Istentan. Dr. William S. Sadler. Tartalomjegyzék

Átírás

1 Istentan Dr. William S. Sadler Tartalomjegyzék I. RÉSZ 1. Az Isten tantétele 2. A paradicsomi Háromság 3. Az Abszolútok 4. Paradicsom 5. A Paradicsom-Havona rendszer 6. Mindenségtan 7. A helyi világegyetem II. RÉSZ 8. Evolúció 9. A Legfelsőbb Szellemek 10. A paradicsomi Fiak 11. Angyalok 12. A Teremtő Fiak 13. Helyi világegyetemi Alkotó Szellem 14. Az erőtér-irányítók 15. Helyi világegyetemi Fiak 16. Állandó létpolgárok III. RÉSZ 17. Az ember 18. Oktatás-nevelés 19. Házasság és otthon 20. Az állam 21. Felemelkedő Istenfiak 22. A morontia élet 23. A Végleges Testületei 24. Jahve 25. Bűn 26. Üdvözülési terv 27. Ádám és Éva 28. Makiventa Melkizedek IV. RÉSZ 29. Krisztustan 30. A Mennyország 31. Gondolatigazítók 32. Ima és istenimádat 33. Vallási élmények 34. Az Igazság Szelleme 35. Kereszténység 1

2 I. rész, 1. Az Isten tantétele I. RÉSZ 1. AZ ISTEN TANTÉTELE Tartalomjegyzék I. Az Első Forrás és Középpont II. A VAGYOK III. Az Atya Isten a) Bevezetés b) Az Isten szellem c) Az Istennel kapcsolatos rejtelem d) Az Isten személyisége e) Az Isten természete a) Az Isten végtelensége b) Az Isten igazságossága pártatlanság c) Az Isten irgalma d) Az Isten szeretete e) Az Isten jósága szentség f) Az Isten sajátosságai a) Isten mindenütt jelenvalósága b) Isten mindenhatósága végtelen hatalom c) Isten mindentudása egyetemes tudás d) Az Isten elsődlegessége g) Isten viszonya a világegyetemhez a) Isten és természet b) Isten hűsége változatlanság c) A hatalom átruházása d) Az Isten örök célja e) Téves isteneszmék h) Isten viszonya az egyénhez a) Az Istenhez való közeledés b) Az Isten jelenléte c) Isten a vallásban d) A személyiség istene IV. A Fiú Isten a) Bevezetés b) A Fiú önazonossága c) Az Örökkévaló Fiú természete d) Az Atya szeretetének szolgálója e) Az Örökkévaló Fiú sajátosságai f) Az Örökkévaló Fiú korlátai g) Az Örökkévaló Fiú személyisége h) Szellem-gravitáció i) A Fiú viszonya az egyénhez j) Az isteni tökéletességi terv k) Az alászállás szelleme l) Az Atya legfelsőbb kinyilatkoztatása V. A Szellem Isten a) Bevezetés b) A Cselekvő Isten c) A Végtelen Szellem természete d) Az Atyához és a Fiúhoz való viszonya e) Az isteni segédkezés Szelleme f) A Végtelen Szellem személyisége g) A Végtelen Szellem sajátosságai h) Az egyetemes átalakító i) Az elme-segédkezés j) Világegyetemi tükrözőműködés k) A Végtelen Szellem személyiségei VI. A Hétszeres Isten VII. A Legfelsőbb Isten a) Bevezetés b) A Legfelsőbb viszonya a paradicsomi Háromsághoz c) A Legfelsőbb természete d) A Legfelsőbb Elme e) A Mindenható és a Hétszeres Isten f) A Mindenható és a paradicsomi Istenség g) A Mindenható és a Legfelsőbb Teremtők h) Az evolúciós növekedés forrása i) A Legfelsőbb viszonya a világegyetemi teremtményekhez j) A véges Isten k) A teremtés mindent átható lelke l) A Legfelsőbb jövője m) Tér-időt-meghaladó mindenütt-jelenvalóság és tér-időbeli mindenütt-jelenvalóság n) Világegyetemi működési rendek VIII. A Végleges Isten a) A Végleges Isten b) A valóságon túli szint IX. Az Abszolút Isten X. Istenség I. AZ ELSŐ FORRÁS ÉS KÖZÉPPONT 1. Tétel: Az Első Forrás és Középpont Istene elsődleges, végtelen és örökkévaló; kizárólag saját akarata korlátozhatja. 2

3 I. rész, 1. Az Isten tantétele Isten, mint az Első Forrás és Középpont elsődleges a teljes valósághoz viszonyítva mégpedig korlátlanul. Az Első Forrás és Középpont éppúgy végtelen, mint ahogy örökkévaló is, ezért kizárólag az akarat korlátozhatja vagy szabhat neki határt. 0: Tétel: Az Egyetemes Atya az Első Forrás és Középpont végtelen személyisége. Isten az Egyetemes Atya az Első Forrás és Középpont személyisége, és mint ilyen, végtelen és személyes felügyeleti viszonyt tart fenn minden mellérendelt és alárendelt forrással és középponttal. Ez az ellenőrzés a lehetőségeit tekintve személyes és végtelen, még ha ténylegesen nem is működik, mivel a mellé- és alárendelt források és középpontok, valamint személyiségek tökéletesen működnek. 0: Tétel: Az Első Forrás és Középpont az abszolút paradicsomi gravitáció révén gyakorol mindenségrendi felügyeletet. Mint fizikai szabályozó a világegyetemek anyagi mindenségében az Első Forrás és Középpont a Paradicsom örök Szigetének mintáiban működik, és ezen abszolút gravitációs középponton keresztül az örökkévaló Isten mindenségrendi felügyeletet gyakorol a fizikai szint felett a központi világegyetemben éppúgy, mint szerte a világegyetemek mindenségében. 1: Tétel: Az Isten sokféle formában megmutatkozó kölcsönös viszonya nem zárja ki a gondolatigazítói kapcsolatokat az ő teremtményeivel. Elmeként Isten a Végtelen Szellem Istenségében működik; szellemként Isten az Örökkévaló Fiú személyében és az Örökkévaló Fiú isteni gyermekeinek személyében nyilatkozik meg. Az Első Forrás és Középpont, valamint a Paradicsom mellérendelt Személyei és Abszolútjai közötti kölcsönös viszony egyáltalán nem zárja ki az Egyetemes Atya közvetlen személyes tevékenységét szerte a teremtésösszességben és annak minden szintjén. A Teremtő Atya a szellemszilánkjainak jelenlétén keresztül közvetlen kapcsolatot tart fenn a teremtmény-gyermekeivel és a megteremtett világegyetemeivel. 1: Tétel: Az Első Forrás és Középpont egyaránt meghaladja az anyagot, az elmét és a szellemet. Az oszthatatlanság e fogalma az egység fogalmával együttesen azt is jelenti, hogy az Istenség Véglegessége mind az időt, mind pedig a teret meghaladja; ennélfogva sem a tér, sem az idő nem lehet abszolút vagy végtelen. Az Első Forrás és Középpont nem más, mint a minden elmét, minden anyagot és minden szellemet korlátlanul meghaladó végtelenség. 1: Tétel: Az isteni potenciált sohasem kevesbíti a világegyetemek mindenségének határtalan adományozása. És azt követően, hogy e korlátlan térerő- és erőtér-adományozás a határtalan világegyetem részére végbement is, a Végtelen még mindig ugyanolyan mértékben lenne túltöltve térerővel és energiával; a Korlátlan Abszolút még mindig teljes lenne; Isten még mindig ugyanazon végtelen potenciált birtokolná, mintha térerő, energia és erőtér sohasem áradt volna ki a világegyetemek sorának feltöltésére. 3: Tétel: A véges ténylegességek az Első Forrásból és Középpontból erednek az önmagától létező, szabad akarat révén. A véges lehetőség a Végtelen sajátossága, ellenben a lehetőség valószínűséggé és elkerülhetetlenséggé alakulását úgy kell tekinteni, mint az összes hármasegységi társulást éltető Első Forrás és Középpont önmagától létező, szabad akaratának jellemző vonását. Csak az Atya akaratának végtelensége korlátozhatja az abszolút létezési szintet úgy, hogy véglegest hozzon létre és végest teremtsen. 105: Tétel: A teremtő ténylegesség a végessel kezdődik, és a havonai elsődleges felső határokból és a felsőbbvilágegyetemi felső határokból áll. E felfoghatatlan folyamatok jelzik a világegyetem történetének kezdetét, azt, hogy létrejön az idő maga. Egy teremtmény számára a véges kezdete maga a valóság keletkezése; a teremtményi elme számára a véges előtt nem léteznek felfogható tényleges dolgok. Ez az újonnan megjelenő véges valóság két eredeti szakaszban létezik: 1. Elsődleges felső határok, a legfelsőbb szintű tökéletes valóság, a Havona-fajtájú világegyetem és teremtmény. 2. Másodlagos felső határok, a legfelsőbb szinten tökéletessé vált valóság, a felsőbb-világegyetemi fajtájú teremtmény és teremtés. 105:5.6 3

4 I. rész, 1. Az Isten tantétele II. A VAGYOK 1. Tétel: A VAGYOK azon szabad akarat gyakorlása által szabadult meg Istenségében a korlátlan végtelenség béklyóitól, amely létrehozta az első abszolút isteniség-feszültséget. A Valóság eredetének és szétválásának tér-idő teremtményi nézőpontból való szemlélésekor úgy tűnik, hogy az örökkévaló és végtelen VAGYOK azáltal szabadult meg Istenségében a korlátlan végtelenség béklyóitól, hogy önnön és örökkévaló szabad akaratát gyakorolta, és a korlátlan végtelenségtől való elválás hozta létre az első abszolút isteniség-feszültséget. Ezt a végtelenség-szétválási feszültséget oldja fel az Egyetemes Abszolút a Teljes Istenség élénk végtelenségét és a Korlátlan Abszolút nyugvó végtelenségét egyesítő és összehangoló működése során. 0: Tétel: A VAGYOK azáltal nyer személyiséget, hogy az Eredeti Fiú Örökkévaló Atyjává és a Paradicsom Szigetének Örökkévaló Forrásává válik. Ebben az eredeti eseményben az elméleti VAGYOK azáltal tett szert személyiségre, hogy egyszerre vált az Eredeti Fiú Örökkévaló Atyjává és a Paradicsom Szigetének Örökkévaló Forrásává. 0: Tétel: A VAGYOK fogalma az idő-korlátolta, tér-kötötte, véges ember-elme számára tett bölcseleti engedmény. A VAGYOK fogalma az idő-korlátolta, tér-kötötte, véges ember-elme számára tett bölcseleti engedmény, mivel a teremtmények képtelenek felfogni az örökkévalósági lételvi létezőket a nem-kezdődő, nemvégződő valóságokat és viszonyokat. A tér-idő teremtménye számára minden dolognak rendelkeznie kell kezdettel, kivéve az EGYETLEN OKOZATLANT az okok eredeti okát. Ezért fogalmazzuk meg e bölcseleti értékszintet úgy, mint a VAGYOK-ot, ugyanakkor minden teremtményt arra oktatunk, hogy az Örökkévaló Fiú és a Végtelen Szellem is örökkévaló a VAGYOK mellett; más szóval ez azt jelenti, hogy sohasem volt olyan időpont, amikor a VAGYOK ne lett volna a Fiú Atyja, és vele a Szellem Atyja is. 0: Tétel: Az abszolút elsődleges ok a VAGYOK-ként működő Egyetemes Atyának tulajdonítandó. A világegyetemek bölcselői az abszolút elsődleges okot a végtelenben az Egyetemes Atyának tulajdonítják, aki mint a végtelen, az örökkévaló és az abszolút VAGYOK működik. 105: Tétel: A VAGYOK fogalma magába foglalja a korlátlan végtelenséget a minden valóság forrását. A VAGYOK a Végtelen; a VAGYOK végtelenség is. Egymásra következési, időbeli nézőpontból minden valóság eredete a végtelen VAGYOK, amelynek egyedüli létezése a múlt végtelen örökkévalóságában szükségképpen a véges teremtmény elsődleges bölcseleti kitétele. A VAGYOK fogalma magába foglalja a korlátlan végtelenséget, a szét nem vált valóságát mindannak, ami egy végtelen örökkévalóság mindenségében valaha is létezhet. 105: Tétel: A VAGYOK lételvi fogalomként nem leírható, legfeljebb az állítható róla, hogy a VAGYOK van. A VAGYOK mint lételvi fogalom nem istenivé alakított és nem is istenivé nem alakított, nem tényleges és nem magvábanvaló, nem személyes és nem személytelen, nem nyugvó és nem is élénk. A Végtelen nem minősíthető, legfeljebb az állítható róla, hogy a VAGYOK van. 105: Tétel: A VAGYOK fogalma a minden valóság szétválása előtti múltbeli-örökkévaló pillanatban működik. Valamely végtelenül távoli, feltételezett, múltbeli-örökkévaló pillanatban a VAGYOK tekinthető mind dolognak, mind nem-dolognak, mind oknak, mind okozatnak, mind akaratnak, mind válasznak. Ebben a feltételezett örökkévalósági pillanatban nincs különválás sehol sem az egész végtelenségben. A végtelenséget a Végtelen tölti ki; a Végtelen magába foglalja a végtelenséget. Ez az örökkévalóság feltételezett, állandósult pillanata; a ténylegesek még a kibontakozási lehetőségükön belül vannak, és a magvábanvalók még nem jelentek meg a VAGYOK végtelenségében. De még e feltételezett helyzetben is el kell fogadnunk a személyes akarat lehetőségének létezését. 105: Tétel: A valóság keletkezésének bemutatása megköveteli az első akarat-kifejeződés pillanatát: a Végtelen Egy kiválását a Határtalanságból. A valóság eredeteinek időrendi leírásához ki kell kötni az»első«akarat-kifejeződés és a VAGYOK-on belüli»első«válasz feltételezett pillanatát. A valóság keletkezésének és kialakulásának bemutatására tett kísérleteink során utalhatunk e szakaszra úgy, mint A Végtelen Egy önmaga kiválására A Határtalanságból. 105:2.2 4

5 I. rész, 1. Az Isten tantétele 9. Tétel: Az egyedülálló VAGYOK átalakul a háromság időbeli fogalmává, később pedig a VAGYOK mint hétszeres fogalmává. A VAGYOK e belső átalakulásai révén hozza létre önmaga hétszeres kapcsolódásának alapját. Az egyedülálló VAGYOK bölcseleti (időbeli) fogalma és a háromsági VAGYOK átmeneti (időbeli) fogalma most már kiterjeszthető a VAGYOK mint hétszeres fogalmává. 105: Tétel: A VAGYOK hétszeres természetére a Végtelenség Hét Abszolútjából lehet következtetni. 1. Az Egyetemes Atya 2. Az Egyetemes Irányító 3. Az Egyetemes Teremtő 4. A Végtelen Megtartó 5. A Végtelen Potenciál 6. A Végtelen Képesség 7. A Végtelenségi Egyetemes Egy. E hétszeres vagy hétszakaszú természet a Végtelenség Hét Abszolútjával kapcsolatban jellemezhető a legjobban: 1. Az Egyetemes Atya. Az Örökkévaló Fiú atyja VAGYOK. Ez a tényleges dolgok elsődleges személyiségi kapcsolata. A Fiú abszolút személyisége teszi abszolúttá az Isten atyaságának tényét és teremti meg minden személyiség magvábanvaló fiúi helyzetét. 2. Az Egyetemes Irányító. Az örök Paradicsom oka VAGYOK. Ez a tényleges dolgok elsődleges személytelen kapcsolata, az eredeti nem-szellemi társulás. 3. Az Egyetemes Teremtő. Az Örökkévaló Fiúval egy VAGYOK. Az Atya és a Fiú ezen egyesülése (a Paradicsom jelenlétében) indítja be azt az alkotó körfolyamatot, mely az együttes személyiség és az örökkévaló világegyetem megjelenésében teljesedik ki. 4. A Végtelen Megtartó. Az önmagával társuló VAGYOK. Ez a valóság állandósultságának és magvábanvalóinak elsőfajú társulása. E kapcsolódásban minden feltételes és korlátlan kiegyenlítődik. A VAGYOK e szakasza mint az Egyetemes Abszolút érthető meg a legjobban ez az Istenség és a Korlátlan Abszolútok egyesítője. 5. A Végtelen Potenciál. Az önkorlátozó VAGYOK. Ez a végtelenségi tájékozódási pont örökké mutatja a VAGYOK-nak azt az akarati ön-korlátozását, mely révén a háromszoros önkifejeződés és önkinyilatkoztatás megtörténhetett. A VAGYOK e szakasza alatt rendszerint az Istenségi Abszolút értendő. 6. A Végtelen Képesség. A nyugvó-válaszoló VAGYOK. Ez minden jövőbeli mindenségrendi kiterjedés végtelen tárháza, lehetősége. A VAGYOK e szakaszát a legjobban talán a Korlátlan Abszolút kiterjedt gravitációs jelenléteként lehet értelmezni. 7. A Végtelenségi Egyetemes Egy. VAGYOK, mint VAGYOK. Ez a Végtelenség állandósulása vagy önmagába-kapcsolódása, a végtelenség-valóság örök ténye és a valóság-végtelenség egyetemes igazsága. Amennyire e kapcsolat személyiségként értelmezhető, annyiban a minden személyiség s ide értendők még az abszolút személyiségek is isteni Atyjában nyilatkoztatik ki a világegyetemekben. 105: Tétel: A Végtelenre és az Abszolútra vonatkozó VAGYOK kitétel meghalad minden időt múltat, jelent és jövőt. A végtelen és az abszolút szintjein a jelen pillanat tartalmazza mind az összes múltat és mind az összes jövőt. A VAGYOK azt is jelenti, hogy VOLTAM és hogy LESZEK. 118: Tétel: A VAGYOK-nak minden lételvi előtt és minden élményelvi után kell léteznie. A VAGYOK-nak végső soron minden lételvi előtt és minden élményelvi után kell léteznie. Ezek a fogalmak talán nem világítják meg az örökkévalóság és a végtelenség látszólagos ellentmondásait az emberi elme számára, de legalább arra késztetik az ilyen véges értelmi képességű lényeket, hogy újra megpróbáljanak megbirkózni ezekkel a soha meg nem szűnő problémákkal, azokkal a problémákkal, melyek még a Szalvingtonon is foglalkoztatni fognak benneteket és még később is, amikor eljuttok a végleges rendre és még azután is, vagyis végig a véget nem érő jövőbeli örök létpályátokon a kiterjedő világegyetemekben. 106:9.10 5

6 I. rész, 1. Az Isten tantétele A BIBLIA IDEVÁGÓ RÉSZEI Isten ezt válaszolta [Mózesnek]:»Én vagyok, aki vagyok.«azután folytatta:»így beszélj Izrael fiaihoz: Aki van, az küldött engem hozzátok.«kiv. 3:14 1 III. AZ ATYA ISTEN 1. Bevezetés 2. Az Isten szellem 3. Az Istennel kapcsolatos rejtelem 4. Az Isten személyisége 5. Az Isten természete a) Az Isten végtelensége b) Az Isten igazságossága pártatlanság c) Az Isten irgalma d) Az Isten szeretete e) Az Isten jósága szentség 6. Az Isten sajátosságai a) Isten mindenütt jelenvalósága b) Isten mindenhatósága végtelen hatalom c) Isten mindentudása egyetemes tudás d) Az Isten elsődlegessége 7. Isten viszonya a világegyetemhez a) Isten és természet b) Isten hűsége változatlanság c) A hatalom átruházása d) Az Isten örök célja e) Téves isteneszmék 8. Isten viszonya az egyénhez a) Az Istenhez való közeledés b) Az Isten jelenléte c) Isten a vallásban d) A személyiség istene 1. BEVEZETÉS 1. Tétel: Az Egyetemes Atya Teremtő, Szabályozó és Megtartó. Az Egyetemes Atya a teremtésösszesség Istene, minden dolog és lény Első Forrása és Középpontja. Istent először teremtőnek, majd szabályozónak, végül pedig végtelen megtartónak tekintsétek. 1: Tétel: A teremtői sajátosság az Isten cselekvő természetének összegződése

7 I. rész, 1. Az Isten tantétele A teremtői sajátosság aligha Isten sajátossága; inkább a cselekvő természetének összegződése. És a teremtőség ezen egyetemes rendeltetése örökmód megnyilatkozik, amint azt az Első Forrás és Középpont végtelen és isteni valóságának összes mellérendelt sajátossága korlátozza és szabályozza. 3: Tétel: A tudományban az Isten ok, a bölcseletben valóság, a vallásban szerető Atya. A tudományban Isten az Első Ok; a vallásban ő az egyetemes és szerető Atya; a bölcseletben ő az egyetlen lény, aki önmagától fogva létezik, akinek létezése egyetlen más lénytől sem függ, aki viszont a létezés valóságával jótékonyan felruház minden dolgot és minden egyéb teremtményt. 4: Tétel: Istent sokféle néven ismerik; az alászállási világokon úgy hívják, a mi Atyánk. Az egyik közeli csillagvilágban Istent a Világegyetemek Atyjának hívják. Egy másikban a Végtelen Megtartónak és keleten pedig az Isteni Szabályozónak. Nevezik úgy is, mint a Fények Atyja, az Élet Ajándéka és a Mindenható Egy. Azokon a világokon, ahol a paradicsomi Fiú alászállásának teljesítése során élt, az Istent általában valamilyen személyes kapcsolatra utaló, a gyöngéd ragaszkodást és az atyai tiszteletet kifejező névvel jelölik. A ti csillagvilági központotokban Istent úgy emlegetik, mint az Egyetemes Atyát, és a lakott világokból álló helyi csillagrendszeretek más bolygóin olyan nevekkel illetik, mint az Atyák Atyja, a paradicsomi Atya, a Havona Atya és a Szellem-Atya. Akik a paradicsomi Fiak alászállása során tett kinyilatkoztatásokból is ismerik az Istent, a teremtmény-teremtő megható kapcsolat okán engednek az érzelmi csábításnak és úgy nevezik az Istent, mint»a mi Atyánk«. 1:1.4 A BIBLIA IDEVÁGÓ RÉSZEI Te vagy, Uram, az Egyetlen! Te alkottad az eget, az egek egét és minden seregét, a földet és mind, ami rajta van, a tengereket és mind, ami bennük van. Te éltetsz mindent, és az égi sereg hódol előtted. Neh 9:6 2 Az Úr szavára lettek az egek, s szája lehelletére az ég seregei. Zsolt. 33:6 3 Ki mérte meg marokkal a tenger vizét? És arasszal ki mérhetné fel az ég távlatait? A föld porát ki fogta vékába? Ki mérte meg mérlegen a hegyeket, és a dombokat a mérleg serpenyőjén? Iz. 40:12 4 Emeljétek föl tekinteteteket és lássátok: Ki alkotta mind a csillagokat? Ő, aki elvezeti seregüket, megszámolja őket, és nevén szólítja valamennyit; hatalma és nagy ereje miatt el nem marad egy sem. Iz. 40: Tétel: Az Isten szellem, végtelen szellemszemély. 2. AZ ISTEN SZELLEM»Isten szellem.«ő egyetemes szellemi jelenlét. Az Egyetemes Atya végtelen szellemi valóság; ő»a legfőbb, örökkévaló, halhatatlan, láthatatlan és egyedül igaz Isten«. 1: Tétel: Isten egyetemes szellem. Isten egyetemes szellem; Isten az egyetemes személy. A véges teremtés legfelsőbb személyes valósága szellem; a személyes mindenségrend végleges valósága abszonit szellem. 1:3.5 A BIBLIA IDEVÁGÓ RÉSZEI Az Isten lélek, ezért akik imádják, azoknak lélekben és igazságban kell imádniuk. Jn. 4:24 6 Az örökkévalóság királyának, a halhatatlan és láthatatlan, egyedülvaló Istennek[.] 1Tim. 1:

8 I. rész, 1. Az Isten tantétele 3. AZ ISTENNEL KAPCSOLATOS REJTELEM 1. Tétel: A véges elme csakis hit által tapasztalhatja meg az Isten végtelen rejtelmét. Isten, mint az emberi szellemi tapasztalásban megjelenő valóság nem rejtelem. De amint kísérletet teszünk arra, hogy a szellemvilág valóságait az anyagi rendbe tartozó fizikai elme számára világossá tegyük, akkor rejtelmekre bukkanunk: olyan titokzatos és mély rejtelmekre, hogy az Istent ismerő halandó csak a hite révén foghatja fel a Végtelen véges általi felismerésének bölcseleti csodáját, és csakis e hit az, amely révén az örökkévaló Isten az idő és tér anyagi világainak fejlődő halandói által megérthető. 1: Tétel: Isten azért láthatatlan az anyagi teremtmények számára, mert szem nem képes látni őt de a hit igen. Az Egyetemes Atya nem azért láthatatlan, mert elrejti magát az anyagi fogyatékosságokkal és korlátozott szellemi képességekkel bíró alacsonyrendű teremtmények elől. A helyzet inkább az, hogy:»arcomat azonban nem láthatod, mert nem láthat engem halandó, élvén.«egyetlen anyagi ember sem képes a szellem Istent látni és közben megőrizni halandói létét. Az isteni személyiség-jelenlét dicsfénye és szellemragyogása megközelíthetetlen az alacsonyrendű szellemlények és bármely, anyagi személyiségrend számára. Az Atya személyes jelenléte szellemi világosságának»fényéhez halandó ember nem kerülhet közel; e fényt anyagi teremtmény eddig még nem látta és nem is képes meglátni«. De nincs is szükség arra, hogy Istent a testi szemetekkel lássátok ahhoz, hogy őt a szellemiesült elme hit-látomása által érzékeljétek. 1: Tétel: Az Isten annyit mutat meg magából minden teremtménynek, amennyit a teremtmény képes felfogni. Minden szellemlénynek és minden halandó teremtménynek a világegyetemek mindensége minden szféráján és minden világában az Egyetemes Atya kinyilvánítja az ő kegyes és isteni sajátlényegét teljesen, amennyire az ilyen szellemlények és halandó teremtmények felfoghatják és megérthetik. Isten nem tesz különbséget a személyek között, legyenek azok szellemiek vagy anyagiak. Azt az isteni jelenlétet, melyet a világegyetem bármely gyermeke bármely adott pillanatban élvez, kizárólag e teremtmény azon képessége korlátozza, melynek révén az anyag-feletti világ szellem-ténylegeseit érzékeli és felfogja. 1:4.6 A BIBLIA IDEVÁGÓ RÉSZEI Azután hozzáfűzte:»de arcomat nem láthatod, mert nem láthat engem ember úgy, hogy életben maradjon.«kiv. 33:20 8 [A]ki egyedül halhatatlan, aki megközelíthetetlen fényességben lakik, akit senki nem látott, s nem is láthat[.] 1Tim. 6: AZ ISTEN SZEMÉLYISÉGE 1. Tétel: Az Isten a végtelent el nem érő személyiségszintek közül három szinten működik. Isten, az Egyetemes Atya a végtelen-alatti értékek és a viszonylagos isteniség-kifejeződés három Istenségszemélyiségi szintjén működik: 1. Elő-személyes mint az Atya-részek segédkezésében, úgy mint a Gondolatigazítók. 2. Személyes mint a teremtett és elő-teremtett lények evolúciós tapasztalásában. 3. A személyest meghaladó mint bizonyos abszonit és velük társult, meglényegített lételvi lényekben. 0: Tétel: Az Isten kifejezés mindig személyiséget jelöl. Az Isten kifejezés mindig személyiséget jelöl. Az Istenség utalhat isteniségi személyiségekre, de másra is. 0: Tétel: Az Isten szó az Istenség összes személyi viszonyára utal. Az ISTEN szó az Istenség mindenféle megszemélyesítését magába foglaló jelkép. A kifejezés az Istenségműködés minden egyes személyes szintjén külön meghatározást igényel és az egyes szinteken belül az értelmezéseket tovább kell pontosítani. 0: Tétel: Az Isten személyiség

9 I. rész, 1. Az Isten tantétele Isten nélkül és az ő nagy és központi személyiségén kívül nem lenne személyiség a világegyetemek hatalmas mindenségében. Isten személyiség. 1: Tétel: Az Isten személyiségét a vallásos tapasztalás sejteti, de csak a kinyilatkoztatás hitelesíti. Az Egyetemes Atya személyiségének ideája az Istenről alkotott, az emberiséghez főként kinyilatkoztatásokon keresztül eljutott teljesebb és igazabb fogalom. Az értelem, a bölcsesség és a vallásos tapasztalás mind igazolhatják és sejtethetik az Isten személyiségét, de még együtt sem hitelesítik azt. Még az emberben lakozó Gondolatigazító is elő-személyes. 1: Tétel: Az Isten személyiségéről alkotott fogalom mutatja a vallási érettség mértékét. Bármely vallás igazsága és érettsége közvetlenül arányos az Isten végtelen személyiségéről alkotott fogalommal és azzal, hogy milyen mértéken ragadja meg az Istenség abszolút egységét. A személyes Istenség ideája azt követően válik a vallás érettségének mércéjévé, miután a vallás megalkotta az Isten egységének fogalmát. 1: Tétel: Az Isten végtelenségének nem szabad elfednie az ő személyiségét. Ne engedjétek, hogy az Isten nagysága, az ő végtelensége elhomályosítsa vagy elfedje az ő személyiségét.»aki a fület ültette, avagy nem hall-e? És aki a szemet formálta, avagy nem lát-e?«az Egyetemes Atya az isteni személyiség csúcsa; ő a személyiség eredete és beteljesülése szerte a teremtésösszességben. Isten egyaránt végtelen és személyes; ő végtelen személyiség. Az Atya igazi személyiség attól függetlenül, hogy a személyének végtelensége az anyagi és véges lények számára mindörökre lehetetlenné teszi e személyiség teljes megértését. 1: Tétel: Bár az Istennek sokkal többnek kell lennie, mint személyiségnek, ő nem is lehet semmivel kevesebb sem. Ennélfogva, ha esetleg tudjátok, hogy Isten mindenképpen sokkal több, mint amit az emberi személyiségfogalom takar, akkor azt is éppúgy tudhatjátok, hogy az Egyetemes Atya valószínűleg nem lehet kevesebb, mint örök, végtelen, igaz, jó és szép személyiség. 1: Tétel: Isten a tudomány számára ok, a bölcselet számára idea, a vallás számára személy. Isten a tudomány számára ok, a bölcselet számára idea, a vallás számára személy, sőt a szerető mennyei Atya. 1: Tétel: Az Istenség személyiségének fogalma lehetővé teszi a társas viszonyt, mely nem létezhet nemszemélyes dolgok között. Jézus»az élő Istenről«beszélve egy személyes Istenségre a mennyben lakozó Atyára utalt. Az Istenség személyiségének fogalma lehetővé teszi a társas viszonyt; kedvez az értelmes istenimádatnak; hozzájárul az üdítő bizalomteljességhez. Kölcsönhatás kialakulhat nemszemélyes dolgok között, de társas viszony nem. 1: Tétel: Igazság és szépség talán létezhet személyiség nélkül is, viszont a jóság és a szeretet csak személyiségi viszonylatban értelmezhető. Az igazság fogalma esetleg értelmezhető a személyiségtől különvéve is, a szépség fogalma talán létezhet személyiség nélkül is, viszont az isteni jóság fogalma csak személyiségi viszonylatban értelmezhető. Kizárólag személy képes szeretni és szeretve lenni. 1: Tétel: Isten viselkedése személyes tudatos és akarati. Ő nem rabja a saját tökéletességének és végtelenségének. És mindezen állhatatos viselkedés és egységes cselekvés személyes, tudatos és magas fokon akarati, ugyanis a nagy Isten nem tehetetlen rabja a saját tökéletességének és végtelenségének. Az Isten nem öntevékeny önműködő erő; ő nem valamiféle szolgai törvény-kötötte hatalom. Isten nem mennyiségtani egyenlet, sem vegytani képlet. Ő szabad akaratú és elsődleges személyiség. Ő az Egyetemes Atya, személyiséggel gazdagon felruházott lény és minden teremtmény-személyiség egyetemes forrása. 12: Tétel: Isten tökéletes személy, aki képes megismerni és aki megismerhető aki képes szeretni és aki szerethető. Függetlenül attól, hogy Isten örökkévaló hatalom, fenséges jelenlét, érzékfeletti eszménykép és dicső szellem, és bár ő mindenezek együtt és még ennél is végtelenül több, tehát mindettől függetlenül ő igazmód és örökmód tökéletes Teremtő személyiség, olyan személy, aki képes»megismerni és aki megismerhető«, 9

10 I. rész, 1. Az Isten tantétele aki képes»szeretni és aki szerethető«, és olyan valaki, aki barátilag is segít bennünket; ti is Isten barátaivá lehettek, miként más emberekkel is megtörtént ez már. Ő valódi szellem és szellemi valóság. 1: Tétel: A háromság megvalósításának módszerével az Atya megválik a korlátlan szellemszemélyiségétől, s így lesz belőle szerető atya minden világegyetemi gyermeke számára. A háromság megvalósításának módszerével az Atya megválik attól a korlátlan szellemszemélyiségtől, ami a Fiú, viszont ezzel önmagát e Fiú Atyjává teszi és ezáltal végtelen képességekre tesz szert ahhoz, hogy az isteni Atyjává váljon minden későbbi megteremtett, meglényegített vagy egyéb módon megszemélyesített értelmes, saját akarattal bíró teremtmény-fajtának. Mint abszolút és korlátlan személyiség az Atya csakis úgy működhet, mint a Fiú és a Fiúval együtt, azonban mint személyes Atya továbbra is adományoz személyiséget az értelmes, sajátakarattal bíró teremtmények különböző szinteken álló, különféle seregeinek, és szeretetteli közösségben mindörökké személyes kapcsolatokat tart fenn a világegyetemi gyermekeinek e hatalmas családjával. 10: Tétel: Öt érv az Isten személyiségének kimutatására. Nátániel szavai Rodannak. Ld. 161:1.5 A BIBLIA IDEVÁGÓ RÉSZEI Aki a fület alkotta, az ne hallana, s aki a szemet csinálta, az ne látna? Zsolt. 94:9 10»Ábrahám hitt az Istennek, ez megigazulására vált«és:»az Isten barátjának«nevezték. Jak. 2: AZ ISTEN TERMÉSZETE 1. Tétel: Isten mindannál is több, ami lehet ő szerető Atya. Az örökkévaló Isten végtelenül több, mint eszményített valóság vagy mint megszemélyesült világegyetem. Isten nem egyszerűen az ember legfelsőbb rendű vágya, a tárgyiasult halandói kalandcél. Isten nem is pusztán fogalom, az igazságosság hatalom-potenciálja. Az Egyetemes Atya nem a természet hasonszava és nem is a megszemélyesült természeti törvény. Isten érzékfeletti valóság, nem pusztán az embernek a legfelsőbb értékekről alkotott hagyományos fogalma. Isten nem a szellemi jelentéstartalmak lélektani fészke és nem is»az ember legnemesebb alkotása«. Isten mindeme fogalmak bármelyike és mindegyike lehet, de ő mindennél is több. Ő üdvözítő személy és szerető Atya mindenki számára, aki szellemi békében él a földön és aki a halál személyiségben való túlélésének megtapasztalására törekszik. 1: Tétel: Isten nem emberszerű és nem gépszerű. Isten nem emberszerű és nem gépszerű. Az Első Atya egyetemes szellem, örök igazság, végtelen valóság és atyai személyiség. 1: Tétel: Az Isten természete Jézus életén és tanításain keresztül érthető meg a legjobban. Az Isten természete legjobban az Atya azon kinyilatkoztatásán keresztül érthető meg, melyet a nebadoni Mihály tett különféle tanításaiban és a húsvér testben eltöltött fényes halandói létében. Az isteni természet jobb megértésében segíti az embert az is, ha önmagát Isten gyermekének tekinti és úgy tekint a paradicsomi Teremtőre, mint igaz szellemi Atyára. 2:0.1 A. Az Isten végtelensége 1. Tétel: Örökkévalósága és végtelensége ellenére az Isten saját akarata abszolút. Az Atya végtelen és örökkévaló, de az ő saját akaratán alapuló önkorlátozásának lehetőségét tagadók éppen az ő saját akaratán alapuló abszolútságának fogalmát tagadják. 4: Tétel: Az Isten által adományozható szellemi nevelők számának nincs korlátja. Az a tény, hogy ő szellemi hírvivőket küld magától a világotokon és a más világokon élő férfiakhoz és nőkhöz, hogy bennük lakozzanak, semmiben sem csökkenti az ő azon képességét, hogy mint isteni és mindenható szellemszemélyiség működjön; és egyáltalán nincs korlátja az olyan szellemi Nevelők mértékének vagy számának, melyek elküldésére ő képes és amelyeket elküldhet. 3: Tétel: A saját magának a világegyetemek részére való bőséges adományozása semmivel sem csökkenti az ő hatalmát, bölcsességét és szeretetét

11 I. rész, 1. Az Isten tantétele A saját magának a világegyetemek részére, azok létrehozása során való többszöri adományozása semmivel sem csökkenti az ő hatalmának potenciálját vagy a bölcsességének tárát, melyek mint az Istenség központi személyiségében lakoznak és nyugszanak. Térerő-, bölcsesség- és szeretet-potenciáljában az Atya birtoka sohasem fogyatkozott, és sohasem veszítette el az ő dicső személyiségének egyetlen sajátosságát sem annak eredményeként, hogy önmagát bőkezűen a paradicsomi Fiaknak, az ő alárendelt teremtésrészeinek és mindezek számtalan teremtményeinek adományozta. 3: Tétel: Akármennyire megértitek is az Atya Istent, mindig gondot fog okozni az Atya-VAGYOK fogalmának értelmezése. Függetlenül attól, hogy meddig juttok el az Atya megértésében, mindig bele fogtok szédülni az Atya- VAGYOK ki nem nyilatkoztatott végtelenségébe, melynek megismerhetetlen mértéke mindig kifürkészhetetlen és felfoghatatlan marad az örökkévalóság minden körében. Függetlenül attól, hogy mennyit értek el Istenből, mindig rengeteg olyan dolog marad őbelőle, melynek létezéséről még csak sejtelmetek sem lehet. És mi úgy hisszük, hogy ez éppúgy igaz a tapasztalás-meghaladó szintekre, mint a véges létezési területekre. Az Isten utáni kutatás sohasem ér véget. 106: Tétel: Az Isten végtelenségének elérésére való képtelenség nem szabad, hogy akadályozzon bennünket az ő társaságának élvezetétől a véges szinteken. Az a tény, hogy Isten teljes elérése képtelenség, nem szabad, hogy elbátortalanítsa a világegyetemi teremtményeket; épp ellenkezőleg, elérhetitek és el is fogjátok érni a Hétszeres, a Legfelsőbb és a Végleges Istenség-szintjeit, melyek ugyanazt jelentik számotokra, mint amit az Atya Isten végtelen megismerése jelent az Örökkévaló Fiúnak és az Együttes Cselekvőnek az örökkévalósági létezésük abszolút szintjén. Nem a teremtmények bosszantása érdekében állítjuk, de az Isten végtelensége a legfőbb biztosíték arra, hogy a személyiség jövőbeli végtelen felemelkedése során mindig megtalálhatja azokat a személyiségfejlődési lehetőségeket és Istenség-társulásokat, melyeket még az örökkévalóság sem meríthet ki és vehet el. 106:7.6 A BIBLIA IDEVÁGÓ RÉSZEI Ő alkotja, ami nagy s kifürkészhetetlen, csodás tetteinek se szeri, se száma. Jób. 5:9 12 Lám, nagy az Isten, de mi nem ismerjük, kifürkészhetetlen éveinek száma. Jób. 36:26 13 Én kezdettől fogva kijelentettem a jövendőt, és előre megmondtam, amik meg se történtek még. Azt mondom: Tervem valóra válik, és amit akarok, mindent végbeviszek. Iz. 46:10 14 B. Az Isten igazságossága pártatlanság 1. Tétel: A szándékos bűn és a gonoszság önmagától fogva végzetes. A tömény rossz, a velejéig ható vétkezés, a szándékos bűn és a megátalkodott gonoszság eredendően és önmagától fogva végzetes. 2: Tétel: A teljes odaadással elkövetett bűn végeredménye a megsemmisülés. A teljes odaadással elkövetett bűn végeredménye pedig a megsemmisülés. Az ilyen bűnnel-azonosult egyedek végeredményben önmagukat pusztítják el azáltal, hogy a gonoszság befogadásán keresztül teljes mértékben valótlanná válnak. 2:3.2 A BIBLIA IDEVÁGÓ RÉSZEI Igazságos az Úr minden útján, és jóságos minden művében. Zsolt. 145:17 15 Igazságos tetteket visz végbe az Úr, az elnyomottnak igazságot szolgáltat. Zsolt. 103:6 16 Igazságos bíró az Isten. Zsolt. 7:

12 I. rész, 1. Az Isten tantétele Gondosan végezzétek kötelességteket, mert az Úrnál, a mi Istenünknél szó sem lehet igazságtalanságról, személyválogatásról vagy megvesztegetésről. 2Krón. 19:7 18 C. Az Isten irgalma 1. Tétel: A teremtmény igénye elegendő ahhoz, hogy biztosítsa az Atya gyöngéd irgalmának teljes kiáradását. A teremtmény igénye teljesen elég ahhoz, hogy biztosítsa az Atya gyöngéd irgalmának és megmentő kegyelmének teljes kiáradását. Lévén, hogy Isten mindent tud az ő gyermekeiről, ezért könnyen meg tud nekik bocsátani. Minél jobban megismeri az ember a szomszédját, annál könnyebben meg tud neki bocsátani, sőt annál könnyebben képes megszeretni őt. 2: Tétel: Az irgalom a szeretet bölcs és megértő alkalmazása, nem az igazságosság megsértése. Az irgalom nem az igazságosság megsértése, hanem inkább egyfajta megértő felfogása a legfelsőbb igazságosságból fakadó igénynek, amint az méltányos formában kifejezésre jut az alárendelt szellemi lények és a fejlődő világegyetemek anyagi teremtményeinek irányában. Az irgalom a paradicsomi Háromság igazságossága, mely bölcsen és szeretőn szabatik ki az idő és a tér teremtésrészeinek számos értelmes lényére, amint az az Egyetemes Atya és minden Teremtő-társa mindentudó elméje és szabad akarata által isteni bölcsesség formájában kifejeződik és meghatároztatik. 2:4.5 A BIBLIA IDEVÁGÓ RÉSZEI Áldott legyen az Isten, Urunk Jézus Krisztus Atyja, az irgalom Atyja és a minden vigasztalás Istene! 2Kor 1:3 19 D. Az Isten szeretete 1. Tétel: Az Isten szeretet.»az Isten szeretet«; ennélfogva az ő kizárólagos személyes hozzáállása a világegyetemi ügyekhez mindig is az isteni ragaszkodás válasza lehet. Az Atya eléggé szeret bennünket ahhoz, hogy életét nekünk adományozza.»felhozza az ő napját mind a rosszakra, mind a jókra, és esőt ad mind az igazaknak, mind az igazságtalanoknak.«2: Tétel: Az Atya szeretete végigkövet bennünket az örök korszakok végtelen körén át. Az Atya szeretete végig követ bennünket most és az örök korszakok végtelen körén keresztül. Ha belegondoltok az Isten szerető természetébe, akkor csupán egyetlen ésszerű és természetes személyiségi válasz marad számotokra: egyre jobban megszeretitek az Alkotótokat. 2: Tétel: Az Isten szeretete értelmes, bölcs és előrelátó. Az Isten szeretet, de a szeretet nem Isten. Ám az Isten szeretete értelmes és előrelátó szülői ragaszkodás. Az isteni szeretet egyesült társulásban működik az isteni bölcsességgel és az Egyetemes Atya tökéletes természetének minden egyéb végtelen tulajdonságával. Az Isten szeretet, de a szeretet nem Isten. 2: Tétel: Az Isten és az ő gyermekei közötti minden személyes kapcsolat meghatározó jegye a szeretet. Amikor az ember szem elől veszíti a személyes Isten szeretetét, akkor Isten országa pusztán a jó országa lesz. Eltekintve az isteni természet végtelen egységétől, az Istennek az ő teremtményeivel való minden személyes kapcsolatának meghatározó jegye a szeretet. 2: Tétel: A szeretet felfedi az Isten önálló akaratát. A szeretet felfedi az Isten önálló akaratát. Isten jósága alapul szolgál az isteni szabad akaratnak a szeretetre való egyetemes irányultságnak, irgalom mutatásának, türelem kinyilvánításának és megbocsátás kínálásának. 2: Tétel: Helytelen dolog úgy gondolni Istenre, mint aki csakis a Fiainak áldozatai miatt szeret bennünket

13 I. rész, 1. Az Isten tantétele Helytelen dolog azt gondolni Istenről, hogy a Fiainak áldozata vagy az alárendelt teremtményeinek közbenjárása veszi rá őt arra, hogy szeresse gyermekeit,»mert maga az Atya szeret titeket«. 2: Tétel: Az Istennek a minden személy felé fordított arca nem más, mint egy szerető Atyának az arca. És a Végtelennek a minden világegyetemi személyiség felé fordított arca valójában egy Atyának, a szeretet Egyetemes Atyjának arca. 105:1.8 A BIBLIA IDEVÁGÓ RÉSZEI Aki nem szeret, nem ismeri az Istent, mert az Isten szeretet. 1Jn. 4:8 20 Nézzétek, mekkora szeretettel van irántunk az Atya: Isten gyermekeinek hívnak minket, és azok is vagyunk. 1Jn. 3:1 21 Ám az Úr kegyelme mindörökre az igazakkal van, és igazságossága fiaik fiaival. Zsolt. 103:17 22 [M]mert az Atya maga is szeret titeket[.] Jn. 16:27 23 E. Az Isten jósága szentség 1. Tétel: Az Isten végleges jóság és végtelen-teremtői szabad akarat. Isten az abszolút önmeghatározás lénye; e világegyetemi válaszoknak nincsenek határai, leszámítva azokat, amelyek önként vállaltak, és az ő szabad akaratú cselekedeteit csak azon isteni minőségjegyek és tökéletes magatartásformák korlátozzák, amelyek az ő örökkévaló természetének eredendő sajátjai. Ennélfogva Isten úgy viszonyul a világegyetemhez, mint a végleges jósággal és végtelen-teremtői szabad akarattal rendelkező lény. 4: Tétel: A világegyetemekre való kiáradásával az Isten csak annyit tart meg magának, amennyi ehhez az adományozáshoz szükséges. Az Egyetemes Atya mintegy kiárasztotta magát abból a célból, hogy a teremtésösszességet gazdagítsa a személyiség birtokában és a magvábanvaló szellemi előrelépésében. Isten nekünk adta magát azért, hogy olyanok lehessünk mint ő, és magának csak annyi hatalmat és nagyságot tartott meg, mely azon dolgok fenntartásához szükséges, melyek iránti szeretetéből eredően minden más dologról lemondott. 32:4.12 A BIBLIA IDEVÁGÓ RÉSZEI [N]em jut eszedbe, hogy irgalma bűnbánatra akar vezetni? Róm. 2:4 24 Üdvösség Istene a mi Istenünk[.] Zsolt. 68:21 25 [A]z Úr kegyes és irgalmas. Zsolt. 111:4 26 Ízleljétek és lássátok, mily jóságos az Úr! Zsolt. 34:9 27 [H]anem mint ahogy szent, aki meghívott benneteket, legyetek ti is szentek bármilyen körülmények között[.] 1Pét. 1:15 28 A. Isten mindenütt-jelenvalósága 6. AZ ISTEN SAJÁTOSSÁGAI 1. Tétel: A mindenütt-jelenvalóság az Isten végtelen természetének része

14 I. rész, 1. Az Isten tantétele Az Isten mindenütt-jelenvalósága valójában az ő végtelen természetének része; a tér nem jelent akadályt az Istenségnek. Isten, tökéletesen és korlátlanul, kizárólag a Paradicsomon és a központi világegyetemben van érzékelhetően jelen. 3: Tétel: Az Egyetemes Atya mindenütt jelen van. Az Egyetemes Atya azon képessége, hogy mindenütt jelen van, és természetesen egyidejűleg, az ő mindenütt-jelenvalóságát alkotja. Egyedül Isten képes két vagy számtalan helyen lenni egyazon időben. Isten egyidejűleg van jelen»fent a mennyben, és alant a földön«; miként a Zsoltáros is mondja:»hová menjek a te szellemed elől? Vagy a te jelenléted elől hova fussak?«3: Tétel: Az Egyetemes Irányító jelen van a világegyetemek gravitációs köreiben. Az Egyetemes Irányító magvában jelen van a Paradicsom Szigetének gravitációs köreiben a világegyetem minden részében, minden pillanatban és ugyanazon mértékben, a tömegnek megfelelően, mégpedig az e jelenlétből fakadó fizikai igényekre válaszolva, és mindazon összes teremtésrész saját eredendő természetének okán, mely természet arra késztet minden dolgot, hogy őhozzá tartson és őbenne álljon fenn. 3: Tétel: Az Egyetemes Atya mindenhol jelen lévő szelleme összhangban van a Fiú szellem-jelenlétével. Az Egyetemes Atya mindenhol jelen lévő szelleme összhangban van az Örökkévaló Fiú egyetemes szellem-jelenlétének működésével és az Istenségi Abszolút örökvaló isteni potenciáljával. 3:1.9 A BIBLIA IDEVÁGÓ RÉSZEI Hová futhatnék lelked elől? Hová menekülhetnék színed elől? Zsolt. 139:7 29 B. Isten mindenhatósága végtelen hatalom 1. Tétel: Az Isten mindenható. Az összes isteni sajátosság közül az ő mindenhatósága, különösen amint az az anyagi világegyetemben uralkodik, érthető meg a legjobban. Ha nem-szellemi jelenségnek tekintjük, akkor Isten energia. 3: Tétel: Isten tartja fenn a világokat a térben. Ő tartja fenn a világokat a térben és ő hajtja a világegyetemeket az örökkévaló kör vég nélküli körpályáján. 3: Tétel: A mindenható Atya uralja az anyagi, az elme- és a szellemi energiák abszolút szintjeit. Az Atya mindenhatósága az abszolút szinten mindenütt meglévő uralkodó tulajdonságára vonatkozik, melyen a három energia, vagyis az anyagi, az elme- és a szellemi energia, megkülönböztethetetlen egymástól az Ő a minden dolgok Forrása közelségében. 3: Tétel: Az isteni mindenhatóságot csak a következők korlátozzák: 1. az Isten szeretete, 2. az Isten akarata, 3. az Isten törvénye. Az isteni mindenhatóság tökéletesen összhangban van Isten személyiségének egyéb sajátosságaival. Isten hatalma annak világegyetemi szellemi megnyilatkozását tekintve rendszerint csupán három feltétel révén, illetőleg helyzetben ütközik korlátokba: 1. Isten természete révén, különösen az ő végtelen szeretete, valamint az igazság, a szépség és a jóság révén. 2. Isten akarata révén, a világegyetem személyiségei iránti irgalom-segédkezése és a velük való atyai kapcsolata révén. 3. Isten törvénye révén, az örökkévaló paradicsomi Háromság pártatlansága és igazságossága révén. 3: Tétel: Az Isten hatalmát és jelenlétét kizárólag az Isten akarata korlátozza

15 I. rész, 1. Az Isten tantétele Isten a hatalmát tekintve korlátlan, természetét tekintve isteni, akaratát tekintve végleges, sajátosságait tekintve végtelen, bölcsességét tekintve örökkévaló, valóságát tekintve pedig abszolút. Ám az Egyetemes Atya mindeme jegyei egyesülnek az Istenségben, és egyetemlegesen kifejeződnek a paradicsomi Háromságban és a Háromság isteni Fiaiban. Egyébként a Paradicsomon és a Havona központi világegyetemen kívül mindent, ami csak Istennel kapcsolatba hozható korlátoz a Legfelsőbb evolúciós jelenléte és lehatárol a Végleges meglényegülő jelenléte, továbbá összehangol a három lételvi Abszolút az Istenség, az Egyetemes és a Korlátlan. Így Isten jelenléte korlátozott, mert ez Isten akarata. 3: Tétel: A világegyetemi gravitációs erővonalak az Isten paradicsomi jelenlétében tartanak össze. Az Atya mindig e központi helyen található. Ha elmozdulna onnan, akkor általános zűrzavar alakulna ki, mert a teremtés végeiből kiinduló gravitációs erővonalak őbenne tartanak össze e székhely-központban. 11:1.4 A BIBLIA IDEVÁGÓ RÉSZEI Istennek azonban minden lehetséges. Mt. 19:26 30 [T]etszése szerint jár el az égi seregekkel és a föld lakóival[.] Dán. 4:32 31 Most már tudom, hogy akármit megtehetsz, nincs gondolat, amely neked lehetetlen. Jób. 42:2 32 C. Isten mindentudása egyetemes tudás 1. Tétel: Isten minden dolgot ismer.»isten minden dolgot ismer.«az isteni elme tudatában van és jól ismeri minden teremtésrész gondolatát. Az eseményekre vonatkozó tudása egyetemes és tökéletes. Az őbelőle kikerülő isteni entitások az ő részei; ő az, aki»egyensúlyban tartja a felhőket«és ő az is, aki»tökéletes tudású«.»az Úr szemmel tart minden helyet.«3: Tétel: Az Isten a kezdettől fogva szemléli a jövendőt; az ő terve átfogja a teremtésösszességet. Az Egyetemes Atya a kezdettől fogva szemléli a jövendőt, és az ő isteni terve és örök célja ténylegesen is átfogja és tartalmazza az alárendeltjeinek összes kísérletét és kalandját minden világon, csillagrendszerben és csillagvilágban, mely az ő hatalmas kiterjedésű világegyetem-összességében csak megtalálható. 2: Tétel: Az Isten sohasem keveredik önmagával ellentétbe önellentmondásba. Az ő szabad akarata az ő örök természetének kielégítése. A mennyei Atya sohasem kerül ellentétbe önmagával világegyetemi gyermekei miatt; Isten sohasem válik áldozatává feloldhatatlan magatartásbeli ellentmondásoknak. Isten mindentudása biztosan irányítja az ő szabad akaratát azon világegyetemi viselkedésforma megválasztásában, mely tökéletesen, egyidejűleg és egyenlő mértékben kielégíti az ő összes isteni sajátosságának és az örök természete végtelen tulajdonságainak igényeit. 2: Tétel: Csak az Isten tudja a csillagok számát. És ismeri a mi örömeinket és bánatainkat. Az Egyetemes Atya az egyetlen személyiség a teljes világegyetemben, aki ténylegesen tudja a tér csillagainak és bolygóinak számát. Minden világegyetem minden világa állandóan jelen van Isten tudatában. Azt is mondja:»látván láttam az én népemnek nyomorúságát, és meghallottam az ő kiáltásukat, sőt ismerem szenvedéseiket.«3: Tétel: Isten előrelátása semmilyen mértékben nem korlátozza a gyermekei döntési szabadságát. Nem vagyunk teljesen bizonyosak abban, hogy vajon Isten választása szerint előre tudja-e a bűncselekedeteket vagy sem. De ha Isten tudja is előre, hogy gyermekei a saját szabad akaratuk szerint mit fognak cselekedni, akkor ezen előzetes ismeret még a legcsekélyebb mértékben sem korlátozza az ő döntési szabadságukat. Egy dolog azonban bizonyos: Isten sohasem csúfoltatik meg. 3: Tétel: A mindentudás nem jelenti a nem tudható tudását

16 I. rész, 1. Az Isten tantétele A mindenhatóság nem jelent egyúttal hatalmat is a meg nem tehető megtételére, a nem istenszerű cselekedetre. A mindentudás ugyancsak nem jelenti a nem tudható tudását. De az efféle állításokat aligha értheti meg a véges elme. A teremtmény aligha képes megérteni a Teremtő akaratának terét és határait. 3:3.5 A BIBLIA IDEVÁGÓ RÉSZEI [A]z Isten fölötte áll szívünknek, ő mindent tud. 1Jn. 3:20 33 Semmilyen teremtett dolog nem marad előtte rejtve; minden föl van fedve és nyitva van az előtt, akinek számadással tartozunk. Zsid. 4:13 34 [A] mindentudó mester e csodás remekei[.] Jób. 37:16 35 Az Úr az égből letekint, s látja az emberek fiait mind. Zsolt. 33:13 36 A csillagokat számon tartja, mindegyiket nevén szólítja. Zsolt. 147:4 37 Az Úrnak mindenütt ott van a szeme[.] Péld. 15:3 38 Tudja a ti Atyátok, mire van szükségetek, mielőtt még kérnétek. Mt. 6:8 39 D. Az Isten elsődlegessége 1. Tétel: Isten a korlátlan valóság egyetemes egysége. Az Egyetemes Atya az egyetemes egység olyan magyarázata, ahogyan azt a legfelsőbb, sőt a végleges szintjén értelmezni kell az abszolút értékek és jelentéstartalmak véglegesen túli egységében a korlátlan Valóságban. 56: Tétel: Az Atya bölcsessége és hatalma megfelel minden világegyetemi szükségletnek. Az Egyetemes Atya nem átmeneti jellegű térerő, változó erőtér vagy lüktető energia. Az Atya hatalma és bölcsessége teljesen megfelel annak a feladatnak, hogy bármely és minden világegyetemi szükségletet kielégítsen. 3: Tétel: Isten megmarad elsődlegesnek. Mindig kezében tartja a világegyetemi területekre érvényes körülmények hatalmas emelőrúdját. Az isteni önzetlenséggel, a teljes nemeslelkűséggel az Egyetemes Atya hatáskörről mond le és hatalmat ruház át, de ő továbbra is elsődleges marad; kezében tartja a világegyetemi területekre érvényes körülmények hatalmas emelőrúdját; minden végső döntési jogkört fenntartott magának és örökkévaló céljával összefüggésben tévedhetetlenül és megkérdőjelezhetetlen hatáskörben gyakorolja mindenható vétójogát a kiterjedt, kavargó és örök-körforgó teremtésösszesség jóléte és végzete felett. 3: Tétel: Az Isten fenntartó keze eléri az örökkévalóság körét. A jelen pillanatban, miként a múlt távoli korszakaiban és az örökkévaló jövőben, Isten folyamatosan kifejti megtartói tevékenységét. Az isteni kéz eléri az örökkévalóság körét. A világegyetemet nem húzza fel, mint egy órát, hogy járjon egy darabig, majd pedig leálljon; minden dolgot folytonosan megújít. 4: Tétel: Isten a tér-idő számára mint tiszta energia és mint tiszta szellem nyilatkozik meg. Miként az egyetemes elme-gravitáció központja a Végtelen Szellem paradicsomi személyes jelenlétében van, úgy az egyetemes szellem-gravitáció középpontja az Örökkévaló Fiú paradicsomi személyes jelenléte. Az Egyetemes Atya egy, de a tér-idő számára a tiszta energia és a tiszta szellem kettős jelenségeiben nyilatkozik meg. 56: Tétel: Csak a végtelenség abszolút szintjein van meg az anyag, az elme és a szellem egyetlensége