK I. TÉTEL A. Olvassa el figyelmesen a következő kijelentéseket. a) Az első öt (1-től 5-ig) kijelentésre vonatkozóan jelölje a kijelentésnek megfelelő számot, és

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Közgazdasági-marketing alapismeretek középszint 1011 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. október 18. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI

Részletesebben

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai Nagy Péter Pápai Zoltán 1 A piaci erő közgazdasági fogalma A kiindulópont a tökéletes versenyhez való viszony Tökéletes verseny esetén egyik szereplőnek

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN, ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADAT, 2004

KÖZGAZDASÁGTAN, ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADAT, 2004 KÖZGAZDASÁGTAN, ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADAT, 2004 Kedves Felvételiző! A feladatlap két részből áll. Az első rész mikroökonómiai ismereteire, a második rész a makroökonómiai tananyagra vonatkozik. Kövesse

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 13. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2011. május 13. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. május 18. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

Közbeszerzési referens képzés Gazdasági és pénzügyi ismeretek modul 1. alkalom. A közgazdaságtan alapfogalmai Makro- és mikroökonómiai alapfogalmak

Közbeszerzési referens képzés Gazdasági és pénzügyi ismeretek modul 1. alkalom. A közgazdaságtan alapfogalmai Makro- és mikroökonómiai alapfogalmak Közbeszerzési referens képzés Gazdasági és pénzügyi ismeretek modul 1. alkalom A közgazdaságtan alapfogalmai Makro- és mikroökonómiai alapfogalmak ALAPKÉRDÉSEK TISZTÁZÁSA I. A gazdasági törvények lényege:

Részletesebben

Tartalom. Pénzügytan I. Általános tudnivalók, ismétlés. 2010/2011 tanév őszi félév 1. Hét

Tartalom. Pénzügytan I. Általános tudnivalók, ismétlés. 2010/2011 tanév őszi félév 1. Hét Pénzügytan I. Általános tudnivalók, ismétlés 2010/2011 tanév őszi félév 1. Hét 2010.09.07. 1 Tóth Árpád Ig. 617 e-mail: totha@sze.hu gyakorlatok letölthetősége: www.sze.hu/~totha Pénzügytan I. (könyvtár)

Részletesebben

MAKROÖKONÓMIA - Vizsgafelkészítés - Tesztek rész

MAKROÖKONÓMIA - Vizsgafelkészítés - Tesztek rész MAKROÖKONÓMIA - Vizsgafelkészítés - Tesztek rész Révész Sándor szuperkonzultacio.hu 2012. május 15. GDP kiszámítása A következ eket kell gyelembe venni a GDP kiszámításakor: 1 A számításhoz a piaci árakat

Részletesebben

Azonosító jel: GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. 2015. május 26. 14:00. Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc

Azonosító jel: GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. 2015. május 26. 14:00. Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 26. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. május 26. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly 7. lecke A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly A beruházás fogalma, tényadatok. A beruházási kereslet alakulásának elméleti magyarázatai: mikroökonómiai alapok, beruházás-gazdaságossági

Részletesebben

Gyakorló feladatok mikroökonómiából

Gyakorló feladatok mikroökonómiából oktatási segédanyag Paul A. Samuelson és William D. Nordhaus: Közgazdaságtan című könyvének a tematikában megjelölt fejezeteihez készült: Budapest, 2005. augusztus készítette: Büttl Ferenc Tartalomjegyzék

Részletesebben

4. Kartell két vállalat esetén

4. Kartell két vállalat esetén 4. Kartell két vállalat esetén 34 4. Kartell két vállalat esetén Ebben a fejezetben azzal az esettel foglalkozunk, amikor a piacot két vállalat uralja és ezek összejátszanak. A vállalatok együttműködését

Részletesebben

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca kibocsátás Árupiac fogyasztás beruházás munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet Tőkepiac tőkekínálat KF piaca megtakarítás beruházás magatartási egyenletek, azt mutatják meg, mit csinálnak a

Részletesebben

8. előadás EGYÉNI KERESLET

8. előadás EGYÉNI KERESLET 8. előadás EGYÉNI KERESLET Kertesi Gábor Varian 6. fejezete, enyhe változtatásokkal 8. Bevezető megjegyzések Az elmúlt héten az optimális egyéni döntést elemeztük grafikus és algebrai eszközökkel: a preferenciatérkép

Részletesebben

A piaci mechanizmus mőködése: elemzések a Marshall kereszt segítségével (adó, szubvenció, árrögzítés stb). Holtteherveszteség Varian 14. és 16.5-9.

A piaci mechanizmus mőködése: elemzések a Marshall kereszt segítségével (adó, szubvenció, árrögzítés stb). Holtteherveszteség Varian 14. és 16.5-9. 1 /11 3. hét A piaci mechanizmus mőködése: elemzések a Marshall kereszt segítségével (adó, szubvenció, árrögzítés stb). Holtteherveszteség Varian 14. és 16.5-9. PIACI GYNÚLY TÚLKRLT, TÚLKÍNÁLAT ha p =

Részletesebben

3. Előadás 2013.09.24. Rugalmasság és használata. A kereslet rugalmassága. A kereslet rugalmassága. A kereslet rugalmassága. A kereslet rugalmassága

3. Előadás 2013.09.24. Rugalmasság és használata. A kereslet rugalmassága. A kereslet rugalmassága. A kereslet rugalmassága. A kereslet rugalmassága .9.. Chapter Chapter. Előadás Rugalmasság és használata Rugalmasság A keresett vagy a kínált valamely meghatározó elemére való érzékenységét méri i árrugalmasság Azt méri, hogy hogyan reagál egy jószág

Részletesebben

Mikroökonómia. I. Alapfogalmak Alkalmazott gazdaságkoordinációs formák

Mikroökonómia. I. Alapfogalmak Alkalmazott gazdaságkoordinációs formák Mikroökonómia I. Alapfogalmak Alkalmazott gazdaságkoordinációs formák Allokatív hatékonyság Bürokratikus (centralizált) koordináció Az eddig ismert, alkalmazott gazdaságkoordinációs formák: Etikai koordináció

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) 0801 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 22. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ

Részletesebben

Mikroökonómia I. feladatok

Mikroökonómia I. feladatok Mikroökonómia I. feladatok 2014 december Írta: Rózemberczki Benedek András Alkalmazott közgazdaságtan szak Got It! konzultáció 2014 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 1. Preferenciák 3 2.

Részletesebben

Egyes logisztikai feladatok megoldása lineáris programozás segítségével. - bútorgyári termelési probléma - szállítási probléma

Egyes logisztikai feladatok megoldása lineáris programozás segítségével. - bútorgyári termelési probléma - szállítási probléma Egyes logisztikai feladatok megoldása lineáris programozás segítségével - bútorgyári termelési probléma - szállítási probléma Egy bútorgyár polcot, asztalt és szekrényt gyárt faforgácslapból. A kereskedelemben

Részletesebben

Mikroökonómia II. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 5. hét AZ INFORMÁCIÓ ÉS KOCKÁZAT KÖZGAZDASÁGTANA, 1. rész

Mikroökonómia II. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 5. hét AZ INFORMÁCIÓ ÉS KOCKÁZAT KÖZGAZDASÁGTANA, 1. rész MIKROÖKONÓMIA II. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Mikroökonómia II. AZ INFORMÁCIÓ ÉS KOCKÁZAT KÖZGAZDASÁGTANA, 1. rész Készítette: Szakmai felel s: 2011. február A tananyagot készítette: Jack

Részletesebben

Mikroökonómia - 7. elıadás

Mikroökonómia - 7. elıadás Mikroökonómia - 7. elıadás A TERMELÉSI TÉNYEZİK (ERİFORRÁSOK) PIACA 1 A termelési tényezık piaca elsıdleges tényezık - munka - természeti erıforrások másodlagos tényezık - termelt tıkejavak - pénz, értékpapír

Részletesebben

A dokumentum egy feladatgyűjtemény harmadik fejezetének előzetes változata.

A dokumentum egy feladatgyűjtemény harmadik fejezetének előzetes változata. A dokumentum egy feladatgyűjtemény harmadik fejezetének előzetes változata. Amennyiben a következő oldalakon bármilyen hibát talál, legyen az szakmai probléma, vagy helyesírási hiba, esetleg ötlete, vagy

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Közgazdasági-marketing alapismeretek emelt szint 051 ÉRETTSÉGI VIZSGA 007. október 4. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

1. szemináriumi. feladatok. két időszakos fogyasztás/ megtakarítás

1. szemináriumi. feladatok. két időszakos fogyasztás/ megtakarítás 1. szemináriumi feladatok két időszakos fogyasztás/ megtakarítás 1. feladat Az általunk vizsgál gazdaság csupán két időszakig működik. A gazdaságban egy reprezentatív fogyasztó hoz döntéseket. A fogyasztó

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Közgazdasági-marketing alapismeretek emelt szint 0921 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 14. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI

Részletesebben

Keresleti és kínálati függvény. Minden piacnak van egy keresleti és egy kínálati oldala, amelyeket a normatív közgazdaságtanban

Keresleti és kínálati függvény. Minden piacnak van egy keresleti és egy kínálati oldala, amelyeket a normatív közgazdaságtanban tehát attól függ, hogy x milyen értéket vesz fel. A függvényeket a közgazdaságtanban is a jól ismert derékszögû koordináta-rendszerben ábrázoljuk, ahol a változók nevének megfelelõen általában a vízszintes

Részletesebben

Tárgyi eszköz-gazdálkodás

Tárgyi eszköz-gazdálkodás Tárgyi eszköz-gazdálkodás Gazdálkodás, gazdaságosság, kontrolling Termelési eszközök és megtérülésük A tárgyi eszközök értéküket több termelési perióduson belül adják át a készterméknek, miközben használati

Részletesebben

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22.

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22. FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK 2012. május 22. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi

Részletesebben

Mikroökonómia I. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 2. hét EGYENSÚLY A KERESLET ÉS A KÍNÁLAT ELEMZÉSE

Mikroökonómia I. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 2. hét EGYENSÚLY A KERESLET ÉS A KÍNÁLAT ELEMZÉSE MIKROÖKONÓMIA I. B ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Mikroökonómia I. B EGYENSÚLY A KERESLET ÉS A KÍNÁLAT ELEMZÉSE K hegyi Gergely, Horn Dániel, Major Klára Szakmai felel s: K hegyi Gergely 2010.

Részletesebben