Forgalomirányítás, irányító protokollok (segédlet az internet technológiák 1 laborgyakorlathoz) Készítette: Kolluti Tamás RZI3QZ

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Forgalomirányítás, irányító protokollok (segédlet az internet technológiák 1 laborgyakorlathoz) Készítette: Kolluti Tamás RZI3QZ"

Átírás

1 Forgalomirányítás, irányító protokollok (segédlet az internet technológiák 1 laborgyakorlathoz) Készítette: Kolluti Tamás RZI3QZ

2 A routerek elsődleges célja a hálózatok közti kapcsolt megteremtése, és a hálózatok közti forgalomirányítás. Egy belső hálózaton is lehet több alhálózat, melyek közt forgalmat kell irányítani, és nem csak egy, a POP-nál az internet felé történő forgalomirányítás, és címfordítás. A router a harmadik rétegben működő eszköz, a forgalmat a csomagokban található cél IP címek alapján irányítja. Amikor a router megkapja a keretet, leveszi róla a keretet, és a csomagot tovább juttatja a harmadik réteg felé. Ha ez is megvan, akkor megvizsgálja a csomagban található cél IP címet, és keresést végez az irányítótáblájában. Ha talál a cél IP címmel megegyezőt, akkor megnézi, hogy az a hálózat melyik interfészen van, ha ezt nem találja meg, akkor újabb keresést indít. Az újabb keresés azt keresi, hogy a megtalált IP cím melyik interfészen keresztül érhető el. Ha ez megvan, akkor a router újrakeretezi a csomagot, és a megfelelő interfészen keresztül továbbítja azt. A routernek minden interfészének kötelezően eltérő hálózatban, vagy alhálózatban kell lennie, mivel a router rendeltetése a különböző hálózatok közti forgalomirányítás. Minden a routerre csatlakoztatott hálózatnak szüksége van saját interfészre, illetve VLAN-ok esetén saját alinterfészre. A router a forgalmat a legjobb szándéka szerint, az irányítótáblában megtalálható legmegfelelőbb úton továbbítja a cél felé. Már az irányítótáblába is a bejegyzések következetesen kerülnek be. Az irányítótábla feltölthető statikusan, és dinamikusan. Az irányítótáblába automatikusan bekerülnek a routerre közvetlenül csatlakoztatott hálózatok (c: Directly Connected). Statikus feltöltést csak a kis hálózatok esetén érdemes használni, fix útvonalakkal. Minden egyes útvonalat kézzel kell bejegyezni az irányítótáblába. Mindkét PC-nek az alapértelmezett átjárója azon router Fa0/1 interfészének IP címe, amelyikre csatlakozik. Ez lesz az átjáró a külső hálózat felé. Minden kifelé irányuló kérést ide fog küldeni. A lejjebb

3 látható hálózat esetében, ha beállítjuk az interfészeket, és nem állítunk be forgalomirányítást, akkor nem lesz még képes a /24 hálózatunk kommunikálni a /16 hálózattal. Hogy miért nem? Azért, mert a router0 nem tudja hogy a /16 célhálózat felé haladó csomagot merre kell továbbítania. Pinglejük végig a PC0-ról a PC1 felé haladó útvonalat. A router 0 Fa0/1 interfészét meg tudjuk pingelni, mivel azonos hálózatban van a PC0-val. A PC0-ról sikeresen tudjuk pingelni a Fa0/0 interfészét a router0-nak, mivel szerepel az irányítótáblájában a rá csatlakoztatott összes hálózat, ezért a /30 felé tudja az utat, és utána innen tudja vissza a /24 felé. A PC0-ról pingelve a router1 Fa0/0 interfésze már nem jár sikerrel. Miért nem, holott a router 0 sikeresen tudja továbbítani a csomagot a router1 fele, hiszen ismeri a /30 hálózatot? A ping azért nem sikeres, mert a router1 nem ismeri a /24 hálózatot, így ha megkapja a csomagot, akkor kénytelen lesz eldobni, mivel nem tudja, hogy a választ merre kell továbbítani, nem szerepel az irányítótáblájában a /24 hálózat. Ilyen kis hálózatok esetén érdemes használni a statikus forgalomirányítást, ha tudjuk, hogy nem fogunk nagy változtatást, bővítést végrehajtani a hálózaton. Hálózati erőforrást takarítunk meg azzal, hogy ha nem használunk dinamikus forgalomirányítást, ugyanis így nem használ el sávszélességet, processzoridőt az irányító protokollok futtatására, és az útvonalfrissítések továbbítására. Statikus útvonal mellett még szokás megadni alapértelmezett útvonalat. Az alapértelmezett útvonal lényege, hogy ha nem talál megfelelő célútvonalat, amerre a csomagot továbbítsa, akkor az alapértelmezett útvonal felé továbbítja a csomagot, így megelőzhetjük azt, hogy valamely csomag elvesszen, vagy pedig képtelen legyen valamely eszköz kommunikálni. Ennek persze van biztonsági hátránya is, mivel minden forgalom továbbítódik, még ha nem kéne, akkor is, de ezt majd később ACL-el meg tudjuk szűrni. 1.1 a hálózat

4 1.2 Router0 irányítótáblája a statikus út előtt 1.3 Router1 irányítótáblája a statikus út előtt 1.4 Keresés az irányítótábla alapján

5 Statikus útvonalat a /16 hálózat felé a router0-n a következő paranccsal tudunk megadni: Router0(config)#ip route FastEthernet 0/0 Ha ezt megtettük, akkor a router1-en is meg kell adni a statikus útvonalat a /24 hálózat felé: Router1(config)#ip route FastEthernet 0/0 Ha kiadtuk a statikus útvonalakra vonatkozó parancsot, akkor azok megjelennek az irányítótáblában, és így képes lesz már kommunikálni a két hálózat egymással. Alapértelmezett útvonal az ip default network paranccsal adható meg. Fontos fogalom az adminisztratív távolság. Ezzel az adott módszer megbízhatóságát szokás jellemezni. Minél kisebb a száma az adminisztratív távolságnak, annál megbízhatóbb az a módszer, ahonnan az adott útvonalat ismeri a forgalomirányító. A statikus bejegyzésnél feltételezve azt, hogy az egy megfelelő elgondolás után kerül bejegyzésre az adminisztratív távolság 1. A dinamikus irányító protokolloknak különböző az adminisztratív távolsága. A RIP-é 120, az EIGPR-é 90. Ha több irányító protokollt futtatunk egyszerre (RIP, és EIGRP, mert ezek kompatibilisek), és mindegyik hirdeti az adott útvonalat, akkor annak a hirdetése kerül be az irányítótáblába, amelyiknek az adminisztratív távolsága kisebb, és a másik csak egy tartalék útvonal lesz. Dinamikus irányító protokollokat használva a nagy hálózatoknál megkönnyíthetjük a dolgunkat. A dinamikus irányító protokollok a típusuktól függően továbbítják az irányítótáblájukat a szomszédok felé, vagy az egész hálózat felé hirdetve ezzel az általuk ismert útvonalakat. Azok a forgalomirányítók, melyek megkapják ezeket az irányítótáblákat feldolgozzák, és kibővítik vele a saját irányítótáblájukat. Ez sávszélességet, processzort, valamint memóriát emészt fel. Irányító protokollok Felelősek az irányított protokoll (pl. IP) csomagjainak a legjobb útvonalon történő célba juttatásáért. 2 osztálya van: 1. Belső irányító protokollok Csak egy adott szervezet által üzemeltetett autonóm rendszeren belül használják. Követelmények, elvárások: gyors reakció gyors konvergencia alkalmazkodó (lehet adaptív is) irányítási mérték (legyen mérvadó, és tükrözze a valóságot) a. Távolságvektor alapú irányító protokollok Csak a szomszédokkal tartja a kapcsolatot, és csak velük cserél irányítási információkat. A rendszer bekapcsolásakor üres minden router irányítótáblája. A routerek ismerik a közvetlenül rájuk csatlakozó hálózatokat, erről küldenek

6 információt szórással (RIPv1), vagy csoportcímzéssel (D osztályú cím, RIPv2) a szomszéd routereknek. Rendszeresen, időközönként küldik a frissítéseket, melyben benne vannak az általuk korábban megismert távoli hálózatok is. Előnye: egyszerű implementáció, kevés számítási-, és memóriakapacitást igényel Hátránya: ha nincs topológia állapot változás, akkor is rendszeres időközönként frissít (feleslegesen). Csak a szomszédokig lát el, szűk látókör, lassú konvergencia. Problémák a távolság vektor alapú irányító protokollokkal: Az alapelv szerint a router rendszeres időközönként elküldi a szomszédjainak az irányítási tábláját, amiben nem csak azok a hálózatok szerepelnek, amik közvetlenül a routerre csatlakoznak, hanem minden olyan hálózat, amit korábban a szomszédok jelentése alapján megismert. Hibás hálózati frissítések ellen a látóhatár megosztást vezették be: nem küldik abba az irányba egy távoli hálózat eléréséről irányítási információt, ahonnan ezt korábban megkapták (végtelen számolás problémája). Nem látja az autonóm rendszer teljes topológiáját. A. RIPv1 (AD: 120) Tisztán távolságvektor alapú irányító protokoll. Mértéke az ugrásszám. 30 másodpercenként automatikusan frissít. Nem támogatja a VLSM, és CIDR technológiákat, így csak az osztály alapú hálózatokat tudja kezelni, mivel az irányítási információkban nem továbbítja az alhálózati maszkot. Frissítéseit szórással küldi a szomszédoknak. B. IGRP (AD: 100) Szintén osztály alapú irányító protokoll, de a mértéke nem tisztán az ugrásszám, hanem összetett (sávszélesség, késleltetés, megbízhatóság, terhelés) mérték, amely a részeinek súlyozott átlaga. 90 másodpercenként frissítését szórással küldi szét a szomszédoknak. Nem támogatja a VLSM és a CIDR technológiákat. C. RIPv2 (AD: 120) Mértéke tisztán az ugrásszám. 30 másodpercenként küldi szét a frissítést csoportcímzéssel. A RIPv1 továbbfejlesztése, képes kezelni a VLSM, CIDR technológiákat, mivel a frissítésekben továbbítja az alhálózati maszkot is. Hitelesített irányítási információk frissítése. b. Kapcsolatállapot alapú irányító protokollok A kapcsolatállapot (topológia) nagyon fontos szerepet tölt be. Az autonóm rendszer teljes topológiáját látja mindegyik router. Frissítés a távolságvektor alapúakkal ellentétben itt csak topológia változásnál történik. Többségük csoportcímzés alapú frissítés küldést használ. Működésük: i. A rendszer bekapcsolásakor mindegyik router leméri a szomszédja, és közte levő késleltetést. ii. Mindegyik router az összes AS összes routerének LSA (Link State Advertisement: kapcsolatállapot hirdetés) üzenetet küld csoportcímzéssel. Ez a hirdetés írja le a rendszer által ismert közvetlenül elérhető útvonalakat, és ezek jellemzőit.

7 iii. Az összes router veszi az LSA üzeneteket, és ez alapján mindegyik elkészíti a memóriájában a topológia gráfot. Ez a gráf írja le az AS topológiáját, ahol a csomópontok a routerek, az élek pedig az őket összekötő útvonalak. Az élekre súlyok vannak felírva, amelyek az útvonalak összetett mértékéből származnak, leírják az útvonalak jóságát. Minél kisebb a súly, annál jobb az út. iv. Ezután az összes router a gráf alapján a Dijkstra algoritmussal kiszámolja az összes többi router felé vezető legrövidebb útvonalat. v. A számítás eredménye alapján minden router elkészíti az útválasztó tábláját, amelybe bejegyzi az összes cél címet, és az útvonalat (port, interfész neve, következő ugrás címe, mérték) Előnye: gyors konvergencia, mert az AS teljes állapotát látja minden router, konzisztens kép a teljes topológiáról, és csak állapotváltozáskor van frissítés. Hátránya: minden routernek nagy számítás, és memóriakapacitás igénye van. Implementációja az OSPF (AD: 110) irányító protokoll: Támogatja a VLSM, és CIDR technológiákat, az útvonal összefogást. Csoportcímzést használ a frissítések küldésére, és támogatja a frissítési információk hitelesítését. Támogatja az AS területekre való szétbontását is (területen belül lehet részgráfot is kialakítani). c. Hibrid irányító protokollok Ötvözik a kapcsolatállapot, és a távolságvektor alapú irányító protokollok előnyeit. csak a szomszédokkal cserél irányítási információt (TV, minimális erőforrásigény) csak állapotváltozáskor küld információt (KÁ) Implementációját a Cisco alakította ki. EIGRP (Enhanced IGRP): csak a Cisco eszközök támogatják, platformfüggő, illetve néhány más gyártó jogdíj ellenében használhatja. Jellemzők: támogatja a hitelesítést támogatja a VLSM és a CIDR technológiákat, és csoportcímzést használ 2. Külső irányító protokollok (EGP) BGP (Border Gateway Protocoll,. AD: 20): határvég átjáró protokoll. Nagy hálózatok határán található routereknél használják, AS-ek közötti forgalomirányításért felelős, tehát AS-eket köt össze. A határvégen levő routereknek ismerniük kell a külső, és a belső irányító protokollokat is. A külső irányító protokollokban a VLSM és a CIDR használata nagy hangsúlyt kap.

FORGALOMIRÁNYÍTÓK. 6. Forgalomirányítás és irányító protokollok CISCO HÁLÓZATI AKADÉMIA PROGRAM IRINYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA

FORGALOMIRÁNYÍTÓK. 6. Forgalomirányítás és irányító protokollok CISCO HÁLÓZATI AKADÉMIA PROGRAM IRINYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA FORGALOMIRÁNYÍTÓK 6. Forgalomirányítás és irányító protokollok 1. Statikus forgalomirányítás 2. Dinamikus forgalomirányítás 3. Irányító protokollok Áttekintés Forgalomirányítás Az a folyamat, amely révén

Részletesebben

A kapcsolás alapjai, és haladó szintű forgalomirányítás. 1. Ismerkedés az osztály nélküli forgalomirányítással

A kapcsolás alapjai, és haladó szintű forgalomirányítás. 1. Ismerkedés az osztály nélküli forgalomirányítással A Cisco kapcsolás Networking alapjai Academy Program és haladó szintű forgalomirányítás A kapcsolás alapjai, és haladó szintű forgalomirányítás 1. Ismerkedés az osztály nélküli forgalomirányítással Mártha

Részletesebben

Tartalom. Router és routing. A 2. réteg és a 3. réteg működése. Forgalomirányító (router) A forgalomirányító összetevői

Tartalom. Router és routing. A 2. réteg és a 3. réteg működése. Forgalomirányító (router) A forgalomirányító összetevői Tartalom Router és routing Forgalomirányító (router) felépítésük működésük távolságvektor elv esetén Irányító protokollok autonóm rendszerek RIP IGRP DHCP 1 2 A 2. réteg és a 3. réteg működése Forgalomirányító

Részletesebben

Forgalomirányítás (Routing)

Forgalomirányítás (Routing) Forgalomirányítás (Routing) Tartalom Forgalomirányítás (Routing) Készítette: (BMF) Forgalomirányítás (Routing) Autonóm körzet Irányított - irányító protokollok Irányítóprotokollok mőködési elve Távolságvektor

Részletesebben

Statikus routing. Hoszt kommunikáció. Router működési vázlata. Hálózatok közötti kommunikáció. (A) Partnerek azonos hálózatban

Statikus routing. Hoszt kommunikáció. Router működési vázlata. Hálózatok közötti kommunikáció. (A) Partnerek azonos hálózatban Hoszt kommunikáció Statikus routing Két lehetőség Partnerek azonos hálózatban (A) Partnerek különböző hálózatban (B) Döntéshez AND Címzett IP címe Feladó netmaszk Hálózati cím AND A esetben = B esetben

Részletesebben

6. Forgalomirányítás

6. Forgalomirányítás 6. Forgalomirányítás Tartalom 6.1 Az irányító protokollok konfigurálása 6.2 Külső forgalomirányító protokollok Az irányító protokollok konfigurálása 6.1 Vissza a tartalomjegyzékre A forgalomirányítás alapjai

Részletesebben

2016 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGE- DIENSIS

2016 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGE- DIENSIS Tavasz 2016 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGE- DIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Department of Software Engineering Számítógép hálózatok 10. gyakorlat Forgalomirányítás Somogyi Viktor, Bordé Sándor S z e g e d

Részletesebben

2016 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED

2016 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Tavasz 2016 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Department of Software Engineering Számítógép-hálózatok 9. gyakorlat Forgalomirányítás (RIP) Somogyi Viktor S z e g e d i T u d o m

Részletesebben

Hálózati alapismeretek

Hálózati alapismeretek Hálózati alapismeretek 10. Alhálózatok és forgalomirányítási alapismeretek 1. Irányított protokollok 2. IP alapú irányító protokollok 3. Az alhálózatok működése Irányított protokollok Irányított protokoll

Részletesebben

FORGALOMIRÁNYÍTÓK. 7. Távolságvektor alapú forgalomirányító protokollok CISCO HÁLÓZATI AKADÉMIA PROGRAM IRINYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA

FORGALOMIRÁNYÍTÓK. 7. Távolságvektor alapú forgalomirányító protokollok CISCO HÁLÓZATI AKADÉMIA PROGRAM IRINYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA FORGALOMIRÁNYÍTÓK 7. Távolságvektor alapú forgalomirányító protokollok 1. Távolságvektor alapú forgalomirányítás 2. RIP 3. IGRP Útvonalfrissítő üzenetek Frissítések - Periódikusan - Topológia megváltozásakor

Részletesebben

Dinamikus routing - alapismeretek -

Dinamikus routing - alapismeretek - Router működési vázlata Dinamikus routing - alapismeretek - admin Static vs Dynamic Static vs Dynamic Csoportosítás Csoportosítás Belső átjáró protokollok Interior Gateway Protocol (IGP) Külső átjáró protokollok

Részletesebben

Az alábbi állítások közül melyek a forgalomirányító feladatai és előnyei?

Az alábbi állítások közül melyek a forgalomirányító feladatai és előnyei? ck_01 Az alábbi állítások közül melyek a forgalomirányító feladatai és előnyei? ck_02 a) Csomagkapcsolás b) Ütközés megelőzése egy LAN szegmensen c) Csomagszűrés d) Szórási tartomány megnövelése e) Szórások

Részletesebben

4. Vállalati hálózatok címzése

4. Vállalati hálózatok címzése 4. Vállalati hálózatok címzése Tartalom 4.1 IP-hálózatok hierarchikus címzési sémája 4.2 A VLSM használata 4.3 Az osztály nélküli forgalomirányítás és a CIDR alkalmazása 4.4 NAT és PAT használata IP-hálózatok

Részletesebben

Department of Software Engineering

Department of Software Engineering Tavasz 2017 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Department of Software Engineering Számítógép-hálózatok 10. gyakorlat OSPF Zelei Dániel, Bordé Sándor S z e g e d i T u d o m á n y

Részletesebben

Routing IPv4 és IPv6 környezetben. Professzionális hálózati feladatok RouterOS-el

Routing IPv4 és IPv6 környezetben. Professzionális hálózati feladatok RouterOS-el Routing IPv4 és IPv6 környezetben Professzionális hálózati feladatok RouterOS-el Tartalom 1. Hálózatok osztályozása Collosion/Broadcast domain Switchelt hálózat Routolt hálózat 1. Útválasztási eljárások

Részletesebben

WS 2013 elődöntő ICND 1+ teszt

WS 2013 elődöntő ICND 1+ teszt WS 2013 elődöntő ICND 1+ teszt 14 feladat 15 perc (14:00-14:15) ck_01 Melyik parancsokat kell kiadni ahhoz, hogy egy kapcsoló felügyeleti célból, távolról elérhető legyen? ck_02 S1(config)#ip address 172.20.1.2

Részletesebben

13.A. Ön egy kisvállalat rendszergazdájaként a hálózati eszközök konfigurálását és folyamatos ellen

13.A. Ön egy kisvállalat rendszergazdájaként a hálózati eszközök konfigurálását és folyamatos ellen 1 13.A. Ön egy kisvállalat rendszergazdájaként a hálózati eszközök konfigurálását és folyamatos ellenőrzését kapta feladatként. Ismertesse az irányító protokollok működését és konfigurálását! 13.1 Ismertesse

Részletesebben

1/13. RL osztály Hálózati alapismeretek I. gyakorlat c. tantárgy Osztályozóvizsga tematika

1/13. RL osztály Hálózati alapismeretek I. gyakorlat c. tantárgy Osztályozóvizsga tematika 1/13. RL osztály Hálózati alapismeretek I. gyakorlat c. tantárgy Osztályozóvizsga tematika A vizsga leírása: A vizsga anyaga a Cisco Routing and Switching Bevezetés a hálózatok világába (1)és a Cisco R&S:

Részletesebben

54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózattelepítő és - Informatikai rendszergazda

54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózattelepítő és - Informatikai rendszergazda A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Kommunikációs rendszerek programozása. Routing Information Protocol (RIP)

Kommunikációs rendszerek programozása. Routing Information Protocol (RIP) Kommunikációs rendszerek programozása Routing Information Protocol (RIP) Távolságvektor alapú útválasztás Routing Information Protocol (RIP) TCP/IP előttről származik (Xerox Network Services) Tovább fejlesztve

Részletesebben

Hálózati architektúrák laborgyakorlat

Hálózati architektúrák laborgyakorlat Hálózati architektúrák laborgyakorlat 5. hét Dr. Orosz Péter, Skopkó Tamás 2012. szeptember Hálózati réteg (L3) Kettős címrendszer: ARP Útválasztás: route IP útvonal: traceroute Parancsok: ifconfig, arp,

Részletesebben

Department of Software Engineering

Department of Software Engineering Tavasz 2014 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Department of Software Engineering Számítógép-hálózatok 11. gyakorlat OSPF Deák Kristóf S z e g e d i T u d o m á n y e g y e t e m

Részletesebben

Hálózati réteg. Feladata: a csomag eljusson a célig Több útválasztó Ez a legalacsonyabb rétek, mely a két végpont

Hálózati réteg. Feladata: a csomag eljusson a célig Több útválasztó Ez a legalacsonyabb rétek, mely a két végpont Hálózati réteg Hálózati réteg Feladata: a csomag eljusson a célig Több útválasztó Ez a legalacsonyabb rétek, mely a két végpont közötti átvitellel foglalkozik. Ismernie kell a topológiát Útvonalválasztás,

Részletesebben

Hálózati Technológiák és Alkalmazások

Hálózati Technológiák és Alkalmazások Hálózati Technológiák és Alkalmazások Vida Rolland BME TMIT 016. március 9. Routing - Router Routing (útválasztás) Folyamat, mely során a hálózati protokollok csomagjai a célállomáshoz jutnak A routing

Részletesebben

Cisco Teszt. Question 2 Az alábbiak közül melyek vezeték nélküli hitelesítési módok? (3 helyes válasz)

Cisco Teszt. Question 2 Az alábbiak közül melyek vezeték nélküli hitelesítési módok? (3 helyes válasz) Cisco Teszt Question 1 Az ábrán látható parancskimenet részlet alapján mi okozhatja az interfész down állapotát? (2 helyes válasz) a. A protokoll rosszul lett konfigurálva. b. Hibás kábel lett az interfészhez

Részletesebben

4.1.5.3 Laborgyakorlat: A hálózat alhálózatokra bontása

4.1.5.3 Laborgyakorlat: A hálózat alhálózatokra bontása 4.1.5.3 Laborgyakorlat: A hálózat alhálózatokra bontása Célkitűzések Ip címzési terv készítése kis hálózat számára. Háttérismeretek és előkészületek A feladat során, az ISP helyszíni telepítő és szervizes

Részletesebben

JÁNOS SZAKKÖZÉPI SKOLA

JÁNOS SZAKKÖZÉPI SKOLA Cisco Networking Kapcsolás Academy alapjai, Program haladó forgalomirányítás A kapcsolás alapjai, és haladó szintű forgalomirányítás 2. Egyterületű OSPF Név 1. Link-state (kapcsolatállapot alapú) protokollok

Részletesebben

54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózattelepítő és - Informatikai rendszergazda

54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózattelepítő és - Informatikai rendszergazda A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Hálózati ismeret II. c. tárgyhoz Szerkesztette: Majsa Rebeka

Hálózati ismeret II. c. tárgyhoz Szerkesztette: Majsa Rebeka Hálózati ismeret II. c. tárgyhoz Szerkesztette: Majsa Rebeka A vállalati hálózatok és az internetszolgáltatók a hierarchikus (egymásra épülő részekből álló) felépítésük és bővíthetőségük miatt kapcsolatállapot

Részletesebben

54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózattelepítő és - Informatikai rendszergazda

54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózattelepítő és - Informatikai rendszergazda A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Advanced PT activity: Fejlesztési feladatok

Advanced PT activity: Fejlesztési feladatok Advanced PT activity: Fejlesztési feladatok Ebben a feladatban a korábban megismert hálózati topológia módosított változatán kell különböző konfigurációs feladatokat elvégezni. A feladat célja felmérni

Részletesebben

5. Forgalomirányítás távolságvektor alapú protokollal

5. Forgalomirányítás távolságvektor alapú protokollal 5. Forgalomirányítás távolságvektor alapú protokollal Tartalom 5.1 Nagyvállalati hálózatok karbantartása 5.2 RIP protokollal történő forgalomirányítás 5.3 Forgalomirányítás az EIGRP protokollal 5.4 EIGRP

Részletesebben

A MAC-cím (Media Access Control) egy hexadecimális számsorozat, amellyel még a gyártás során látják el a hálózati kártyákat. A hálózat többi eszköze

A MAC-cím (Media Access Control) egy hexadecimális számsorozat, amellyel még a gyártás során látják el a hálózati kártyákat. A hálózat többi eszköze A MAC-cím (Media Access Control) egy hexadecimális számsorozat, amellyel még a gyártás során látják el a hálózati kártyákat. A hálózat többi eszköze a MAC-címet használja a hálózat előre meghatározott

Részletesebben

Hálózati Technológiák és Alkalmazások

Hálózati Technológiák és Alkalmazások Hálózati Technológiák és Alkalmazások Vida Rolland Moldován István BME TMIT 2016. október 21. Routing - Router Routing (útválasztás) Folyamat, mely során a hálózati protokollok csomagjai a célállomáshoz

Részletesebben

WorldSkills HU 2008 döntő Packet Tracer

WorldSkills HU 2008 döntő Packet Tracer WorldSkills HU 2008 döntő Szeged, 2008. október 17. FIGYELEM! Az eszközök konfiguráláshoz a grafikus felület korlátozottan vehető igénybe! Helyzetismertetés Most kerültünk a WSC vállalathoz, mint hálózati

Részletesebben

FORGALOMIRÁNYÍTÁS TÁVOLSÁGALAPÚ IRÁNYÍTÓ PROTOKOLLAL. Hálózati ismeret II. c. tárgyhoz Szerkesztette: Majsa Rebeka

FORGALOMIRÁNYÍTÁS TÁVOLSÁGALAPÚ IRÁNYÍTÓ PROTOKOLLAL. Hálózati ismeret II. c. tárgyhoz Szerkesztette: Majsa Rebeka FORGALOMIRÁNYÍTÁS TÁVOLSÁGALAPÚ IRÁNYÍTÓ PROTOKOLLAL Hálózati ismeret II. c. tárgyhoz Szerkesztette: Majsa Rebeka Nagyvállalati hálózatok karbantartása Nagyvállalati hálózatok 3 A nagyvállalati hálózatok

Részletesebben

CISCO gyakorlati segédlet. Összeállította: Balogh Zoltán

CISCO gyakorlati segédlet. Összeállította: Balogh Zoltán CISCO gyakorlati segédlet Összeállította: Balogh Zoltán 2 1. Forgalomirányítók alapszintű konfigurálása Hostname megadása: (config)#hostname LAB_A Konzol és telnet kapcsolatok jelszavainak megadása: (config)#line

Részletesebben

CCNA Exploration Scope and Sequence (2007 április)

CCNA Exploration Scope and Sequence (2007 április) CCNA Exploration Scope and Sequence (2007 április) Ez egy előzetes áttekintés a még fejlesztés alatt álló új Cisco CCNA Exploration tananyagról. Az első és második szemeszter anyagának angol nyelvű változata

Részletesebben

Hálózati rendszerek adminisztrációja JunOS OS alapokon

Hálózati rendszerek adminisztrációja JunOS OS alapokon Hálózati rendszerek adminisztrációja JunOS OS alapokon - áttekintés és példák - Varga Pál pvarga@tmit.bme.hu Áttekintés Általános laborismeretek Junos OS bevezető Routing - alapok Tűzfalbeállítás alapok

Részletesebben

Windows rendszeradminisztráció és Microsoft szerveralkalmazások támogatása. 3. óra. Kocsis Gergely, Kelenföldi Szilárd

Windows rendszeradminisztráció és Microsoft szerveralkalmazások támogatása. 3. óra. Kocsis Gergely, Kelenföldi Szilárd Windows rendszeradminisztráció és Microsoft szerveralkalmazások támogatása 3. óra Kocsis Gergely, Kelenföldi Szilárd 2015.03.05. Routing Route tábla kiratása: route PRINT Route tábla Illesztéses algoritmus:

Részletesebben

Útmutató az IP és Routing mérésekben használt Cisco routerek alapszint konfigurációjához i

Útmutató az IP és Routing mérésekben használt Cisco routerek alapszint konfigurációjához i Útmutató az IP és Routing mérésekben használt Cisco routerek alapszint konfigurációjához i 1. Bevezetés (készítette: Fodor Kristóf fodork@tmit.bme.hu) A routerek a hozzájuk csatolt hálózati szegmensek

Részletesebben

Tájékoztató. Használható segédeszköz: -

Tájékoztató. Használható segédeszköz: - A 12/2013. (III. 29.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 51 481 02 Szoftverüzemeltető-alkalmazásgazda Tájékoztató A vizsgázó az első lapra

Részletesebben

Department of Software Engineering

Department of Software Engineering Tavasz 2014 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Department of Software Engineering Számítógép-hálózatok 12. gyakorlat Network Address Translation Deák Kristóf S z e g e d i T u d

Részletesebben

20 bájt 8 bájt. IP fejléc UDP fejléc RIP üzenet. IP csomag UDP csomag

20 bájt 8 bájt. IP fejléc UDP fejléc RIP üzenet. IP csomag UDP csomag lab Routing protokollok Távközlési és Médiainformatikai Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem IP forgalomirányítás általában Hierarchikus (2 szintű) AS-ek közötti: EGP Exterior Gateway

Részletesebben

icompetiton 2009 1. forduló Elméleti kérdések

icompetiton 2009 1. forduló Elméleti kérdések Statikus forgalomirányítás icompetiton 2009 1. forduló Elméleti kérdések 1. kérdés A következő parancsok közül melyiket használjuk statikus útvonal beállítására? a. Router (config)# ip route add 172.100.1.0

Részletesebben

Oktatási segédlet A CNNA vizsgára való felkészüléshez Cisco Certified Network Associate

Oktatási segédlet A CNNA vizsgára való felkészüléshez Cisco Certified Network Associate Németh Imre: Az Enhanced IGRP (EIGRP) és az Open Short Path First (OSPF) Oktatási segédlet A CNNA 640-802 vizsgára való felkészüléshez Cisco Certified Network Associate Németh Imre WSUF 2011 A CNNA vizsga

Részletesebben

Hálózatok II. A hálózati réteg forgalomirányítása

Hálózatok II. A hálózati réteg forgalomirányítása Hálózatok II. A hálózati réteg forgalomirányítása 2007/2008. tanév, I. félév Dr. Kovács Szilveszter E-mail: szkovacs@iit.uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem Informatikai Intézet 106. sz. szoba Tel: (46) 565-111

Részletesebben

8.) Milyen típusú kábel bekötési térképe látható az ábrán? 2 pont

8.) Milyen típusú kábel bekötési térképe látható az ábrán? 2 pont A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

1. Melyik az alábbi ábrák közül, az EIA/TIA 568 A szabvány szerinti bekötési sorrend?

1. Melyik az alábbi ábrák közül, az EIA/TIA 568 A szabvány szerinti bekötési sorrend? 1. Melyik az alábbi ábrák közül, az EIA/TIA 568 A szabvány szerinti bekötési sorrend? 1. kép 2. kép 3. kép 4. kép a. 1. kép b. 2. kép c. 3. kép d. 4. kép 2. Hálózati adatátvitel során milyen tényezők okoznak

Részletesebben

2. Melyik az alábbi ábrák közül, az EIA/TIA 568 A szabvány szerinti bekötési sorrend?

2. Melyik az alábbi ábrák közül, az EIA/TIA 568 A szabvány szerinti bekötési sorrend? 1. Melyek a VPN hálózatok típusai? a. Távoli b. Internetes c. Intranetes d. Elosztási e. Hozzáférési f. Központi 2. Melyik az alábbi ábrák közül, az EIA/TIA 568 A szabvány szerinti bekötési sorrend? 1.

Részletesebben

Számítógép hálózatok gyakorlat

Számítógép hálózatok gyakorlat Számítógép hálózatok gyakorlat 5. Gyakorlat Ethernet alapok Ethernet Helyi hálózatokat leíró de facto szabvány A hálózati szabványokat az IEEE bizottságok kezelik Ezekről nevezik el őket Az Ethernet így

Részletesebben

Hálózati projektor használati útmutató

Hálózati projektor használati útmutató Hálózati projektor használati útmutató Tartalomjegyzék Előkészületek...3 Projektor csatlakoztatása a számítógéphez...3 Vezetékes kapcsolat... 3 A projektor távvezérlése LAN-on keresztül...5 Támogatott

Részletesebben

HÁLÓZATI ISMERETEK GNS 3

HÁLÓZATI ISMERETEK GNS 3 HÁLÓZATI ISMERETEK GNS 3 Tartalomjegyzék Csatlakozás az internetre Hálózati eszközök Bináris számrendszer IP-cím Hálózati berendezések IP hierarchia Hálózati hierarchia Alhálózatok Topológiák Hálózatok

Részletesebben

Az internet ökoszisztémája és evolúciója. Gyakorlat 1

Az internet ökoszisztémája és evolúciója. Gyakorlat 1 Az internet ökoszisztémája és evolúciója Gyakorlat 1 GNS3: installálás és konfiguráció GNS3: hálózatszimulátor Valódi router/hoszt image-ek hálózatba kapcsolása emulált linkeken keresztül: CISCO, Juniper,

Részletesebben

Tájékoztató. Használható segédeszköz: -

Tájékoztató. Használható segédeszköz: - A 12/2013. (III. 29.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 54 481 04 Informatikai rendszergazda Tájékoztató A vizsgázó az első lapra írja fel

Részletesebben

VÁLLALATI HÁLÓZATOK CÍMZÉSE. Hálózati ismeret II. c. tárgyhoz Szerkesztette: Majsa Rebeka

VÁLLALATI HÁLÓZATOK CÍMZÉSE. Hálózati ismeret II. c. tárgyhoz Szerkesztette: Majsa Rebeka VÁLLALATI HÁLÓZATOK CÍMZÉSE Hálózati ismeret II. c. tárgyhoz Szerkesztette: Majsa Rebeka IP-HÁLÓZATOK HIERARCHIKUS CÍMZÉSI SÉMÁJA Egyszintű és hierarchikus hálózatok A helyi hálózatban bekövetkező ütközések

Részletesebben

18. fejezet A hálózati réteg és Az útválasztás

18. fejezet A hálózati réteg és Az útválasztás 18. fejezet A hálózati réteg és Az útválasztás A hálózati réteg A hálózat réteg az alatta elhelyezkedő adatkapcsolati réteg szolgáltatásait igénybe véve, valamint saját szolgáltatásai segítségével szolgálja

Részletesebben

Gyakorlati vizsgatevékenység

Gyakorlati vizsgatevékenység Gyakorlati vizsgatevékenység Elágazás azonosító száma megnevezése: 4 481 03 0010 4 01 Informatikai hálózat-telepítő és -üzemeltető Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 1163-06

Részletesebben

Tájékoztató. Használható segédeszköz: -

Tájékoztató. Használható segédeszköz: - A 12/2013. (III. 29.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 54 481 04 Informatikai rendszergazda Tájékoztató A vizsgázó az első lapra írja fel

Részletesebben

6. Az IP-címzés használata a hálózati tervezésben

6. Az IP-címzés használata a hálózati tervezésben 6. Az IP-címzés használata a hálózati tervezésben Tartalom 6.1 A megfelelő IP-címzési terv kialakítása 6.2 A megfelelő IP-címzési és elnevezési séma kialakítása 6.3 Az IPv4 és az IPv6 leírása A megfelelő

Részletesebben

Tájékoztató. Használható segédeszköz: -

Tájékoztató. Használható segédeszköz: - A 12/2013. (III. 29.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 51 481 02 Szoftverüzemeltető-alkalmazásgazda Tájékoztató A vizsgázó az első lapra

Részletesebben

Hálózati architektúrák laborgyakorlat

Hálózati architektúrák laborgyakorlat Hálózati architektúrák laborgyakorlat 4. hét Dr. Orosz Péter, Skopkó Tamás 2012. szeptember Hálózati réteg (L3) Kettős címrendszer Interfész konfigurációja IP címzés: címosztályok, alhálózatok, szuperhálózatok,

Részletesebben

III. előadás. Kovács Róbert

III. előadás. Kovács Róbert III. előadás Kovács Róbert VLAN Virtual Local Area Network Virtuális LAN Logikai üzenetszórási tartomány VLAN A VLAN egy logikai üzenetszórási tartomány, mely több fizikai LAN szegmensre is kiterjedhet.

Részletesebben

Tájékoztató. Értékelés. 100% = 90 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 30%.

Tájékoztató. Értékelés. 100% = 90 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 30%. Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

20 bájt 8 bájt. IP fejléc UDP fejléc RIP üzenet. IP csomag UDP csomag

20 bájt 8 bájt. IP fejléc UDP fejléc RIP üzenet. IP csomag UDP csomag lab Routing protokollok Távközlési és Médiainformatikai Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem IP forgalomirányítás általában Hierarchikus (2 szintű) AS-ek közötti: EGP Exterior Gateway

Részletesebben

Számítógépes Hálózatok. 6. gyakorlat

Számítógépes Hálózatok. 6. gyakorlat Számítógépes Hálózatok 6. gyakorlat Forgalomirányítás DEFINÍCIÓ A hálózati réteg szoftverének azon része, amely azért a döntésért felelős, hogy a bejövő csomag melyik kimeneti vonalon kerüljön továbbításra.

Részletesebben

1. Mit jelent a /24 címmel azonosított alhálózat?

1. Mit jelent a /24 címmel azonosított alhálózat? Traffic engineering: a lehetőség, hogy a hálózatban zajló forgalmat sokféle eszközzel racionalizálhassuk. Ilyen az LSP metric, a link coloring, az LSP @ IGP/OSPF. Hibavédelem: az MPLS lehetővé teszi, hogy

Részletesebben

MAC címek (fizikai címek)

MAC címek (fizikai címek) MAC címek (fizikai címek) Hálózati eszközök egyedi azonosítója, amit az adatkapcsolati réteg MAC alrétege használ Gyárilag adott, általában ROM-ban vagy firmware-ben tárolt érték (gyakorlatilag felülbírálható)

Részletesebben

Internet ROUTER. Motiváció

Internet ROUTER. Motiváció Több internetvonal megosztása egy szerverrel iptables/netfilter és iproute2 segítségével Készítette: Mészáros Károly (MEKMAAT:SZE) mkaroly@citromail.hu 2007-05-22 Az ábrán látható módon a LAN-ban lévő

Részletesebben

1. A számítógép-hálózatok ISO-OSI hivatkozási modelljének hálózati rétege 1.a Funkciói, szervezése

1. A számítógép-hálózatok ISO-OSI hivatkozási modelljének hálózati rétege 1.a Funkciói, szervezése Forgalomirányítás: Követelmények, forgalomirányítási módszerek, információgyűjtési és döntési módszerek, egyutas, többutas és táblázat nélküli módszerek. A hálózatközi együttműködés heterogén hálózatok

Részletesebben

4. előadás. Internet alapelvek. Internet címzés. Miért nem elegendő 2. rétegbeli címeket (elnevezéseket) használni a hálózatokban?

4. előadás. Internet alapelvek. Internet címzés. Miért nem elegendő 2. rétegbeli címeket (elnevezéseket) használni a hálózatokban? 4. előadás Internet alapelvek. Internet címzés Miért nem elegendő 2. rétegbeli címeket (elnevezéseket) használni a hálózatokban? A hálózati réteg fontos szerepet tölt be a hálózaton keresztüli adatmozgatásban,

Részletesebben

Számítógépes hálózatok

Számítógépes hálózatok Számítógépes hálózatok HATODIK ELŐADÁS Hálózati réteg, forgalomirányítási protokollok, címzés ELŐADÓ: ÁCS ZOLTÁN Hálózati réteg szerepkörei FŐ FELADATA A csomagok továbbítása a forrás és a cél között.

Részletesebben

Útvonal információk a) Statikus

Útvonal információk a) Statikus Forgalomirányítás Tartalom a) Forgalomirányító algoritmusok b) Statikus forgalomirányítás c) Dinamikus forgalomirányítás Távolságvektor alapú Link állapot alapú d) Internet struktúra Forgalomirányítók,

Részletesebben

IP beállítások 3. gyakorlat - Soproni Péter 2009. tavasz Számítógép-hálózatok gyakorlat 1 Bemutató során használt beálltások Windows IP-cím: 192.168.246.100 (változtatás után: 192.168.246.101) Alhálózati

Részletesebben

2011 TAVASZI FÉLÉV 10. LABORGYAKORLAT PRÉM DÁNIEL ÓBUDAI EGYETEM NAT/PAT. Számítógép hálózatok gyakorlata

2011 TAVASZI FÉLÉV 10. LABORGYAKORLAT PRÉM DÁNIEL ÓBUDAI EGYETEM NAT/PAT. Számítógép hálózatok gyakorlata NAT/PAT Számítógép hálózatok gyakorlata ÓBUDAI EGYETEM 2011 TAVASZI FÉLÉV 10. LABORGYAKORLAT PRÉM DÁNIEL Címkezelés problematikája Az Internetes hálózatokban ahhoz, hogy elérhetővé váljanak az egyes hálózatok

Részletesebben

Számítógép hálózatok 3. gyakorlat Packet Tracer alapok M2M Statusreport 1

Számítógép hálózatok 3. gyakorlat Packet Tracer alapok M2M Statusreport 1 Számítógép hálózatok 3. gyakorlat Packet Tracer alapok 2017.02.20. M2M Statusreport 1 Mi a Packet Tracer? Regisztrációt követően ingyenes a program!!! Hálózati szimulációs program Hálózatok működésének

Részletesebben

Előadás témája: DVR-ek és hálózati beállításuk Szentandrási-Szabó Attila Műszaki és kereskedelmi igazgató

Előadás témája: DVR-ek és hálózati beállításuk Szentandrási-Szabó Attila Műszaki és kereskedelmi igazgató Előadás témája: DVR-ek és hálózati beállításuk Előadó: Szentandrási-Szabó Attila Műszaki és kereskedelmi igazgató 720p AHD valós idejű DVR-ek Duál technológia (analóg/ahd) Automatikus videojel felismerés

Részletesebben

55 481 01 0000 00 00 Általános rendszergazda Általános rendszergazda

55 481 01 0000 00 00 Általános rendszergazda Általános rendszergazda Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

Györgyi Tamás. Szoba: A 131 Tanári.

Györgyi Tamás. Szoba: A 131 Tanári. Györgyi Tamás Szoba: A 131 Tanári E-Mail: gyorgyit@petriktiszk.hu 2 Számítógépek megjelenésekor mindenki külön dolgozott. (Personal Computer) A fejlődéssel megjelent az igény a számítógépek összekapcsolására.

Részletesebben

Tájékoztató. Használható segédeszköz: -

Tájékoztató. Használható segédeszköz: - A 12/2013. (III. 29.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 51 481 02 Szoftverüzemeltető-alkalmazásgazda Tájékoztató A vizsgázó az első lapra

Részletesebben

Konfiguráljuk be a TCP/IP protokolt a szerveren: LOAD INETCFG A menüpontokból válasszuk ki a Proctcols menüpontot:

Konfiguráljuk be a TCP/IP protokolt a szerveren: LOAD INETCFG A menüpontokból válasszuk ki a Proctcols menüpontot: A TCP/IP protokolll konfigurálása Konfiguráljuk be a TCP/IP protokolt a szerveren: LOAD INETCFG A menüpontokból válasszuk ki a Proctcols menüpontot: A NetWare-ben beállítható protokolllok jelennek meg

Részletesebben

Routing update: IPv6 unicast. Jákó András BME EISzK

Routing update: IPv6 unicast. Jákó András BME EISzK Routing update: IPv6 unicast Jákó András goya@eik.bme.hu BME EISzK Változatlan alapelvek: IPv4 IPv6 prefixek a routing table-ben különféle attribútumokkal a leghosszabb illeszkedő prefix használata kétszintű

Részletesebben

2017 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED

2017 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Tavasz 2017 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Department of Software Engineering Számítógép-hálózatok 2. gyakorlat OSI modell, Ethernet alapok Bordé Sándor S z e g e d i T u d o

Részletesebben

1.1.4 laborgyakorlat: VLSM alhálózatok számítása

1.1.4 laborgyakorlat: VLSM alhálózatok számítása 1.1.4 laborgyakorlat: VLSM alhálózatok számítása Cél A laborgyakorlaton változó hosszúságú alhálózati maszkok (VLSM) segítségével fogjuk hatékonyabbá tenni a rendelkezésre álló IP-címtartomány kihasználását,

Részletesebben

Adott: VPN topológia tervezés. Költségmodell: fix szakaszköltség VPN végpontok

Adott: VPN topológia tervezés. Költségmodell: fix szakaszköltség VPN végpontok Hálózatok tervezése VITMM215 Maliosz Markosz 2012 12.10..10.27 27. Adott: VPN topológia tervezés fizikai hálózat topológiája Költségmodell: fix szakaszköltség VPN végpontok 2 VPN topológia tervezés VPN

Részletesebben

Alhálózatok. Bevezetés. IP protokoll. IP címek. IP címre egy gyakorlati példa. Rétegek kommunikáció a hálózatban

Alhálózatok. Bevezetés. IP protokoll. IP címek. IP címre egy gyakorlati példa. Rétegek kommunikáció a hálózatban Rétegek kommunikáció a hálózatban Alhálózatok kommunikációs alhálózat Alk Sz H Ak F Hol? PDU? Bevezetés IP protokoll Internet hálózati rétege IP (Internet Protocol) Feladat: csomagok (datagramok) forrásgéptől

Részletesebben

Tartalom. Az adatkapcsolati réteg, Ethernet, ARP. Fogalma és feladatai. Adatkapcsolati réteg. A hálókártya képe

Tartalom. Az adatkapcsolati réteg, Ethernet, ARP. Fogalma és feladatai. Adatkapcsolati réteg. A hálókártya képe Tartalom Az adatkapcsolati réteg, Ethernet, ARP Adatkapcsolati réteg A hálózati kártya (NIC-card) Ethernet ARP Az ARP protokoll Az ARP protokoll által beírt adatok Az ARP parancs Az ARP folyamat alhálózaton

Részletesebben

Tájékoztató. Használható segédeszköz: -

Tájékoztató. Használható segédeszköz: - A 12/2013. (III. 29.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 51 481 02 Szoftverüzemeltető-alkalmazásgazda Tájékoztató A vizsgázó az első lapra

Részletesebben

Címzés IP hálózatokban. Varga Tamás

Címzés IP hálózatokban. Varga Tamás Hálózatba kötve Multicast csoport Router A Router B Router C Broadcast Multicast Unicast 2. oldal Klasszikus IP címzés 32 bit hosszú Internet címek 8 bites csoportok decimális alakban RFC 791 Bit #31 Bit

Részletesebben

Hálózati réteg. WSN topológia. Útvonalválasztás.

Hálózati réteg. WSN topológia. Útvonalválasztás. Hálózati réteg WSN topológia. Útvonalválasztás. Tartalom Hálózati réteg WSN topológia Útvonalválasztás 2015. tavasz Szenzorhálózatok és alkalmazásaik (VITMMA09) - Okos város villamosmérnöki MSc mellékspecializáció,

Részletesebben

Változások a Sulinet szűrési szabályokban

Változások a Sulinet szűrési szabályokban Változások a Sulinet szűrési szabályokban 02/06/15 Timár Zsolt Jelenlegi szűrés Az internet felől alapértelmezetten csak bizonyos portok vannak nyitva, minden más zárva van A belső hálózatokon alapértelmezetten

Részletesebben

Fábián Zoltán Hálózatok elmélet

Fábián Zoltán Hálózatok elmélet Fábián Zoltán Hálózatok elmélet Az IP címek megtakarításáért Segítségével válik lehetővé, hogy lokális IP hálózatokban szerepeljenek olyan hálózati eszközök, amelyek egymaguk több hálózati eszközt reprezentálnak

Részletesebben

AGSMHÁLÓZATA TOVÁBBFEJLESZTÉSE A NAGYOBB

AGSMHÁLÓZATA TOVÁBBFEJLESZTÉSE A NAGYOBB AGSMHÁLÓZATA TOVÁBBFEJLESZTÉSE A NAGYOBB ADATSEBESSÉG ÉS CSOMAGKAPCSOLÁS FELÉ 2011. május 19., Budapest HSCSD - (High Speed Circuit-Switched Data) A rendszer négy 14,4 kbit/s-os átviteli időrés összekapcsolásával

Részletesebben

7. Feszítőfa protokoll Spanning-tree protocol

7. Feszítőfa protokoll Spanning-tree protocol A Cisco kapcsolás Networking alapjai és Academy haladó szintű Program forgalomirányítás A kapcsolás alapjai, és haladó szintű forgalomirányítás 7. Feszítőfa protokoll Spanning-tree protocol Mártha Péter

Részletesebben

V2V - routing. Intelligens közlekedési rendszerek. VITMMA10 Okos város MSc mellékspecializáció. Simon Csaba

V2V - routing. Intelligens közlekedési rendszerek. VITMMA10 Okos város MSc mellékspecializáció. Simon Csaba V2V - routing Intelligens közlekedési rendszerek VITMMA10 Okos város MSc mellékspecializáció Simon Csaba MANET Routing Protokollok Reaktív routing protokoll: AODV Forrás: Nitin H. Vaidya, Mobile Ad Hoc

Részletesebben

3.5.2 Laborgyakorlat: IP címek és a hálózati kommunikáció

3.5.2 Laborgyakorlat: IP címek és a hálózati kommunikáció 3.5.2 Laborgyakorlat: IP címek és a hálózati kommunikáció Célkitűzések Egyszerű egyenrangú csomópontokból álló hálózat építése, és a fizikai kapcsolat ellenőrzése. Különböző IP-cím beállításoknak a hálózati

Részletesebben

Department of Software Engineering

Department of Software Engineering Tavasz 2016 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF Department of Software Engineering Beadandó feladat Gyakvez György ZS csoport Név: Alantas Aladár ETR azonosító: ALAXAAT.SZE S z e g e d i

Részletesebben

2011 TAVASZI FÉLÉV 3. LABORGYAKORLAT PRÉM DÁNIEL ÓBUDAI EGYETEM. IP címzés. Számítógép hálózatok gyakorlata

2011 TAVASZI FÉLÉV 3. LABORGYAKORLAT PRÉM DÁNIEL ÓBUDAI EGYETEM. IP címzés. Számítógép hálózatok gyakorlata IP címzés Számítógép hálózatok gyakorlata ÓBUDAI EGYETEM 2011 TAVASZI FÉLÉV 3. LABORGYAKORLAT PRÉM DÁNIEL Az IP cím 172. 16. 254. 1 10101100. 00010000. 11111110. 00000001 Az IP cím logikai címzést tesz

Részletesebben

Hálózati architektúrák és Protokollok PTI 5. Kocsis Gergely

Hálózati architektúrák és Protokollok PTI 5. Kocsis Gergely Hálózati architektúrák és Protokollok PTI 5 Kocsis Gergely 2013.03.28. Knoppix alapok Virtuális gép létrehozása VirtualBox-ban (hálózatelérés: bridge módban) Rendszerindítás DVD-ről vagy ISO állományból

Részletesebben

2016 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED

2016 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Tavasz 2016 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Department of Software Engineering Számítógép-hálózatok 8. gyakorlat Vezeték nélküli helyi hálózatok Somogyi Viktor S z e g e d i T

Részletesebben