21. tétel IP címzés, DOMAIN/URL szerkezete

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "21. tétel IP címzés, DOMAIN/URL szerkezete"

Átírás

1 21. tétel 1 / 6

2 AZ INTERNET FELÉPÍTÉSE, MŰKÖDÉSE A világháló szerver-kliens architektúra szerint működik. A kliens egy olyan számítógép, amely hozzáfér egy (távoli) szolgáltatáshoz, amelyet egy számítógép-hálózathoz tartozó másik gép nyújt. A kiszolgáló (szerver) olyan (általában nagyteljesítményű) számítógépet, illetve szoftvert jelent, ami más gépek számára a rajta tárolt vagy előállított adatok felhasználását, a kiszolgáló hardver erőforrásainak kihasználását, illetve más szolgáltatások elérését teszi lehetővé. Az Internetet valamilyen szolgáltatón (ISP Internet Service Provider) keresztül érhetjük el. Az Internet lokális hálózatokból épül fel. Lokális hálózatnak tekintendő az a hálózat, amelyen belül két számítógép között router közbeiktatása nélkül, közvetlenül lehet kommunikálni. Szokás ezt szegmensnek vagy alhálózatnak is nevezni. Sok kisebb nagyobb hálózatból, amelyeket routerek kapcsolnak össze. Ez azt is jelenti, hogy a hálózati kommunikáció azonos lokális hálózaton levő számítógépek között másképpen zajlik, mint az egymástól távoli, különböző lokális hálózatba tartozó számítógépek között. Az Ethernet esetében egy szegmensen, jellemzően egyszerre csak egy számítógép kezdeményezhet kommunikációt (adó). Ha valamelyik gép adni szeretne, akkor megvizsgálja, hogy szabad-e a csatorna. Ha igen, akkor használni kezdi. Persze még ekkor is előfordulhat, hogy többen egyszerre kezdik használni a kábelt, ilyenkor természetesen nem lehetséges értelmes kommunikáció - ezt hívják ütközésnek. Ezt az interface-ek (hálózati kártyák) felismerik, ekkor azonnal beszüntetik a forgalmazást, majd véletlen ideig várnak, és újra próbálkoznak. Tehát egyszerre mindig csak egy gép forgalmazhat, viszont az üzenet szólhat mindenkinek (broadcast) illetőleg egy meghatározott címzettnek. Természetesen a csomagot elvileg minden gép látja, de csak az használja fel, akinek szól (illetve broadcast esetén mindenki). Hogy kinek szól, azt a címzett gép hálózati kártyájának fizikai címe(mac address, Ethernet address, stb.) határozza meg. Ez a cím minden hálózati kártyára egyedi, és csak ennek ismeretében lehetséges két számítógép között kommunikációt megvalósítani. IP CÍMZÉS TCP/IP PROTOKOLL Alkalmazási réteg TCP (átviteli) réteg IP (hálózati) réteg Hálózat felületi réteg A TCP/IP egyszabványos hálózati protokollokra épülő hálózati szoftver, amelyet arra dolgoztak ki, hogy hálózatba kapcsolt számítógépek megoszthassák egymás között az erőforrásaikat.ezt a protokollt csomagkapcsolt hálózatok adatátviteli protokolljára hozták létre. Ez egy négy réteget tartalmazó hálózati protokoll rendszer. Az IP protokoll által készített csomagküldés datagram alapú. 2 / 6

3 Nem nyújt garanciát arra, hogy a datagramok a megfelelő sorrendben és hiánytalanul érkezzenek meg. A protokoll kapcsolat nélküli, a kommunikációhoz nem szükséges előzetes kapcsolat felvétel. Adatátvitel szempontjából nem megbízható, a csomagokkal bármi történhet: elveszhetnek, megsérülhetnek, sorrendjük összekeveredhet. IP címzés Minden TCP/IP-állomást egy logikai IP-cím azonosít. Ez a cím egyedi minden olyan állomásra, amely a TCP/IP kommunikációs protokollt használja. Egy 32 bites IP-cím ugyanúgy meghatározza egy állomásrendszer helyét a hálózaton, ahogy a levélcím azonosít egy házat a város egy utcáján. Az IP-cím két részből áll a hálózati azonosító és az állomásazonosító részből. Az alhálózat azonosítója (Net ID): egy külön hálózati szegmenset azonosít, amely ugyanahhoz a hálózathoz csatlakozik és azt megosztott hozzáféréssel használja, a teljes IP-címen belül a hálózati azonosító egyforma. Ez az azonosító továbbá egyedileg azonosít minden hálózatot a nagyobb, összetett hálózaton belül. Az állomásazonosító (Host ID), a hálózaton belül egy TCP/IP-csomópontot (munkaállomás, kiszolgáló, útválasztó, vagy más TCP/IP-eszköz) azonosít. Az egyes eszközökhöz rendelt állomásazonosító egyedileg azonosít egy különálló rendszert saját hálózatán belül. Példa a 32 bites IP-címre: Az IP-címeket decimális, pontokkal tagolt jelöléssel ábrázolják. A 32 bites IP-címek négy 8 bites részből állnak. Az egyes részeket decimálissá (tízes számrendszerbe) konvertálják és pontokkal választják el egymástól. Így az előző példában szereplő IP-cím a pontokkal tagolt decimális jelölési móddal kifejezve alakú lesz. IP címosztályok osztály Kezdőbitek Net ID Host ID A hálózatok száma Az állomások száma hálózatonként A az első 8 bit 24 bit 2 7-2(126) ( ) B az első 16 bit 16 bit (16381) (65534) C az első 24 bit 8 bit ( ) 2 8-2(254) D Csoportos címek számára fenntartva E Kísérleti célokra fenntartva Az internetes társadalom öt címosztályt határozott meg. A TCP/IP-csomópontokhoz A, B és C osztályú címeket használnak. A címosztály azt határozza meg, hogy az adott címnél a rendelkezésre álló biteket hogyan osztják meg a hálózatazonosító és az állomásazonosító között. A címosztály egyúttal azt is meghatározza, hogy benne hány hálózatot, és hálózatonként hány állomást lehet legfeljebb üzemeltetni. 3 / 6

4 Alhálózatok kialakítása, Subnet mask A hálózat kialakítása során nem célszerű az összes számítógépet egy szegmensbe felfűzni, mivel ez lelassítaná a gépek közötti kommunikációt a nagyszámú ütközés miatt. Ezért felmerült az igény, hogy a host címeket is tovább tudjuk osztani további alhálózatba. Egy alhálózatban lévő gépek azonosítására a subnet mask szolgál. Az IP-címen belül a hálózati azonosítót és az állomásazonosítót az alhálózati maszk választja szét. Az alhálózati maszkok 32 bites számok, amelyekben az IP-címen belül egymás utáni egyes (1) bitek azonosítják a hálózatazonosító, és egymás utáni nulla (0) bitek az állomásazonosító részt. A címhez például a következő bináris értéket használják alhálózati maszknak: Ez az alhálózati maszkszám 16 egyes bitből és 16 nullás bitből áll, tehát mind a hálózatazonosító, mind pedig az állomásazonosító 16 bit hosszúságú. Ezt az alhálózati maszkot decimális, pontokkal alkalmazott jelöléssel alakban lehet meghatározni. A következő táblázat alhálózati maszkokat ad meg az egyes címosztályokra vonatkozóan: Címosztály Az alhálózati maszk bitjei Alhálózati maszk A osztály B osztály C osztály Az alapértelmezett alhálózati maszkértékek általában megfelelnek a legtöbb olyan hálózat esetében, ahol nincsenek speciális követelmények, és ahol minden IP-hálózati szegmens egy fizikailag különálló hálózatnak felel meg. Az IP-alhálózatok kialakításához bizonyos esetekben testreszabott alhálózati maszkokat lehet használni. Az IP-alhálózatok révén az IP-címben lévő alapértelmezett állomásazonosító részt tovább lehet osztani, így alhálózatok hozhatók létre, amelyek az eredeti címosztály alapú hálózatazonosító alosztályai.az alhálózati maszk hosszának módosításával csökkenteni lehet az állomásazonosítóhoz ténylegesen szükséges bitek számát. DHCP, IP címek kiosztása A DHCP (Dynamic Host Control Protocol) célja az, hogy egy hálózatra felcsatlakozó számítógép a működőképes hálózati kommunikációhoz automatikusan megkapja a megfelelő beállításokat, többek között az elérhetőségét jelző IP-címet és alhálózati maszkot, valamint a hálózati forgalmat kezelő átjáró (gateway) IP-címét. A kényelem mellett ezzel egyúttal elkerülhetőek az úgynevezett ütközések, amikor kettő, vagy több gép rendelkezik azonos hálózati címmel. Opcionálisan ehhez társulhat a DNS(Domain Name Server)szerverIP-címe is, mely az internet böngészésekor megadott weboldalak neveit fordítja át IP-címekké, amelyekkel a gépek kommunikálnak egymás között. 4 / 6

5 Amikor az internet hozzáférésünkkel felcsatlakozunk az internetre, akkor többek között az internetszolgáltató DHCP-szervere végzi el számítógépünk számára a megfelelő beállítások kiosztását. A DHCP működése alapvetően háromféle lehet: Dinamikus, amikor a DHCP-szerver a felcsatlakozó eszköznek kölcsönzi az IP-címet egy meghatározott ideig. Ezután, amikor a cím lejárt, újat oszt ki. Automatikus, amikor egy adott számítógép, pontosabban annak adott hálózati vezérlője egy határozatlan időre szóló IP-címet kap egy tartomány szabadon rendelkezésre álló IP-címeiből. Kézi, amikor a DHCP-szerver egy táblázat alapján dolgozik, melyben az egyes hálózati vezérlőkhöz rendelt IP-címek találhatóak a rendszergazda által összeállítva. A magán ADSLszolgáltatás esetében a megszokott gyakorlat a hosszú kölcsönzési idővel beállított dinamikus, míg az üzleti előfizetések esetében a manuális, állandóan azonos IP-cím a jellemző. Az IP címek dinamikus kiosztása a következőképpen történik: discover: a kliens egy broadcast, DHCP Discover tartalmú üzenetet küld szét a hálózaton, hogy található-e a hálózaton DHCP szerver offer: ha van, a DHCP egy újabb broadcast üzenetben visszaküldi az ajánlott IP címet, amit a kliens feldolgoz, de még nem használhat. request: az kliens elkéri a felajánlott IP címet, még mindig broadcast üzenetben ack/nack: a DHCP vagy a kérés elfogadását (ack) és könyvelését, vagy, például valamilyen hiba esetén, egy negatív jóváhagyást küld vissza (nack) SZÁMÍTÓGÉPEK AZONOSÍTÁSA DNS (Domain Name Server)névfeloldás Az interneten a számítógépek azonosítása alapvetően nemcsak IP cím alapján történik, hanem név alapján, mivel a felhasználók értelmes elnevezést könnyebben meg tudnak jegyezni, mint IP címeket. Az IP cím névhez történő hozzárendelése egy több szintű folyamat. Először minden gép ellenőrzi, hogy az adott cím nem a saját címe-e, majd ellenőrzi a HOSTS(C:\system32\drivers\etc\) fájlt, hogy nem szerepel-e benne egy a címre vonatkozó bejegyzés. A HOSTS fájl karban tartása persze meglehetősen nehézkes, hiszen, ha egy hálózatban a névfeloldásokat mindig a HOSTS fájlok alapján végeznék, akkor minden változáskor a változást az összes HOSTS fájlban be kellene jegyezni, ezért a névfeloldások legnagyobb részét egy központi kiszolgáló, az úgynevezett name server végzi. A DNS név szolgáltatás egy hierarchikus névadást tesz lehetővé, és a névfeloldás is ezen hierarchia szerint történik. Az egyes name szerverek egy-egy zónáért felelősek, és a zónák adatait lokálisan az ún. zóna adatbázisban tárolják. Név feloldás menete: Egy alkalmazás kér egy név feloldást a saját name server-étől A name server megnézi a lokális cache-t, ha benne van a keresett cím, akkor onnan kiszolgálja a kérőt. Amennyiben nincs benne a chache-ben és a cím saját zónájára vonatkozik, akkor a zónaadatbázis alapján megadja a kért információt, és a cache-t is frissíti. Ha nem tudja feloldani a nevet, akkor a name server a root name server-hez fordul, amelyik visszaadja, hogy az adott top level domain-nek ki a name server-e. 5 / 6

6 Ezt követően a name server rekurzívan kéri az egyes szintekért felelős name szervereket, hogy adják meg, hogy ki a felelős az adott name feloldásáért. DOMAIN/URL A domain a számítógépek (kiszolgálók) azonosítására szolgáló névtartomány. Az internetre csatlakozó összes számítógépnek egyedi azonosítója, ún. IP-címe van, ami hasonló a személyi igazolvány számunkhoz. A számítógépek közötti kommunikáció (adatátvitel) ezen címek között zajlik és a Világháló az információközvetítő szupersztráda szerepét tölti be. A domain nevek valójában ezen nehezen megjegyezhető IP-címeket teszik könnyen megjegyezhetővé, egyben egyedivé. A domain nevek végződésük alapján alapvetően két nagy csoportba oszthatók: nemzetközi fődomainek (Top Level Domain legfelső szintű tartomány) például: o.com(kereskedelmi tevékenységet jelöl) o.net(hálózatot network-öt jelöl) o.org(szervezet) kiterjesztésű domainvégződések nemzeti domainek - végződései egy-egy ország nevéből képzett rövidítések például: o.hu Magyarország o.at Ausztria o.jp Japán A domaineket speciális alkalmazások (DNS névszerverek) tartják számon és böngészés alkalmával azonosítják, párosítják a hozzá tartozó IP-címmel. Amennyiben a domain mögött internetes tartalom (honlap) van, a domainhez tartozó, tárhelyen lévő kezdőlapot (index.html vagy index.php stb.) a szerver kiszolgálója elküldi a világháló segítségével a böngésző számítógépére és a honlap megjelenik a monitoron. A webcím, más néven URL (mely a Uniform Resource Locator [egységes erőforrás-azonosító] rövidítése). Az Interneten megtalálható bizonyos erőforrások (például szövegek, képek) szabványosított címe. Szerkezete: a protokollt, amit a célgéppel való kommunikációhoz használunk (http) a szóban forgó gép vagy tartomány nevét ( a hálózati port számát, amin az igényelt szolgáltatás elérhető a célgépen (például: 8080), HTTP protokoll esetében ez elhagyható, mivel az a 80-as portot használja alapértelmezettként a fájlhoz vezető elérési utat a célgépen belül (en-us/default.aspx) 6 / 6

Az Internet. avagy a hálózatok hálózata

Az Internet. avagy a hálózatok hálózata Az Internet avagy a hálózatok hálózata Az Internet története 1. A hidegháború egy fontos problémája Amerikában a hatvanas évek elején: Az amerikai kormányszervek hogyan tudják megtartani a kommunikációt

Részletesebben

4. előadás. Internet alapelvek. Internet címzés. Miért nem elegendő 2. rétegbeli címeket (elnevezéseket) használni a hálózatokban?

4. előadás. Internet alapelvek. Internet címzés. Miért nem elegendő 2. rétegbeli címeket (elnevezéseket) használni a hálózatokban? 4. előadás Internet alapelvek. Internet címzés Miért nem elegendő 2. rétegbeli címeket (elnevezéseket) használni a hálózatokban? A hálózati réteg fontos szerepet tölt be a hálózaton keresztüli adatmozgatásban,

Részletesebben

Az internet az egész világot behálózó számítógép-hálózat.

Az internet az egész világot behálózó számítógép-hálózat. Az internet az egész világot behálózó számítógép-hálózat. A mai internet elődjét a 60-as években az Egyesült Államok hadseregének megbízásából fejlesztették ki, és ARPANet-nek keresztelték. Kifejlesztésének

Részletesebben

Windows rendszeradminisztráció és Microsoft szerveralkalmazások támogatása. 3. óra. Kocsis Gergely, Kelenföldi Szilárd

Windows rendszeradminisztráció és Microsoft szerveralkalmazások támogatása. 3. óra. Kocsis Gergely, Kelenföldi Szilárd Windows rendszeradminisztráció és Microsoft szerveralkalmazások támogatása 3. óra Kocsis Gergely, Kelenföldi Szilárd 2015.03.05. Routing Route tábla kiratása: route PRINT Route tábla Illesztéses algoritmus:

Részletesebben

5. Hálózati címzés. CCNA Discovery 1 5. fejezet Hálózati címzés

5. Hálózati címzés. CCNA Discovery 1 5. fejezet Hálózati címzés 5. Hálózati címzés Tartalom 5.1 IP-címek és alhálózati maszkok 5.2 IP-címek típusai 5.3 IP-címek beszerzése 5.4 IP-címek karbantartása IP-címek és alhálózati maszkok 5.1 IP-címek Az IP-cím egy logikai

Részletesebben

Dr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 04 Ea. IP P címzés

Dr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 04 Ea. IP P címzés Dr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 04 Ea IP P címzés Csomagirányítás elve A csomagkapcsolt hálózatok esetén a kapcsolás a csomaghoz fűzött irányítási információk szerint megy végbe. Az Internet Protokoll (IP) alapú

Részletesebben

Alhálózatok. Bevezetés. IP protokoll. IP címek. IP címre egy gyakorlati példa. Rétegek kommunikáció a hálózatban

Alhálózatok. Bevezetés. IP protokoll. IP címek. IP címre egy gyakorlati példa. Rétegek kommunikáció a hálózatban Rétegek kommunikáció a hálózatban Alhálózatok kommunikációs alhálózat Alk Sz H Ak F Hol? PDU? Bevezetés IP protokoll Internet hálózati rétege IP (Internet Protocol) Feladat: csomagok (datagramok) forrásgéptől

Részletesebben

2011 TAVASZI FÉLÉV 3. LABORGYAKORLAT PRÉM DÁNIEL ÓBUDAI EGYETEM. IP címzés. Számítógép hálózatok gyakorlata

2011 TAVASZI FÉLÉV 3. LABORGYAKORLAT PRÉM DÁNIEL ÓBUDAI EGYETEM. IP címzés. Számítógép hálózatok gyakorlata IP címzés Számítógép hálózatok gyakorlata ÓBUDAI EGYETEM 2011 TAVASZI FÉLÉV 3. LABORGYAKORLAT PRÉM DÁNIEL Az IP cím 172. 16. 254. 1 10101100. 00010000. 11111110. 00000001 Az IP cím logikai címzést tesz

Részletesebben

Windows rendszeradminisztráció és Microsoft szerveralkalmazások támogatása. Kocsis Gergely, Supák Zoltán

Windows rendszeradminisztráció és Microsoft szerveralkalmazások támogatása. Kocsis Gergely, Supák Zoltán Windows rendszeradminisztráció és Microsoft szerveralkalmazások támogatása Kocsis Gergely, Supák Zoltán 2016.02.23. TCP/IP alapok A Microsoft Windows alapú hálózati környezetben (csakúgy, mint más hasonló

Részletesebben

HÁLÓZATI ISMERETEK GNS 3

HÁLÓZATI ISMERETEK GNS 3 HÁLÓZATI ISMERETEK GNS 3 Tartalomjegyzék Csatlakozás az internetre Hálózati eszközök Bináris számrendszer IP-cím Hálózati berendezések IP hierarchia Hálózati hierarchia Alhálózatok Topológiák Hálózatok

Részletesebben

SZÁMÍTÓGÉP HÁLÓZATOK BEADANDÓ ESSZÉ. A Windows névfeloldási szolgáltatásai

SZÁMÍTÓGÉP HÁLÓZATOK BEADANDÓ ESSZÉ. A Windows névfeloldási szolgáltatásai SZÁMÍTÓGÉP HÁLÓZATOK BEADANDÓ ESSZÉ A Windows névfeloldási szolgáltatásai Jaszper Ildikó jaszper.ildiko@stud.u-szeged.hu Jaszper.Ildiko@posta.hu Budapest, 2007. május 19. - 1 - TARTALOMJEGYZÉK 1. Névfeloldás...

Részletesebben

DHCP. Dinamikus IP-cím kiosztás DHCP szerver telepítése Debian-Etch GNU linuxra. Készítette: Csökmei István Péter 2008

DHCP. Dinamikus IP-cím kiosztás DHCP szerver telepítése Debian-Etch GNU linuxra. Készítette: Csökmei István Péter 2008 DHCP Dinamikus IP-cím kiosztás DHCP szerver telepítése Debian-Etch GNU linuxra Készítette: Csökmei István Péter 2008 IP címek autmatikusan A DHCP szerver-kliens alapú protokoll, nagy vonalakban a kliensek

Részletesebben

Windows hálózati adminisztráció segédlet a gyakorlati órákhoz

Windows hálózati adminisztráció segédlet a gyakorlati órákhoz Windows hálózati adminisztráció segédlet a gyakorlati órákhoz Szerver oldal: Kliens oldal: 4. Tartományvezérlő és a DNS 1. A belső hálózat konfigurálása Hozzuk létre a virtuális belső hálózatunkat. INTERNET

Részletesebben

Address Resolution Protocol (ARP)

Address Resolution Protocol (ARP) Address Resolution Protocol (ARP) Deák Kristóf Címfeloldás ezerrel Azt eddig tudjuk, hogy egy alhálózaton belül switchekkel oldjuk meg a zavartalan kommunikációt(és a forgalomirányítás is megy, ha egy

Részletesebben

A számítástechnika gyakorlata WIN 2000 I. Szerver, ügyfél Protokoll NT domain, Peer to Peer Internet o WWW oftp opop3, SMTP. Webmail (levelező)

A számítástechnika gyakorlata WIN 2000 I. Szerver, ügyfél Protokoll NT domain, Peer to Peer Internet o WWW oftp opop3, SMTP. Webmail (levelező) A számítástechnika gyakorlata WIN 2000 I. Szerver, ügyfél Protokoll NT domain, Peer to Peer Internet o WWW oftp opop3, SMTP Bejelentkezés Explorer (böngésző) Webmail (levelező) 2003 wi-3 1 wi-3 2 Hálózatok

Részletesebben

Hálózati architektúrák laborgyakorlat

Hálózati architektúrák laborgyakorlat Hálózati architektúrák laborgyakorlat 4. hét Dr. Orosz Péter, Skopkó Tamás 2012. szeptember Hálózati réteg (L3) Kettős címrendszer Interfész konfigurációja IP címzés: címosztályok, alhálózatok, szuperhálózatok,

Részletesebben

UTP vezeték. Helyi hálózatok tervezése és üzemeltetése 1

UTP vezeték. Helyi hálózatok tervezése és üzemeltetése 1 UTP vezeték A kábeleket kategóriákba sorolják és CAT+szám típusú jelzéssel látják el. A 10Base-T és 100Base-TX kábelek átvitelkor csak az 1, 2 (küldésre) és a 3, 6 (fogadásra) érpárokat alkalmazzák. 1000Base-TX

Részletesebben

Hálózati architektúrák és Protokollok GI - 9. Kocsis Gergely

Hálózati architektúrák és Protokollok GI - 9. Kocsis Gergely Hálózati architektúrák és Protokollok GI - 9 Kocsis Gergely 2016.11.28. IP, MAC, ARP A B csomópontból az A-ba küldünk egy datagramot. Mik lesznek az Ethernet keretben található forrás és a cél címek (MAC

Részletesebben

HÁLÓZATI BEÁLLÍTÁS. Videorögzítőkhöz

HÁLÓZATI BEÁLLÍTÁS. Videorögzítőkhöz I BEÁLLÍTÁS Videorögzítőkhöz Kérjük olvassa át figyelmesen ezt az útmutatót a készülék használata előtt és tartsa meg jövőben felhasználás céljára. Fenntartjuk a jogot a kézikönyv tartalmának bármikor

Részletesebben

TestLine - zsoltix83 hálozat 1 Minta feladatsor

TestLine - zsoltix83 hálozat 1 Minta feladatsor lkalom: n/a átum: 2017.01.19 10:36:08 Oktató: n/a soport: n/a Kérdések száma: 24 kérdés Kitöltési idő: 42:56 Pont egység: +1-0 Szélsőséges pontok: 0 pont +51 pont Értékelés: Pozitív szemléletű értékelés

Részletesebben

További részletes tájékoztatásért lásd: System Administration Guide (Rendszeradminisztrátori útmutató).

További részletes tájékoztatásért lásd: System Administration Guide (Rendszeradminisztrátori útmutató). Gyorsútmutató a hálózati beállításokhoz XE3023HU0-2 Jelen útmutató a következőkhöz tartalmaz információkat: Gyorsútmutató a hálózati beállításokhoz (DHCP) a következő oldalon: 1 Gyorsútmutató a hálózati

Részletesebben

Fábián Zoltán Hálózatok elmélet

Fábián Zoltán Hálózatok elmélet Fábián Zoltán Hálózatok elmélet Network Basic Input/Output System Helyi hálózatokon keresztül számítógépek Név alapján azonosítják egymást Szállítási protokollokra épül NetBeui fölött (pl. Win 9x Netbios

Részletesebben

Az adott eszköz IP címét viszont az adott hálózat üzemeltetői határozzákmeg.

Az adott eszköz IP címét viszont az adott hálózat üzemeltetői határozzákmeg. IPV4, IPV6 IP CÍMZÉS Egy IP alapú hálózat minden aktív elemének, (hálózati kártya, router, gateway, nyomtató, stb) egyedi azonosítóval kell rendelkeznie! Ez az IP cím Egy IP cím 32 bitből, azaz 4 byte-ból

Részletesebben

Hálózatok. Alapismeretek. A hálózatok célja, építőelemei, alapfogalmak

Hálózatok. Alapismeretek. A hálózatok célja, építőelemei, alapfogalmak Hálózatok Alapismeretek A hálózatok célja, építőelemei, alapfogalmak A hálózatok célja A korai időkben terminálokat akartak használni a szabad gépidők lekötésére, erre jó lehetőség volt a megbízható és

Részletesebben

III. előadás. Kovács Róbert

III. előadás. Kovács Róbert III. előadás Kovács Róbert VLAN Virtual Local Area Network Virtuális LAN Logikai üzenetszórási tartomány VLAN A VLAN egy logikai üzenetszórási tartomány, mely több fizikai LAN szegmensre is kiterjedhet.

Részletesebben

Hálózati architektúrák laborgyakorlat

Hálózati architektúrák laborgyakorlat Hálózati architektúrák laborgyakorlat 8. hét Dr. Orosz Péter, Skopkó Tamás 2012. szeptember Domain Name System Mire való? IP címek helyett könnyen megjegyezhető nevek használata. (Pl. a böngésző címsorában)

Részletesebben

Hálózati ismeret I. c. tárgyhoz Szerkesztette: Majsa Rebeka

Hálózati ismeret I. c. tárgyhoz Szerkesztette: Majsa Rebeka Hálózati ismeret I. c. tárgyhoz Szerkesztette: Majsa Rebeka IP címek célja Egy állomásnak IP-címre van szüksége, hogy része lehessen az Internetnek. Az IP-cím egy logikai hálózati cím, ami azonosít egy

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT ÓBUDAI EGYETEM. Neumann János Informatikai kar Alba Regia Egyetemi Központ

SZAKDOLGOZAT ÓBUDAI EGYETEM. Neumann János Informatikai kar Alba Regia Egyetemi Központ ÓBUDAI EGYETEM Neumann János Informatikai kar Alba Regia Egyetemi Központ SZAKDOLGOZAT OE-NIK Hallgató neve: Berencsi Gergő Zsolt 2010. Törzskönyvi száma: T 000123/FI38878/S-N Tartalomjegyzék Tartalmi

Részletesebben

Hálózati ismeretek. Az együttműködés szükségessége:

Hálózati ismeretek. Az együttműködés szükségessége: Stand alone Hálózat (csoport) Az együttműködés szükségessége: közös adatok elérése párhuzamosságok elkerülése gyors eredményközlés perifériák kihasználása kommunikáció elősegítése 2010/2011. őszi félév

Részletesebben

INTERNET. internetwork röviden Internet /hálózatok hálózata/ 2010/2011. őszi félév

INTERNET. internetwork röviden Internet /hálózatok hálózata/ 2010/2011. őszi félév INTERNET A hatvanas években katonai megrendelésre hozták létre: ARPAnet @ (ARPA= Advanced Research Agency) A rendszer alapelve: minden gép kapcsolatot teremthet egy másik géppel az összekötő vezetékrendszer

Részletesebben

Számítógép hálózatok gyakorlat

Számítógép hálózatok gyakorlat Számítógép hálózatok gyakorlat 5. Gyakorlat Ethernet alapok Ethernet Helyi hálózatokat leíró de facto szabvány A hálózati szabványokat az IEEE bizottságok kezelik Ezekről nevezik el őket Az Ethernet így

Részletesebben

Hálózati alapismeretek

Hálózati alapismeretek Hálózati alapismeretek Tartalom Hálózat fogalma Előnyei Csoportosítási lehetőségek, topológiák Hálózati eszközök: kártya; switch; router; AP; modem Az Internet története, legfontosabb jellemzői Internet

Részletesebben

Tartalom. Az adatkapcsolati réteg, Ethernet, ARP. Fogalma és feladatai. Adatkapcsolati réteg. A hálókártya képe

Tartalom. Az adatkapcsolati réteg, Ethernet, ARP. Fogalma és feladatai. Adatkapcsolati réteg. A hálókártya képe Tartalom Az adatkapcsolati réteg, Ethernet, ARP Adatkapcsolati réteg A hálózati kártya (NIC-card) Ethernet ARP Az ARP protokoll Az ARP protokoll által beírt adatok Az ARP parancs Az ARP folyamat alhálózaton

Részletesebben

FELHASZNÁLÓI KÉZIKÖNYV. WF-2322 Vezetéknélküli Hozzéférési Pont

FELHASZNÁLÓI KÉZIKÖNYV. WF-2322 Vezetéknélküli Hozzéférési Pont FELHASZNÁLÓI KÉZIKÖNYV WF-2322 Vezetéknélküli Hozzéférési Pont Netis Vezetéknélküli Hozzáférési Pont Felhasználói Kézikönyv Netis Vezetéknélküli Hozzáférési Pont Felhasználói Kézikönyv 1. A csomag tartalma

Részletesebben

G Data MasterAdmin 9 0 _ 09 _ 3 1 0 2 _ 2 0 2 0 # r_ e p a P ch e T 1

G Data MasterAdmin 9 0 _ 09 _ 3 1 0 2 _ 2 0 2 0 # r_ e p a P ch e T 1 G Data MasterAdmin TechPaper_#0202_2013_09_09 1 Tartalomjegyzék G Data MasterAdmin... 3 Milyen célja van a G Data MasterAdmin-nak?... 3 Hogyan kell telepíteni a G Data MasterAdmin-t?... 4 Hogyan kell aktiválni

Részletesebben

A MAC-cím (Media Access Control) egy hexadecimális számsorozat, amellyel még a gyártás során látják el a hálózati kártyákat. A hálózat többi eszköze

A MAC-cím (Media Access Control) egy hexadecimális számsorozat, amellyel még a gyártás során látják el a hálózati kártyákat. A hálózat többi eszköze A MAC-cím (Media Access Control) egy hexadecimális számsorozat, amellyel még a gyártás során látják el a hálózati kártyákat. A hálózat többi eszköze a MAC-címet használja a hálózat előre meghatározott

Részletesebben

WS 2013 elődöntő ICND 1+ teszt

WS 2013 elődöntő ICND 1+ teszt WS 2013 elődöntő ICND 1+ teszt 14 feladat 15 perc (14:00-14:15) ck_01 Melyik parancsokat kell kiadni ahhoz, hogy egy kapcsoló felügyeleti célból, távolról elérhető legyen? ck_02 S1(config)#ip address 172.20.1.2

Részletesebben

Hálózati operációs rendszerek II.

Hálózati operációs rendszerek II. Hálózati operációs rendszerek II. Novell Netware 5.1 Web-es felügyelet, DNS/DHCP szerver, mentési alrendszer 1 Web-es felügyelet Netware Web Manager HTTPS protokollon keresztül pl.: https://fs1.xy.hu:2200

Részletesebben

Előadás témája: DVR-ek és hálózati beállításuk Szentandrási-Szabó Attila Műszaki és kereskedelmi igazgató

Előadás témája: DVR-ek és hálózati beállításuk Szentandrási-Szabó Attila Műszaki és kereskedelmi igazgató Előadás témája: DVR-ek és hálózati beállításuk Előadó: Szentandrási-Szabó Attila Műszaki és kereskedelmi igazgató 720p AHD valós idejű DVR-ek Duál technológia (analóg/ahd) Automatikus videojel felismerés

Részletesebben

IP beállítások 3. gyakorlat - Soproni Péter 2009. tavasz Számítógép-hálózatok gyakorlat 1 Bemutató során használt beálltások Windows IP-cím: 192.168.246.100 (változtatás után: 192.168.246.101) Alhálózati

Részletesebben

Alap protokollok. NetBT: NetBIOS over TCP/IP: Name, Datagram és Session szolgáltatás.

Alap protokollok. NetBT: NetBIOS over TCP/IP: Name, Datagram és Session szolgáltatás. Alap protokollok NetBT: NetBIOS over TCP/IP: Name, Datagram és Session szolgáltatás. SMB: NetBT fölötti főleg fájl- és nyomtató megosztás, de named pipes, mailslots, egyebek is. CIFS:ugyanaz mint az SMB,

Részletesebben

WorldSkills HU 2008 döntő Packet Tracer

WorldSkills HU 2008 döntő Packet Tracer WorldSkills HU 2008 döntő Szeged, 2008. október 17. FIGYELEM! Az eszközök konfiguráláshoz a grafikus felület korlátozottan vehető igénybe! Helyzetismertetés Most kerültünk a WSC vállalathoz, mint hálózati

Részletesebben

15.5.1 Laborgyakorlat: Egy vezeték nélküli NIC beszerelése

15.5.1 Laborgyakorlat: Egy vezeték nélküli NIC beszerelése 15.5.1 Laborgyakorlat: Egy vezeték nélküli NIC beszerelése Bevezetés Nyomtasd ki a laborgyakorlatot, és végezd el a lépéseit! A laborgyakorlat során egy vezeték nélküli hálózati kártya beszerelését és

Részletesebben

Tűzfalak működése és összehasonlításuk

Tűzfalak működése és összehasonlításuk Tűzfalak működése és összehasonlításuk Készítette Sári Zoltán YF5D3E Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar 1 1. Bevezetés A tűzfalak fejlődése a számítógépes hálózatok evolúciójával párhuzamosan,

Részletesebben

Alhálózatok létrehozása

Alhálózatok létrehozása A hagyományos, osztályokon alapuló IP címzés elavult Az egy alhálózaton használható címek száma sok esetben több, mint amire szükség lenne -> pazarlás Az Internet robbanásszerű fejlődése miatt már a 1990-

Részletesebben

átvitt bitek számával jellemezhetjük. Ezt bit/s-ban mérjük (bps) vagy ennek többszöröseiben (kbps, Mbps).

átvitt bitek számával jellemezhetjük. Ezt bit/s-ban mérjük (bps) vagy ennek többszöröseiben (kbps, Mbps). Adatátviteli sebesség: Digitális hálózatokat az átviteli sebességükkel az idıegység alatt átvitt bitek számával jellemezhetjük. Ezt bit/s-ban mérjük (bps) vagy ennek többszöröseiben (kbps, Mbps). Sávszélesség:

Részletesebben

Információ és kommunikáció

Információ és kommunikáció Információ és kommunikáció Tanmenet Információ és kommunikáció TANMENET- Információ és kommunikáció Témakörök Javasolt óraszám 1. Hálózati alapismeretek 20 perc 2. Az internet jellemzői 25 perc 3. Szolgáltatások

Részletesebben

Hálózati architektúrák laborgyakorlat

Hálózati architektúrák laborgyakorlat Hálózati architektúrák laborgyakorlat 5. hét Dr. Orosz Péter, Skopkó Tamás 2012. szeptember Hálózati réteg (L3) Kettős címrendszer: ARP Útválasztás: route IP útvonal: traceroute Parancsok: ifconfig, arp,

Részletesebben

Domain Name System (DNS)

Domain Name System (DNS) Domain Name System (DNS) hierarchikus adatbázis-rendszer domainek vagy tartományok úgynevezett zónákra vannak elosztva független adminisztrátorok felelősek a domain-nevekhez tartozó IP-címek nyújtása (forward

Részletesebben

4.1.5.3 Laborgyakorlat: A hálózat alhálózatokra bontása

4.1.5.3 Laborgyakorlat: A hálózat alhálózatokra bontása 4.1.5.3 Laborgyakorlat: A hálózat alhálózatokra bontása Célkitűzések Ip címzési terv készítése kis hálózat számára. Háttérismeretek és előkészületek A feladat során, az ISP helyszíni telepítő és szervizes

Részletesebben

Számítógép-hálózatok. Gyakorló feladatok a 2. ZH témakörének egyes részeihez

Számítógép-hálózatok. Gyakorló feladatok a 2. ZH témakörének egyes részeihez Számítógép-hálózatok Gyakorló feladatok a 2. ZH témakörének egyes részeihez IPV4 FELADATOK Dr. Lencse Gábor, SZE Távközlési Tanszék 2 IP címekkel kapcsolatos feladatok 1. Milyen osztályba tartoznak a következő

Részletesebben

Tartalom. Router és routing. A 2. réteg és a 3. réteg működése. Forgalomirányító (router) A forgalomirányító összetevői

Tartalom. Router és routing. A 2. réteg és a 3. réteg működése. Forgalomirányító (router) A forgalomirányító összetevői Tartalom Router és routing Forgalomirányító (router) felépítésük működésük távolságvektor elv esetén Irányító protokollok autonóm rendszerek RIP IGRP DHCP 1 2 A 2. réteg és a 3. réteg működése Forgalomirányító

Részletesebben

4. Vállalati hálózatok címzése

4. Vállalati hálózatok címzése 4. Vállalati hálózatok címzése Tartalom 4.1 IP-hálózatok hierarchikus címzési sémája 4.2 A VLSM használata 4.3 Az osztály nélküli forgalomirányítás és a CIDR alkalmazása 4.4 NAT és PAT használata IP-hálózatok

Részletesebben

NPS-520. Rövid kezelési útmutató. MFP nyomtatókiszolgáló. Verziószám 1.00 2. kiadás 2007/1. Copyright 2007. Minden jog fenntartva.

NPS-520. Rövid kezelési útmutató. MFP nyomtatókiszolgáló. Verziószám 1.00 2. kiadás 2007/1. Copyright 2007. Minden jog fenntartva. NPS-520 MFP nyomtatókiszolgáló Rövid kezelési útmutató Verziószám 1.00 2. kiadás 2007/1 Copyright 2007. Minden jog fenntartva. Áttekintés Az NPS-520 nyomtatókiszolgáló egy Ethernet porttal és egy USB (v2.0)

Részletesebben

* Rendelje a PPP protokollt az TCP/IP rétegmodell megfelelő rétegéhez. Kapcsolati réteg

* Rendelje a PPP protokollt az TCP/IP rétegmodell megfelelő rétegéhez. Kapcsolati réteg ét * Rendelje a PPP protokollt az TCP/IP rétegmodell megfelelő Kapcsolati réteg A Pont-pont protokoll (általánosan használt rövidítéssel: PPP az angol Point-to-Point Protocol kifejezésből) egy magas szintű

Részletesebben

DLNA- beállítási útmutató

DLNA- beállítási útmutató MAGYAR DLNA- beállítási útmutató LAN hálózati csatlakozáshoz Tapasztalja meg a valóságot AQUOS LCD-TV 2011 tavasz/nyár Oldal - 1 - LE820 - LE822 - LE814 - LE824 - LE914 - LE925 Tartalom: 1. A PC előkészítése

Részletesebben

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság. ajánlása

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság. ajánlása A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság ajánlása az elektronikus hírközlési szolgáltatók részére az elektronikus adatok hozzáférhetetlenné tételének megfelelő hatékonyságú eljárásairól (verziószám: 1.2.)

Részletesebben

Fábián Zoltán Hálózatok. http://www.fzolee.hu/download

Fábián Zoltán Hálózatok. http://www.fzolee.hu/download Fábián Zoltán Hálózatok http://www.fzolee.hu/download Egymással kapcsolatban lévő önálló számítógépek rendszere A számítógép hálózat egy olyan speciális rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját

Részletesebben

1. A számítógép-hálózatok ISO-OSI hivatkozási modelljének hálózati rétege 1.a Funkciói, szervezése

1. A számítógép-hálózatok ISO-OSI hivatkozási modelljének hálózati rétege 1.a Funkciói, szervezése Forgalomirányítás: Követelmények, forgalomirányítási módszerek, információgyűjtési és döntési módszerek, egyutas, többutas és táblázat nélküli módszerek. A hálózatközi együttműködés heterogén hálózatok

Részletesebben

SZÁMÍTÓGÉP HÁLÓZATOK: HÁLÓZATI OPERÁCIÓS RENDSZEREK A GYAKORLATBAN: ESETTANULMÁNYOK

SZÁMÍTÓGÉP HÁLÓZATOK: HÁLÓZATI OPERÁCIÓS RENDSZEREK A GYAKORLATBAN: ESETTANULMÁNYOK Esettanulmányok 1/13 START SZÁMÍTÓGÉP HÁLÓZATOK: HÁLÓZATI OPERÁCIÓS RENDSZEREK A GYAKORLATBAN: ESETTANULMÁNYOK DR. KÓNYA LÁSZLÓ http://www.aut.bmf.hu/konya konya.laszlo@kvk.bmf.hu SZERZŐI JOG DEKLARÁLÁSA:

Részletesebben

Györgyi Tamás. Szoba: A 131 Tanári.

Györgyi Tamás. Szoba: A 131 Tanári. Györgyi Tamás Szoba: A 131 Tanári E-Mail: gyorgyit@petriktiszk.hu 2 Számítógépek megjelenésekor mindenki külön dolgozott. (Personal Computer) A fejlődéssel megjelent az igény a számítógépek összekapcsolására.

Részletesebben

Fábián Zoltán Hálózatok elmélet

Fábián Zoltán Hálózatok elmélet Fábián Zoltán Hálózatok elmélet Tűzfal fogalma Olyan alkalmazás, amellyel egy belső hálózat megvédhető a külső hálózatról (pl. Internet) érkező támadásokkal szemben Vállalati tűzfal Olyan tűzfal, amely

Részletesebben

IV. - Hálózati réteg. Az IP hálózati protokoll

IV. - Hálózati réteg. Az IP hálózati protokoll IV. - Hálózati réteg IV / 1 Az IP hálózati protokoll IP (Internet Protocol) RFC 791 A TCP/IP referenciamodell hálózati réteg protokollja. Széles körben használt, az Internet alapeleme. Legfontosabb jellemzői:

Részletesebben

1/13. RL osztály Hálózati alapismeretek I. gyakorlat c. tantárgy Osztályozóvizsga tematika

1/13. RL osztály Hálózati alapismeretek I. gyakorlat c. tantárgy Osztályozóvizsga tematika 1/13. RL osztály Hálózati alapismeretek I. gyakorlat c. tantárgy Osztályozóvizsga tematika A vizsga leírása: A vizsga anyaga a Cisco Routing and Switching Bevezetés a hálózatok világába (1)és a Cisco R&S:

Részletesebben

Számítógépes hálózatok

Számítógépes hálózatok 1 Számítógépes hálózatok Hálózat fogalma A hálózat a számítógépek közötti kommunikációs rendszer. Miért érdemes több számítógépet összekapcsolni? Milyen érvek szólnak a hálózat kiépítése mellett? Megoszthatók

Részletesebben

WLAN router telepítési segédlete

WLAN router telepítési segédlete Annak érdekében, hogy jogosulatlan felhasználóknak a routerhez való hozzáférése elkerülhető legyen, javasoljuk olyan biztonsági mechanizmusok használatát, mint a WEP, WPA vagy azonositó és jelszó beállitása

Részletesebben

Hálózat Dynamic Host Configuration Protocol

Hálózat Dynamic Host Configuration Protocol IBM Systems - iseries Hálózat Dynamic Host Configuration Protocol V5R4 IBM Systems - iseries Hálózat Dynamic Host Configuration Protocol V5R4 Megjegyzés Mielőtt a jelen leírást és a vonatkozó terméket

Részletesebben

Gyakorlati vizsgatevékenység

Gyakorlati vizsgatevékenység -06 3-06 68-06 Gyakorlati vizsgatevékenység Szakképesítés azonosító száma, megnevezése: 8 03 0000 00 00 Informatikai rendszergazda Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 68-06

Részletesebben

Gyors Elindulási Útmutató

Gyors Elindulási Útmutató Gyors Elindulási Útmutató 802.11b/g/n PoE Hozzáférési pont Firmware Verzió 1.00 1. kiadás, 3/2011 ALAPÉRTELMEZETT BEJELENTKEZÉSI RÉSZLETEK IP-cím http ://192.168.1.2 Felhasználónév admin Jelszó 1234 TARTALOM

Részletesebben

A kapcsolás alapjai, és haladó szintű forgalomirányítás. 1. Ismerkedés az osztály nélküli forgalomirányítással

A kapcsolás alapjai, és haladó szintű forgalomirányítás. 1. Ismerkedés az osztály nélküli forgalomirányítással A Cisco kapcsolás Networking alapjai Academy Program és haladó szintű forgalomirányítás A kapcsolás alapjai, és haladó szintű forgalomirányítás 1. Ismerkedés az osztály nélküli forgalomirányítással Mártha

Részletesebben

Építsünk IP telefont!

Építsünk IP telefont! Építsünk IP telefont! Moldován István moldovan@ttt-atm.ttt.bme.hu BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM TÁVKÖZLÉSI ÉS MÉDIAINFORMATIKAI TANSZÉK TANTÁRGY INFORMÁCIÓK Órarend 2 óra előadás, 2 óra

Részletesebben

A belső hálózat konfigurálása

A belső hálózat konfigurálása DHCP A belső hálózat konfigurálása Hozzuk létre a virtuális belső hálózatunkat. Szerver (Windows 2012) SWITCH Kliens gép (Windows 7) Hálózati kártya (LAN1) Hálózati kártya (LAN1) Állítsunk be egy lan1

Részletesebben

Számítógépes Hálózatok 2011

Számítógépes Hálózatok 2011 Számítógépes Hálózatok 2011 10. Hálózati réteg IP címzés, IPv6, ARP, DNS, Circuit Switching, Packet Switching 1 IPv4-Header (RFC 791) Version: 4 = IPv4 IHL: fejléc hossz 32 bites szavakban (>5) Type of

Részletesebben

Windows rendszeradminisztráció és Microsoft szerveralkalmazások támogatása. 3. óra. Kocsis Gergely, Supák Zoltán

Windows rendszeradminisztráció és Microsoft szerveralkalmazások támogatása. 3. óra. Kocsis Gergely, Supák Zoltán Windows rendszeradminisztráció és Microsoft szerveralkalmazások támogatása 3. óra Kocsis Gergely, Supák Zoltán 2016.03.02. TCP/IP alapok A Microsoft Windows alapú hálózati környezetben (csakúgy, mint más

Részletesebben

GNU/Linux hálózat beállítása 1.0.0 A Mithrandir Kft. nyelvi ellenőrzésével

GNU/Linux hálózat beállítása 1.0.0 A Mithrandir Kft. nyelvi ellenőrzésével GNU/Linux hálózat beállítása 1.0.0 A Mithrandir Kft. nyelvi ellenőrzésével Balsai Péter Kósa Attila 2002. június 19. Copyright c 2001-2002 Linux-felhasználók Magyarországi Egyesülete E közlemény felhatalmazást

Részletesebben

Tisztelt Telepítő! 2. Ellenőrizze, hogy a modul engedélyezve van-e: Szekció [382] Opció 5 (alternatív kommunikátor) BE.

Tisztelt Telepítő! 2. Ellenőrizze, hogy a modul engedélyezve van-e: Szekció [382] Opció 5 (alternatív kommunikátor) BE. Tisztelt Telepítő! A PowerSeries NEO GO alkalmazás segítségével távolról vezérelhetőek a NEO központok. Ehhez a központokat valamely TL280/TL2803G/3G2080 modullal kell bővíteni. A modul verziószámának

Részletesebben

Avasi Gimnázium. Hálózati kommunikáció: Internet

Avasi Gimnázium. Hálózati kommunikáció: Internet Avasi Gimnázium Hálózati kommunikáció: Internet A hálózat fogalma Az informatikai hálózatok jól kezelhető matematikai modelljei a gráfok: a kapcsoló berendezéseket, útvonalválasztókat, automatákat, számítógépeket

Részletesebben

4. Hivatkozási modellek

4. Hivatkozási modellek 4. Hivatkozási modellek Az előző fejezetben megismerkedtünk a rétegekbe szervezett számítógépes hálózatokkal, s itt az ideje, hogy megemlítsünk néhány példát is. A következő részben két fontos hálózati

Részletesebben

Az internet architektúrája. Az IP protokoll és az IPcímzés. Az internet architektúrája. Az internet architektúrája

Az internet architektúrája. Az IP protokoll és az IPcímzés. Az internet architektúrája. Az internet architektúrája Az IP protokoll és az IPcímzés Az internet a hálózati rétegek együttműködésének alapelvére épül. A cél a hálózat funkcionalitásának független modulokkal való biztosítása. Így számos különböző LAN technológia

Részletesebben

WLAN router telepítési segédlete

WLAN router telepítési segédlete Annak érdekében, hogy jogosulatlan felhasználóknak a routerhez való hozzáférése elkerülhető legyen, javasoljuk olyan biztonsági mechanizmusok használatát, mint a WEP, WPA vagy azonositó és jelszó beállitása

Részletesebben

WLAN router telepítési segédlete

WLAN router telepítési segédlete Annak érdekében, hogy jogosulatlan felhasználóknak a routerhez való hozzáférése elkerülhető legyen, javasoljuk olyan biztonsági mechanizmusok használatát, mint a WEP, WPA vagy azonositó és jelszó beállitása

Részletesebben

Gyorsútmutató a hálózati kapcsolat beállításához

Gyorsútmutató a hálózati kapcsolat beállításához Xerox WorkCentre M118/M118i Gyorsútmutató a hálózati kapcsolat beállításához 701P42717 Az útmutató az alábbi témaköröket tartalmazza: A kijelző képernyőinek használata, 2. oldal Hálózat beállítása DHCP

Részletesebben

WIN-TAX programrendszer hálózatban

WIN-TAX programrendszer hálózatban WIN-TAX programrendszer hálózatban Számítógépes hálózat Hálózat kialakítása Szerver gépre telepítendő alkalmazások: Adatbázis kiszolgáló (Firebird 2.5-ös verzió) WIN-TAX programrendszer Kliens gépre telepítendő

Részletesebben

Számítógép hálózatok

Számítógép hálózatok Számítógép hálózatok Számítógép hálózat fogalma A számítógép-hálózatok alatt az egymással kapcsolatban lévő önálló számítógépek rendszerét értjük. Miért építünk hálózatot? Információ csere lehetősége Központosított

Részletesebben

Információ és kommunikáció

Információ és kommunikáció Információ és kommunikáció Tanmenet Információ és kommunikáció TANMENET- Információ és kommunikáció Témakörök Javasolt óraszám 1. Az internet jellemzői 25 perc 2. Szolgáltatások az interneten 20 perc

Részletesebben

Előadás témája: DVR-ek és hálózati beállításuk. igazgató. Szentandrási-Szabó Attila Műszaki és kereskedelmi

Előadás témája: DVR-ek és hálózati beállításuk. igazgató. Szentandrási-Szabó Attila Műszaki és kereskedelmi Előadás témája: DVR-ek és hálózati beállításuk Előadó: igazgató Szentandrási-Szabó Attila Műszaki és kereskedelmi A DVR kínálat bemutatása SAMSUNG SRD sorozatú DVR bemutatása; PROVISION-ISR DVR-ek bemutatása.

Részletesebben

Hálózati réteg - áttekintés

Hálózati réteg - áttekintés Hálózati réteg - áttekintés Moldován István BME TMIT Rétegződés Az IP Lehetővé teszi hogy bármely két Internetre kötött gép kommunikáljon egymással Feladata a csomag eljuttatása a célállomáshoz semmi garancia

Részletesebben

Internet Protokoll (IP) specialitások

Internet Protokoll (IP) specialitások Tartalom Internet Protokoll (IP) specialitások Készítette: Schubert Tamás (BMF) TCP/IP protokollok készlet Az IP (al)hálózati maszk -példa Forgalomirányító algoritmus Alhálózati maszk használata a forgalomirányítóban

Részletesebben

Gyakorlati vizsgatevékenység. Graf Iskola

Gyakorlati vizsgatevékenység. Graf Iskola 06 3 06 68 06.. Szakképesítés azonosító száma, megnevezése: Gyakorlati vizsgatevékenység 5 8 03 000 50 Számítástechnikai szoftverüzemeltető Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése:

Részletesebben

AST_v3\ 7. Az alkalmazási réteg A DNS

AST_v3\ 7. Az alkalmazási réteg A DNS AST_v3\ 7. Az alkalmazási réteg Az alkalmazási réteg alatt elhelyezkedő rétegek a felhasználó számára láthatatlan, érzékelhetetlen módon végzik a dolgukat, így a felhasználó már csak az általa az alkalmazási

Részletesebben

Hálózatok I. A tárgy célkitűzése

Hálózatok I. A tárgy célkitűzése Hálózatok I. A tárgy célkitűzése A tárgy keretében a hallgatók megismerkednek a számítógép-hálózatok felépítésének és működésének alapelveivel. Alapvető ismereteket szereznek a TCP/IP protokollcsalád megvalósítási

Részletesebben

Internet Protokoll 4 verzió

Internet Protokoll 4 verzió Internet Protokoll 4 verzió Vajda Tamás elérhetőség: vajdat@ms.sapientia.ro Tankönyv: Andrew S. Tanenbaum Számítógép hálózatok Az előadás tartalma Ocionális fe IPv4 fejrész ismétlés Az opciók szerkezete:

Részletesebben

1. Az internet használata

1. Az internet használata 1. Az internet használata Tartalom 1.1 Mi az internet? 1.2 ISP-k 1.3 ISP kapcsolat Mi az internet? 1.1 Vissza a tartalomjegyzékre Az internet és a szabványok Az internet világszerte nyilvánosan hozzáférhető

Részletesebben

Alkalmazás rétegbeli protokollok:

Alkalmazás rétegbeli protokollok: Alkalmazás rétegbeli protokollok: Általában az alkalmazásban implementálják, igazodnak az alkalmazás igényeihez és logikájához, ezért többé kevésbé eltérnek egymástól. Bizonyos fokú szabványosítás viszont

Részletesebben

2010. ősz 2. pótzh Név: NEPTUN kód: ZH feladatok Hálózati operációs rendszerek_3 tárgyból

2010. ősz 2. pótzh Név: NEPTUN kód: ZH feladatok Hálózati operációs rendszerek_3 tárgyból ZH feladatok Hálózati operációs rendszerek_3 tárgyból Minden kérdésnél 1 pont szerezhető, összetett kérdéseknél részpont is kapható. Az elégséges osztályzathoz legalább a pontok 50%-át, azaz 5 pontot kell

Részletesebben

Statikus routing. Hoszt kommunikáció. Router működési vázlata. Hálózatok közötti kommunikáció. (A) Partnerek azonos hálózatban

Statikus routing. Hoszt kommunikáció. Router működési vázlata. Hálózatok közötti kommunikáció. (A) Partnerek azonos hálózatban Hoszt kommunikáció Statikus routing Két lehetőség Partnerek azonos hálózatban (A) Partnerek különböző hálózatban (B) Döntéshez AND Címzett IP címe Feladó netmaszk Hálózati cím AND A esetben = B esetben

Részletesebben

Hálózati architektúrák laborgyakorlat

Hálózati architektúrák laborgyakorlat Hálózati architektúrák laborgyakorlat 6. hét Dr. Orosz Péter, Skopkó Tamás 2012. szeptember Szállítási réteg (L4) Szolgáltatások Rétegprotokollok: TCP, UDP Port azonosítók TCP kapcsolatállapotok Alkalmazási

Részletesebben

NWA1100. Rövid kezelési útmutató. 802.11g Üzleti WLAN access pont ALAPÉRTELMEZETT BEJELENTKEZÉSI ADATOK. www.zyxel.com

NWA1100. Rövid kezelési útmutató. 802.11g Üzleti WLAN access pont ALAPÉRTELMEZETT BEJELENTKEZÉSI ADATOK. www.zyxel.com NWA1100 Rövid kezelési útmutató 802.11g Üzleti WLAN access pont Firmware v1.00 1. kiadás, 2009/12 ALAPÉRTELMEZETT BEJELENTKEZÉSI ADATOK IP-cím: http://192.168.1.2 Jelszó: 1234 www.zyxel.com Copyright 2009

Részletesebben

Otthoni ADSL telefonos kapcsolat megosztása két számítógép között ethernet kártyákkal külső ADSL modemen keresztül.

Otthoni ADSL telefonos kapcsolat megosztása két számítógép között ethernet kártyákkal külső ADSL modemen keresztül. Otthoni ADSL telefonos kapcsolat megosztása két számítógép között ethernet kártyákkal külső ADSL modemen keresztül. Kulcsszavak: PPPoE, ADSL, internet megosztás otthon, ethernet kártya, router nélkül,

Részletesebben

Az alábbi állítások közül melyek a forgalomirányító feladatai és előnyei?

Az alábbi állítások közül melyek a forgalomirányító feladatai és előnyei? ck_01 Az alábbi állítások közül melyek a forgalomirányító feladatai és előnyei? ck_02 a) Csomagkapcsolás b) Ütközés megelőzése egy LAN szegmensen c) Csomagszűrés d) Szórási tartomány megnövelése e) Szórások

Részletesebben