Járványtan I.: alapfogalmak, járványügyi. teendık

Átírás

1 Járványtan I.: alapfogalmak, járványügyi teendık 1

2 Egy londoni esettanulmány Jelenlevı kórkép a Londoniak között Augusztus 31.-ével kezdıdıen 56, majd a következı napokban 143,116 és 54 új halállal végzıdı eset elsı tünetei jelentkeznek Mindeközben a kórkép halálos áldozatainak száma ugyanezeken a napokon 3, 70, 127 és 76. A kórkép hasmenéssel és gyors kiszáradással jár és súlyos esetben órán belül halálhoz vezet Gyógymód nem ismert AUG. SZEPT. SE Népeg N pegészs szségtani Intézet 2

3 A halálos kimenetelő fertızések és halálesetek idıbeli megjelenése augusztus szeptember Halálos kimenetelő fertızés kezdete Haláleset SE Népeg N pegészs szségtani Intézet 3

4 A halálesetek területi eloszlása SE Népeg N pegészs szségtani Intézet 4

5 A terület vízlelıhelyei SE Népeg N pegészs szségtani Intézet 5

6 A kivételek Épület 1 5 haláleset / 535 fı! Épület 1 környéke 77 haláleset / 412 fı! Épület 2 0 haláleset / 70 fı! SE Népeg N pegészs szségtani Intézet 6

7 Fegyház (saját külön kúttal) A kivételek Sörfızde (minimális vízfogyasztás) SE Népeg N pegészs szségtani Intézet 7

8 Megerısítı bizonyíték a víz szerepére Southwark & Vauxhall Házak száma Kolera halálesetek lesetek Kolera halálesetek/10 lesetek/10 ezer ház h Lambeth London SE Népeg N pegészs szségtani Intézet 8

9 John Snow és a londoni kolerajárványok a XIX. sz. derekán SE Népeg N pegészs szségtani Intézet 9

10 Az 1854-es kolerajárvány 616 halálesettel járt Londonban.Bár nem hittek Snow vizsgálatának, hogy a járvány közvetítıje az ivóvíz, de a kút karjának leszerelése után a járvány megszőnt. SE Népeg N pegészs szségtani Intézet 10

11 11

12 Járv rvány(epid ny(epidémia) fogalma A A fertızı betegségben gben megbetegedettek száma egy adott területen és s idıpontban meghalad egy adott esetszámot (átlagot, ( elızı évit, hetit, nagyságrendet grendet emelkedik) Egy meghatározott idıközben legalább két k olyan megbetegedés s tört t rténik, amelyek között bizonyíthat tható összef sszefügg ggés s van 12

13 Fertızı betegségek elıfordulásának Térbeni elıfordul fordulás módjai - sporadikus eset : esetek térben t és s idıben elszórtan jelentkeznek - járv rvány (epidémia) - endémia: meghatározott területen tartósan és rendszeresen fordul elı - pandémia mia: : több t ország, földr f ldrész, egész Föld F Idıbeni elıfordul fordulás - szezonalitás - ciklicitás SE Népeg N pegészs szségtani Intézet 13

14 Szezonalitás meghatározott évszakokban szabályszerően nagyobb számban fordul elı (kullancsencephalitis, Cseh Köztársaság) SE Népeg N pegészs szségtani Intézet 14

15 Ciklicitás Egyes fertızı betegségek több évig terjedı szabályos idıközökben okoznak nagyobb számú megbetegedést. A diphtheria tömegesebb elıfordulása hazánkban abban az idıben, amikor még nagyobb járványokkal jelentkezett (a XX. század elsı felében), évenként volt. Mi volt az oka a ciklicitásnak? SE Népeg N pegészs szségtani Intézet 15

16 Fertızı betegségek gek jellemzıi Epidemiológiai, statisztikai mutatók: - Morbiditás s (incidencia ( incidencia) - Mortalitás - Letalitás - Infekciozitási index (kórokoz rokozó jelen van) - Kontagiozitási index (megbetegedés) SE Népeg N pegészs szségtani Intézet 16

17 Fertızı betegségek gek lefolyása - Inapparens fertızés s / abortív megbetegedés Inkubáci ciós s (lappangási) idı - Inkub - Prodromi Prodromiális szakasz - Tüneti szak - Rekonvaleszcencia - Akut /szubakut / / krónikus fertızés SE Népeg N pegészs szségtani Intézet 17

18 A járványfolyamat elsıdleges mozgatóerıi Fertızı forrás (rezervoár) Terjedési lehetıség Fogékony személyek - Élı állat/ember -Élettelen környezet -Direkt kontaktus -Indirekt kontaktus (mechanikai vagy biológiai vektor, mint közvetítı) Megfelelı immunstátusszal nem rendelkezık Csordaimmunitás! SE Népeg N pegészs szségtani Intézet 18

19 A járványfolyamat másodlagos mozgatóerıi - Természeti tényezık: - idıjárási események, - természeti katasztrófák - - Emberi tényezık A.Társadalmi tényezık fokozott fertilitás szegénység aluliskolázottság szegényes közegészségügy B.Technológiai tényezık tömegtermelés tömegkereskedelem kommunikáció C.Változó környezet üvegházhatás globális felmelegedés környezetszennyezés háborús helyzetek SE Népeg N pegészs szségtani Intézet 19

20 Fertızı betegségek gek felosztása sa SE Népeg N pegészs szségtani Intézet 20 Haematogénlymphogén fertızések Enteralis fertızések Kültakaró fertızései Légúti fertızések

21 Fertızı betegségek gek felosztása sa SE Népeg N pegészs szségtani Intézet 21 Szexuális úton terjedı fertızések Nozokomiális fertızések Zoonózisok

22 Fontosabb bejelentett fertızı betegségek gek Magyarországon gon (2010) Varicella Enteritis inf. Kmn Salmonellosis Campylobacteriosis Scarlatina Tuberkulózis (2007) Lyme-kór Mononucleosis inf Encephalitis infectiosa 131 Hepatitis infectiosa 416 AIDS 29 Tetanusz - SE Népeg N pegészs szségtani Intézet 22

23 Fertızı betegségek gek világszerte (WHO éves esetszám m becslés) s) Betegség Esetszám Halálesetek Malária 250 millió Enteritis infectiosa? 2 millió Dengue 50 millió? Tuberkulózis 10 millió 1,5 millió Influenza 3-5 millió Haemophilus Influenzae B 3 millió HIV / ADIS 3 millió 2 millió Kanyaró 290, Kanyaró 290, Tetanusz 18,000 Kolera 140, Pestis Polio Madárinfluenza SE Népeg N pegészs szségtani Intézet 23

24 Surveillance 1. A SURVEILLANCE az adatok - folyamatos győjtése - analízise - interpretálása / terjesztése - abból célból, hogy a döntéshozók idıben megtehessék a szükséges intézkedéseket. Járványügyi surveillance esetében milyen adatokról van szó egy adott fertızı betegségnél?

25 Surveillance 2. A SURVEILLANCE célja - Járványdetektálás - Járvány elırejelzés - Endémiás betegségek trendjének követése - Intervenció értékelése - A betegség jövıbeni hatásának elemzése. Sentinel surveillance!? Bioterrorista akciók detektálása?!

26 Surveillance 3. Hazai eredmények

27 Fertızı betegségek gek surveillance - hálózatai H. influenza CJD Enter-Net EWGLI EU-IBIS EUVAC- Net DIVINE- Net Influenza EARSS Basic Network Smallpox diagn Epidemiology training (EPIET) Eurosurveillance ESAC ENIVD EuroTB European Influenza Surveillance Scheme EuroHIV Listeria IPSE EuroNet P4 EUNID Venice

28 Az orvos teendıi i fertızı betegségek gek elıfordul fordulásakor Vonatkozó jogszabályok: 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet a fertızı betegségek és a járványok megelızése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekrıl 63/1997. (XII. 21.) NM rendelet a fertızı betegségek jelentésének rendjérıl

29 Az egészségügyi szolgáltatók fertızı betegekkel és környezetükkel kapcsolatos feladatai A kezelıorvos a) jelenti és nyilvántartja a fertızı beteget, b) közvetlenül intézkedik a beteg elkülönítése, szükség esetén fekvıbeteg-gyógyintézetbe szállítása, a fertıtlenítés, a környezet járványügyi megfigyelése, munkaköri és egyéb korlátozó intézkedések tekintetében, c) intézkedéseirıl értesíti az illetékes városi intézetet, d) a betegtıl és a környezetében élıktıl vizsgálati anyagot küld járványügyi laboratóriumi vizsgálatra, e) gondoskodik a beteg környezetében élı személyek védıoltásáról, a megelızı gyógyszeres kezelésrıl, f) végzi a kórokozó-hordozók járványügyi ellenırzését, g) végrehajtja, illetıleg végrehajtatja a beteggel és a környezetével kapcsolatos hatósági intézkedéseket. A fekvıbeteg-gyógyintézet a) jelenti és nyilvántartja a fertızı betegeket, b) intézkedik a fertızı betegség terjedésének, kihurcolásának megakadályozása érdekében, c) jelentést küld a nála fellépı járványokról a megyei intézetének. A mikrobiológiai vizsgálatot végzı laboratórium a fertızı betegségre gyanús személyek mikrobiológiai vizsgálati eredményeit a személyazonosító adataikkal együtt továbbítja az ÁNTSZ területileg illetékes megyei intézete járványügyi/epidemiológiai osztályára. 29

30 Járv rvány nyügyi teendı a fertızı beteggel környezetével Diagnózis epidemiológiai anamnézis, klinikai vizsgálat, járványügyi laboratóriumi vizsgálat Terápia Jelentés Elkülönítés / szállítás Fertıtlenítés Védıoltás Járványügyi ellenırzés Járványügyi megfigyelés (elkülönített megfigyelés = zárlat, karantén) Járványügyi laboratórium vizsgálat Védıoltás, chemoprophylaxis

31 Fertızı betegek be/ki jelentése 1. Ki jelent? Kinek jelent? Mit jelent? Az észlelı orvos Területileg illetékes ANTSZ-nek Jogszabályban megadott betegségeket és gyanújukat Hogyan jelent? Mikor jelent? Speciális esetek? Formanyomtaványon a területileg illetékes ANTSZ felé; ANTSZ online az EFRIR rendszeren 24 órán belül, kivéve speciális esetek Azonnal is jelentendık (fax, telefon): lásd következı ábra

32 Bejelentılap

33 Kijelentılap

34 Járványügyi értesítés fertızı betegrıl

35 Hivatalos boríték a be- és kijelentılap postai feladásához

36 Fertızı betegek be/ki jelentése 2. Sürg rgısen jelentendı betegségek gek Acut flaccid paralysis és Poliomyelitis anterior acuta, Anthrax, Botulizmus, Cholera, Diphtheria, Febris flava, Febris recurrens, Invasiv meningococcus betegség, utazással összefüggı Legionellosis, Lepra, Lyssa, Madárinfluenza, Malleus, Pestis, SARS, Typhus abdominalis, Typhus exanthematicus, Variola, Vírusos haemorrhagias lázak

37 Fertızı betegek be/ki jelentése 3. Nosocomiális fertızések jelentése: keresztül CSAK az EFRIR + -en Nosocomiális véráramfertızés Járvány MRK kórokozó okozta fertızés (MRK = Multidrog Rezisztens Kórokozó) + EFRIR = Epidemiológiai Felügyeleti Rendszert támogató Informatikai Rendszer

38 A járványügyi elkülönítés Az egyes fertızı betegségek tekintetében az elkülönítéssel kapcsolatos részletes rendelkezéseket az 1. számú melléklet (minden betegségnél leírva) tartalmazza. Azt a HIV-pozitív beteget, akinél vérzéses elváltozás, nyitott vagy drenált seb, exsudativ vagy fekélyes bırelváltozás fordul elı, vagy incontinens és egyidejőleg pszichológiai zavarok észlelhetık, kijelölt fertızı osztályon kell elhelyezni. Elsısorban fekvıbeteg-gyógyintézet fertızı osztályán kell elkülöníteni azt a fertızı beteget is, akinél ezt az 1. számú melléklet nem írja elı, azonban otthonában, illetve tartózkodási helyén (szállás, kórházi osztály) a járványügyi követelményeknek megfelelıen nem lehet elkülöníteni, illetve alapbetegsége miatt igényel kórházi kezelést. Az elkülönített fertızı beteg tartózkodására kijelölt helyiség(ek)be a betegen kívül csak ápolói és az illetékes egészségügyi személyzet léphet be. Az említett helyiségekbıl fertıtlenítés nélkül semmit nem szabad kivinni. Otthoni elkülönítés esetén meg kell tiltani a beteg lakásából (háztartásából) élelmiszerek, italok, élvezeti cikkek és általában olyan anyagok, tárgyak kivitelét, amelyek a fertızés terjedését elısegíthetik. 38

39 Elkülönítésre példa (Singapur, 2006)

40 A képen látható elkülönítı betegszoba 3 egységbıl áll, az elsıben lehetıség van ruhaváltásra és kézfertıtlenítésre

41 Bárhol felállítható elkülönítı sátor (USA)

42 Járv rvány nyügyi célb c lból l végzett v laboratóriumi riumi vizsgálatok 1. Céljuk szerint: diagnosztikus vizsgálat szőrı vizsgálat felszabadító vizsgálat Szervezésük szerint: kötelezı igénybe vehetı A járványügyi érdekbıl végzett vizsgálat INGYENES. Járványügyi laboratóriumi háttér átszervezés alatt!!!

43 Fertıtlenítés Ha a fertızı beteget nem kórházban gyógykezelik, a folyamatos fertıtlenítéshez szükséges fertıtlenítıszereket - a kiskereskedelmi forgalomban beszerezhetı szerek kivételével - az illetékes városi intézet bocsátja rendelkezésre. Ha a fertızı beteget nem kórházban gyógykezelik, a fertıtlenítésre - ha errıl a beteg kezelıorvosa nem intézkedett - a városi intézet utasításai az irányadók. A fertıtlenítés módszereit, a fertıtlenítıszerek felhasználását a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza. A fertıtlenítés szakmai irányelveit, az alkalmazható fertıtlenítıszereket és eljárásokat az OEK által idıszakosan kiadott Tájékoztató a fertıtlenítıszerekrıl és a fertıtlenítésrıl tartalmazza. 43

44 Járv rvány nyügyi gyi - megfigyelés: fertızı beteggel érintkezett (kontakt) személlyel kapcsolatos eljárások összessége; - ellenırzés: baktériumürítıvel/baktériumgazdával szembeni tevékenységek; - zárlat: a megfigyelés alá helyezettek elkülönítése.

45 Fertızı betegek szállítása 1. A fertızı beteg / gyanús személy kórházba szállítása iránt a kezelıorvos intézkedik. Ha az érintett személy a kezelıorvos utasításának nem tesz eleget, a szállítást a városi intézet határozattal rendeli el. 2. A szállítás befejeztével, az adott fertızı betegség jellegétıl függıen a szállító jármővet fertıtleníteni kell, és a kísérı személyek személyi fertıtlenítésben részesítendık. 3. Ha a fertızı betegek vagy fertızı betegségre gyanús személyek csoportos szállítása másképp nem oldható meg, a szállításra az illetékes megyei intézet engedélyével közforgalmú jármő is igénybe vehetı. A jármőnek az említett személyek szállítására kijelölt szakaszába a betegeken kívül csak azok ápolója és az illetékes egészségügyi dolgozó léphet be. A jármő és a kísérı személyek fertıtlenítésével kapcsolatban a (2) bekezdésben foglaltak az irányadók.

46 Járványügyi érdekbıl végzett szőrıvizsgálatok 1. az országos tisztifıorvos idıszakonként az szeroepidemiológiai vizsgálatot rendelhet el. valamennyi terhes nınél el kell végezni a Hepatitis B vírushordozás felderítésére irányuló szőrıvizsgálatot. A gümıkóros betegek felkutatása, illetıleg a fertızés veszélyének elhárítása céljából a megyei intézet a lakosság meghatározott részének vagy egyes korosztályoknak a szőrıvizsgálatát rendelheti el, ha a tárgyévet megelızı évben a tuberculosis incidencia értéke a területén meghaladta a 25 -et. Az ellátást végzı orvos, illetıleg a városi intézet felhívására - a nemi úton terjedı fertızı betegségek a bır- és nemibeteg-gondozó felhívására - a fertızı beteg és a kórokozó-hordozó környezetében élı, velük érintkezett személyek, illetve azok, akiktıl a beteg fertızıdhetett, kötelesek magukat orvosi vizsgálatnak alávetni, a szükséges laboratóriumi vizsgálatokhoz anyagot adni vagy annak vételét lehetıvé tenni. 46

47 Járványügyi érdekbıl végzett szőrıvizsgálatok 2. A külföldrıl érkezı személyek huzamos tartózkodási, illetve bevándorlási engedélyéhez HIV, tbc, lepra, lues, valamint hastífusz, paratífusz és ektoparazita fertızöttség felderítésére irányuló szőrıvizsgálatokat kell végezni. A külön jogszabály rendelkezése szerint járványügyi érdekbıl kiemelt munkakörök és tevékenységek esetében elrendelt kötelezı szőrıvizsgálatok pozitív eredménye esetén a vizsgált személy az érintett munkakörökben nem alkalmazható, illetve ilyen tevékenységet nem végezhet. A véregységek (donációk) szőrıvizsgálata kötelezı lues, HIV1, HIV2, HBsAg és HCV fertızöttség ellenırzésének céljából, illetve külön jogszabályban foglalt esetben CMV fertızöttség ellenırzése céljából. Szerv-, szövet- vagy sejtátültetés esetén a donorok szőrıvizsgálata az (1) bekezdésben felsorolt fertızöttség kizárása céljából kötelezıen elvégzendı. Mesterséges megtermékenyítés céljára sperma csak akkor használható fel, ha a donor nem szenved luesben és a spermavétel idején, valamint 6 hónap múlva is HIV, HBV és HCV negatívnak bizonyul. 47

48 Munkaköri korlátozások közegészségügyijárványügyi érdekbıl 1. Az a személy, aki jogszabály által elrendelt kötelezı elızetes vagy idıszakos orvosi vizsgálatok szerint fertızıképesnek bizonyult, külön jogszabályban meghatározott munkakörben nem alkalmazható, illetıleg ilyen tevékenységet nem végezhet. 2. Nosocomialis megbetegedés elıfordulását követıen az egészségügyi szolgáltató érintett részlegének dolgozóinál szőrıvizsgálatot kell végezni. Azt az egészségügyi dolgozót, aki nosocomialis járványt okozó kórokozót hordoz (ürít), a betegellátástól (vizsgálat, ápolás, gyógykezelés) el kell tiltani. 3. A HIV-pozitív, valamint a fertızıképes krónikus hepatitis B és hepatitis C vírushordozó egészségügyi dolgozó nem tölthet be olyan munkakört, melyben expozícióra hajlamosító invazív beavatkozásokat végeznek.

49 Az EVSZ nemzetközi zi egészs szségügyi gyi szabályzata I. Esetbejelentés: Az EVSZ tagállamok kötelesek az EVSZ-nek jelenteni a kolera, pestis vagy sárgaláz akár egyetlen esetének elıfordulását is területükön, valamint azt, ha a terület betegségmentessé válik vagy bármely egyéb nemzetközi vonatkozású közegészségügyi veszélyt jelentı esemény fordul elı. Ezeket a jelentéseket az EVSZ minden héten a Weekly Epidemiological Record címő kiadványában adja közre. Nemzetközi utasforgalom és kereskedelem egészségügyi szabályai Szervezés: minden nemzetközi forgalomban résztvevı jármőven (hajó, repülı, busz, vonat stb.) kötelezı a megfelelı fertıtlenítésrıl, valamint rovar-, és rágcsálómentesítésrıl gondoskodni mind az indulási, mind az érkezési állomáshelyen (kikötı, reptér, határállomás). A megkövetelt eljárások magukban foglalják mindazt, amit az adott állam szükségesnek ítél saját népességét megóvni a kolerától, pestistıl és sárgaláztól.

50 Az EVSZ nemzetközi zi egészs szségügyi gyi szabályzata II. Egészségügyi dokumentáció: Egészségügyi és oltási (sárgaláz, meningococcus) dokumentáció szükséges fertızött területekrıl nemfertızött területekre való utazáskor; rovar-, és rágcsálóirtás alóli mentességi bizonyítvány; egészségügyi nyilatkozatok: Maritime Declaration of Health (hajózás); Aircraft General Declaration (repülés).

51 Nemzetközi zi surveillance rendszer: Detektált fertızı betegség. Himlı. Poliomyelitis. Influenza. Bármilyen olyan fertızı betegség, aminek nemzetközi következménye lehet. Kolera. Tüdıpestis. Sárgaláz (új subtípus). Vírusos hemorrágiás láz. SARS. Nyugat Nílusi láz 1. Komoly a várható közegészségügyi következménye a betegségnek? 2. Az esemény szokatlan vagy váratlan? 3. Megvan a nemzetközi terjedés esélye? 4. Hatása lehet a nemzetközi utazásokra/kereskedelemre? Ha legalább kettı igaz a fentiek közül Jelentendı a WHO-nak.