Címzés IP hálózatokban. Varga Tamás
|
|
- Mihály Barna
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1
2 Hálózatba kötve Multicast csoport Router A Router B Router C Broadcast Multicast Unicast 2. oldal
3 Klasszikus IP címzés 32 bit hosszú Internet címek 8 bites csoportok decimális alakban RFC 791 Bit #31 Bit # Hálózat és gép azonosító bitcsoportok hhhhhhhh gggggggg gggggggg gggggggg Hálózat azonosító Gép azonosító 3. oldal
4 Klasszikus címzési osztályok A osztály 0xxxxxxx xxxxxxxx xxxxxxxx xxxxxxxx Hálózat azonosító Gép azonosító B osztály 10xxxxxx xxxxxxxx xxxxxxxx xxxxxxxx Hálózat azonosító Gép azonosító C osztály 110xxxxx xxxxxxxx xxxxxxxx xxxxxxxx Hálózat azonosító Gép azonosító D osztály multicast 1110xxxx xxxxxxxx xxxxxxxx xxxxxxxx Multicast-csoport azonosító E osztály fenntartva 1111xxxx xxxxxxxx xxxxxxxx xxxxxxxx oldal
5 Címmező felosztás Osztály Hálózat bitek száma A = 126 Hálózatok száma B = C = Multicast = Gép bitek száma Gépek száma = = = 254 Címmező foglalás 49.21% 24.99% 12.40% % Fenntartva = % 5. oldal
6 Speciális címek és jelentésük Hálózat bitek Gép bitek Jelentés Ideiglenes forrás cím, amíg nem tanulja meg a gép a címét. Célcímként nem szabad használni Broadcast, mindenki ezen a fizikai hálózaton. MAC broadcast keretben kell küldeni. x..0.. Ez a logikai hálózat. Korábban a logikai broadcast. x..1.. Directed broadcast, mindenki ezen a hálózaton. Távolról MAC unicast keretben kell küldeni x Loopback, a helyi TCP/IP stack pszeudo címe. A hálózaton nem fordulhat elő Az összes router ezen a fizikai hálózaton. 6. oldal
7 Klasszikus címzés összefoglaló A cím egyértelműen két részre bontható az első bitek megmondják hol a határ ugyanakkor merev bit-határok broadcast cím egyértelműen számítható Igény a címzési hierarchia bővítésére Intézményi hálózatok fejlődése pazarló A és B osztályok elfogytak pont-pont kapcsolatokra teljes C osztály 7. oldal
8 Alhálózat (subnet) bevezetése A gép-bitek felosztása alhálózat azonosító gép azonosító Subnet mask értékes bitek kijelölése Prefix jelölés: / RFC 950 subnet mask : n 1-es bit és (32-n) 0-ás bit hhhhhhhh ssssssss ssssgggg gggggggg Hálózat azonosító Alhálózat azonosító Gép azonosító Kiterjesztett hálózat azonosító Osztály Prefix Netmask A / B / C / oldal
9 Subnetting eredménye Az címmező jobb kihasználása pont-pont kapcsolatok 2 biten elférnek több LAN belefér egy IP hálózatba A cím nem tartalmazza a hálózatazonosítót a maszkot is jól kell konfigurálni broadcast nem található ki az IP címből plusz 4 byte az útvonalválasztási információban útvonalválasztás egyszerűsödik 9. oldal
10 Egy példa a címek feldolgozására Adott egy 6 bites subnet-en Hálózati-azonosító számítása Gép-azonosító számítása & & oldal
11 Broadcast alhálózatok esetén Limited broadcast Subnet directed broadcast All subnets broadcast S-B AS-B / / / / oldal
12 Alhálózat címkiosztás példa Adott: /24 bontsuk öt egyforma méretű alhálózatra 2 2 < 5 < subnet bit /27 Bitminta Címtartomány Megjegyzés xxxxx /27 Subnet 0/All zeros subnet* xxxxx /27 Subnet xxxxx /27 Subnet xxxxx /27 Subnet xxxxx /27 Subnet xxxxx /27 Subnet xxxxx /27 Subnet xxxxx /27 Subnet 7/All ones subnet* *ezeket régen nem szabadott használni 12. oldal
13 Alhálózat címkiosztás példa /2 Pl. Subnet 4 beosztása Bitminta IP Cím Megjegyzés Subnet azonosító Gép Gép Gép Gép Gép Subnet broadcast 13. oldal
14 Változó alhálózat méretek Variable Length Subnet Mask (VLSM) különböző méretű alhálózatok létrehozása hatékonyabb címfelhasználás routing-nak támogatnia kell (RIP-1 nem jó) kiterjesztett prefixet is át kell adni többszintű hierarchia előnye alhálózatot tovább tudunk bontani aggregáció miatt kívülről nem látszik RFC oldal
15 VLSM alkalmazási feltételei A routing-nak támogatnia kell a kiterjesztett hálózat prefix terjesztését Minden router a leghosszabb prefix egyezése elvén továbbítsa a csomagokat Az aggregációhoz a címkiosztásnak követnie kell a topológiai feltételeket 15. oldal
16 Longest prefix match a kell a csomagot továbbítani melyik útvonalat válasszuk? 1. Kigyűjtjük a továbbítási táblából az összes bejegyzést, ahol a cél IP cím AND maszk a prefixet adja 2. Kiválasztjuk azt közülük, amelyiknek a leghosszabb maszkja. Legrosszabb esetben 0, azaz a default route. Route Prefix Interface Next-hop Target IP & mask /0 Serial /16 Serial /24 Serial /25 Ethernet /16 Serial /24 Serial oldal
17 Topológia és címkiosztás Aggregálható Nem aggregálható 17. oldal
18 Többszintű hierarchia, különböző méretű alhálózatokkal Internet szolgáltató hálózata Egy ügyfél hálózata Egy ügyfél alhálózatai / / / / / / / / / / / / / / / / oldal
19 Directed Broadcast Mi lesz a re küldött csomaggal? Az IP címből nem tudjuk a prefixet megállapítani! Nem lapolódhatnak át a címek egyértelmű /27 hirdetve Router A Router B Router C / / Router D / xx xx Router E / xx xx / xxxx oldal
20 Az osztály alapú címzés korlátai Az Internet exponenciálisan nő az átlagos hálózathoz a B osztályok elfogynak több C összefogása kényelmetlen a routing-ban nincsenek jól kihasználva az osztályok az útvonalválasztási bejegyzések száma nő több CPU, memória,idő kell osztályközi aggregációval spórolni lehetne kontinens/ország útvonalbejegyzések 20. oldal
21 Osztálynélküli címzés bevezetése Classless Inter-Domain Routing (CIDR) supernetting a maszk rövidebb mint a hálózatazonosító több hagyományos A,B,C osztály összefogása laza bithatárok: /4.. /30 szükségtelenné válik az osztályok használata routing nem az első bitek alapján dönt a címtér sokkal jobb kihasználása RFC 1517 RFC oldal
22 CIDR blokkok kezelése Bitszerint folytonos blokkok Például: /20 prefix 4096 címet jelent Hagyományos A xxxx xxxxxxxx =2 12 =4096 Hagyományos B xxxx xxxxxxxx Hagyományos C xxxx xxxxxxxx oldal
23 Klasszikus és CIDR együttélése Régebbi eszközt nem lehet konfigurálni csak IP címet kell megadni csak az osztályank megfelelő netmask-ot enged Útvonalválasztás nincs felkészítve az első bitek alapján dönt csak (RIP) fix subnet beosztás használható (EIGRP) 23. oldal
24 VLSM és CIDR összehasonlítása Mindkettő támogatja egy A,B,C hálózat flexibilis alhálózat-rendszer kialakítását belsejének elrejtését (aggregáció) A CIDR azonban lehetővé teszi több bitszomszédos A,B,C hálózat összefogását és ezen belül tetszőleges hierarchia kialakítását több bitszomszédos A,B,C hálózat összevont útvonalválasztási bejegyzését 24. oldal
25 CIDR aggregáció / / / / / / / / / / / /24 B intézmény / / / / /24 C intézmény D intézmény / / /22 A intézmény / /16 Internet Szolgáltató 25. oldal
26 Címmező foglalási szabályok A globális Internet-en minden IP cím egyedi globális IP cím a címfoglalást engedélyeztetni kell (IANA) A magánhálózatok elszigeteltek az Internet-től tetszőleges kiosztást csinálhatunk, de későbbi esetleges csatlakozás zűrzavart fog okozni lokális IP címtartományok / / /16 RFC oldal
27 Magánhálózat csatlakozása a globális Intetnet-re Bejegyzett címtartományt használunk nincs gond, minden cím egyedi lesz. Lokális címtartomány tűzfallal leválasztjuk nincs gond, a tűzfal nem engedi át a csomagokat Lokális címtartományt használunk, bejegyzett címtartományra akarunk áttérni költséges átszámozás helyett címfordítás 27. oldal
28 Címfordítás Native Address Translation (NAT) belső és külső IP címek összerendelése statikus dinamikus Címfordítási táblázat Külső cím Belső cím / /24 RFC 1631 D= S= D= S= Internet D= S= D= S= Külső világ Belső világ 28. oldal
29 Virtuális hálózatok / / S= D= /16 S= D= Internet /16 tunnel S= D= S= D= IP csomag az IP csomagban / / / / oldal
30 Internet címzés fejlődése összefoglaló Klasszikus osztályok címzésrendszer alapelvei Alhálózatok kétszintű hierarchia Változó méretű alhálózatok többszintű hierarchia, hálózaton belüli aggregáció Osztálymentes címzés tetszőleges hálózatméret, hálózatok közti aggregáció Címfordítás címtér többszörös lefedése 30. oldal
31 Címkiosztás tervezés I. Hatékony címkiosztáshoz figyelembe kell venni, hogy az adott hierarchia-szinten mennyi alhálózara van ma szükség? mennyi alhálózatra lesz a jövőben szükség? mennyi gép van a legnagyobb alhálózatban? mennyi gép lesz a legnagyobb alhálózatban? Rekurzívan minden szinten megvizsgálni az igényeket és az aggregáció lehetőségét 31. oldal
32 Címkiosztás tervezés II. Adott a topológia, a jelenlegi / jövőbeni igényekkel E: 100/120 G: 2/2 F: 10/24 I: 2/2 H: 2/2 J: 2/2 A: 40/50 B: 50/80 C: 20/10 D: 10/ oldal
33 Címkiosztás tervezés III. Igények felmérése, szükséges bitmennyiség összeírása Prefix Gépek Szükséges száma bitek / / / / / / / Szegmens Gépek Szükséges száma bitek A 50 6 B 80 7 C 20 5 D 24 5 E F 24 5 G 2 2 H 2 2 I 2 2 J oldal
34 Címkiosztás tervezés IV. Megpróbálunk összevonni szomszédos területeket először Cés D, majd A,B és CD összevonása célszerű E és F külön marad, =96 feleslegesen foglalt cím E: 7 G: 2 F: 5 H: 2 J: 2 5+5=6 I: 2 6+6=7 +7=8 D: 5 A: 6 B: 7 C: oldal
35 Címkiosztás tervezés V. G,H,I,J 2 bites alhálózatok 4 darab plusz 2 bit 4 bit GHIJ,F 4+5=5+5=6 bit GHIJF,E 6+7=7+7=8 bit ABCD,EFGHIJ 8+8=9 bit Mindig a legnagyobb bitigényű szegmens számít! 35. oldal
36 Címkiosztás tervezés VI. 9 bit elegendő a hálózat lefedéséhez ez 512 címet jelent nekünk 326 címre van szükségünk 326/512=63.67% szuper! igénylünk a szolgáltatótól címtartományt pl /23 címtartományt kapjuk elkészítjük a tényleges beosztást figyelünk az egymásbaágyazásra! 36. oldal
37 Címkiosztás tervezés VII. ABCD /24 ACD B /25 CD A /26 D C / /23 EFGHIJ / / / /24 A /26 B C D E F / / / / /27 E FGHIJ / /25 F /27 G H I / / /30 GHIJ / / /30 J / / /26 Tartatalék / / oldal
Alhálózatok. Bevezetés. IP protokoll. IP címek. IP címre egy gyakorlati példa. Rétegek kommunikáció a hálózatban
Rétegek kommunikáció a hálózatban Alhálózatok kommunikációs alhálózat Alk Sz H Ak F Hol? PDU? Bevezetés IP protokoll Internet hálózati rétege IP (Internet Protocol) Feladat: csomagok (datagramok) forrásgéptől
RészletesebbenHálózati architektúrák laborgyakorlat
Hálózati architektúrák laborgyakorlat 4. hét Dr. Orosz Péter, Skopkó Tamás 2012. szeptember Hálózati réteg (L3) Kettős címrendszer Interfész konfigurációja IP címzés: címosztályok, alhálózatok, szuperhálózatok,
RészletesebbenA kapcsolás alapjai, és haladó szintű forgalomirányítás. 1. Ismerkedés az osztály nélküli forgalomirányítással
A Cisco kapcsolás Networking alapjai Academy Program és haladó szintű forgalomirányítás A kapcsolás alapjai, és haladó szintű forgalomirányítás 1. Ismerkedés az osztály nélküli forgalomirányítással Mártha
RészletesebbenHálózati réteg - áttekintés
Hálózati réteg - áttekintés Moldován István BME TMIT Rétegződés Az IP Lehetővé teszi hogy bármely két Internetre kötött gép kommunikáljon egymással Feladata a csomag eljuttatása a célállomáshoz semmi garancia
RészletesebbenAz adott eszköz IP címét viszont az adott hálózat üzemeltetői határozzákmeg.
IPV4, IPV6 IP CÍMZÉS Egy IP alapú hálózat minden aktív elemének, (hálózati kártya, router, gateway, nyomtató, stb) egyedi azonosítóval kell rendelkeznie! Ez az IP cím Egy IP cím 32 bitből, azaz 4 byte-ból
Részletesebben2011 TAVASZI FÉLÉV 3. LABORGYAKORLAT PRÉM DÁNIEL ÓBUDAI EGYETEM. IP címzés. Számítógép hálózatok gyakorlata
IP címzés Számítógép hálózatok gyakorlata ÓBUDAI EGYETEM 2011 TAVASZI FÉLÉV 3. LABORGYAKORLAT PRÉM DÁNIEL Az IP cím 172. 16. 254. 1 10101100. 00010000. 11111110. 00000001 Az IP cím logikai címzést tesz
RészletesebbenHálózati architektúrák és Protokollok GI 6. Kocsis Gergely
Hálózati architektúrák és Protokollok GI 6 Kocsis Gergely 2017.03.27. CIDR A kiszolgálóhoz (150.60.0.0/16) 4000, 900, 2000 és 8000 csomópont címzésére alkalmas címtartomány-igény érkezik kis időkülönbséggel.
RészletesebbenRouting update: IPv6 unicast. Jákó András BME EISzK
Routing update: IPv6 unicast Jákó András goya@eik.bme.hu BME EISzK Változatlan alapelvek: IPv4 IPv6 prefixek a routing table-ben különféle attribútumokkal a leghosszabb illeszkedő prefix használata kétszintű
RészletesebbenWindows rendszeradminisztráció és Microsoft szerveralkalmazások támogatása. Kocsis Gergely, Supák Zoltán
Windows rendszeradminisztráció és Microsoft szerveralkalmazások támogatása Kocsis Gergely, Supák Zoltán 2016.02.23. TCP/IP alapok A Microsoft Windows alapú hálózati környezetben (csakúgy, mint más hasonló
RészletesebbenUTP vezeték. Helyi hálózatok tervezése és üzemeltetése 1
UTP vezeték A kábeleket kategóriákba sorolják és CAT+szám típusú jelzéssel látják el. A 10Base-T és 100Base-TX kábelek átvitelkor csak az 1, 2 (küldésre) és a 3, 6 (fogadásra) érpárokat alkalmazzák. 1000Base-TX
Részletesebben1. A számítógép-hálózatok ISO-OSI hivatkozási modelljének hálózati rétege 1.a Funkciói, szervezése
Forgalomirányítás: Követelmények, forgalomirányítási módszerek, információgyűjtési és döntési módszerek, egyutas, többutas és táblázat nélküli módszerek. A hálózatközi együttműködés heterogén hálózatok
RészletesebbenAz internet ökoszisztémája és evolúciója. Gyakorlat 2
Az internet ökoszisztémája és evolúciója Gyakorlat 2 IP címzés IP subnetting Valós (hosztok azonos linken) vagy logikai alhálózat (operátor által routing célokra kreált ) Aggregáció: sok hoszt azonos prefixen
RészletesebbenDr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 04 Ea. IP P címzés
Dr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 04 Ea IP P címzés Csomagirányítás elve A csomagkapcsolt hálózatok esetén a kapcsolás a csomaghoz fűzött irányítási információk szerint megy végbe. Az Internet Protokoll (IP) alapú
RészletesebbenInternet Protokoll 6-os verzió. Varga Tamás
Internet Protokoll 6-os verzió Motiváció Internet szédületes fejlődése címtartomány kimerül routing táblák mérete nő adatvédelem hiánya a hálózati rétegen gépek konfigurációja bonyolódik A TCP/IPkét évtizede
RészletesebbenSzámítógép-hálózatok zárthelyi feladat. Mik az ISO-OSI hálózati referenciamodell hálózati rétegének főbb feladatai? (1 pont)
A verzió Név, tankör: 2005. május 11. Neptun kód: Számítógép-hálózatok zárthelyi feladat 1a. Feladat: Mik az ISO-OSI hálózati referenciamodell hálózati rétegének főbb feladatai? (1 pont) 2a. Feladat: Lehet-e
RészletesebbenHálózati architektúrák és Protokollok Levelező II. Kocsis Gergely
Hálózati architektúrák és Protokollok Levelező II Kocsis Gergely 2016.04.29. Route tábla Lekérdezése: $ route -n $ netstat -rn Eredmény: célhálózat átjáró netmaszk interfész Route tábla Útválasztás: -
Részletesebben4. Vállalati hálózatok címzése
4. Vállalati hálózatok címzése Tartalom 4.1 IP-hálózatok hierarchikus címzési sémája 4.2 A VLSM használata 4.3 Az osztály nélküli forgalomirányítás és a CIDR alkalmazása 4.4 NAT és PAT használata IP-hálózatok
RészletesebbenA TCP/IP számos adatkapcsolati réteggel együtt tud működni:
lab Vezetékes átvitel Adatkapcsolati réteg Távközlési és Médiainformatikai Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Adatkapcsolati réteg Feladata: IP datagrammokat küld és fogad az IP modulnak
RészletesebbenAdatkapcsolati réteg. A TCP/IP számos adatkapcsolati réteggel együtt tud működni: Ethernet, token ring, FDDI, RS-232 soros vonal, stb.
lab Vezetékes átvitel Adatkapcsolati réteg Távközlési és Médiainformatikai Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Adatkapcsolati réteg Feladata: IP datagrammokat küld és fogad az IP modulnak
RészletesebbenInternet Protokoll 4 verzió
Internet Protokoll 4 verzió Vajda Tamás elérhetőség: vajdat@ms.sapientia.ro Tankönyv: Andrew S. Tanenbaum Számítógép hálózatok Az előadás tartalma Ocionális fe IPv4 fejrész ismétlés Az opciók szerkezete:
RészletesebbenAlhálózatok létrehozása
A hagyományos, osztályokon alapuló IP címzés elavult Az egy alhálózaton használható címek száma sok esetben több, mint amire szükség lenne -> pazarlás Az Internet robbanásszerű fejlődése miatt már a 1990-
RészletesebbenHálózati Technológiák és Alkalmazások
Hálózati Technológiák és Alkalmazások Vida Rolland BME TMIT 2016. október 28. Internet topológia IGP-EGP hierarchia előnyei Skálázhatóság nagy hálózatokra Kevesebb prefix terjesztése Gyorsabb konvergencia
RészletesebbenIV. - Hálózati réteg. Az IP hálózati protokoll
IV. - Hálózati réteg IV / 1 Az IP hálózati protokoll IP (Internet Protocol) RFC 791 A TCP/IP referenciamodell hálózati réteg protokollja. Széles körben használt, az Internet alapeleme. Legfontosabb jellemzői:
RészletesebbenFelhő alapú hálózatok (VITMMA02) Hálózati megoldások a felhőben
Felhő alapú hálózatok (VITMMA02) Hálózati megoldások a felhőben Dr. Maliosz Markosz Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Távközlési és Médiainformatikai Tanszék
RészletesebbenWindows rendszeradminisztráció és Microsoft szerveralkalmazások támogatása. 3. óra. Kocsis Gergely, Supák Zoltán
Windows rendszeradminisztráció és Microsoft szerveralkalmazások támogatása 3. óra Kocsis Gergely, Supák Zoltán 2016.03.02. TCP/IP alapok A Microsoft Windows alapú hálózati környezetben (csakúgy, mint más
Részletesebben4.1.5.3 Laborgyakorlat: A hálózat alhálózatokra bontása
4.1.5.3 Laborgyakorlat: A hálózat alhálózatokra bontása Célkitűzések Ip címzési terv készítése kis hálózat számára. Háttérismeretek és előkészületek A feladat során, az ISP helyszíni telepítő és szervizes
Részletesebben6. Az IP-címzés használata a hálózati tervezésben
6. Az IP-címzés használata a hálózati tervezésben Tartalom 6.1 A megfelelő IP-címzési terv kialakítása 6.2 A megfelelő IP-címzési és elnevezési séma kialakítása 6.3 Az IPv4 és az IPv6 leírása A megfelelő
RészletesebbenHálózatok II. A gyakorlatban elterjedt hálózati architektúrák
Hálózatok II. A gyakorlatban elterjedt hálózati architektúrák 2007/2008. tanév, I. félév Dr. Kovács Szilveszter E-mail: szkovacs@iit.uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem Informatikai Intézet 106. sz. szoba
RészletesebbenWindows rendszeradminisztráció és Microsoft szerveralkalmazások támogatása. 3. óra. Kocsis Gergely, Supák Zoltán
Windows rendszeradminisztráció és Microsoft szerveralkalmazások támogatása 3. óra Kocsis Gergely, Supák Zoltán 2017.03.08. TCP/IP alapok IPv4 IP cím: 32 bites hierarchikus logikai azonosító. A hálózaton
RészletesebbenSzámítógép-hálózatok. Gyakorló feladatok a 2. ZH témakörének egyes részeihez
Számítógép-hálózatok Gyakorló feladatok a 2. ZH témakörének egyes részeihez IPV4 FELADATOK Dr. Lencse Gábor, SZE Távközlési Tanszék 2 IP címekkel kapcsolatos feladatok 1. Milyen osztályba tartoznak a következő
Részletesebben4. előadás. Internet alapelvek. Internet címzés. Miért nem elegendő 2. rétegbeli címeket (elnevezéseket) használni a hálózatokban?
4. előadás Internet alapelvek. Internet címzés Miért nem elegendő 2. rétegbeli címeket (elnevezéseket) használni a hálózatokban? A hálózati réteg fontos szerepet tölt be a hálózaton keresztüli adatmozgatásban,
RészletesebbenStatikus routing. Hoszt kommunikáció. Router működési vázlata. Hálózatok közötti kommunikáció. (A) Partnerek azonos hálózatban
Hoszt kommunikáció Statikus routing Két lehetőség Partnerek azonos hálózatban (A) Partnerek különböző hálózatban (B) Döntéshez AND Címzett IP címe Feladó netmaszk Hálózati cím AND A esetben = B esetben
RészletesebbenHálózati Technológiák és Alkalmazások. Vida Rolland, BME TMIT október 29. HSNLab SINCE 1992
Hálózati Technológiák és Alkalmazások Vida Rolland, BME TMIT 2018. október 29. Link-state protokollok OSPF Open Shortest Path First Első szabvány RFC 1131 ( 89) OSPFv2 RFC 2178 ( 97) OSPFv3 RFC 2740 (
RészletesebbenGyakorló feladatok a 2. ZH témakörének egyes részeihez. Számítógép-hálózatok. Dr. Lencse Gábor
Gyakorló feladatok a 2. ZH témakörének egyes részeihez Számítógép-hálózatok Dr. Lencse Gábor egyetemi docens Széchenyi István Egyetem, Távközlési Tanszék lencse@sze.hu IPV4 FELADATOK Dr. Lencse Gábor,
RészletesebbenBajaWebNet hálózatfeladat Egy kisvállalat hálózatának tervezésével bízták meg. A kisvállalatnak jelenleg Baján, Egerben és Szolnokon vannak irodaépületei, ahol vezetékes, illetve vezeték nélküli hálózati
RészletesebbenIPv6 Elmélet és gyakorlat
IPv6 Elmélet és gyakorlat Kunszt Árpád Andrews IT Engineering Kft. Tematika Bevezetés Emlékeztető Egy elképzelt projekt Mikrotik konfiguráció IPv6 IPv4 kapcsolatok, lehetőségek
RészletesebbenSzámítógépes Hálózatok 2011
Számítógépes Hálózatok 2011 10. Hálózati réteg IP címzés, IPv6, ARP, DNS, Circuit Switching, Packet Switching 1 IPv4-Header (RFC 791) Version: 4 = IPv4 IHL: fejléc hossz 32 bites szavakban (>5) Type of
Részletesebben22. fejezet Az IPv4 protokoll 2, CIDR és Vezérlő és útválasztó protokollok
22. fejezet Az IPv4 protokoll 2, CIDR és Vezérlő és útválasztó protokollok Az IP címek ellentétben a MAC címekkel hierarchikusak, azaz magunk határozhatjuk meg (természetesen bizonyos korlátok között),
RészletesebbenWindows rendszeradminisztráció és Microsoft szerveralkalmazások támogatása. 2. óra. Kocsis Gergely, Kelenföldi Szilárd Barizs Dániel
Windows rendszeradminisztráció és Microsoft szerveralkalmazások támogatása 2. óra Kocsis Gergely, Kelenföldi Szilárd Barizs Dániel 2015.09.29. Microsoft Windows Server specifikus alapok MMC console MMC
RészletesebbenSzámítógépes Hálózatok ősz Hálózati réteg IP címzés, ARP, Circuit Switching, Packet Switching
Számítógépes Hálózatok ősz 2006 10. Hálózati réteg IP címzés, ARP, Circuit Switching, Packet Switching 1 Inter-AS-Routing Inter-AS routing Inter-AS-Routing nehéz... between A and B C.b Gateway B Szervezetek
RészletesebbenInternet Protokoll (IP) specialitások
Tartalom Internet Protokoll (IP) specialitások Készítette: Schubert Tamás (BMF) TCP/IP protokollok készlet Az IP (al)hálózati maszk -példa Forgalomirányító algoritmus Alhálózati maszk használata a forgalomirányítóban
RészletesebbenHálózati Technológiák és Alkalmazások
Hálózati Technológiák és Alkalmazások Vida Rolland Moldován István BME TMIT 2016. október 21. Routing - Router Routing (útválasztás) Folyamat, mely során a hálózati protokollok csomagjai a célállomáshoz
Részletesebben1/13. RL osztály Hálózati alapismeretek I. gyakorlat c. tantárgy Osztályozóvizsga tematika
1/13. RL osztály Hálózati alapismeretek I. gyakorlat c. tantárgy Osztályozóvizsga tematika A vizsga leírása: A vizsga anyaga a Cisco Routing and Switching Bevezetés a hálózatok világába (1)és a Cisco R&S:
RészletesebbenUnicast. Broadcast. Multicast. A célállomás egy hoszt. A célállomás az összes hoszt egy adott hálózaton
lab Broadcasting-multicasting Távközlési és Médiainformatikai Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Unicast A célállomás egy hoszt IP cím típusok Broadcast A célállomás az összes hoszt
RészletesebbenUnicast A célállomás egy hoszt. Broadcast A célállomás az összes hoszt egy adott hálózaton
lab Broadcasting-multicasting Távközlési és Médiainformatikai Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem IP cím típusok Unicast A célállomás egy hoszt Broadcast A célállomás az összes hoszt
RészletesebbenOSI-modell. 9.Tétel. A fizikai réteg (physical layer)
9.Tétel OSI-modell A számítógép hálózatok - a megvalósításuk bonyolultsága miatt - tehát rétegekre osztódnak. A hálózatokra vonatkozó rétegmodellt 1980-ban fogalmazta meg az ISO (International Standards
RészletesebbenHálózattervezés alapjai Címek, címkiosztás, routing (IPv4, IPv6)
Hálózattervezés alapjai Címek, címkiosztás, routing (IPv4, IPv6) 2007/2008. tanév, II. félév Dr. Kovács Szilveszter E-mail: szkovacs@iit.uni-miskolc.hu Informatikai Intézet 106. sz. szoba Tel: (46) 565-111
RészletesebbenIP anycast. Jákó András BME TIO
IP anycast Jákó András jako.andras@eik.bme.hu BME TIO Tematika Mi az IP anycast? Hogy működik? Mire használható? Alkalmazási példa Networkshop 2011. IP anycast 2 IP...cast IP csomagtovábbítási módok a
RészletesebbenRouting. Számítógép-hálózatok. Dr. Lencse Gábor. egyetemi docens Széchenyi István Egyetem, Távközlési Tanszék
Routing Számítógép-hálózatok Dr. Lencse Gábor egyetemi docens Széchenyi István Egyetem, Távközlési Tanszék lencse@sze.hu Út(vonal)választás - bevezetés A csomagok továbbítása általában a tanult módon,
RészletesebbenAz internet ökoszisztémája és evolúciója. Gyakorlat 4
Az internet ökoszisztémája és evolúciója Gyakorlat 4 Tartományok közti útválasztás konfigurálása: alapok Emlékeztető: interfészkonfiguráció R1 R2 link konfigurációja R1 routeren root@openwrt:/# vtysh OpenWrt#
RészletesebbenBeállítások 1. Töltse be a Planet_NET.pkt állományt a szimulációs programba! A teszthálózat már tartalmazza a vállalat
Planet-NET Egy terjeszkedés alatt álló vállalat hálózatának tervezésével bízták meg. A vállalat jelenleg három telephellyel rendelkezik. Feladata, hogy a megadott tervek alapján szimulációs programmal
RészletesebbenHálózati architektúrák laborgyakorlat
Hálózati architektúrák laborgyakorlat 5. hét Dr. Orosz Péter, Skopkó Tamás 2012. szeptember Hálózati réteg (L3) Kettős címrendszer: ARP Útválasztás: route IP útvonal: traceroute Parancsok: ifconfig, arp,
RészletesebbenVÁLLALATI HÁLÓZATOK CÍMZÉSE. Hálózati ismeret II. c. tárgyhoz Szerkesztette: Majsa Rebeka
VÁLLALATI HÁLÓZATOK CÍMZÉSE Hálózati ismeret II. c. tárgyhoz Szerkesztette: Majsa Rebeka IP-HÁLÓZATOK HIERARCHIKUS CÍMZÉSI SÉMÁJA Egyszintű és hierarchikus hálózatok A helyi hálózatban bekövetkező ütközések
RészletesebbenHálózatok építése és üzemeltetése
Hálózatok építése és üzemeltetése Routing protokollok 1 Mai téma Eddig hálózati funkciók (NAT, Firewall, DHCP, DNS) Tulajdonképpen switch / bridge (Layer 2) router (Layer 3) is alap hálózati funkciók Mai
RészletesebbenKonfigurálás és mérés IP hálózatokban. Varga Tamás
Konfigurálás és mérés IP hálózatokban Hálózati eszközök csoportosítása IP-t beszlélő berendezések fajtái: számítógép (host) szerver munkaállomás vagy PC terminál router tűzfal (firewall) nem IP eszköz
RészletesebbenMAC címek (fizikai címek)
MAC címek (fizikai címek) Hálózati eszközök egyedi azonosítója, amit az adatkapcsolati réteg MAC alrétege használ Gyárilag adott, általában ROM-ban vagy firmware-ben tárolt érték (gyakorlatilag felülbírálható)
RészletesebbenDepartment of Software Engineering
Tavasz 2014 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Department of Software Engineering Számítógép-hálózatok 11. gyakorlat OSPF Deák Kristóf S z e g e d i T u d o m á n y e g y e t e m
RészletesebbenAz internet architektúrája. Az IP protokoll és az IPcímzés. Az internet architektúrája. Az internet architektúrája
Az IP protokoll és az IPcímzés Az internet a hálózati rétegek együttműködésének alapelvére épül. A cél a hálózat funkcionalitásának független modulokkal való biztosítása. Így számos különböző LAN technológia
RészletesebbenWindows rendszeradminisztráció és Microsoft szerveralkalmazások támogatása. 3. óra. Kocsis Gergely, Kelenföldi Szilárd
Windows rendszeradminisztráció és Microsoft szerveralkalmazások támogatása 3. óra Kocsis Gergely, Kelenföldi Szilárd 2015.03.05. Routing Route tábla kiratása: route PRINT Route tábla Illesztéses algoritmus:
Részletesebben2011 TAVASZI FÉLÉV 10. LABORGYAKORLAT PRÉM DÁNIEL ÓBUDAI EGYETEM NAT/PAT. Számítógép hálózatok gyakorlata
NAT/PAT Számítógép hálózatok gyakorlata ÓBUDAI EGYETEM 2011 TAVASZI FÉLÉV 10. LABORGYAKORLAT PRÉM DÁNIEL Címkezelés problematikája Az Internetes hálózatokban ahhoz, hogy elérhetővé váljanak az egyes hálózatok
RészletesebbenHálózati réteg. Feladata: a csomag eljusson a célig Több útválasztó Ez a legalacsonyabb rétek, mely a két végpont
Hálózati réteg Hálózati réteg Feladata: a csomag eljusson a célig Több útválasztó Ez a legalacsonyabb rétek, mely a két végpont közötti átvitellel foglalkozik. Ismernie kell a topológiát Útvonalválasztás,
RészletesebbenHálózati alapismeretek
Hálózati alapismeretek 10. Alhálózatok és forgalomirányítási alapismeretek 1. Irányított protokollok 2. IP alapú irányító protokollok 3. Az alhálózatok működése Irányított protokollok Irányított protokoll
Részletesebben8. Hálózati réteg. 8.1. Összeköttetés nélküli szolgálat megvalósítása
8. Hálózati réteg A hálózati réteg feladata, hogy a csomagokat a forrástól egészen a célig eljuttassa. Ehhez esetleg több routeren is keresztül kell a csomagnak haladnia, ill. előfordulhat, hogy egy másik
Részletesebben16. IPv6 áttekintés és technikai megoldások
16. IPv6 áttekintés és technikai megoldások Lukovszki Csaba, lukovszki@tmit.bme.hu TÁVKÖZLÉSI ÉS MÉDIAINFORMATIKAI TANSZÉK BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM 2005. 1 IPv6 és technikai alapjai
Részletesebben5. Hálózati címzés. CCNA Discovery 1 5. fejezet Hálózati címzés
5. Hálózati címzés Tartalom 5.1 IP-címek és alhálózati maszkok 5.2 IP-címek típusai 5.3 IP-címek beszerzése 5.4 IP-címek karbantartása IP-címek és alhálózati maszkok 5.1 IP-címek Az IP-cím egy logikai
RészletesebbenIPv6 alapok. (elmélet és gyakorlat) Fábián Attila
IPv6 alapok (elmélet és gyakorlat) Fábián Attila fabian.attila1994@gmail.com Miről lesz szó? 1. Az IPv4 története 2. Az IPv6 története 3. Átállás IPv4-ről IPv6-ra 4. Az IPv6 címek felépítése 5. IPv6 címzés
RészletesebbenÁtmenet az IPv4-ből az IPv6-ba
Átmenet az IPv4-ből az IPv6-ba Átmenet az IPv4-ből az IPv6-ba Tranzíciós eljárások Dual-stack strategy - kettős stack stratégia Tunneling Header translation - fejléc fordítás Dual-stack strategy Az IPv6
RészletesebbenWS 2013 elődöntő ICND 1+ teszt
WS 2013 elődöntő ICND 1+ teszt 14 feladat 15 perc (14:00-14:15) ck_01 Melyik parancsokat kell kiadni ahhoz, hogy egy kapcsoló felügyeleti célból, távolról elérhető legyen? ck_02 S1(config)#ip address 172.20.1.2
RészletesebbenHálózati architektúrák és Protokollok PTI 6. Kocsis Gergely
Hálózati architektúrák és Protokollok PTI 6 Kocsis Gergely 2018.04.11. Hálózati konfiguráció $ ifconfig Kapcsoló nélkül kiíratja a csomópont aktuális hálózati interfész beállításait. Kapcsolókkal alkalmas
RészletesebbenRouting IPv4 és IPv6 környezetben. Professzionális hálózati feladatok RouterOS-el
Routing IPv4 és IPv6 környezetben Professzionális hálózati feladatok RouterOS-el Tartalom 1. Hálózatok osztályozása Collosion/Broadcast domain Switchelt hálózat Routolt hálózat 1. Útválasztási eljárások
RészletesebbenIPv6 alapok, az első lépések. Kunszt Árpád <arpad.kunszt@andrews.hu> Andrews IT Engineering Kft.
IPv6 alapok az első lépések Kunszt Árpád Andrews IT Engineering Kft. Bemutatkozás Kunszt Árpád Andrews IT Engineering Kft. arpad.kunszt@andrews.hu Miről lesz szó? Körkép IPv6
RészletesebbenDinamikus routing - alapismeretek -
Router működési vázlata Dinamikus routing - alapismeretek - admin Static vs Dynamic Static vs Dynamic Csoportosítás Csoportosítás Belső átjáró protokollok Interior Gateway Protocol (IGP) Külső átjáró protokollok
RészletesebbenMédiakommunikációs hálózatok (VIHIM161) évi fóliái alapján készült
IPV4 Médiakommunikációs hálózatok (VIHIM161) 2013. évi fóliái alapján készült 2017. március 2., Budapest Dr. Lencse Gábor tudományos főmunkatárs BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék lencse@hit.bme.hu
RészletesebbenSzámítógép hálózatok tervezése és üzemeltetése Címek, címkiosztás, routing (IPv4, IPv6)
Számítógép hálózatok tervezése és üzemeltetése Címek, címkiosztás, routing (IPv4, IPv6) 2013/2014. tanév, II. félév Dr. Kovács Szilveszter E-mail: szkovacs@iit.uni-miskolc.hu Informatikai Intézet 106.
RészletesebbenCsomagok dróton, üvegen, éterben. Szent István Gimnázium, Budapest Tudományos nap Papp Jenő 2014 április 4
Csomagok dróton, üvegen, éterben Szent István Gimnázium, Budapest Tudományos nap Papp Jenő 2014 április 4 Az Internet, a legnagyobb csomagalapú hálózat Az Internet, a legnagyobb csomagalapú hálózat Csomag
RészletesebbenForgalomirányítás, irányító protokollok (segédlet az internet technológiák 1 laborgyakorlathoz) Készítette: Kolluti Tamás RZI3QZ
Forgalomirányítás, irányító protokollok (segédlet az internet technológiák 1 laborgyakorlathoz) Készítette: Kolluti Tamás RZI3QZ A routerek elsődleges célja a hálózatok közti kapcsolt megteremtése, és
RészletesebbenKiegészítés a Számítógép-hálózatok jegyzethez a 2. ZH témakörében. v0.9, Internet Protocol
Kiegészítés a Számítógép-hálózatok jegyzethez a 2. ZH témakörében v0.9, 2016. 03. 22. Az osztálymentes címzés Miért van rá szükség? Problémák: Internet Protocol 1. Az osztály alapú címzés (classful addressing)
RészletesebbenH Í R A D Á S T E C H N I K A. Híradástechnika labororatórium. Router mérése. mérési útmutató
H Í R A D Á S T E C H N I K A I N T É Z E T Híradástechnika labororatórium Router mérése mérési útmutató Elméleti áttekintés 1.1 Fizikai interfészek A mérésben szereplő eszköz (router) két fontos, különböző
RészletesebbenSzámítógép-hálózatok A gyakorlatban elterjedt hálózati architektúrák
Számítógép-hálózatok A gyakorlatban elterjedt hálózati architektúrák 2016/2017. tanév, I. félév Dr. Kovács Szilveszter E-mail: szkovacs@iit.uni-miskolc.hu Informatikai Intézet 106/a. Tel: (46) 565-111
RészletesebbenHálózati rendszerek adminisztrációja JunOS OS alapokon
Hálózati rendszerek adminisztrációja JunOS OS alapokon - áttekintés és példák - Varga Pál pvarga@tmit.bme.hu Áttekintés Általános laborismeretek Junos OS bevezető Routing - alapok Tűzfalbeállítás alapok
RészletesebbenEthernet/IP címzés - gyakorlat
Ethernet/IP címzés - gyakorlat Moldován István moldovan@tmit.bme.hu BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM TÁVKÖZLÉSI ÉS MÉDIAINFORMATIKAI TANSZÉK Áttekintés Ethernet Multicast IP címzés (subnet)
RészletesebbenAz internet ökoszisztémája és evolúciója. Gyakorlat 4
Az internet ökoszisztémája és evolúciója Gyakorlat 4 Tartományok közti útválasztás konfigurálása: alapok Emlékeztető: interfészkonfiguráció R1 R2 link konfigurációja R1 routeren root@openwrt:/# vtysh OpenWrt#
RészletesebbenKommunikációs rendszerek programozása. Routing Information Protocol (RIP)
Kommunikációs rendszerek programozása Routing Information Protocol (RIP) Távolságvektor alapú útválasztás Routing Information Protocol (RIP) TCP/IP előttről származik (Xerox Network Services) Tovább fejlesztve
RészletesebbenSzámítógép hálózatok gyakorlat
Számítógép hálózatok gyakorlat 5. Gyakorlat Ethernet alapok Ethernet Helyi hálózatokat leíró de facto szabvány A hálózati szabványokat az IEEE bizottságok kezelik Ezekről nevezik el őket Az Ethernet így
RészletesebbenCCNA Exploration Scope and Sequence (2007 április)
CCNA Exploration Scope and Sequence (2007 április) Ez egy előzetes áttekintés a még fejlesztés alatt álló új Cisco CCNA Exploration tananyagról. Az első és második szemeszter anyagának angol nyelvű változata
RészletesebbenDepartment of Software Engineering
Tavasz 2014 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Department of Software Engineering Számítógép-hálózatok 12. gyakorlat Network Address Translation Deák Kristóf S z e g e d i T u d
Részletesebben21. tétel IP címzés, DOMAIN/URL szerkezete
21. tétel 1 / 6 AZ INTERNET FELÉPÍTÉSE, MŰKÖDÉSE A világháló szerver-kliens architektúra szerint működik. A kliens egy olyan számítógép, amely hozzáfér egy (távoli) szolgáltatáshoz, amelyet egy számítógép-hálózathoz
RészletesebbenHálózatok Rétegei. Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök. TCP/IP-Rétegmodell. Az Internet rétegei - TCP/IP-rétegek
Hálózatok Rétegei Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök WEB FTP Email Telnet Telefon 2008 2. Rétegmodell, Hálózat tipusok Közbenenső réteg(ek) Tw. Pair Koax. Optikai WiFi Satellit 1 2 Az Internet
RészletesebbenA 35/2016. (VIII. 31.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján.
A 35/2016. (VIII. 31.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosítószáma és megnevezése 54 481 06 Informatikai rendszerüzemeltető Tájékoztató A vizsgázó az első lapra írja
Részletesebbenrouting packet forwarding node routerek routing table
Az útválasztás, hálózati forgalomirányítás vagy routing (még mint: routeing, route-olás, routolás) az informatikában annak kiválasztását jelenti, hogy a hálózatban milyen útvonalon haladjon a hálózati
RészletesebbenKiszolgálók üzemeltetése. Iványi Péter
Kiszolgálók üzemeltetése Iványi Péter Hálózatok N gép esetén a legegyszerűbb ha mindegyiket mindegyikkel összekötjük N-1 kártya és kábel kell Megosztott (shared) kábel Egyszerre több gép is csatlakozik
RészletesebbenInformációs rendszerek üzemeltetése
Információs rendszerek üzemeltetése Adamis Gusztáv TMIT IE 344 adamis@tmit.bme.hu I. rész Korábban tanultak áttekintése Korábban tanultak áttekintése Korábbi tárgyakban tanultak amik az IRÜ-ben is fontosak
RészletesebbenMédiakommunikációs hálózatok (VIHIM161) évi fóliái alapján készült
IPV4 Médiakommunikációs hálózatok (VIHIM161) 2013. évi fóliái alapján készült 2018. február 27., Budapest Dr. Lencse Gábor tudományos főmunkatárs BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék lencse@hit.bme.hu
RészletesebbenTájékoztató. Használható segédeszköz: -
A 12/2013. (III. 29.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 51 481 02 Szoftverüzemeltető-alkalmazásgazda Tájékoztató A vizsgázó az első lapra
Részletesebben5.5.6. A hasznos teher beágyazásának biztonságát szolgáló fej- és farokrész... 52 5.6. A kiegészítő fejrészek sorrendje... 53 6.
IPv6 Ismeretek Tartalomjegyzék Bevezetés... 5 1.1. Az ISO OSI referenciamodell és kapcsolata az IPv4-gyel... 5 1.2. Az IPv4 címrendszere és annak sajátosságai... 6 1.3. Az IPv4 szűk keresztmetszetei...
RészletesebbenOperációs rendszerek és hálózatok GEIAL501M A gyakorlatban elterjedt hálózati architektúrák - IPv4, IPv6
Operációs rendszerek és hálózatok GEIAL501M A gyakorlatban elterjedt hálózati architektúrák - IPv4, IPv6 2013/2014. tanév, I. félév Dr. Kovács Szilveszter E-mail: szkovacs@iit.uni-miskolc.hu Informatikai
RészletesebbenKiszolgálók üzemeltetése. Iványi Péter
Kiszolgálók üzemeltetése Iványi Péter Hálózatok N gép esetén a legegyszerűbb ha mindegyiket mindegyikkel összekötjük N-1 kártya és kábel kell Megosztott (shared) kábel Egyszerre több gép is csatlakozik
RészletesebbenTájékoztató. Használható segédeszköz: -
A 12/2013 (III. 29.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 54 481 04 Informatikai rendszergazda Tájékoztató A vizsgázó az első lapra írja fel
RészletesebbenBevezető. Az informatikai biztonság alapjai II.
Bevezető Az informatikai biztonság alapjai II. Póserné Oláh Valéria poserne.valeria@nik.uni-obuda.hu http://nik.uni-obuda.hu/poserne/iba Miről is lesz szó a félév során? Vírusvédelem Biztonságos levelezés
RészletesebbenHálózatok II. A hálózati réteg funkciói, szervezése
Hálózatok II. A hálózati réteg funkciói, szervezése 2007/2008. tanév, I. félév r. Kovács Szilveszter -mail: szkovacs@iit.uni-miskolc.hu Miskolci gyetem Informatikai Intézet 106. sz. szoba Tel: (46) 565-111
Részletesebben