BÉKÉSCSABA MEG fel JOGÚ VAROS lkt. sz.: IV POLGÁRMESTERÉTŐL Békéscsaba, Szent István tér 7.

Átírás

1 BÉKÉSCSABA MEG fel JOGÚ VAROS lkt. sz.: IV POLGÁRMESTERÉTŐL Békéscsaba, Szent István tér 7. Előadó: Marik Tibor Mell.: J db Hiv. sz.: - Telefax: (66) E-maii: vantara.gyula@bekescsaba.hu NYIL VANOS ÜLÉS napirendje A döntéshozatal minősített többséget igényel! Tárgy: A Terület- és Településfejlesztési Operatív Programhoz (TOP) és az ágazati Operatív Programokhoz illeszkedő, Békéscsaba Megyei Jogú Város és térsége fejlesztési részdokumentumainak (I. fázis - fejlesztési irányok) elfogadása Előkészítő: Véleményező: Stratégiai-Fejlesztési Osztály Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság Előterjesztés Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyülésének október l 8-án tartandó nyilvános ülésére Tisztelt Közgyűlés! A as európai uniós tervezési időszakra való felkészülésben is fontos szerepe van a megfelelő módon előkészített, megalapozott terület- és településfejlesztési terveknek. A terület- és településfejlesztési tervek alapul szolgálhatnak a as uniós költségvetési időszakban a Közösségi Stratégiai Keret alá tartozó alapokból fmanszírozandó operatív programok tervezéséhez annak érdekében, hogy az uniós finanszírozású ágazati és területi operatív programokban a területi fejlesztési igények is megjelenítésre kerülhessenek. A as fejlesztések elökészítéseként a megyei jogú városok a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekrőlszó ló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet szerint készítik a településfejlesztési koncepciót és az integrált településfejlesztési stratégiát (a továbbiakban: IT S) a korábbi Integrált Városfejlesztési Stratégia felülvizsgálatával. A várostérségi integrált programok tervezési térségeinek lehatárolásával kapcsolatos irányelvekről szóló 1181/2013. (IV. 5.) Korm. határozat 2. b) pontja rögzíti, hogya megyei jogú városoknak az integrált városfejlesztési programok kidolgozásakor a vonzáskörzetüket is javasolt bevonni. A közötti források területi koordinációjának kerete iről szóló 1115/2013. (III. 8.) Korm. határozat 3. pontja felkérte a megyei jogú városok önkormányzatait, hogya közötti időszakra történő felkészüléshez biztosított útmutatók és keretek alapján a

2 .. 2 megjelölt időszakban az integrált városfejlesztési stratégiához kapcsolódóan megvalósítani kívánt fejlesztési igényeiket bocsássák a nemzetgazdasági miniszter és az érintett miniszterek rendelkezésére. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban (továbbiakban: TOP) a magyar kormány kiemelt gazdaságfejlesztési, növekedési és foglalkoztatási céljaira tekintettel, valamint az Európa 2020-hoz való illeszkedés, az ágazati fejlesztésekkel való lehatárolás és szinergia biztosítása érdekében, az Európai Bizottság az alábbi kiemeit fejlesztési célokat határozta meg: térség-specifikus erőforrásokra épülő, azokat gyarapító gazdasági növekedés és foglalkoztatásbővítés, élhető és az üzleti szereplők számára vonzó települések, helyi közösségek megerősítése és öngondoskodó képességük javítása. A TOP fó küldetése, hogy kereteket biztosítson a területileg decentralizált fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához. A megyei jogú városok tervezési folyamata az alábbi feladatkörökből áll: l. Megalapozó vizsgálat. 2. Megyeijogú város (és térsége) településfejlesztési koncepciójának elkészítése. 3. Megyei jogú város integrált településfejlesztési stratégiájának elkészítése (középtávú programok elkészítése) időszak tervezését segítő, megyei jogú város és térsége fejlesztési részdokumentumának elkészítése. A fent említett l-3. feladatkörrel párhuzamosan zajlik a as időszak tervezését segítő, megyei jogú városok és térségük fejlesztési részdokumentumainak elkészítése (4. feladatkör). A as európai uniós tervidőszakra vonatkozó központi szintű előkészületek a 2013 as évben intenzíven folynak. Ezért nagyon fontos, hogy e folyamatba a megyei jogú városok mielőbb hatékonyan be tudjanak kapcsolódni. Ennek érdekében a megyei jogú városoknak az alábbi két területfejlesztési részdokumentumot javasolt elkészíteniük: TOP-hoz kapcsolódó megyei jogú város és térsége fejlesztési részdokumentum, ágazati operatív programokhoz kapcsolódó, megyei jogú város és térsége fejlesztési részdokumentum. A kidolgozandó fejlesztési részdokumentumok tehát átfogják a megyei jogú város összes releváns, európai uniós operatív programból finanszírozható fejlesztési projektjavaslatát. A részdokumentumok kidolgozásának fázisai és teljesítésének határideje: A TOP-hoz illeszkedő, megyei jogú város és térsége fejlesztési részdokumentuma (I. fázis,- fejlesztési irányok). Feladatkör teljesítésének határideje: A TOP-hoz illeszkedő, megyei jogú város és térsége fejlesztési részdokumentuma (II. fázis, - részletes kidolgozása). Feladatkör teljesítésének határideje:

3 3 A TOP-hoz illeszkedő, megyei jogú város és térsége fejlesztési részdokumentumának továbbfejlesztése (III. fázis - projektfejlesztés), Feladatkör teljesítésének határideje: (minőségbiztosítás után készülő végleges dokumentum: ll. 15.) Ágazati Operatív Programokhoz illeszkedő, megyei jogú város és térsége fejlesztési részdokumentuma. Feladatkör teljesítésének határideje: A Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság és az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság tárgyalja az előterjesztést, a bizottsági ülések jegyzőkönyvi kivonatai a közgyűlési előterjesztés mellékletét képezik. A döntés végrehajtásában közrem üködö felelős hivatali egység: Stratégiai-Fejlesztési Osztály. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy az alábbi határozati javaslat alapján hozza meg döntését. HATÁROZATI JAVASLAT: l. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Kö zgyűlése elfogadja a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programhoz és az ágazati Operatív Programokhoz illeszkedő, Békéscsaba Megyei Jogú Város és térsége fejlesztési részdokumentuma irányait, az előzetesen megfogalmazott prioritásokat és beavatkozásokat jelen határozat melléklete szerint. 2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert, hogya Terület- és Településfejlesztési Operatív Programhoz és az ágazati Operatív Programokhoz illeszkedő, Békéscsaba Megyei Jogú Város és térsége fejlesztési részdokumentumait a Közgyűlés által elfogadott prioritások mentén akiadott iránymutatásokban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően a minisztériumok részére megküldje. Felelős: Határidő: Vantara Gyula polgármester október 31. Békéscsaba, október 10. Vantara Gyula polgármester Ellenjegyzés: JOgI:...~... pénzügyi:

4 4 Békéscsaba Megyei Jogú Város és térsége fejlesztési dokumentumaihoz előzetesen megfogalmazott prioritások és beavatkozások a időszakra Prioritás Tervezett beavatkozások Operatív program M Ulikahelyteremtést Iparteriiletek kialakítása (területszerzés, Gazdaságfejlesztési és elősegítő alapinfrastruktúra kiépítése, Innovációs OP (GINOP) beruházások megközelíthetőségjavítása,ipari termelésre alkalmas csarnokok építése) Élelmiszeripar fejlesztése Ellergetika Epületenergetika: városi intézmények Környezeti és energetikai megújítása, Energetikai energiahatékonyság Hatékonysági OP Geotermikus energiafelhasználása az (KEHOP) energiaköltségek csökkentése érdekében Napenergia: napelempark létesítése Közvilágítás korszerűsítése Termálenergia a mezőgazdaságban (pl. kertészet) Városrehabilitáció Funkcióbővítővárosrehabilitáció Terület- és folytatása több akcióterületen Településfejlesztési OP Szociális célú városrehabilitációs (TOP) programok kombinálva mg. termékek piacra jutásával Turizmusfejlesztés Gasztronómiai és aktív turizmus Terület- és (Csabapark) Településfejlesztési OP Gyógyturizmus (fürdő) (TOP) Vízi és kerékpáros turizmus Szálláshelyekfejlesztése Természetközeli fejlesztések Kiizlekedésfejlesztés Közösségi közlekedés rendszere Terület- és Kerékpáros közlekedési hálózatok Településfejlesztési OP Bel- és külterületi utakfejlesztése Járdaépítési program (TOP) Intelligens Közlekedésfejlesztési OP (IKOP) Oktatási és Bölcsődék és óvodák Emberi Erőforrás kulturális Jókai Szlnház Fejlesztési OP (EFOP) intézményrendszer fejlesztése Egészségügyi A szociális ellátórendszer racionalizálása, Emberi Erőforrás alapellátás és az intézményhálózat korszerűsítése, Fejlesztési OP (EFOP) szociális ellátás fejlesztése. Az egészségügyi alapellátást biztosító infrastruktúrafejlesztése, korszerűsítése. Az önkormányzati bérlakásállomány bővítése, fejlesztése

5 5 A beavatkozások rövid tartalmi összefoglalása: Munkahelyteremtő beruházások: Ipari területek bővítése igények alapján. A városnak két iparterülete van: Almáskerti Ipari Park, és az ún. Északi Ipartelep. Emellett egy nagy inkubátorházat is üzemeltetünk. Cél a teljes közművesítéssel ellátott iparterületek kialakítása, amelyeket értékesítéssel tudunk hasznosítani. Emellett fontos befektetői igény bérbe vehető iparcsarnokok létesítése vagy barnamezős tevékenységként meglévő ilyen ipari ingatlanok ilyen jellegű fejlesztése. Az iparterületi fejlesztések helyszínei olyan módon kerültek kiválasztásra, hogy kisebb és nagyobb (több 10 ha) igények kielégítését is lehetővé teszik. Épületenergetika: intézmények, középületek teljes energetikai megújítása (komplex hőszigetelés, elektromosság korszerűsítése, gépészeti megújítás, ahol lehetőség van rá, megújuló energia felhasználásának elősegítése elsősorban napenergia vonatkozásában). A város ebben a témakörben már több oktatási intézmény esetében valósított meg fejlesztést, a cél ennek a prograrnnak a folytatása. Geotermia: korábban már elindult ennek a tervezése, ennek keretében a geotermikus energia felhasználása a közintézmények energiaellátására elsősorban azon belvárosi területen, ahol ezek a közíntézmények koncentráltan vannak jelen (oktatás, egészségügy, kulturális terület). A program részben összefügg az épületenergetikai fejlesztésekkel. Napenergia: nagyobb léptékű napelempark létesítése erre alkalmas földterületen (pl. rekultivált hulladéklerakó), energia felhasználása a városi energiaellátásban (pl. közvilágítás). Városrehabilitáció: a as időszakban is meglévő feltételek szerinti funkcióbővítő városrehabilitáció további ütemei, vállalkozói tőke bevonásával, valamint egyes városrészekben szociális jellegű városrehabilitációs programok megvalósítása (a as időszakban ilyen program megvalósítása még nem történt meg, egy projekt került benyújtásra 270 millió Ft-os összköltséggel, a megvalósítása folyamatban van). Emellett ún. tematikus akcióterületek IS megfogalmazásra kerültek az alábbiak szerint: o Körös Hotel - Malom tér - Kórház akcióterület (városközponti, épületeit tekintve egyes részeiben erősen leromlott terület). o Piac és környéke akcióterület: városrészi rehabilitáció, kombinálva az agrártermékek piacra jutásának segítésével. Turizmus o Gasztronómia és aktív turizmus: akiemelt projektként megvalósuló Csabapark projekt további elemeinek megvalósítása, kalandparki elemekkel együtt. o Gyógyturizmus: a jelenleg elsősorban városi fürdő turisztikai fejlesztése mennyiségi (további medence) és minőségi szempontok szerint, a fürdő turisztikai vérkeringésbe történő bekapcsolása. o Vízi és kerékpáros turizmus: térségi szemlélettel, Körösök és Élővíz-csatorna tekintetében, valamint városon belüli és térségi kerékpárút-hálózat eddigi fejlesztéseinek folytatása, komplett hálózati szemlélettel. Elővíz-csatorna, mint komplex rekreációs fejlesztési terület.

6 6 o Szálláshelyek fejlesztése: mind mennyiségi, mind minőségi szempontból, mivel Békéscsabán mindkettő tekintetben hiány mutatkozik annak ellenére, hogy ban több ilyen fejlesztés is támogatást kapott a városban. o Téglagyári tavak, mint természetközeli fejlesztési terület. Közlekedésfejlesztés o Közösségi közlekedés: minőségi szolgáltatás, utastájékoztatás, olcsóbb üzemeltetés. o Kerékpáros közlekedés: a városon belüli, részben turisztikai, de inkább hivatásforgalmi célú és a mindennapos kerékpáros közlekedést szolgáló hálózat fejlesztése. Ennek a hálózatnak sok eleme kiépült, de vannak olyan hiányosságok, amelyek miatt mindenképpen folytatni kell a programot. o Útfejlesztés: gyűjtő- és lakóutak fejlesztése, meglévő burkolatok javítása, illetve szilárd burkolattal nem rendelkező utak fejlesztése. Ennek egyik oka a lezajlott, l6 mrd Ft összköltségű szennyvízprojekt, amelyben az ilyen utak helyreállítására csak korlátozott lehetőségek álltak rendelkezésre. Ez a program kisebb részben gazdaságfejlesztési, nagyobb részben életrninőségi célzatú. Oktatási és kulturális intézményrendszer fejlesztése o Elsősorban bölcsődei és óvodai fejlesztések, igények szerinti férőhelyek mennyiségi és minőségi fejlesztése érdekében, figyelembe véve az energiahatékony működést is. Egészségügyi alapellátás és szociális ellátás fejlesztése o A szociális intézmények elhelyezésére szolgáló ingatlanok fejlesztése, korszerűsítése, energiatakarékos üzemeltetésének megvalósítása. o Racionálisan, energiatakarékosan müködtethető hajléktalane llátást biztosító ingatlan kialakítása. Az egészségügyi alapellátást biztosító egészségügyi szolgáltatók működését szolgáló épületek, rendelők és egyéb tárgyi feltételek minőségi fejlesztése, annak érdekében, hogy az egészségügyi alapellátás biztosítása korszerű, energiatakarékosan működtethető rendelőkben történjen.