BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK. Nappali tagozat A 2008-AS HITELVÁLSÁG ÉS AMI MÖGÖTTE VAN

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat Tőzsde- pénzintézetek szakirány A 2008-AS HITELVÁLSÁG ÉS AMI MÖGÖTTE VAN Budapest, 2009 Készítette: Vancsek Tibor Konzulens: Garay Zsolt 1

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés A dolgozat célja Témaválasztás Alkalmazott módszertan, forrásgyűjtés A dolgozat szerkezete A háttér Az ingatlanbuborék kialakulása A subprime válság kezdete A pénzügyi válság előfeltételei Az uralkodó paradigma Neoliberalizmus Dereguláció Következő alapfeltétel a hitelexpanzió Globalizáció A pénzügyi innováció eredményei Értékpapírosítás A hitelderivatívák és a strukturált termékek piaca Az árnyék bankrendszer A válság kiteljesedése Folytatódó veszteségleírások és leminősítések szeptember Elszabadul a pánik Reálgazdasági hatások A válság és Magyarország A felelősség kérdése Alan Greenspan és a Fed Hitelminősítők Bankok Konklúzió és Befejezés Irodalomjegyzék Táblázatok és ábrák jegyzéke

3 1. Bevezetés 1.1. A dolgozat célja Jelen dolgozat célja a 2008-as hitelválság kialakulásának, létrejöttének előfeltételeinek elemzése, valamint kitérni a pénzügyi innováció eredményeire és a válságban játszott szerepükre. Továbbá felelősség kérdésének meghatározására, és a hitelválság kiteljesedésének, Magyarországra gyakorolt hatásainak bemutatására Témaválasztás A témaválasztásban nagy szerepet játszott az amerikai pénz- és tőkepiac iránti érdeklődésem, valamint Fischer Éva (MNB) még 2008 márciusában a Külkeren 1 tartott előadása a Másodlagos subprime válságról. Illetve az a tény, hogy hasonló krízisnek a nagy világgazdasági válság óta nem lehettünk tanúi és bátran kijelenthetjük, hogy történelmi időket élünk. Úgy érzem, hogy a téma aktualitása éppen ezért minden kétséget kizáró a pénzügyi válság eseményeinek és hatásainak tükrében. Kijelenthető hogy 2008-ba egy több mint két évtizede tartó időszak érkezett a végéhez Alkalmazott módszertan, forrásgyűjtés A téma újdonságának köszönhetően ez idáig relatíve kevés könyv jelent meg, azonban a világhálón található számtalan tanulmányra lehet lelni, ezek értékes forrásul szolgáltak a munkám során. Ennek megfelelően törekedtem minél szélesebb tudást magamba szívni az interneten fellelhető szakirodalomból, különös tekintettel a vezető pénzügyi portálok válsággal foglalkozó cikkei, elemzései és interaktív illusztrációi szolgáltak aranyat érő információval. A tanulmányok közül, azonban mindenféleképpen szeretném kiemelni Király Júlia Nagy Márton Szabó E. Viktor Fertőzés és a krízis kezdete a Lehman előtti periódus című munkáját, mely értékes átfogó elemzést nyújtott a válság első szakaszáról. 1 Budapesti Gazdasági Főiskola, Külkereskedelmi Főiskolai Kar 3

4 Tekintettel arra, hogy hazánkban eddig nem sok tanulmány jelent meg ebben a témában fontosnak tartottam egy átfogó munka elkészítését. A dolgozatban törekedtem arra, hogy az angol elnevezéseket magyarul is szerepeltessem. Mivel azonban a pénzvilág nyelve az angol a fontosabb kifejezéseket angolul is leírtam a tágabb jelentéstartalom miatt A dolgozat szerkezete A bevezetés után válság háterőről írok, az ingatlanbuborék kialakulásáról és a másodlagos jelzálogpiaci krízis kitöréséről. Ezután az időkerekét egészen az 1980-as évekig visszaforgatva igyekszem időrendben bemutatni azokat az előfeltételeket melyek jelentős szerepet játszottak a mostani pénzügyi összeomlás létrejöttében. Kitérek itt a neoliberalizmusra, mint elméleti hátérre mely áthatotta az Egyesült Államok vezetőinek, a pénzügyi hatóságoknak és a piaci szereplők gondolkodását. Részletesebben foglalkozok a pénzügyi szabályozás leépítésével, a dereguláció fontosabb állomásaival, különös tekintettel három területre: OTC derivatívák szabályozása, a Glass-Steagall törvény eltörlése és mérlegen kívüli finanszírozás. Illetve az amerikai hitelexpanzióval és globalizáció hatásaival. Ezt követően megvizsgálom, a válság kialakulásában és tovább terjedésében döntő szerepet játszó pénzügyi innováció eredményeit, kitérve az új típusú hitelmodellre és az értékpapírosítás főbb jellegzetességeire. Bemutatom a hitelderivatívák különböző típusait és a strukturált termékek piacát, valamint a hagyományos bankrendszer mellett a válság előtt döntő jelentőségűvé váló árnyék-bankrendszert. A következő részben a válság kiteljesedését és hatásait tekintem át, kitérve itt Magyarországra, majd megpróbálom a 3 fő szereplő felelősségét meghatározni. Remélem dolgozatom olyan érdekes olvasmány lesz, mely sikerrel válaszolja meg az olvasó számára a mostani pénzügyi világégés kialakulásának okaival és hatásaival kapcsolatos felmerülő kérdéseket. 4

5 2. A háttér 2.1. Az ingatlanbuborék kialakulása Az ingatlan buborék kialakulása az Egyesült Államokban a 90-es évek közepén a részvény buborékkal egy időben zajlott. A részvényárfolyamok a korábbi időszakokhoz képest soha nem látott növekedés a hatalmas vagyonok felhalmozódásához járult hozzá. A hatalmas vagyonok létrejötte fogyasztási boomhoz vezetett a 90-es évek második felében ezáltal a lakásárak is növekedni kezdtek az erősödő kereslet hatására. A lakásvásárlásoknál egyre gyakrabban befektetési cél jelent meg elsődleges indokként. A lakásárak a 90-es évektől az inflációt meghaladó mértékben kezdtek emelkedni. Tovább táplálta a folyamatot a jelzáloghitelek megfigyelhető bővülése. Egy szemléltető példa: 1998-ban a nyugati parton az inflációval korrigált lakásár-változás meghaladta az évi 10%-ot 2 a legtöbbi nagyvárosi övezetben. Ezzel egyidejűleg egy további folyamat is elkezdődött is elkezdődött a 90-es évek elejétől, ez pedig a lakossági megtakarítási ráta drasztikus mértékű csökkenése. Ezt jól szemléltetik a következő értékek, mely a szezonális hatásokkal kiigazított lakossági megtakarítási ráta változását mutatják ötéves lépésközökkel: ,3%, ,0%, ,8%, ,7% 3. A lakásárak drámai növekedését a 90-es évek közepén, a keresleti oldalon építési boom megindulása követte a kínálati oldalon is. Dotcom lufi kipukkadása, az ingatlanbuborék újabb lendülete A részvény árak növekedésének az internet/technológiai buborék kipukkadása vetett véget 2000 és 2002 között. Ekkor arra lehet számítani, hogy a részvényárak zuhanása az ingatlan buborék végét is jelenti majd, azonban ez inkább tovább erősítette az ingatlanárak emelkedését. Az emberek a részvényekből kiábrándulva biztonságos alternatívaként tekintettek az ingatlanba történő befektetésre. Ez tovább lökést adott a lakossági jelzáloghiteleknek, Azonban itt fontos kiemelni, hogy a hitelfelvevők döntő többsége ebben az időben még megfelelt a hitelezési feltételeknek, anélkül, hogy 2 Robert J. Schiller, Understanding Recent Trends in House Prices and Home Ownership,, OECD: 5

6 bármilyen engedményre lett volna szükség, a fordulat ezen a téren később fog bekövetkezni. A dotcom lufi kipukkadása az amerikai gazdaságot recesszióba lökte, amiből meglehetősen lassan tért magához, ez arra ösztönözte a FED-et, hogy 2000 végétől drasztikus kamatvágással próbálja meg újraindítani a gazdaságot. Ennek során a FED 2000 májusa és 2001 decembere között 11-szer csökkentette az irányadó kamatot 6,5%-ról 1,75%-re, majd 2003 júniusáig tovább folytatta a kamatvágások sorozatát egészen a majdnem 50 éves mélypontnak tekinthető 1%-ig, ahol egy éven keresztül ott is maradt. 4 Subprime szegmens, mint új célcsoport Az olcsó finanszírozás tovább erősítette az ingatlanbuborékot. Egy általános tendencia, hogy mikor a pénz ingyen van, a hitelezők addig hiteleznek, amíg már nincs kinek hitelt nyújtani. Pontosan ezt történt a mostani esetben is. Mikor már az úgynevezett elsődleges (prime) ügyfelek piaca már telítetté vált, a jelzálog-hitelezőknek új szegmensek felé kellett nyitniuk és így váltak a másodlagos (subprime) hitelfelvevők első számú célponttá. A másodlagos jelző egyrészt arra utal, hogy a hitelfelvevők nem elsőrendű adósok, így magasabb kockázatúak a bankok szemében, másrészt arra, hogy egy ingatlanra az elsődleges hitelen túl, ami az ingatlan értékének 100 százalékánál jóval kevesebb részét jelenti, a maradék részre másodlagos hitelt lehet felvenni, melyek az elsődleges hiteleknél jóval magasabb kockázatúak, így kamatozásuk és egyéb költségeik is magasabbak, mint a prime hiteleké. Ezen kívül megkülönböztethető az úgynevezett Alt-A kategória, melybe olyan adósok tartoznak, akik nem rendelkeznek megfelelő jövedelemigazolással, vagy magas az adósságuk jövedelemhez viszonyított aránya. Ez a kategória kockázatilag a prime és a subprime között helyezkedik el elején az USA teljes lakáscélú jelzálogfedezettel rendelkező értékpapírok egy negyede tartozott nem elsődleges kategóriába, ezen belül 14 százalék subprime, és 12 százalék Alt-A. 5 4 FED, címen elérhető, december IMF 6

7 A subprime és Alt-A hitelek bővülése a közötti időszakban volt számottevő, 2006-ban az összes jelzálogalapú hitel 20%-át másodlagos jelzáloghitelek tettek ki, és a lakásvásárlások körülbelül 17%-át. 6 (GRAFIKON másodlagos hitelezés növekedése) ARM hitelek A másik jelentős probléma az úgynevezett változó kamatozású hitelek (ARM) elterjedése volt. Ezek a hitelek az első két évben igen alacsony kamatlábbal (beetető kamatok) indultak, majd ezt követően magasabb kamatozásúra váltottak át. Ez nem tűnhetett valami logikus megoldásnak egy olyan kamatkörnyezetben, ahol a fix kamatok közel 50 éves mélyponton voltak, de az igazságos hozzátartozik, hogy aki a változó kamatozású hitelt választotta az magasabb összegű jelzáloghitelhez jutott. A gyakorlat mögött az a feltételezés állt, hogy a kétéves periódus letelte után a hitelfelvevők újabb hitelek felvételével refinanszírozzák a jelzálogot, ami természetesen további bevételi forrást jelent majd. Tehát kijelenthetjük, hogy a hitelezési szabályok ilyen mértékű semmibe vétele ugyan további lökést adott az ingatlanok árának, de mindazonáltal jelentősen hozzájárult, hogy egy lényegesen nagyobb kockázatokat került a rendszerbe. Az ingatlanbuborék kipukkadása A recesszió elkerülésével a kamatlábak 2004-től fokozatosan növekedni kezdtek és a kétéves türelmi idő leteltével 2006-ban már jelentkeztek a jelentős mértékben megemelkedett törlesztő részletek a hitelfelvevők számára. Ekkor az adósok egy része már képtelen volt többet fizetni, így ez az ingatlanok kényszerértékesítéséhez vezetett, ami nyomta lefelé az ingatlanok értékét. A trend már a végéhez közeledett, a kereslet esni kezdett. Az építési boom következtében túlkínálat alakult ki, ami tovább nyomta lefelé az árakat. A törlesztő részletek és a lakásárak zuhanásának eredőjeként a bedőlések száma drasztikusan növekedésnek indult, ami egy ördögi kört indított el. 6 New century files for Chapter 11 bankruptcy, CNN Money április 3. 7

8 Első ábra: Nemfizetési arány az amerikai másodrendű jelzáloghiteleknél és a lakásárak alakulása Forrás: Mortage Bankers Association, Standard and Poor (MNB, Jelentés a pénzügyi stabilitásáról, 1.3. ábra, április) 2.2. A subprime válság kezdete Az alábbi meghatározó eseményeket tartom fontosnak megemlíteni a válság kirobbanásával kapcsolatban: Az első áldozatok egyike az Ownit Mortgage Solutions Inc., akinek közel 93 millió dolláros tartozása volt Merill Lynch felé, jelentett csődöt január 3-án közvetlenül az újévet követően. Az Ownittal a másodlagos jelzálogpiac egy kevésbé jelentős szereplője jutott a bukás sorsára, de végzete mindenképpen intő jel volt a jövőre nézve. 7 7 Scott Sagaria, California-Based Ownit Mortgage Solutions Inc. Files For Chapter 11 Bankruptcy, Calfironia Bankruptcy Blog, január3. 8

9 Arra, hogy a végzet nagyobb szereplőket is elérjen nem is kellett olyan sokat várni, mert február 5-én a Mortage Lenders Network USA Inc. az Egyesült Államok 15. legnagyobb másodlagos jelzáloghitelezőjének következett a csődbejelentése. 8 Az év első felében több aggodalomra okot adó adat került a napvilágra. A 2006-ban összesen több mint 640 milliárd dollár másodlagos jelzáloghitelt folyósítottak, ez közel 2- szor annyi, mint 3 évvel korábban első negyedévében a késedelmes fizetésű subprime hitelek aránya elérte a 13 százalékot, amerikai ingatlantulajdonosok tízezrei nem tudták tovább a hitelek törlesztését fizetni ben a becslések szerint 1,3 billió dollárt tett ki a fennálló másodlagos jelzáloghitelek nagysága. 11 Aztán április 2. bekövetkezett az Egyesült Államok legnagyobb jelzáloghitelezőnek, a New Century Financial csődje. Ezen események ellenére ekkor még sokan úgy vélekedtek, hogy elszigetelt esetről van szó az Egyesült Államok egyik pénzügyi szegmensében, amely az év folyamán szépen lecsendesedik. Azonban a további események eloszlatták ezen feltételezéseket. A válság gyorsan átterjedt a többi piacra is: üzleti ingatlanok, autóhitelek, a hitelkártyák, önkormányzati és vállalati papírok piacára. Július 17. a Bear Stearns két a másodlagos adósságokra specializálódott alapja levélben közölte a befektetőikkel. hogy mindkét alap elvesztette értékének 90%-át. A Bear Stearn elutasította további források biztosítását az alapok részére, mivel már egy hónappal korábban már 3,2 milliárd dollárnyi fedezetet nyújtott. Ennek következtében a két alap július 31-én csődöt jelentett. Azonban a végzetét a Bear Stearns sem kerülhette el, az alapok összeomlása miatt polgári peres eljárást indítottak ellene, a részvényeinek 8 Mortgage Lenders Network files for Chapter 11 Bankruptcy, Reuters, február 5. 9 New century files for Chapter 11 bankruptcy CNN Money, április New century files for Chapter 11 bankruptcy, CNN Money április Will subprime mess ripple through economy? MSNBC, Business, március 13. 9

10 árfolyama a hírek következtében hatalmas zuhanásba kezdett, ami később Bear bukásához vezetett augusztus 9-én megmutatkoztak Európában is a válság hatásának első jelei: a BNP Paribas három alapjának függesztette fel a működését, amelyek összesen két milliárd dollár veszteséget ért el a portfóliójában lévő hitelderivatívák miatt szeptember 14.: A brit Northern Rock bank bejelentette 14, hogy a válság őket is elérte, likviditási problémák formájában. Ennek hatására az ügyfelek megrohamozták a bankot és egyetlen nap alatt 1 milliárd angol fontra becsült összeget vettek ki a bankból. Ez volt az első komolyabb pénzügyi probléma a Barrings 1995-ös bukása óta. Ázsiában a Bank of China augusztusi nyilatkozta keltett aggodalmat, mely szerint nagy leírásokra kényszerült novemberéig a Citigroupnak több mint 10 milliárd a Merrill Lynch 7,9 milliárd 15, az UBS-nek 7,2 milliárd, a Morgan Stanley 3,7 milliárd 16, a Bank of America 3 milliárd 17, a dolláros veszteség leírását jelentette be. Ezen eseményeket több szempontból is döntő fontosságúnak tartottam kiemelni. A Bear Stearns bukásával nyilvánvalóvá vált, hogy a másodlagos jelzálogpiaci válság nem korlátozódik csak a másodlagos hitelintézetekre, illetve speciális nagy kockázatú alapokra (hedge fund), hanem olyan nagy múltú befektetési bank, mint amilyen Bear jelentős sem kerülhette el a végzetét. A Bear alapjai annak ellenére vesztette el befektetéseinek 12 Dissecting The Bear Stearns Hedge Fund Colapse, Investopedia, 13 Sebastian Boyd, BNP Paribas Freezes Funds as Loan Losses Roil Markets, Bloomberg, augusztus Peter Thal Larsen és Chris Giles, Bank of England to bail out Northern Rock, Financial Times, szeptember Elisabeth Strott, Citi faces $11 billion write-down, MSN Money, november5. 16 Morgan Stanley takes $3.7 bn hit, BBC, november Bank of America in sub-prime hit, BBC, november

11 értékének 90%-át, hogy portfoliójukban csak a legjobb AAA minősítésű subprime követelések voltak. A BNP Paribas, a Northern Rock a Bank of China este és veszteség leírások első fázisa rávilágít, hogy a nem amerikai pénzintézetek érintettség is számottevő és az egész globális pénzügyi rendszer Ezért a következő fejezetekben azokat az okokat szeretném megvizsgálni, amelyek a másodlagos jelzálogpiacról kiinduló krízis globális pénzügyi válsággá válásának előfeltételei voltak. 11

12 3. A pénzügyi válság előfeltételei Az előző fejezetben megismerhettünk a másodlagos jelzálogpiaci válság kialakulásának hátterét és láthattuk, hogy kitörő krízis nem állt meg jelzálogpiac határainál, hanem elképesztő és nem várt gyorsasággal, egyfajta dominó-hatásként terjedni kezdett. Azonban, hogy ez megtörténhetett szükség volt egy olyan környezet meglétére, amelyet nyugodtan tekinthetünk előfeltételként. Itt 4 tényezőt szeretnék megvizsgálni, amelyek túlzott eluralkodása, ha nem most akkor később mindenféleképpen, egy válság veszélyét rejtették magukban. Először az uralkodó paradigmára, a neoliberalizmusra térnék, ki mely jelentős hatással volt a pénzügyi gondolkodásmódra, következő lépésként a szabályok leépítésének megnyilvánulásait a deregulációs folyamatokat vizsgálnám meg, részletesen az OTC derivatívák szabályozása, a Glass-Steagall törvény eltörlése és a mérlegen kívüli könyvelés területén az Egyesült Államokban. Majd ezután a hitelexpanzió jelenségével és a globalizációval folytatnám Az uralkodó paradigma Neoliberalizmus 1819 Lényege A piacok tökéletességébe, a piacok önszabályozó képességébe vetett hit, mely szerint, ha magára hagyjuk a piacokat, akkor képesek a társadalmi és gazdasági problémák megoldására. A piacok a természetes egyensúly állapot felé mozognak, és egy adott társadalom számára az a legelőnyösebb, ha hagyja, hogy az egyének a saját pénzügyi érdekeiknek megfelelően cselekedjenek. Eredete Eredete egészen a XVIII. századig Adam Smith munkásságáig nyúlik vissza. Térhódítása az 1970-es évektől kezdődött után a monetaristáknak - Milton Friedman és a Chicago iskola és a neoklasszikus nézeteknek köszönhetően. Állításuk szerint hagyni kell a piacot szabadon működni, mert a bajok oka szerintük az állami beavatkozás, amely 18 A fundamentalizmus kudarca a neoliberalizmus vége (Joseph E. Stiglitz, Project Syndicate 2008), Világgazdaság Online, július Matolcsy György: A neoliberális gazdaságpolitika téveszméi, EuroAstra Internet Magazin, október 3. 12

13 nem hagyja érvényesülni a piac szelektáló szerepét. Tehát ez végeredményben visszatérést jelent Adam Smith láthatatlan kéz elvéhez, vagyis a szabad piacgazdasághoz, ahol az állami egyedüli szabályozási eszköze a pénz mennyiségének változtatása a reálgazdaság működéseihez igazítva. Ennek megfelelően az államnak, illetve a jegybankok legfontosabb feladata, hogy biztosítsa a pénz stabilitását és az egyenletes pénzellátást. Hatalomra jutása A neoliberalizmus az Atlanti óceán két partján Nagy Britanniában és az Egyesült Államokban - az 1980-as években Margaret Thatcher és Ronald Reagan hatalomra kerüléséhez köthető. Az Egyesült Államokban egészen a válság kirobbanásáig tartotta magát a nézet. A neoliberalizmus fontos elméleti hátteret nyújtott az amerikai kormányzatoknak Ronald Reagentől kezdve George Bushon és Bill Clinton keresztül egészen George W Bushig. Manifesztálódása gyakorlatban a FED monetáris politikájában nyilvánult meg Alan Greenspan elnöksége idején 1987 és 2006 között. A mostani válság pedig lehet mondani az egész neoliberális gondolkodás végének, a neoliberális gazdaságpolitika bukásának tekinthető Dereguláció A neoliberális gazdaságpolitika egyik alapelve a szabályozás leépítése, mely korlátozza a piaci szereplők között szabad versenyt. Szerinte a piac önszabályozó képessége előnyösebb mindennemű állami beavatkozásnál, ezért az állami szerepvállalást csökkenteni kell. A dereguláció terén is az Egyesült Államok és Nagy Britannia voltak az élharcosok. A dereguláció egyik legfontosabb területe a szolgáltató szektor (közlekedés, szállítás, hírközlés, pénzügyi szolgáltatások) A deregulációs intézkedések részletes áttekintését a dolgozatom tartalmi és terjedelmi keretei miatt mellőzném. Ebben a részben a pénzügyi szektorra vonatkozó az utóbbi 20 évben tett fontosabb deregulációs intézkedéseket vizsgálnám meg általam kulcsfontosságúnak vélt 3 területen az Egyesült Államokban. Az OTC derivatívák szabályozásának kérdése Mint ahogy később látni fogjuk a válság következtében bekövetkező gigantikus veszteségek az OTC derivatívákkal, pontosabban egy csoportjával a hitelderivatívákkal, kapcsolatban jelennek meg, Ezért fontosnak tartom, hogy kitérjek OTC derivatívákra és a 13

14 rájuk vonatkozó szabályozás változására. Előtte azonban a derivatívákról ejtenék néhány szót. A derivativák, más néven származtatott termékek onnan kapták nevüket, hogy értékük egy alaptermék (underlying asset) értékétől függ, abból származik. Alapvető származtatott termékek az opciók, határidős termékek, csereügyletek (swap), illetve ezek kombinációi, melyek a pénzügyi innovációval együtt fejlődtek és váltak mind összetettebbé az elmúlt 30 évben. Felhasználásuk igen sokrétű és elterjedt, kezdve a vállaltok pénzügyi kockázatainak menedzselésétől (hedge), a kedvezőbb finanszírozási lehetőségek igénybevételén (például a változó kamatláb fixre cserélésével) keresztül a spekulációs felhasználásig. Azonban a termékek összetettsége miatt a megfelelő kockázatkezelés igen fontos. A származtatott termékek növekedésének két színtere, a szervezett tőzsdék és az úgynevezett tőzsdén kívüli, over-the-counter piacok. 20 Először a szervezett tőzsdéken folyó, derivatív kereskedés jelent meg, majd a 80-as évektől kezdődően az OTC piacok térhódítása mára már óriási előnyben van a tőzsdékkel szemben a származtatott termékek piacán. Szabályozásukat a Határidős Áruk Kereskedési Bizottsága (Commodity Futures Trading Comission) alá tartozik. Fő veszélyforrás az amerikai OTC derivatívák kereskedésével kapcsolatban 21, hogy a kereskedés nagy része az egymáshoz igen szorosan kapcsolódó 15 legnagyobb értékpapír-kereskedő kezében koncentrálódik, akik közvetítőként a tőzsdékkel és derivatívák felhasználóival (más bankok, biztosító társaságok, befektetési és nyugdíj alapok) is szoros kapcsolatban vannak. Így ha az egyik nagy szereplővel történne valami az jelentős likviditási problémákat okozna a piacokon, negatív hatással lenne a többi szereplőre is, valamint a bankok és egész pénzügyi rendszer stabilitását is veszélyeztetné. A derivatívák globális elterjedésével ezen hatások, nem állnának meg az USA partjainál. Ilyen esetben a Fed közbelépésére lenne szükség. Ez azért tartottam fontosnak megjegyezni, mert ahogy látni fogjuk ez a veszély 2008 szeptemberében a Lehman bukásával valósság válik. Tehát veszélyforrást már ekkor lehetet azonosítani. 20 International Swaps and Derivatives Association Inc., 21 Financial Derivatives, Action Needed to Protect The Financial System, US General Accounting Office, május 14

15 Másik dolog amire kitérnék az OTC derivatívák szabályozásának helyzete. Annak ellenére, hogy a szabályozók elkezdtek foglalkozni a derivatívákkal a 90-es évek elején nem volt sem átfogó iparági sem egységes szövetségi szabályozás a kereskedőkre vonatkozóan, amely biztosítaná a megfelelő kockázatkezelést, különös tekintettel a kereskedési pozíciókra. Továbbá a szabályozóknak nem volt megfelelő igazolványuk a szabályozási tevékenységhez sem. Például a szabályozók csak korlátozott ellenőrzést gyakorolhattak a értékpapír-kereskedő és a biztosító társaságok leányvállalatai felett. Ezekre a kockázatokra a Legfőbb Állami Számvevőszék egy tanulmányban hívta fel a figyelmet. És ahelyett, hogy a szabályozók megpróbálták volna orvosolni az így azonosított problémákat, a deregulációs folyamatok tovább erősödtek ban a swap megállapodások, amelyek egyik fajtája jelentős szerepet játszottak később az AIG bukásában, kikerülnek az Árutőzsdei Törvény alól december 21. A döntő lépés az OTC derivatívák deregulációja során a FED, a Pénzügyminisztérium, a SEC és CFTC-ből álló munkacsoport által javasolt Commodity Futures Modernization Act elfogadása került. 23 A törvény azért külön jelentőségű, a pénzügyi intézmények(befektetési bankok, biztosító társaságok, hedge fundok) által kínált meghatározott termékek(cds) mentesülnek a CFTC szabályozása alól. Még ugyanezen a napon a CFTC visszavonja az egy hónappal korábban elfogadásra került New Regulatory Framework-ot, így a lakossági befektetési alapok szabadon fektethetnek az új típusú eszközök, mint például a pénzpiaci alapok. 24 Összegzésként elmondható, hogy válság szempontjából kulcs szerepet játszó derivatívák szabályozása területen jelentős deregulációs lépések történtek, amelyek nem oldották meg a korábban feltárt kockázatokat, hanem ezzel ellenkezőleg csak tovább 22 CFTC history in the 1990s, US Trading and Futures Comission, 23 Dean Cloner, The Commodity Futures Modernization Act of 2000 Overview, H.R.5660, The Library of Congrass, 24 CFTC history in the 1990s, US Trading and Futures Comission, 15

16 növelték azokat. Az hogy mennyire hibásak voltak ezek a lépések, majd csak évekkel később fognak kiderülni. Záró gondolatként Alan Greenspant gondolatait közvetíteném a derivatívák veszélyeiről, aki úgy nyilatkozott, hogy nincs semmi olyan, ami alátámasztaná, hogy a derivatívák használat kockázatosabb lenne, sőt még sokkal kevésbé kockázatosabbak lehetnek, mint például a kereskedelmi banki hitelezés. 25 A Glass-Steagall törvény (Glass-Steagall Act, GSA) 26 eltörlése Következőekben a GSA eltörlésének jelentőségét és ezzel a dereguláció egy újabb stációját szeretném bemutatni, előtte azonban magára a törvényre teszek egy kis kitérőt. A törvény, és ami mögötte van: A GSA-t az 1929-es nagy tőzsdei zuhanást követő bankcsődök hullámára válaszul alkotta Franklin D. Roosevelt kormányzat 1933-ban, melynek eredményeként egymástól elválasztották a kereskedelmi és a befektetési banki tevékenységet. Ekkor sokan úgy gondolták, hogy a felelőtlen, túlbuzgó kereskedelmi bankoknak jelentős szerepük volt a tőzsde és pénzügyi rendszer összeomlásában. A bankokat azzal vádolták, hogy egyre nagyobb kockázatokat vállaltak a minél nagyobb jutalom reményében, a 20-as években a tőzsdei árfolyamok szárnyalásától elbűvölve minden eszközüket, sőt gyakran még az ügyfeleikét is erre bíztatták, spekulációs céllal tőzsdei részvényekbe fektették. Aztán mikor bekövetkezett a katasztrófa a tőzsdék összeomlása, a bankok kapzsiságának köszönhetően a betétesek elbukták megtakarításaikat, ha a kormány nem lépett közbe. A gazdasági világválság idején a bankok tevékenységének köszönhetően, míg az átlagemberek viselték a kockázatot, addig a bankok bezsebelték a hasznot. Mikor pedig a bankok elbuktak az adófizetőknek kellett megfizetni az állami segítségnyújtások árát. Ezeket a sorokat olvasva az embernek olyan érzése támadhat, mintha nem is a as évek eseményeiről lenne szó 25 Saull Hansell, COMPANY NEWS, Derivatives Get a Key Supporter, The New York Times, május Reem Heakal, What was the Glass-Steagall Act?, Investopedia, 16

17 A GSA éppen ezt a problémát orvosolta, hogy megtiltotta a forrásban bővelkedő kereskedelmi bankok számára, hogy a betétesek pénzét a kockázatosabb, de rentábilisabb tőkepiaci tevékenységbe részvény és kötvénykereskedelem, később derivatív eszközök használják és ezáltal a hitelezési tevékenység elhanyagolására. Másrészt elhárította annak a veszélyét, hogy egy befektetési bank bármikor is kísértésbe essen és hitelt nyújtson annak a vállalatnak, akinek forrásra volt szüksége, ahelyett, hogy egy független közvetítőként megítélné a vállalat tevékenységének hitelképességét és ezt követően segédkezzen a részvény, illetve kötvény piaci kibocsájtásában. Változó gondolkodás: A GSA-vel nyilvánvalóvá vált, hogy az Egyesült Államok elutasította a más országok Japán, Németország által követett banki tevékenység útját, ahol az univerzális banki modell kereskedelmi és befektetési bank egyben - terjedt el. Azonban a szabad forgótőke és multinacionális vállalatok korának beköszöntével az amerikai bankok kezdtek versenyhátrányba kerülni az európai társaikkal szemben, vitatni kezdték a szétválasztott banki tevékenység hatékonyságát, mivel ugyanakkor a befektetési ráfordítással a több területen tevékenykedő európai társaik sokkal eredményesebben tudtak működni. A bank koncentrációkért folytatott globális verseny fokozódásával az amerikai bankok versenyhátrányba kerültek a GSA-nek köszönhetően. Ezért a bankok a 90-es évek közepétől egyre erősebben kezdtek kampányolni a törvény eltörléséért. Út a Gramm-Lleach-Bliley Act-ig 27 ( a GSA eltörlése) : Az első lépések a 80-as évek végén történek, mikor a Fed és New York Állam Bank Felügyelet közötti kötélhúzás eredményeként végül a Fed nagy nehezen hozzájárult, hogy a kereskedelmi bankok is bocsájthassanak ki értékpapírokat 28. Meg kell jegyezni, hogy ekkor még a Fed élén Paul Volcker, ellentétben későbbi utódjával, élesen szembe helyezkedett a korlátok lebontásával. 27 Gramm-Bleach-Bliley Act of 1999 Financial Services Modernizaion Act, US Senate Committee on Banking, Housing, and Urban Affairs, 28 Eric N. Berg, State Banks in Bid for Powers, The New York Times, január

18 Az út következő állomása: 1995-ben Robert Rubin Pénzügyminiszter vitte a Kongresszus elé a GSA és a Bankholding 29 törvény eltörléséről szóló javaslatát. 30 Ekkor azonban a javaslat még elveszett a törvényhozás útvesztőiben. De ez a kísérlet is egyre erősödő erőfeszítéseket a törvény eltörlése érdekében. A jég akkor tört meg mikor a Citicorp és a Travellers gigantikus egyesülésükkel elébe ment az eseményeknek. volt 1998 áprilisában. Az egyesülés megsértette a GSA-t és Bankholding törvényt és azzal fenyegetett, hogy a Citi-nek el kell adnia majd a törvényi szabályozással ellentétes eszközeit, azonban ez egy joglemondás miatt az eszközök kötelező értékesítése két évvel kitolódott. Azonban a Citi-nek nem kellett sokáig az eszközök értékesítésén törnie a fejét, mert a Szenátus és Kongresszus 1999 novemberében megszavazta a Gramm-Lleach-Bliley Actot, azaz a GSA eltörlését. Ezzel a dereguláció egy újabb diadalt alkotott, csak kérdéses, hogy a befektetők illetve a betétesek ezzel tényleg nyertek-e, erre a kérdésre majd a későbbiekben választ fogunk kapni. A GSA eltörlésével egy hosszú harc eredményeként, megszűnt a befektetési és a kereskedelmi bankokat elválasztó fal, aminek köszönhetően a kereskedelmi bankok, élükön a Citi-vel, a Bank of America-val, és JP Morgan-nal, újult erővel vetették bele magukat az eddig tiltott gyümölcsnek számító befektetési banki tevékenységbe, mint később látni fogjuk ez annyira jól sikerült, hogy ki tud több veszteséget leírni elnevezésű versenyben elég előkelő helyet fognak elfoglalni. Számviteli szabályok a mérlegen kívüli finanszírozás Ebben a részben mérlegen kívüli finanszírozás kérdését szeretném megvizsgálni, ezt azért tartom fontosnak, mert a mérlegen kívüli finanszírozás az értékpapírosítás során játszik döntő szerepet. 29 Bank Holding Act of 1956, Federal Deposit Insurance Corporation, 30 Keith Bradsher, White House is Joining in Efforts Too Loosen the Limits on Banking, The New York Times, február

19 Lényege: 31 Mérlegen belüli finanszírozás esetén a vagyonelemek a vállalat saját mérlegében szerepelnek. Ezzel ellentétben a mérlegen kívüli finanszírozás esetén a vagyonelemek - leggyakrabban különböző eszközök és adósságok - nem az adott vállalat mérlegében (szponzor), hanem az erre a célra létrehozott speciális társaság (SPV vagy SPE) 32 mérlegében fognak szerepelni. Az SPV-k jogi státuszát tekintve részvénytársaságok, trösztök, társulások lehetnek. A mérlegen kívüli finanszírozás széles körben használatos a projektfinanszírozástól kezdve a lízingen keresztül az értékpapírosításig. Kockázatkezelés egyik igen elterjedt formája is, mikor, mivel a szponzor cég a kockázatos eszközök eltávolításával a kockázatokat is továbbítja a céltársaságba. További előnye még, hogy finanszírozási rugalmasságot biztosít, mivel az SPV nem használja ki a szponzor cég hitelkeretét, illetve finanszírozási lehetőségeit, így a hitelezők előtt, mint egy független társaság szerepelnek. Az SPV-ek saját maguk is kibocsájthatnak kötelezettségeket, rendelkezhetnek saját hitelkerettel. Gyakran előfordul, hogy az SPV-eket feltőkésítik, ami által jobb hitelminősítéssel rendelkezik, mint maga a szponzor cég és ezáltal olcsóbban juthat forráshoz is. Ahogy ezt majd látni fogjuk a bankok ezt a lehetőséget ki is használták, hogy közvetve olcsón jussanak forráshoz, amit aztán gyorsan ki is helyeztek. A számviteli szabályok vonatkozásában azonban, ha a szponzor cég teljes tulajdonosa az SPV-nek, akkor az SPV mérlegét konszolidálnia kell a saját mérlegébe. Ahelyett, hogy a SPV csak úgy szerepelne a mérlegben, mint egy eszköz, a szponzor cégnek a SPV minden egyes eszközét és forrását elkülönülten kell a mérlegében szerepeltetni, mintha azok sajátjai lennének. Ennek az volt a hátránya, hogy így ebben a formában ez már közelebb ált a mérlegen belüli finanszírozáshoz, annak ellenére, hogy a vagyonelemek a céltársaság mérlegében szerepeltek, és így pont az elsődleges célját veszítette el az SPV. Ezért sok SPV úgy hoznak létre, mint egy árva társaságot, akinek részvényei egy jótékonysági alapba kerülnek elhelyezésre egy irányító társaság által kinevezett SPV: Special Purpose Vehicle, SPE: Special Pupose Entity: speciális célú társaság, céltársaság, különleges célú gazdasági egység 19

20 igazgatóval, bizonyítva ezzel hogy a szponzornak nincs köze az SPV-hez, így a vagyonelemeket a szponzor mérlegében sem kell feltűntetni. Szabályozásuk kérdése: A mérlegen kívüli finanszírozás szabályozásának kérdése már a 80-as évektől foglalkozni kezdett a Pénzügyi és Számviteli Sztenderdek Bizottsága (FASB) 37. Az értékpapírosítás fokozódásával a kérdés és a szükséges változások az átláthatóság érdekében egyre jobban előtérbe kerülnek, amivel párhuzamosan a bankok és más szabályozó testületek lobbi tevékenysége is intenzívebbé vált a mérlegen kívüli finanszírozás deregulációját illetően. A számviteli szabályok változásának (FAS 125) köszönhetően a bankoknak lehetőségük nyílt, hogy a kölcsöneiket sajátos SPV-be, úgynevezett SIV-ekbe helyezzék, ami által a bankok növelni tudták a hitelezés volumenét, mivel csak azokra a kölcsönökre kellett tőketartalékot képezni, melyek a mérlegükben szerepeltek. A mérlegen kívül szerepeltetés feltétele az volt, hogy egy külső fél 3 százalékos tőketartalékot képezzen. A 2000-be elfogadott FAS 140-ban meghatározásra kerülnek azok a kritériumok, melyek teljesülése esetén, a mérlegen kívüli eszközök átruházásának nem kell az átruházó konszolidált mérlegében szerepelnie. Továbbá definiálja a QSPV/QSPE 38 fogalmát, ezek olyan SPV-k, amelyek csak egy korlátozott és részletesen meghatározott céllal hoznak létre, a QSPV létrehozója lemond az irányítás jogáról az eszközök és a QSPV fölött, és ez által az átruházott eszközöknek nem kell a szponzor mérlegében szerepelnie. Nem kellett a konszolidálásba bevonni a QSPE-t az alábbi feltételek teljesülése esetén: - az SPE bizonyítottan elkülönül a szponzorától és bármely leányvállalatától, 33 Alan Katz és Ian Katz, Greenspan Slept as Off-Books Debt Escaped Scrunity, Bloomber, október Summary of Interpretation No. 46., Financial Accounting Standard Board, 35 Summary of Statement No 125, Financial Accounting Standard Board, 36 Summary of Statement No 140, Financial Accounting Standard Board, 37 Finacial and Acounting Standards Commitee, FASB 38 Qualified Specieal Purpose Vehicle 20