Internet Protokoll (IP) specialitások

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Internet Protokoll (IP) specialitások"

Átírás

1 Tartalom Internet Protokoll (IP) specialitások Készítette: Schubert Tamás (BMF) TCP/IP protokollok készlet Az IP (al)hálózati maszk -példa Forgalomirányító algoritmus Alhálózati maszk használata a forgalomirányítóban Váltózó mérető alhálózati maszk használata Dynamic Host Configuration Protocol (DHCP) Az Internet növekedése IP címosztályok problémái IP címosztály problémák megoldás Kontinensek IP címtartományai CIDR Privát címek Irodalom Schubert Tamás IP / 1 Számítógép hálózatok Schubert Tamás IP / 2 Számítógép hálózatok 5 7. réteg 4. réteg 1 3. réteg TCP/IP protokoll készlet File Transfer Protocol (FTP) Remote Terminal Protocol (TELNET) Simple Mail Transfer Protocol (SMTP) Name Server Protocol (NSP) Simple Network Management Protocol (SNMP) TCP UDP IP IP ARP RARP ICMP TCP ICMP ARP IEEE 802.x /X.25 UDP Transmission Control Protocol User Datagram Protocol RARP Internet Protocol Address Resolution Protocol Reverse Address Resolution Protocol Internet Control Message Protocol A hálózatszámok csökkentése Az Internet robbanásszerő terjedésével az állomások és a hálózatok száma óriási ütemben növekszik. Ennek hatásai: a központi adminisztratív feladatok növekednek, a forgalomirányítók irányítótáblái óriásira megnövekednek, és a rendelkezésre álló címtartomány elıbb-utóbb kimerül. Tehát minimalizálni kell a hálózati címeket. Mindhárom problémára némi orvosság az alhálózatok (subnet) kialakítása, az alhálózati címzés, amelynek lényege, hogy: Egy hálózati címet meg kell osztani több fizikai hálózaton. Schubert Tamás IP / 3 Számítógép hálózatok Schubert Tamás IP / 4 Számítógép hálózatok

2 IP alhálózati (subnet) címzés Az alhálózati címzés lehetıvé teszi, hogy ugyanazt a hálózati címet használjuk egy hálózat több fizikai alhálózatán. Az IP cím felépítése: hálózat címe + állomás címe: A hálózat összes forgalma A osztály hálózat állomás B osztály hálózat állomás C osztály hálózat állomás Internet címek felosztása hálózati és állomás részre 1. hálózat 2. hálózat 2 fizikai hálózat alhálózati címzéssel B osztályú hálózati címmel Schubert Tamás IP / 5 Számítógép hálózatok Schubert Tamás IP / 6 Számítógép hálózatok Az eredeti IP címzési sémában minden fizikai hálózathoz egyedi hálózati címet rendeltek. Tehát minden állomás IP címének hálózati része (netid) azonos volt, az állomás (hostid) része pedig egyedi. Ez az elrendezés lehetıvé tette, hogy az irányítótáblák viszonylag kisméretőek maradjanak, mivel csak hálózatonként volt szükség egy-egy bejegyzésre a táblában, nem pedig állomásonként. Az egyes hálózatoknak lehetıségük van a fenti sémától eltérni, feltéve, hogy a változtatás más hálózatok számára láthatatlan marad. A hálózaton belül minden állomás és forgalomirányító alkalmazkodik a megváltozott címzési sémához, más hálózatok pedig ugyanúgy kezelik a hálózatot, mintha semmi változás nem történne. Szabványosított megoldás. Ezzel a mechanizmussal az összes IP szoftver rendelkezik. A fenti példában a B osztályú hálózat 2 fizikai hálózatból áll. Csak a helyi forgalomirányító tudja, hogy több fizikai hálózat van, és hogyan kell közöttük a forgalmat irányítani. Minden más forgalomirányító úgy kezeli a hálózatot, mintha csak 1 fizikai hálózat lenne. A fizikai hálózatok közötti választást ebben a példában úgy oldják meg, hogy a cím 3. byte-ja a fizikai hálózatokat különbözteti meg. Az egyik hálózat gépei a X, a másiké pedig a X tartományból kerülnek ki. A forgalomirányító a 3. byte alapján dönti el, hogy melyik fizikai hálózatra kell továbbítani a csomagot. Schubert Tamás IP / 7 Számítógép hálózatok Schubert Tamás IP / 8 Számítógép hálózatok

3 Internet rész Helyi rész Úgy tekintjük a 32 bit-es IP-címet, mint amelynek van egy Internet része és egy helyi része, ahol az Internet rész a helyet azonosítja, akár több fizikai hálózattal, és a Helyi rész a fizikai hálózatot és az állomást azonosítja a helyen belül. Ezzel egyfajta hierarchikus címzés, amely természetesen hierarchikus forgalomirányításhoz vezet. Internet rész Az alhálózat-cím elvi sémája: az eredeti IP-cím sémája Fizikai hálózat Host az alhálózat sémája: a helyi rész 2 részbıl áll, amelyek a fizikai hálózatot és az állomást azonosítják Hogy az alhálózati cím felosztása teljes mértékben rugalmas legyen, a TCP/IP subnet szabvány megengedi, hogy az alhálózat értelmezését minden egyes fizikai hálózat egymástól függetlenül végezze. Azonban ha a alhálózat felosztása megtörtént, a fizikai hálózat összes gépének ezt tekintetbe kell vennie. Schubert Tamás IP / 9 Számítógép hálózatok Schubert Tamás IP / 10 Számítógép hálózatok A subnet megvalósítása alhálózati (subnet) maszk segítségével A kérdés az, hogyan azonosítsuk a cím helyi részén belül a fizikai hálózatot és az állomást azonosító részt. Erre egy 32 bit-es alhálózati (subnet) maszkot használnak: Ebben minden bit, amely a hálózatot azonosítja '1', és minden bit, amely a hosztokat azonosítja '0'. Az alábbi maszk a fenti B osztályú hálózat subnet felosztásának megfelelı maszk: A 3. byte azonosítja a fizikai hálózatokat, így elvileg 256 (valójában csak 254) fizikai hálózat lehetséges az adott helyen belül. A hálózatok: Az IP (al)hálózati maszk A szabvány lehetıvé teszi, hogy az egyes fizikai hálózatokon eltérı mérető maszkokat használjunk: VLSM (lásd késıbb). Az IP (al)hálózati maszk Az alhálózati (hálózati) maszk reprezentációja Pontokkal elválasztott decimális számok. Pl.: Pontokkal elválasztott hexadecimális számok. Pl.: ff.ff.ff.0 (ritkán használják) Gyakran a hálózat azonosítója után írjuk a hálózati maszk 1 -es bitjeinek számát. Pl.: /24 Általában az operációs rendszertıl függ, hogy milyen ábrázolási módszert alkalmazunk. Schubert Tamás IP / 11 Számítógép hálózatok Schubert Tamás IP / 12 Számítógép hálózatok

4 Az eredeti A, B, és C osztályú IP hálózati címek maszkjai: (Három ábrázolási mód: bináris, pontokkal elválasztott decimális, és a maszk 1 -es bitjeinek számát megadó) A osztály: /8 Az IP (al)hálózati maszk B osztály: /16 C osztály: /24 A hálózati címet az állomás cím és a maszk ÉS kapcsolata adja: B osztály: /16 Állomás cím: Maszk: Hálózat cím: B osztály: /26 Az IP (al)hálózati maszk Állomás cím: Maszk: Hálózat cím: Schubert Tamás IP / 13 Számítógép hálózatok Schubert Tamás IP / 14 Számítógép hálózatok 1. példa: B osztályú hálózat alhálózatokra bontása. Az alhálózatok száma: 256. Egy bájtot használunk az alhálózatok (fizikai hálózatok) címzésére. Állomások legnagyobb száma alhálózatonként: 254 (256-2). Állomás cím nem lehet csupa 0 bit és csupa 1 bit. Maszk: /24 = = Alhálózatok: / / / /24 -példa 2. példa: C osztályú hálózat alhálózatokra bontása. Az alhálózatok száma: 16. Négy bitet használunk az alhálózatok (fizikai hálózatok) címzésére. Állomások legnagyobb száma alhálózatonként: 14 (16-2). Állomás cím nem lehet csupa 0 bit és csupa 1 bit. Maszk: /28 = = Alhálózatok: / / / / /28 Schubert Tamás IP / 15 Számítógép hálózatok Schubert Tamás IP / 16 Számítógép hálózatok

5 3. példa: B osztályú hálózat alhálózatokra bontása. Az alhálózatok száma: Tíz bitet használunk az alhálózatok (fizikai hálózatok) címzésére. Állomások legnagyobb száma alhálózatonként: 62 (64-2). Állomás cím nem lehet csupa 0 bit és csupa 1 bit. Maszk: /26 = = példa: B osztályú hálózat alhálózatokra bontása. Az alhálózatok száma: 64. Hat bitet használunk az alhálózatok (fizikai hálózatok) címzésére. Állomások legnagyobb száma alhálózatonként: 1022 (1024-2). Állomás cím nem lehet csupa 0 bit és csupa 1 bit. Maszk: /22 = = Alhálózatok: / / / / / / / /26 Alhálózatok (folytatás): / / / /26 Alhálózatok: / / / / /22 Schubert Tamás IP / 17 Számítógép hálózatok Schubert Tamás IP / 18 Számítógép hálózatok Irányítás alhálózat használata esetén A irányítótábla bejegyzései az alábbi tételeket tartalmazzák: alhálózati maszk, hálózat címe, következı forgalomirányító címe A hálózati maszk is szükséges, mivel a címbıl nem derül ki, hogy az adott hálózatot hogyan osztották fel alhálózatokra. Az út választásakor a forgalomirányító bit-enkénti logikai ÉS mőveletet végez a cél IP címmel és a hálózati maszkkal, majd az így kapott értéket keresi meg az irányítótábla hálózat-címei között. Ha egyezést talál, a csomagot a következı forgalomirányító címére küldi. Az alábbi irányító algoritmus az alapértelmezett útvonalat is megfelelıen kezeli: Az irányítótáblában az alapértelmezett útvonalat hálózat címmel és alhálózati maszkkal kell jelölni. Forgalomirányító algoritmus: Forgalomirányító algoritmus Route_IP_adatgramma ( adatgramma, routing_tábla) Vegyük ki a cél IP címet, I D -t az adatgrammából; Számítsuk ki a cél hálózat címét, I N -t; Ha az I N megegyezik valamelyik közvetlenül rákapcsolt hálózat címével, küldjük az adatgrammát a fizikai hálózaton a célállomásnak (fizikai keretbe csomagolva); egyébként ciklus az irányítótábla összes bejegyzésére végezzük el: N := (I D ) bit-enkénti ÉS (alhálózati maszk) Ha N egyenlı a bejegyzés hálózat cím értékével, küldjük az adatgrammát a következı forgalomirányító címére, ciklus befejezése ciklus vége Ha nem volt egyezés, hibát kell jelezni. Schubert Tamás IP / 19 Számítógép hálózatok Schubert Tamás IP / 20 Számítógép hálózatok

6 Alhálózati maszk használata a forgalomirányítóban Alhálózati maszk használata a forgalomirányítóban / / / / / /27 Cél IP-cím: Cél IP-cím: Hálózati maszk: & A célcím és a maszk közötti bitenkénti AND mővelet segítségével megkapjuk a célhálózat címét. Schubert Tamás IP / 21 Számítógép hálózatok Schubert Tamás IP / 22 Számítógép hálózatok Váltózó mérető alhálózati maszk használata Elıször azonos mérető alhálózatokat használunk: minden alhálózaton azonos mérető maszkot alkalmazunk. H1: 14 állomás H4: 7 állomás H3: 2 állomás Váltózó mérető alhálózati maszk használata Elıször azonos mérető alhálózatokat használunk: minden alhálózaton azonos mérető maszkot alkalmazunk. H1: 14 állomás H4: 7 állomás H3: 2 állomás H2: 28 állomás H5: 28 állomás H2: 28 állomás H5: 28 állomás C osztályú cím: /24 Max. állomás-szám: 28. Hány bit szükséges az állomások címzésére Ha 5 bitet használunk fel az állomások címzésére, = 30 állomást címezhetünk. 4 bit kevés lenne, 6 bit pedig túl sok. Az alhálózatok címzésére 3 bit marad, ezzel pedig 2 3 = 8 alhálózatot címezhetünk meg: / / / / / / / / ás alhálózat is használható! 111 -es alhálózat is használható! Schubert Tamás IP / 23 Számítógép hálózatok Schubert Tamás IP / 24 Számítógép hálózatok

7 Váltózó mérető alhálózati maszk használata /27 H1:14 állomás /27 H2: 28 állomás /27 H3: 2 állomás /27 H4: 7 állomás /27 H5: 28 állomás / / /27 Felhasznált címek: /24 A címtartomány nem hatékony kihasználása! Váltózó mérető alhálózati maszk használata Minden fizikai hálózaton a lehetı legkisebb mérető IP alhálózatot használjuk: H1: 14 állomás H4: 7 állomás H3: 2 állomás H2: 28 állomás H5: 28 állomás H1 maszk: /28 ( ) 14 állomás H2 maszk: /27 ( ) 28 állomás H3 maszk: /30 ( ) 2 állomás H4 maszk: /28 ( ) 7 állomás H5 maszk: /27 ( ) 28 állomás Schubert Tamás IP / 25 Számítógép hálózatok Schubert Tamás IP / 26 Számítógép hálózatok Váltózó mérető alhálózati maszk használata Minden fizikai hálózaton a lehetı legkisebb mérető IP alhálózatot használjuk: H1: 14 állomás H4: 7 állomás H3: 2 állomás Váltózó mérető alhálózati maszk használata Minden fizikai hálózaton a lehetı legkisebb mérető IP alhálózatot használjuk: H1: 14 állomás H4: 7 állomás H3: 2 állomás H2: 28 állomás H5: 28 állomás A hálózatokat az állomásszámok csökkenı sorrendjében (növekvı maszk) írjuk fel: H2 maszk: /27 ( ) 28 állomás H5 maszk: /27 ( ) 28 állomás H1 maszk: /28 ( ) 14 állomás H4 maszk: /28 ( ) 7 állomás H3 maszk: /30 ( ) 2 állomás Schubert Tamás IP / 27 Számítógép hálózatok H2: 28 állomás H5: 28 állomás Az IP alhálózatok kiosztása: Alhálózat címe Állomás címek H2: / H5: / H1: / H4: / H3: / Schubert Tamás IP / 28 Számítógép hálózatok

8 Váltózó mérető alhálózati maszk használata H2: /27 28 állomás H5: /27 28 állomás H1: /28 14 állomás H4: /28 7 állomás H3: /30 2 állomás Dynamic Host Configuration Protocol (DHCP) Az ügyfél számítógépek a DHCP szervertıl szerezhetik be a TCP/IP mőködéséhez szükséges adatokat: IP-cím, hálózati maszk, alapértelmezett átjáró, tartomány (domain) név, stb. Microsoft operációs rendszereknél terjedt el. Ma általánosan használják az ügyfél számítógépek dinamikus konfigurálására. A DHCP protokoll leírása az RFC 2131 dokumentumban található. Több DHCP szerver mőködése esetén a szerverek által kezelt címtartományok nem fedhetik át egymást. Felhasznált címek: /24 A címtartomány hatékonyabb kihasználása! DHCP szerver Schubert Tamás IP / 29 Számítógép hálózatok Schubert Tamás IP / 30 Számítógép hálózatok Dynamic Host Configuration Protocol (DHCP) Mőködési vázlata: 1. DHCP kérdés: Ki tud adni egy IP címet 2. A kérdés keretét üzenetszórásos küldéssel az alhálózat valamennyi csomópontja megkapja. 3. A DHCP szerverek feldolgozzák a kérdést: Ha a kezelt címtartományukban még van szabad IP cím, akkor azzal megválaszolják a DHCP kérdést (egyedi címzés). 4. Az ügyfél a hozzá érkezı DHCP válaszokból választ egyet, és visszajelzi a választását a megfelelı DHCP szervernek (üzenetszórásos címzés). 5. A DHCP szerver könyveli a címválasztást (foglalt lett a cím), és a könyvelésrıl megerısítést küld az ügyfélnek (egyedi címzés). Az Internet növekedése 90 Január 90 Április 90 Július 90 Október 91 Január 91 Április 91 Július 91 Október 92 Január A következı fóliákon bemutatásra kerül néhány IP címzéssel kapcsolatos probléma. Alapvetıen az Internet robbanásszerő, világ méretővé történı növekedése áll a háttérben (RFC1338). A táblázat a forgalomirányító táblák növekedését mutatja. Schubert Tamás IP / 31 Számítógép hálózatok Schubert Tamás IP / 32 Számítógép hálózatok

9 Az Internet növekedése Az IP címosztályok telítettsége 1992-ben (Forrás RFC 1466) Elsısorban a B osztályú címek kimerülése jelentett problémát: Összes Kiosztott Kiosztott (%) Class A % Class B % Class C % IP címosztályok problémái Az IP címosztályok statikus hálózat-gép határának problémái: A kb. ~5000 csomóponttal rendelkezı intézmények számára a B osztály túl nagy a C osztály túl kicsi. Szükség van egy dinamikus határ meghatározásra (változó hosszúságú hálózati maszk). A 90 -es évek elején az idıegység alatt kiosztott új hálózatcímek száma exponenciális növekedést mutatott. (A C osztályú címek száma 2 21!) A forgalomirányító-táblázatok mérete a hálózatok számával arányos. Meg kell akadályozni a forgalomirányító-táblák robbanásszerő növekedését. Schubert Tamás IP / 33 Számítógép hálózatok Schubert Tamás IP / 34 Számítógép hálózatok IP címosztályok problémái A 90 -es évek elején jelentkezı problémák: A kiosztott hálózatcímek darabszáma robbanásszerően növekedett (ld. RFC 1338). Alapvetıen 3 probléma jelentkezett: B osztályú címek kimerülése (a nem hatékony használat miatt). A forgalomirányító-táblák kezelhetetlen méretőre történı növekedése. Az IP címek kimerülése. Az elsı kettıre ad megoldást a CIDR (RFC 1519). IP címosztály problémák - megoldás A megoldás: CIDR (Classless Inter-Domain Routing) RFC Folytonos C osztályú címek kiosztása ( B helyett). A hálózat-gép határ változó hosszúságú hálózati maszk segítségével tetszıleges bitszámmal balra (supernetting) illetve jobbra (subnetting) tolható. Területi elrendezıdés szerinti címtartomány-zónák kialakítása. Összevont forgalomirányítási információk a hálózati maszkok segítségével. A hálózati címek reprezentációja: <Hálózat IP szám, Hálózati maszk> CIDR: Alapköve a változó hosszú maszk segítségével történı supernetting ( C osztályú címeknél) és subnetting ( A és esetleg B osztályú címeknél) már a címkiosztásnál (Internet szolgáltatóknál, területi alapon), és aggregált irányítási információk alkalmazása a forgalomirányítókban. Schubert Tamás IP / 35 Számítógép hálózatok Schubert Tamás IP / 36 Számítógép hálózatok

10 IP címosztály problémák - megoldás Hálózat-cím Supernetting /23: / /24 vagy /12: / / /16 A cím hálózati és állomás részét elválasztó határ Állomás-cím Subnetting Két C osztályú hálózat Tizenhat B osztályú hálózat IP címosztály problémák - megoldás /12: / / / / / / / / / / / / / / / / /12 maszk Schubert Tamás IP / 37 Számítógép hálózatok Schubert Tamás IP / 38 Számítógép hálózatok Kontinensek IP címtartományai Kontinensek IP címtartományai A C osztályú IP címtartományokat kontinentális alapon osztják ki (irányító-táblák mérete jelentısen csökkenthetı) RFC 1366,1466: Európa Kontinens Észak-Amerika Közép- Dél-Amerika Ázsia, Ausztrália Címtartomány A címtartományok területi kiosztásának legfelsıbb szintje kontinens alapú. A területi kiosztás hierarchikusan további szinteken folytatható az egyes kontinenseken belül: országonként, szolgáltatónként. A kezdető IP címtartományokat még RFC 1366 kiadása elıtt kiosztották, a kezdetőek pedig késıbbi felhasználásra fenntartott címek. A forgalomirányító-táblák méretét csökkenti a felosztás, mert a többi kontinens belsı információit nem kell tárolni. Csökken a hálózatokon áthaladó irányítási információ mennyisége is. Schubert Tamás IP / 39 Számítógép hálózatok Schubert Tamás IP / 40 Számítógép hálózatok

11 CIDR példa Egy tipikus példa a CIDR-hez (Forrás: Tanenbaum - Computer Networks 3rd edition; RFC 1519). Feltételezzük, hogy az intézmények csatlakozási igényei a felírt sorrendben egymás után jelentkeznek. A BI intézmény nem kaphatja meg a -tól induló címeket, mivel neki 4096 címre van szüksége, és a nem 4096-os határ. Viszont a CI intézmény 1024-es címigénye még befér a - tól induló tartományba. CIDR példa Egy Internet-szolgáltató 2048 db C osztályú IP cím kiosztásáról rendelkezik: A szolgáltatót (kívülrıl) specifikáló információ: < , > A szolgáltatóhoz 3 intézménytıl érkezik Internet csatlakozási igény: AI 2000 csomópont, BI 4000 csomópont, CI 1000 csomópont. Az intézményeknek kiosztott címek: AI: ; < , > (2048 cím) BI: ; < , > (4096 cím) CI: ; <, > (1024 cím) Schubert Tamás IP / 41 Számítógép hálózatok Schubert Tamás IP / 42 Számítógép hálózatok CIDR példa CIDR példa - irányítás A példa mőködtetéséhez szükséges forgalomirányítási információk: Az európai (aggregált) forgalomirányításhoz: < , > Egy bejegyzéssel 2048 db C osztályú cím kezelhetı. Az Internet-szolgáltató belsı forgalomirányításához: < , > < , > <, > Három bejegyzéssel 28 db C osztályú cím kezelhetı. CI <, > Schubert Tamás IP / 43 Számítógép hálózatok Schubert Tamás IP / 44 Számítógép hálózatok

12 CIDR példa - irányítás CIDR példa - irányítás & CI <, > & CI <, > Vizsgáljuk az elsı (AI) intézmény bejegyzését. A maszk és a célcím közötti bitenkénti AND mővelet eredménye nem adja vissza a hálózat címét, így ez az irány elvethetı. Schubert Tamás IP / 45 Számítógép hálózatok Schubert Tamás IP / 46 Számítógép hálózatok CIDR példa - irányítás CIDR példa - irányítás & & & CI <, > & CI <, > Vizsgáljuk a második intézmény (BI) bejegyzését. Schubert Tamás IP / 47 Számítógép hálózatok A maszk és a célcím közötti bitenkénti AND mővelet nem adja vissza a hálózat címét, így ezt az irányt elvethetjük. Schubert Tamás IP / 48 Számítógép hálózatok

13 CIDR példa - irányítás CIDR példa - irányítás & & & CI <, > & & CI <, > & Vizsgáljuk a harmadik intézmény (CI) bejegyzését. A maszk és a célcím közötti bitenkénti AND mővelet visszaadja a hálózat címét, és mivel nincs több bejegyzés, ebben az irányban továbbítható a csomag. Schubert Tamás IP / 49 Számítógép hálózatok Schubert Tamás IP / 50 Számítógép hálózatok Privát címek Irodalom Az RFC 1918 a következı három privát IP-címtartományt nyilvánítja fenntartottnak: 1 db A osztályú cím: /8 16 db B osztályú cím: / db C osztályú cím: /16 Ezek a címek kizárólag privát, belsı hálózati használatra használhatók, bárki használhatja. Az ilyen címeket tartalmazó csomagokat a forgalomirányítók nem továbbítják az interneten keresztül. Az internet szolgáltatók általában úgy konfigurálják határ-forgalomirányítóikat, hogy azok ne továbbítsák a privát címzéső forgalmat. A privát címmel rendelkezı állomások csak A NAT (hálózati címfordítás) segítségével tudják elérni az internetet. A NAT használata az egyes vállalatok és az internet szempontjából is elınyös, takarékosan lehet az IP címeket felhasználni, és védelmet nyújt az internet felıl érkezı támadásokkal szemben. Stallings W. Data and Computer Communications, Fifth Edition. Prentice-Hall, Inc Fred Halsall. Data Communications, Computer Networks and Open Systems, Fourth Edition. Addison-Wesley Publishers Ltd Andrew S. Tanenbaum. Számítógép-hálózatok, Panem Könyvkiadó Kft Második kiadás Schubert Tamás IP / 51 Számítógép hálózatok Schubert Tamás IP / 52 Számítógép hálózatok

UTP vezeték. Helyi hálózatok tervezése és üzemeltetése 1

UTP vezeték. Helyi hálózatok tervezése és üzemeltetése 1 UTP vezeték A kábeleket kategóriákba sorolják és CAT+szám típusú jelzéssel látják el. A 10Base-T és 100Base-TX kábelek átvitelkor csak az 1, 2 (küldésre) és a 3, 6 (fogadásra) érpárokat alkalmazzák. 1000Base-TX

Részletesebben

IV. - Hálózati réteg. Az IP hálózati protokoll

IV. - Hálózati réteg. Az IP hálózati protokoll IV. - Hálózati réteg IV / 1 Az IP hálózati protokoll IP (Internet Protocol) RFC 791 A TCP/IP referenciamodell hálózati réteg protokollja. Széles körben használt, az Internet alapeleme. Legfontosabb jellemzői:

Részletesebben

1. A számítógép-hálózatok ISO-OSI hivatkozási modelljének hálózati rétege 1.a Funkciói, szervezése

1. A számítógép-hálózatok ISO-OSI hivatkozási modelljének hálózati rétege 1.a Funkciói, szervezése Forgalomirányítás: Követelmények, forgalomirányítási módszerek, információgyűjtési és döntési módszerek, egyutas, többutas és táblázat nélküli módszerek. A hálózatközi együttműködés heterogén hálózatok

Részletesebben

Hálózati réteg. Feladata: a csomag eljusson a célig Több útválasztó Ez a legalacsonyabb rétek, mely a két végpont

Hálózati réteg. Feladata: a csomag eljusson a célig Több útválasztó Ez a legalacsonyabb rétek, mely a két végpont Hálózati réteg Hálózati réteg Feladata: a csomag eljusson a célig Több útválasztó Ez a legalacsonyabb rétek, mely a két végpont közötti átvitellel foglalkozik. Ismernie kell a topológiát Útvonalválasztás,

Részletesebben

4. Vállalati hálózatok címzése

4. Vállalati hálózatok címzése 4. Vállalati hálózatok címzése Tartalom 4.1 IP-hálózatok hierarchikus címzési sémája 4.2 A VLSM használata 4.3 Az osztály nélküli forgalomirányítás és a CIDR alkalmazása 4.4 NAT és PAT használata IP-hálózatok

Részletesebben

Hálózati architektúrák laborgyakorlat

Hálózati architektúrák laborgyakorlat Hálózati architektúrák laborgyakorlat 4. hét Dr. Orosz Péter, Skopkó Tamás 2012. szeptember Hálózati réteg (L3) Kettős címrendszer Interfész konfigurációja IP címzés: címosztályok, alhálózatok, szuperhálózatok,

Részletesebben

Az adott eszköz IP címét viszont az adott hálózat üzemeltetői határozzákmeg.

Az adott eszköz IP címét viszont az adott hálózat üzemeltetői határozzákmeg. IPV4, IPV6 IP CÍMZÉS Egy IP alapú hálózat minden aktív elemének, (hálózati kártya, router, gateway, nyomtató, stb) egyedi azonosítóval kell rendelkeznie! Ez az IP cím Egy IP cím 32 bitből, azaz 4 byte-ból

Részletesebben

Windows rendszeradminisztráció és Microsoft szerveralkalmazások támogatása. Kocsis Gergely, Supák Zoltán

Windows rendszeradminisztráció és Microsoft szerveralkalmazások támogatása. Kocsis Gergely, Supák Zoltán Windows rendszeradminisztráció és Microsoft szerveralkalmazások támogatása Kocsis Gergely, Supák Zoltán 2016.02.23. TCP/IP alapok A Microsoft Windows alapú hálózati környezetben (csakúgy, mint más hasonló

Részletesebben

Internet Protokoll 4 verzió

Internet Protokoll 4 verzió Internet Protokoll 4 verzió Vajda Tamás elérhetőség: vajdat@ms.sapientia.ro Tankönyv: Andrew S. Tanenbaum Számítógép hálózatok Az előadás tartalma Ocionális fe IPv4 fejrész ismétlés Az opciók szerkezete:

Részletesebben

Hálózati réteg - áttekintés

Hálózati réteg - áttekintés Hálózati réteg - áttekintés Moldován István BME TMIT Rétegződés Az IP Lehetővé teszi hogy bármely két Internetre kötött gép kommunikáljon egymással Feladata a csomag eljuttatása a célállomáshoz semmi garancia

Részletesebben

A kapcsolás alapjai, és haladó szintű forgalomirányítás. 1. Ismerkedés az osztály nélküli forgalomirányítással

A kapcsolás alapjai, és haladó szintű forgalomirányítás. 1. Ismerkedés az osztály nélküli forgalomirányítással A Cisco kapcsolás Networking alapjai Academy Program és haladó szintű forgalomirányítás A kapcsolás alapjai, és haladó szintű forgalomirányítás 1. Ismerkedés az osztály nélküli forgalomirányítással Mártha

Részletesebben

Alhálózatok. Bevezetés. IP protokoll. IP címek. IP címre egy gyakorlati példa. Rétegek kommunikáció a hálózatban

Alhálózatok. Bevezetés. IP protokoll. IP címek. IP címre egy gyakorlati példa. Rétegek kommunikáció a hálózatban Rétegek kommunikáció a hálózatban Alhálózatok kommunikációs alhálózat Alk Sz H Ak F Hol? PDU? Bevezetés IP protokoll Internet hálózati rétege IP (Internet Protocol) Feladat: csomagok (datagramok) forrásgéptől

Részletesebben

4. előadás. Internet alapelvek. Internet címzés. Miért nem elegendő 2. rétegbeli címeket (elnevezéseket) használni a hálózatokban?

4. előadás. Internet alapelvek. Internet címzés. Miért nem elegendő 2. rétegbeli címeket (elnevezéseket) használni a hálózatokban? 4. előadás Internet alapelvek. Internet címzés Miért nem elegendő 2. rétegbeli címeket (elnevezéseket) használni a hálózatokban? A hálózati réteg fontos szerepet tölt be a hálózaton keresztüli adatmozgatásban,

Részletesebben

1.1.4 laborgyakorlat: VLSM alhálózatok számítása

1.1.4 laborgyakorlat: VLSM alhálózatok számítása 1.1.4 laborgyakorlat: VLSM alhálózatok számítása Cél A laborgyakorlaton változó hosszúságú alhálózati maszkok (VLSM) segítségével fogjuk hatékonyabbá tenni a rendelkezésre álló IP-címtartomány kihasználását,

Részletesebben

Internet Control Message Protocol (ICMP) Az Internet hiba- és vezérlı üzenet továbbító protokollja. Készítette: Schubert Tamás (BMF) Tartalom

Internet Control Message Protocol (ICMP) Az Internet hiba- és vezérlı üzenet továbbító protokollja. Készítette: Schubert Tamás (BMF) Tartalom Tartalom (ICMP) Az Internet hiba- és vezérlı üzenet továbbító protokollja Készítette: Schubert Tamás (BMF) TCP/IP protokollkészlet Az Hibajelzés vagy hibajavítás Az ICMP üzenetkézbesítés Az ICMP üzenetformátuma

Részletesebben

Windows rendszeradminisztráció és Microsoft szerveralkalmazások támogatása. 3. óra. Kocsis Gergely, Supák Zoltán

Windows rendszeradminisztráció és Microsoft szerveralkalmazások támogatása. 3. óra. Kocsis Gergely, Supák Zoltán Windows rendszeradminisztráció és Microsoft szerveralkalmazások támogatása 3. óra Kocsis Gergely, Supák Zoltán 2017.03.08. TCP/IP alapok IPv4 IP cím: 32 bites hierarchikus logikai azonosító. A hálózaton

Részletesebben

4.1.5.3 Laborgyakorlat: A hálózat alhálózatokra bontása

4.1.5.3 Laborgyakorlat: A hálózat alhálózatokra bontása 4.1.5.3 Laborgyakorlat: A hálózat alhálózatokra bontása Célkitűzések Ip címzési terv készítése kis hálózat számára. Háttérismeretek és előkészületek A feladat során, az ISP helyszíni telepítő és szervizes

Részletesebben

2011 TAVASZI FÉLÉV 3. LABORGYAKORLAT PRÉM DÁNIEL ÓBUDAI EGYETEM. IP címzés. Számítógép hálózatok gyakorlata

2011 TAVASZI FÉLÉV 3. LABORGYAKORLAT PRÉM DÁNIEL ÓBUDAI EGYETEM. IP címzés. Számítógép hálózatok gyakorlata IP címzés Számítógép hálózatok gyakorlata ÓBUDAI EGYETEM 2011 TAVASZI FÉLÉV 3. LABORGYAKORLAT PRÉM DÁNIEL Az IP cím 172. 16. 254. 1 10101100. 00010000. 11111110. 00000001 Az IP cím logikai címzést tesz

Részletesebben

Hálózati réteg, Internet

Hálózati réteg, Internet álózati réteg, Internet álózati réteg, Internet Készítette: (BM) Tartalom z összekapcsolt LN-ok felépítése. z Ethernet LN-okban használt eszközök hogyan viszonyulnak az OSI rétegekhez? Mik a kapcsolt hálózatok

Részletesebben

A TCP/IP számos adatkapcsolati réteggel együtt tud működni:

A TCP/IP számos adatkapcsolati réteggel együtt tud működni: lab Vezetékes átvitel Adatkapcsolati réteg Távközlési és Médiainformatikai Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Adatkapcsolati réteg Feladata: IP datagrammokat küld és fogad az IP modulnak

Részletesebben

Adatkapcsolati réteg. A TCP/IP számos adatkapcsolati réteggel együtt tud működni: Ethernet, token ring, FDDI, RS-232 soros vonal, stb.

Adatkapcsolati réteg. A TCP/IP számos adatkapcsolati réteggel együtt tud működni: Ethernet, token ring, FDDI, RS-232 soros vonal, stb. lab Vezetékes átvitel Adatkapcsolati réteg Távközlési és Médiainformatikai Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Adatkapcsolati réteg Feladata: IP datagrammokat küld és fogad az IP modulnak

Részletesebben

Az internet architektúrája. Az IP protokoll és az IPcímzés. Az internet architektúrája. Az internet architektúrája

Az internet architektúrája. Az IP protokoll és az IPcímzés. Az internet architektúrája. Az internet architektúrája Az IP protokoll és az IPcímzés Az internet a hálózati rétegek együttműködésének alapelvére épül. A cél a hálózat funkcionalitásának független modulokkal való biztosítása. Így számos különböző LAN technológia

Részletesebben

Windows rendszeradminisztráció és Microsoft szerveralkalmazások támogatása. 3. óra. Kocsis Gergely, Supák Zoltán

Windows rendszeradminisztráció és Microsoft szerveralkalmazások támogatása. 3. óra. Kocsis Gergely, Supák Zoltán Windows rendszeradminisztráció és Microsoft szerveralkalmazások támogatása 3. óra Kocsis Gergely, Supák Zoltán 2016.03.02. TCP/IP alapok A Microsoft Windows alapú hálózati környezetben (csakúgy, mint más

Részletesebben

Windows rendszeradminisztráció és Microsoft szerveralkalmazások támogatása. 2. óra. Kocsis Gergely, Kelenföldi Szilárd Barizs Dániel

Windows rendszeradminisztráció és Microsoft szerveralkalmazások támogatása. 2. óra. Kocsis Gergely, Kelenföldi Szilárd Barizs Dániel Windows rendszeradminisztráció és Microsoft szerveralkalmazások támogatása 2. óra Kocsis Gergely, Kelenföldi Szilárd Barizs Dániel 2015.09.29. Microsoft Windows Server specifikus alapok MMC console MMC

Részletesebben

Windows rendszeradminisztráció és Microsoft szerveralkalmazások támogatása. 3. óra. Kocsis Gergely, Kelenföldi Szilárd

Windows rendszeradminisztráció és Microsoft szerveralkalmazások támogatása. 3. óra. Kocsis Gergely, Kelenföldi Szilárd Windows rendszeradminisztráció és Microsoft szerveralkalmazások támogatása 3. óra Kocsis Gergely, Kelenföldi Szilárd 2015.03.05. Routing Route tábla kiratása: route PRINT Route tábla Illesztéses algoritmus:

Részletesebben

21. tétel IP címzés, DOMAIN/URL szerkezete

21. tétel IP címzés, DOMAIN/URL szerkezete 21. tétel 1 / 6 AZ INTERNET FELÉPÍTÉSE, MŰKÖDÉSE A világháló szerver-kliens architektúra szerint működik. A kliens egy olyan számítógép, amely hozzáfér egy (távoli) szolgáltatáshoz, amelyet egy számítógép-hálózathoz

Részletesebben

Hálózati architektúrák és Protokollok Levelező II. Kocsis Gergely

Hálózati architektúrák és Protokollok Levelező II. Kocsis Gergely Hálózati architektúrák és Protokollok Levelező II Kocsis Gergely 2016.04.29. Route tábla Lekérdezése: $ route -n $ netstat -rn Eredmény: célhálózat átjáró netmaszk interfész Route tábla Útválasztás: -

Részletesebben

Hálózati architektúrák laborgyakorlat

Hálózati architektúrák laborgyakorlat Hálózati architektúrák laborgyakorlat 5. hét Dr. Orosz Péter, Skopkó Tamás 2012. szeptember Hálózati réteg (L3) Kettős címrendszer: ARP Útválasztás: route IP útvonal: traceroute Parancsok: ifconfig, arp,

Részletesebben

Számítógép hálózatok

Számítógép hálózatok Számítógép hálózatok Számítógép hálózat fogalma A számítógép-hálózatok alatt az egymással kapcsolatban lévő önálló számítógépek rendszerét értjük. Miért építünk hálózatot? Információ csere lehetősége Központosított

Részletesebben

1/13. RL osztály Hálózati alapismeretek I. gyakorlat c. tantárgy Osztályozóvizsga tematika

1/13. RL osztály Hálózati alapismeretek I. gyakorlat c. tantárgy Osztályozóvizsga tematika 1/13. RL osztály Hálózati alapismeretek I. gyakorlat c. tantárgy Osztályozóvizsga tematika A vizsga leírása: A vizsga anyaga a Cisco Routing and Switching Bevezetés a hálózatok világába (1)és a Cisco R&S:

Részletesebben

Forgalomirányítás (Routing)

Forgalomirányítás (Routing) Forgalomirányítás (Routing) Tartalom Forgalomirányítás (Routing) Készítette: (BMF) Forgalomirányítás (Routing) Autonóm körzet Irányított - irányító protokollok Irányítóprotokollok mőködési elve Távolságvektor

Részletesebben

VÁLLALATI HÁLÓZATOK CÍMZÉSE. Hálózati ismeret II. c. tárgyhoz Szerkesztette: Majsa Rebeka

VÁLLALATI HÁLÓZATOK CÍMZÉSE. Hálózati ismeret II. c. tárgyhoz Szerkesztette: Majsa Rebeka VÁLLALATI HÁLÓZATOK CÍMZÉSE Hálózati ismeret II. c. tárgyhoz Szerkesztette: Majsa Rebeka IP-HÁLÓZATOK HIERARCHIKUS CÍMZÉSI SÉMÁJA Egyszintű és hierarchikus hálózatok A helyi hálózatban bekövetkező ütközések

Részletesebben

54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózattelepítő és - Informatikai rendszergazda

54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózattelepítő és - Informatikai rendszergazda A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

5. Hálózati címzés. CCNA Discovery 1 5. fejezet Hálózati címzés

5. Hálózati címzés. CCNA Discovery 1 5. fejezet Hálózati címzés 5. Hálózati címzés Tartalom 5.1 IP-címek és alhálózati maszkok 5.2 IP-címek típusai 5.3 IP-címek beszerzése 5.4 IP-címek karbantartása IP-címek és alhálózati maszkok 5.1 IP-címek Az IP-cím egy logikai

Részletesebben

Hálózati architektúrák és Protokollok GI 6. Kocsis Gergely

Hálózati architektúrák és Protokollok GI 6. Kocsis Gergely Hálózati architektúrák és Protokollok GI 6 Kocsis Gergely 2017.03.27. CIDR A kiszolgálóhoz (150.60.0.0/16) 4000, 900, 2000 és 8000 csomópont címzésére alkalmas címtartomány-igény érkezik kis időkülönbséggel.

Részletesebben

Internet Protokoll (IP)

Internet Protokoll (IP) Tartalom Internet Protokoll (IP) Készítette: Schubert Tamás (BMF) TCP/IP protokollok készlet IP-címek IP-címosztályok IP-címek jellemzıi, használatának szabályai Speciális IP-címek Az IP-címosztályok címtartományai

Részletesebben

Számítógép-hálózatok. Gyakorló feladatok a 2. ZH témakörének egyes részeihez

Számítógép-hálózatok. Gyakorló feladatok a 2. ZH témakörének egyes részeihez Számítógép-hálózatok Gyakorló feladatok a 2. ZH témakörének egyes részeihez IPV4 FELADATOK Dr. Lencse Gábor, SZE Távközlési Tanszék 2 IP címekkel kapcsolatos feladatok 1. Milyen osztályba tartoznak a következő

Részletesebben

Hálózati architektúrák és Protokollok PTI 6. Kocsis Gergely

Hálózati architektúrák és Protokollok PTI 6. Kocsis Gergely Hálózati architektúrák és Protokollok PTI 6 Kocsis Gergely 2018.04.11. Hálózati konfiguráció $ ifconfig Kapcsoló nélkül kiíratja a csomópont aktuális hálózati interfész beállításait. Kapcsolókkal alkalmas

Részletesebben

Beállítások 1. Töltse be a Planet_NET.pkt állományt a szimulációs programba! A teszthálózat már tartalmazza a vállalat

Beállítások 1. Töltse be a Planet_NET.pkt állományt a szimulációs programba! A teszthálózat már tartalmazza a vállalat Planet-NET Egy terjeszkedés alatt álló vállalat hálózatának tervezésével bízták meg. A vállalat jelenleg három telephellyel rendelkezik. Feladata, hogy a megadott tervek alapján szimulációs programmal

Részletesebben

Számítógépes Hálózatok ősz 2006

Számítógépes Hálózatok ősz 2006 Számítógépes Hálózatok ősz 2006 1. Bevezetés, Internet, Referenciamodellek 1 Organizáció Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/nwi/ Előadás Szerda, 14:00-15:30 óra, hely: Mogyoródi terem

Részletesebben

Organizáció. Számítógépes Hálózatok ősz 2006. Tartalom. Vizsga. Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/nwi/

Organizáció. Számítógépes Hálózatok ősz 2006. Tartalom. Vizsga. Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/nwi/ Organizáció Számítógépes Hálózatok ősz 2006 1. Bevezetés, Internet, Referenciamodellek Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/nwi/ Előadás Szerda, 14:00-15:30 óra, hely: Mogyoródi terem

Részletesebben

Organizáció. Számítógépes Hálózatok 2008. Gyakorlati jegy. Vizsga. Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/08nwi/

Organizáció. Számítógépes Hálózatok 2008. Gyakorlati jegy. Vizsga. Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/08nwi/ Organizáció Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/08nwi/ Számítógépes Hálózatok 2008 1. Bevezetés, Internet, Referenciamodellek Előadás Hétfő, 14:00-16:00 óra, hely: Szabó József terem

Részletesebben

Avasi Gimnázium. Hálózati kommunikáció: Internet

Avasi Gimnázium. Hálózati kommunikáció: Internet Avasi Gimnázium Hálózati kommunikáció: Internet A hálózat fogalma Az informatikai hálózatok jól kezelhető matematikai modelljei a gráfok: a kapcsoló berendezéseket, útvonalválasztókat, automatákat, számítógépeket

Részletesebben

Dr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 04 Ea. IP P címzés

Dr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 04 Ea. IP P címzés Dr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 04 Ea IP P címzés Csomagirányítás elve A csomagkapcsolt hálózatok esetén a kapcsolás a csomaghoz fűzött irányítási információk szerint megy végbe. Az Internet Protokoll (IP) alapú

Részletesebben

Címzés IP hálózatokban. Varga Tamás

Címzés IP hálózatokban. Varga Tamás Hálózatba kötve Multicast csoport Router A Router B Router C Broadcast Multicast Unicast 2. oldal Klasszikus IP címzés 32 bit hosszú Internet címek 8 bites csoportok decimális alakban RFC 791 Bit #31 Bit

Részletesebben

Számítógépes Hálózatok 2011

Számítógépes Hálózatok 2011 Számítógépes Hálózatok 2011 10. Hálózati réteg IP címzés, IPv6, ARP, DNS, Circuit Switching, Packet Switching 1 IPv4-Header (RFC 791) Version: 4 = IPv4 IHL: fejléc hossz 32 bites szavakban (>5) Type of

Részletesebben

routing packet forwarding node routerek routing table

routing packet forwarding node routerek routing table Az útválasztás, hálózati forgalomirányítás vagy routing (még mint: routeing, route-olás, routolás) az informatikában annak kiválasztását jelenti, hogy a hálózatban milyen útvonalon haladjon a hálózati

Részletesebben

Statikus routing. Hoszt kommunikáció. Router működési vázlata. Hálózatok közötti kommunikáció. (A) Partnerek azonos hálózatban

Statikus routing. Hoszt kommunikáció. Router működési vázlata. Hálózatok közötti kommunikáció. (A) Partnerek azonos hálózatban Hoszt kommunikáció Statikus routing Két lehetőség Partnerek azonos hálózatban (A) Partnerek különböző hálózatban (B) Döntéshez AND Címzett IP címe Feladó netmaszk Hálózati cím AND A esetben = B esetben

Részletesebben

Hálózati ismeret I. c. tárgyhoz Szerkesztette: Majsa Rebeka

Hálózati ismeret I. c. tárgyhoz Szerkesztette: Majsa Rebeka Hálózati ismeret I. c. tárgyhoz Szerkesztette: Majsa Rebeka IP címek célja Egy állomásnak IP-címre van szüksége, hogy része lehessen az Internetnek. Az IP-cím egy logikai hálózati cím, ami azonosít egy

Részletesebben

A 35/2016. (VIII. 31.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján.

A 35/2016. (VIII. 31.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. A 35/2016. (VIII. 31.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosítószáma és megnevezése 54 481 06 Informatikai rendszerüzemeltető Tájékoztató A vizsgázó az első lapra írja

Részletesebben

Számítógép hálózatok gyakorlat

Számítógép hálózatok gyakorlat Számítógép hálózatok gyakorlat 5. Gyakorlat Ethernet alapok Ethernet Helyi hálózatokat leíró de facto szabvány A hálózati szabványokat az IEEE bizottságok kezelik Ezekről nevezik el őket Az Ethernet így

Részletesebben

Hálózati alapismeretek

Hálózati alapismeretek Hálózati alapismeretek 10. Alhálózatok és forgalomirányítási alapismeretek 1. Irányított protokollok 2. IP alapú irányító protokollok 3. Az alhálózatok működése Irányított protokollok Irányított protokoll

Részletesebben

54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózattelepítő és - Informatikai rendszergazda

54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózattelepítő és - Informatikai rendszergazda A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

OSI-modell. 9.Tétel. A fizikai réteg (physical layer)

OSI-modell. 9.Tétel. A fizikai réteg (physical layer) 9.Tétel OSI-modell A számítógép hálózatok - a megvalósításuk bonyolultsága miatt - tehát rétegekre osztódnak. A hálózatokra vonatkozó rétegmodellt 1980-ban fogalmazta meg az ISO (International Standards

Részletesebben

WorldSkills HU 2008 döntő Packet Tracer

WorldSkills HU 2008 döntő Packet Tracer WorldSkills HU 2008 döntő Szeged, 2008. október 17. FIGYELEM! Az eszközök konfiguráláshoz a grafikus felület korlátozottan vehető igénybe! Helyzetismertetés Most kerültünk a WSC vállalathoz, mint hálózati

Részletesebben

WS 2013 elődöntő ICND 1+ teszt

WS 2013 elődöntő ICND 1+ teszt WS 2013 elődöntő ICND 1+ teszt 14 feladat 15 perc (14:00-14:15) ck_01 Melyik parancsokat kell kiadni ahhoz, hogy egy kapcsoló felügyeleti célból, távolról elérhető legyen? ck_02 S1(config)#ip address 172.20.1.2

Részletesebben

Windows hálózati adminisztráció

Windows hálózati adminisztráció Windows hálózati adminisztráció Tantárgykódok: MIN6E0IN 4. Göcs László mérnöktanár KF-GAMF Informatika Tanszék 2016-17. tanév tavaszi félév NAT (Network Address and Port Translation) NAT (Network Address

Részletesebben

Gyakorló feladatok a 2. ZH témakörének egyes részeihez. Számítógép-hálózatok. Dr. Lencse Gábor

Gyakorló feladatok a 2. ZH témakörének egyes részeihez. Számítógép-hálózatok. Dr. Lencse Gábor Gyakorló feladatok a 2. ZH témakörének egyes részeihez Számítógép-hálózatok Dr. Lencse Gábor egyetemi docens Széchenyi István Egyetem, Távközlési Tanszék lencse@sze.hu IPV4 FELADATOK Dr. Lencse Gábor,

Részletesebben

Számítógépes Hálózatok ősz Hálózati réteg IP címzés, ARP, Circuit Switching, Packet Switching

Számítógépes Hálózatok ősz Hálózati réteg IP címzés, ARP, Circuit Switching, Packet Switching Számítógépes Hálózatok ősz 2006 10. Hálózati réteg IP címzés, ARP, Circuit Switching, Packet Switching 1 Inter-AS-Routing Inter-AS routing Inter-AS-Routing nehéz... between A and B C.b Gateway B Szervezetek

Részletesebben

Address Resolution Protocol (ARP)

Address Resolution Protocol (ARP) Address Resolution Protocol (ARP) Deák Kristóf Címfeloldás ezerrel Azt eddig tudjuk, hogy egy alhálózaton belül switchekkel oldjuk meg a zavartalan kommunikációt(és a forgalomirányítás is megy, ha egy

Részletesebben

Hálózatok Rétegei. Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök. TCP/IP-Rétegmodell. Az Internet rétegei - TCP/IP-rétegek

Hálózatok Rétegei. Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök. TCP/IP-Rétegmodell. Az Internet rétegei - TCP/IP-rétegek Hálózatok Rétegei Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök WEB FTP Email Telnet Telefon 2008 2. Rétegmodell, Hálózat tipusok Közbenenső réteg(ek) Tw. Pair Koax. Optikai WiFi Satellit 1 2 Az Internet

Részletesebben

Tartalom. Az adatkapcsolati réteg, Ethernet, ARP. Fogalma és feladatai. Adatkapcsolati réteg. A hálókártya képe

Tartalom. Az adatkapcsolati réteg, Ethernet, ARP. Fogalma és feladatai. Adatkapcsolati réteg. A hálókártya képe Tartalom Az adatkapcsolati réteg, Ethernet, ARP Adatkapcsolati réteg A hálózati kártya (NIC-card) Ethernet ARP Az ARP protokoll Az ARP protokoll által beírt adatok Az ARP parancs Az ARP folyamat alhálózaton

Részletesebben

Tartalom. Hálózati kapcsolatok felépítése és tesztelése. Rétegek használata az adatok továbbításának leírására. OSI modell. Az OSI modell rétegei

Tartalom. Hálózati kapcsolatok felépítése és tesztelése. Rétegek használata az adatok továbbításának leírására. OSI modell. Az OSI modell rétegei Tartalom Hálózati kapcsolatok felépítése és tesztelése Bevezetés: az OSI és a Általános tájékoztató parancs: 7. réteg: DNS, telnet 4. réteg: TCP, UDP 3. réteg: IP, ICMP, ping, tracert 2. réteg: ARP Rétegek

Részletesebben

8. Hálózati réteg. 8.1. Összeköttetés nélküli szolgálat megvalósítása

8. Hálózati réteg. 8.1. Összeköttetés nélküli szolgálat megvalósítása 8. Hálózati réteg A hálózati réteg feladata, hogy a csomagokat a forrástól egészen a célig eljuttassa. Ehhez esetleg több routeren is keresztül kell a csomagnak haladnia, ill. előfordulhat, hogy egy másik

Részletesebben

Forgalomirányítás, irányító protokollok (segédlet az internet technológiák 1 laborgyakorlathoz) Készítette: Kolluti Tamás RZI3QZ

Forgalomirányítás, irányító protokollok (segédlet az internet technológiák 1 laborgyakorlathoz) Készítette: Kolluti Tamás RZI3QZ Forgalomirányítás, irányító protokollok (segédlet az internet technológiák 1 laborgyakorlathoz) Készítette: Kolluti Tamás RZI3QZ A routerek elsődleges célja a hálózatok közti kapcsolt megteremtése, és

Részletesebben

III. előadás. Kovács Róbert

III. előadás. Kovács Róbert III. előadás Kovács Róbert VLAN Virtual Local Area Network Virtuális LAN Logikai üzenetszórási tartomány VLAN A VLAN egy logikai üzenetszórási tartomány, mely több fizikai LAN szegmensre is kiterjedhet.

Részletesebben

Számítógép-hálózatok zárthelyi feladat. Mik az ISO-OSI hálózati referenciamodell hálózati rétegének főbb feladatai? (1 pont)

Számítógép-hálózatok zárthelyi feladat. Mik az ISO-OSI hálózati referenciamodell hálózati rétegének főbb feladatai? (1 pont) A verzió Név, tankör: 2005. május 11. Neptun kód: Számítógép-hálózatok zárthelyi feladat 1a. Feladat: Mik az ISO-OSI hálózati referenciamodell hálózati rétegének főbb feladatai? (1 pont) 2a. Feladat: Lehet-e

Részletesebben

Department of Software Engineering

Department of Software Engineering Tavasz 2017 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Department of Software Engineering Számítógép-hálózatok 6. gyakorlat IP címzés, címtartományok felosztása Bordé Sándor S z e g e d

Részletesebben

6. Az IP-címzés használata a hálózati tervezésben

6. Az IP-címzés használata a hálózati tervezésben 6. Az IP-címzés használata a hálózati tervezésben Tartalom 6.1 A megfelelő IP-címzési terv kialakítása 6.2 A megfelelő IP-címzési és elnevezési séma kialakítása 6.3 Az IPv4 és az IPv6 leírása A megfelelő

Részletesebben

Alhálózatok létrehozása

Alhálózatok létrehozása A hagyományos, osztályokon alapuló IP címzés elavult Az egy alhálózaton használható címek száma sok esetben több, mint amire szükség lenne -> pazarlás Az Internet robbanásszerű fejlődése miatt már a 1990-

Részletesebben

Az alábbi állítások közül melyek a forgalomirányító feladatai és előnyei?

Az alábbi állítások közül melyek a forgalomirányító feladatai és előnyei? ck_01 Az alábbi állítások közül melyek a forgalomirányító feladatai és előnyei? ck_02 a) Csomagkapcsolás b) Ütközés megelőzése egy LAN szegmensen c) Csomagszűrés d) Szórási tartomány megnövelése e) Szórások

Részletesebben

Hálózati architektúrák és Protokollok GI 8. Kocsis Gergely

Hálózati architektúrák és Protokollok GI 8. Kocsis Gergely Hálózati architektúrák és Protokollok GI 8 Kocsis Gergely 2018.11.12. Knoppix alapok Virtuális gép létrehozása VirtualBox-ban (hálózatelérés: bridge módban) Rendszerindítás DVD-ről vagy ISO állományból

Részletesebben

BajaWebNet hálózatfeladat Egy kisvállalat hálózatának tervezésével bízták meg. A kisvállalatnak jelenleg Baján, Egerben és Szolnokon vannak irodaépületei, ahol vezetékes, illetve vezeték nélküli hálózati

Részletesebben

Hálózati architektúrák és Protokollok Levelező képzés - 1. Kocsis Gergely

Hálózati architektúrák és Protokollok Levelező képzés - 1. Kocsis Gergely Hálózati architektúrák és Protokollok Levelező képzés - Kocsis Gergely 26.4.8. Számítógéphálózat Számítógéprendszerek valamilyen információátvitellel megvalósítható célért történő összekapcsolása Erőforrásmegosztás

Részletesebben

2016 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED

2016 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Tavasz 2016 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Department of Software Engineering Számítógép-hálózatok 10. gyakorlat IP-címzés Somogyi Viktor, Jánki Zoltán Richárd S z e g e d i

Részletesebben

Department of Software Engineering

Department of Software Engineering Tavasz 2017 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Department of Software Engineering Számítógép-hálózatok 8. gyakorlat IP címzés Somogyi Viktor, Bordé Sándor S z e g e d i T u d o m

Részletesebben

Az internet ökoszisztémája és evolúciója. Gyakorlat 2

Az internet ökoszisztémája és evolúciója. Gyakorlat 2 Az internet ökoszisztémája és evolúciója Gyakorlat 2 IP címzés IP subnetting Valós (hosztok azonos linken) vagy logikai alhálózat (operátor által routing célokra kreált ) Aggregáció: sok hoszt azonos prefixen

Részletesebben

Department of Software Engineering

Department of Software Engineering Ősz 2018 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Department of Software Engineering Számítógép-hálózatok 8. gyakorlat IP címzés, címtartományok felosztása Bordé Sándor, Antal András S

Részletesebben

FORGALOMIRÁNYÍTÓK. 6. Forgalomirányítás és irányító protokollok CISCO HÁLÓZATI AKADÉMIA PROGRAM IRINYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA

FORGALOMIRÁNYÍTÓK. 6. Forgalomirányítás és irányító protokollok CISCO HÁLÓZATI AKADÉMIA PROGRAM IRINYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA FORGALOMIRÁNYÍTÓK 6. Forgalomirányítás és irányító protokollok 1. Statikus forgalomirányítás 2. Dinamikus forgalomirányítás 3. Irányító protokollok Áttekintés Forgalomirányítás Az a folyamat, amely révén

Részletesebben

13. gyakorlat Deák Kristóf

13. gyakorlat Deák Kristóf 13. gyakorlat Deák Kristóf Tűzfal Miért kell a tűzfal? Csomagszűrés - az IP vagy MAC-cím alapján akadályozza meg vagy engedélyezi a hozzáférést. Alkalmazás/Webhely szűrés - Az alkalmazás alapján akadályozza

Részletesebben

4. Hivatkozási modellek

4. Hivatkozási modellek 4. Hivatkozási modellek Az előző fejezetben megismerkedtünk a rétegekbe szervezett számítógépes hálózatokkal, s itt az ideje, hogy megemlítsünk néhány példát is. A következő részben két fontos hálózati

Részletesebben

20. Tétel 1.0 Internet felépítése, OSI modell, TCP/IP modell szintjenek bemutatása, protokollok Pozsonyi ; Szemenyei

20. Tétel 1.0 Internet felépítése, OSI modell, TCP/IP modell szintjenek bemutatása, protokollok Pozsonyi ; Szemenyei Internet felépítése, OSI modell, TCP/IP modell szintjenek bemutatása, protokollok 28.Tétel Az Internet Felépítése: Megjegyzés [M1]: Ábra Az Internet egy világméretű számítógép-hálózat, amely kisebb hálózatok

Részletesebben

Kiszolgálók üzemeltetése. Iványi Péter

Kiszolgálók üzemeltetése. Iványi Péter Kiszolgálók üzemeltetése Iványi Péter Hálózatok N gép esetén a legegyszerűbb ha mindegyiket mindegyikkel összekötjük N-1 kártya és kábel kell Megosztott (shared) kábel Egyszerre több gép is csatlakozik

Részletesebben

applikációs protokollok

applikációs protokollok Applikációs protokollok Hálózati szolgáltatások 2. applikációs protokollok: HTTP, HTTPS, FTP, SFTP, POP3, IMAP, SMTP Informatikus (rendszerinformatikus) Az OSI modell viszony-, megjelenítési és alkalmazási

Részletesebben

Az Internet működésének alapjai

Az Internet működésének alapjai Az Internet működésének alapjai Második, javított kiadás ( Dr. Nagy Rezső) A TCP/IP protokollcsalád áttekintése Az Internet néven ismert világméretű hálózat működése a TCP/IP protokollcsaládon alapul.

Részletesebben

A 35/2016. (VIII. 31.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján.

A 35/2016. (VIII. 31.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. A 35/2016. (VIII. 31.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosítószáma és megnevezése 54 481 06 Informatikai rendszerüzemeltető Tájékoztató A vizsgázó az első lapra írja

Részletesebben

Tartalom. Router és routing. A 2. réteg és a 3. réteg működése. Forgalomirányító (router) A forgalomirányító összetevői

Tartalom. Router és routing. A 2. réteg és a 3. réteg működése. Forgalomirányító (router) A forgalomirányító összetevői Tartalom Router és routing Forgalomirányító (router) felépítésük működésük távolságvektor elv esetén Irányító protokollok autonóm rendszerek RIP IGRP DHCP 1 2 A 2. réteg és a 3. réteg működése Forgalomirányító

Részletesebben

A 35/2016. (VIII. 31.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján.

A 35/2016. (VIII. 31.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. A 35/2016. (VIII. 31.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosítószáma és megnevezése 54 481 06 Informatikai rendszerüzemeltető Tájékoztató A vizsgázó az első lapra írja

Részletesebben

Tájékoztató. Használható segédeszköz: -

Tájékoztató. Használható segédeszköz: - A 12/2013 (III. 29.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 54 481 04 Informatikai rendszergazda Tájékoztató A vizsgázó az első lapra írja fel

Részletesebben

fájl-szerver (file server) Az a számítógép a hálózatban, amelyen a távoli felhasználók (kliensek) adatállományait tárolják.

fájl-szerver (file server) Az a számítógép a hálózatban, amelyen a távoli felhasználók (kliensek) adatállományait tárolják. I n t e r n e t k i f e j e z é s e k adat (data) Valamilyen különleges célból, gyakran speciális alakban elıkészített információ. Számítógépen tárolható és feldolgozható számok és betők. adatbázis (database)

Részletesebben

Hálózat Dynamic Host Configuration Protocol

Hálózat Dynamic Host Configuration Protocol IBM Systems - iseries Hálózat Dynamic Host Configuration Protocol V5R4 IBM Systems - iseries Hálózat Dynamic Host Configuration Protocol V5R4 Megjegyzés Mielőtt a jelen leírást és a vonatkozó terméket

Részletesebben

Az IP hálózati protokoll

Az IP hálózati protokoll Az IP hálózati protokoll IP (Internet Protocol) RFC 791 A TCP/IP referenciamodell hálózati réteg protokollja. Széles körben használt, az Internet alapeleme. Legfontosabb jellemzői: IP fejrész szerkezete.

Részletesebben

INTERNET. internetwork röviden Internet /hálózatok hálózata/ 2010/2011. őszi félév

INTERNET. internetwork röviden Internet /hálózatok hálózata/ 2010/2011. őszi félév INTERNET A hatvanas években katonai megrendelésre hozták létre: ARPAnet @ (ARPA= Advanced Research Agency) A rendszer alapelve: minden gép kapcsolatot teremthet egy másik géppel az összekötő vezetékrendszer

Részletesebben

Internet Protokoll 6-os verzió. Varga Tamás

Internet Protokoll 6-os verzió. Varga Tamás Internet Protokoll 6-os verzió Motiváció Internet szédületes fejlődése címtartomány kimerül routing táblák mérete nő adatvédelem hiánya a hálózati rétegen gépek konfigurációja bonyolódik A TCP/IPkét évtizede

Részletesebben

HÁLÓZATI ISMERETEK GNS 3

HÁLÓZATI ISMERETEK GNS 3 HÁLÓZATI ISMERETEK GNS 3 Tartalomjegyzék Csatlakozás az internetre Hálózati eszközök Bináris számrendszer IP-cím Hálózati berendezések IP hierarchia Hálózati hierarchia Alhálózatok Topológiák Hálózatok

Részletesebben

* Rendelje a PPP protokollt az TCP/IP rétegmodell megfelelő rétegéhez. Kapcsolati réteg

* Rendelje a PPP protokollt az TCP/IP rétegmodell megfelelő rétegéhez. Kapcsolati réteg ét * Rendelje a PPP protokollt az TCP/IP rétegmodell megfelelő Kapcsolati réteg A Pont-pont protokoll (általánosan használt rövidítéssel: PPP az angol Point-to-Point Protocol kifejezésből) egy magas szintű

Részletesebben

Tűzfal megoldások. ComNETWORX nap, 2001. I. 30. ComNETWORX Rt.

Tűzfal megoldások. ComNETWORX nap, 2001. I. 30. ComNETWORX Rt. Tűzfal megoldások ComNETORX nap, 2001. I. 30. ComNETORX Rt. N Magamról Hochenburger Róbert MCNI / MCNE MCNI = Master CNI MCNE = Master CNE CNI = Certified Novell Instructor CNE = Certified Novell Engineer

Részletesebben

Hálózati ismeret I. c. tárgyhoz Szerkesztette: Majsa Rebeka

Hálózati ismeret I. c. tárgyhoz Szerkesztette: Majsa Rebeka Hálózati ismeret I. c. tárgyhoz Szerkesztette: Majsa Rebeka Az IP-címzés egy eljárás, amelynek célja az állomások és a hálózatok azonosítása. Az idő előrehaladásával az internet folyamatosan növekedett,

Részletesebben

A 35/2016. (VIII. 31.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján.

A 35/2016. (VIII. 31.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. A 35/2016. (VIII. 31.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosítószáma és megnevezése 54 481 06 Informatikai rendszerüzemeltető Tájékoztató A vizsgázó az első lapra írja

Részletesebben

Hálózati rendszerek adminisztrációja JunOS OS alapokon

Hálózati rendszerek adminisztrációja JunOS OS alapokon Hálózati rendszerek adminisztrációja JunOS OS alapokon - áttekintés és példák - Varga Pál pvarga@tmit.bme.hu Áttekintés Általános laborismeretek Junos OS bevezető Routing - alapok Tűzfalbeállítás alapok

Részletesebben