Szakdolgozat BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK. Nappali tagozat Külgazdasági vállalkozások szakirány

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szakdolgozat BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK. Nappali tagozat Külgazdasági vállalkozások szakirány"

Átírás

1 1

2 Szakdolgozat BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat Külgazdasági vállalkozások szakirány VÁLLALATI KOCKÁZATKEZELÉS A HATÁRIDŐS FEDEZETI ÜGYLETEK TÜKRÉBEN Készítette: Babicz László Budapest,

3 Tartalomjegyzék Abstract..7 Bevezetés 7 A Kockázatkezelés alapjai Motivációk, kezdetek 9 Kockázatok csoportjai 10 Kockázatkezelési stratégiák...11 Kockázatkezelési magatartásformák...12 Kockázati finanszírozás...15 Kockázatkezelés költsége...15 Károkozási tényezők...16 Fedezeti ügyletek A hedgelés jelentése...19 Szelektív fedezés, portfólió-elmélet...19 A fedezeti ügyletek kialakulása, előzményei...20 Kamatparitás...21 Általános tévhitek 22 A hedgelés motivációi A fedezeti ügylet szükségességének meghatározása

4 Kötvények A kötvény jelentése Kötvénypiacok Kötvényes befektetők A kötvény részei Hitelminőség és minősítés Kibocsátók Kötvény típusok Derivatívák Opciók...38 Csereügyletek.39 Forward és Futures ügyletek...42 Hedgelés egy multinacionális cégen belül A vállalat fedezeti motivációi.43 AZ FAS 52 lépései A Reveal fedezeti program A CTA fedezeti program.48 A túl- és alulhedgelés A hedge accounting

5 Fedezeti példák Forward ügylet - halasztás példa...54 Futures példa I Futures példa II..57 Tőke portfolió hedgelése...58 Hosszú távú kamatkockázat fedezése A kötvény kontraktusok és a teljesítési kosár...61 A konverziós faktor...62 A CTD, azaz a legolcsóbban teljesíthető kötvény...62 Duration-súlyozott kötvény hedgelés...64 Swap pozíció hedgelése...65 Rövidtávú kamatkockázat fedezése A kockázat felmerülésé FRA és pénzpiaci futures...68 FRA példa..68 A fedezeti ügyletek alternatívái A hedgelésen túl 70 Konklúzió 72 5

6 Felhasznált irodalom...74 Ábrák jegyzéke...76 Táblázatok jegyzéke...77 Szószedet

7 Abstract A szakdolgozatomban a magyar és angol nyelvű szakirodalom felhasználásával veszem sorra a vállalati szférában jellemző fedezeti ügyletek legfőbb motivációit és kellékeit. Elsősorban a kamat és az árfolyam kockázat hedgelési gyakorlatát leginkább meghatározó eszközzel, a derivatívákkal foglalkozom, s általános felhasználásait példákkal szemléltetem. Nagyobb multinacionális cégeknél a derivatív kockázat menedzsment elválaszthatatlan részét képezi a hedge accounting* is, amelynek gyakorlati használatát, előnyeit, illetve problémáit egy konkrét amerikai pénzintézet folyamataival mutatom be. A dolgozatom során megpróbálok rávilágítani a derivatív alapú fedezeti ügyletek spekulációs színezeteire is a vállalatok általános kockázatkezelési stratégiáin belül. Végül pedig kitérek a hedgelés lehetséges alternatíváira, s a különböző módszerekben implikálódó veszélyekre, problémákra. Bevezetés A fedezeti ügyletek fontossága a 21. században már senki számára nem lehet kérdéses. A folyamatosan növekvő külkereskedelmi volumenek, kontinenseken átnyúló beszállítói kapcsolatok és a globalizációs folyamatok által tovább terjeszkedő multinacionális vállalatok számának, méretének növekedése kritikus fontossági szintre emeli a hedgelés gyakorlását. Az is a fenti érvek mellett szól, hogy a fedezeti ügyletek legfőbb helyszínei, a határidős piacok, az elmúlt évtizedekben rohamosan szaporodtak el világszerte. Amikor a téma kidolgozásánál döntöttem, főként a különböző valuták átváltásából adódó kockázatok kezelésére gondoltam. Elsősorban az árfolyamok mozgásából realizálható veszteség, illetve nyereség foglalkoztatott. Kevésbé voltam tudatában annak, hogy milyen egyéb rizikók menedzselése tartozhat a fedezeti ügyletek témakörébe. Néhány ad- hoc kérdezősködés után arra a következtetésre jutottam, hogy a hedgelés szélesebb jelentését csak nagyon kevesen ismerik. A dolgozatom célja, hogy nem csak a pénzügy és számviteli témában járatosak, de a laikus érdeklődő számára is átfogó képet nyújtsak a fedezeti ügyletek vállalati szférában való fontosságáról. A különböző nemzetiségű szakirodalmak böngészése közben döbbentem rá, hogy az olyan művek, amelyek a hedgelés általános vetületeit érthetően taglalják, 7

8 hiánycikknek számítanak. Nehezen tudtam akár egy olyan rövidebb publikációt találni, amiben a fedezeti ügyletek rövid elméleti bevezetője után a szerző ne tért volna át a matematikai algoritmusok végbeláthatatlan taglalására. Úgy gondoltam, hogy kell egy olyan mű, ami bár a teljesség igénye nélkül, de logikusan összegyűjti, illetve szemlélteti a fedezeti ügyletekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. Ennek a próbálkozásnak természetesen az egyenes következménye, hogy a terjedelmi követelmények miatt nem engedhettem meg a kisebb részletekben való elmerülést. Azonban gondoljunk csak bele, hogy az általam reflektorfénybe helyezett pénzügyi derivatívák csupán meghatározó, de közel sem az összes kellék a fedezeti ügyletek palettáján. Mivel a dolgozat elsősorban a vállalati aspektusból szemléli a kockázatkezelést, helyet kellett szentelnem a fedezeti ügyletek derivatív alapú könyvelésének is. Ennek a gyakorlatnak az alkalmazása, illetve elhagyása közvetlenül meghatározza a hedgelés végső sikerességét, s egyben a cég adózás előtti eredményét (bottom-line*) is. Ezzel kapcsolatban arra is kerestem a választ, hogy mik azok a fő motivációk, amik a vállalatot az ilyen típusú, komplex szabályozású könyvelési rendszer betartására ösztönözzek. A dolgozatomhoz felhasznált információ nagy részét a Corvinus Egyetem könyvtárából és egy olyan vezető amerikai pénzintézet 1 belső adattárából gyűjtöttem, ahol a szakmai gyakorlatomat töltöttem. Az itt elérhető anyagok hozzásegítettek ahhoz, hogy a cégen belüli hedgelési folyamatokat részletesen és érthetően mutathassam be. A fedezeti ügyletek, derivatívák illetve az ezekhez kapcsolódó piacok témaköre számos olyan idegen kifejezést tartalmaz, amelyek használata elkerülhetetlen a dolgozatom színvonalas megírásához. A megértés egyszerűsítése végett ezért a dolgozat végén összegyűjtöttem az általam ismeretlennek vélt a szakkifejezéseket, rövidítéseket. A szószedetben megtalálható szavakat a szövegben csillaggal* jelöltem. A témára való ráhangolódást segítve először a kockázatkezelés motivációit és a kockázatok általános típusait veszem sorra. 1 A céget, a hatályban lévő szigorú belső adatvédelmi szabályozás miatt nem nevezhetem meg. 8

9 A Kockázatkezelés kezdetei, motivációi A gyorsuló globalizációs folyamatok és a növekvő nemzetközi kereskedelem rengeteg előnye mellett a számos országban, piaci környezetben tevékenykedő vállalatok számara az entitásokat átfogó kockázatkezelés lényegesen komplexebbé vált. Mielőtt eljutnánk a szakdolgozatom fő témájához ami elsősorban az idegen valutában keletkezett kötelezettségek illetve kifizetések értékingadozásának a megfékezésével foglakozik nézzük meg a kockázatkezelés, finanszírozás általános alapjait vállalati perspektívából. Fontos megjegyeznünk, hogy a kockázatkezelés sokáig nem tartozott egy általános cég belső folyamatai közé. A 60-as évekig ez kizárólag a biztosítási szakma része volt (Farkas- Szabó 2005). Azóta a rizikó menedzsment gyors fejlődésének lehetünk tanúi, amit a folyamatosan bűvölő szakirodalom, illetve az ezzel kapcsolatos gyakorlati eszköztárak növekedése mutat. A kockázatkezelés fontossága, alapvetően az ember kockázatkerülői mivoltából következik. Ezen kívül a bizonytalan helyzetek közötti választást az alternatívák hasznossága is meghatározza, azaz döntésünk célja a várható hasznosság maximalizálása (Neumann- Morgenstern 2 ). 1.ábra Csökkenő határhaszon függvénye 2 A modern játékelmélet kezdeteit ezen szerzőktől származtatjuk 9

10 Forrás: Koppányi (1993) 117. o. A fenti görbével tudjuk a legegyszerűbben szemléltetni a kockázatkerülés egyik fő okát. Láthatjuk, hogy nagy rizikót vállalni sokszor azért nem éri meg, mert a kockázat által elérhető nagyobb hasznosság sokkal kevésbé boldogít érezzük hasznosnak, mint az esetleges negatív kimenetel esetén bekövetkező rossz. Az origót a kiinduló pontunk az alaphelyzet, ahol nem vállalunk kockázatot az U(Wi) a pozitív kimenetel esetén elérhető hasznosság, illetve a z U(Li) a negatív kimenetel által beállított hasznosság a függőleges tengelyen. Az X tengelyen található Wi és Li pontok azt az objektív pénzösszeget jelentik, amit a kockázat vállalásával nyerhetünk, illetve veszhetünk (Win -Lose). A csökkenő határhaszon azzal válik, nyilvánvalóvá hogy bár a megnyerhető, elveszthető pénz ugyanakkora, a hasznosságunk ezzel nem egyenes arányban változik. Ezt a tételt megfordítva, beláthatjuk, hogy egy biztonságos, mondhatni biztosított pozíció megtartásáért ellenben hajlandóak vagyunk több pénzt is kifizetni, általában a biztosítandó tulajdonunk értékével korrelálva. Általánosságban fontos megkülönböztetnünk a kockázatvállaló egységek közötti két fő típust. A gazdálkodás egy szinte mindennemű kockázatot kerülő vállalati forma, hiszen fő célja a már elért pozíciójának, vagyonának védése, hosszútávon erősen változó gazdasági környezetben is való problémamentes működése vagy éppen mindezek mellett egy közérdekek kiszolgálása. Ilyenek például az oktatási intézmények, orvosi ügyeletek, nonprofit szervezetek. A vállalkozás ezzel szemben a profit maximalizálásra törekszik és ezzel egyetemben természetesen változó mértékben jelentős kockázatot is vállal. Ez szükséges ahhoz, hogy új vevőket, piacokat szerezzen, termékeket fejlesszen ki és a környezetében jelenlevő technológiai fejlődéssel szintet tarthasson. Röviden talán úgy fogalmazhatjuk meg, hogy a kockázatokat elsősorban a versenyképességének fenntartására, megszerzésére vállalja. A Kockázatok általános csoportjai Szabó Farkas szerint a kockázatoknak 3 különböző nagy csoportját különböztetjük meg. Az egyszerű (passzív jellegű) kockázatok a mindennapi, vállalaton belül felmerülő alap veszélyekkel foglalkozik, tömörítve ezzel pl. a balesetvédelmet, a katasztrófahelyzet esetén életbelépő folyamatokat (business continuity plan*). Kicsit más szemszögből nézve a vállalatot körülvevő kerítés, a zárak is ehhez a passzív kategóriához tartoznak. 10

11 A vállalati kockázat már sokkal inkább kapcsolódik a felső vezetés különböző döntéseihez, a cég jövőbeni stratégiájának kialakításából adódóan. Ezért ebben az esetben egy tudatos kockázatvállalásról beszélünk egy konkrét cél elérésének az érdekében. A harmadik rizikó csoporthoz tartozik a dolgozatom fókusztémája is, a pénzügyi, befektetési kockázatok. Az ilyen típusú rizikók managementje tömöríti a vállalatok által különböző külföldi tranzakcióiból származó bevételek/veszteségek értékének konszolidálását és az egyéb árfolyamváltozásokból adódó kitettségének csökkentését. Az ezen a területen való kockázatkezelés jelentős része a határidős piacokon történik. Itt lehetőség nyílik arra, hogy például az árfolyamváltozás kitettségét leválasszák az egyéb üzleti tevékenységekből, tranzakciókból eredő kockázatokról. Ez a leválasztás hasonlít az első kockázati csoportban tapasztalható általános gyakorlathoz, ahol a tűz vagy éppen lopás kockázatát különítik el a fő üzleti tevékenységektől (Powers Vogel 1992). A kockázatot valakinek mindig viselni kell, ezért lefedezőknek csak azért van lehetősége a rizikójukat áthárítani, mert vannak olyan piaci szereplők, akik ezt profit szerzés érdekében hajlandóak felvállalni. A spekulánsokról a továbbiakban mint a fedezeti ügyletek elengedhetetlen kellékei még lesz szó. Fontos még itt kiemelnünk, hogy általános piaci versenykörülmények között, a bankok az árfolyam, illetve kamatkockázatot a fogyasztókkal fizettetik meg olyan formában, hogy ezt általuk kínált termékek árába például kölcsön, lízing beépítik. A vevő azonban, fedezeti ügyletek segítségével ezt a kitettséget tovább háríthatja, így effektíven csökkentheti üzletvitelének költségeit. Általános kockázatkezelési stratégiák A fő kockázati csoportokhoz hasonlóan itt is három meghatározóbb módszerről beszélhetünk. A leginkább kockáztatni hajlandó üzletek a vállalkozó jellegű stratégiát folytatják. Ez általában a kisvállalkozó, induló cégek filozófiáját tükrözi. Nincsenek hosszadalmas bürokratikus lépcsőfokok ahhoz, hogy egy kockázatosabb piaci szegmensbe fektessen a vállalat, vagy éppen nagyobb hitelt vegyen fel egy kétes, ám annál nagyobb profittal kecsegtető lehetőség miatt. Általában egy kisebb vezetői szerv, dinamikusan, rugalmasan hozza a döntéseket, s elsődleges céljuk a fejlődés, növekedés. 11

12 Az adaptív jellegű stratégia kevésbé állítja központba az új lehetőségek folyamatos keresését, a profitnövelés ilyetén való elérését. Az ilyen jellegű stratégiát követő vállalatok erősen szabályozott környezetben dolgoznak, ahol a legnagyobb kihívást a különböző rendeletek, előírások betartása és folyamatos üzemmenetbe építése jelenti. Például a General Electric, nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a Tungsram által gyártott lámpákra vonatkozó egyfolytában frissülő szabályozó direktívákat minél előbb adaptálni tudja. Ezek a szabályok mára már annyira komplexé váltak, hogy több jogász, belső audit foglalkozik az előírások legalább elégséges szintjének követésével. Mindezek mellett érdemes megfigyelni egy hasonló üzletágban itt világítástechnika működő cégek megoldásait, illetve a fogyasztóvédelmi, termékfelelősséggel és egyéb szabályozási hiányosságból származó perek alakulásait. A harmadik csoportba azok a vállalkozások taroznak, akik a tervező befolyásoló stratégiát űzik. Ezen üzletek elsődleges szemlélete, hogy a külső környezeten kívüli faktorokat mindenképpen aktívan befolyásolniuk kell. Az előbbi osztályoktól az különbözteti meg őket, hogy bár hajlandóak kockázatot vállalni, de csak racionális kereteken belül, több féle gondosan végigvezetett pénzügyi, piackutatások, elemzések után. Ezek a vállalatok az előbbieknél lényegesen aprólékosabb, tisztább operatív illetve hosszú távú stratégiával rendelkeznek, amiket folyamatosan felülvizsgálnak, illetve külső, belső visszacsatolások alapján értékelnek is (Jorion 1999). Kockázatkezelési magatartásformák Az előbb részletezett három csoporton belül felmerülő kockázat típusokat a cégek különféle módon kezelhetik. A most következő szintén három féle kezelési mód használati gyakorisága leginkább a kitettségek típusaihoz köthető. A különböző stratégiákon belül a kockázatokat még külön osztályokba sorolják, amiket aztán ennek megfelelően kezelnek. A három fő kezelési típus közé tartozik a kockázatkerülés, a kockázatcsökkentés és a kockázatáthárítás. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy minden vállalat valamelyik, itt felsorolt kezelési lehetőséget választja a kockázatainak többségének kezelésére, inkább azt, hogy ezekből differenciálnak és választják ki a legjobbnak ítélt megoldást. 12

13 A kockázatkerülés szinte nem is kockázatkezelést jelent, ugyanis ennek egyenes következménye, hogy a cég bizonyos kockázatokat egyszerűen nem hajlandó felvállalni. Extrém esetekben ez a magatartás a vállalati stratégia egyik alappillére is lehet. Az ebbe a csoportba tartozó kockázatokat, folyamatokat a cég a biztonság kedvéért teljesen kiiktatja üzletviteléből. Ennek tudható be az, hogy egy cégen kívülálló személy számára ilyen magatartásra nehéz példát mondani, hiszen valami olyat kéne észrevennünk egy erőforrást, szolgáltatást - ami az adott vállalatnál nincsen használatban. Az ilyen magatartásra lehet példa, ha egy használtautó bérbeadással foglalkozó cég kilép az eddigi fő szolgáltatásának számító lízing-piacról, és már csak autóalkatrész eladással, szervizzel működik tovább. Egy másik eshetőség lehet egy hazai pénzintézet, aki megszünteti a jelenlegi infláció szinthez közeli fix kamatú hosszúlejáratú kockázatos hitelkonstrukcióit. A kockázatok csökkentése már sokkal inkább általánosabb és differenciáltabban használható, mint az előző stratégia. Ha az előző csoportba az elkerült kockázatok tartoztak, akkor ide a megtartott rizikók jöhetnének. Ez az előbbiekben leírt kategóriánál lényegesen bővebb, ezáltal a stratégián belül még több intézkedést különböztethetünk meg. Ha párhuzamot akarunk vonni a korábban említett adaptív stratégiával, talán a kármegelőző (pre-loss) intézkedés típus állna hozzá a legközelebb. Ez biztosítja, hogy a cég a szerteágazó szabályozási környezetben megfelelően működjön. Tehát például egy direktíva nem betartásából adódó pénzbírság fizetését próbáljuk megelőzni. Beláthatjuk, hogy itt a kockázatkerülő stratégia alkalmazására bármilyen csábító is nincs lehetőségünk, hiszen a szabályok betartásának kötelezettsége egységesen vonatkoznak a vállalatokra. A következő kockázatcsökkentési intézkedés-csoport a kárenyhítésre vonatkozik (proloss). Ezen belül is több féle megközelítést ismerhetünk fel, ami legtöbbször a cégek tőkeerősségétől illetve piaci pozíciójától is függ. A legalapvetőbb cél a vállalat működésének fenntartása, különböző káresemények bekövetkezésétől függetlenül. Ebbe beletartozhat egy bizonyos jövedelem arány, amit a cég havi/éves szinten befagyaszt és csak akkor old fel, ha egy bekövetkezett esemény már a működést veszélyezteti (Farkas- Szabó 2005). Az utóbbi esetben forgóeszköz hitel felvételére is van lehetősége, ám ebben az esetben a cégnek vállalnia kell az éppen uralkodó általános hitelfeltételeket, s a később ennek a törlesztési összegnek a menedzselését is. Egy átfogóbb nézet szerint a vállalat túlélését az segíti elő legjobban, ha megpróbálja megőrizni a főbb vevőit, illetve jó 13

14 kapcsolatot tart fent a beszállítóival, hitelezőivel. Sajnos ma már ezek mellé a legtöbb vállalatnak a folyamatos innovációra is szüksége van, ami ha éppen működési problémák vannak relatíve igen költséges lehet. Egy szofisztikáltabb megoldás ebben a pre-loss csoportban, ha a cég kockázatfeltárás által felsorakoztatja azokat az elemeket, amelyek károsodása a leginkább veszélyeztetheti a folyamatos működést. Ezeket az elemeket utána különösen figyelik, illetve megpróbálnak esetleges helyettesítő termékeket keresni. Végül a kockázat enyhítő taktika csúcsa, ha a cég azt tűzi ki célul, hogy a károk bekövetkezése esetében is megőrzi jövedelmezőségét, piaci pozícióját, sőt folyamatos növekedést ér el. A kockázat csökkentés és a kockázatkerülés után említést kell tennünk a harmadik fontos kategóriáról is, ami egybe integrálja a kockázat megosztást, áthárítást és áthelyezést is. A lényeges különbség a most elemezendő csoport és az eddigi kockázatkezelési formák között az, hogy még az előbbi esetekben a kitettségek kezelését a cég saját eszközökből oldotta meg, itt idegen eszközöket is bevon. A kitettség menedzselésében üzleti partnerek, pénzintézetek vagy akár az állam is asszisztálhatja a vállalkozást. Az ilyen módszerrel biztosított kockázatok sokszor a vállalat érdekén túlmenően is számítanak, közérdekbe is eshetnek 3. A kockázatok megosztásának tényét általában szerződésekbe foglalják, ahol rögzítik a bekövetkező kár kompenzálásának százalékos arányait a felek között, illetve a különböző egyéb kötelezettségeket negatív kimenetel esetén. Ilyen jellegű rizikókezelési forma a biztosítás is. A vállalati stratégiában pontosan meg van határozva akár évről-évre frissítve, hogy melyek azok a vállalati materiális vagy éppen megfoghatatlan tulajdonok, amiket biztosítani kell, vagy éppen fel kell mondani a rá vonatkozó kármegelőző szerződést. A kockázatok megosztásának egy érdekes és egybe egyre elterjedtebb módja a cégek stratégiai szövetsége. Ez akkor jellemző, amikor egy egész piacon például az eredeti zenei CD-k, hollywoodi filmek piaca átfogó, mindenkire aktuális veszély van jelen. Így például a fent említett piacon az összefogó cégek a kalózkodás, illegális másolás ellen lépnek fel, amik különben folyamatosan csökkentik a bevételüket. 3 Például egy tűzeset a cégnél, ami a közvetlen környezetet is veszélyezteti 14

15 Kockázat-finanszírozás A kockázat-finanszírozás természetesen költségnövekedéssel jár, ám ezeknek a megtérülését abban látjuk, hogy a különböző intézkedések minőségétől függően változó mértékben csökkentik a károk cégre vetített gazdasági hatásait. Ezek általánosan többletköltséget, nem tervezett ráfordításokat okoznak vagy ebből adódóan a bevételt csökkentik. Lényegében tehát kockázat kezelés hasznosságát a következő képlettel adhatjuk meg: Vint= intézkedés értéke pénzben kifejezve Ckár= Biztosított kár bekövetkezéséből adódó költség Cint=intézkedés költsége A kockázatkezelés költsége Itt két nagy csoportot kell figyelembe vennünk. Először a kockázatkezeléssel foglalkozó személyzet vagy kisebb cég esetén külső tanácsadó bérköltségeit, illetve a kockázatkezelési intézkedésnek által felmerült költségeket. Az utóbbi csoportba tartozhatnak a fedezeti ügyletek amivel a következő részben szinte kizárólagosan foglalkozom, vagy egyszerűbben véve akár a riasztó és egyéb védelmi berendezések beszerzése, őrzési díj stb. is. Nagyon fontos azonban a költséghatékony kockázatkezeléshez, hogy a különböző intézkedések külön, illetve együttes hatását is figyelembe vegyük egy kitettség menedzselésénél. Az alapelv, hogy a ráfordításoknak arányosnak kell lenniük a potenciális károkkal (Farkas- Szabó 2005). Tehát egy viszonylag csekély értékű tulajdon biztosítását, nem hatékony egy csúcstechnológiás biztonsági berendezéssel megoldani. Viszont egy eszmei értéket megtestesítő jószág kockázatoktól való fedezésére, lehetséges, hogy az előbb említett mesterséges intelligencián alapuló védelem önmagában kevésnek bizonyul. Egy szó, mint száz, minden meghatározó kitettségektől biztosítandó elemre fel kell írnunk egy 15

16 hasznossági egyenletet, amelynek a határértéke az érték, ami felett nem érdemes már a fedezésére költeni külön-külön meghatározott. Uint = a kockázat kezelésre használt intézkedés hasznossága Uint%= a hasznosság százalékban kifejezve Az egyenletben szereplő Uint minél magasabb annál optimálisabban fedezhető egy specifikus kockázat. Ha értéke egynél alacsonyabb, akkor a vizsgált kockázatkezelési technikát semmi esetre sem éri meg használni. Ha kettő vagy több intézkedést kívánunk használni egy bizonyos kitettség kezelése érdekében fontos, hogy tudjuk, a köztük fennálló kapcsolatot, hogy így az intézkedések értékét pontosan meg tudjuk határozni. Ebben segíthet jelentős segítséget jelenthet a korrelációszámítás. Károkozási tényezők Mielőtt a különböző kockázatokról részletesen beszélnénk még az alapvető kárral fenyegető faktorokról kell szót ejtenem. A két meghatározó csoport a külső tényezők, amiknek az alakítására a vállalatoknak nincs befolyása, illetve a belső tényezők, amelyeket stratégiájával, operatív programjaival folyamatosan alakít. A külső tényezőkkel - annak ellenére, hogy nem alakíthatjuk őket - tisztában kell lennünk és folyamatosan elemezni illetve prognosztizálni kell a lehetséges kimeneteleket. Ezt azért szükséges tisztán látni, mert az esetleges piaci paradigmaváltás pozitív hatásait azok a vállalatok tudják igazán kihasználni, akiknek ez a SWOT 4 elemzésükben mint lehetséges kifejlet, már korábban megjelent. 4 A SWOT elemzéssel feltérképezhetjük egy piac, iparág, üzlet, termék, szolgáltatás stb. piaci életképességét, illetve megismerhetjük, hogy mely feladatok a legfontosabbak stratégiai szempontból. 16

17 A legtöbb kockázati elemzés a kitettségek okok szerinti csoportosítását használja a feltáró jelentéseiben. Ezen tényezők lehetnek természeti, politikai, gazdasági, piaci, technikai és emberi faktorok. A politikai, természeti (vis major), gazdasági tényezők egyértelműen a külső, vállalati kontroll alól kieső csoportba tartoznak. A politikai osztályon belül a gazdaságpolitikai tényező a legmeghatározóbb, hiszen e politikai szegmens tömöríti azokat az intézkedéseket, támogatásokat vagy éppen adókat, amik a Magyarországon működő vállalatokra érvényesek és üzletmenetüket meghatározzák. Például a főként importtal foglalkozó vállalatokat rosszul érintette, amikor az IMF szóvivője kijelentette, egyelőre nincs szándékuk hazánkkal egy újabb készenléti hitelkonstrukció feltételeiről tárgyalni 5. Ez számukra azért volt kedvezőtlen, mert a sajtótájékoztatót követően a forint zuhanni kezdett, ami természetesen másik valutákban kifejezett értékében is megmutatkozott. A politikai kockázatot azon cégeknek is fokozottan figyelembe kell venniük, akik külföldre akarnak terjeszkedni, vagy csak egy idegen országban székelő vállalatban szereznek részesedést. Az ebből adódó kockázatokat magunk is felmérhetjük, ám költséghatékonysági megfontolásokból a nagyobb pénzintézetek, globális szervezetek országkockázati elemzéseit is áttekinthetjük. A gazdasági tényező részeit néhány meghatározó index figyelésével tudjuk leghatékonyabban követni, persze vállalati tevékenységi köröktől függően, de általánosan hasznos lehet a vásárlóerő, munkanélküliségi ráta, beruházások értéke és a folyó fizetési mérleg követése

18 A piaci kockázatok talán az említett faktorok közül a legszerteágazóbbak, ám stratégiai szinten a Porter-modell tökéletesen összeszedi a leglényegesebb pontjait. 2. ábra: Porter híres 5 tényezős modellje Forrás: 18

19 A fedezeti ügyletek A fedezeti ügyletek definíciója Powers - Vogels (1992) abban látja a fedezeti ügyletek lényegét, hogy a fedezetként megkötött határidős pozíció gazdaságilag kapcsolódjon az azonnali piaci pozícióhoz és egy gazdasági vállalkozás kockázatának csökkentésére irányuljon. Sokan még hozzáteszik azt is, hogy a fedezeti ügyletkötők az azonnali piacon meglévő pozícióval pontosan egyenlő, de ellentétes pozíciót foglalnak le. Ezt érdemes azzal a hagyományos fedezetelméleti nézettel kiegészíteni, hogy a kereskedő esetleg egy olyan pozícióra köt ellentétes pozíciót, amit még fizikálisan nem birtokol. Például egy magyar exportőr 1 millió USD bevételt vár fél év múlva, s mivel a Ft erősödésétől tart a dollárral szemben, ezért a spot piacon köt egy határidős üzletet, amiben kötelezettséget vállal 6 hónap múlva 1 millió USD eladására (Ft -ért) egy előre meghatározott árfolyamon. Így ha a forint lényegesen erősödne, a kereskedő akkor is egy viszonylag jobb árfolyamon válthatja át a dollárját forintra, ami fedezi a 6 hónap múlva a spot piacon realizált veszteségét az akkor kapott dollár átváltásával. Ha azonban a forint gyengül a dollárhoz képest, a határidős üzletén realizál veszteséget és a materiális pénz átváltásán azaz 6 hónap múlva szerez nyereséget. A kereskedő bevétele mindkét esetben hasonló nagyságú lesz, tehát az USD/HUF árfolyam ingadozást sikerült semlegesítenie. A fenti lényegesen leegyszerűsített példán láthatjuk, hogy a határidős ügylet lényege a bevétel kiszámíthatóságának megtartása, s kevésbé fontos az ügyleten való haszonszerzés. Az előbbiekben bemutatott hagyományos fedezetelméletet a gyakorlatban azonban kevésbé alkalmazzák, inkább a fedezni kívánt pozíciót csak részben kötik le és nem 100%- ban, ahogy azt az előző példában láthatjuk. A szelektív fedezés, portfólió-elmélet A fenti alapelmélet szerint a kereskedő csak akkor fog fedezeti ügyletet kötni, ha a piacon számára előnytelen tendenciát prognosztizál. Ez azt jelenti, hogy ha eladási pozícióban van, azaz tegyük fel, hogy 10 tonna gabonát szeretne eladni a jövőben, csak akkor akarja 19

20 majd egy ellentétes ügylettel kioltani a gabona árfolyamából következő esetleges bevétel fluktuációt, ha számításai szerint a piacon esni fog a gabonák ára. Ezt az elméletet Johnson és Stein (1961 ) fejlesztette tovább a portfólió elmélet kialakításával 6. Ennek lényege, hogy a határidős és az azonnali készletek nem helyettesítik tökéletesen egymást, tehát magyarázatot ad arra a tényre, hogy miért tartanak a befektetők vagyonösszetételükbe (portfóliójukban) fedezett és fedezetlen készleteket egyaránt. A kérdés ezért itt az, hogy a portfólió mekkora, illetve melyik részét hagyjuk fedezetlenül, ergo hogyan maximalizálhatjuk a várható profitunkat. Mivel a készlethelyettesítés a jövőbeni piacon nem történhet tökéletesen ezért olyan tárgyat/indexet kell találnunk portfoliónk lefedezésére, amely lényegesen korrelál azzal. Korrelációszámítással ezért viszonylag pontosan megállapíthatjuk, hogy a portfóliónk értékének hány százalékáért kell például egy adott részvényt vásárolnunk. Például ha a technológiai iparban tevékenykedünk érdemes portfóliónkat NASDAQ részvények (*) vásárlásával lefedeznünk. Lényeges különbség a két elmélet között, hogy az egyik a fedezeti ügyletek kockázat kezelését emeli ki, még a másik szemlélet figyelembe veszi a kockázat csökkentés fontosságát és egyben vizsgálja a portfólió lefedezésének optimális lehetőségeit is, ezzel a profit növelését elősegítve. Az utóbbi komplexebb elmélet hatékony használatához nemcsak egy átlagos piaci trendet kell vizsgálnunk, hanem mélyrehatóbb technikai, illetve fundamentális piacelemzések is szükségesek. A portfólió elméletet gyakorlati példákban is szemléltetem majd, például a hedgelési ráta meghatározásakor. A fedezeti ügyletek kialakulása, előzményei A fedezeti ügyletek kezdeteit talán az USA-ból érdemes származtatni. Röviden, két fontosabb intézkedés-sorozat teremtette meg használatuk fontosságát, amelyek sok egyéb szempontból is híres mérföldkövei a történelemnek. 6 A portfólió-elmélet arra keresi a választ, hogy milyen módon kombináljuk a különböző értékpapírokat, hogy optimális portfóliót kapjuk. Meghatározó faktorok a hozam, likviditás és a kockázat. 20

21 A kamatlábakat korlátozó szabályozások amelyek a második világháborút követően léptek életbe - a hatvanas évek közepétől egyre jobban leépítésre kerültek. Először a Q- szabály eltörlése 7, majd az 1971ben felmondott Bretton Woods-i rendszer is elősegítette a kamatlábak szabadabb mozgását. A Bretton Woods-i egyezmény megszűnése egyben a főbb valuták értékének fixálását is eltörölte, így az árfolyamok nagyobb mértékű mozgása is megindulhatott. A kamatlábak és az (határidős) árfolyamok közötti összefüggést a szuverén államok, bankok gyorsan észrevették, így ezeket egymással összhangban próbálták kialakítani, elkerülve vagy legalábbis csökkentve ezzel a piaci anomáliákat, az arbitrázs lehetőségét. A kamatlábak ingadozását az árutőzsdei kereskedők érezhették a legerősebben, mivel először a fedezeti áruügyletek volumene kezdte el a rohamos növekedést (Bánfi Szász 1991) ben létrejött a világ első határidős piaca, - a Nemzetközi Monetáris Tőzsde (IMM) - amely kizárólag az értékpapírok határidős kötéseivel foglalkozott. Az első létrejövő szerződések itt a határidős devizaügyletek voltak. Az elmúlt 40 évben azonban a fedezeti ügyletek piaca jelentősen kibővült, s az is elmondható, hogy a kereskedők számára szinte végtelen típusú eszköz áll a rendelkezésre, a kockázatok lefedezésében. Mivel a multinacionális cégek kb. 90%-a használ derivatívakat fedezeti ügyletek lebonyolítására, ezért a dolgozatomban elsősorban az ilyen típusú fedezeti ügyleteket fogom vizsgálni (Bodnar Gebhardt 1999). Ezen tranzakciók ismérvei, hogy az ügyletben való részvételhez nem szükséges rendelkezni az alku tárgyát képező értékpapírokkal, árukkal. Ezenkívül az ilyen típusú ügyletek egy előre meghatározott jövőbeni időpontban jönnek létre, s értékük nem köthető a résztvevő instrumentumok értékéhez. A kamatparitás Mivel dolgozatomban kiemelten fontos összefüggésként kezelem a különböző ország kamatlábainak, illetve valutáinak kapcsolatát, szükségesnek érzem a korrelációt egy általános egyenlettel szemléltetni. 7 Régi amerikai szabályozás: a látra szóló betétre nem fizettek kamatot, illetve az egyéb betéteknek megszabták a kamat-maximumát 21

Pénzügyi számítások. 7. előadás. Vállalati pénzügyi döntések MAI ÓRA ANYAGA. Mérleg. Rózsa Andrea Csorba László FINANSZÍROZÁS MÓDJA

Pénzügyi számítások. 7. előadás. Vállalati pénzügyi döntések MAI ÓRA ANYAGA. Mérleg. Rózsa Andrea Csorba László FINANSZÍROZÁS MÓDJA Pénzügyi számítások 7. előadás Rózsa Andrea Csorba László Vállalati pénzügyi döntések Hosszú távú döntések Típusai Tőke-beruházási döntések Feladatai - projektek kiválasztása - finanszírozás módja - osztalékfizetés

Részletesebben

Vállalati pénzügyek alapjai

Vállalati pénzügyek alapjai BME Pénzügyek Tanszék Vállalati pénzügyek alapjai Befektetési döntések - Kötvények értékelése Előadó: Deliné Pálinkó Éva Pénzügyi piacok, pénzügyi eszközök 1. Vállalat a közvetlen pénzügyi piacokon szerez

Részletesebben

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ ÉRTÉKPAPÍR ADÁS-VÉTEL MEGÁLLAPODÁSOKHOZ

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ ÉRTÉKPAPÍR ADÁS-VÉTEL MEGÁLLAPODÁSOKHOZ TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ ÉRTÉKPAPÍR ADÁS-VÉTEL MEGÁLLAPODÁSOKHOZ Termék definíció Az Értékpapír adásvételi megállapodás keretében a Bank és az Ügyfél értékpapírra vonatkozó azonnali adásvételi megállapodást kötnek.

Részletesebben

1 Határidős szerződések és opciók. Options, Futures, and Other Derivatives, 8th Edition, Copyright John C. Hull 2012 1

1 Határidős szerződések és opciók. Options, Futures, and Other Derivatives, 8th Edition, Copyright John C. Hull 2012 1 1 Határidős szerződések és opciók 1 Mi egy származékos pénzügyi termék (derivative)? Értéke egy másik eszköz, vagyontárgy (asset) feltételezett jövőbeli értékétől függ. Pl.: határidős szerződés, opciók,

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 47 55 pont jeles 38 46 pont jó 29 37 pont közepes 20 28

Részletesebben

A ország B ország A ország B ország A ország B ország Külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett ára. Mi befolyásolja a külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett árát? Mit befolyásol

Részletesebben

5 Forward és Futures Árazás. Options, Futures, and Other Derivatives, 8th Edition, Copyright John C. Hull 2012 1

5 Forward és Futures Árazás. Options, Futures, and Other Derivatives, 8th Edition, Copyright John C. Hull 2012 1 5 Forward és Futures Árazás 1 Fogyasztási vs beruházási javak Beruházási célú javak (pl. arany, ezüst, ingatlan, műkincsek, stb.) Fogyasztási javak (pl. ércek, nyersfémek, olaj, kőszén, fél sertés, stb.)

Részletesebben

Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI. A pénzügyi tevékenység tartalma

Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI. A pénzügyi tevékenység tartalma Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI Money makes the world go around A pénz forgatja a világot A pénzügyi tevékenység tartalma a pénzügyek a vállalati működés egészét átfogó tevékenységi kört jelentenek,

Részletesebben

kötvényekről EXTRA Egy percben a

kötvényekről EXTRA Egy percben a EXTRA Egy percben a kötvényekről Szeretne befektetni? A befektetések egyik lehetséges formája a kötvény. Tudjon meg többet a kötvényekről! Olvassa el tájékoztatónkat! BEFEKTETÉSEK kérdésekben segít ez

Részletesebben

Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. 1

Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. 1 Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. 1 Bemutatkozás Burány Gábor 2014-től SZÉCHENYI Kereskedelmi Bank Zrt. Befektetési Szolgáltatások, vezető üzletkötő 2008-2013 Strategon Értékpapír Zrt. üzletkötő, határidős

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 47 55 pont jeles 38 46 pont jó 29 37 pont közepes 20 28

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium E Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 43 50 pont jeles 35 42 pont jó 27 34 pont közepes 19 26

Részletesebben

Pénzügytan szigorlat

Pénzügytan szigorlat GF KVIFK Gazdaságtudományi Intézet Pénzügy szakcsoport Pénzügytan szigorlat 3 29,5 33 pont jeles 25,5 29 pont jó 21,5 25 pont közepes 17,5 21 pont elégséges 17 pont elégtelen Név: Elért pont: soport: Érdemjegy:

Részletesebben

A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS

A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS A pénzügyi piacok szerepe a pénzügyi rendszerben Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS? MEGTAKARÍTÓK MEGTAKARÍTÁSOK VÉGSŐ

Részletesebben

Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet. Treasury termékei és szolgáltatásai. Lakossági Ügyfelek részére

Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet. Treasury termékei és szolgáltatásai. Lakossági Ügyfelek részére Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet Treasury termékei és szolgáltatásai Lakossági Ügyfelek részére 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. Befektetési szolgáltatások és termékek... 3 1.1 Portfoliókezelés... 3 2. Pénz-és

Részletesebben

2011.03.30. A pénzügyi közvetítő rendszer. A pénzügyi közvetítő rendszer meghatározása és feladata. A megtakarítások és a beruházások

2011.03.30. A pénzügyi közvetítő rendszer. A pénzügyi közvetítő rendszer meghatározása és feladata. A megtakarítások és a beruházások A pénzügyi közvetítő rendszer 7. előadás 1 A pénzügyi közvetítő rendszer meghatározása és feladata A közvetítő rendszer piacok, egyének, intézmények és szabályok rendszere Biztosítja a gazdaság működéséhez

Részletesebben

Pénzügytan szigorlat

Pénzügytan szigorlat GF KVIFK Gazdaságtudományi Intézet Pénzügy szakcsoport Pénzügytan szigorlat 1 30,5 34 pont jeles 26,5 30 pont jó 22,5 26 pont közepes 18,5 22 pont elégséges 18 pont elégtelen Név: Elért pont: soport: Érdemjegy:

Részletesebben

Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet. Beadandó feladat

Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet. Beadandó feladat Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet Beadandó feladat Vállalati pénzügyek tantárgyból BA alapszak levelező tagozat számára Emberi erőforrások Gazdálkodás

Részletesebben

A vállalati pénzügyi döntések fajtái

A vállalati pénzügyi döntések fajtái A vállalati pénzügyi döntések fajtái Hosszú távú finanszírozási döntések Befektetett eszközök Forgóeszközök Törzsrészvények Elsőbbségi részvények Hosszú lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek

Részletesebben

2015.02.26. b) Örökjáradékos kötvény esetében: c) Kamatszelvény nélküli (diszkont- vagy elemi) kötvény esetében: C = periódusonkénti járadék összege

2015.02.26. b) Örökjáradékos kötvény esetében: c) Kamatszelvény nélküli (diszkont- vagy elemi) kötvény esetében: C = periódusonkénti járadék összege VÁLLALATI PÉNZÜGYEK II. A KÖTVÉNYEK ÉRTÉKELÉSE (4 óra) Összeállította: Naár János okl. üzemgazdász, okl. közgazdász-tanár A pénz tartva tenyész, költögetve vész! Dugonics András: Magyar példa beszédek

Részletesebben

Pénzügytan szigorlat

Pénzügytan szigorlat GF KVIFK Gazdaságtudományi Intézet Pénzügy szakcsoport Pénzügytan szigorlat 4 29,5 33 pont jeles 25,5 29 pont jó 21,5 25 pont közepes 17,5 21 pont elégséges 17 pont elégtelen Név: Elért pont: soport: Érdemjegy:

Részletesebben

2010.06.05. Pénz és tőkepiac. Intézményrendszer és a szolgáltatások. Befektetési szolgáltatási tevékenységek

2010.06.05. Pénz és tőkepiac. Intézményrendszer és a szolgáltatások. Befektetési szolgáltatási tevékenységek Pénz és tőkepiac Intézményrendszer és a szolgáltatások Befektetési vállalkozások - Értékpapír bizományos - Értékpapír kereskedő - Értékpapír befektetési társaság Befektetési szolgáltatók Működési engedélyezésük

Részletesebben

a) 16% b) 17% c) 18% d) 19%

a) 16% b) 17% c) 18% d) 19% 1. Mekkora az euró féléves paritásos határidős árfolyama, ha az azonnali árfolyam 240 HUF/EUR, a kockázatmentes forint kamatláb minden lejáratra évi 8%, a kockázatmentes euró márka kamatláb minden lejáratra

Részletesebben

Bevezető ismeretek a pénzügyi termékekről Intézményekről, tranzakciókról 1.

Bevezető ismeretek a pénzügyi termékekről Intézményekről, tranzakciókról 1. Bevezető ismeretek a pénzügyi termékekről Intézményekről, tranzakciókról 1. Jánosi Imre Kármán Környezeti Áramlások Hallgatói Laboratórium, Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem,

Részletesebben

DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet???

DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet??? DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet??? Adósság és/vagy saját tőke A tulajdonosi érték maximalizálása miatt elemezni kell: 1. A pénzügyi tőkeáttétel hatását a részvények hozamára és kockázatára; 2. A

Részletesebben

Balázs Árpád. 2014. május 22.

Balázs Árpád. 2014. május 22. Mesterségem címere: pénzügyi vezető Balázs Árpád 2014. május 22. Pénzügyi vezető Bevezetés Befektetési döntések Finanszírozási döntések Osztalék politikai döntések Pénzügyi kockázatok Kérdések Szereplők

Részletesebben

Társaságok pénzügyei kollokvium

Társaságok pénzügyei kollokvium udapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar udapesti Intézet Továbbképzési Osztály Társaságok pénzügyei kollokvium F Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 55 60 pont

Részletesebben

Kamat Hozam - Árfolyam

Kamat Hozam - Árfolyam Pénzügyi számítások kamat, hozam Váltó és értékelése 7. hét 2010.10.19. 1 Kamat Hozam - Árfolyam Kamat nem egyenlő a hozammal!! Kamat-Hozam-Árfolyam összefüggés A jelenlegi gyakorlat alatt a pénz időértékének

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdálkodási és Menedzsment Intézet Vállalkozási finanszírozás kollokvium G Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 43 50 pont jeles 35 42 pont jó 27 34 pont közepes

Részletesebben

Általános útmutatók a prezentációhoz:

Általános útmutatók a prezentációhoz: Általános útmutatók a prezentációhoz: A feladatok során, amennyiben a feladat szövegezése alapján lehetőség van több lehetőség közüli választásra, a hallgató választ a lehetséges esetek közül. Az esettanulmányokban

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSOK PÉNZÜGYI ALAPJAI

VÁLLALKOZÁSOK PÉNZÜGYI ALAPJAI VÁLLALKOZÁSOK PÉNZÜGYI ALAPJAI Budapest, 2007 Szerző: Illés Ivánné Belső lektor: Dr. Szebellédi István BGF-PSZFK Intézeti Tanszékvezető Főiskolai Docens ISBN 978 963 638 221 6 Kiadja a SALDO Pénzügyi Tanácsadó

Részletesebben

Pénzügytan szigorlat

Pénzügytan szigorlat GF KVIFK Gazdaságtudományi Intézet Pénzügy szakcsoport Pénzügytan szigorlat 8 32 36 pont jeles 27,5 31,5 pont jó 23 27 pont közepes 18,5 22,5 pont elégséges 18 pont elégtelen Név:. Elért pont:. soport:.

Részletesebben

Deviza-forrás Finanszírozó Hitelfelvevő

Deviza-forrás Finanszírozó Hitelfelvevő Miért érdemes kölcsön felvételkor deviza alapú kölcsönt igényelni? Hazánk lakossági hitelállományának túlnyomó része devizaalapú kölcsönökből áll. Ennek oka, hogy a külföldi fizetőeszközben nyilvántartott

Részletesebben

Pénzügyi szolgáltatások és döntések Minta-vizsgasor

Pénzügyi szolgáltatások és döntések Minta-vizsgasor Pénzügyi szolgáltatások és döntések Minta-vizsgasor 1. Válassza ki az alábbi felsorolásból a portfólió likviditásának jellemzőit! a) A portfólió likviditása a kockázati mérőszámok segítségével számszerűsíthető.

Részletesebben

Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet. Beadandó feladat. Pénzügytan I. tárgyból

Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet. Beadandó feladat. Pénzügytan I. tárgyból Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet Beadandó feladat Pénzügytan I. tárgyból Közgazdász gazdálkodási alap levelező, GAM alap és kieg. levelező képzés

Részletesebben

III. A RÉSZVÉNYEK ÉRTÉKELÉSE (4 óra)

III. A RÉSZVÉNYEK ÉRTÉKELÉSE (4 óra) VÁLLALATI PÉNZÜGYEK III. A RÉSZVÉNYEK ÉRTÉKELÉSE (4 óra) Összeállította: Naár János okl. üzemgazdász, okl. közgazdász-tanár Részvény: olyan lejárat nélküli értékpapír, amely a társasági tagnak: 1) az alaptőke

Részletesebben

Gazdasági Információs Rendszerek

Gazdasági Információs Rendszerek Gazdasági Információs Rendszerek 2. előadás Bánhelyi Balázs Alkalmazott Informatika Tanszék, Szegedi Tudományegyetem 2009 Pénzügyi eszközök értékelése Az eszközök piaci értékelésének becslésére a jelenérték

Részletesebben

Fedezeti ügyletek, avagy a vállalatok lottójátéka. Zsombori Zsolt fiókvezető (MKB Bank) 2012

Fedezeti ügyletek, avagy a vállalatok lottójátéka. Zsombori Zsolt fiókvezető (MKB Bank) 2012 Fedezeti ügyletek, avagy a vállalatok lottójátéka Zsombori Zsolt fiókvezető (MKB Bank) 2012 Az MKB Bank bemutatása* 1950, 1996 Fő tulajdonosa: Bayerische Landesbank (~90%) Mérlegfőösszege: ~3000 Mrd, jegyzett

Részletesebben

Kamatcsere és devizacsere ügyletek

Kamatcsere és devizacsere ügyletek Kamatcsere és devizacsere ügyletek Interest rate and FX swaps Száz János Fogalmak Indíték Piacok, szereplők, pénzáramlások Árjegyzés A swap pozíció értéke A swap pozíció értékváltozása C:/SZAZ 2 Csere

Részletesebben

Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet. Beadandó feladat. Pénzügy tárgyból

Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet. Beadandó feladat. Pénzügy tárgyból Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet Beadandó feladat Pénzügy tárgyból Pénzügy MSc. képzés I. évfolyam levelező tagozat számára A Pénzügyi és Számviteli

Részletesebben

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ DIGITÁLIS (BINÁRIS) OPCIÓS ÜGYLETEKHEZ

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ DIGITÁLIS (BINÁRIS) OPCIÓS ÜGYLETEKHEZ TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ DIGITÁLIS (BINÁRIS) OPCIÓS ÜGYLETEKHEZ A termék leírása: A Devizaárfolyam Digitális-opció (vagy más kifejezéssel Bináris opciós) egy olyan ügylet, amely keretében az opció jogosultja

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2012. december

Részletesebben

MAX Index. A MAX CA IB Értékpapír Rt. TV3 Profitvadász Magyar Államkötvény Index

MAX Index. A MAX CA IB Értékpapír Rt. TV3 Profitvadász Magyar Államkötvény Index A MAX TV3 Profitvadász Magyar Államkötvény Index 1999. január 1-i hatállyal érvényes felülvizsgált és kiegészített leírása 1999. július 8. Tartalomjegyzék...2 1. AZ INDEX LEÍRÁSA...3 1.1 AZ INDEX HIVATALOS

Részletesebben

Tájékoztató hirdetmény az OTP Bank Nyrt. Regionális Treasury Igazgatóságának Értékesítési Üzletszabályzatához

Tájékoztató hirdetmény az OTP Bank Nyrt. Regionális Treasury Igazgatóságának Értékesítési Üzletszabályzatához Tájékoztató hirdetmény az OTP Bank Nyrt. Regionális Treasury Igazgatóságának Értékesítési Üzletszabályzatához Az egyes tőzsdén kívüli származtatott Egyedi Ügyletek változó letét igény mértékének számításáról

Részletesebben

GYAKORLÓ FELADATOK 1. A pénz időértéke I. rész (megoldott) Fizetés egy év múlva

GYAKORLÓ FELADATOK 1. A pénz időértéke I. rész (megoldott) Fizetés egy év múlva . Jelenérték (PV, NPV), jövő érték (FV) Számítsa ki az alábbi pénzáramok jelen és jövőértékét. Az A,B,C ajánlatok három külön esetet jelentenek. 0% kamatlábat használjon minden lejáratra. Jövőértéket a.

Részletesebben

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ HATÁRIDÕS KAMATLÁB-MEGÁLLAPODÁS (FRA) ÜGYLETEKRŐL

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ HATÁRIDÕS KAMATLÁB-MEGÁLLAPODÁS (FRA) ÜGYLETEKRŐL TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ HATÁRIDÕS KAMATLÁB-MEGÁLLAPODÁS (FRA) ÜGYLETEKRŐL A határidős kamatlábmegállapodás olyan származtatott ügylet, amellyel az Ügyfél egy jövőbeni periódusra, egy előre meghatározott összegre

Részletesebben

Pénzügytan szigorlat

Pénzügytan szigorlat GF KVIFK Gazdaságtudományi Intézet Pénzügy szakcsoport Pénzügytan szigorlat 2 30,5 34 pont jeles 26,5 30 pont jó 22,5 26 pont közepes 18,5 22 pont elégséges 18 pont elégtelen Név: Elért pont: soport: Érdemjegy:

Részletesebben

Környe-Bokod Takarékszövetkezet Statisztikai számjel: 10044874-6419-122-11. MÉRLEG 2014. év. ESZKÖZÖK (aktívák)

Környe-Bokod Takarékszövetkezet Statisztikai számjel: 10044874-6419-122-11. MÉRLEG 2014. év. ESZKÖZÖK (aktívák) ESZKÖZÖK (aktívák) 1. Pénzeszközök 251 412 559 074 2. Állampapírok 6 846 664 0 4 900 163 a) forgatási célú 6 846 664 4 900 163 b) befektetési célú 0 0 2/A. Állampapírok értékelési különbözete 3. Hitelintézetekkel

Részletesebben

Devizapiac a gyakorlatban. Budapesti Értéktőzsde 2014. November 25.

Devizapiac a gyakorlatban. Budapesti Értéktőzsde 2014. November 25. Devizapiac a gyakorlatban Budapesti Értéktőzsde 2014. November 25. Equilor Az Equilor Befektetési Zrt. A Budapesti Értéktőzsde alapító tagja A befektetővédelmi Alap és a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület

Részletesebben

Pénzügy feladatok 1. feladat Feladat: 2. feladat Feladat: 3. feladat 4. feladat 5. feladat Feladat: 6. feladat

Pénzügy feladatok 1. feladat Feladat: 2. feladat Feladat: 3. feladat 4. feladat 5. feladat Feladat: 6. feladat Pénzügy feladatok 1. feladat Egy vállalkozás devizaszámláján 25.000 GBP található, amelyet a vállalkozás USD-re szeretne átváltani. A vállalkozás számlavezető bankja az alábbi árfolyamokat jegyzi: 366,2495

Részletesebben

Devizaárfolyam, devizapiacok. 2006. november 14.

Devizaárfolyam, devizapiacok. 2006. november 14. Devizaárfolyam, devizapiacok 2006. november 14. Az árfolyam fajtái 1. Az árfolyam a nemzeti pénz csereértéke Deviza = valutára szóló követelés Valutaárfolyam: jegybankpénz esetében Devizaárfolyam: számlapénz

Részletesebben

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ DEVIZAÁRFOLYAMHOZ KÖTÖTT ÁTLAGÁRAS STRUKTURÁLT BEFEKTETÉSEKRŐL

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ DEVIZAÁRFOLYAMHOZ KÖTÖTT ÁTLAGÁRAS STRUKTURÁLT BEFEKTETÉSEKRŐL TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ DEVIZAÁRFOLYAMHOZ KÖTÖTT ÁTLAGÁRAS STRUKTURÁLT BEFEKTETÉSEKRŐL Termékleírás A devizaárfolyamhoz kötött átlagáras strukturált befektetés egy indexált befektetési forma, amely befektetés

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium F Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 43 50 pont jeles 35 42 pont jó 27 34 pont közepes 19 26

Részletesebben

Mielőtt befektetne. Egy kecsegtető befektetési ajánlat nem mindig kifizetődő.

Mielőtt befektetne. Egy kecsegtető befektetési ajánlat nem mindig kifizetődő. Mielőtt befektetne Egy kecsegtető befektetési ajánlat nem mindig kifizetődő. Tanulmányozza át tájékoztató füzetünket, készüljön fel körültekintően döntésére, mielőtt befektetne! BEFEKTETÉSEK 9 Milyen kérdésekben

Részletesebben

Mik is pontosan az ETC-k? Physical ETC Classic ETC Forward ETC Short ETC Leveraged ETC

Mik is pontosan az ETC-k? Physical ETC Classic ETC Forward ETC Short ETC Leveraged ETC 1 Exchange Traded Funds (ETF): tőzsdén kereskedett befektetési alap, amely leginkább a részvényekhez hasonlatos. A legnépszerűbbek az indexkövető és szektor ETF-ek, melyek az irányadó tőzsdeindexek árfolyamát

Részletesebben

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ BARRIER DEVIZAÁRFOLYAM OPCIÓS ÜGYLETEKHEZ

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ BARRIER DEVIZAÁRFOLYAM OPCIÓS ÜGYLETEKHEZ TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ BARRIER DEVIZAÁRFOLYAM OPCIÓS ÜGYLETEKHEZ Jelen terméktájékoztatóra vonatkozóan a Terméktájékoztató egyszerű (plain vanilla) devizaárfolyam opciós ügyletekhez elnevezésű terméktájékoztatóban

Részletesebben

Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet. Treasury termékei és szolgáltatásai. Vállalati Ügyfelek részére

Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet. Treasury termékei és szolgáltatásai. Vállalati Ügyfelek részére Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet Treasury termékei és szolgáltatásai Vállalati Ügyfelek részére 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés... 3 1.1. Vállalati Treasury üzemeltetése:... 3 1.2. Befektetési termékek

Részletesebben

Tőzsdeismeretek. Csoport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy:. Javította:

Tőzsdeismeretek. Csoport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy:. Javította: Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai Kar Közgazdasági és Társadalomtudományi Intézeti Tanszéki Osztály Tőzsdeismeretek A Név: Csoport: Tagozat: Elért pont:

Részletesebben

Pénzügytan szigorlat

Pénzügytan szigorlat GF KVIFK Gazdaságtudományi Intézet Pénzügy szakcsoport Pénzügytan szigorlat 5 32 36 pont jeles 27,5 31,5 pont jó 23 27 pont közepes 18,5 22,5 pont elégséges 18 pont elégtelen Név: Elért pont: soport: Érdemjegy:

Részletesebben

MAGYAR SZÁMVITELI SZABÁLYOK SZERINTI ÉVES BESZÁMOLÓ - MÉRLEG 2014.12.31.

MAGYAR SZÁMVITELI SZABÁLYOK SZERINTI ÉVES BESZÁMOLÓ - MÉRLEG 2014.12.31. MÉRLEG ESZKÖZÖK (aktívák) adatok millió forintban 2013 2014 1. Pénzeszközök 39,870 459,330 2. Állampapírok 153,646 70,686 a) forgatási célú 92,910 16,462 b) befektetési célú 60,736 54,224 2/A. Állampapírok

Részletesebben

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír 11.) Határozza meg az értékpapírok fogalmát, fajtáit, főkönyvi nyilvántartásának és értékelésének szabályait! Ismertesse az értékpapírok analitikus nyilvántartását! Mutassa be az értékpapírokhoz (váltó,

Részletesebben

A pénz időértéke. Kifejezi a pénz hozamát ill. lehetővé teszi a különböző időpontokban rendelkezésre álló pénzek összeadhatóságát.

A pénz időértéke. Kifejezi a pénz hozamát ill. lehetővé teszi a különböző időpontokban rendelkezésre álló pénzek összeadhatóságát. A pénzeszközökben bekövetkezett változás kimutatása a változást előidéző vállalati tevékenység szerinti bontásban cash flow (PÉNZÁRAMLÁS) kimutatás A tényleges pénzmozgások figyelembe vétele 1. Szokásos

Részletesebben

Pénzügyi számítások. A cash flow kimutatás részei. Elektronikus_Pénzügyek01 1. Kockázattípusok. A cash flow elemzés célja. A) Cash flow kockázat

Pénzügyi számítások. A cash flow kimutatás részei. Elektronikus_Pénzügyek01 1. Kockázattípusok. A cash flow elemzés célja. A) Cash flow kockázat Pénzügyi számítások Csorba László 5. Előadás A pénzügyi és egyéb kockázatok; mérésük, kezelésük Kockázattípusok Pénzügyi kockázatok: meghatározott folyamatok nem teljes mértékben való előzetes kiszámíthatóságának

Részletesebben

Kategóriák Fedezeti követelmények

Kategóriák Fedezeti követelmények 1 Válasszon kedvére a világ 20 különböző tőzsdéjét leképező 6.000 különböző CFD közül. Az elérhető tőkeáttétel akár 10-szeres is lehet. Long és short pozíció nyitására egyaránt van lehetőség, akár napon

Részletesebben

FORINT KAMATVÁLTOZTATÁSI MUTATÓ. (Hatályos: 2015. január 7-től)

FORINT KAMATVÁLTOZTATÁSI MUTATÓ. (Hatályos: 2015. január 7-től) FORINT KAMATVÁLTOZTATÁSI MUTATÓ (Hatályos: 2015. január 7-től) H0K: 0. számú kamatváltoztatási mutató forinthitelek esetén A mutató értéke fix nulla a hitel futamideje alatti kamatperiódusokban, azaz a

Részletesebben

2008 júniusában a kincstári kör hiánya 722,0 milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt jelentett az MNB

2008 júniusában a kincstári kör hiánya 722,0 milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt jelentett az MNB 2 ában a kincstári kör hiánya 22, milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt jelentett az MNB kiegyenlítési tartalékának feltöltése címen kifizetett 2, milliárd forint. Csökkentette a finanszírozási

Részletesebben

Gazdasági Információs Rendszerek

Gazdasági Információs Rendszerek Gazdasági Információs Rendszerek 7. előadás Bánhelyi Balázs Alkalmazott Informatika Tanszék, Szegedi Tudományegyetem 2009 Opció fogalma Az opció jövőbeni döntési lehetőséget jelent valami megtételére,

Részletesebben

Lízing Üzleti tanácsok, üzleti tanácsadás: www.kisado.hu

Lízing Üzleti tanácsok, üzleti tanácsadás: www.kisado.hu Lízing Lízing A lízingbevevő a lízingszerződésben rögzített lízingdíj megfizetésére vállal kötelezettséget. A lízingszerződés fedezete maga a lízing tárgya, amelynek tulajdonjogát a lízingbevevő csak a

Részletesebben

II. évfolyam. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 2 2013/2014. II. félév

II. évfolyam. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 2 2013/2014. II. félév II. évfolyam Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 2 2013/2014 II. félév 1. feladat (lekötött tartalék meghatározása, osztalékkal kapcsolatos számítások, saját tőke mérlegrészlet

Részletesebben

A befektetési eszközalap portfolió teljesítményét bemutató grafikonok

A befektetési eszközalap portfolió teljesítményét bemutató grafikonok PÉNZPIACI befektetési eszközalap portfólió Benchmark: RMAX Típus: Rövid lejáratú állampapír Árfolyam 1,638 HUF/egység Valuta HUF Portfolió nagysága 8 180 498 608 HUF Kockázati besorolás: alacsony A bemutatott

Részletesebben

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ ESETI TREASURY BETÉTMŰVELETEKRE

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ ESETI TREASURY BETÉTMŰVELETEKRE TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ ESETI TREASURY BETÉTMŰVELETEKRE Termék definíció Az Eseti Treasury betéti megállapodás keretében a Bank Treasury üzletága az Ügyfél által elhelyezni kívánt bankbetét kamatát az ügyletkötés

Részletesebben

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés Pénzügy menedzsment Hosszú távú pénzügyi tervezés Egy vállalat egyszerűsített mérlege és eredménykimutatása 2007-ben és 2008-ban a következőképpen alakult: Egyszerűsített eredménykimutatás (2008) Értékesítés

Részletesebben

ZMAX Index 2004. február 04.

ZMAX Index 2004. február 04. 2004. február 04. Tartalomjegyzék...2 1. AZ INDEX LEÍRÁSA...3 1.1 AZ INDEX HIVATALOS MAGYAR NEVE...3 1.2 AZ INDEX HIVATALOS ANGOL NEVE...3 1.3 AZ INDEX HIVATALOS RÖVID NEVE...3 1.4 AZ INDEX BÁZISA...3

Részletesebben

Az MKB Értékpapír és Befektetési Rt. üzleti jelentése és pénzügyi kimutatásai

Az MKB Értékpapír és Befektetési Rt. üzleti jelentése és pénzügyi kimutatásai Az MKB Értékpapír és Befektetési Rt. üzleti jelentése és pénzügyi kimutatásai (MAGYAR SZÁMVITELI SZABÁLYOK ALAPJÁN) 1997. december 31. Az MKB Értékpapír és Befektetési Rt. üzleti jelentése A teljeskörû

Részletesebben

Budapesti Értéktőzsde

Budapesti Értéktőzsde Budapesti Értéktőzsde Részvénytársaság Pénztárak, mint a tőzsdei társaságok tulajdonosai Horváth Zsolt a BÉT vezérigazgatója Gondolkozzunk hosszú távon! A pénztárak természetükből adódóan hosszú távú befektetésekben

Részletesebben

MÉRLEG. KSH: 10047808-6419-122-05 Cg.:05-02-000250 Boldva és Vidéke Takarékszövetkezet

MÉRLEG. KSH: 10047808-6419-122-05 Cg.:05-02-000250 Boldva és Vidéke Takarékszövetkezet MÉRLEG adatok: ezer Ft-ban S.sz. M e g n e v e z é s 2013.év 2014.év a. b. d. d. ESZKÖZÖK ( AKTÍVÁK ) 01. 1.Pénzeszközök 634 459 587 900 02. 2.Állampapírok 1 959 141 1 928 700 03. a) forgatási célú 1 856

Részletesebben

Buda-Cash Brókerház. Határidős piacok. Határidős üzletkötő

Buda-Cash Brókerház. Határidős piacok. Határidős üzletkötő Buda-Cash Brókerház Határidős piacok Sőre Balázs Határidős üzletkötő Elmélet A határidős ügylet célja, egy mögöttes termékben, adott időszak alatt bekövetkező, kedvezőtlen irányú árfolyamváltozás kockázatának

Részletesebben

K&H szikra abszolút hozamú származtatott nyíltvégű alap

K&H szikra abszolút hozamú származtatott nyíltvégű alap K&H szikra abszolút hozamú származtatott nyíltvégű alap kereskedelmi kommunikáció 2014. november 2 háttér, piaci trendek 1Q12 2Q12 3Q12 4Q12 1Q13 2Q13 3Q13 4Q13 1Q14 2Q14 3Q14 4Q14 1Q15 2Q15 3Q15 4Q15

Részletesebben

KOCKÁZATKEZELÉSI JELENTÉS A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvekről és stratégiákról

KOCKÁZATKEZELÉSI JELENTÉS A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvekről és stratégiákról KOCKÁZATKEZELÉSI JELENTÉS A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvekről és stratégiákról A Random Capital Broker Zrt. (cj: 01-10-046204 székhely: 1053 Budapest, Szép u. 2.) (Továbbiakban:

Részletesebben

A befektetési eszközalap portfolió teljesítményét bemutató grafikonok

A befektetési eszközalap portfolió teljesítményét bemutató grafikonok PÉNZPIACI befektetési eszközalap portfólió Benchmark: RMAX Típus: Rövid lejáratú állampapír Árfolyam 1,657HUF/egység Valuta HUF Portfolió nagysága 7 625 768 268 HUF Kockázati besorolás: alacsony A bemutatott

Részletesebben

Ezen beszámoló az eredeti angol nyelvu jelentés fordítása. Bármely eltérés esetén az eredeti angol nyelvu jelentés az irányadó.

Ezen beszámoló az eredeti angol nyelvu jelentés fordítása. Bármely eltérés esetén az eredeti angol nyelvu jelentés az irányadó. US GAAP szerinti konszolidált éves beszámolója 2003. és 2002. december 31-én végzodo évekre független könyvvizsgálói jelentéssel együtt Ezen beszámoló az eredeti angol nyelvu jelentés fordítása. Bármely

Részletesebben

A vállalkozások pénzügyi döntései

A vállalkozások pénzügyi döntései A vállalkozások pénzügyi döntései A pénzügyi döntések tartalma A pénzügyi döntések típusai A döntés tárgya szerint A döntések időtartama szerint A pénzügyi döntések célja Az irányítás és tulajdonlás különválasztása

Részletesebben

Alkalmassági és Megfelelési teszt KÖZÜLETEKNEK

Alkalmassági és Megfelelési teszt KÖZÜLETEKNEK KÖZÜLETEKNEK Az Üzletszabályzat 19. sz. melléklete Az alábbi teszt kitöltését a befektetési vállalkozásokról és árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló

Részletesebben

Kiemelt Befektetői Információk. Trend Lekötött Betét

Kiemelt Befektetői Információk. Trend Lekötött Betét Kiemelt Befektetői Információk Ez a dokumentum ellátja Önt a Trend Kombinált befektetési termékre vonatkozó kiemelt befektetői információkkal, melyek segítségével Ön jobban megértheti az ebbe a termékbe

Részletesebben

(az adatok ezer forintban értendők) *(a konszolidált táblázatok alatt minden esetben dőlt betűvel tüntettük fel a társaság nem konszolidált számait)

(az adatok ezer forintban értendők) *(a konszolidált táblázatok alatt minden esetben dőlt betűvel tüntettük fel a társaság nem konszolidált számait) TR 2014 Szöveges magyarázat a 2014. üzleti évhez: Társaságunk a 2014. év során tőkeerejének növelését tűzte ki fő prioritásként. A kiemelt célok között szerepelt a korábbi bankhitelek saját forrásokkal

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2011.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2011. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2011. december

Részletesebben

Nemzetközi közgazdaságtan Árfolyam és kamatparitás

Nemzetközi közgazdaságtan Árfolyam és kamatparitás és kamatparitás Budapesti Corvinus Egyetem 2011. őszi félév, 9. hét 1. feladat Egy amerikai dollár 215,57 Ft-ba kerül, míg egy angol font 1,65 dollár. Mi a Ft/ árfolyam? 1 355,70 2 130,60 3 217,22 4 213,92

Részletesebben

Kockázatos pénzügyi eszközök

Kockázatos pénzügyi eszközök Kockázatos pénzügyi eszközök Tulassay Zsolt zsolt.tulassay@uni-corvinus.hu Tőkepiaci és vállalati pénzügyek 2006. tavasz Budapesti Corvinus Egyetem 2006. március 1. Motiváció Mi a fő különbség (pénzügyi

Részletesebben

Budapest Ingatlan Alapok Alapja FÉLÉVES JELENTÉS 2013

Budapest Ingatlan Alapok Alapja FÉLÉVES JELENTÉS 2013 Budapest Ingatlan Alapok Alapja FÉLÉVES JELENTÉS 2013 Alapadatok Rövid neve Elnevezés angolul Rövid név angolul Harmonizáció Az alap típusa, fajtája Futamideje Indulás dátuma Az alapcímlet devizaneme Budapest

Részletesebben

Equilor Equity Nyíltvégű Befektetési Alap ÉVES JELENTÉS 2008. ÉVES JELENTÉS 2008.

Equilor Equity Nyíltvégű Befektetési Alap ÉVES JELENTÉS 2008. ÉVES JELENTÉS 2008. EQUILOR EQUITY NYÍLTVÉGŰ BEFEKTETÉSI ALAP Befektetési Alap megnevezése Equilor Equity Nyíltvégű Befektetési Alap Típusa Az Equilor Equity Nyíltvégű Befektetési Alapot április 1-én nyíltvégű értékpapír

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Értékpapírok II. 66. lecke Csekk Fogalma: a csekk kibocsátója

Részletesebben

Buda-Cash Brókerház. Határidős piacok. Határidős üzletkötő

Buda-Cash Brókerház. Határidős piacok. Határidős üzletkötő Buda-Cash Brókerház Határidős piacok Sőre Balázs Határidős üzletkötő Elmélet A határidős ügylet célja, egy mögöttes termékben, adott időszak alatt bekövetkező, kedvezőtlen irányú árfolyamváltozás kockázatának

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Értékpapírok I. 65. lecke Értékpapír fogalma Jogi: meghatározott

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2005. december

Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2005. december Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása I. A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2005. december Az előzetes adatok

Részletesebben

Dr. Bozsik Sándor Pénzügyi Tanszék

Dr. Bozsik Sándor Pénzügyi Tanszék Bankmenedzsment Dr. Bozsik Sándor Pénzügyi Tanszék Tananyag: Pénzügytan II. Szöveggyűjtemény 7-8-9-10 fejezet (oktatási segédlet) Dr. Huszti Ernő: Banktan Tas Kft. 2003. Vizsgára bocsátás feltétele: Kiválasztott

Részletesebben

Az eszközalap tervezett befektetési korlátai: Eszközcsoport Minimális arány Maximális arány Megcélzott arány. Mögöttes befektetési alap 90% 100% 100%

Az eszközalap tervezett befektetési korlátai: Eszközcsoport Minimális arány Maximális arány Megcélzott arány. Mögöttes befektetési alap 90% 100% 100% AEGON TEMPÓ ALLEGRO 10 Az eszközalap kizárólag az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt. által kezelt, forintban denominált Aegon Tempó Allegro 10 Alapokba Aegon Tempó Allegro 10 Alapok Alapja

Részletesebben

BC Tipp heti statisztika (3. hét)

BC Tipp heti statisztika (3. hét) BC Tipp heti statisztika (3. hét) EURGBP vétel 0,8275 áttörésekor Profitcél: 0,8480 Javasolt stop loss: 0,8191 2013.01.11. 15:15 50 000 129 pont 224 745 Ft 439 500 Ft 2 500 000 Ft 1 / 8 EURUSD vétel 1,3358

Részletesebben

MKVK Pénz- és Tőkepiaci Tagozat 2011. november 14.

MKVK Pénz- és Tőkepiaci Tagozat 2011. november 14. MKVK Pénz- és Tőkepiaci Tagozat 2011. november 14. Problémás hitelek számvitele, valamint a gyűjtőszámla-hitel konstrukció és a devizahitel előtörlesztés számviteli kezelése (magyar számvitel és IFRS)

Részletesebben

A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság 2006. I. félévi gyorsjelentése

A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság 2006. I. félévi gyorsjelentése A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság 2006. I. félévi gyorsjelentése A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 52. -a alapján a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság az alábbiakban teszi közzé

Részletesebben