Internet Protokoll (IP)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Internet Protokoll (IP)"

Átírás

1 Tartalom Internet Protokoll (IP) Készítette: Schubert Tamás (BMF) TCP/IP protokollok készlet IP-címek IP-címosztályok IP-címek jellemzıi, használatának szabályai Speciális IP-címek Az IP-címosztályok címtartományai IP-címek kiosztása Az Internet címek leképzése fizikai címekre (ARP) ARP üzenetformátum Az ARP segédprogram Internet Protocol (IP) Az IP csomag felépítése A hálózati protokoll-adategység keretbe foglalása A csomag mérete és a csomagok tördelése Time to Live (TTL) Egyéb fejlécmezık IP opciók Tracert segédprogram Schubert Tamás IP / 1 Számítógép hálózatok Schubert Tamás IP / 2 Számítógép hálózatok 5 7. réteg 4. réteg 1 3. réteg TCP/IP protokollok készlet File Transfer Protocol (FTP) Remote Terminal Protocol (TELNET) Simple Mail Transfer Protocol (SMTP) Name Server Protocol (NSP) Simple Network Management Protocol (SNMP) TCP UDP IP TCP ICMP ARP IEEE 802.x /X.25 UDP Transmission Control Protocol User Datagram Protocol RARP Internet címek Az eszközök globális azonosítása. IP-címek 32 bit-es bináris cím, IP címnek nevezzük. Minden egyedi címmel rendelkezik. Gyakorlatilag a címzésre az A, B és C osztályokat használják. A cím elsı 3 bit-je írja le az osztályt. A cím két része: (netid, hostid) a hálózat és azon belül az azonosítására. Az A, B, C osztályú címek különbözı mérető hálózatok címzésére használhatók. IP ARP RARP ICMP Internet Protocol Address Resolution Protocol Reverse Address Resolution Protocol Internet Control Message Protocol Schubert Tamás IP / 3 Számítógép hálózatok Schubert Tamás IP / 4 Számítógép hálózatok

2 A osztály B osztály C osztály D osztály IP-címosztályok hálózat 1 0 hálózat hálózat Csoport-cím Egy hálózaton belül minden eszköz hálózati címe (netid) azonos! Csak az címben különböznek (hostid)! A forgalomirányítók (útvonalválasztók, router-ek) a netid-et használják a csomagok továbbításakor. Egy-egy több interfésszel is rendelkezhet, minden interfész más hálózatra csatlakozik IP-címek jellemzıi, használatának szabályai hálózat netid hostid E osztály fenntartott Internet címek Schubert Tamás IP / 5 Számítógép hálózatok 1. hálózat 2. hálózat Schubert Tamás IP / 6 Számítógép hálózatok IP-címek jellemzıi, használatának szabályai Network és Broadcast címek Az IP címek a hálózatot is azonosítják: az olyan cím, amelynek hostid része csupa 0 bit-bıl áll. Broadcast cím: az olyan cím, amelynek hostid része csupa 1-bit-bıl áll. Ezzel a hálózat összes gépére küldhetı csomag. Ez csak akkor hatékony, ha a fizikai hálózat szintén rendelkezik szórás (broadcast) képességgel (pl. Ethernet). Irányított (directed) broadcast esetén a netid rész érvényes hálózati azonosítót tartalmaz, és az így megadott hálózat összes gépére küldhetı broadcast. Korlátozott (limited) broadcast vagy helyi (local) broadcast esetén a teljes cím csupa 1 bit-bıl áll, és csak a helyi hálózat gépei kapják meg az üzenetet. A TCP/IP a lehetı legkevesebb számú gépre korlátozza a broadcast-ot. Csupa '0' címek Ha a netid = csupa 0 bit, a szóban forgó hálózatot jelenti. Ha a hostid = csupa 0 bit, a szóban forgó gépet jelenti. Olyan gépek használják ideiglenesen, amelyek nem ismerik a saját címüket. Válasz csomagok nem tartalmazhatnak ilyen címeket. Multicast címzés IP-címek jellemzıi, használatának szabályai Többes címzés, amikor a gépek nem csak a saját unicast címüket ismerik fel, hanem bizonyos multicast címeket is. A gépek egy meghatározott csoportja (nem csak ugyanazon a hálózaton) számára lehet csomagokat küldeni (pl. video on demand). Csak akkor hatékony, ha a fizikai hálózat is támogatja a multicast címzést. Schubert Tamás IP / 7 Számítógép hálózatok Schubert Tamás IP / 8 Számítógép hálózatok

3 Class Bcsupa 0 csupa 0 Class C csupa 1 Speciális IP-címek host Class D net csupa 1 Class 127 E bármi (gyakran 1) Ez az 1 Állomás ezen a hálózaton 1 Korlátozott szórás (helyi hálózat) 2 Irányított szórás ezen a hálózaton 2 Loopback 3 Az IP címzés néhány szabálya Ha egy számítógépet egy másik hálózatra kapcsolunk át, meg kell változtatni az IP címét! A csomag útja egy több interfésszel rendelkezı (multi-homed) számítógépre függ attól is, hogy melyik címére adtuk fel a csomagot. IP címek decimális megadása A 32 bit-es IP címeket programokban, dokumentációkban gyakran pontokkal elválasztott decimális egészként adjuk meg: pl Loopback cím IP-címek jellemzıi, használatának szabályai 1 Csak rendszerindításkor megengedett,cél címeként nem használható 2 Forráscímként nem használható 3 A hálózaton soha nem jelenik meg A cím egyik osztályhoz sincs rendelve. A helyi gépet jelenti. Tesztcélra és folyamatok közötti kommunikációra használható. A szoftver sosem küldi ki az ilyen címő csomagot a hálózatra. Speciális címek jelentése Schubert Tamás IP / 9 Számítógép hálózatok Schubert Tamás IP / 10 Számítógép hálózatok IP-címosztályok Az IP-címosztályok címtartományai A osztály B osztály C osztály D osztály E osztály hálózat 1 0 hálózat hálózat Csoport-cím fenntartott Osztály A B C D E Címtartomány Használható Használható Használható Multicast csoport-cím Broadcast Állapot Internet címek Schubert Tamás IP / 11 Számítógép hálózatok Schubert Tamás IP / 12 Számítógép hálózatok

4 Az Internet címek kiosztása Az Internet címeket az Internet Network Information Center (INTERNIC)-tıl lehet beszerezni (vagy más nemzetközi/nemzeti szervezettıl). Csak az IP cím hálózati részét adminisztrálja az INTERNIC, a cím részét a helyi hálózati rendszergazda rendeli az interfészekhez. Network byte sorrend IP-címek kiosztása IP-címek kiosztása C osztályú címeket használunk mindhárom hálózaton Az IP-címek hálózati része minden on azonos ugyanazon a hálózaton Ez lehetıvé teszi, hogy a forgalomirányító-táblákban csak a hálózatokat azonosítsuk Nem kell minden ra külön bejegyzés Kisebbek az irányítótáblák Az irányító protokollok forgalma is kisebb Az egyes ok különbözıképpen ábrázolják a számokat: Little Endian vagy Big Endian. A számok ábrázolását (címek, csomag hosszak, stb.) szabványosítani kellett. A TCP/IP standard byte sorrendet használ (ez a Big Endian). Az összes és forgalomirányító erre az alakra alakítja a számokat a helyi ábrázolásmódból, mielıtt továbbítaná, és a beérkezett számokat errıl az alakról a helyi ábrázolási formára hozza. A Big Endian ábrázolásmódban a szignifikánsabb byte-ok közelebb vannak a csomag elejéhez hálózat hálózat 2. hálózat Schubert Tamás IP / 13 Számítógép hálózatok Schubert Tamás IP / 14 Számítógép hálózatok Az Internet címek leképzése fizikai címekre (ARP) Az Internet címek leképzése fizikai címekre, az ARP protokoll Az Interneten (TCP/IP) az eszközöket az IP címükkel azonosítjuk, adatot azonban a fizikai hálózaton csak a fizikai címre lehet küldeni. Az IP címet valahogyan meg kell feleltetni az eszköz fizikai címével. Bármilyen hálózati technológiát használunk, két azonos hálózaton lévı számítógép csak akkor kommunikálhat, ha ismerik egymás fizikai címét. Az IP címet tehát le kell képezni fizikai címre, és ezt a leképzést a csomag minden án (forgalomirányító vagy ) meg kell tenni a csomag teljes útja során a kiinduló tól a legvégsı ig. Hogyan tudja meg egy vagy forgalomirányító egy adott IP címő eszköz fizikai címét, ha csomagot akar küldeni neki? A különbözı hálózatokban eltérı megoldásokat használnak: A gépek táblázatot tartanak fenn a velük azonos hálózaton lévı gépek IPcím fizikai-cím párokkal. Az IP cím tartalmazza a fizikai címet (közvetlen leképzés). Dinamikus címfeloldás. Az Internet címek leképzése fizikai címekre (ARP) Dinamikus címfeloldás A szórás (broadcast) képességgel rendelkezı hálózatokban (pl. Ethernet) használható megoldás. A protokoll neve: Address Resolution Protocol (ARP). Az ARP lehetıvé teszi, hogy egy az ugyanazon a fizikai hálózaton lévı cél IP címének ismeretében megtudja annak fizikai (MAC) címét. Az 'A' gép keresi az I B IP címő gép P B fizikai címét. Az 'A' gép felad egy szórásos üzenetet, amelyben azt kérdezi, hogy mi az I B fizikai címe. Az a gép, amelyik felismeri a kérésben a saját IP címét, egy ARP válaszban közvetlenül 'A'-nak küldi meg a fizikai címét: Schubert Tamás IP / 15 Számítógép hálózatok Schubert Tamás IP / 16 Számítógép hálózatok

5 Az Internet címek leképzése fizikai címekre (ARP) Az Internet címek leképzése fizikai címekre (ARP) ARP cache A X B Y Az A felad egy ARP kérést tartalmazó szórásos üzenetet, hogy mi az I B fizikai címe Az ok és forgalomirányítók egy ún. ARP gyorsító tárat (cache) tartanak fenn, amelyben eltárolják a beszerzett IP-MAC cím párokat, hogy ne kelljen minden csomag elküldése elıtt ARP kérést feladni. A régen beszerzett tételeket törli a gyorsító tárból, hogy az esetleges változások miatt ne maradjanak hibás tételek a tárban. ARP finomítások Az ARP kérésben a feladó elküldi a saját IP-MAC cím párját, amelyet az összes gép fogad, és ezzel frissíti a saját ARP gyorsító tábláját. A X B Y B host válaszol egy ARP válaszban, megadva az I B - P B címpárt I: Internet cím P: fizikai cím (MAC) Schubert Tamás IP / 17 Számítógép hálózatok ARP protokoll formátum Az ARP kérés és válasz Ethernet keretben utazik, amelynek típus mezıje: Az ARP üzenet felépítése: Schubert Tamás IP / 18 Számítógép hálózatok ARP üzenetformátum HARDWARE TYPE PROTOCOL TYPE HLEN PLEN OPERATION SENDER HA (octets 0-3) SENDER HA (octets 4-5) SENDER IP (octets 0-1) SENDER IP (octets 2-3) TARGET HA (octets 0-1) TARGET HA (octets 2-5) TARGET IP (octets 0-3) ARP üzenetformátum HARDWARE TYPE: 1 Ethernet esetén PROTOCOL TYPE: IP OPERATION: ARP kérés:1, ARP válasz: 2 HLEN: Hardver cím hossza: 6 Ethernet esetén PLEN: IP cím hossza: 4 Kérdések: IP címek Kell-e az ARP-nek módosítania a gyorsító tárat, ha egy adott IP-címre már létezik bejegyzés a gyorsító tárban? Kell-e az ARP-nek módosítania a gyorsító tárat, ha kérés nélkül érkezik információ? Miért tartják az ARP-t biztonsági szempontból gyenge láncszemnek? Hogyan használható az ARP arra, hogy bekapcsoláskor megállapítsuk, van-e a mienkkel azonos IP címő gép a hálózaton? Miért okoz intenzív szórást, ha egy távoli Ethernet hálózat nem létezı IP címő gépére csomagokat küldünk? Schubert Tamás IP / 19 Számítógép hálózatok Schubert Tamás IP / 20 Számítógép hálózatok

6 Az ARP segédprogram Az ARP segédprogram ARP segédprogram ARP segédprogram (folytatás) A TCP/IP-t használó operációs rendszerekben megtalálható. Megjeleníti és módosítja az IP-fizikai cím leképzését tartalmazó táblázatot (ARP tábla). ARP -s inet_addr eth_addr [if_addr] ARP -d inet_addr [if_addr] ARP -a [inet_addr] [-N if_addr] -a -g inet_addr -N if_addr -d -s eth_addr if_addr Displays current ARP entries by interrogating the current protocol data. If inet_addr is specified, the IP and Physical addresses for only the specified computer are displayed. If more than one network interface uses ARP, entries for each ARP table are displayed. Same as -a. Specifies an internet address. Displays the ARP entries for the network interface specified by if_addr. Deletes the host specified by inet_addr. Adds the host and associates the Internet address inet_addr with the Physical address eth_addr. The Physical address is given as 6 hexadecimal bytes separated by hyphens. The entry is permanent. Specifies a physical address. If present, this specifies the Internet address of interface whose address translation table should be modified. If not present, the first applicable interface will be used. Schubert Tamás IP / 21 Számítógép hálózatok Schubert Tamás IP / 22 Számítógép hálózatok Gyakorló feladat IP címek Internet Protocol (IP) Internet Protocol (IP): Kapcsolat nélküli adatgramma továbbítás Ethereal (Wireshark) programmal felvenni a hálózati forgalmat. Ping programmal megszólítani a szomszéd asztalnál ülı társ gépét. ARP programmal megvizsgálni az ARP gyorsító tár tartalmát. A felvett forgalom vizsgálata. ARP forgalom kiszőrése. ARP csomagok (kérés és válasz) tartalmának vizsgálata. Törölni az ARP gyorsító tárból a saját kérésre kapott IP-MAC bejegyzést. Megvizsgálni, hogyan alakul a többi gép ARP gyorsító tárának tartalma. A szolgáltatás megbízhatatlan, kapcsolat nélküli. A hálózat a legjobb tudása szerint (best-effort) kézbesíti a csomagokat a forrástól a célig. Megbízhatatlan: a kézbesítés nem szavatolt: A csomagok elveszhetnek, kettızıdhetnek, késhetnek, és helytelen sorrendben érkezhetnek. Kapcsolat nélküli: a csomagok egymástól függetlenül lesznek továbbítva, ezért akár különbözı útvonalon is haladhatnak. Nincs mód a hiba kijavításra. Ezt a feladatot a magasabb rétegekben lévı protokollok oldhatják meg: TCP, alkalmazás. Schubert Tamás IP / 23 Számítógép hálózatok Schubert Tamás IP / 24 Számítógép hálózatok

7 Internet Protocol (IP) Az IP csomag felépítése Az IP protokoll célja Az IP csomag Az IP adatgramma (csomag) az adattovábbítás egysége a TCP/IP hálózaton, így meghatározza a továbbítandó adat pontos formáját. Az IP szoftver elvégzi a forgalomirányítást (routing), meghatározva azt az útvonalat, amelyen a csomag halad. Az IP magában foglal egy sor szabályt, amely meghatározza, hogy az ok és forgalomirányítók hogyan dolgozzák fel a csomagot, mikor kell hibát generálniuk, és azon a feltételeket, amelyeknek a bekövetkezésekor a csomagot el lehet dobni. A fizikai keret (frame) és az IP csomag között szoros analógia van. A keret tartalmaz egy fejrészt és egy adatrészt. A fejrész a cél és a forrás címébıl áll. Az IP csomag is egy fejrészbıl és egy adatrészbıl áll. Az IP fejrész azonban a forrás- és a cél IP-címét tartalmazza és tartalmaz többek között egy típus mezıt is, amely a csomag tartalmára utal. Schubert Tamás IP / 25 Számítógép hálózatok Schubert Tamás IP / 26 Számítógép hálózatok Az IP csomag felépítése Az IP csomag felépítése VERS HLEN IDENTIFICATION SERVICE TYPE TOTAL LENGTH IP adatgramma formátum FLAGS FRAGMENT OFFSET TIME TO LIVE PROTOCOL HEADER CHECKSUM SOURCE IP ADDRESS DESTINATION IP ADDRESS IP OPTIONS (IF ANY) DATA... PADDING Az IP csomag VERS = 4 HLEN TOTAL LENGTH az IP verziója (minden IP szoftver ellenırzi). a fejléc (header) hossza 32 bit-es egységekben. Az IP opciók miatt a fejléc változó hosszúságú lehet. Az opciók nélküli fejléc 20 byte-os. a teljes csomag hossza byte-okban. A maximális hossz: 65,535 byte. PRECEDENCE D T R UNUSED SERVICE TYPE mezı Schubert Tamás IP / 27 Számítógép hálózatok Schubert Tamás IP / 28 Számítógép hálózatok

8 Az IP csomag felépítése A szolgáltatás típusa és a csomag precedenciája PRECEDENCE = 0-7 Az IP csomag fontossága. D bit = Kis késleltetés (delay) T bit = Nagy átviteli sebesség (throughput) R bit = Nagy megbízhatóság (reliability) A hálózati protokoll-adategység keretbe foglalása Az IP csomagok a fizikai hálózaton keretbe ágyazva továbbíthatók. A keret típusa a hálózat típusától függ: Ethernet, HDLC, PPP, Frame Relay, stb. Az IP csomag hossza max. 65,535 bájt, a fizikai keret hossza jóval rövidebb. Célszerő az IP csomagot olyan hosszúra választani, hogy az elférjen egy fizikai keretben. Ha ez nem lehetséges, az IP tovább tördeli a csomagokat. A szolgáltatás minıségének magadására használják (QoS) Csomag feje Csomag adat-része Beágyazás folyamata Keret feje Hálózati címeket (forrás és cél) tartalmazza Keret adat-része MAC címeket (forrás és cél) tartalmazza Schubert Tamás IP / 29 Számítógép hálózatok Schubert Tamás IP / 30 Számítógép hálózatok A csomag mérete, a hálózat MTU-ja és a csomagok tördelése MTU = Maximum Transfer Unit az az adatmennyiség, amely egy fizikai keretben továbbítható. Ez a méret az egyes hálózat típusoknál más és más. Hiába választjuk meg az IP csomag méretét úgy, hogy az beférjen a fizikai keretbe, mivel a csomag több hálózaton mehet keresztül, amelyek típusáról a feladó mit sem tud. 1. hálózat A csomag mérete és a csomagok tördelése A B 3. hálózat A csomag mérete és a csomagok tördelése Túl rövidre sem érdemes az IP csomaghosszt választani, mert a továbbítás nem lesz hatékony. Az IP szoftver konvencionális hosszt választ : 576 byte. Ekkora csomaghosszt az összes nak és forgalomirányítónak kezelnie kell. Ha a csomag az útja során nem fér el az adott hálózat fizikai keretében, a forgalomirányító tördeli (fregmentálja), és tördelt csomagokat továbbítja. A tördelt IP csomagok fejrészében jelzi, hogy melyik töredék csomagot tartalmazza, hogy a végon újra összeállítható legyen. Ha egyszer egy IP csomagot egy forgalomirányító széttört, a darabok csak a célon lesznek egyesítve. Az egyes töredékek az útjuk során szükség szerint tovább tördelhetık. MTU=1500 bájt MTU=1500 bájt R 1 2. hálózat MTU=620 bájt R 2 Schubert Tamás IP / 31 Számítógép hálózatok Schubert Tamás IP / 32 Számítógép hálózatok

9 Time to Live (TTL) Egyéb fejlécmezık Time to Live (TTL) A Time to Live mezı meghatározza, hogy egy IP csomag hány másodpercet tölthet az Internet rendszerben. A továbbítás során minden forgalomirányító csökkenti ezt az értéket a forgalomirányítóban töltött másodpercek számával, de legalább 1-el. Ha a mezı 0 lesz, a forgalomirányító eldobja az IP csomagot, és hibaüzenetet generál a csomag eredeti feladójának. Ez a módszer meggátolja, hogy hibás irányítótáblák miatt a csomagok vég nélkül keringjenek a hálózatban. PROTOCOL HEADER CHECKSUM SOURCE IP ADDR. DESTINATION IP ADDR. megadja, hogy a DATA mezı milyen protokollt hordoz (pl. TCP) a forgalomirányítók csak ezt az ellenırzı összeget számolják újra a forrás IP-címe a cél IP-címe Schubert Tamás IP / 33 Számítógép hálózatok Schubert Tamás IP / 34 Számítógép hálózatok IP options IP opciók Változó hosszúságú mezık. (A mezık pontos felépítését nem ismertetjük) Record route option: A forgalomirányítók a csomag haladása során beírják a saját IP címüket. Így a csomagok útja nyomon követhetı. Teszt célokat szolgál. Source route option: A feladó megadja azon forgalomirányítók címét, amelyeknek a csomagot továbbítaniuk kell. Teszt célokat szolgál. Kérdések: Mi az értelme, hogy az ellenırzı összeget csak a fejlécbıl számítja az IP szoftver? Van-e értelme IP ellenırzı összeg számításának, amikor Ethernet hálózaton továbbítjuk? Mikor változik a VERS mezı? IP protokoll Mi az elınye, hogy a forgalomirányítók által tördelt IP csomagokat csak a célon egyesítik újra, és nem a következı forgalomirányítón? Mekkora egy Ethernet keret, ha a lehetı legkisebb IP csomagot szállítja? Timestamp option: Hasonló a record route option-hoz, csak a forgalomirányító az IP címén kívül az idıpontot is beírja a csomag option mezıjébe. Schubert Tamás IP / 35 Számítógép hálózatok Schubert Tamás IP / 36 Számítógép hálózatok

10 Tracert segédprogram Követhetjük a csomag útját egy megadott célig: tracert [-d] [-h maximum_hops] [-j host-list] [-w timeout] target_name -d Do not resolve addresses to hostnames Feladatok: IP protokoll Kövessük a csomagok útját a tracert (traceroute) program segítségével! Vegyük fel a hálózati forgalmat az Ethereal programmal és vizsgáljuk meg az IP csomag beágyazását az Ethernet keretbe! Vizsgáljuk meg, hogy a tracert milyen forgalmat generál! - h maximum_hops -j host-list -w timeout Maximum number of hops to search for target Loose source route along host-list Wait timeout milliseconds for each reply Schubert Tamás IP / 37 Számítógép hálózatok Schubert Tamás IP / 38 Számítógép hálózatok Irodalom Stallings W. Data and Computer Communications, Fifth Edition. Prentice-Hall, Inc Fred Halsall. Data Communications, Computer Networks and Open Systems, Fourth Edition. Addison-Wesley Publishers Ltd Andrew S. Tanenbaum. Számítógép-hálózatok, Panem Könyvkiadó Kft Második kiadás Schubert Tamás IP / 39 Számítógép hálózatok

Tartalom. Hálózati kapcsolatok felépítése és tesztelése. Rétegek használata az adatok továbbításának leírására. OSI modell. Az OSI modell rétegei

Tartalom. Hálózati kapcsolatok felépítése és tesztelése. Rétegek használata az adatok továbbításának leírására. OSI modell. Az OSI modell rétegei Tartalom Hálózati kapcsolatok felépítése és tesztelése Bevezetés: az OSI és a Általános tájékoztató parancs: 7. réteg: DNS, telnet 4. réteg: TCP, UDP 3. réteg: IP, ICMP, ping, tracert 2. réteg: ARP Rétegek

Részletesebben

Számítógép-hálózatok. Gyakorló feladatok a 2. ZH témakörének egyes részeihez

Számítógép-hálózatok. Gyakorló feladatok a 2. ZH témakörének egyes részeihez Számítógép-hálózatok Gyakorló feladatok a 2. ZH témakörének egyes részeihez IPV4 FELADATOK Dr. Lencse Gábor, SZE Távközlési Tanszék 2 IP címekkel kapcsolatos feladatok 1. Milyen osztályba tartoznak a következő

Részletesebben

Tartalom. Az adatkapcsolati réteg, Ethernet, ARP. Fogalma és feladatai. Adatkapcsolati réteg. A hálókártya képe

Tartalom. Az adatkapcsolati réteg, Ethernet, ARP. Fogalma és feladatai. Adatkapcsolati réteg. A hálókártya képe Tartalom Az adatkapcsolati réteg, Ethernet, ARP Adatkapcsolati réteg A hálózati kártya (NIC-card) Ethernet ARP Az ARP protokoll Az ARP protokoll által beírt adatok Az ARP parancs Az ARP folyamat alhálózaton

Részletesebben

Hálózati réteg, Internet

Hálózati réteg, Internet álózati réteg, Internet álózati réteg, Internet Készítette: (BM) Tartalom z összekapcsolt LN-ok felépítése. z Ethernet LN-okban használt eszközök hogyan viszonyulnak az OSI rétegekhez? Mik a kapcsolt hálózatok

Részletesebben

Tartalom. Az adatkapcsolati réteg, Ethernet, ARP. Fogalma és feladatai. Adatkapcsolati réteg. Ethernet

Tartalom. Az adatkapcsolati réteg, Ethernet, ARP. Fogalma és feladatai. Adatkapcsolati réteg. Ethernet Tartalom Az adatkapcsolati réteg, Ethernet, ARP Adatkapcsolati réteg Ethernet Beágyazás a 2. rétegben ARP Az ARP protokoll Az ARP protokoll által beírt adatok Az ARP parancs Az ARP folyamat alhálózaton

Részletesebben

Dr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 04 Ea. IP kapcsolás hálózati réteg

Dr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 04 Ea. IP kapcsolás hálózati réteg Dr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 04 Ea IP kapcsolás hálózati réteg IP kapcsolás Az IP címek kezelése, valamint a csomagok IP cím alapján történő irányítása az OSI rétegmodell szerint a 3. rétegben (hálózati network

Részletesebben

Hálózati architektúrák laborgyakorlat

Hálózati architektúrák laborgyakorlat Hálózati architektúrák laborgyakorlat 4. hét Dr. Orosz Péter, Skopkó Tamás 2012. szeptember Hálózati réteg (L3) Kettős címrendszer Interfész konfigurációja IP címzés: címosztályok, alhálózatok, szuperhálózatok,

Részletesebben

Számítógépes Hálózatok 2011

Számítógépes Hálózatok 2011 Számítógépes Hálózatok 2011 10. Hálózati réteg IP címzés, IPv6, ARP, DNS, Circuit Switching, Packet Switching 1 IPv4-Header (RFC 791) Version: 4 = IPv4 IHL: fejléc hossz 32 bites szavakban (>5) Type of

Részletesebben

Az adott eszköz IP címét viszont az adott hálózat üzemeltetői határozzákmeg.

Az adott eszköz IP címét viszont az adott hálózat üzemeltetői határozzákmeg. IPV4, IPV6 IP CÍMZÉS Egy IP alapú hálózat minden aktív elemének, (hálózati kártya, router, gateway, nyomtató, stb) egyedi azonosítóval kell rendelkeznie! Ez az IP cím Egy IP cím 32 bitből, azaz 4 byte-ból

Részletesebben

Számítógépes Hálózatok ősz 2006

Számítógépes Hálózatok ősz 2006 Számítógépes Hálózatok ősz 2006 1. Bevezetés, Internet, Referenciamodellek 1 Organizáció Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/nwi/ Előadás Szerda, 14:00-15:30 óra, hely: Mogyoródi terem

Részletesebben

Organizáció. Számítógépes Hálózatok ősz 2006. Tartalom. Vizsga. Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/nwi/

Organizáció. Számítógépes Hálózatok ősz 2006. Tartalom. Vizsga. Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/nwi/ Organizáció Számítógépes Hálózatok ősz 2006 1. Bevezetés, Internet, Referenciamodellek Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/nwi/ Előadás Szerda, 14:00-15:30 óra, hely: Mogyoródi terem

Részletesebben

Internet Protokoll 6-os verzió. Varga Tamás

Internet Protokoll 6-os verzió. Varga Tamás Internet Protokoll 6-os verzió Motiváció Internet szédületes fejlődése címtartomány kimerül routing táblák mérete nő adatvédelem hiánya a hálózati rétegen gépek konfigurációja bonyolódik A TCP/IPkét évtizede

Részletesebben

2011 TAVASZI FÉLÉV 3. LABORGYAKORLAT PRÉM DÁNIEL ÓBUDAI EGYETEM. IP címzés. Számítógép hálózatok gyakorlata

2011 TAVASZI FÉLÉV 3. LABORGYAKORLAT PRÉM DÁNIEL ÓBUDAI EGYETEM. IP címzés. Számítógép hálózatok gyakorlata IP címzés Számítógép hálózatok gyakorlata ÓBUDAI EGYETEM 2011 TAVASZI FÉLÉV 3. LABORGYAKORLAT PRÉM DÁNIEL Az IP cím 172. 16. 254. 1 10101100. 00010000. 11111110. 00000001 Az IP cím logikai címzést tesz

Részletesebben

IV. - Hálózati réteg. Az IP hálózati protokoll

IV. - Hálózati réteg. Az IP hálózati protokoll IV. - Hálózati réteg IV / 1 Az IP hálózati protokoll IP (Internet Protocol) RFC 791 A TCP/IP referenciamodell hálózati réteg protokollja. Széles körben használt, az Internet alapeleme. Legfontosabb jellemzői:

Részletesebben

Organizáció. Számítógépes Hálózatok 2008. Gyakorlati jegy. Vizsga. Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/08nwi/

Organizáció. Számítógépes Hálózatok 2008. Gyakorlati jegy. Vizsga. Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/08nwi/ Organizáció Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/08nwi/ Számítógépes Hálózatok 2008 1. Bevezetés, Internet, Referenciamodellek Előadás Hétfő, 14:00-16:00 óra, hely: Szabó József terem

Részletesebben

Az Ethernet példája. Számítógépes Hálózatok 2012. Az Ethernet fizikai rétege. Ethernet Vezetékek

Az Ethernet példája. Számítógépes Hálózatok 2012. Az Ethernet fizikai rétege. Ethernet Vezetékek Az Ethernet példája Számítógépes Hálózatok 2012 7. Adatkapcsolati réteg, MAC Ethernet; LAN-ok összekapcsolása; Hálózati réteg Packet Forwarding, Routing Gyakorlati példa: Ethernet IEEE 802.3 standard A

Részletesebben

IP beállítások 3. gyakorlat - Soproni Péter 2009. tavasz Számítógép-hálózatok gyakorlat 1 Bemutató során használt beálltások Windows IP-cím: 192.168.246.100 (változtatás után: 192.168.246.101) Alhálózati

Részletesebben

Forgalomirányítás (Routing)

Forgalomirányítás (Routing) Forgalomirányítás (Routing) Tartalom Forgalomirányítás (Routing) Készítette: (BMF) Forgalomirányítás (Routing) Autonóm körzet Irányított - irányító protokollok Irányítóprotokollok mőködési elve Távolságvektor

Részletesebben

Hálózatok Rétegei. Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök. TCP/IP-Rétegmodell. Az Internet rétegei - TCP/IP-rétegek

Hálózatok Rétegei. Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök. TCP/IP-Rétegmodell. Az Internet rétegei - TCP/IP-rétegek Hálózatok Rétegei Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök WEB FTP Email Telnet Telefon 2008 2. Rétegmodell, Hálózat tipusok Közbenenső réteg(ek) Tw. Pair Koax. Optikai WiFi Satellit 1 2 Az Internet

Részletesebben

Statikus routing. Hoszt kommunikáció. Router működési vázlata. Hálózatok közötti kommunikáció. (A) Partnerek azonos hálózatban

Statikus routing. Hoszt kommunikáció. Router működési vázlata. Hálózatok közötti kommunikáció. (A) Partnerek azonos hálózatban Hoszt kommunikáció Statikus routing Két lehetőség Partnerek azonos hálózatban (A) Partnerek különböző hálózatban (B) Döntéshez AND Címzett IP címe Feladó netmaszk Hálózati cím AND A esetben = B esetben

Részletesebben

Számítógép hálózatok

Számítógép hálózatok Számítógép hálózatok Számítógép hálózat fogalma A számítógép-hálózatok alatt az egymással kapcsolatban lévő önálló számítógépek rendszerét értjük. Miért építünk hálózatot? Információ csere lehetősége Központosított

Részletesebben

4. előadás. Internet alapelvek. Internet címzés. Miért nem elegendő 2. rétegbeli címeket (elnevezéseket) használni a hálózatokban?

4. előadás. Internet alapelvek. Internet címzés. Miért nem elegendő 2. rétegbeli címeket (elnevezéseket) használni a hálózatokban? 4. előadás Internet alapelvek. Internet címzés Miért nem elegendő 2. rétegbeli címeket (elnevezéseket) használni a hálózatokban? A hálózati réteg fontos szerepet tölt be a hálózaton keresztüli adatmozgatásban,

Részletesebben

IP Internet Protocol. IP címzés, routing, IPv6, IP mobilitás. Dr. Simon Vilmos

IP Internet Protocol. IP címzés, routing, IPv6, IP mobilitás. Dr. Simon Vilmos IP Internet Protocol IP címzés, routing, IPv6, IP mobilitás 2014.Március 27. Dr. Simon Vilmos docens BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék svilmos@hit.bme.hu IP - Áttekintés Bevezetés A TCP/IP

Részletesebben

1. LABORGYAKORLAT 2011 TAVASZI FÉLÉV ÓBUDAI EGYETEM PRÉM DÁNIEL. Hálózati protokollok. Számítógép hálózatok gyakorlata

1. LABORGYAKORLAT 2011 TAVASZI FÉLÉV ÓBUDAI EGYETEM PRÉM DÁNIEL. Hálózati protokollok. Számítógép hálózatok gyakorlata Hálózati protokollok Számítógép hálózatok gyakorlata ÓBUDAI EGYETEM 2011 TAVASZI FÉLÉV 1. LABORGYAKORLAT PRÉM DÁNIEL OSI Modell 7. Alkalmazási (application) réteg 6. Megjelenési (presentation) réteg 5.

Részletesebben

fájl-szerver (file server) Az a számítógép a hálózatban, amelyen a távoli felhasználók (kliensek) adatállományait tárolják.

fájl-szerver (file server) Az a számítógép a hálózatban, amelyen a távoli felhasználók (kliensek) adatállományait tárolják. I n t e r n e t k i f e j e z é s e k adat (data) Valamilyen különleges célból, gyakran speciális alakban elıkészített információ. Számítógépen tárolható és feldolgozható számok és betők. adatbázis (database)

Részletesebben

Alhálózatok. Bevezetés. IP protokoll. IP címek. IP címre egy gyakorlati példa. Rétegek kommunikáció a hálózatban

Alhálózatok. Bevezetés. IP protokoll. IP címek. IP címre egy gyakorlati példa. Rétegek kommunikáció a hálózatban Rétegek kommunikáció a hálózatban Alhálózatok kommunikációs alhálózat Alk Sz H Ak F Hol? PDU? Bevezetés IP protokoll Internet hálózati rétege IP (Internet Protocol) Feladat: csomagok (datagramok) forrásgéptől

Részletesebben

III. előadás. Kovács Róbert

III. előadás. Kovács Róbert III. előadás Kovács Róbert VLAN Virtual Local Area Network Virtuális LAN Logikai üzenetszórási tartomány VLAN A VLAN egy logikai üzenetszórási tartomány, mely több fizikai LAN szegmensre is kiterjedhet.

Részletesebben

III. Felzárkóztató mérés SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM GYŐR TÁVKÖZLÉSI TANSZÉK

III. Felzárkóztató mérés SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM GYŐR TÁVKÖZLÉSI TANSZÉK Mérési utasítás ARP, ICMP és DHCP protokollok vizsgálata Ezen a mérésen a hallgatók az ARP, az ICMP és a DHCP protokollok működését tanulmányozzák az előző mérésen megismert Wireshark segítségével. A mérés

Részletesebben

Tűzfalak működése és összehasonlításuk

Tűzfalak működése és összehasonlításuk Tűzfalak működése és összehasonlításuk Készítette Sári Zoltán YF5D3E Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar 1 1. Bevezetés A tűzfalak fejlődése a számítógépes hálózatok evolúciójával párhuzamosan,

Részletesebben

Dr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 04 Ea. IP P címzés

Dr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 04 Ea. IP P címzés Dr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 04 Ea IP P címzés Csomagirányítás elve A csomagkapcsolt hálózatok esetén a kapcsolás a csomaghoz fűzött irányítási információk szerint megy végbe. Az Internet Protokoll (IP) alapú

Részletesebben

DHCP. Dinamikus IP-cím kiosztás DHCP szerver telepítése Debian-Etch GNU linuxra. Készítette: Csökmei István Péter 2008

DHCP. Dinamikus IP-cím kiosztás DHCP szerver telepítése Debian-Etch GNU linuxra. Készítette: Csökmei István Péter 2008 DHCP Dinamikus IP-cím kiosztás DHCP szerver telepítése Debian-Etch GNU linuxra Készítette: Csökmei István Péter 2008 IP címek autmatikusan A DHCP szerver-kliens alapú protokoll, nagy vonalakban a kliensek

Részletesebben

1. A számítógép-hálózatok ISO-OSI hivatkozási modelljének hálózati rétege 1.a Funkciói, szervezése

1. A számítógép-hálózatok ISO-OSI hivatkozási modelljének hálózati rétege 1.a Funkciói, szervezése Forgalomirányítás: Követelmények, forgalomirányítási módszerek, információgyűjtési és döntési módszerek, egyutas, többutas és táblázat nélküli módszerek. A hálózatközi együttműködés heterogén hálózatok

Részletesebben

Az RSVP szolgáltatást az R1 és R3 routereken fogjuk engedélyezni.

Az RSVP szolgáltatást az R1 és R3 routereken fogjuk engedélyezni. IntServ mérési utasítás 1. ábra Hálózati topológia Routerek konfigurálása A hálózatot konfiguráljuk be úgy, hogy a 2 host elérje egymást. (Ehhez szükséges az interfészek megfelelő IP-szintű konfigolása,

Részletesebben

Tartalom. Router és routing. A 2. réteg és a 3. réteg működése. Forgalomirányító (router) A forgalomirányító összetevői

Tartalom. Router és routing. A 2. réteg és a 3. réteg működése. Forgalomirányító (router) A forgalomirányító összetevői Tartalom Router és routing Forgalomirányító (router) felépítésük működésük távolságvektor elv esetén Irányító protokollok autonóm rendszerek RIP IGRP DHCP 1 2 A 2. réteg és a 3. réteg működése Forgalomirányító

Részletesebben

2011 TAVASZI FÉLÉV 10. LABORGYAKORLAT PRÉM DÁNIEL ÓBUDAI EGYETEM NAT/PAT. Számítógép hálózatok gyakorlata

2011 TAVASZI FÉLÉV 10. LABORGYAKORLAT PRÉM DÁNIEL ÓBUDAI EGYETEM NAT/PAT. Számítógép hálózatok gyakorlata NAT/PAT Számítógép hálózatok gyakorlata ÓBUDAI EGYETEM 2011 TAVASZI FÉLÉV 10. LABORGYAKORLAT PRÉM DÁNIEL Címkezelés problematikája Az Internetes hálózatokban ahhoz, hogy elérhetővé váljanak az egyes hálózatok

Részletesebben

Internet Protokoll 4 verzió

Internet Protokoll 4 verzió Internet Protokoll 4 verzió Vajda Tamás elérhetőség: vajdat@ms.sapientia.ro Tankönyv: Andrew S. Tanenbaum Számítógép hálózatok Az előadás tartalma Ocionális fe IPv4 fejrész ismétlés Az opciók szerkezete:

Részletesebben

2014 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED

2014 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Tavasz 2014 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Department of Software Engineering Számítógép-hálózatok 5. gyakorlat Ethernet alapok Deák Kristóf S z e g e d i T u d o m á n y e g

Részletesebben

Az IP hálózati protokoll

Az IP hálózati protokoll Az IP hálózati protokoll IP (Internet Protocol) RFC 791 A TCP/IP referenciamodell hálózati réteg protokollja. Széles körben használt, az Internet alapeleme. Legfontosabb jellemzői: IP fejrész szerkezete.

Részletesebben

Az alábbi állítások közül melyek a forgalomirányító feladatai és előnyei?

Az alábbi állítások közül melyek a forgalomirányító feladatai és előnyei? ck_01 Az alábbi állítások közül melyek a forgalomirányító feladatai és előnyei? ck_02 a) Csomagkapcsolás b) Ütközés megelőzése egy LAN szegmensen c) Csomagszűrés d) Szórási tartomány megnövelése e) Szórások

Részletesebben

Hálózati rendszerek adminisztrációja JunOS OS alapokon

Hálózati rendszerek adminisztrációja JunOS OS alapokon Hálózati rendszerek adminisztrációja JunOS OS alapokon - áttekintés és példák - Varga Pál pvarga@tmit.bme.hu Áttekintés Általános laborismeretek Junos OS bevezető Routing - alapok Tűzfalbeállítás alapok

Részletesebben

Kiskapu Kft. Minden jog fenntartva

Kiskapu Kft. Minden jog fenntartva Könnyû álom (8. rész) Hálózati forgalom vizsgálata. mikor a rendszer nem úgy viselkedik, ahogy elvárnánk, vagy egyszerûen nem tudjuk, hogy mi történik a hálózatunkon, hasznos segédeszköz lehet a tcpdump

Részletesebben

MAC címek (fizikai címek)

MAC címek (fizikai címek) MAC címek (fizikai címek) Hálózati eszközök egyedi azonosítója, amit az adatkapcsolati réteg MAC alrétege használ Gyárilag adott, általában ROM-ban vagy firmware-ben tárolt érték (gyakorlatilag felülbírálható)

Részletesebben

A hálózati réteg. 2009. 02. 24. 1 Szarka T.

A hálózati réteg. 2009. 02. 24. 1 Szarka T. A hálózati réteg Röviden ismételjük át az eddig tanultakat, de érdekesség képen most egy programozó szempontjából. A számítógép hálózatok talán leggyakoribb alkalmazási célja az, hogy egymástól távoli

Részletesebben

ARP, DHCP ÉS DNS. Médiakommunikációs hálózatok (VIHIM161) Médiatechnológiák és -kommunikáció szakirány. Dr. Lencse Gábor

ARP, DHCP ÉS DNS. Médiakommunikációs hálózatok (VIHIM161) Médiatechnológiák és -kommunikáció szakirány. Dr. Lencse Gábor ARP, DHCP ÉS DNS Médiakommunikációs hálózatok (VIHIM161) Médiatechnológiák és -kommunikáció szakirány 2012. március 9., Budapest Dr. Lencse Gábor tudományos főmunkatárs BME Híradástechnikai Tanszék lencse@hit.bme.hu

Részletesebben

FORGALOMIRÁNYÍTÓK. 6. Forgalomirányítás és irányító protokollok CISCO HÁLÓZATI AKADÉMIA PROGRAM IRINYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA

FORGALOMIRÁNYÍTÓK. 6. Forgalomirányítás és irányító protokollok CISCO HÁLÓZATI AKADÉMIA PROGRAM IRINYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA FORGALOMIRÁNYÍTÓK 6. Forgalomirányítás és irányító protokollok 1. Statikus forgalomirányítás 2. Dinamikus forgalomirányítás 3. Irányító protokollok Áttekintés Forgalomirányítás Az a folyamat, amely révén

Részletesebben

Using the CW-Net in a user defined IP network

Using the CW-Net in a user defined IP network Using the CW-Net in a user defined IP network Data transmission and device control through IP platform CW-Net Basically, CableWorld's CW-Net operates in the 10.123.13.xxx IP address range. User Defined

Részletesebben

Department of Software Engineering

Department of Software Engineering Tavasz 2016 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Department of Software Engineering Számítógép-hálózatok 2. gyakorlat Wireshark Bordé Sándor S z e g e d i T u d o m á n y e g y e t

Részletesebben

Bevezető. Az informatikai biztonság alapjai II.

Bevezető. Az informatikai biztonság alapjai II. Bevezető Az informatikai biztonság alapjai II. Póserné Oláh Valéria poserne.valeria@nik.uni-obuda.hu http://nik.uni-obuda.hu/poserne/iba Miről is lesz szó a félév során? Vírusvédelem Biztonságos levelezés

Részletesebben

Az IPv6 a gyakorlatban

Az IPv6 a gyakorlatban Szendrői József, CCIE#5496 November 18, 2003 Az IPv6 a gyakorlatban Tartalom Miért van szükség a változásra? IPv6 címzés Helyi és távoli elérés Forgalomirányítás Biztonság IPv4 és IPv6 Összefoglalás 2

Részletesebben

Cisco Teszt. Question 2 Az alábbiak közül melyek vezeték nélküli hitelesítési módok? (3 helyes válasz)

Cisco Teszt. Question 2 Az alábbiak közül melyek vezeték nélküli hitelesítési módok? (3 helyes válasz) Cisco Teszt Question 1 Az ábrán látható parancskimenet részlet alapján mi okozhatja az interfész down állapotát? (2 helyes válasz) a. A protokoll rosszul lett konfigurálva. b. Hibás kábel lett az interfészhez

Részletesebben

INTERNET. internetwork röviden Internet /hálózatok hálózata/ 2010/2011. őszi félév

INTERNET. internetwork röviden Internet /hálózatok hálózata/ 2010/2011. őszi félév INTERNET A hatvanas években katonai megrendelésre hozták létre: ARPAnet @ (ARPA= Advanced Research Agency) A rendszer alapelve: minden gép kapcsolatot teremthet egy másik géppel az összekötő vezetékrendszer

Részletesebben

Hálózati alapok. készítette: Sallai András

Hálózati alapok. készítette: Sallai András Hálózati alapok készítette: Sallai András Elmélet TCP/IP A név nem egy protokoll, hanem protokollok gyűjteménye. A névben két protokoll szerepel a gyűjteményből, de nem csak ezt a két protokollt tartalmazza

Részletesebben

4.1.5.3 Laborgyakorlat: A hálózat alhálózatokra bontása

4.1.5.3 Laborgyakorlat: A hálózat alhálózatokra bontása 4.1.5.3 Laborgyakorlat: A hálózat alhálózatokra bontása Célkitűzések Ip címzési terv készítése kis hálózat számára. Háttérismeretek és előkészületek A feladat során, az ISP helyszíni telepítő és szervizes

Részletesebben

Számítógépes hálózatok

Számítógépes hálózatok 1 Számítógépes hálózatok Hálózat fogalma A hálózat a számítógépek közötti kommunikációs rendszer. Miért érdemes több számítógépet összekapcsolni? Milyen érvek szólnak a hálózat kiépítése mellett? Megoszthatók

Részletesebben

2016 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED

2016 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Tavasz 2016 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Department of Software Engineering Számítógép-hálózatok 10. gyakorlat IP-címzés Somogyi Viktor, Jánki Zoltán Richárd S z e g e d i

Részletesebben

TCP/IP. Szállítási protokollok/4. Szállítási réteg (Transport Layer) TCP/IP protokollkészlet. Szállítási réteg (Transport Layer)

TCP/IP. Szállítási protokollok/4. Szállítási réteg (Transport Layer) TCP/IP protokollkészlet. Szállítási réteg (Transport Layer) Szállítási réteg (Transport Layer) TCP/IP szállítási protokollok Az OSI protokoll készletben a szállítási réteg és az alkalmazási réteg között helyezkedik el a viszony réteg és a megjelenítési réteg. A

Részletesebben

8. Hálózati réteg. 8.1. Összeköttetés nélküli szolgálat megvalósítása

8. Hálózati réteg. 8.1. Összeköttetés nélküli szolgálat megvalósítása 8. Hálózati réteg A hálózati réteg feladata, hogy a csomagokat a forrástól egészen a célig eljuttassa. Ehhez esetleg több routeren is keresztül kell a csomagnak haladnia, ill. előfordulhat, hogy egy másik

Részletesebben

Kiszolgálók üzemeltetése. Iványi Péter

Kiszolgálók üzemeltetése. Iványi Péter Kiszolgálók üzemeltetése Iványi Péter Hálózatok N gép esetén a legegyszerűbb ha mindegyiket mindegyikkel összekötjük N-1 kártya és kábel kell Megosztott (shared) kábel Egyszerre több gép is csatlakozik

Részletesebben

Léteznek nagyon jó integrált szoftver termékek a feladatra. Ezek többnyire drágák, és az üzemeltetésük sem túl egyszerű.

Léteznek nagyon jó integrált szoftver termékek a feladatra. Ezek többnyire drágák, és az üzemeltetésük sem túl egyszerű. 12. Felügyeleti eszközök Néhány számítógép és szerver felügyeletét viszonylag egyszerű ellátni. Ha sok munkaállomásunk (esetleg több ezer), vagy több szerverünk van, akkor a felügyeleti eszközök nélkül

Részletesebben

IPv6 Biztonság: Ipv6 tűzfalak tesztelése és vizsgálata

IPv6 Biztonság: Ipv6 tűzfalak tesztelése és vizsgálata IPv6 Biztonság: Ipv6 tűzfalak tesztelése és vizsgálata Mohácsi János Networkshop 2005 Mohácsi János, NIIF Iroda Tartalom Bevezetés IPv6 tűzfal követelmény analízis IPv6 tűzfal architektúra IPv6 tűzfalak

Részletesebben

Modbus kommunikáció légkondícionálókhoz

Modbus kommunikáció légkondícionálókhoz Modbus kommunikáció légkondícionálókhoz FJ-RC-MBS-1 Mobus szervezet: -> http://www.modbus.org (néha Modbus-IDA) -> Modbus eszköz kereső motor http://www.modbus.org/devices.php Modbus (RTU) - soros kommunikációs

Részletesebben

IP ALAPOK. Derék Zsolt kiemelt ügyfél menedzser Bosch Biztonságtechnikai Rendszerek Kft. Tel: (06) 20 262-2805 zsolt.derek@hu.bosch.

IP ALAPOK. Derék Zsolt kiemelt ügyfél menedzser Bosch Biztonságtechnikai Rendszerek Kft. Tel: (06) 20 262-2805 zsolt.derek@hu.bosch. IP ALAPOK Derék Zsolt kiemelt ügyfél menedzser Bosch Biztonságtechnikai Rendszerek Kft. Tel: (06) 20 262-2805 zsolt.derek@hu.bosch.com 1 IP ismeretek - Célok A jelen előadás célja, hogy áttekintést adjon

Részletesebben

Fábián Zoltán Hálózatok elmélet

Fábián Zoltán Hálózatok elmélet Fábián Zoltán Hálózatok elmélet Virtuális magánhálózat Egy lokális hálózathoz külső távoli kliensek csatlakoznak biztonságosan Két telephelyen lévő lokális hálózatot nyílt hálózaton kötünk össze biztonságosan

Részletesebben

Routing IPv4 és IPv6 környezetben. Professzionális hálózati feladatok RouterOS-el

Routing IPv4 és IPv6 környezetben. Professzionális hálózati feladatok RouterOS-el Routing IPv4 és IPv6 környezetben Professzionális hálózati feladatok RouterOS-el Tartalom 1. Hálózatok osztályozása Collosion/Broadcast domain Switchelt hálózat Routolt hálózat 1. Útválasztási eljárások

Részletesebben

Számítógépes Hálózatok 2013

Számítógépes Hálózatok 2013 Számítógépes Hálózatok 2013 1. Bevezetés, Internet, Referenciamodellek 1 Organizáció Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/1314bsc/ Előadás Kedd 12:00-14:00 óra, hely: 0.821 Bolyai terem

Részletesebben

Számítógépes Hálózatok 2013

Számítógépes Hálózatok 2013 Számítógépes Hálózatok 2013 1. Bevezetés, Internet, Referenciamodellek 1 Organizáció Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/13bsc/ Előadás Kedd 16:00-18:00 óra, hely: 0.821 Bolyai terem

Részletesebben

21. tétel IP címzés, DOMAIN/URL szerkezete

21. tétel IP címzés, DOMAIN/URL szerkezete 21. tétel 1 / 6 AZ INTERNET FELÉPÍTÉSE, MŰKÖDÉSE A világháló szerver-kliens architektúra szerint működik. A kliens egy olyan számítógép, amely hozzáfér egy (távoli) szolgáltatáshoz, amelyet egy számítógép-hálózathoz

Részletesebben

20. Tétel 1.0 Internet felépítése, OSI modell, TCP/IP modell szintjenek bemutatása, protokollok Pozsonyi ; Szemenyei

20. Tétel 1.0 Internet felépítése, OSI modell, TCP/IP modell szintjenek bemutatása, protokollok Pozsonyi ; Szemenyei Internet felépítése, OSI modell, TCP/IP modell szintjenek bemutatása, protokollok 28.Tétel Az Internet Felépítése: Megjegyzés [M1]: Ábra Az Internet egy világméretű számítógép-hálózat, amely kisebb hálózatok

Részletesebben

Információs rendszerek üzemeltetése

Információs rendszerek üzemeltetése Információs rendszerek üzemeltetése Adamis Gusztáv TMIT IE 344 adamis@tmit.bme.hu I. rész Korábban tanultak áttekintése Korábban tanultak áttekintése Korábbi tárgyakban tanultak amik az IRÜ-ben is fontosak

Részletesebben

Ha a parancs argumentuma egy interfész, akkor csak a megadott interfészt beállításait jeleníti meg.

Ha a parancs argumentuma egy interfész, akkor csak a megadott interfészt beállításait jeleníti meg. Mérési utasítás ifconfig, ping, WireShark használata Az ifconfig parancs Az ifconfig parancs a Linux Ethernet interfészek (hálózati vezérlők) hálózati paramétereinek beállítására, és az aktuális beállítások

Részletesebben

Kommunikáció. 3. előadás

Kommunikáció. 3. előadás Kommunikáció 3. előadás Kommunikáció A és B folyamatnak meg kell egyeznie a bitek jelentésében Szabályok protokollok ISO OSI Többrétegű protokollok előnyei Kapcsolat-orientált / kapcsolat nélküli Protokollrétegek

Részletesebben

AZ IP KIEGÉSZÍTŐ PROTOKOLLJAI ADDRESS RESOLUTION PROTOCOL (ARP)

AZ IP KIEGÉSZÍTŐ PROTOKOLLJAI ADDRESS RESOLUTION PROTOCOL (ARP) AZ IP KIEGÉSZÍTŐ PROTOKOLLJAI Az előző, IP-t vizsgáló fejezetben többször hivatkoztunk már az ARP és ICMP protokollokra, most végre ezeket is érintjük. ADDRESS RESOLUTION PROTOCOL (ARP) Korábban láttuk,

Részletesebben

5. Hálózati címzés. CCNA Discovery 1 5. fejezet Hálózati címzés

5. Hálózati címzés. CCNA Discovery 1 5. fejezet Hálózati címzés 5. Hálózati címzés Tartalom 5.1 IP-címek és alhálózati maszkok 5.2 IP-címek típusai 5.3 IP-címek beszerzése 5.4 IP-címek karbantartása IP-címek és alhálózati maszkok 5.1 IP-címek Az IP-cím egy logikai

Részletesebben

Hálózatbiztonság 1 TCP/IP architektúra és az ISO/OSI rétegmodell ISO/OSI TCP/IP Gyakorlatias IP: Internet Protocol TCP: Transmission Control Protocol UDP: User Datagram Protocol LLC: Logical Link Control

Részletesebben

5.5.6. A hasznos teher beágyazásának biztonságát szolgáló fej- és farokrész... 52 5.6. A kiegészítő fejrészek sorrendje... 53 6.

5.5.6. A hasznos teher beágyazásának biztonságát szolgáló fej- és farokrész... 52 5.6. A kiegészítő fejrészek sorrendje... 53 6. IPv6 Ismeretek Tartalomjegyzék Bevezetés... 5 1.1. Az ISO OSI referenciamodell és kapcsolata az IPv4-gyel... 5 1.2. Az IPv4 címrendszere és annak sajátosságai... 6 1.3. Az IPv4 szűk keresztmetszetei...

Részletesebben

Konfiguráljuk be a TCP/IP protokolt a szerveren: LOAD INETCFG A menüpontokból válasszuk ki a Proctcols menüpontot:

Konfiguráljuk be a TCP/IP protokolt a szerveren: LOAD INETCFG A menüpontokból válasszuk ki a Proctcols menüpontot: A TCP/IP protokolll konfigurálása Konfiguráljuk be a TCP/IP protokolt a szerveren: LOAD INETCFG A menüpontokból válasszuk ki a Proctcols menüpontot: A NetWare-ben beállítható protokolllok jelennek meg

Részletesebben

CISCO gyakorlati segédlet. Összeállította: Balogh Zoltán

CISCO gyakorlati segédlet. Összeállította: Balogh Zoltán CISCO gyakorlati segédlet Összeállította: Balogh Zoltán 2 1. Forgalomirányítók alapszintű konfigurálása Hostname megadása: (config)#hostname LAB_A Konzol és telnet kapcsolatok jelszavainak megadása: (config)#line

Részletesebben

MULTIMÉDIA TOVÁBBÍTÁSA AZ IP FELETT

MULTIMÉDIA TOVÁBBÍTÁSA AZ IP FELETT MULTIMÉDIA TOVÁBBÍTÁSA AZ IP FELETT 1. rész Bevezető áttekintés Médiakezelő protokollok (RTP, RTCP, RTSP) Multimédia 1. Dr. Szabó Csaba Attila egy. tanár BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék

Részletesebben

5. előadás: Adatátvitel alapjai

5. előadás: Adatátvitel alapjai 5. előadás: Adatátvitel alapjai Forrás -> Adó -> Átviteli csatorna -> Vevő -> Cél Adatátvitel tulajdonságai: - a jel alakja és nagysága - adatátviteli kapcsolat típusa - jelek és üzenetet felépítő karakterkódok

Részletesebben

2008 II. 19. Internetes alkalmazások forgalmának mérése és osztályozása. Február 19

2008 II. 19. Internetes alkalmazások forgalmának mérése és osztályozása. Február 19 2008 II. 19. Internetes alkalmazások forgalmának mérése és osztályozása Az óra rövid vázlata kapacitás, szabad sávszélesség ping, traceroute pathcar, pcar pathload pathrate pathchirp BART Sprobe egyéb

Részletesebben

Az internet architektúrája. Az IP protokoll és az IPcímzés. Az internet architektúrája. Az internet architektúrája

Az internet architektúrája. Az IP protokoll és az IPcímzés. Az internet architektúrája. Az internet architektúrája Az IP protokoll és az IPcímzés Az internet a hálózati rétegek együttműködésének alapelvére épül. A cél a hálózat funkcionalitásának független modulokkal való biztosítása. Így számos különböző LAN technológia

Részletesebben

EMTP, EGY ÚJ LEVELEZÕ PROTOKOLL ÉS IMPLEMENTÁCIÓJA

EMTP, EGY ÚJ LEVELEZÕ PROTOKOLL ÉS IMPLEMENTÁCIÓJA EMTP, EGY ÚJ LEVELEZÕ PROTOKOLL ÉS IMPLEMENTÁCIÓJA Iványi Tibor, ivanyit@tigris.klte.hu Csukás Levente, csukasl@fox.klte.hu Kossuth Lajos Tudományegyetem Informatikai és Számító Központ Abstract The well

Részletesebben

(jegyzet) 2014. október 6-8-i óra anyaga. 1.1. A kezdetek... 1 1.2. Az ARPA project... 2. 2.1. Okok és célok... 2 2.2. ISO OSI...

(jegyzet) 2014. október 6-8-i óra anyaga. 1.1. A kezdetek... 1 1.2. Az ARPA project... 2. 2.1. Okok és célok... 2 2.2. ISO OSI... Hálózatok és protokollok (jegyzet) Uhlár László, Bérci Norbert 2014. október 6-8-i óra anyaga Tartalomjegyzék 1. Egy kis történelem 1 1.1. A kezdetek....................................... 1 1.2. Az ARPA

Részletesebben

UTP vezeték. Helyi hálózatok tervezése és üzemeltetése 1

UTP vezeték. Helyi hálózatok tervezése és üzemeltetése 1 UTP vezeték A kábeleket kategóriákba sorolják és CAT+szám típusú jelzéssel látják el. A 10Base-T és 100Base-TX kábelek átvitelkor csak az 1, 2 (küldésre) és a 3, 6 (fogadásra) érpárokat alkalmazzák. 1000Base-TX

Részletesebben

Az internet az egész világot behálózó számítógép-hálózat.

Az internet az egész világot behálózó számítógép-hálózat. Az internet az egész világot behálózó számítógép-hálózat. A mai internet elődjét a 60-as években az Egyesült Államok hadseregének megbízásából fejlesztették ki, és ARPANet-nek keresztelték. Kifejlesztésének

Részletesebben

IP - Mobil IP. Hogyan érnek utol a csomagok? Dr. Simon Vilmos. adjunktus BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék svilmos@hit.bme.

IP - Mobil IP. Hogyan érnek utol a csomagok? Dr. Simon Vilmos. adjunktus BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék svilmos@hit.bme. IP - Hogyan érnek utol a csomagok? 2013.Április 11. Dr. Simon Vilmos adjunktus BME Hálózati Rendszerek és svilmos@hit.bme.hu 2 Probléma Gyakori a mozgó vagy nomád Internet-felhasználás Az IP-címét a felhasználó

Részletesebben

Mobil Internet 2 3. előadás IPv6 alapok

Mobil Internet 2 3. előadás IPv6 alapok Mobil Internet 2 3. előadás IPv6 alapok Jeney Gábor jeneyg@hit.bme.hu BME Híradástechnikai Tanszék 2007/2008 II. félév Kivonat Miért nem elég az IPv4? Az IPv6-os fejléc kiegészítő fejlécek IPv6 címzés

Részletesebben

Tűzfal megoldások. ComNETWORX nap, 2001. I. 30. ComNETWORX Rt.

Tűzfal megoldások. ComNETWORX nap, 2001. I. 30. ComNETWORX Rt. Tűzfal megoldások ComNETORX nap, 2001. I. 30. ComNETORX Rt. N Magamról Hochenburger Róbert MCNI / MCNE MCNI = Master CNI MCNE = Master CNE CNI = Certified Novell Instructor CNE = Certified Novell Engineer

Részletesebben

2014 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED

2014 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Tavasz 2014 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Department of Software Engineering Számítógép-hálózatok 3. gyakorlat Packet Tracer alapok Deák Kristóf S z e g e d i T u d o m á n

Részletesebben

Hálózatok. Alapismeretek. A hálózatok célja, építőelemei, alapfogalmak

Hálózatok. Alapismeretek. A hálózatok célja, építőelemei, alapfogalmak Hálózatok Alapismeretek A hálózatok célja, építőelemei, alapfogalmak A hálózatok célja A korai időkben terminálokat akartak használni a szabad gépidők lekötésére, erre jó lehetőség volt a megbízható és

Részletesebben

Számítógépes hálózatok GY 1516-1

Számítógépes hálózatok GY 1516-1 Számítógépes GY 1516-1 1-2.gyakorlat Követelmények Réteg modellek, alapfogalmak, alapvető eszközök Laki Sándor ELTE IK Információs Rendszerek Tanszék lakis@inf.elte.hu http://lakis.web.elte.hu 1 Elérhetőségek

Részletesebben

Számítógépes Hálózatok 2008

Számítógépes Hálózatok 2008 Számítógépes Hálózatok 2008 1. Bevezetés, Internet, Referenciamodellek 1 Organizáció Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/08nwi/ Előadás Hétfő, 14:00-16:00 óra, hely: Szabó József terem

Részletesebben

54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózattelepítő és - Informatikai rendszergazda

54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózattelepítő és - Informatikai rendszergazda A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózattelepítő és - Informatikai rendszergazda

54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózattelepítő és - Informatikai rendszergazda A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

állomás két címmel rendelkezik

állomás két címmel rendelkezik IP - Mobil IP Hogyan érnek utol a csomagok? 1 Probléma Gyakori a mozgó vagy nomád Internetfelhasználás Az IP-címét a felhasználó meg kívánja tartani, viszont az IP-cím fizikailag kötött ennek alapján történik

Részletesebben

Számítógép hálózatok Internet protokollok

Számítógép hálózatok Internet protokollok Számítógép hálózatok Internet protokollok Vadász Ea5 1 Hálózati architektúrák Emlékszünk? Hálózati architektúra Rétegek és protokollok halmaza Elegendő információ az implementáláshoz Nem része sem a részletes

Részletesebben

Számítógépes hálózatok: LAN, MAN, WAN

Számítógépes hálózatok: LAN, MAN, WAN Számítógépes hálózatok: LAN, MAN, WAN Különös tekintettel a LAN típusú hálózatokra 1 Definíció Számítógépes hálózatról beszélhetünk már akkor is, ha legalább két számítógép valamilyen adatátviteli csatornán

Részletesebben

13. gyakorlat Deák Kristóf

13. gyakorlat Deák Kristóf 13. gyakorlat Deák Kristóf Tűzfal Miért kell a tűzfal? Csomagszűrés - az IP vagy MAC-cím alapján akadályozza meg vagy engedélyezi a hozzáférést. Alkalmazás/Webhely szűrés - Az alkalmazás alapján akadályozza

Részletesebben