közszolgálati aktualitások

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "közszolgálati aktualitások"

Átírás

1 közszolgálati aktualitások MIÉRT BETEG A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS? 5. Hogyan (ne) csináljunk fenntartható ciklusokon átívelő reformot a közigazgatásban? Nem kell ahhoz szociológusnak lenni, legfeljebb elég a közjót és a közérdeket fontosnak tartó ún. közigráfusnak lenni annak érdekében, hogy a fenti kérdésben megjelenő ügyről felelősen gondolkodjunk, ill. arról disputát folytassunk. A címben megjelenő megközelítés egyébként az ügy mellett szóló, mivel szerte a szakmában ma már ennél sokkal markánsabb, merészebb, sőt árnyaltabb megközelítésekkel is találkozni. Ezek sorába méltón illeszkedni és a továbblépést szorgalmazni talán nem lehet hiábavaló, ill. nem előremutató. Nagy kérdés, hogy azoknak van e igazuk, akik azt állítják, hogy napjaink közigazgatása korszakosat fejlődött, valamint vetődött vissza, s ma már fényévnyire vagyunk attól, amely ezt a rendszert a 90-es évek végéig, s azt követően néhány hónapig jellemezte. Igaz e az, hogy a közigazgatást ma már csak a saját tehetetlensége tartja mozgásban, s ha ezek az önreflexek kifogynak tartalékaikból, akkor az ún. entrópia okán itt igen nagy bajok lesznek, ill. lehetnek? Mindez még inkább indokolttá teszi, hogy a cím szellemiségével összhangban keresve kutassuk a megoldást a problémák orvoslására. Diagnózis Beteg-e valóban, s miért beteg a közigazgatás? Találgatások helyett érdemes sorra venni a szimptómákat, mivel árulkodó jel akad bőven. Hibát akkor követünk el, ha nem figyelünk ezekre, ill. nem vesszük komolyan az előrejelző tüneteket. S mit mutatnak ezek a tünetek? Ráirányítják pl. a figyelmünket arra, hogy: 62 HUMÁNPOLITIKAI SZEMLE 2009/7-8.

2 a mai napig nem jött létre, nem alakult ki hazánkban szakmai-társadalmi közmegegyezés a közigazgatás helye és szerepe tekintetében; az előzőek miatt a különböző kormányok intézkedései ciklusokon nem ívelnek át, egymáshoz rendszerszerűen egyáltalán nem kapcsolódnak; az egyre inkább élesedő versenyben mi nemhogy erősítenénk a közigazgatás teljesítőképességét, hanem sokkal inkább gyengítjük, sőt relativizáljuk, holott a hatékonyan működő közszektor mindenütt a világon fontos versenyképességi tényező; ma már a született optimisták is kételkednek abban, hogy miért nem volt elég közel 4 kormányzati-önkormányzati ciklus sem ahhoz, hogy a politika ne legyen ilyen bizalmatlan a közigazgatás személyi állományával szemben; a közigazgatási-jogállami modellváltást követően miért nem alakult ki a modern állam funkciója, s azokhoz miért nem társul egy hatékony és dinamikusan adaptív korszerű feladat és hatásköri rendszer? a feladat- és hatásköri rendszer sajátos jogszabály-dzsungelében miért nem jutott figyelem és erő a milliók, százezrek életét ténylegesen megkeserítő elavult jogszabályok érdemi felülvizsgálatára, megszüntetésére? a szervezeti rendszer kialakításánál miért nem a közjó és a közérdek szolgálatát állítjuk feltétlenül a középpontba? a szervezetek működtetésénél miért nem támaszkodunk a gyakorlatra, a rendszerszerűségre és hagyományainkra? a személyi állományt miért nem az előzőek igényei alapján választjuk ki? miért nem ösztönözzük kellően az ún. debürokratizációs intézkedéseket, amelyeknek kiváló terepe lehet(ne) a jogalkalmazó újat is teremteni képes gyakorlat? Nem teljes ez a sor, mivel önkritikusan be kell azt is látni, hogy a globális válság történései még további problémás halmazaira is ráirányították a figyelmet. Nevezetesen arra, hogy: többé már nem operálhatunk a régi metódusokkal, mivel a közigazgatási folyamatok még komplexebbé váltak, s azok sikeresen nem kezelhetők a hagyományos szemlélettel, ill. eszközökkel; csapnivalóan rosszak vagyunk válság és kríziskezelésben, valamint az élet által felvetett problémák menedzselésében. Utóbbiakra a régi ún. tűzoltósági reflexek már nem elégségesek. Nem nehéz megjósolni, hogy felértékelődnek a helyi megoldások, a jól adaptálható, előremutató innovatív cselekvések. Erre, ezekre óriási lesz a HUMÁNPOLITIKAI SZEMLE 2009/

3 kereslet, s mindez kultúraváltás-szerűen katalizálja az új eszmét, amelynek lényege: ma már a közigazgatásban is gondolkodj globálisan, s ugyanakkor cselekedj lokálisan! Egyszóval helyzet van, egyre meredekebb a pálya! Annak van helyén az esze és a szíve, aki megfelelő formaidőzítéssel, ütemérzékkel diagnosztizálja a problémákat, s egyúttal cselekvően hozzá is rendeli a megfelelő terápiát. Az előremutató közigazgatási krízis-diagnosztika jegyében feltétlenül érdemes ezekről elgondolkodni, s nem érdemes halogatni a cselekvést. Miként csinálják Mások, avagy például a példák a nemzetközi kitekintés jegyében 1 1. A közigazgatás reformja és korszerűsítése közel és távol nemzetközi példák politikai támogatottság mellett, illetve annak hiányában A közigazgatás korszerűsítése dimenziójának ismertetése esetében most tekintsünk el a részletektől. A továbbiakban két olyan nemzetközi példát ismertetünk, ahol a közigazgatás korszerűsítése politikai támogatottság mellett (Japán) és annak hiányában (Bosznia-Hercegovina) zajlott Japán Az 1998-as központi kormányzati reform alaptörvény átfogóan, valamint részletekbe menően is szabályozta az adminisztráció reformját. A törvény meghatározta: a kabinet funkcióját, illetve a nemzeti adminisztratív szervek újraszervezésének módját (egy kabinetiroda és tizenkét minisztérium), valamint az adminisztráció hatékonyság-növelésének módját, illetve az Incorpotared Admistrative Agency létrehozatalát. Ezt követően az adminisztráció csökkentéséhez szükséges törvényeket a Headquarters for the Administrative Reform of the Central Government amelyet a kabinet hozott létre, vezetésével dolgozták ki. Az adminisztrációs szervezetek állomány-méretének menedzselésénél szükség volt egy olyan hatékony eljárás-rendszer kialakítására, amely megakadályozza a szervezetek elburjánzását, illetve az állományuk méretének megnövekedését, biztosítva a változó adminisztrációs igények kielégítését. Ennek érdekében létrehozták az Administrative Management Bureau-t, amelynek feladata az admi- 1 Forrás: OECD SIGMA 64 HUMÁNPOLITIKAI SZEMLE 2009/7-8.

4 nisztráció hatékonyságának növelése, az intézmények karcsúsítása, illetve az adminisztrációs szervek állományának menedzselése (a Bureau az adminisztrációs állományban 25 %-os csökkentést tűzött ki célul). További lépésként: a Reorganization és Rationalization Plan for Public Corporations-t, amelyet 2001-ben fogadott el, 163 állami szolgáltató vállalat privatizációját, kiszervezését célozta meg. Ennek keretében az Administrative Management Bureau feladata volt az előbbi cél elérése, illetve a kapcsolódó joganyag felülvizsgálata a gazdaság és a vállalkozások hatékonyabb működésének érdekében. A Bureau számos eljárást dolgozott ki az átláthatóság megteremtésének érdekében, úgymint a Public Comment Procedure for Formulating, Amending of Repealing a Reglation. Jelenleg a Bureau a mintegy állampolgári észrevételben megfogalmazott eljárás online elérhetőségének megteremtésén dolgozik. A Bureau különös figyelmet fordít az adminisztrációs web-oldalak fejlesztésére, illetve az egyes eljárások hatékonyságának növelésére, valamint a személyi adatvédelemre. Az Administrative Evaluation Bureau feladatait a következők képezték: 1. Policy értékelés értékelések beépítése (pl. a költségvetésbe) koordináció, beszámoló készítés képzések az értékelés-készítéssel kapcsolatban Policy Evaluation System 2. Adminisztratív értékelés, felülvizsgálat, független adminisztráció adminisztratív reformok teljesítményvizsgálat jelentési kötelezettség a Bureau felé 3. Adminisztratív tanácsadás az MPHPT (Administrative Evaluation Bureau) szervezeten keresztül történik a tanácsadás évente esetben. Kiemelendő, hogy a közigazgatás reformjának eredményeként közel ről (2000-ben) 2003-ra re csökkentették az adminisztráció személyi állományát. HUMÁNPOLITIKAI SZEMLE 2009/

5 1.2. Bosznia-Hercegovina Bosznia-Hercegovinában a kormányzat kiemelt célja az ügyfélorientált közigazgatás megteremtése volt, hiszen a rendszer teljesen elavult. Rendkívül nagy problémát jelentett a koordináció hiánya, a korrupció, zsarolás a közszférában, valamint a szigetszerű, párhuzamos kezdeményezések. Általánosan jellemző volt mindezek gyenge kormányzati támogatottsága. Az adminisztratív terhek átvilágítása és a vállalkozásokra gyakorolt hatásának feltérképezése megtörtént, az átalakulás eredményei azonban vegyesek: a köz- és a magánszféra közötti együttműködés javult; viszont az adminisztratív egyszerűsítést végző munkacsoport politikai ügyekből kifolyólag bénult le. A jövő feladatai tehát a következők: a vállalati, üzleti szövetségek erősítése; az átalakulási folyamatokba a nagyobb hatalmú vállalkozókat is be kell vonni; az együttműködés során a következő ciklust kell kialakítani: probléma felismerés, strukturált párbeszéd, reform megvalósítása, monitoring és ellenőrzés a partnerségi együttműködés mindkét végpontjában; az ügyfél-orientáció széleskörű megteremtése. 2. További kor- és újszerű irányok 2.1. Intézményi szervezeti megközelítés A nemzetközi gyakorlatban az adminisztratív terhek egyszerűsítésében négy különböző intézményi modellt használtak: Single Purpose Entities Ezen egységek specifikusan egy adott adminisztratív teher csökkentése céljából jöttek létre, ilyen pl.: a plain language program. Az egységek gyakran állandóan fennálló intézményként működnek, ami egyben azt is jelenti, hogy az adminisztratív terhek leépítésével kapcsolatos kezdeményezéseik nemcsak az új, hanem a korábbi szabályozásokra is érvényesek. 66 HUMÁNPOLITIKAI SZEMLE 2009/7-8.

6 Az USA-ban a Small Busines Administration (SBA) a kkv-kat segítette az állami kölcsönök, és támogatások elnyerésében. Az Egyesült Királyságban a Small Business Service (SBS) hasonlóan az előzőhöz, ugyancsak a kkv-k adminisztratív terheit csökkenti, valamint az Office of the e-envoy (OeE), amely az e-government programban vett részt. Franciaországba olyan szervezeti egységet hoztak létre (ATICA), amely az adminisztráció egyszerűsítését az IT-k segítségével próbálta megvalósítani. A svéd igazságügyi minisztérium a plain language program megvalósítására hozta létre a Plain Swedish Group ot Administrative Simplification Agencies Ebben a megközelítésben a kormányzati központban hoznak létre egy olyan ügynökséget, amely kifejezetten az adminisztráció egyszerűsítésével foglalkozik. Franciaországban a Commission on Administrative Simplification (COSA) tanulmányozta, segítette elő, és vizsgálta felül az adminisztratív terhek egyszerűsítését. A COSA évente beszámol a miniszterelnöknek. Belgiumban a Agency for Administrative Simplification (AAS) közvetlenül a miniszterelnök alá tartozva a független vállalkozások támogatására alakult meg. Olaszországban a NUCLEO szintén a miniszterelnöki hivatal alárendeltjeként csökkenti a túlszabályozottság mértékét, 25 szakértőből áll, köztük jogi, közgazdász, politológus, hatáselemző, valamint nyelvész szakemberek találhatók meg Regulatory reform units Ezek a szervek szélesebb körű feladatot látnak: az egész kormányzás minőségét kívánják megformálni. (1/a A1 határozati javaslat) Ausztráliában az Office of Regulatory Review (ORR) a mikroökonomiai reform főtanácsadói testülete. Az USA-ban az Office of Information and Regulatory Affairs (OIRA) a kormányzati szervek adatszolgáltatási kérelmét vizsgálja felül. Mexikóban a COFEMER tervezett szabályozási eljárások engedélyeztetését látja el. HUMÁNPOLITIKAI SZEMLE 2009/

7 External Committees Ezen bizottságokat a kormányok hozzák létre, viszont a tagjai többségét nem kormányképviselőkből, hanem inkább a tudományos és az üzleti élet képviselőiből toborozza. (1/a A2 határozati javaslat) A Koreában létrehozott bizottságok döntő szerepet játszottak a szabályozási reform és az adminisztratív egyszerűsítési politikák kidolgozásában és megvalósításában. Az Egyesült Királyságban a Better Regulation Taskforce (BRTF)- ot főleg az üzleti élet képviselői alkotják. Ausztriában a Small Business Deregulation Taskforce (SBDT) a kkv papírmunkáinak csökkentését tűzte ki célul. Ha tagja volt a kkv szektorból, illetve egy kormányhivatalnok. A holland rendszerben a Schlechte Committe adminisztratív csökkentési projekteket dolgozott ki. Tagjai a kkv, nagyvállalatok, kormányzati, könyvelő vállalatok, politikai pártok, az Európai Parlament képviselői, valamint a közszféra, szervezeti tanácsadás és kommunikáció szakértői. Következtetések, buktatók, illetve tapasztalatok távlatok Azon országok, amelyek célul tűzik ki az adminisztratív terhek csökkentését, a következő kérdésekre kell választ adniuk: 1. Milyen kapcsolat van az adminisztratív egyszerűsítés és más közszférabeli reformok (pl.: e-kormányzás, dereguláció, privatizáció, versenypolitika) között? 2. Az adminisztratív egyszerűsítést egy központi reformtestület végezze, vagy több különböző (az adminisztratív egyszerűsítést különböző aspektusból vizsgálva)? 3. Az egyszerűsítési politikák belső bizottságok, külső tanácsadó csoportok, vagy mindkettő kombinációjának javaslatára szülessenek meg? 4. Az adminisztratív egyszerűsítést végző bizottság csak tanácsadói szerepkörrel rendelkezzen, vagy ellenőrző és végrehajtó funkciókkal is? 5. Állandó vagy ideiglenes jelleggel jöjjenek-e létre? 6. Miként teremthető meg egy erre létrehozott testület függetlensége? 7. Miként szerelhető ki a folyamatból a tárcák szokásos ágazati ellenállása, illetve blokkoló hatása? 68 HUMÁNPOLITIKAI SZEMLE 2009/7-8.

8 Általában elmondható, hogy a debürokratizáció, dereguláció leghatékonyabb kiindulópontja az, hogyha az adminisztrációs egyszerűsítés egy átfogó, szabályozás minőségjavító program részeként jelenik meg. Gyakran használták a single purpose megközelítést. A legkevésbé elterjedt formája az adminitrative simplification, amely az integráltságot nélkülözve próbálja megvalósítani a céljait. Az external committe megoldás használata és sikere a politikai támogatottságtól függ. 3. A Foreign Investment Advisory Service 2 (FIAS) által összeállított tanulságok az adminisztratív terhek leépítésével kapcsolatosan A több politikai ciklust átölelő reformok csak igen komplikált módon valósíthatók meg. Az eltérő jogi szabályozásból nagyon sok ellentmondás keletkezik. Sok esetben a legkisebbnek tűnő adminisztratív teher is sok nap időkiesést okoz a vállalatok számára. Számos esetben a vállalatok olyan duplikált regisztrációval, engedélyigényléssel találják szembe magukat, amelyeket különböző kormányzati szervek felé kell teljesíteniük. Jelentős problémát jelent a különféle jogszabályok következetlen értelmezése. Sok adminisztratív teher a fennálló politikai rendszer manifesztációja, amelyet az erős politikai nyomás és érdek tart életben. A közszféra dolgozói sok új szabályozást és változtatást elleneznek, különböző okok miatt (pl.: állás elvesztésétől való félelem). A szabályozások jelentős része akadályozza a piacra lépést, szolgálva ezzel az üzleti élet nagyjainak érdekeit. A szükségtelen adminisztratív terhek eliminálása a korrupció lehetőségét szoríthatják vissza. A fenti tanulságok alapjául a FIAS a sikeres lett tapasztalatokat használta fel, itt ugyanis az 1990-es évek végétől kezdődően a kormány a magánszektorral szoros együttműködésben kidolgozta és meg is valósította az adminisztratív egyszerűsítési akciótervet. Lettország például a FIAS alapján a következő, négy ciklusra osztható reformot követte: 2 FIAS 1985-ös megalakulása óta már több mint 125 országnak nyújtott tanácsadói szolgáltatásokat. A FIAS az International Finance Corporation (IFC) és a Világbank égisze alatt működik, feladata az ideális befektetői környezet jellemzőinek meghatározása, és az egyes országokban annak megteremtésének elősegítése tanulmányokon, workshopokon, kerekasztal tanácskozásokon keresztül. Központja Washington D. C.-ben található. HUMÁNPOLITIKAI SZEMLE 2009/

9 1) A problémák azonosítása után, arra épülve javaslatok elkészítése. 2) A kormányzat és a magánszféra képviselői közötti párbeszéd az akcióterv kialakítása érdekében. 3) Az egyeztetett reformprogram megvalósítása. 4) A tevékenységek hatékonyságának értékelése és újabb problémák azonosítása. Az országban a hatásvizsgálatok rendszerének intézményi keretekbe ágyazása folyamatban van. A lett példa alapján a FIAS által összeállított adminisztratív tehercsökkentési sikerkritériumok: A kormányzat reformok iránti erős elkötelezettsége (a legfelsőbb szintig). A kormányzaton belül olyan, technokratákat és a magánszféra képviselőit magába tömörítő irányító testület létrehozása, amely a köz- és a magánszféra szereplői közötti párbeszédet fejleszteni képes. A kormányzaton belül egy elkötelezett és aktív titkárság megléte. Visszatérve hazai vizekre Terápia Sokan a közigazgatást a reformok, a változások kerékkötőjének tartják. Ebből fakadóan nem véletlenül, igen találóan a közigazgatás rendszerét egy nagy szürke elefánthoz hasonlítják, amelynek legfontosabb személyiségjegyeit az alábbiakban összegzik: az állandóságban, a változatlanságban érdekelt, s nem szereti, ha abból kimozdítják, illetve kizökkentik; nem szeret irányt váltani, s a saját maga által megszokott kerékvágásból (csapásból) nem szívesen mozdul ki, s nem hagyja eltéríteni magát; enyhén szólva nem a reformok elkötelezettje, s kedvenc slágere (Zalatnay Sarolta): nekem jó, ahogy van. Indokoltan merül fel a kérdés, hogy tényleg ilyen a közigazgatás személyi állománya, ennyire ellenálló az előrelépésekkel szemben? Valóban vannak ilyen attitűdjei, de nem, ez nem sommázható abban, hogy az apparátus reformellenes. A személyi állomány tagjai valóban vál- 70 HUMÁNPOLITIKAI SZEMLE 2009/7-8.

10 tozásellenesek akkor, ha nem látják a változás értelmét, s nem érzik azt a bizalmat és stabilitást, amely szükséges ahhoz, hogy valamivel azonosulni lehessen. Ez az apparátusi erő mutatkozik meg akkor, amikor ösztönszerűen képes elszabotálni bármilyen erre vonatkozó döntést, akár kormányhatározatot. Éppen ez történt az utóbbi években, s nem véletlen az, hogy hazánk azon államok körébe tartozik, amelyek a legtöbb végre nem hajtott közigazgatás reformjára vonatkozó határozatot alkotta. Kérdés, hogy miként lehet ezen változtatni és ahol jól működik ez a dolog, ott miként közelítik, illetve oldják meg ezt a problémát? Minderre megfelelő példát szolgáltat a Melléklet, amely sajátos kitekintésben és metszetben nyújt képet azon figyelemreméltó nemzetközi jó gyakorlatokról, tendenciákról, amelyekre érdemes figyelni, amelyekből lehet meríteni. A kérdések kérdése persze mindig az egymásra épültség, a koherens rendszerszerűség, valamint a ciklusokon átívelő reformok megvalósítása. S mindez miért nem sikerült eddig? Talán azért, mert a legalapvetőbb kérdésekben nem sikerült szakmai-társadalmi közmegegyezést kialakítani. Talán azért, mert a köztisztviselők nem azt érezhették, hogy alanyai a változásoknak, hanem sokkal inkább elszenvedői. Talán azért, mert nem követtük azon államok tapasztalatait, amelyek sikeresek ezen a területen. S mi a titok, van-e titok? A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy nincsenek titkok, csak világos programok és kőkemény munka van, amelyhez kellő elszántság és elkötelezettség párosul. S melyek egy sikeres közszolgálati-közigazgatási reform legfontosabb lépései? Indulj ki az állami funkciókból; a fentiekhez kapcsold az állam által ellátandó szükséges feladat- és hatásköröket, amelyeket rizsszemszerűen, tételesen felül kell vizsgálni (Ez nem a tanácsadócégek terepe és világa, hanem a közigazgatási munkaasztalok nézőpontja.); ha ezen túljutottunk, ehhez kell igazítani a közigazgatás szervezeti rendszerét; ha megvan a szervezet, akkor jöhet a racionális működés; a fenti szervezeti rendszerhez ki kell választani és hozzá kell rendelni a szükséges és felkészült személyi állományt. Tehát nincs titok, helyzet van, lépéskényszer van, kihívások vannak. A kormányosoknál kormányozni és dönteni kell, az evezősöknek pedig evezni. Egyik nincs a másik nélkül, fontos a sorrendiség, nem lehet és nem szabad HUMÁNPOLITIKAI SZEMLE 2009/

11 kapkodni. Ha egyébként a köztisztviselők azt érzik, hogy nemcsak el kell szenvedni mindazt, ami történik, hanem bevonásra kerülnek a történésekbe, akkor felszabadul minden olyan szellemi energia, amely eredményesebbé teszi a változásokat. Miért ne érezze mindenki, hogy 50 millió társával együtt büszkeség a közjót és a közérdeket szolgálni, közel fél milliárd európai polgárért? S mindez azért rendkívül fontos, mivel a közigazgatás a közönségért, az emberekért, a közösségekért van. Magyarországon is igaz az a tétel, hogy: ha mindig ugyanazt tesszük, amit mindig is tettünk, akkor mindig ugyanazt kapjuk, amit mindig is kaptunk. A minőségi közigazgatás, valamint a közigazgatás minősége ma már csak akkor fenntartható, ha változunk, változtatunk, s megújulunk. Mindez Magyary Zoltánt igazolja, aki jövőbelátóan arra tanít ma is valamennyiünket: Csak az a közigazgatás tudja betölteni hivatását, amely képes a megújulásra. A magyar és nemzeti közigazgatásnak ilyennek kell lennie, mivel óriási a verseny, egyre meredekebb a pálya. Helyt kell állnunk, a minőség jegyében, s fenntarthatóan Dr. Dudás Ferenc közigazgatási elemző Melléklet! Nemzetközi jó gyakorlatok a közigazgatási reformok tárgyában (A teljesség igénye nélküli, prezentációs jellegű összefoglaló a Szemle Tisztelt Olvasói számára) 1. MIÉRT FONTOS A NEMZETKÖZI LEGJOBB GYAKORLAT MEGISMERÉSE? Mire jó? Segít döntési alternatívákat megfogalmazni. Kiindulópontként szolgálhat hazai reformokhoz. Miért jó? Gyors: az anyag rendelkezésre áll, csak gyűjtést igényel, nem kell kutatni Költséghatékony: a külföldön már bevált megoldások itthon is felhasználhatóak, minimális költséggel jelentős megtakarítást eredményező megoldások születhetnek Biztonságos: nem kell saját magunkon kísérletezni 72 HUMÁNPOLITIKAI SZEMLE 2009/7-8.

12 2. REFORMKÍSÉRLETEK 2.1. Példa átfogó közszolgálati reformra Brit modell Közszolgálati reform egy önfejlesztő rendszer 2. Szabályozás és Standardok előírása 3. Teljesítménymérés és vizsgálat 1.Eredménycélkitűzések elérése késztetés Felülről lefelé irányuló Teljesítmény management 4. Közvetlen beavatkozás 5. Verseny és piacralépési lehetőség 6. Szolgáltatás megrendelés: az eladó és a vevő elválása Piaci ösztönzők, melyek a szolgáltatás hatékonyságát és minőségét növelik Jobb közszolgáltatások mindenki számára A fogyasztók alulról felfelé formálják a szolgáltatást Képességek és teljesítmény 10. Vezetés 11. Munkaerő-fejlesztés, képzettségek és reform 12. Szervezésfejlesztés és együttműködés 7. Választási lehetőség biztosítása a fogyasztók számára/egyediesítés 8. A fogyasztók választásának támogatása 9. A fogyasztók megnyerése a visszajelzéseken és az együttműködésen keresztül Brit modell Lefelé irányuló teljesítmény-menedzsment Felülről lefelé irányuló teljesítmény management 2. Szabályozás és Standardok előírása 3. Teljesítménymérés és vizsgálat 1. Eredmény-célkitűzések elérése késztetés 4. Közvetlen beavatkozás Az eredménycélok használata: az elérendő társadalmi hatást kell célként meghatározni, nem az ehhez szükséges erőforrásokat HUMÁNPOLITIKAI SZEMLE 2009/

13 Szabályozás és standardok felállítása: a kötelező minimális szolgáltatási szint előírása, amit a fogyasztók elvárhatnak Teljesítményértékelés: a szervezetek vizsgálata és teljesítményük értékelése, a hiányosságok azonosításával és a legjobb gyakorlatok támogatásával a teljesítményszint növelése Közvetlen beavatkozás: beavatkozás a gyengén teljesítő vagy egyébként segítségre szoruló szervezetek működésébe Brit modell A szolgáltatás hatékonyságának és minőségének javítására szolgáló horizontális piaci ösztönzők 5. Verseny és piacra lépési lehetőség Piaci ösztönzők, melyek a szolgáltatás hatékonyságát és minőségét növelik 6. Szolgáltatás megrendelés: az eladó és a vevő elválása Verseny és piacra lépési lehetőség: az esetleges új piacra lépők elősegítése érdekében új ösztönzőket kell teremteni, illetve el kell távolítani a piacra lépési akadályokat Szolgáltatás megrendelés, az eladó és a vevő elválása: a szolgáltatás vevőjének és eladójának elválasztása lehetővé teszi a vevő számára, hogy a fogyasztó számára a legjobb minőségű árú beszerzésére fókuszáljon, továbbá versenyt támaszt az eladók (vagyis a szolgáltatók) közt. 74 HUMÁNPOLITIKAI SZEMLE 2009/7-8.

14 Brit modell A fogyasztók befolyása a szolgáltatásra alulról jövő ösztönzés Választási lehetőség biztosítása a fogyasztók számára/egyediesítés: a fogyasztók maguk dönthetnek arról, hol, mikor, kitől és hogyan akarnak közszolgáltatásokat igénybe venni. Az egyediesítés ennél tovább megy egy lépéssel, a szolgáltatás itt egyéni igények szerint alakítható A fogyasztók választásának támogatása: a szolgáltatók finanszírozásának a fogyasztók vagy műveletek száma alapján kell történnie, ezáltal versenyhelyzet jön létre a szolgáltatók közt a fogyasztókért A fogyasztók megnyerése a visszajelzéseken és az együttműködésen keresztül: A fogyasztóknak biztosítani kell a lehetőséget, hogy megfogalmazzák véleményüket a szolgáltatással kapcsolatban. 7. Választási lehetőség biztosítása a fogyasztók számára/egyediesítés 8. A fogyasztók választásának támogatása 9. A fogyasztók megnyerése a visszajelzéseken és az együttműködésen keresztül A fogyasztók alulról felfelé formálják a szolgáltatást Brit modell Képességek és teljesítmény Vezetés: a közszolgálatban dolgozók munkájának elősegítése és motiválása ösztönző vezetéssel Munkaerő-fejlesztés, képzettségek és reform: hatékony munkaerő- és fizetési stratégiák, beruházás a munkaerő fejlesztésbe és a képzettségekbe, új pozíciók létrehozása a közszolgálati szakemberek munkájának támogatására Szervezetfejlesztés és együttműködés: IT használatával elérhető jobb teljesítményszint, új képzettségek elsajátítása a beszerzés, a stratégiai gondolkodás, rendszertervezés és megbízások terén, a fogyasztók és a dolgozók bevonása a változási folyamatokba, és olyan hálózatok alkalmazása, melyeken keresztül az egyes szervezetek együttműködhetnek egymással és tanulhatnak egymástól HUMÁNPOLITIKAI SZEMLE 2009/

15 10. Vezetés 11. Munkaerő-fejlesztés, képzettségek és reform Képességek és teljesítmény 12. Szervezésfejlesztés és együttműködés Brit közszolgálati szerződések A fő közszolgálati területek (tárcánként) nemzeti teljesítmény célkitűzéseit a tartalmazzák: Világosan megfogalmazzák, hogy a Kormány mit szeretne elérni Meghatározzák a cselekvési irányokat Fokozzák az elszámoltathatóságot Eredménycentrikusak Monitoring alapot jelentenek. A közszolgálati szerződések tartalmaznak egy átfogó célt, és ehhez rendelten specifikus célokat. Minden specifikus célhoz eredménycentrikus teljesítménymérési módszer és meghatározott célkitűzés (target) tartozik. Ezek számszerűsített elvárások, amin keresztül a specifikus cél megvalósítása mérhető. Az országos célokat lebontják helyi szintre is. Az egyes szerződésekhez tartoznak technikai jegyzetek, amik a végrehajtás részletei tartalmazzák, továbbá hatékonysági technikai jegyzetek, melyek a hatékonyságnövekedés mérésére szolgálnak. 76 HUMÁNPOLITIKAI SZEMLE 2009/7-8.

16 3. REFORMKÍSÉRLETEK 3.1. Példa a közigazgatás modernizációjának komplex kezelésére Német reform Korszerű állam korszerű közigazgatás A jó kormányzás (good governance) szellemében megosztott felelősségre épül az 1998-ban indult reformfolyamat, melynek célja a közigazgatás modernizációja. A közigazgatás modernizációja Modern igazgatásszervezés erõforrások hatékonyabb erõforrás-felhasználás a munkaerõ képességei extenzív személyügyi fejlesztés szakfeladatok hatékonyabb teljesítmény ügyfélközpontúság erõsebb ügyfél-orientáció. A bürokrácia csökkentése A program célja, hogy megszüntesse a gazdaságot és az egyéneket sújtó szükségtelen szabályozásokat és bürokratikus akadályokat az innováció és a beruházások ösztönzése érdekében. Pl. dereguláció, a bírósági iratok elektronikus vezetése, a bíróságokkal való elektronikus kapcsolattartás, a kötelező bejelentési ügyek egyszerűsítése Elektronikus kormányzás BundOnline STRUKTÚRÁK ÉS GYAKORLATOK 4.1. Példa a szervezet és működés reformjára FRANCIAORSZÁG Igazságügyi Minisztérium Fõ tevékenységi kör egyesíti és irányítja az igazságszolgáltatás szerveit, jogszabály-elõkészítés egyes területeken (pl. családjog, állampolgárság, büntetõ igazságszolgáltatás), az igazságszolgáltatási szempontból meghatározza egyes területeken a fõbb orientációkat (pl. áldozatvédelem, büntetõpolitika, szervezett bûnözés elleni küzdelem), és õrködik azok végrehajtása felett. HUMÁNPOLITIKAI SZEMLE 2009/

17 Jelenleg Az igazságügyi reform (2006. dec.) fõ elemei: a bíróképzés reformja büntetõeljárási reform a mediáció. főtitkár miniszter kabinet IGAZGATÓSÁGOK ÉS SZOLGÁLATOK jogi szolgáltatások polgári ügyek büntetőügyek igazságszolgáltatáshoz való jog büntetés-végrehajtás ifjúság jogvédelme információ és kommunikáció általános igazgatás európai és nemzetközi ügyek INFORMATIKAI, HÁLÓZATI ÉS E-KOMMUNIKÁCIÓS BIZOTTSÁG Korrupciómegelőzési Központi Szolgálat OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK bíróképzés törvényszéki képzés az ifjúság jogvédelme, büntetés-végrehajtási ig FRANCIAORSZÁG Belügy- és Területfejlesztési Minisztérium A tevékenység 2 pólusa: területi igazgatás * az állami jelenlét biztosítása * a közintézmények kohéziójának megteremtése * a decentralizáció keretében a helyi szabadságok és a közösségi kompetenciák feletti őrködés az állampolgárok és a javak biztonságának garantálása * a lakosság védelme a természeti kockázatokkal és egy esetleges konfliktus következményeivel szemben * a jogszabályok tiszteletben tart(at)ása 78 HUMÁNPOLITIKAI SZEMLE 2009/7-8.

18 helyi közösségekért felelős miniszterhelyettes belügy- és területfejlesztési miniszter Csendőrség területfejlesztési miniszterhelyettes A minisztérium pénzügyi és számviteli ellenőrzése kabinetek Területi Igazgatási Legfőbb Tanács főtitkárság Tárcaközi bizottságok (terület- és versenyképesség-fejlesztési, bevándorlási, bűnmegelőzési Nemzeti Rendőrség Főigazgatósága adminisztratív igazgatóságok: - területi modernizáció -HR - teljesítményértékelés, pénzügyek, ingatlanügy - IT és kommunikáció információs és kommunikációs bizottság nemzetközi és Európa-ügyi misszió központi igazgatóságok pl. közbiztonsági, területfigyelési, határrendőrségi, általános tájékoztatási szolgálatok pl. magas rangú személyek védelme, nemzetközi rendőri együttműködés speciális egységek pl. antiterrorista koordináció, kábítószer elleni küzdelem, áldozatvédelmi bizottság Németország Szövetségi Igazságügyi Minisztérium (+ tartományi igazságügyi minisztériumok) igazságügy-miniszter parlamenti titkár államtitkár főigazgatóságok igazgatási törvénykezés polgári jog büntetőjog alkotmányjog, nemzetközi és európai jog kereskedelmi és gazdasági jog HUMÁNPOLITIKAI SZEMLE 2009/

19 Reformok: A Korszerű állam korszerű közigazgatás c. átfogó reformprogram bürokráciacsökkentés pillére keretében: Az igazságszolgáltatás igazgatásának modernizációja. (pl. a Szövetségi Igazságügyi Hivatal létrehozása) Elektronikus kommunikációs formák bevezetése az igazságszolgáltatásban. (pl. bírósági iratok elektronikus vezetése, a bíróságokkal való elektronikus kapcsolattartás) A jogszabályok felülvizsgálata, dereguláció (Az Igazságügyi Minisztérium a deregulációra vonatkozóan koncepcionális ajánlásokat és segédanyagot készített a tárcák számára.) Németország Szövetségi Belügyminisztérium Reformok: Korszerű állam korszerű közigazgatás c. átfogó reformprogram fő felelőse a Szövetségi Belügyminisztérium. szövetségi igazságügy-miniszter kabinet parlamenti államtitkár parlamenti államtitkár államtitkár államtitkár tematikus főosztályok közigazgatás korszerűsítése európai és nemzetközi kapcsolatok alkotmányjog, közgazgatásijog, európai jog közszolgálat sport általános igazgatás rendőrségi ügyek, terrorizmus elleni küzdelem Szövetségi Rendőrség kérdései belbiztonság migráció, integráció, menekültügy Válságkezelési Hivatal 80 HUMÁNPOLITIKAI SZEMLE 2009/7-8.

20 Finnország Belügyminisztérium Tevékenységi kör: Belügyminiszter rendőrség Határőrség migrációs igazgatás mentési szolgálatok általános igazgatás (személyügy, pénzügyi tervezés, nemzetközi kapcsolatok) Regionális ügyekért felelős miniszter regionális fejlesztés Önkormányzatok Közigazgatás Közszolgálat lakásügy (a Környezetvédelmi Minisztériummal közösen) általános igazgatás (személyügy, pénzügyi tervezés, nemzetközi kapcsolatok) HUMÁNPOLITIKAI SZEMLE 2009/

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Kormányzati kiberbiztonsági koordináció eredményei, stratégiai elvárások az NKE képzésével kapcsolatban

Kormányzati kiberbiztonsági koordináció eredményei, stratégiai elvárások az NKE képzésével kapcsolatban Kormányzati kiberbiztonsági koordináció eredményei, stratégiai elvárások az NKE képzésével kapcsolatban Dr. Szemerkényi Réka a miniszterelnök kül- és biztonságpolitikai főtanácsadója, kiberkoordinátor

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A KÖZFELADATOK KATASZTERE

A KÖZFELADATOK KATASZTERE A KÖZFELADATOK KATASZTERE A közfeladatok katasztere 2/5 1. A közfeladatok felülvizsgálata és a közfeladatok katasztere A közigazgatás korszerűsítése a világban az elmúlt másfél-két évtizedben vált központi

Részletesebben

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Bűnmegelőzés Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnmegelőzés fogalma - az állami szervek - önkormányzati szervek - társadalmi szervezetek - gazdasági társaságok - állampolgárok és csoportjaik minden olyan tevékenysége,

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

A Jó Állam építőkockái. előadó: dr. Gál András Levente 2012. június 14.

A Jó Állam építőkockái. előadó: dr. Gál András Levente 2012. június 14. A Jó Állam építőkockái előadó: dr. Gál András Levente 2012. június 14. 1 A Jó fogalma Jelentése: Magas minőségű (tulajdonság, tárgy, termék, dolog), ami kedvező, megfelelő, elfogadható a körülményekhez

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

Dr.Ficzere Lajos. Kormányzati rendszerek, központi igazgatás az EU tagállamaiban. (Vázlat)

Dr.Ficzere Lajos. Kormányzati rendszerek, központi igazgatás az EU tagállamaiban. (Vázlat) Dr.Ficzere Lajos Kormányzati rendszerek, központi igazgatás az EU tagállamaiban (Vázlat) I. Bevezető megjegyzések az összehasonlító módszer alkalmazásáról a közigazgatási rendszerek vonatkozásában 1. Az

Részletesebben

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK A SZERVEZETFEJLESZTÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA DMJV ÖNKORMÁNYZATÁNÁL

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK A SZERVEZETFEJLESZTÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA DMJV ÖNKORMÁNYZATÁNÁL ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK A SZERVEZETFEJLESZTÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA DMJV ÖNKORMÁNYZATÁNÁL BEVEZETÉS FOLYAMATOS KIHÍVÁS: ÁLLANDÓ VÁLTOZÁS MAI KÖZIGAZGATÁSSAL

Részletesebben

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek BUSINESS ASSURANCE ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia jzr SAFER, SMARTER, GREENER DNV GL A jövőre összpontosít A holnap sikeres vállalkozásai

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform P L A T F O R M N A P K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Dr. Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság

Részletesebben

A magyar kormányzat tervezett korrupcióellenes lépései és a nyílt kormányzati együttműködés

A magyar kormányzat tervezett korrupcióellenes lépései és a nyílt kormányzati együttműködés A magyar kormányzat tervezett korrupcióellenes lépései és a nyílt kormányzati együttműködés Dr. Klotz Péter, főosztályvezető-helyettes, Nemzeti Védelmi Szolgálat Budapest, 2015. május 12. Szervezeti változások

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról

törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról Új változat a T/57 helyett 4n1v.3? 3Y T ~ G4 2006 MAJ 3 0. T/.... számú törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról Budapest, 2006. május 2006. évi... törvény a Magyar Köztársaság

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

Title. Kkv-k az Egyesült Királyságban és a közbeszerzés. Sub-title Toni Saraiva EISC Ltd / Enterprise Europe Network PLACE PARTNER S LOGO HERE

Title. Kkv-k az Egyesült Királyságban és a közbeszerzés. Sub-title Toni Saraiva EISC Ltd / Enterprise Europe Network PLACE PARTNER S LOGO HERE Kkv-k az Egyesült Királyságban és a közbeszerzés Title Sub-title Toni Saraiva EISC Ltd / Enterprise Europe Network PLACE PARTNER S LOGO HERE European Commission Enterprise and Industry The Enterprise Europe

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Szervezet Infokommunikációs Államtitkár Hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal 2009. június 3. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

PROJEKTBEMUTATÁS A projekt háttere és főbb célkitűzései A projekt módszertani megközelítései

PROJEKTBEMUTATÁS A projekt háttere és főbb célkitűzései A projekt módszertani megközelítései APP4INNO Projekt Establishment and promotion of new approaches and tools for the strengthening of primary sector's competitiveness and innovation in the South East Europe PROJEKTBEMUTATÁS A projekt háttere

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Dunavarsány Polgármesteri Hivatalának Szervezetfejlesztése

Dunavarsány Polgármesteri Hivatalának Szervezetfejlesztése Dunavarsány Polgármesteri Hivatalának Szervezetfejlesztése ÁROP-3.A.1/2008-0018 9. részfeladat Pályázati kiírás 12. területe A projekt szemlélet megerősítése Képzési tematika Készítette: SKC Consulting

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján ÁROP 2007-3.A.1. A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése a Közép-magyarországi régióban című

Részletesebben

Csenger Város Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése és folyamatvizsgálata

Csenger Város Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése és folyamatvizsgálata Csenger Város Önkormányzatt Pollgármestterii Hiivattalla Csenger Város Önkormányzat az Új Magyarország Fejlesztési Terv Államreform Operatív Program, keretén belül, A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése

Részletesebben

A könyvvizsgálat kihívásai a változó világgazdasági helyzetben

A könyvvizsgálat kihívásai a változó világgazdasági helyzetben A könyvvizsgálat kihívásai a változó világgazdasági helyzetben Gion Gábor, Deloitte vezérigazgató Balatonalmádi, 2012. szeptember 6. Könyvvizsgálói szakma kilátásai A jelen és jövő kihívásai Az auditált

Részletesebben

Az ITIL hazai alkalmazhatóságának kérdései

Az ITIL hazai alkalmazhatóságának kérdései Az ITIL hazai alkalmazhatóságának kérdései Szabó Zoltán Ph.D Budapesti Corvinus Egyetem Információrendszerek Tanszék Az IT szervezet, mint szolgáltató Milyen az IT hazai elismertsége? Az IT Innovációs

Részletesebben

Hatékonyságnövelő program

Hatékonyságnövelő program Hatékonyságnövelő program LARSKOL Tanácsadók 1165 BUDAPEST, FARKASFA U. 21. +3620 931 7979 +3620 329 2651 email: info@larskol.hu web: www.larskol.hu Hatékonyságnövelés - költségcsökkentés A gazdasági környezet

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

TM Magyarország. Nehezített pálya

TM Magyarország. Nehezített pálya TM Magyarország Nehezített pálya Tematika Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara köszöntője Bemutatkozás Miért vagyunk itt? Működés optimalizálás és kríziskezelés projekt bemutatása SZÜNET Vendég előadó

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság 2011/0413(COD) 8.5.2012 VÉLEMÉNYTERVEZET a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről a Külügyi Bizottság részére a Stabilitási Eszköz létrehozásáról

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI Szociális és Munkaügyi Minisztérium Szám: 22.616-3/2007-SZMM. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a Miniszterelnöki Hivatalban, a minisztériumokban, az igazgatási

Részletesebben

AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG

AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG Brüsszel, 2008. november 7. AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG 1. Az Európai Unió állam- és kormányfőinek a pénzügyi válságra adott válasz koordinálásában tanúsított

Részletesebben

Techológiai Előretekintési Program Magyarországon TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM

Techológiai Előretekintési Program Magyarországon TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM Techológiai Előretekintési Program Magyarországon TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM Technológiai Előretekintési Program (TEP): célok Gazdasági, kutató-fejlesztő és államigazgatási szakemberek együttműködésén

Részletesebben

Témakörök. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elméleti megközelítések Gyakorlati példák. Mit mérnénk? Miért szeretnénk mérni?

Témakörök. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elméleti megközelítések Gyakorlati példák. Mit mérnénk? Miért szeretnénk mérni? Témakörök Gazdasági szabályozás. hét A szabályozás hatékonysága ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék i megközelítések Gyakorlati példák Kutatási eredmények Készítette: Valentiny Pál A tananyag a Gazdasági

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉS AZ EURÓPA 2020 JEGYÉBEN

KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉS AZ EURÓPA 2020 JEGYÉBEN KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉS AZ EURÓPA 2020 JEGYÉBEN Kisfaludy László András főosztályvezető 2012. november 6. 1 Az EU 2020 prioritásai Az Európa 2020 stratégia olyan növekedést hivatott megvalósítani, amely

Részletesebben

A Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítását segítő feltételrendszerek, Jogi akadálymentesítés

A Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítását segítő feltételrendszerek, Jogi akadálymentesítés A Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítását segítő feltételrendszerek, Jogi akadálymentesítés dr. Pócza András főosztályvezető Infokommunikációért Felelős Helyettes Államtitkárság Európai Uniós

Részletesebben

Aktuális, önkormányzatokat és a gazdaságot érintő általános helyzet és a várható változások, hosszú távú kormányzati elképzelések

Aktuális, önkormányzatokat és a gazdaságot érintő általános helyzet és a várható változások, hosszú távú kormányzati elképzelések Aktuális, önkormányzatokat és a gazdaságot érintő általános helyzet és a várható változások, hosszú távú kormányzati elképzelések dr. Szöllősi László helyettes államtitkár 2011. október 26. Stratégiák,

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

A vágyott HR BP szerep megragadása

A vágyott HR BP szerep megragadása A vágyott HR BP szerep megragadása Miként értelmezhető a HR BP szerep? Hogyan definiálja a szakirodalom a szerepet? Milyen tevékenységek kapcsolódnak a nemzetközi gyakorlatban a HR BP szerephez? Miként

Részletesebben

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Stefánia, 2012. október 5. Tisztelt Nagykövet Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Tanácskozás! Ünnepelni és emlékezni jöttünk ma össze. Ünnepelni a

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

A közszolgálati továbbképzés és vezetőképzés programjainak követelményrendszere a 2013. (átmeneti) évi tervezéshez

A közszolgálati továbbképzés és vezetőképzés programjainak követelményrendszere a 2013. (átmeneti) évi tervezéshez A közszolgálati továbbképzés és vezetőképzés programjainak követelményrendszere a 2013. (átmeneti) évi tervezéshez Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2013. január 1 Bevezető A közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről

Részletesebben

Hogyan valósítható meg mindez a közszférában?

Hogyan valósítható meg mindez a közszférában? Lifegarden Alkossunk egy olyan munkahelyi világot, amihez az emberek tartozni akarnak Hogyan valósítható meg mindez a közszférában? A XXI. Század: munkahelyi légkör Stressz, kiégés, teljesítményproblémák,

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

Készítette: Dr. Hangyál

Készítette: Dr. Hangyál Egészségügyi intézmények pályázati lehetőségei a Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programjai tükrében Strukturális alapok, egészségügyi pénzforrások Európai Regionális Fejlesztési Alap: Támogatásra jogosult

Részletesebben

Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002

Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002 Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002 A program a Holland Külügyminisztérium MATRA programjának finanszírozásában és a Pest Megyei Önkormányzat koordinálása mellett

Részletesebben

Pedagógusok szakmai fejlődése az európai gondolkodásban

Pedagógusok szakmai fejlődése az európai gondolkodásban Pedagógusok szakmai fejlődése az európai gondolkodásban Stéger Csilla Oktatási Hivatal Konferencia a pedagógusképzés megújításáért Szombathely 2011. 03. 08. Oktatás és képzés 2010 munkaprogram klaszter

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

A KÖZBESZERZÉSEK HELYZETÉNEK ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON, LEHETŐSÉGEK ÉS KIHÍVÁSOK RIGÓ CSABA BALÁZS KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG 2015. NOVEMBER 19.

A KÖZBESZERZÉSEK HELYZETÉNEK ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON, LEHETŐSÉGEK ÉS KIHÍVÁSOK RIGÓ CSABA BALÁZS KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG 2015. NOVEMBER 19. A KÖZBESZERZÉSEK HELYZETÉNEK ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON, LEHETŐSÉGEK ÉS KIHÍVÁSOK RIGÓ CSABA BALÁZS KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG 2015. NOVEMBER 19. Tartalom I.) A Közbeszerzések helyzetének alakulása Magyarországon

Részletesebben

Belső Biztonsági Alap 2014-2020

Belső Biztonsági Alap 2014-2020 Belső Biztonsági Alap 2014-2020 Rendőri együttműködés, válságkezelés Alföldy Csilla r. őrnagy Támogatás-koordinációs Főosztály Belügyminisztérium 2014. június 19. 1 Jogi háttér AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS

Részletesebben

Dr. Zoboky Péter Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály

Dr. Zoboky Péter Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály A nagyvállalatok energetikai audit kötelezettsége Dr. Zoboky Péter Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály Az EU energiahatékonysági szabályozása 1. 2. 3. 2010/30/EU irányelv az energia címkézésről 2010/31/EU

Részletesebben

Város Tér Menedzsment. 2010. március 31. Demeter Anna, Studio Metropolitana

Város Tér Menedzsment. 2010. március 31. Demeter Anna, Studio Metropolitana Város Tér Menedzsment 2010. március 31. Demeter Anna, Studio Metropolitana Tartalom 1. Mi is az a Tér Menedzsment? 2. Miért jó, ha ezt itthon is meghonosítjuk? 3. Az egyesület célja 4. Az egyesület tevékenysége

Részletesebben

Kormányzati ösztönzők az innovatív vállalkozások részére. 2013. november 22.

Kormányzati ösztönzők az innovatív vállalkozások részére. 2013. november 22. Kormányzati ösztönzők az innovatív vállalkozások részére 2013. november 22. Innovációs teljesítmény - EU Innovation Scoreboard 2013 Innovációs Alap A 2013-as kiírású pályázatok státusza (VKSZ integrált

Részletesebben

Az energiahatékonysági irányelv 2012/27/EU átültetése

Az energiahatékonysági irányelv 2012/27/EU átültetése Az energiahatékonysági irányelv 2012/27/EU átültetése 3% 1,5 % Győrfi Annamária Zöldgazdaság Fejélesztési Főosztály - főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 1 Az irányelv átültetésének

Részletesebben

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla Transznacionális Együttműködés 2014-2020 Közép-Európa 2020 és Duna Hegyesi Béla Tartalom Az Európai Területi Együttműködés A Közép Európa program bemutatása A Közép Európa program prioritásterületei A

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról MeH-et vezető miniszter Iktatószám:MEH/ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról Budapest, 2008. május Melléklet A Kormány./2008.

Részletesebben

G E overn E EE j pro ekt kt

G E overn E EE j pro ekt kt GovernEE projekt A projekt háttere, előzmény A Good Governance in Energy Efficiency Jó kormányzás az energiahatékonyság területén! - Energiabiztonság és a klímaváltozás problémája - Energia hatékonyság

Részletesebben

EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY

EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY KÉSZÜLT A MEGYEI JOGÚ VÁROSOK SZÖVETSÉGE ÉS AZ INFORMATIKAI ÉS HÍRKÖZLÉSI MINISZTÉRIUM EGYÜTTMÛKÖDÉSÉBEN Megyei Jogú Városok

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Tartalom Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Határmenti programok Transznacionális programok Interregionális program 2009 Nov Hegyesi Béla, VÁTI Kht

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ MUNKAVÉDELMI STRATÉGIÁJA A HAZAI MUNKAVÉDELMI NEMZETI POLITIKA MEGALKOTÁSA

AZ EURÓPAI UNIÓ MUNKAVÉDELMI STRATÉGIÁJA A HAZAI MUNKAVÉDELMI NEMZETI POLITIKA MEGALKOTÁSA TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése AZ EURÓPAI UNIÓ MUNKAVÉDELMI STRATÉGIÁJA A HAZAI MUNKAVÉDELMI NEMZETI POLITIKA MEGALKOTÁSA

Részletesebben

Új szakmai továbbképzések a Nemzeti Művelődési Intézet képzési kínálatában

Új szakmai továbbképzések a Nemzeti Művelődési Intézet képzési kínálatában Új szakmai továbbképzések a Nemzeti Művelődési Intézet képzési kínálatában Szakmai fejlesztőhálózat a kistelepülésektől az agorákig országos projektzáró konferencia Hatvan, 2015. szeptember 3. Partnereink

Részletesebben

Munkavédelem - kockázatértékelés

Munkavédelem - kockázatértékelés Munkavédelem - kockázatértékelés Simon Gábor államtitkár A munkavédelem mint érték és jövőkép A munkavállaló számára biztonságos és egészséges munkavégzés, hosszú távú munkavégző képesség mentális egészség,

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

11267/04 kz/cad/mh 1 DG H II

11267/04 kz/cad/mh 1 DG H II AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2004. július 7. (OR. en) 11267/04 CORDROGUE 59 FELJEGYZÉS AZ I/A NAPIRENDI PONTHOZ Küldi: a Főtitkárság Címzett: a COREPER/Tanács Tárgy: Tervezet - Tanácsi állásfoglalás

Részletesebben

Karrierlehetőség az EU Intézményeinél. Szőcs Edit RMDSZ Ügyvezető Elnöksége

Karrierlehetőség az EU Intézményeinél. Szőcs Edit RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Karrierlehetőség az EU Intézményeinél Szőcs Edit RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Milyen állásokról van szó? uniós köztisztviselői állások (eurokrata állások) szakértői, tanácsadói állások Az Európai Bizottság

Részletesebben

f nnt artható gazdaságot

f nnt artható gazdaságot A Small Business Act üzenete a döntéshozóknak és a hazai KKV szektornak Borbás László adjunktus Óbudai Egyetem KGK SZVI Mottó: Egyenlő pályák, egyenlő esélyek. Neked miért van három tornacipőd? (Sándor

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020.

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban

Részletesebben

Az Egyesült Királyság (UK) klímatörvénye. Hogyan mőködik a gyakorlatban?

Az Egyesült Királyság (UK) klímatörvénye. Hogyan mőködik a gyakorlatban? Az Egyesült Királyság (UK) klímatörvénye Hogyan mőködik a gyakorlatban? A törvény születése 4 oldalas törvényjavaslat készült a Föld Barátai EWNI (Anglia, Wales és É-Írország) londoni irodájában 2004-ben

Részletesebben

Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága

Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette: Valentiny Pál A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia

Részletesebben

Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt. Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08

Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt. Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08 Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08 Közép Európa a sikerért SOL( Save Our Lives ) SOL Countries, Partners Austria

Részletesebben

2140/2008. (X. 15.) Korm. határozat a 2008 2010. évekre szóló Hamisítás Elleni Nemzeti Stratégiához kapcsolódó intézkedési tervről

2140/2008. (X. 15.) Korm. határozat a 2008 2010. évekre szóló Hamisítás Elleni Nemzeti Stratégiához kapcsolódó intézkedési tervről 2140/2008. (X. 15.) Korm. határozat a 2008 2010. évekre szóló Hamisítás Elleni Nemzeti Stratégiához kapcsolódó intézkedési tervről Az Új rend és szabadság programban megfogalmazott célok megvalósítása,

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

A fiskális keretrendszer megújítása az Európai Unióban és Magyarországon. Tavaszi Zsolt főosztályvezető Államháztartási Szabályozási Főosztály

A fiskális keretrendszer megújítása az Európai Unióban és Magyarországon. Tavaszi Zsolt főosztályvezető Államháztartási Szabályozási Főosztály A fiskális keretrendszer megújítása az Európai Unióban és Magyarországon Tavaszi Zsolt főosztályvezető Államháztartási Szabályozási Főosztály Költségvetési fenntarthatóság és átláthatóság Válság államadósság

Részletesebben

CÍM: Sürgősségi előterjesztés a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése című pályázat benyújtásáról. Havas András alpolgármester

CÍM: Sürgősségi előterjesztés a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése című pályázat benyújtásáról. Havas András alpolgármester Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) Ügyiratszám: 40938-10/2008. CÍM: Sürgősségi előterjesztés a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése című pályázat benyújtásáról Előterjesztő:

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

Mintacím szerkesztése

Mintacím szerkesztése Mintacím szerkesztése Mintacím szerkesztése Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. (OHÜ) bemutatása Budapest, 2012. május 16. Az Mintacím OHÜ külső szerkesztése működési modellje Nemzetgazdasági

Részletesebben