Az Internet működésének alapjai

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az Internet működésének alapjai"

Átírás

1 Az Internet működésének alapjai Második, javított kiadás ( Dr. Nagy Rezső) A TCP/IP protokollcsalád áttekintése Az Internet néven ismert világméretű hálózat működése a TCP/IP protokollcsaládon alapul. A protokollok 1 a kommunikáció folyamatát leíró szabályok. A TCP/IP protokollcsalád, hasonlóan más hálózati rendszerekhez, réteges szerkezetű. Két végpont azonos rétege között definiáltak a protokollok, az egymás alatti rétegek között pedig az interfészek. A rétegek feladata jól elkülöníthető. Az egyes rétegek protokolljai igénybe veszik az alattuk elhelyezkedő réteg egy-egy protokolljának szolgáltatásait, azokon keresztül működnek. Végső soron az üzenetek természetesen az adatátviteli közegen haladnak, a protokollok logikai kapcsolatot írnak le egy-egy adott rétegben. A TCP/IP protokollcsalád történelmi okok miatt nem az ISO/OSI által definiált hét rétegű referenciamodellt valósítja meg, de a rétegszerkezet logikája hasonló. A TCP/IP létező fizikai hálózatokra (pl. Ethernet) épül, ezek összekapcsolását teszi lehetővé, ezek fizikai és adatkapcsolati rétegére épül rá, amelyek definíciója kívül esik a TCP/IP szabványainak tekinthető RFC 2 -k körén. A TCP/IP hálózatokat ez a dokumentum az úgynevezett 5 rétegű hibrid modellben tárgyalja, mivel a fizikai és az adatkapcsolati réteg funkciói nélkül a hálózat nem működhetne. Megemlítjük azonban, hogy hogy szokás a TCP/IP-t 4 rétegű modellben is tárgyalni, ahol a fizikai és az adatkapcsolati réteg funkcióit az úgynevezett kapcsolati (link) rétegbe fogják össze. Ebben a rendszerben a hálózati réteget gyakran Internet réteg néven említik. 1 A protokoll szó eredeti jelentése: jegyzőkönyv 2 Request For Comments - 1 -

2 1. ábra: A TCP/IP rétegszerkezete (5 rétegű hibrid modell) A TCP/IP hálózati rendszer rétegei: Fizikai (physical) réteg: a bitek kódolásával, az adatátviteli közegen való továbbításával foglalkozik. Adatkapcsolati (data link) réteg: olyan protokollokat tartalmaz, amelyek az adatkeretek egy hálózaton belüli átvitelével foglalkoznak (ez azt jelenti, hogy a keretek a következő bekezdésben leírt routereken nem jutnak át). A TCP/IP nem definiálja a hálózatok adatkapcsolati protokolljait, ezeket csak használja. Definiál viszont néhány, ebbe a rétegbe sorolható protokollt, amelyek a fizikai és az IPcímek összerendelését végzik (ARP, RARP) 3, illetve számítógépek és hálózatok végpont-végpont jellegű összeköttetését oldják meg (SLIP, PPP). Hálózati (network) réteg: az IP-t (Internet Protocol hálózatközi protokoll) és néhány segédprotokollját (ICMP, IGMP) 4 tartalmazza. Az IP teszi lehetővé a különféle hálózatok összekötését: a több fizikai hálózatra kapcsolódó, forgalomirányító feladatokat ellátó router gépeken keresztül továbbítja egyik fizikai hálózatról a másikra az adatcsomagokat az IP-címek alapján. Az IP-cím bitjeinek egy része a hálózatokat, más része az adott hálózaton belül a hostokat egységes módon azonosítja. 3 Az ARP-t és az RARP-t egyes szerzők a hálózati réteghez sorolják. 4 Az ICMP-t és az IGMP-t egyes szerzők a szállítási réteghez sorolják

3 Szállítási (transport) réteg: protokolljai (UDP, TCP) a számítógépeken futó folyamatok közötti kommunikációt (adatszegmensek átvitelét) valósítja meg a címezhető, és a folyamatokhoz rendelhető portok közvetítésével. Alkalmazási (application) réteg: protokolljainak egy része közvetlenül a felhasználóknak nyújt szolgáltatásokat (pl. TELNET, FTP), más része pedig a hálózati rendszer működését és szolgáltatásait támogatja (pl. DNS, DHCP). Az IP-címek az IP v.4 protokollban Az IP v.4-es címek 32 bites 5 bináris címek, amelyeket általában úgynevezett pontozott decimális formában írnak fel: a négy bájtot külön-külön decimális számmal fejezik ki és a négy decimális szám közé pontot tesznek. A bitek egy része a hálózatot, a további bitek a hálózaton belül a hostot azonosítják. A hálózati cím és a host-cím bitjeinek száma alapján az IP-címeket osztályokba soroljuk. Az osztályokat a cím első bitjei különböztetik meg. A osztályú címek Az első bit értéke 0. Az első bájt maradék 7 bitje a hálózati cím, a további 3 byte a host-cím. B osztályú címek Az első két bit értéke 10. Az első két bájt maradék 14 bitje a hálózati cím, a további 2 byte a host-cím. C osztályú címek Az első három bit értéke 110. Az első három bájt maradék 21 bitje a hálózati cím, az utolsó byte a host-cím. D osztályú címek Az első négy bit értéke A D osztályú címek nem egyedi gépek, hanem ún. multicast (többesküldési) csoportok azonosítására szolgálnak. Ezek logikai csoportok, amelyek tagjai lehetnek különböző hálózatokon is. A csoportnak címzett üzenetet az erre alkalmas routerek továbbítják 6 azokra a hálózatokra, amelyeken a csoport tagjai találhatók. E osztályú címek Az első négy bit értéke Későbbi felhasználásra fenntartva. 5 Folyamatban van az átállás az IP v.6 protokollra, amely 128 bites címeket használ. 6 A routerek a szórási (broadcast) címzésű csomagokat nem továbbítják; a multicast csomagokat akkor, ha a multicast csoportnak van tagja a másik hálózaton

4 Hálózati cím Host-cím A osztály Hálózati cím Host-cím B osztály Hálózati cím Host-cím C osztály 2. ábra: IP-cím osztályok Az adategységek beágyazása 1. Tételezzük fel, hogy az alkalmazási réteg valamelyik protokollját megvalósító program üzenetet kíván küldeni egy másik host valamelyik alkalmazói folyamatának. Az üzenet adatokat, esetleg parancsokat is tartalmaz. Az alkalmazást megvalósító folyamat az üzenetet átadja a szállítási réteg valamelyik protokolljának (UDP, vagy TCP). 2. Az UDP, vagy TCP protokollt megvalósító program fejléccel látja el az üzenetet, amely - többek között tartalmazza a feladó és a címzett folyamathoz rendelt port-címet. Az így kapott adategységet (ún. szegmenst) átadja az eggyel alacsonyabb rétegben található Internet protokollnak. 3. Az Internet protokollt megvalósító program újabb fejlécet illeszt az említett szegmens elé, így hozza létre az IP-csomagot, amelyet datagramnak is neveznek. Az IP-fejléc tartalmazza többek között a feladó és a címzett host IP-címét, amely az egységes címzést teszi lehetővé az Interneten. Az IPdatagram ezután a fizikai hálózat (ma leggyakrabban Ethernet) adatkapcsolati protokollját megvalósító programhoz kerül

5 3. ábra: A keret felépítése 4. Az Ethernet (vagy más fizikai hálózat) adatkapcsolati protokollja pl. Ethernetkeretet készít az IP-datagramból oly módon, hogy Ethernet fejléccel és lábléccel látja el. Előbbi tartalmazza többek között a feladó és a címzett fizikai, más néven MAC 7 -címét, utóbbi pedig az ellenőrző bájtokat. Az Ethernet keret az Ethernet hálózaton eljuthat a címzett géphez, vagy, ha az másik hálózaton van, akkor a routerhez. Az üzenetek továbbítása hálózatok között Ha a címzett gép másik hálózaton van, akkor a feladó a routernek küldi el fizikai szinten a keretet (a fizikai, pl. Ethernet fejlécben a router fizikai címe a rendeltetési cím). Az IP fejlécben természetesen a másik hálózaton levő valódi címzett IP-címe található. 7 Media Access Control (közeghozzáférés-vezérlés) - 5 -

6 4. ábra: A csomagok továbbítása hálózatok között 1. A router kiveszi az Ethernet-keretből az IP-datagramot. 2. A router az IP-datagram fejlécében található IP-cím hálózat-azonosító bitjei alapján megállapítja, hogy közvetlenül csatlakozik-e a célhálózatra. Ha nem, akkor a forgalomirányító táblázata alapján egy másik routernek fogja továbbküldeni a csomagot. 3. A továbbküldéshez (akár a célállomásra, akár a másik routernek) az IPdatagramot a routernek ismét be kell ágyaznia egy fizikai keretbe természetesen annak a fizikai hálózatnak megfelelő keretbe, amelyiken az üzenet továbbhalad. (Ebben a keretben az adatkapcsolati fejlécben a routernek természetesen az ezen a hálózaton érvényes MAC-címe szerepel.) Az üzenetek kicsomagolása a célállomáson 1. Az adatkapcsolati réteg programja kicsomagolja a fizikai-keretből az IPdatagramot és átadja az IP protokollt megvalósító programnak. 2. Az IP programja továbbadja az adatokat a TCP, vagy az UDP protokoll programjának. 3. A TCP, vagy az UDP programja a portcím alapján eldönti, hogy melyik alkalmazói szintű folyamatnak szól az üzenet és annak átadja az adatokat. 4. Az alkalmazói szintű program feldolgozza az adatokat. Az IP jellemzőinek áttekintése Az IP a hálózati réteg protokollja, datagram protokoll kapcsolat nélküli - 6 -

7 nem megbízható hostok között címez. A kapcsolat nélküli jelleg azt jelenti, hogy a hostok nem tartják nyilván egymást, bármikor, bármelyik, bármelyiknek küldhet csomagot. A csomagok egymástól függetlenek, az útvonal nem meghatározott. Nem megbízható az átvitel, mert a csomag megérkezését és hibátlanságát nem biztosítja: a csomag elveszhet, megduplázódhat, az előbb feladott csomag később érkezhet. A megbízható átvitelt magasabb rétegbeli protokoll biztosíthatja. Az UDP jellemzőinek áttekintése Az UDP (User Datagram Protocol) a szállítási réteg protokollja, datagram jellegű protokoll kapcsolat nélküli nem megbízható portok között, közvetve folyamatok között címez. Az UDP egyszerűbb, gyorsabb szállítási protokoll, mint a TCP. Az UDP-t használó alkalmazási szintű protokolloknak (pl. TFTP) maguknak kell biztosítaniuk a megbízható átvitelt. A TCP jellemzőinek áttekintése Az TCP (Transmission Control Protocol) a szállítási réteg protokollja adatfolyam jellegű protokoll virtuális kapcsolatot épít ki megbízható portok között, közvetve folyamatok között címez. A virtuális kapcsolat kiépítése az 5.a ábrán látható három üzenetből álló kézfogásos (handshake) folyamattal történik. Az A gépen futó TCP-program egy SYN üzenetet 8 küld a B gép megfelelő programjának, ami a kapcsolatfevételi szándékot jelzi. A B oldal egy nyugtázást (ACK) és kapcsolatfelvételi szándékot (SYN) is jelző üzenettel válaszol, végül az A oldal nyugtázza B üzenetét (ACK). Ettől kezdve A és B kölcsönösen nyilvántartja egymás adatfolyamát, és az érkező szegmenseket nyugtázza. Az adatfolyam jelleg azt jelenti, hogy a küldött adatbájtoknak sorszáma van egy egységes adatsorozaton belül, tehát sorrendjük meghatározott, így az esetleg felcserélt sorrendben érkező szegmensek helyes sorrendje visszaállítható, az elveszett szegmensek hiánya detektálható, és e szegmensek újra elküldhetők 9. 8 A SYN, ill. ACK üzenetek a TCP-fejléc megfelelő mezőinek beállításával valósulnak meg. 9 Mint már említettük, a TCP-szegmenseket IP-datagramok szállítják, tehát elveszhetnek, duplázódhatnak, megcserélődhetnek. A TCP most ismertetendő nyugtázási mechanizmusa azonban helyreállítja az adatfolyamot

8 A megbízható átvitelt a pozitív nyugtázás és a nyugtázás elmaradása esetén a szegmens megismétlése biztosítja. A pozitív nyugtázás azt jelenti, hogy a szegmens hibátlan megérkezése esetén a címzett nyugtázó (ACK) üzenetet küld. A TCP nem alkalmazza az egyes protokollokban előforduló negatív nyugtázást, tehát explicit módon nem kéri újra a hibás szegmenst, hanem úgy viselkedik, mintha a szegmens nem érkezett volna meg, tehát nem válaszol. Természetesen a nyugta elmaradása miatt a feladó ismételni fogja a szegmenst. 5. ábra: A TCP kapcsolatfelépítési és nyugtázási mechanizmusa A TCP nyugtázási mechanizmusa A TCP-fejléc tartalmaz egy számot (Sequence Number), amely megadja a szegmens első adatbájtjának sorszámát az adatfolyamon belül, s ez a szám azonosítja a TCP-szegmenst (tehát nem a szegmensnek van sorszáma). A nyugtázó üzenet tartalmaz egy nyugtázási számot (Acknowledgement Number), ez a szám a vett szegmens utolsó adatbájtja utáni bájt, tehát a következőként várt szegmens első bájtjának sorszáma az adatfolyamban. Ebből értesül a feladó, hogy az adatfolyam átvitele hányas számú bájtig történt meg sikeresen. Az 5.b ábrán látható a nyugtázás alapelve. Példánkban az A-ról a B-re küldött szegmens első bájtjának sorszáma az adatfolyamon belül 1, a szegmens adatainak száma 100. A szegmens megérkezése után B nyugtázást küld A-nak, a nyugtázási szám 101, tehát az adatfolyamban a szegmens után következő első bájt sorszáma. Ezután A elküldi a 101-es bájttal kezdődő szegmenst, amely szintén 100 bájt adatot tartalmaz, ezért a szegmens megérkezése után B 201-es nyugtázási számú nyugtát küld

9 Ha az összeköttetés minősége nem nagyon rossz, tehát viszonylag ritkán kell ismételni, akkor jobb időkihasználást biztosít a 5.c ábrán látható csúszóablakos nyugtázási mechanizmus. Itt nem kell minden szegmens elküldése után megvárni a nyugtázást, hanem a fogadó fél által definiált pufferméret ( ablak ) beteltéig több szegmens is elküldhető. Minden küldött szegmens-fejlécben így a csak nyugtázó szegmensében is - benne van az aktuális ablakméret, tehát hogy hány bájtnyi hely van még a pufferban. Ha egy szegmensre megérkezik a nyugtázás, és a fejrész ablakméret-mezőjéből az derül ki, hogy az alkalmazás már kivette a pufferból az adatokat, vagy egy részüket, akkor küldhető a következő szegmens. Példánkban az ablak mérete 300 bájt, a szegmensek egységesen 100 bájtot tartalmaznak. Az ábrán megfigyelhető, hogy az első három szegmenst A várakozás nélkül elküldi, viszont a 301-es sorszámú bájttal kezdődő szegmenst csak akkor, amikor az első nyugta (W=300-as ablakmérettel) megérkezett. Mi történik vajon, ha az 1-es bájttal kezdődő szegmens után a 201-es bájttal kezdődő érkezik meg? Ezt az üzenetet B nem nyugtázhatja, hiszen 301-es nyugtázási számot kellene küldenie, ami azt jelentené, hogy a 300-as bájttal bezárólag az adatfolyam helyesen megérkezett, valójában pedig a 101-estől 200- asig terjedő sorszámú bájtok még hiányoznak. B tehát a nyugtával megvárja a 101-es bájttal kezdődő szegmens megérkezését, ekkor azonban egyetlen üzenettel is nyugtázhatja (301-es nyugtázási számmal) a két szegmenst; sőt, ha időközben a 301-es bájttal kezdődő szegmens is megérkezett, 401-es nyugtázási számmal a három szegmenst. Ha a 101-es bájttal kezdődő szegmens elvész, akkor B egyáltalán nem küld nyugtázást. Mivel A egy bizonyos időkorláton belül nem kap nyugtát, megismétli a 101-es bájttal kezdődő szegmenst. Erre válaszként B elküldi a közben beérkezett valamennyi szegmens nyugtázását (példánkban valószínűleg 401-es nyugtázási számmal). Igaz, mire ez a nyugtázás megérkezik, lehet, hogy A már ismételten elküldte mindhárom szegmenst. Ilyenkor B mindhárom szegmens érkezésekor 401-es nyugtázási számú üzenettel válaszol. Joggal merül fel a kérdés, hogy vajon mekkora legyen az említett időkorlát, amelynek leteltével a küldő fél ismételni kezd, hiszen A és B lehet ugyanazon a helyi hálózaton, de lehet a Föld legtávolabbi pontján is, ahová routerek tucatjain át vezet az út. A TCP-t megvalósító program úgy oldja meg ezt a problémát, hogy megtanulja az adott kapcsolatban szokásos válaszidőt (van egy kiindulási érték, de ezt a tapasztalatoktól függően módosítja)

Számítógép hálózatok gyakorlat

Számítógép hálózatok gyakorlat Számítógép hálózatok gyakorlat 5. Gyakorlat Ethernet alapok Ethernet Helyi hálózatokat leíró de facto szabvány A hálózati szabványokat az IEEE bizottságok kezelik Ezekről nevezik el őket Az Ethernet így

Részletesebben

4. Hivatkozási modellek

4. Hivatkozási modellek 4. Hivatkozási modellek Az előző fejezetben megismerkedtünk a rétegekbe szervezett számítógépes hálózatokkal, s itt az ideje, hogy megemlítsünk néhány példát is. A következő részben két fontos hálózati

Részletesebben

Tartalom. Hálózati kapcsolatok felépítése és tesztelése. Rétegek használata az adatok továbbításának leírására. OSI modell. Az OSI modell rétegei

Tartalom. Hálózati kapcsolatok felépítése és tesztelése. Rétegek használata az adatok továbbításának leírására. OSI modell. Az OSI modell rétegei Tartalom Hálózati kapcsolatok felépítése és tesztelése Bevezetés: az OSI és a Általános tájékoztató parancs: 7. réteg: DNS, telnet 4. réteg: TCP, UDP 3. réteg: IP, ICMP, ping, tracert 2. réteg: ARP Rétegek

Részletesebben

Address Resolution Protocol (ARP)

Address Resolution Protocol (ARP) Address Resolution Protocol (ARP) Deák Kristóf Címfeloldás ezerrel Azt eddig tudjuk, hogy egy alhálózaton belül switchekkel oldjuk meg a zavartalan kommunikációt(és a forgalomirányítás is megy, ha egy

Részletesebben

Hálózatok Rétegei. Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök. TCP/IP-Rétegmodell. Az Internet rétegei - TCP/IP-rétegek

Hálózatok Rétegei. Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök. TCP/IP-Rétegmodell. Az Internet rétegei - TCP/IP-rétegek Hálózatok Rétegei Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök WEB FTP Email Telnet Telefon 2008 2. Rétegmodell, Hálózat tipusok Közbenenső réteg(ek) Tw. Pair Koax. Optikai WiFi Satellit 1 2 Az Internet

Részletesebben

Tartalom. Az adatkapcsolati réteg, Ethernet, ARP. Fogalma és feladatai. Adatkapcsolati réteg. A hálókártya képe

Tartalom. Az adatkapcsolati réteg, Ethernet, ARP. Fogalma és feladatai. Adatkapcsolati réteg. A hálókártya képe Tartalom Az adatkapcsolati réteg, Ethernet, ARP Adatkapcsolati réteg A hálózati kártya (NIC-card) Ethernet ARP Az ARP protokoll Az ARP protokoll által beírt adatok Az ARP parancs Az ARP folyamat alhálózaton

Részletesebben

* Rendelje a PPP protokollt az TCP/IP rétegmodell megfelelő rétegéhez. Kapcsolati réteg

* Rendelje a PPP protokollt az TCP/IP rétegmodell megfelelő rétegéhez. Kapcsolati réteg ét * Rendelje a PPP protokollt az TCP/IP rétegmodell megfelelő Kapcsolati réteg A Pont-pont protokoll (általánosan használt rövidítéssel: PPP az angol Point-to-Point Protocol kifejezésből) egy magas szintű

Részletesebben

1. A számítógép-hálózatok ISO-OSI hivatkozási modelljének hálózati rétege 1.a Funkciói, szervezése

1. A számítógép-hálózatok ISO-OSI hivatkozási modelljének hálózati rétege 1.a Funkciói, szervezése Forgalomirányítás: Követelmények, forgalomirányítási módszerek, információgyűjtési és döntési módszerek, egyutas, többutas és táblázat nélküli módszerek. A hálózatközi együttműködés heterogén hálózatok

Részletesebben

Hálózati architektúrák laborgyakorlat

Hálózati architektúrák laborgyakorlat Hálózati architektúrák laborgyakorlat 4. hét Dr. Orosz Péter, Skopkó Tamás 2012. szeptember Hálózati réteg (L3) Kettős címrendszer Interfész konfigurációja IP címzés: címosztályok, alhálózatok, szuperhálózatok,

Részletesebben

Hálózati réteg. Feladata: a csomag eljusson a célig Több útválasztó Ez a legalacsonyabb rétek, mely a két végpont

Hálózati réteg. Feladata: a csomag eljusson a célig Több útválasztó Ez a legalacsonyabb rétek, mely a két végpont Hálózati réteg Hálózati réteg Feladata: a csomag eljusson a célig Több útválasztó Ez a legalacsonyabb rétek, mely a két végpont közötti átvitellel foglalkozik. Ismernie kell a topológiát Útvonalválasztás,

Részletesebben

Számítógép hálózatok

Számítógép hálózatok Számítógép hálózatok Számítógép hálózat fogalma A számítógép-hálózatok alatt az egymással kapcsolatban lévő önálló számítógépek rendszerét értjük. Miért építünk hálózatot? Információ csere lehetősége Központosított

Részletesebben

Tűzfalak működése és összehasonlításuk

Tűzfalak működése és összehasonlításuk Tűzfalak működése és összehasonlításuk Készítette Sári Zoltán YF5D3E Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar 1 1. Bevezetés A tűzfalak fejlődése a számítógépes hálózatok evolúciójával párhuzamosan,

Részletesebben

Kommunikáció. 3. előadás

Kommunikáció. 3. előadás Kommunikáció 3. előadás Kommunikáció A és B folyamatnak meg kell egyeznie a bitek jelentésében Szabályok protokollok ISO OSI Többrétegű protokollok előnyei Kapcsolat-orientált / kapcsolat nélküli Protokollrétegek

Részletesebben

Hálózati architektúrák laborgyakorlat

Hálózati architektúrák laborgyakorlat Hálózati architektúrák laborgyakorlat 5. hét Dr. Orosz Péter, Skopkó Tamás 2012. szeptember Hálózati réteg (L3) Kettős címrendszer: ARP Útválasztás: route IP útvonal: traceroute Parancsok: ifconfig, arp,

Részletesebben

A MAC-cím (Media Access Control) egy hexadecimális számsorozat, amellyel még a gyártás során látják el a hálózati kártyákat. A hálózat többi eszköze

A MAC-cím (Media Access Control) egy hexadecimális számsorozat, amellyel még a gyártás során látják el a hálózati kártyákat. A hálózat többi eszköze A MAC-cím (Media Access Control) egy hexadecimális számsorozat, amellyel még a gyártás során látják el a hálózati kártyákat. A hálózat többi eszköze a MAC-címet használja a hálózat előre meghatározott

Részletesebben

Dr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 04 Ea. IP P címzés

Dr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 04 Ea. IP P címzés Dr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 04 Ea IP P címzés Csomagirányítás elve A csomagkapcsolt hálózatok esetén a kapcsolás a csomaghoz fűzött irányítási információk szerint megy végbe. Az Internet Protokoll (IP) alapú

Részletesebben

Az adott eszköz IP címét viszont az adott hálózat üzemeltetői határozzákmeg.

Az adott eszköz IP címét viszont az adott hálózat üzemeltetői határozzákmeg. IPV4, IPV6 IP CÍMZÉS Egy IP alapú hálózat minden aktív elemének, (hálózati kártya, router, gateway, nyomtató, stb) egyedi azonosítóval kell rendelkeznie! Ez az IP cím Egy IP cím 32 bitből, azaz 4 byte-ból

Részletesebben

A TCP/IP modell szállítási rétege

A TCP/IP modell szállítási rétege A TCP/IP modell szállítási rétege Ismerkedés a szállítási réteggel A szállítási réteg elsődleges feladatai a forrás és a cél közötti információáramlás pontos szabályozása, valamint az adatok megbízható

Részletesebben

Hálózati architektúrák laborgyakorlat

Hálózati architektúrák laborgyakorlat Hálózati architektúrák laborgyakorlat 6. hét Dr. Orosz Péter, Skopkó Tamás 2012. szeptember Szállítási réteg (L4) Szolgáltatások Rétegprotokollok: TCP, UDP Port azonosítók TCP kapcsolatállapotok Alkalmazási

Részletesebben

Számítógép-hálózatok. Gyakorló feladatok a 2. ZH témakörének egyes részeihez

Számítógép-hálózatok. Gyakorló feladatok a 2. ZH témakörének egyes részeihez Számítógép-hálózatok Gyakorló feladatok a 2. ZH témakörének egyes részeihez IPV4 FELADATOK Dr. Lencse Gábor, SZE Távközlési Tanszék 2 IP címekkel kapcsolatos feladatok 1. Milyen osztályba tartoznak a következő

Részletesebben

MAC címek (fizikai címek)

MAC címek (fizikai címek) MAC címek (fizikai címek) Hálózati eszközök egyedi azonosítója, amit az adatkapcsolati réteg MAC alrétege használ Gyárilag adott, általában ROM-ban vagy firmware-ben tárolt érték (gyakorlatilag felülbírálható)

Részletesebben

III. Felzárkóztató mérés SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM GYŐR TÁVKÖZLÉSI TANSZÉK

III. Felzárkóztató mérés SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM GYŐR TÁVKÖZLÉSI TANSZÉK Mérési utasítás ARP, ICMP és DHCP protokollok vizsgálata Ezen a mérésen a hallgatók az ARP, az ICMP és a DHCP protokollok működését tanulmányozzák az előző mérésen megismert Wireshark segítségével. A mérés

Részletesebben

Alhálózatok. Bevezetés. IP protokoll. IP címek. IP címre egy gyakorlati példa. Rétegek kommunikáció a hálózatban

Alhálózatok. Bevezetés. IP protokoll. IP címek. IP címre egy gyakorlati példa. Rétegek kommunikáció a hálózatban Rétegek kommunikáció a hálózatban Alhálózatok kommunikációs alhálózat Alk Sz H Ak F Hol? PDU? Bevezetés IP protokoll Internet hálózati rétege IP (Internet Protocol) Feladat: csomagok (datagramok) forrásgéptől

Részletesebben

4. előadás. Internet alapelvek. Internet címzés. Miért nem elegendő 2. rétegbeli címeket (elnevezéseket) használni a hálózatokban?

4. előadás. Internet alapelvek. Internet címzés. Miért nem elegendő 2. rétegbeli címeket (elnevezéseket) használni a hálózatokban? 4. előadás Internet alapelvek. Internet címzés Miért nem elegendő 2. rétegbeli címeket (elnevezéseket) használni a hálózatokban? A hálózati réteg fontos szerepet tölt be a hálózaton keresztüli adatmozgatásban,

Részletesebben

Kiszolgálók üzemeltetése. Iványi Péter

Kiszolgálók üzemeltetése. Iványi Péter Kiszolgálók üzemeltetése Iványi Péter Hálózatok N gép esetén a legegyszerűbb ha mindegyiket mindegyikkel összekötjük N-1 kártya és kábel kell Megosztott (shared) kábel Egyszerre több gép is csatlakozik

Részletesebben

Organizáció. Számítógépes Hálózatok 2008. Gyakorlati jegy. Vizsga. Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/08nwi/

Organizáció. Számítógépes Hálózatok 2008. Gyakorlati jegy. Vizsga. Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/08nwi/ Organizáció Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/08nwi/ Számítógépes Hálózatok 2008 1. Bevezetés, Internet, Referenciamodellek Előadás Hétfő, 14:00-16:00 óra, hely: Szabó József terem

Részletesebben

Számítógépes Hálózatok ősz 2006

Számítógépes Hálózatok ősz 2006 Számítógépes Hálózatok ősz 2006 1. Bevezetés, Internet, Referenciamodellek 1 Organizáció Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/nwi/ Előadás Szerda, 14:00-15:30 óra, hely: Mogyoródi terem

Részletesebben

Organizáció. Számítógépes Hálózatok ősz 2006. Tartalom. Vizsga. Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/nwi/

Organizáció. Számítógépes Hálózatok ősz 2006. Tartalom. Vizsga. Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/nwi/ Organizáció Számítógépes Hálózatok ősz 2006 1. Bevezetés, Internet, Referenciamodellek Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/nwi/ Előadás Szerda, 14:00-15:30 óra, hely: Mogyoródi terem

Részletesebben

Hálózati architektúrák és Protokollok GI - 9. Kocsis Gergely

Hálózati architektúrák és Protokollok GI - 9. Kocsis Gergely Hálózati architektúrák és Protokollok GI - 9 Kocsis Gergely 2016.11.28. IP, MAC, ARP A B csomópontból az A-ba küldünk egy datagramot. Mik lesznek az Ethernet keretben található forrás és a cél címek (MAC

Részletesebben

Hálózatok. Alapismeretek. A hálózatok célja, építőelemei, alapfogalmak

Hálózatok. Alapismeretek. A hálózatok célja, építőelemei, alapfogalmak Hálózatok Alapismeretek A hálózatok célja, építőelemei, alapfogalmak A hálózatok célja A korai időkben terminálokat akartak használni a szabad gépidők lekötésére, erre jó lehetőség volt a megbízható és

Részletesebben

3. előadás. A TCP/IP modell jelentősége

3. előadás. A TCP/IP modell jelentősége 3. előadás A TCP/IP modell. Az ISO/OSI és a TCP/IP modell összevetése. Alapvető fogalmak A TCP/IP modell jelentősége Habár az OSI modell általánosan elfogadottá vált, az Internet nyílt szabványa történeti

Részletesebben

OSI-ISO modell. Az OSI rétegek feladatai: Adatkapcsolati réteg (data link layer) Hálózati réteg (network layer)

OSI-ISO modell. Az OSI rétegek feladatai: Adatkapcsolati réteg (data link layer) Hálózati réteg (network layer) OSI-ISO modell Több világcég megalkotta a saját elképzelései alapján a saját hálózati architektúráját, de az eltérések miatt egységesíteni kellett, amit csak nemzetközi szinten lehetett megoldani. Ez a

Részletesebben

Hálózati alapismeretek

Hálózati alapismeretek Hálózati alapismeretek Tartalom Hálózat fogalma Előnyei Csoportosítási lehetőségek, topológiák Hálózati eszközök: kártya; switch; router; AP; modem Az Internet története, legfontosabb jellemzői Internet

Részletesebben

Adatkapcsolati réteg 1

Adatkapcsolati réteg 1 Adatkapcsolati réteg 1 Főbb feladatok Jól definiált szolgáltatási interfész biztosítása a hálózati rétegnek Az átviteli hibák kezelése Az adatforgalom szabályozása, hogy a lassú vevőket ne árasszák el

Részletesebben

Rohonczy János: Hálózatok

Rohonczy János: Hálózatok Rohonczy János: Hálózatok Rohonczy János (ELTE) 2005 v.1.0 1 Topológia fa csillag gyűrű busz busz / gerinc Rohonczy János (ELTE) 2005 v.1.0 2 Kiterjedés LAN MAN WAN Rohonczy János (ELTE) 2005 v.1.0 3 Fizikai

Részletesebben

2017 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED

2017 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Tavasz 2017 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Department of Software Engineering Számítógép-hálózatok 2. gyakorlat OSI modell, Ethernet alapok Bordé Sándor S z e g e d i T u d o

Részletesebben

1/13. RL osztály Hálózati alapismeretek I. gyakorlat c. tantárgy Osztályozóvizsga tematika

1/13. RL osztály Hálózati alapismeretek I. gyakorlat c. tantárgy Osztályozóvizsga tematika 1/13. RL osztály Hálózati alapismeretek I. gyakorlat c. tantárgy Osztályozóvizsga tematika A vizsga leírása: A vizsga anyaga a Cisco Routing and Switching Bevezetés a hálózatok világába (1)és a Cisco R&S:

Részletesebben

Számítógép-hálózatok zárthelyi feladat. Mik az ISO-OSI hálózati referenciamodell hálózati rétegének főbb feladatai? (1 pont)

Számítógép-hálózatok zárthelyi feladat. Mik az ISO-OSI hálózati referenciamodell hálózati rétegének főbb feladatai? (1 pont) A verzió Név, tankör: 2005. május 11. Neptun kód: Számítógép-hálózatok zárthelyi feladat 1a. Feladat: Mik az ISO-OSI hálózati referenciamodell hálózati rétegének főbb feladatai? (1 pont) 2a. Feladat: Lehet-e

Részletesebben

Kiszolgálók üzemeltetése. Iványi Péter

Kiszolgálók üzemeltetése. Iványi Péter Kiszolgálók üzemeltetése Iványi Péter Hálózatok N gép esetén a legegyszerűbb ha mindegyiket mindegyikkel összekötjük N-1 kártya és kábel kell Megosztott (shared) kábel Egyszerre több gép is csatlakozik

Részletesebben

Hálózati ismeretek. Az együttműködés szükségessége:

Hálózati ismeretek. Az együttműködés szükségessége: Stand alone Hálózat (csoport) Az együttműködés szükségessége: közös adatok elérése párhuzamosságok elkerülése gyors eredményközlés perifériák kihasználása kommunikáció elősegítése 2010/2011. őszi félév

Részletesebben

Tartalom. Router és routing. A 2. réteg és a 3. réteg működése. Forgalomirányító (router) A forgalomirányító összetevői

Tartalom. Router és routing. A 2. réteg és a 3. réteg működése. Forgalomirányító (router) A forgalomirányító összetevői Tartalom Router és routing Forgalomirányító (router) felépítésük működésük távolságvektor elv esetén Irányító protokollok autonóm rendszerek RIP IGRP DHCP 1 2 A 2. réteg és a 3. réteg működése Forgalomirányító

Részletesebben

Hálózati architektúrák és Protokollok PTI 5. Kocsis Gergely

Hálózati architektúrák és Protokollok PTI 5. Kocsis Gergely Hálózati architektúrák és Protokollok PTI 5 Kocsis Gergely 2013.03.28. Knoppix alapok Virtuális gép létrehozása VirtualBox-ban (hálózatelérés: bridge módban) Rendszerindítás DVD-ről vagy ISO állományból

Részletesebben

Hálózatok II. A hálózati réteg funkciói, szervezése

Hálózatok II. A hálózati réteg funkciói, szervezése Hálózatok II. A hálózati réteg funkciói, szervezése 2007/2008. tanév, I. félév r. Kovács Szilveszter -mail: szkovacs@iit.uni-miskolc.hu Miskolci gyetem Informatikai Intézet 106. sz. szoba Tel: (46) 565-111

Részletesebben

Az IP hálózati protokoll

Az IP hálózati protokoll Az IP hálózati protokoll IP (Internet Protocol) RFC 791 A TCP/IP referenciamodell hálózati réteg protokollja. Széles körben használt, az Internet alapeleme. Legfontosabb jellemzői: IP fejrész szerkezete.

Részletesebben

Hálózati alapismeretek

Hálózati alapismeretek Hálózati alapismeretek 11. A TCP/IP hálózati modell alkalmazási és szállítási rétege IRINYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA 1. A TCP/IP szállítási rétege 2. Az alkalmazási réteg IRINYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA Ismerkedés

Részletesebben

Számítógépes Hálózatok. 4. gyakorlat

Számítógépes Hálózatok. 4. gyakorlat Számítógépes Hálózatok 4. gyakorlat Feladat 0 Számolja ki a CRC kontrollösszeget az 11011011001101000111 üzenetre, ha a generátor polinom x 4 +x 3 +x+1! Mi lesz a 4 bites kontrollösszeg? A fenti üzenet

Részletesebben

TRANSMISSION CONTROL PROTOCOL (TCP) bevezetés1

TRANSMISSION CONTROL PROTOCOL (TCP) bevezetés1 HÁLÓZATOK SZÁLLÍTÁSI RÉTEG TCP és UDP TRANSMISSION CONTROL PROTOCOL (TCP) bevezetés1 Az áttekintő térkép eligazított minket arról, hogy hol járunk, majd nézzük meg külön az aktuális részeket: Alkalmazás

Részletesebben

Hálózatok. Alapismeretek. OSI hálózati modell

Hálózatok. Alapismeretek. OSI hálózati modell Hálózatok Alapismeretek OSI hálózati modell A hálózatok logikai és fizikai szabványosításában résztvevő szervezetek: ANSI (American National Standards Institute) EIA (Electronic Industries Alliance) TIA

Részletesebben

Lokális hálózatok. A lokális hálózat felépítése. Logikai felépítés

Lokális hálózatok. A lokális hálózat felépítése. Logikai felépítés Lokális hálózatok Számítógép hálózat: több számítógép összekapcsolása o üzenetküldés o adatátvitel o együttműködés céljából. Egyszerű példa: két számítógépet a párhuzamos interface csatlakozókon keresztül

Részletesebben

2011 TAVASZI FÉLÉV 3. LABORGYAKORLAT PRÉM DÁNIEL ÓBUDAI EGYETEM. IP címzés. Számítógép hálózatok gyakorlata

2011 TAVASZI FÉLÉV 3. LABORGYAKORLAT PRÉM DÁNIEL ÓBUDAI EGYETEM. IP címzés. Számítógép hálózatok gyakorlata IP címzés Számítógép hálózatok gyakorlata ÓBUDAI EGYETEM 2011 TAVASZI FÉLÉV 3. LABORGYAKORLAT PRÉM DÁNIEL Az IP cím 172. 16. 254. 1 10101100. 00010000. 11111110. 00000001 Az IP cím logikai címzést tesz

Részletesebben

H Í R A D Á S T E C H N I K A. Híradástechnika labororatórium. Router mérése. mérési útmutató

H Í R A D Á S T E C H N I K A. Híradástechnika labororatórium. Router mérése. mérési útmutató H Í R A D Á S T E C H N I K A I N T É Z E T Híradástechnika labororatórium Router mérése mérési útmutató Elméleti áttekintés 1.1 Adatkapcsolati réteg A manapság leginkább elterjedt helyi hálózati szabvány

Részletesebben

Az internet az egész világot behálózó számítógép-hálózat.

Az internet az egész világot behálózó számítógép-hálózat. Az internet az egész világot behálózó számítógép-hálózat. A mai internet elődjét a 60-as években az Egyesült Államok hadseregének megbízásából fejlesztették ki, és ARPANet-nek keresztelték. Kifejlesztésének

Részletesebben

2014 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED

2014 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Tavasz 2014 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Department of Software Engineering Számítógép-hálózatok 5. gyakorlat Ethernet alapok Deák Kristóf S z e g e d i T u d o m á n y e g

Részletesebben

IV. - Hálózati réteg. Az IP hálózati protokoll

IV. - Hálózati réteg. Az IP hálózati protokoll IV. - Hálózati réteg IV / 1 Az IP hálózati protokoll IP (Internet Protocol) RFC 791 A TCP/IP referenciamodell hálózati réteg protokollja. Széles körben használt, az Internet alapeleme. Legfontosabb jellemzői:

Részletesebben

Department of Software Engineering

Department of Software Engineering Tavasz 2016 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Department of Software Engineering Számítógép-hálózatok 2. gyakorlat Wireshark Bordé Sándor S z e g e d i T u d o m á n y e g y e t

Részletesebben

Kiskapu Kft. Minden jog fenntartva

Kiskapu Kft. Minden jog fenntartva Könnyû álom (8. rész) Hálózati forgalom vizsgálata. mikor a rendszer nem úgy viselkedik, ahogy elvárnánk, vagy egyszerûen nem tudjuk, hogy mi történik a hálózatunkon, hasznos segédeszköz lehet a tcpdump

Részletesebben

8. Hálózati réteg. 8.1. Összeköttetés nélküli szolgálat megvalósítása

8. Hálózati réteg. 8.1. Összeköttetés nélküli szolgálat megvalósítása 8. Hálózati réteg A hálózati réteg feladata, hogy a csomagokat a forrástól egészen a célig eljuttassa. Ehhez esetleg több routeren is keresztül kell a csomagnak haladnia, ill. előfordulhat, hogy egy másik

Részletesebben

A TCP/IP modell hálózati rétege (Network Layer) Protokoll-készlet: a csomagok továbbítása. Legjobb szándékú kézbesítés

A TCP/IP modell hálózati rétege (Network Layer) Protokoll-készlet: a csomagok továbbítása. Legjobb szándékú kézbesítés A hálózati réteg feladatai A TCP/ modell hálózati rétege (Network Layer) A csomagok szállítása a forrásállomástól a cél-állomásig A hálózati réteg protokollja minden állomáson és forgalomirányítón fut

Részletesebben

IP ALAPOK. Derék Zsolt kiemelt ügyfél menedzser Bosch Biztonságtechnikai Rendszerek Kft. Tel: (06) 20 262-2805 zsolt.derek@hu.bosch.

IP ALAPOK. Derék Zsolt kiemelt ügyfél menedzser Bosch Biztonságtechnikai Rendszerek Kft. Tel: (06) 20 262-2805 zsolt.derek@hu.bosch. IP ALAPOK Derék Zsolt kiemelt ügyfél menedzser Bosch Biztonságtechnikai Rendszerek Kft. Tel: (06) 20 262-2805 zsolt.derek@hu.bosch.com 1 IP ismeretek - Célok A jelen előadás célja, hogy áttekintést adjon

Részletesebben

Számítógépes Hálózatok. 5. gyakorlat

Számítógépes Hálózatok. 5. gyakorlat Számítógépes Hálózatok 5. gyakorlat Feladat 0 Számolja ki a CRC kontrollösszeget az 11011011001101000111 üzenetre, ha a generátor polinom x 4 +x 3 +x+1! Mi lesz a 4 bites kontrollösszeg? A fenti üzenet

Részletesebben

HÁLÓZATI ISMERETEK GNS 3

HÁLÓZATI ISMERETEK GNS 3 HÁLÓZATI ISMERETEK GNS 3 Tartalomjegyzék Csatlakozás az internetre Hálózati eszközök Bináris számrendszer IP-cím Hálózati berendezések IP hierarchia Hálózati hierarchia Alhálózatok Topológiák Hálózatok

Részletesebben

IPV6 TRANSITION. Számítógép-hálózatok (BMEVIHIA215) Dr. Lencse Gábor

IPV6 TRANSITION. Számítógép-hálózatok (BMEVIHIA215) Dr. Lencse Gábor IPV6 TRANSITION Számítógép-hálózatok (BMEVIHIA215) 2014. április 9., Budapest Dr. Lencse Gábor tudományos főmunkatárs BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék lencse@hit.bme.hu Tartalom Az IPv4

Részletesebben

III. előadás. Kovács Róbert

III. előadás. Kovács Róbert III. előadás Kovács Róbert VLAN Virtual Local Area Network Virtuális LAN Logikai üzenetszórási tartomány VLAN A VLAN egy logikai üzenetszórási tartomány, mely több fizikai LAN szegmensre is kiterjedhet.

Részletesebben

Számítógépes alapismeretek

Számítógépes alapismeretek Számítógépes alapismeretek 5. előadás Dr. Istenes Zoltán Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Programozáselmélet és Szoftvertechnológiai Tanszék Programtervező Informatikus BSc 2008 / Budapest

Részletesebben

Dr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 05 Ea. Szállítási protokollok - Bevezetés

Dr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 05 Ea. Szállítási protokollok - Bevezetés Dr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 05 Ea Szállítási protokollok - Bevezetés Szállítási protokollok szükségessége A 3. réteg feladat az volt, hogy az adatcsomagok a megfelelő hálózati végpontra eljussanak. A kapcsolás

Részletesebben

54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózattelepítő és - Informatikai rendszergazda

54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózattelepítő és - Informatikai rendszergazda A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

AST_v3\ 1.4. 1.4.2. Hivatkozási modellek

AST_v3\ 1.4. 1.4.2. Hivatkozási modellek AST_v3\ 1.4. 1.4.2. Hivatkozási modellek Szem előtt kell tartani, hogy a (múlt órán tárgyalt) többrétegű hálózati modell és a hivatkozási modell közti különbséget. A hivatkozási modell csak a rétegek funkcióját

Részletesebben

54 481 02 0010 54 01 Infokommunikációs alkalmazásfejlesztő. Informatikai alkalmazásfejlesztő

54 481 02 0010 54 01 Infokommunikációs alkalmazásfejlesztő. Informatikai alkalmazásfejlesztő A /2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

[SZÁMÍTÓGÉP-HÁLÓZATOK]

[SZÁMÍTÓGÉP-HÁLÓZATOK] Mérési utasítás Wireshark megismerésének folytatása, TCP működésének vizsgálata Az előző mérésen részben már megismert Wireshark programot fogjuk mai is használni. Ha valakinek szüksége van rá, akkor használhatja

Részletesebben

Hálózati réteg, Internet

Hálózati réteg, Internet álózati réteg, Internet álózati réteg, Internet Készítette: (BM) Tartalom z összekapcsolt LN-ok felépítése. z Ethernet LN-okban használt eszközök hogyan viszonyulnak az OSI rétegekhez? Mik a kapcsolt hálózatok

Részletesebben

URL-LEL ADOTT OBJEKTUM LETÖLTÉSE (1) URL-LEL ADOTT OBJEKTUM LETÖLTÉSE

URL-LEL ADOTT OBJEKTUM LETÖLTÉSE (1) URL-LEL ADOTT OBJEKTUM LETÖLTÉSE Programozás III HÁLÓZATKEZELÉS A hálózatkezeléshez használatos java csomag: java. net Hol találkoztunk már vele? Pl.: URL cim = this.getclass().getresource("/zene/valami_zene.wav"); De pl. adott URL-ről

Részletesebben

INTERNET. internetwork röviden Internet /hálózatok hálózata/ 2010/2011. őszi félév

INTERNET. internetwork röviden Internet /hálózatok hálózata/ 2010/2011. őszi félév INTERNET A hatvanas években katonai megrendelésre hozták létre: ARPAnet @ (ARPA= Advanced Research Agency) A rendszer alapelve: minden gép kapcsolatot teremthet egy másik géppel az összekötő vezetékrendszer

Részletesebben

20. Tétel 1.0 Internet felépítése, OSI modell, TCP/IP modell szintjenek bemutatása, protokollok Pozsonyi ; Szemenyei

20. Tétel 1.0 Internet felépítése, OSI modell, TCP/IP modell szintjenek bemutatása, protokollok Pozsonyi ; Szemenyei Internet felépítése, OSI modell, TCP/IP modell szintjenek bemutatása, protokollok 28.Tétel Az Internet Felépítése: Megjegyzés [M1]: Ábra Az Internet egy világméretű számítógép-hálózat, amely kisebb hálózatok

Részletesebben

Cisco Teszt. Question 2 Az alábbiak közül melyek vezeték nélküli hitelesítési módok? (3 helyes válasz)

Cisco Teszt. Question 2 Az alábbiak közül melyek vezeték nélküli hitelesítési módok? (3 helyes válasz) Cisco Teszt Question 1 Az ábrán látható parancskimenet részlet alapján mi okozhatja az interfész down állapotát? (2 helyes válasz) a. A protokoll rosszul lett konfigurálva. b. Hibás kábel lett az interfészhez

Részletesebben

54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózattelepítő és - Informatikai rendszergazda

54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózattelepítő és - Informatikai rendszergazda A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Számítógépes Hálózatok 2013

Számítógépes Hálózatok 2013 Számítógépes Hálózatok 2013 1. Bevezetés, Internet, Referenciamodellek 1 Organizáció Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/1314bsc/ Előadás Kedd 12:00-14:00 óra, hely: 0.821 Bolyai terem

Részletesebben

Hálózat szimuláció. Enterprise. SOHO hálózatok. Más kategória. Enterprise. Építsünk egy egyszerű hálózatot. Mi kell hozzá?

Hálózat szimuláció. Enterprise. SOHO hálózatok. Más kategória. Enterprise. Építsünk egy egyszerű hálózatot. Mi kell hozzá? Építsünk egy egyszerű hálózatot Hálózat szimuláció Mi kell hozzá? Aktív eszközök PC, HUB, switch, router Passzív eszközök Kábelek, csatlakozók UTP, RJ45 Elég ennyit tudni? SOHO hálózatok Enterprise SOHO

Részletesebben

2014 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED

2014 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Tavasz 2014 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Department of Software Engineering Számítógép-hálózatok 3. gyakorlat Packet Tracer alapok Deák Kristóf S z e g e d i T u d o m á n

Részletesebben

Gyakorlati vizsgatevékenység

Gyakorlati vizsgatevékenység Gyakorlati vizsgatevékenység Elágazás azonosító száma megnevezése: 4 481 03 0010 4 01 Informatikai hálózat-telepítő és -üzemeltető Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 1163-06

Részletesebben

Fábián Zoltán Hálózatok elmélet

Fábián Zoltán Hálózatok elmélet Fábián Zoltán Hálózatok elmélet Network Basic Input/Output System Helyi hálózatokon keresztül számítógépek Név alapján azonosítják egymást Szállítási protokollokra épül NetBeui fölött (pl. Win 9x Netbios

Részletesebben

Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök

Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök 2008 20. Hálózati réteg Congestion Control Szállítói réteg szolgáltatások, multiplexálás, TCP 1 Torlódás felügyelet (Congestion Control) Minden hálózatnak korlátos

Részletesebben

A Wireshark program használata Capture Analyze Capture Analyze Capture Options Interface

A Wireshark program használata Capture Analyze Capture Analyze Capture Options Interface A Wireshark program használata A Wireshark (régi nevén Ethereal) protokoll analizátor program, amelyet a hálózat adminisztrátorok a hálózati hibák behatárolására, a forgalom analizálására használnak. A

Részletesebben

AST_v3\ 5.5. 5.6. Hálózatok összekapcsolása

AST_v3\ 5.5. 5.6. Hálózatok összekapcsolása AST_v3\ 5.5. 5.6. Hálózatok összekapcsolása Az eddigiekben is már számos alkalommal tárgyaltunk olyan modellekről, ahol több hálózat kapcsolódott össze. Ezeket a hálózatokat (hallgatólagosan) mindig Ethernet

Részletesebben

Hálózatbiztonság 1 TCP/IP architektúra és az ISO/OSI rétegmodell ISO/OSI TCP/IP Gyakorlatias IP: Internet Protocol TCP: Transmission Control Protocol UDP: User Datagram Protocol LLC: Logical Link Control

Részletesebben

Statikus routing. Hoszt kommunikáció. Router működési vázlata. Hálózatok közötti kommunikáció. (A) Partnerek azonos hálózatban

Statikus routing. Hoszt kommunikáció. Router működési vázlata. Hálózatok közötti kommunikáció. (A) Partnerek azonos hálózatban Hoszt kommunikáció Statikus routing Két lehetőség Partnerek azonos hálózatban (A) Partnerek különböző hálózatban (B) Döntéshez AND Címzett IP címe Feladó netmaszk Hálózati cím AND A esetben = B esetben

Részletesebben

Dr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 04 Ea. IP kapcsolás hálózati réteg

Dr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 04 Ea. IP kapcsolás hálózati réteg Dr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 04 Ea IP kapcsolás hálózati réteg IP kapcsolás Az IP címek kezelése, valamint a csomagok IP cím alapján történő irányítása az OSI rétegmodell szerint a 3. rétegben (hálózati network

Részletesebben

Györgyi Tamás. Szoba: A 131 Tanári.

Györgyi Tamás. Szoba: A 131 Tanári. Györgyi Tamás Szoba: A 131 Tanári E-Mail: gyorgyit@petriktiszk.hu 2 Számítógépek megjelenésekor mindenki külön dolgozott. (Personal Computer) A fejlődéssel megjelent az igény a számítógépek összekapcsolására.

Részletesebben

Léteznek nagyon jó integrált szoftver termékek a feladatra. Ezek többnyire drágák, és az üzemeltetésük sem túl egyszerű.

Léteznek nagyon jó integrált szoftver termékek a feladatra. Ezek többnyire drágák, és az üzemeltetésük sem túl egyszerű. 12. Felügyeleti eszközök Néhány számítógép és szerver felügyeletét viszonylag egyszerű ellátni. Ha sok munkaállomásunk (esetleg több ezer), vagy több szerverünk van, akkor a felügyeleti eszközök nélkül

Részletesebben

Routing update: IPv6 unicast. Jákó András BME EISzK

Routing update: IPv6 unicast. Jákó András BME EISzK Routing update: IPv6 unicast Jákó András goya@eik.bme.hu BME EISzK Változatlan alapelvek: IPv4 IPv6 prefixek a routing table-ben különféle attribútumokkal a leghosszabb illeszkedő prefix használata kétszintű

Részletesebben

Az alábbi állítások közül melyek a forgalomirányító feladatai és előnyei?

Az alábbi állítások közül melyek a forgalomirányító feladatai és előnyei? ck_01 Az alábbi állítások közül melyek a forgalomirányító feladatai és előnyei? ck_02 a) Csomagkapcsolás b) Ütközés megelőzése egy LAN szegmensen c) Csomagszűrés d) Szórási tartomány megnövelése e) Szórások

Részletesebben

Átmenet az IPv4-ből az IPv6-ba

Átmenet az IPv4-ből az IPv6-ba Átmenet az IPv4-ből az IPv6-ba Átmenet az IPv4-ből az IPv6-ba Tranzíciós eljárások Dual-stack strategy - kettős stack stratégia Tunneling Header translation - fejléc fordítás Dual-stack strategy Az IPv6

Részletesebben

5. Hálózati címzés. CCNA Discovery 1 5. fejezet Hálózati címzés

5. Hálózati címzés. CCNA Discovery 1 5. fejezet Hálózati címzés 5. Hálózati címzés Tartalom 5.1 IP-címek és alhálózati maszkok 5.2 IP-címek típusai 5.3 IP-címek beszerzése 5.4 IP-címek karbantartása IP-címek és alhálózati maszkok 5.1 IP-címek Az IP-cím egy logikai

Részletesebben

Számítógépes Hálózatok 2012

Számítógépes Hálózatok 2012 Számítógépes Hálózatok 2012 1. Bevezetés, Internet, Referenciamodellek 1 Organizáció Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/12nwbsc/ Előadás Kedd 16:00-17:30 óra, hely: -1.85 Harmónia terem

Részletesebben

Organizáció Számítógépes Hálózatok Bevezetés, Internet, Referenciamodellek Vizsga Gyakorlati jegy: Folyamatos számonkérés

Organizáció Számítógépes Hálózatok Bevezetés, Internet, Referenciamodellek Vizsga Gyakorlati jegy: Folyamatos számonkérés Organizáció Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/13bsc/ Számítógépes Hálózatok 2013 Előadás Kedd 16:00-18:00 óra, hely: 0.821 Bolyai terem 1. Bevezetés, Internet, Referenciamodellek Beadandó

Részletesebben

Miért tanulunk a számítógép hálózatokról? Számítógép hálózatok. Mennyit tudunk már róluk? Internet: Példa. Internet: Az erıforrás megkeresése

Miért tanulunk a számítógép hálózatokról? Számítógép hálózatok. Mennyit tudunk már róluk? Internet: Példa. Internet: Az erıforrás megkeresése Számítógép hálózatok Bevezetés és áttekintés Miért tanulunk a számítógép hálózatokról? Ezek mérnöki csodák! Skálázhatók, réteges protokollok, rengeteg alcím elég lesz majd megtanulni Ott vannak mindenütt

Részletesebben

21. tétel IP címzés, DOMAIN/URL szerkezete

21. tétel IP címzés, DOMAIN/URL szerkezete 21. tétel 1 / 6 AZ INTERNET FELÉPÍTÉSE, MŰKÖDÉSE A világháló szerver-kliens architektúra szerint működik. A kliens egy olyan számítógép, amely hozzáfér egy (távoli) szolgáltatáshoz, amelyet egy számítógép-hálózathoz

Részletesebben

1. Az internet használata

1. Az internet használata 1. Az internet használata Tartalom 1.1 Mi az internet? 1.2 ISP-k 1.3 ISP kapcsolat Mi az internet? 1.1 Vissza a tartalomjegyzékre Az internet és a szabványok Az internet világszerte nyilvánosan hozzáférhető

Részletesebben

8.) Milyen típusú kábel bekötési térképe látható az ábrán? 2 pont

8.) Milyen típusú kábel bekötési térképe látható az ábrán? 2 pont A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Számítógép rendszerek. 1. óra. Számítógépes hálózatok, internet

Számítógép rendszerek. 1. óra. Számítógépes hálózatok, internet Számítógép rendszerek 1. óra Számítógépes hálózatok, internet Kis visszatekintés a Magyar nyelv és irodalom érettségire: a kommunikáció tényezői [...] A közlésfolyamat teljessége folyamatos vagy esetenként

Részletesebben