4. előadás. Internet alapelvek. Internet címzés. Miért nem elegendő 2. rétegbeli címeket (elnevezéseket) használni a hálózatokban?

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "4. előadás. Internet alapelvek. Internet címzés. Miért nem elegendő 2. rétegbeli címeket (elnevezéseket) használni a hálózatokban?"

Átírás

1 4. előadás Internet alapelvek. Internet címzés Miért nem elegendő 2. rétegbeli címeket (elnevezéseket) használni a hálózatokban? A hálózati réteg fontos szerepet tölt be a hálózaton keresztüli adatmozgatásban, ugyanis a hálózati készülékek az adatok célállomását a hálózati réteg címzési rendszerének segítségével határozzák meg. A hálózati réteget nem támogató protokollok csak kis, belső hálózatokban használhatók. Ezek a protokollok csak egy (MAC-címhez hasonló) nevet használnak a hálózatra kapcsolódó számítógépek azonosítására. Ezen megközelítés problémája, hogy a hálózat bővülésével egyre nehezebb az összes nevet kézben tartani. Ha két ilyen hálózatot kell összekötni, minden számítógép nevét ellenőrizni kell, hogy ne legyen két azonos nevű számítógép a hálózaton. A hierarchikus címzés teszi lehetővé, hogy az információ áthaladjon a hálózaton, és hatékonyan találjon el a célállomáshoz.

2 Miért van szükség a hálózatok tagolására: szegmentálás és autonóm rendszerek A hálózat tagolása elsősorban két okból szükséges. Az első forgalmi okokra vezethető vissza. Tulajdonképpen emiatt szabdalják a LAN, MAN vagy WAN hálózatokat növekedéskor kisebb darabokra, hálózatszegmensekre (röviden szegmensekre). A folyamat eredménye, hogy a hálózat egy több tagból álló hálózatcsoporttá válik, ahol minden tagnak saját címmel kell rendelkeznie. A hálózatok tagolásának másik oka, hogy már rengeteg hálózat létezik (és számuk folyamatosan nő). A különálló számítógép-hálózatokat széles körben használják az irodákban, az iskolákban, a vállalatoknál és az egyes országokban. Célszerű, hogy ezek a különálló hálózatok (vagy autonóm rendszerek, ha mindegyiket egyetlen hálózati rendszergazda felügyeli) az Interneten keresztül kommunikáljanak egymással. Ehhez azonban egy ésszerű címzési rendszert és megfelelő hálózatösszekapcsoló készülékeket kell használniuk. Ha nem ilyet használnának, a hálózati forgalom akadályokba ütközne, és sem a helyi, több tagból álló hálózatok, sem az Internet nem működne megfelelően. 3. rétegbeli hálózat-összekötő készülékek és egyéb eszközök A 3. (hálózati) rétegben működő hálózat-összekapcsoló készülékek hálózati szegmenseket vagy teljes hálózatokat kapcsolnak össze. Ezeket a készülékeket forgalomirányítóknak hívják. A forgalomirányítók logikus döntéseket hoznak. Kiválasztják a legjobb útvonalat az adatok hálózati továbbításához, és a csomagokat a megfelelő kimeneti portra, illetve szegmensre irányítják.

3 Az útvonal-meghatározás fogalma Az útvonal-meghatározás (útvonalválasztás) a 3. (hálózati) rétegben történik. Az útvonal meghatározásakor a forgalomirányító kiértékeli a célállomásig vezető lehetséges utakat, és megállapítja a csomag preferált útvonalát. A forgalomirányító szolgáltatás az útvonalak értékeléséhez a hálózat topológiájára vonatkozó információkat használ. A hálózati rendszergazda a hálózatban futó dinamikus folyamatokkal állíttatja be, illetve gyűjteti össze ezeket az információkat. Az útvonalmeghatározás az a folyamat, amelynek során a forgalomirányító meghatározza, hogy a csomag milyen útvonalon jusson el a célállomásig. Ezt a folyamatot forgalomirányításnak is nevezik. A forgalomirányítást lehetővé tevő, hálózati rétegbeli címzés A hálózati cím, melyet a forgalomirányítók használnak, részben azonosítja a csomag útvonalát a hálózati felhőben. A forgalomirányító a hálózati címet a forrás-, illetve a célhálózat azonosítására használja az összekapcsolt hálózatokban. Egyes hálózati rétegbeli protokollok esetében a hálózati rendszergazda a hálózati címeket egy előre meghatározott hálózatközi címzési terv szerint osztja ki. Más hálózati rétegbeli protokolloknál a címkiosztás részben vagy teljesen dinamikus. A legtöbb hálózati protokoll címzési rendszere valamilyen állomás- vagy csomópontcímet használ. A hálózati rétegbeli címzés nélkül a forgalomirányítás nem mehetne végbe. A forgalomirányítóknak hálózati címre van szükségük a csomagok megfelelő kézbesítéséhez. Ehhez pedig egy hierarchikus címzési rendszer szükséges, hiszen e nélkül a csomagok nem áramolhatnának zavartalanul a hálózaton.

4 Az egyszerű és a hierarchikus címzés összehasonlítása A hálózati réteg feladata, hogy megtalálja a hálózaton keresztülvezető legjobb útvonalat. Két címzési módszer létezik: az egyszintű és a hierarchikus. Az egyszintű címzési rendszer a készülékekhez egyszerűen a következő szabad címet rendeli hozzá. Ez a címzési rendszer semmilyen különleges megfontolást nem alkalmaz. Az egyszintű címzési rendszerre példa a társadalombiztosítási azonosító és a születési azonosítószám. Ilyenek a MAC-címek is. A gyártó kap egy címteret, amit a készülékeihez felhasználhat. A gyártók a MAC-címek első részében a gyártóazonosítót adják meg, a másik részében pedig az adott eszközhöz tartozó sorszámot. A hierarchikus címzési rendszerben nem egy véletlenszerűen választott szám adja a címet. A postai irányítószámokat például a ház helye határozza meg. E tanfolyam során az Internet Protokoll (IP) címzési rendszerét fogjuk használni. Az IP-címek speciális struktúrával rendelkeznek, és nem véletlenszerűen, de nem is növekvő sorrendben osztják ki őket. Az IP-cím mint 32 bites bináris szám Az IP-cím egy 32 bites bináris szám. Az IP-címeket 4 oktettre szokták vágni, mert így könnyebb őket kiolvasni. Egy oktett maximális értéke decimális számmal kifejezve 255.

5 Az IP-címek mezői A hálózatazonosító minden IP-címben azt a hálózatot azonosítja, amelyre a készülék csatlakozik. Az IP-cím állomáscím része pedig a hálózatra csatlakozó eszközt azonosítja. Mivel az IP-címek négy, pontokkal elválasztott oktettből állnak, ezekből egy, kettő vagy három használható hálózatazonosítóként. Hasonló módon egy, kettő vagy három oktett használható állomáscímként az IP-címben. Az IP-címosztályok Az InterNIC-től kapott IP-címek három osztályba sorolhatók: A, B és C osztályba. Az InterNIC az A osztályú címeket a világ kormányzatai számára, a B osztályú címeket a közepes nagyságú vállalatok számára foglalja le, mindenki más pedig C osztályú címeket kap. Az A osztályú címek bináris formájának első bitje mindig 0. A B osztályú címek első két bitje mindig 10, a C osztályú címek első 3 bitje pedig mindig 110. A osztályú IP-cím például a cím. Az első oktett (124) az InterNIC által megszabott hálózatazonosítót mutatja. A további 24 bitet a hálózat belső rendszergazdái választják meg, illetve osztják ki. Egy A osztályú IP-címmel rendelkező hálózatban legfeljebb 2 a 24-diken (224), pontosabban lehetséges IP-cím osztható ki a hozzá kapcsolódó készülékek között.

6 A B osztályú IP-címek egy példája a cím. Az első két oktett az InterNIC által megszabott hálózatcímet mutatja. A további 16 bitet a hálózat belső rendszergazdái választják meg, illetve osztják ki. A B osztályú IP-címeknél az első 16 bitet használják a hálózat azonosítására. Az IPcím maradék két oktettjét az állomáscím részére foglalják le. Egy B osztályú IPcímmel rendelkező hálózatban legfeljebb 2 a 16-dikon (216), pontosabban lehetséges IP-cím osztható ki a hozzá kapcsolódó készülékek között. A C osztályú IP-címek egy példája a cím. Az első három oktett az InterNIC által megszabott hálózatazonosítót mutatja. A további 8 bitet a hálózat belső rendszergazdái választják meg, illetve osztják ki. A C osztályú IP-címeknél az első 24 bitet használják a hálózat azonosítására. Csak az IP-cím utolsó oktettje szolgál az állomáscím tárolására. Egy C osztályú IP-címmel rendelkező hálózatban legfeljebb 2 a 8-dikon (28), pontosabban 254 lehetséges IPcím osztható ki a hozzá kapcsolódó készülékek között. Az utolsó előtti címforma (D osztályú cím) többszörös címek (mulicast address) megadását engedélyezi, amellyel egy datagram egy hosztcsoporthoz irányítható. Az utolsó címforma (E) fenntartott. A címzésnél bizonyos címtartományok nem használhatók. A 127-el kezdődő címek a loopback (visszairányítás) címek, nem használhatók a hálózaton kívül, a hálózatok belső tesztelésére használható. A hoszt címrészbe csak 1-eseket írva lehetséges az adott hálózatban lévő összes hosztnak üzenetet küldeni (broadcast). Például a IP címre küldött üzenetet a című hálózatban lévő összes gép megkapja. Ha a hoszt címrésze 0, az a aktuális hálózatot jelöli. Ha a hálózati cím 0, az a aktuális hálózatot jelöli. Például a saját gépről címre küldött üzenet a saját gépre érkezik.

7 Miért nem hatékony a klasszikus IP-címzés? A hálózati rendszergazdáknak a nagyobb rugalmasság érdekében néha több részre kell osztaniuk a hálózatot. Különösen a nagy hálózatokat kell kisebb hálózatokra, ún. alhálózatokra bontani. Az alhálózatokat gyakran csak alhálóknak nevezik. Az A, B és C osztályú IP-címek állomásazonosítójához hasonlóan az alhálózati címeket is helyileg osztják ki (ezt általában a hálózati rendszergazda végzi el). További hasonlóság, hogy az alhálózati cím is egyedi, csakúgy, mint az IP-címek. A B osztályú IP-címeket több alhálózatra lehet bontani. Az alhálózat fogalma Az alhálózati cím tartalmazza a hálózat azonosítóját, az alhálózat hálózaton belüli azonosítóját és az állomás alhálózaton belüli azonosítóját. A címzés harmadik (közbülső) szintje további rugalmasságot biztosít a hálózati rendszergazdák számára. Az alhálózati cím létrehozásához a hálózati rendszergazda az állomásazonosító mezőből vesz el néhány bitet, és az alhálózat mezőhöz rendeli őket. Az alhálózati címhez legalább 2 bitet kell felhasználni. Ha ugyanis csak 1 bitet vennénk el az alhálózat létrehozására, akkor csak a hálózatcím - a.0 hálózat - és az üzenetszórási cím - a.1 hálózat - állna rendelkezésünkre. Legfeljebb annyi bitet vehetünk el, hogy legalább 2 bit maradjon az állomásazonosító számára.

8

9 Egy ok alhálózat létrehozására Elsősorban azért használunk alhálózatokat, hogy csökkentsük az üzenetszórási tartományok méretét. A szórt üzeneteket ugyanis a hálózat vagy alhálózat minden állomása veszi. Ha a hálózati rendszergazda úgy véli, hogy az üzenetszórásos forgalom a sávszélességnek túl nagy részét foglalja le, csökkentheti az adott üzenetszórási tartomány méretét. Az alhálózati maszk fogalma Az alhálózati maszk vagy maszk (hagyományos nevén kiterjesztett hálózati előtag) azt mutatja meg a hálózati készülékek számára, hogy a cím melyik része a hálózati előtag, melyik része az alhálózati cím és melyik az állomásazonosító. Az alhálózati maszk 32 bit hosszú.

10 A Boole-algebra műveletei: AND, OR és NOT Az alapvető logikai műveletek a következők: ÉS, VAGY és NEM (angolul AND, OR és NOT). az ÉS a szorzáshoz hasonlítható a VAGY az összeadáshoz hasonlítható a NEM 1-ről 0-ra, 0-ról pedig 1-re vált. AND művelet Az AND művelet végrehajtása a teljes IP-cím és az alhálózati maszk között a hálózatcím kinyerésének érdekében A forgalomirányítók logikai műveleteket végeznek, melyek közül a legfontosabb az ÉS művelet. Az alhálózat címének meghatározásához a forgalomirányító logikai ÉS műveletet hajt végre az IP-cím és az alhálózati maszk között. Az eredmény a hálózati/alhálózati azonosító.

11 Az alhálózatok létrehozásához felhasználható bitek száma A C osztályú hálózatokban az állomás mező csak egyoktettes, ezért legfeljebb 6 bit vehető el alhálózat létrehozása céljából. Bármelyik osztályról van is szó, legalább 2 bitet kell elvenni. Ugyanis az olyan alhálózat, amely csak egy hálózati és egy üzenetszórási címet tartalmaz, használhatatlan. Ezért, ha csak 1 bitet vennénk el az állomásazonosítóból, két egyformán használhatatlan alhálózatot hoznánk létre. Alhálózatok kialakításakor mindig gondolnunk kell arra, hogy a hálózat a jövőben növekedhet, és hogy az alhálózatok létrehozásával a címek hány százalékát veszítjük el. Az alhálózatok számának meghatározása az alhálózati maszk és az IP-cím alapján Ha biteket veszünk el az állomás mezőből, fontos tudnunk, hány hálózatot hozunk létre adott számú bit elvételével. Már említettük, hogy 1 bit nem vehető el, legalább 2 bitet kell elvennünk. 2 bit elvételével 4 (22) hálózatot hozunk létre. Egy újabb bit elvételével a létrejövő alhálózatok száma a kétszeresére növekszik. 3 bit elvételével 8, azaz 23 alhálózat keletkezik. 4 bit elvételével pedig 16, azaz 24 alhálózat jön létre. Ezekből a példákból jól látható, hogy egy újabb bit elvételével a létrejövő alhálózatok száma mindig a kétszeresére növekszik.

12 Logikai AND művelet alkalmazása a hálózatcím meghatározásához Feltételezzük, hogy valaki a külvilágból adatokat küld a as IP-címre. Ahhoz, hogy a forgalomirányító meghatározhassa, hová kell az adatot kézbesíteni, a címet ÉS kapcsolatba hozza az alhálózati maszkkal. Amikor a két számot ÉS kapcsolatba hozzuk, a cím állomásazonosító része kiesik. A maradék a hálózatazonosító, amely tartalmazza az alhálózat címét is. Ennek megfelelően az adatot a azonosítójú állomásnak kell továbbítani. Nézzük ismét a című hálózatot! Most azonban csak 7 bitet vegyünk el az állomásazonosítóból az alhálózatok létrehozásához! Binárisan az alhálózati maszk: Hogyan nézne ez ki ponttal elválasztott decimális formában? Most ismét küldjön adatokat valaki a külvilágból egy IP-címre, mondjuk a as címre! Ahhoz, hogy a forgalomirányító meghatározhassa, hová kell az adatokat küldeni, a címet ÉS kapcsolatba hozza az alhálózati maszkkal. A művelet elvégzésekor az állomásazonosító rész kiesik. A maradék a hálózatazonosító, amely tartalmazza az alhálózat címét is. Ennek megfelelően az adatot a bináris azonosítójú állomásnak kell továbbítani.

13 A saját címek bemutatása Minden IP-címtartományban van néhány olyan cím, amelyet az InterNic nem oszt ki. Ezeket a címeket saját címeknek hívják. Azok az állomások, amelyek nem csatlakoznak az Internetre vagy nem használnak hálózati címfordítást (NAT), illetve egy nyilvános hálózattal kapcsolatot teremtő proxy kiszolgálók saját címeket is használhatnak. Az ARP és a RARP protokoll Jelenleg a legtöbb hálózat fizikai és adatkapcsolati szinten Ethernet kártyákat használ. Mivel az Ethernet keretnek saját fejléce van, saját egyedi, 48 bites címzéssel rendelkezik, ezért az IP csomagokat ilyen hálózaton közvetlenül nem lehet átvinni, be kell csomagolni. Minden számítógépnek van egy táblázata, amelyben felsorolja, hogy milyen Ethernet cím milyen Internet címnek felel meg. Ennek a táblázatnak a karbantartását a rendszer egy protokoll, az ARP (Address Resolution Protocol - címleképezési protokoll) segítségével végzi. Egy alhálózatban, amelyik Ethernet összeköttetést használ, tegyük fel, hogy a IP című hosztról a hoszttal szeretnénk kapcsolatba lépni. A kezdeményező című hoszt megnézi, hogy szerepel-e a saját ARP táblázatában a címhez tartozó Ethernet cím bejegyzés. Ha igen, akkor a datagramhoz egy Ethernet fejlécet csatol, és elküldi. Ha azonban ilyen bejegyzés az ARP táblázatban nincsen, akkor a csomagot nem lehet elküldeni, hiszen nincs meg az Ethernet cím. Ekkor lép működésbe az ARP protokoll. A hoszt egy a Ethernet cím kellene tartalmú ARP kérést ad ki az Ethernet hálózatra. Az adott hálózaton minden hoszt figyeli az ARP kéréseket. Ha egy hoszt egy rá vonatkozó ARP kérést kap, akkor válaszol rá.

14 Ebben az esetben tehát a hallja a kérést, és egy ARP üzenetet küld válaszul a kérdezőnek, amelyben megadja a IP című gépben lévő kártya Ethernet címét, pl.: 12:3:44:12:52:11. A kérést adó rendszer a kapott információt bejegyzi az ARP táblázatába. Abban az esetben, ha a kért IP cím nincs a közös Ethernet hálózatba kapcsolt hosztok között, akkor a külvilág felé kapcsolatot biztosító átjáróban (routerben) lévő Ethernet kártyacímet felhasználva, oda kell küldeni az adott keretet. A fentiekből nyilvánvaló, hogy az ARP kéréseket tartalmazó kereteket üzenetszórás formájában kell a hálózatra kiadni. A kérés megfogalmazásához a csupa egyes bitből álló FF:FF:FF:FF:FF:FF Ethernet címet használják. Megállapodás szerint az Ethernet alapú hálózatok minden gépe figyeli az ilyen címre küldött kereteket. Ez azt jelenti, hogy az ARP kérést is látja mindegyikük. Minden egyes gép ellenőrzi, hogy a kérés rá vonatkozik-e. Ha igen, akkor választ küld. Ha nem, akkor egyszerűen nem veszi figyelembe. Az üzenetszórást jelző IP című csomagokat (pl vagy ) is csupa egyes bitből álló Ethernet címre kell küldeni. Létezik az ARP protokoll fordítottja, a RARP (Reverse Address Resolution Protocol) amely olyan táblázattal dolgozik, amelyben az van felsorolva, hogy milyen IP cím milyen Ethernet címnek felel meg.

Alhálózatok létrehozása

Alhálózatok létrehozása A hagyományos, osztályokon alapuló IP címzés elavult Az egy alhálózaton használható címek száma sok esetben több, mint amire szükség lenne -> pazarlás Az Internet robbanásszerű fejlődése miatt már a 1990-

Részletesebben

Address Resolution Protocol (ARP)

Address Resolution Protocol (ARP) Address Resolution Protocol (ARP) Deák Kristóf Címfeloldás ezerrel Azt eddig tudjuk, hogy egy alhálózaton belül switchekkel oldjuk meg a zavartalan kommunikációt(és a forgalomirányítás is megy, ha egy

Részletesebben

Hálózati architektúrák laborgyakorlat

Hálózati architektúrák laborgyakorlat Hálózati architektúrák laborgyakorlat 4. hét Dr. Orosz Péter, Skopkó Tamás 2012. szeptember Hálózati réteg (L3) Kettős címrendszer Interfész konfigurációja IP címzés: címosztályok, alhálózatok, szuperhálózatok,

Részletesebben

Az internet architektúrája. Az IP protokoll és az IPcímzés. Az internet architektúrája. Az internet architektúrája

Az internet architektúrája. Az IP protokoll és az IPcímzés. Az internet architektúrája. Az internet architektúrája Az IP protokoll és az IPcímzés Az internet a hálózati rétegek együttműködésének alapelvére épül. A cél a hálózat funkcionalitásának független modulokkal való biztosítása. Így számos különböző LAN technológia

Részletesebben

1.1.4 laborgyakorlat: VLSM alhálózatok számítása

1.1.4 laborgyakorlat: VLSM alhálózatok számítása 1.1.4 laborgyakorlat: VLSM alhálózatok számítása Cél A laborgyakorlaton változó hosszúságú alhálózati maszkok (VLSM) segítségével fogjuk hatékonyabbá tenni a rendelkezésre álló IP-címtartomány kihasználását,

Részletesebben

Alhálózatok. Bevezetés. IP protokoll. IP címek. IP címre egy gyakorlati példa. Rétegek kommunikáció a hálózatban

Alhálózatok. Bevezetés. IP protokoll. IP címek. IP címre egy gyakorlati példa. Rétegek kommunikáció a hálózatban Rétegek kommunikáció a hálózatban Alhálózatok kommunikációs alhálózat Alk Sz H Ak F Hol? PDU? Bevezetés IP protokoll Internet hálózati rétege IP (Internet Protocol) Feladat: csomagok (datagramok) forrásgéptől

Részletesebben

2011 TAVASZI FÉLÉV 3. LABORGYAKORLAT PRÉM DÁNIEL ÓBUDAI EGYETEM. IP címzés. Számítógép hálózatok gyakorlata

2011 TAVASZI FÉLÉV 3. LABORGYAKORLAT PRÉM DÁNIEL ÓBUDAI EGYETEM. IP címzés. Számítógép hálózatok gyakorlata IP címzés Számítógép hálózatok gyakorlata ÓBUDAI EGYETEM 2011 TAVASZI FÉLÉV 3. LABORGYAKORLAT PRÉM DÁNIEL Az IP cím 172. 16. 254. 1 10101100. 00010000. 11111110. 00000001 Az IP cím logikai címzést tesz

Részletesebben

4.1.5.3 Laborgyakorlat: A hálózat alhálózatokra bontása

4.1.5.3 Laborgyakorlat: A hálózat alhálózatokra bontása 4.1.5.3 Laborgyakorlat: A hálózat alhálózatokra bontása Célkitűzések Ip címzési terv készítése kis hálózat számára. Háttérismeretek és előkészületek A feladat során, az ISP helyszíni telepítő és szervizes

Részletesebben

Hálózati réteg. Feladata: a csomag eljusson a célig Több útválasztó Ez a legalacsonyabb rétek, mely a két végpont

Hálózati réteg. Feladata: a csomag eljusson a célig Több útválasztó Ez a legalacsonyabb rétek, mely a két végpont Hálózati réteg Hálózati réteg Feladata: a csomag eljusson a célig Több útválasztó Ez a legalacsonyabb rétek, mely a két végpont közötti átvitellel foglalkozik. Ismernie kell a topológiát Útvonalválasztás,

Részletesebben

Hálózati ismeret I. c. tárgyhoz Szerkesztette: Majsa Rebeka

Hálózati ismeret I. c. tárgyhoz Szerkesztette: Majsa Rebeka Hálózati ismeret I. c. tárgyhoz Szerkesztette: Majsa Rebeka IP címek célja Egy állomásnak IP-címre van szüksége, hogy része lehessen az Internetnek. Az IP-cím egy logikai hálózati cím, ami azonosít egy

Részletesebben

Számítógép hálózatok gyakorlat

Számítógép hálózatok gyakorlat Számítógép hálózatok gyakorlat 5. Gyakorlat Ethernet alapok Ethernet Helyi hálózatokat leíró de facto szabvány A hálózati szabványokat az IEEE bizottságok kezelik Ezekről nevezik el őket Az Ethernet így

Részletesebben

HÁLÓZATI ISMERETEK GNS 3

HÁLÓZATI ISMERETEK GNS 3 HÁLÓZATI ISMERETEK GNS 3 Tartalomjegyzék Csatlakozás az internetre Hálózati eszközök Bináris számrendszer IP-cím Hálózati berendezések IP hierarchia Hálózati hierarchia Alhálózatok Topológiák Hálózatok

Részletesebben

Hálózati architektúrák laborgyakorlat

Hálózati architektúrák laborgyakorlat Hálózati architektúrák laborgyakorlat 5. hét Dr. Orosz Péter, Skopkó Tamás 2012. szeptember Hálózati réteg (L3) Kettős címrendszer: ARP Útválasztás: route IP útvonal: traceroute Parancsok: ifconfig, arp,

Részletesebben

4. Vállalati hálózatok címzése

4. Vállalati hálózatok címzése 4. Vállalati hálózatok címzése Tartalom 4.1 IP-hálózatok hierarchikus címzési sémája 4.2 A VLSM használata 4.3 Az osztály nélküli forgalomirányítás és a CIDR alkalmazása 4.4 NAT és PAT használata IP-hálózatok

Részletesebben

8. Hálózati réteg. 8.1. Összeköttetés nélküli szolgálat megvalósítása

8. Hálózati réteg. 8.1. Összeköttetés nélküli szolgálat megvalósítása 8. Hálózati réteg A hálózati réteg feladata, hogy a csomagokat a forrástól egészen a célig eljuttassa. Ehhez esetleg több routeren is keresztül kell a csomagnak haladnia, ill. előfordulhat, hogy egy másik

Részletesebben

A MAC-cím (Media Access Control) egy hexadecimális számsorozat, amellyel még a gyártás során látják el a hálózati kártyákat. A hálózat többi eszköze

A MAC-cím (Media Access Control) egy hexadecimális számsorozat, amellyel még a gyártás során látják el a hálózati kártyákat. A hálózat többi eszköze A MAC-cím (Media Access Control) egy hexadecimális számsorozat, amellyel még a gyártás során látják el a hálózati kártyákat. A hálózat többi eszköze a MAC-címet használja a hálózat előre meghatározott

Részletesebben

Számítógép-hálózatok. Gyakorló feladatok a 2. ZH témakörének egyes részeihez

Számítógép-hálózatok. Gyakorló feladatok a 2. ZH témakörének egyes részeihez Számítógép-hálózatok Gyakorló feladatok a 2. ZH témakörének egyes részeihez IPV4 FELADATOK Dr. Lencse Gábor, SZE Távközlési Tanszék 2 IP címekkel kapcsolatos feladatok 1. Milyen osztályba tartoznak a következő

Részletesebben

Dr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 04 Ea. IP P címzés

Dr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 04 Ea. IP P címzés Dr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 04 Ea IP P címzés Csomagirányítás elve A csomagkapcsolt hálózatok esetén a kapcsolás a csomaghoz fűzött irányítási információk szerint megy végbe. Az Internet Protokoll (IP) alapú

Részletesebben

21. tétel IP címzés, DOMAIN/URL szerkezete

21. tétel IP címzés, DOMAIN/URL szerkezete 21. tétel 1 / 6 AZ INTERNET FELÉPÍTÉSE, MŰKÖDÉSE A világháló szerver-kliens architektúra szerint működik. A kliens egy olyan számítógép, amely hozzáfér egy (távoli) szolgáltatáshoz, amelyet egy számítógép-hálózathoz

Részletesebben

WorldSkills HU 2008 döntő Packet Tracer

WorldSkills HU 2008 döntő Packet Tracer WorldSkills HU 2008 döntő Szeged, 2008. október 17. FIGYELEM! Az eszközök konfiguráláshoz a grafikus felület korlátozottan vehető igénybe! Helyzetismertetés Most kerültünk a WSC vállalathoz, mint hálózati

Részletesebben

1. A számítógép-hálózatok ISO-OSI hivatkozási modelljének hálózati rétege 1.a Funkciói, szervezése

1. A számítógép-hálózatok ISO-OSI hivatkozási modelljének hálózati rétege 1.a Funkciói, szervezése Forgalomirányítás: Követelmények, forgalomirányítási módszerek, információgyűjtési és döntési módszerek, egyutas, többutas és táblázat nélküli módszerek. A hálózatközi együttműködés heterogén hálózatok

Részletesebben

5.1.4 Laborgyakorlat: A Windows számológép használata hálózati címeknél

5.1.4 Laborgyakorlat: A Windows számológép használata hálózati címeknél 5.1.4 Laborgyakorlat: A Windows számológép használata hálózati címeknél Célok Átkapcsolás a Windows Számológép két működési módja között. A Windows Számológép használata a decimális (tízes), a bináris

Részletesebben

III. előadás. Kovács Róbert

III. előadás. Kovács Róbert III. előadás Kovács Róbert VLAN Virtual Local Area Network Virtuális LAN Logikai üzenetszórási tartomány VLAN A VLAN egy logikai üzenetszórási tartomány, mely több fizikai LAN szegmensre is kiterjedhet.

Részletesebben

VÁLLALATI HÁLÓZATOK CÍMZÉSE. Hálózati ismeret II. c. tárgyhoz Szerkesztette: Majsa Rebeka

VÁLLALATI HÁLÓZATOK CÍMZÉSE. Hálózati ismeret II. c. tárgyhoz Szerkesztette: Majsa Rebeka VÁLLALATI HÁLÓZATOK CÍMZÉSE Hálózati ismeret II. c. tárgyhoz Szerkesztette: Majsa Rebeka IP-HÁLÓZATOK HIERARCHIKUS CÍMZÉSI SÉMÁJA Egyszintű és hierarchikus hálózatok A helyi hálózatban bekövetkező ütközések

Részletesebben

Tartalom. Az adatkapcsolati réteg, Ethernet, ARP. Fogalma és feladatai. Adatkapcsolati réteg. A hálókártya képe

Tartalom. Az adatkapcsolati réteg, Ethernet, ARP. Fogalma és feladatai. Adatkapcsolati réteg. A hálókártya képe Tartalom Az adatkapcsolati réteg, Ethernet, ARP Adatkapcsolati réteg A hálózati kártya (NIC-card) Ethernet ARP Az ARP protokoll Az ARP protokoll által beírt adatok Az ARP parancs Az ARP folyamat alhálózaton

Részletesebben

Forgalomirányítás (Routing)

Forgalomirányítás (Routing) Forgalomirányítás (Routing) Tartalom Forgalomirányítás (Routing) Készítette: (BMF) Forgalomirányítás (Routing) Autonóm körzet Irányított - irányító protokollok Irányítóprotokollok mőködési elve Távolságvektor

Részletesebben

WS 2013 elődöntő ICND 1+ teszt

WS 2013 elődöntő ICND 1+ teszt WS 2013 elődöntő ICND 1+ teszt 14 feladat 15 perc (14:00-14:15) ck_01 Melyik parancsokat kell kiadni ahhoz, hogy egy kapcsoló felügyeleti célból, távolról elérhető legyen? ck_02 S1(config)#ip address 172.20.1.2

Részletesebben

Internet Protokoll (IP) specialitások

Internet Protokoll (IP) specialitások Tartalom Internet Protokoll (IP) specialitások Készítette: Schubert Tamás (BMF) TCP/IP protokollok készlet Az IP (al)hálózati maszk -példa Forgalomirányító algoritmus Alhálózati maszk használata a forgalomirányítóban

Részletesebben

Internet Protokoll 4 verzió

Internet Protokoll 4 verzió Internet Protokoll 4 verzió Vajda Tamás elérhetőség: vajdat@ms.sapientia.ro Tankönyv: Andrew S. Tanenbaum Számítógép hálózatok Az előadás tartalma Ocionális fe IPv4 fejrész ismétlés Az opciók szerkezete:

Részletesebben

Az adott eszköz IP címét viszont az adott hálózat üzemeltetői határozzákmeg.

Az adott eszköz IP címét viszont az adott hálózat üzemeltetői határozzákmeg. IPV4, IPV6 IP CÍMZÉS Egy IP alapú hálózat minden aktív elemének, (hálózati kártya, router, gateway, nyomtató, stb) egyedi azonosítóval kell rendelkeznie! Ez az IP cím Egy IP cím 32 bitből, azaz 4 byte-ból

Részletesebben

54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózattelepítő és - Informatikai rendszergazda

54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózattelepítő és - Informatikai rendszergazda A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

A kapcsolás alapjai, és haladó szintű forgalomirányítás. 1. Ismerkedés az osztály nélküli forgalomirányítással

A kapcsolás alapjai, és haladó szintű forgalomirányítás. 1. Ismerkedés az osztály nélküli forgalomirányítással A Cisco kapcsolás Networking alapjai Academy Program és haladó szintű forgalomirányítás A kapcsolás alapjai, és haladó szintű forgalomirányítás 1. Ismerkedés az osztály nélküli forgalomirányítással Mártha

Részletesebben

2014 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED

2014 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Tavasz 2014 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Department of Software Engineering Számítógép-hálózatok 5. gyakorlat Ethernet alapok Deák Kristóf S z e g e d i T u d o m á n y e g

Részletesebben

Tartalom. Router és routing. A 2. réteg és a 3. réteg működése. Forgalomirányító (router) A forgalomirányító összetevői

Tartalom. Router és routing. A 2. réteg és a 3. réteg működése. Forgalomirányító (router) A forgalomirányító összetevői Tartalom Router és routing Forgalomirányító (router) felépítésük működésük távolságvektor elv esetén Irányító protokollok autonóm rendszerek RIP IGRP DHCP 1 2 A 2. réteg és a 3. réteg működése Forgalomirányító

Részletesebben

Windows rendszeradminisztráció és Microsoft szerveralkalmazások támogatása. 3. óra. Kocsis Gergely, Kelenföldi Szilárd

Windows rendszeradminisztráció és Microsoft szerveralkalmazások támogatása. 3. óra. Kocsis Gergely, Kelenföldi Szilárd Windows rendszeradminisztráció és Microsoft szerveralkalmazások támogatása 3. óra Kocsis Gergely, Kelenföldi Szilárd 2015.03.05. Routing Route tábla kiratása: route PRINT Route tábla Illesztéses algoritmus:

Részletesebben

IV. - Hálózati réteg. Az IP hálózati protokoll

IV. - Hálózati réteg. Az IP hálózati protokoll IV. - Hálózati réteg IV / 1 Az IP hálózati protokoll IP (Internet Protocol) RFC 791 A TCP/IP referenciamodell hálózati réteg protokollja. Széles körben használt, az Internet alapeleme. Legfontosabb jellemzői:

Részletesebben

Alkalmazott hálózati ismeretek - Számítógéphálózatok aktív elemei

Alkalmazott hálózati ismeretek - Számítógéphálózatok aktív elemei Király László Alkalmazott hálózati ismeretek - Számítógéphálózatok aktív elemei A követelménymodul megnevezése: Számítógép javítása, karbantartása A követelménymodul száma: 1174-06 A tartalomelem azonosító

Részletesebben

MAC címek (fizikai címek)

MAC címek (fizikai címek) MAC címek (fizikai címek) Hálózati eszközök egyedi azonosítója, amit az adatkapcsolati réteg MAC alrétege használ Gyárilag adott, általában ROM-ban vagy firmware-ben tárolt érték (gyakorlatilag felülbírálható)

Részletesebben

Hálózati architektúrák és Protokollok Levelező képzés - 1. Kocsis Gergely

Hálózati architektúrák és Protokollok Levelező képzés - 1. Kocsis Gergely Hálózati architektúrák és Protokollok Levelező képzés - Kocsis Gergely 26.4.8. Számítógéphálózat Számítógéprendszerek valamilyen információátvitellel megvalósítható célért történő összekapcsolása Erőforrásmegosztás

Részletesebben

UTP vezeték. Helyi hálózatok tervezése és üzemeltetése 1

UTP vezeték. Helyi hálózatok tervezése és üzemeltetése 1 UTP vezeték A kábeleket kategóriákba sorolják és CAT+szám típusú jelzéssel látják el. A 10Base-T és 100Base-TX kábelek átvitelkor csak az 1, 2 (küldésre) és a 3, 6 (fogadásra) érpárokat alkalmazzák. 1000Base-TX

Részletesebben

Az Internet működésének alapjai

Az Internet működésének alapjai Az Internet működésének alapjai Második, javított kiadás ( Dr. Nagy Rezső) A TCP/IP protokollcsalád áttekintése Az Internet néven ismert világméretű hálózat működése a TCP/IP protokollcsaládon alapul.

Részletesebben

1/13. RL osztály Hálózati alapismeretek I. gyakorlat c. tantárgy Osztályozóvizsga tematika

1/13. RL osztály Hálózati alapismeretek I. gyakorlat c. tantárgy Osztályozóvizsga tematika 1/13. RL osztály Hálózati alapismeretek I. gyakorlat c. tantárgy Osztályozóvizsga tematika A vizsga leírása: A vizsga anyaga a Cisco Routing and Switching Bevezetés a hálózatok világába (1)és a Cisco R&S:

Részletesebben

FORGALOMIRÁNYÍTÓK. 6. Forgalomirányítás és irányító protokollok CISCO HÁLÓZATI AKADÉMIA PROGRAM IRINYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA

FORGALOMIRÁNYÍTÓK. 6. Forgalomirányítás és irányító protokollok CISCO HÁLÓZATI AKADÉMIA PROGRAM IRINYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA FORGALOMIRÁNYÍTÓK 6. Forgalomirányítás és irányító protokollok 1. Statikus forgalomirányítás 2. Dinamikus forgalomirányítás 3. Irányító protokollok Áttekintés Forgalomirányítás Az a folyamat, amely révén

Részletesebben

Advanced PT activity: Fejlesztési feladatok

Advanced PT activity: Fejlesztési feladatok Advanced PT activity: Fejlesztési feladatok Ebben a feladatban a korábban megismert hálózati topológia módosított változatán kell különböző konfigurációs feladatokat elvégezni. A feladat célja felmérni

Részletesebben

54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózattelepítő és - Informatikai rendszergazda

54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózattelepítő és - Informatikai rendszergazda A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Hálózati architektúrák és Protokollok PTI 5. Kocsis Gergely

Hálózati architektúrák és Protokollok PTI 5. Kocsis Gergely Hálózati architektúrák és Protokollok PTI 5 Kocsis Gergely 2013.03.28. Knoppix alapok Virtuális gép létrehozása VirtualBox-ban (hálózatelérés: bridge módban) Rendszerindítás DVD-ről vagy ISO állományból

Részletesebben

Címzés IP hálózatokban. Varga Tamás

Címzés IP hálózatokban. Varga Tamás Hálózatba kötve Multicast csoport Router A Router B Router C Broadcast Multicast Unicast 2. oldal Klasszikus IP címzés 32 bit hosszú Internet címek 8 bites csoportok decimális alakban RFC 791 Bit #31 Bit

Részletesebben

6. Az IP-címzés használata a hálózati tervezésben

6. Az IP-címzés használata a hálózati tervezésben 6. Az IP-címzés használata a hálózati tervezésben Tartalom 6.1 A megfelelő IP-címzési terv kialakítása 6.2 A megfelelő IP-címzési és elnevezési séma kialakítása 6.3 Az IPv4 és az IPv6 leírása A megfelelő

Részletesebben

DHCP. Dinamikus IP-cím kiosztás DHCP szerver telepítése Debian-Etch GNU linuxra. Készítette: Csökmei István Péter 2008

DHCP. Dinamikus IP-cím kiosztás DHCP szerver telepítése Debian-Etch GNU linuxra. Készítette: Csökmei István Péter 2008 DHCP Dinamikus IP-cím kiosztás DHCP szerver telepítése Debian-Etch GNU linuxra Készítette: Csökmei István Péter 2008 IP címek autmatikusan A DHCP szerver-kliens alapú protokoll, nagy vonalakban a kliensek

Részletesebben

Hálózati réteg - áttekintés

Hálózati réteg - áttekintés Hálózati réteg - áttekintés Moldován István BME TMIT Rétegződés Az IP Lehetővé teszi hogy bármely két Internetre kötött gép kommunikáljon egymással Feladata a csomag eljuttatása a célállomáshoz semmi garancia

Részletesebben

Hálózatok II. A hálózati réteg funkciói, szervezése

Hálózatok II. A hálózati réteg funkciói, szervezése Hálózatok II. A hálózati réteg funkciói, szervezése 2007/2008. tanév, I. félév r. Kovács Szilveszter -mail: szkovacs@iit.uni-miskolc.hu Miskolci gyetem Informatikai Intézet 106. sz. szoba Tel: (46) 565-111

Részletesebben

2017 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED

2017 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Tavasz 2017 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Department of Software Engineering Számítógép-hálózatok 2. gyakorlat OSI modell, Ethernet alapok Bordé Sándor S z e g e d i T u d o

Részletesebben

Statikus routing. Hoszt kommunikáció. Router működési vázlata. Hálózatok közötti kommunikáció. (A) Partnerek azonos hálózatban

Statikus routing. Hoszt kommunikáció. Router működési vázlata. Hálózatok közötti kommunikáció. (A) Partnerek azonos hálózatban Hoszt kommunikáció Statikus routing Két lehetőség Partnerek azonos hálózatban (A) Partnerek különböző hálózatban (B) Döntéshez AND Címzett IP címe Feladó netmaszk Hálózati cím AND A esetben = B esetben

Részletesebben

Hálózatok. Alapismeretek. A hálózatok célja, építőelemei, alapfogalmak

Hálózatok. Alapismeretek. A hálózatok célja, építőelemei, alapfogalmak Hálózatok Alapismeretek A hálózatok célja, építőelemei, alapfogalmak A hálózatok célja A korai időkben terminálokat akartak használni a szabad gépidők lekötésére, erre jó lehetőség volt a megbízható és

Részletesebben

Hálózati alapismeretek

Hálózati alapismeretek Hálózati alapismeretek Tartalom Hálózat fogalma Előnyei Csoportosítási lehetőségek, topológiák Hálózati eszközök: kártya; switch; router; AP; modem Az Internet története, legfontosabb jellemzői Internet

Részletesebben

Hálózatok I. A tárgy célkitűzése

Hálózatok I. A tárgy célkitűzése Hálózatok I. A tárgy célkitűzése A tárgy keretében a hallgatók megismerkednek a számítógép-hálózatok felépítésének és működésének alapelveivel. Alapvető ismereteket szereznek a TCP/IP protokollcsalád megvalósítási

Részletesebben

IP beállítások 3. gyakorlat - Soproni Péter 2009. tavasz Számítógép-hálózatok gyakorlat 1 Bemutató során használt beálltások Windows IP-cím: 192.168.246.100 (változtatás után: 192.168.246.101) Alhálózati

Részletesebben

5. Hálózati címzés. CCNA Discovery 1 5. fejezet Hálózati címzés

5. Hálózati címzés. CCNA Discovery 1 5. fejezet Hálózati címzés 5. Hálózati címzés Tartalom 5.1 IP-címek és alhálózati maszkok 5.2 IP-címek típusai 5.3 IP-címek beszerzése 5.4 IP-címek karbantartása IP-címek és alhálózati maszkok 5.1 IP-címek Az IP-cím egy logikai

Részletesebben

TestLine - zsoltix83 hálozat 1 Minta feladatsor

TestLine - zsoltix83 hálozat 1 Minta feladatsor lkalom: n/a átum: 2017.01.19 10:36:08 Oktató: n/a soport: n/a Kérdések száma: 24 kérdés Kitöltési idő: 42:56 Pont egység: +1-0 Szélsőséges pontok: 0 pont +51 pont Értékelés: Pozitív szemléletű értékelés

Részletesebben

2016 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED

2016 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Tavasz 2016 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Department of Software Engineering Számítógép-hálózatok 10. gyakorlat IP-címzés Somogyi Viktor, Jánki Zoltán Richárd S z e g e d i

Részletesebben

III. Felzárkóztató mérés SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM GYŐR TÁVKÖZLÉSI TANSZÉK

III. Felzárkóztató mérés SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM GYŐR TÁVKÖZLÉSI TANSZÉK Mérési utasítás ARP, ICMP és DHCP protokollok vizsgálata Ezen a mérésen a hallgatók az ARP, az ICMP és a DHCP protokollok működését tanulmányozzák az előző mérésen megismert Wireshark segítségével. A mérés

Részletesebben

Csomagok dróton, üvegen, éterben. Szent István Gimnázium, Budapest Tudományos nap Papp Jenő 2014 április 4

Csomagok dróton, üvegen, éterben. Szent István Gimnázium, Budapest Tudományos nap Papp Jenő 2014 április 4 Csomagok dróton, üvegen, éterben Szent István Gimnázium, Budapest Tudományos nap Papp Jenő 2014 április 4 Az Internet, a legnagyobb csomagalapú hálózat Az Internet, a legnagyobb csomagalapú hálózat Csomag

Részletesebben

Hálózati alapismeretek

Hálózati alapismeretek Hálózati alapismeretek 10. Alhálózatok és forgalomirányítási alapismeretek 1. Irányított protokollok 2. IP alapú irányító protokollok 3. Az alhálózatok működése Irányított protokollok Irányított protokoll

Részletesebben

Gyakorlati vizsgatevékenység

Gyakorlati vizsgatevékenység Gyakorlati vizsgatevékenység Elágazás azonosító száma megnevezése: 4 481 03 0010 4 01 Informatikai hálózat-telepítő és -üzemeltető Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 1163-06

Részletesebben

Képességeken alapuló felmérés. Akadémiai hallgatói változat

Képességeken alapuló felmérés. Akadémiai hallgatói változat CCNA Discovery Hálózati feladatok kis- és középvállalatoknál vagy internetszolgáltatóknál Képességeken alapuló felmérés Akadémiai hallgatói változat Célkitűzés(ek) Első rész- Egy IP-címzési terv készítése

Részletesebben

Számítógépek, perifériák és a gépeken futó programok (hálózati szoftver) együttese, amelyek egymással összeköttetésben állnak.

Számítógépek, perifériák és a gépeken futó programok (hálózati szoftver) együttese, amelyek egymással összeköttetésben állnak. Számítógépek, perifériák és a gépeken futó programok (hálózati szoftver) együttese, amelyek egymással összeköttetésben állnak. Előnyei Közös erőforrás-használat A hálózati összeköttetés révén a gépek a

Részletesebben

8.) Milyen típusú kábel bekötési térképe látható az ábrán? 2 pont

8.) Milyen típusú kábel bekötési térképe látható az ábrán? 2 pont A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Hálózati ismeret I. c. tárgyhoz Szerkesztette: Majsa Rebeka

Hálózati ismeret I. c. tárgyhoz Szerkesztette: Majsa Rebeka Hálózati ismeret I. c. tárgyhoz Szerkesztette: Majsa Rebeka Az IP-címzés egy eljárás, amelynek célja az állomások és a hálózatok azonosítása. Az idő előrehaladásával az internet folyamatosan növekedett,

Részletesebben

OSI-ISO modell. Az OSI rétegek feladatai: Adatkapcsolati réteg (data link layer) Hálózati réteg (network layer)

OSI-ISO modell. Az OSI rétegek feladatai: Adatkapcsolati réteg (data link layer) Hálózati réteg (network layer) OSI-ISO modell Több világcég megalkotta a saját elképzelései alapján a saját hálózati architektúráját, de az eltérések miatt egységesíteni kellett, amit csak nemzetközi szinten lehetett megoldani. Ez a

Részletesebben

Hálózat szimuláció. Enterprise. SOHO hálózatok. Más kategória. Enterprise. Építsünk egy egyszerű hálózatot. Mi kell hozzá?

Hálózat szimuláció. Enterprise. SOHO hálózatok. Más kategória. Enterprise. Építsünk egy egyszerű hálózatot. Mi kell hozzá? Építsünk egy egyszerű hálózatot Hálózat szimuláció Mi kell hozzá? Aktív eszközök PC, HUB, switch, router Passzív eszközök Kábelek, csatlakozók UTP, RJ45 Elég ennyit tudni? SOHO hálózatok Enterprise SOHO

Részletesebben

Az alábbi állítások közül melyek a forgalomirányító feladatai és előnyei?

Az alábbi állítások közül melyek a forgalomirányító feladatai és előnyei? ck_01 Az alábbi állítások közül melyek a forgalomirányító feladatai és előnyei? ck_02 a) Csomagkapcsolás b) Ütközés megelőzése egy LAN szegmensen c) Csomagszűrés d) Szórási tartomány megnövelése e) Szórások

Részletesebben

Internet Protokoll 6-os verzió. Varga Tamás

Internet Protokoll 6-os verzió. Varga Tamás Internet Protokoll 6-os verzió Motiváció Internet szédületes fejlődése címtartomány kimerül routing táblák mérete nő adatvédelem hiánya a hálózati rétegen gépek konfigurációja bonyolódik A TCP/IPkét évtizede

Részletesebben

22. fejezet Az IPv4 protokoll 2, CIDR és Vezérlő és útválasztó protokollok

22. fejezet Az IPv4 protokoll 2, CIDR és Vezérlő és útválasztó protokollok 22. fejezet Az IPv4 protokoll 2, CIDR és Vezérlő és útválasztó protokollok Az IP címek ellentétben a MAC címekkel hierarchikusak, azaz magunk határozhatjuk meg (természetesen bizonyos korlátok között),

Részletesebben

Számítógép hálózatok 3. gyakorlat Packet Tracer alapok M2M Statusreport 1

Számítógép hálózatok 3. gyakorlat Packet Tracer alapok M2M Statusreport 1 Számítógép hálózatok 3. gyakorlat Packet Tracer alapok 2017.02.20. M2M Statusreport 1 Mi a Packet Tracer? Regisztrációt követően ingyenes a program!!! Hálózati szimulációs program Hálózatok működésének

Részletesebben

Tartalom. Hálózati kapcsolatok felépítése és tesztelése. Rétegek használata az adatok továbbításának leírására. OSI modell. Az OSI modell rétegei

Tartalom. Hálózati kapcsolatok felépítése és tesztelése. Rétegek használata az adatok továbbításának leírására. OSI modell. Az OSI modell rétegei Tartalom Hálózati kapcsolatok felépítése és tesztelése Bevezetés: az OSI és a Általános tájékoztató parancs: 7. réteg: DNS, telnet 4. réteg: TCP, UDP 3. réteg: IP, ICMP, ping, tracert 2. réteg: ARP Rétegek

Részletesebben

Department of Software Engineering

Department of Software Engineering Tavasz 2014 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Department of Software Engineering Számítógép-hálózatok 12. gyakorlat Network Address Translation Deák Kristóf S z e g e d i T u d

Részletesebben

2011 TAVASZI FÉLÉV 10. LABORGYAKORLAT PRÉM DÁNIEL ÓBUDAI EGYETEM NAT/PAT. Számítógép hálózatok gyakorlata

2011 TAVASZI FÉLÉV 10. LABORGYAKORLAT PRÉM DÁNIEL ÓBUDAI EGYETEM NAT/PAT. Számítógép hálózatok gyakorlata NAT/PAT Számítógép hálózatok gyakorlata ÓBUDAI EGYETEM 2011 TAVASZI FÉLÉV 10. LABORGYAKORLAT PRÉM DÁNIEL Címkezelés problematikája Az Internetes hálózatokban ahhoz, hogy elérhetővé váljanak az egyes hálózatok

Részletesebben

A TCP/IP modell hálózati rétege (Network Layer) Protokoll-készlet: a csomagok továbbítása. Legjobb szándékú kézbesítés

A TCP/IP modell hálózati rétege (Network Layer) Protokoll-készlet: a csomagok továbbítása. Legjobb szándékú kézbesítés A hálózati réteg feladatai A TCP/ modell hálózati rétege (Network Layer) A csomagok szállítása a forrásállomástól a cél-állomásig A hálózati réteg protokollja minden állomáson és forgalomirányítón fut

Részletesebben

Tűzfalak működése és összehasonlításuk

Tűzfalak működése és összehasonlításuk Tűzfalak működése és összehasonlításuk Készítette Sári Zoltán YF5D3E Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar 1 1. Bevezetés A tűzfalak fejlődése a számítógépes hálózatok evolúciójával párhuzamosan,

Részletesebben

54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózattelepítő és - Informatikai rendszergazda

54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózattelepítő és - Informatikai rendszergazda A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Az Internet. avagy a hálózatok hálózata

Az Internet. avagy a hálózatok hálózata Az Internet avagy a hálózatok hálózata Az Internet története 1. A hidegháború egy fontos problémája Amerikában a hatvanas évek elején: Az amerikai kormányszervek hogyan tudják megtartani a kommunikációt

Részletesebben

Windows hálózati adminisztráció segédlet a gyakorlati órákhoz

Windows hálózati adminisztráció segédlet a gyakorlati órákhoz Windows hálózati adminisztráció segédlet a gyakorlati órákhoz Szerver oldal: Kliens oldal: 4. Tartományvezérlő és a DNS 1. A belső hálózat konfigurálása Hozzuk létre a virtuális belső hálózatunkat. INTERNET

Részletesebben

Routing IPv4 és IPv6 környezetben. Professzionális hálózati feladatok RouterOS-el

Routing IPv4 és IPv6 környezetben. Professzionális hálózati feladatok RouterOS-el Routing IPv4 és IPv6 környezetben Professzionális hálózati feladatok RouterOS-el Tartalom 1. Hálózatok osztályozása Collosion/Broadcast domain Switchelt hálózat Routolt hálózat 1. Útválasztási eljárások

Részletesebben

További részletes tájékoztatásért lásd: System Administration Guide (Rendszeradminisztrátori útmutató).

További részletes tájékoztatásért lásd: System Administration Guide (Rendszeradminisztrátori útmutató). Gyorsútmutató a hálózati beállításokhoz XE3023HU0-2 Jelen útmutató a következőkhöz tartalmaz információkat: Gyorsútmutató a hálózati beállításokhoz (DHCP) a következő oldalon: 1 Gyorsútmutató a hálózati

Részletesebben

Tartalom. Az adatkapcsolati réteg, Ethernet, ARP. Fogalma és feladatai. Adatkapcsolati réteg. Ethernet

Tartalom. Az adatkapcsolati réteg, Ethernet, ARP. Fogalma és feladatai. Adatkapcsolati réteg. Ethernet Tartalom Az adatkapcsolati réteg, Ethernet, ARP Adatkapcsolati réteg Ethernet Beágyazás a 2. rétegben ARP Az ARP protokoll Az ARP protokoll által beírt adatok Az ARP parancs Az ARP folyamat alhálózaton

Részletesebben

A belső hálózat konfigurálása

A belső hálózat konfigurálása DHCP A belső hálózat konfigurálása Hozzuk létre a virtuális belső hálózatunkat. Szerver (Windows 2012) SWITCH Kliens gép (Windows 7) Hálózati kártya (LAN1) Hálózati kártya (LAN1) Állítsunk be egy lan1

Részletesebben

Cisco Teszt. Question 2 Az alábbiak közül melyek vezeték nélküli hitelesítési módok? (3 helyes válasz)

Cisco Teszt. Question 2 Az alábbiak közül melyek vezeték nélküli hitelesítési módok? (3 helyes válasz) Cisco Teszt Question 1 Az ábrán látható parancskimenet részlet alapján mi okozhatja az interfész down állapotát? (2 helyes válasz) a. A protokoll rosszul lett konfigurálva. b. Hibás kábel lett az interfészhez

Részletesebben

SZÁMÍTÓGÉP HÁLÓZATOK BEADANDÓ ESSZÉ. A Windows névfeloldási szolgáltatásai

SZÁMÍTÓGÉP HÁLÓZATOK BEADANDÓ ESSZÉ. A Windows névfeloldási szolgáltatásai SZÁMÍTÓGÉP HÁLÓZATOK BEADANDÓ ESSZÉ A Windows névfeloldási szolgáltatásai Jaszper Ildikó jaszper.ildiko@stud.u-szeged.hu Jaszper.Ildiko@posta.hu Budapest, 2007. május 19. - 1 - TARTALOMJEGYZÉK 1. Névfeloldás...

Részletesebben

Forgalomirányítás, irányító protokollok (segédlet az internet technológiák 1 laborgyakorlathoz) Készítette: Kolluti Tamás RZI3QZ

Forgalomirányítás, irányító protokollok (segédlet az internet technológiák 1 laborgyakorlathoz) Készítette: Kolluti Tamás RZI3QZ Forgalomirányítás, irányító protokollok (segédlet az internet technológiák 1 laborgyakorlathoz) Készítette: Kolluti Tamás RZI3QZ A routerek elsődleges célja a hálózatok közti kapcsolt megteremtése, és

Részletesebben

Department of Software Engineering

Department of Software Engineering Tavasz 2017 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Department of Software Engineering Számítógép-hálózatok 8. gyakorlat IP címzés Somogyi Viktor, Bordé Sándor S z e g e d i T u d o m

Részletesebben

Windows rendszeradminisztráció és Microsoft szerveralkalmazások támogatása. 3. óra. Kocsis Gergely, Supák Zoltán

Windows rendszeradminisztráció és Microsoft szerveralkalmazások támogatása. 3. óra. Kocsis Gergely, Supák Zoltán Windows rendszeradminisztráció és Microsoft szerveralkalmazások támogatása 3. óra Kocsis Gergely, Supák Zoltán 2016.03.02. TCP/IP alapok A Microsoft Windows alapú hálózati környezetben (csakúgy, mint más

Részletesebben

54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózattelepítő és - Informatikai rendszergazda

54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózattelepítő és - Informatikai rendszergazda A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

HÁLÓZATOK I. Készítette: Segédlet a gyakorlati órákhoz. Göcs László mérnöktanár KF-GAMF Informatika Tanszék. 2015-16. tanév 1.

HÁLÓZATOK I. Készítette: Segédlet a gyakorlati órákhoz. Göcs László mérnöktanár KF-GAMF Informatika Tanszék. 2015-16. tanév 1. HÁLÓZATOK I. Segédlet a gyakorlati órákhoz 1. 2015-16. tanév 1. félév Készítette: Göcs László mérnöktanár KF-GAMF Informatika Tanszék Elérhetőség Göcs László Informatika Tanszék 1.emelet 116-os iroda gocs.laszlo@gamf.kefo.hu

Részletesebben

Az internet az egész világot behálózó számítógép-hálózat.

Az internet az egész világot behálózó számítógép-hálózat. Az internet az egész világot behálózó számítógép-hálózat. A mai internet elődjét a 60-as években az Egyesült Államok hadseregének megbízásából fejlesztették ki, és ARPANet-nek keresztelték. Kifejlesztésének

Részletesebben

7. Feszítőfa protokoll Spanning-tree protocol

7. Feszítőfa protokoll Spanning-tree protocol A Cisco kapcsolás Networking alapjai és Academy haladó szintű Program forgalomirányítás A kapcsolás alapjai, és haladó szintű forgalomirányítás 7. Feszítőfa protokoll Spanning-tree protocol Mártha Péter

Részletesebben

Átmenet az IPv4-ből az IPv6-ba

Átmenet az IPv4-ből az IPv6-ba Átmenet az IPv4-ből az IPv6-ba Átmenet az IPv4-ből az IPv6-ba Tranzíciós eljárások Dual-stack strategy - kettős stack stratégia Tunneling Header translation - fejléc fordítás Dual-stack strategy Az IPv6

Részletesebben

54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózattelepítő és - Informatikai rendszergazda

54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózattelepítő és - Informatikai rendszergazda A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Alkalmazott hálózati ismeretek - Számítógéphálózatok aktív. elemei

Alkalmazott hálózati ismeretek - Számítógéphálózatok aktív. elemei Király László Alkalmazott hálózati ismeretek - Számítógéphálózatok aktív elemei A követelménymodul megnevezése: Számítógép javítása, karbantartása A követelménymodul száma: 1174-06 A tartalomelem azonosító

Részletesebben

18. fejezet A hálózati réteg és Az útválasztás

18. fejezet A hálózati réteg és Az útválasztás 18. fejezet A hálózati réteg és Az útválasztás A hálózati réteg A hálózat réteg az alatta elhelyezkedő adatkapcsolati réteg szolgáltatásait igénybe véve, valamint saját szolgáltatásai segítségével szolgálja

Részletesebben

Léteznek nagyon jó integrált szoftver termékek a feladatra. Ezek többnyire drágák, és az üzemeltetésük sem túl egyszerű.

Léteznek nagyon jó integrált szoftver termékek a feladatra. Ezek többnyire drágák, és az üzemeltetésük sem túl egyszerű. 12. Felügyeleti eszközök Néhány számítógép és szerver felügyeletét viszonylag egyszerű ellátni. Ha sok munkaállomásunk (esetleg több ezer), vagy több szerverünk van, akkor a felügyeleti eszközök nélkül

Részletesebben