EGY ÉVSZÁZADOS PER A GÖRGEY-KÉRDÉS TEGNAP ÉS MA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "EGY ÉVSZÁZADOS PER A GÖRGEY-KÉRDÉS TEGNAP ÉS MA"

Átírás

1 EGY ÉVSZÁZADOS PER A GÖRGEY-KÉRDÉS TEGNAP ÉS MA ANTALL JÓZSEF Élet-halál kérdéseket érintő vádak, bűnné nőtt hibák tódulnak agyunkba, ha nevét kiejtjük. Ócsárló és elismerő szavak, igazságtalan vádak és még igazságtalanabb védőbeszédek: ez a Görgey-kérdés. Több, mint egy évszázad távlatából is a tegnap élő ellentéteiként izzó viták, valódi haragot kiváltó összecsapások az igazságért vagy a vélt igazságért! A történelmi drámák könnyen teszik izzóvá a színpadot: Katona Bánk bán-ja vagy a könyvből Barabás Miklós ( ): Görgey Arthur honvédtábornok. Krétarajz, természetről", (Magyar Történelmi Képcsarnok)

2 színre lépett és a világtörténelmet felidéző Madách Ember tragédiája. Van-e ezeknél nagyobb hatású alkotása a magyar drámatörténetnek? Aligha véletlen, hogy a korunk nagy kérdéseire választ kereső modern alkotások között, amelyek az elmúlt két évtizedben megragadták a magyar közönséget Illyés Gyula Fáklyaláng-ja és Dózsá-ja, Németh László Széchenyi-je és most az Áruló, az elsők között szerepel. A tegnap a ma emberéből csak akkor vált ki szenvedélyt, ha a múlt nagyon mélyen gyökeredző, legbenső érzéseit érintő, a nemzet alapvető sorskérdéseit feszegető korszakát (és szereplőit) idézi fel előtte. Személyisége Kevés olyan alakja van a magyar történelemnek, akinek személyisége annyit foglalkoztatta volna a történészeket, mint éppen Görgey Artúré. Jobb sorsra érdemes, a nagy folyamatokat boncolgató historikusok is pszichológussá csapnak fel a kedvéért, vizsgálgatják jellemét és lelkivilágát, cinizmusa mélységét vagy éppen a cinikus álarc mögé bújt romantikus lelkét. Drámája nem csak koráé (és nem csak Kossuth-tal), hanem saját belső drámája is, amit önmaga vívott meg. Történészek, írók és színészek, hol Mephisto ördögi arcát kényszerítik rá, hol pedig kappanhangú biberachi cselszövőt faragnak belőle. Érződik ez a Fáklyaláng különben nagyszerű szerepének teljes félreértésével is, amit a színész (és a rendező) mélyebb szerepformálása talán kijavíthatott volna a mostani felújításban. Görgey személyisége valóban nem mindennapi életút eredménye és meghatározója egyszerre. Már a társadalmi háttér sem a szokványos. Atyja révén a XIII. századig vezetheti vissza családfáját. Kiváló katonák, közéleti férfiak kerülnek ki a német és szlovák anyanyelvű Szepességben élő nemesi famíliából. A büszke család azonban nem bocsátotta meg atyjának, hogy egy lőcsei polgárleánnyal kötött házasságot, amit csak keserűbbé tett a család további anyagi romlása. Ez a társadalmi szituáció, ami a legellentétesebb típusokat teremtheti meg: forradalmárokat és elnyomókat, visszakapaszkodó akaraokokat vagy éppen világfájdalmas meghasonlottakat. Görgey Toporczon a család ősi fészkében látta meg a napvilágot január 30-án. Nem készült katonának, hanem családja anyagi helyzete fogadtatta el a 14 éves fiúval a tullni utásziskola ingyenes helyét. Előiskolája pedig a 60. gyalogezred hadapród élete volt. A császár kabátját viselte és kilenc esztendeig nem látta szülőföldjét ezt nem ok nélkül említjük és a legkisebb testvérét. Nem volt pénze arra sem, hogy a szünidőre hazautazzék. Édesanyja még előbb, atyja pedig 1843-ban elhunyt. Érzékeny, önmagával igen sokat foglalkozó gyerekember volt, aki hihetetlen önfegyelemmel viselte a rákényszerített katonai drillt. Tele volt szeretet utáni vágyódással, hazája és családja, különösen legkisebb öccse, István iránt, aki később szinte elfogódott testvérdühvei állt bátyja oldalán. Határozott életcélok és melankolikus hangulatok egyaránt jellemezték az ifjú Görgeyt. Az érzékenység keménységgé, a sérelmek, a visszafojtott vágyak elszántsággá és büszkeséggé, gyanakvássá és féltékenységgé érlelődtek. Éles kritikai érzéke mindent és mindenkit, de elsősorban saját tetteit vette vizsgálat alá. A külvilág szemében sikernek tűnhetett, hogy 1837-ben a nemesi testőrség hadnagyává nevezték ki. Bécs sokat jelentett életében, tovább is képezhette magát a katonai tudományokban, azonban mégsem volt elégedett a sorsával. Egyelőre még a katonai pályán keresett magának újat, kérte a Nádor-huszárokhoz való áthelyezését, ami 1842-ben meg is történt. A Felső-Ausztriában, majd Csehországban állo-

3 másozó jászkun huszárok között még inkább szükségessé vált az igazán meg sem tanult, a katonaiskolában elfelejtett magyar nyelv elsajátítása. A megújhodás, a nemzeti és társadalmi átalakulás szelleme megérintette a császári garnizonban tengődő Görgeyt is. Salzburgban, 1842-ben kelt öccsének írott leveléből azonban még a szigorú logikájú, módszeres gondolkodású, érzelmeit a hideg ész ellenőrzése alá helyező férfiú szólal meg: Légy szigorúan igazságos politikai hitvallásod megválasztásában... Népedet, hazádat ne mint hazafi ítéld meg: elébb ítéld meg a világpolgár szempontjából: csak akkor tűzze a patrióta maga elé a czélt. Csak így kerülheted ki az egyoldalúságot, mely nem egy hazánkfiát törekvésének tisztasága daczára, törzsalakká silányított. " De ugyanebben a levélben megnyilatkozik odaadása magyar legénysége iránt, akiknek sorsát könnyebbé igyekszik tenni. Igazi vonzódása, tehetsége és alkata azonban a tudományokhoz, még pedig a matematikához és a természettudományokhoz vonzották. Prágában ért meg véglegesen elhatározása, hogy szakít a katonasággal. A katonai alárendeltségtől való csömöre, honvágya és szerelme, valamint a katonai eskü és a hazafiság, sőt az egyéni meggyőződés követésének vágya motiválta lépését (1845). Rövid magyarországi látogatása után visszatért Prágába és beiratkozott ez egyetem kémia szakára, ahol Redtenbacher tanítványa lett. Kölcsönösen nagy megbecsüléssel voltak egymás iránt. Tanulmányaiból nemcsak a kókuszdióolajról írott pályadíjat nyert dolgozata, a laurilsav felfedezése, hanem természettudományos logikája, exakt kísérletező szelleme, amelynek ugyan előbb sem volt híján, tanúskodik sikeréről. Újra egyenruhában Amikor a forradalmi Európa tűzcsóvája lángra lobbantotta a Monarchiát is, Görgey hazafelé tartott ifjú nejével, a francia származású Auboin Adéllal. Pesten bemutatkozott az új közoktatásügyi miniszternek, Eötvös Józsefnek, aki szívélyesen fogadta a kémiai tanárságra pályázó egykori huszártisztet. Egyelőre azonban hazatért szülőföldjére, ahol a család megmaradt földjén a gazdálkodással is meg akart próbálkozni. De az események közbeszóltak! A győztes márciusi forradalom ütésétől magához térő Bécs egyre határozottabban készült a visszavágásra, a szabadságharc vállalása egyre elkerülhetetlenebbnek látszott. A nemzetőrség és a honvédség szervezése nemcsak a lelkes civileket hívta zászlaja alá, hanem a szakképzett, a császári szolgálatot korábban elhagyó tiszteket is. Felajánlotta katonai szolgálatait: a győri 5. honvéd-zászlóaljhoz nevezték ki júniusban, majd századossá, 1848 augusztusában pedig őrnaggyá léptették elő. Szervezőkészsége és erélye nehezen viselte a lelkesedéssel jól megférő tehetetlenséget a hadseregszervezésben. Szerepet játszott a szeptemberi válság idején az önkéntes nemzetőrség szervezésében is. Előbb csak a megyei szervezetek, később azonban a Honvédelmi Bizottmány is megismerhette véleményét. Híre bejárta az országot, amikor Csepel szigeten elfogatta és halálra ítélte az áruló Zichy Ödön grófot. Erélye a radikálisokat is mellé állította, a tétovázó hadseregben benne látták a jövő emberét. Nem váratott sokáig Kossuth hívó szava sem. Népszerűséget szerzett neki az ellenség ozorai fegyverletétele is, amely azonban elvetette Perczel és közte az ellentétek magvát. Görgey, most már ezredes, október 11-én találkozott Kossuthtal, akinek bizalmasaként utazott Móga táborába, a titokban tartott, de aláírt tábornoki kinevezéssel. Jellasics kiverése után elmulasztották a forradalmi Bécs megsegítését.

4 De amikor rászánták magukat, már késő volt. A schwechati csatában súlyos vereséget szenvedtek. Görgey bátorsága azonban megragadta Kossuthot és rábízta a feldunai sereg parancsnokságát. Vaskézzel fogott a sereg újjászervezéséhez. Kossuthtal való kezdeti egyetértése lassan nézetkülönbséggé változott. De nem abban, amit nem egyszer hangsúlyoztak, hogy Görgey vakfegyelmet" követelt és kegyetlenül bánt katonáival. Kossuth Görgey iratai között található levele, amelyben a fegyelem minden eszközzel való helyreállítására bíztatja már 1848 őszén, ezt távolról sem tenné az ellentétek forrásává. Annál kevésbé, mivel Görgey értett ahhoz, hogy vezér módjára katonái halványává" tegye magát, akiben bíznak és akinek követik a parancsait. Különben aligha maradhatott volna a szabadságharc egész ideje alatt saját serege a legfegyelmezettebb, legkevesebb szökést és rendbontást mutató hadtestek egyike. Az ellentét forrása a visszavonulás volt. Görgey a hiányok pótlását, felszerelést és fegyvert kért. Eltávolította az alkalmatlannak vélt elemeket, értéktelennek minősítette a forradalmi guerilla-csapatokat és politikus tiszteket. Kossuth pedig csak egy kis sikert" kért, mert joggal félt az állandó visszavonulás demoralizáló hatásától. Görgeyben ellenszenvet ébresztett, hogy a polgári vezetés messziről ad tanácsot, nem ismerve a tényleges katonai helyzetet. Kossuth viszont a politikus szemével, a közvélemény hangulatának ismeretében kívánta a sikert, az összeomlás érzésének elkerülését. Külön fokozta a nehézséget, hogy Windischgrätz, novemberben, a császár nevében hívta át a másik oldalra a tiszteket és árulásnak minősítette küzdelmüket. A nagy dilemma, amely még annyi ellentmondást eredményezett a honvéd seregekben, igen éles formában vetődött fel. A király nevében, az alkotmány védelmében harcoltak Bécs ellen. Átmenetileg könnyített lelkiismeretükön V. Ferdinánd letétele, így legalább Ferenc József trónra lépésének visszautasításával, a megkoronázott uralkodóhoz való hűségre hivatkozva lehetett szemben állni a decemberben trónra lépő új császárral. Windischgrätz decemberi támadása után Kossuth állandó támadást és ellenállást sürgető levelei, katonai tanácsai ellenére Görgey egyre hátrált Pozsony, majd Győr feladásával. Ezzel szemben Perczel, aki függetlenítette magát Görgeytől, szembeszállt a túlerővel és Mórnál vereséget szenvedett. Ezért Görgeyre hárította a felelősséget, aki szándékosan hagyta volna veszni. Ezzel már meg is született a Görgey elleni vádak egyik legsúlyosabbika, noha ma már elmarasztalói is inkább a közös felelősséget hangsúlyozzák. Az osztrák seregek közeledése menekülésre kényszerítette az országgyűlést és a kormányt, amely december 31-i ülésén elhatározta Debrecenbe történő áttelepülését. Közben pedig Batthyány Lajos vezetésével közötte Deák Ferenccel békeküldöttség ment Windischgrätzhez. A békeajánló küldöttség átengedése a frontvonalon, a parlament és a kormány menekülése Debrecenbe keserű hangulatot, a katonák megcsalatásának érzését keltette a hadseregben, amit Kossuth ellenségei még ki is használtak a közhangulat megrontására. Pesten összeült (1849. január 3.) a haditanács, amelyen a már Debrecen felé tartó Kossuth tervét, a hadseregnek a Tisza-vonalra való koncentrálását elvetették és helyette Görgey javaslatát fogadták el. E szerint Perczel a Tiszánál fedezi a kormányt, míg ő a Duna bal partján észak felé vonul és az osztrákok hátát fenyegetve, magára vonja a figyelmüket... A tárgyalni akaró és menekülő politikusokkal szemben elégedetlenkedő katonák, a vereséget sejtő kishitűek távozása arra késztette Görgeyt, hogy kiadja január 5-én kelt váci kiáltványát. Ebben kijelentette, hogy a király által szentesített törvényekért küzd, ellenszegül a belső republikánus törekvéseknek, csak a felelős hadügyminisztertől fogad el utasítást és csak olyan egyezkedést fogad el, amely az alkotmányt és a hadtest becsületét biztosítja. Ezzel megmentette tisztikara egységét, de szakadékot teremtett maga és a debreceni kormány között, amellyel

5 egy időre a kapcsolata is megszakadt. Kossuth hamarosan válaszolt Görgeynek, amiben éles szemrehányással illette a polgári kormánnyal szembeszegülő katonát. A visszavonuló, a móri vereséget okozó vádak mellé újabb súlyos vádpont csatlakozik: a váci proklamáció. Az előzőek katonai jellegűek, amelyben a minden erőt felhasználó, sikert kívánó politikai vezetés állt szemben a metodikus katonával, most azonban a politikus Görgey hangját ismerték fel. Kétségtelen tény és ezt el kell ismernünk, hogy a váci nyilatkozat kiadására Görgeyt serege felbomlásának megakadályozása kényszerítette. De az is biztos, hogy a nyári lelkesedésben fogant, mindeme elszánt katona a válság napjaiban egyre határozottabban fogalmazta meg saját politikai álláspontját, ami kétségtelenül éles elkülönülést mutatott a Madarász Lászlóék republikanizmusától, szemben állt Kossuth prezidenciális kormányzatával. Görgey ragaszkodott az 1848-as törvényeken alapuló alkotmányos monarchiához. Politikai hitvallásában alkotmányjogi felfogásában tehát azoknak a politikusoknak az álláspontját tartotta fenn, akik tulajdonképpen a szeptemberi vagy a decemberi válaszúton: a visszavonulást választották. Ezért keresett vele később kapcsolatot a békepárt és ezért tették meg később hívei 67 előfutárának is. Görgey politikai állásfoglalása alkalmas volt a dinasztikus tisztikar megnyugtatására, azonban tévesen tekintenénk valamiféle józan reálpolitikának Kossuthékkal szemben. A sors iróniája, ez a kompromisszum is csak fikció volt, mert Bécs nem akart ezen az alapon megegyezést. Jól mutatja ezt Windischgrätz megbízottainak az önállóság lényegét elvető ajánlata, amelyet Görgey elutasított. A pálya csúcsán A váci nyilatkozatot Bécs és Debrecen egyaránt egyezkedőbbnek értékelte a valóságosnál. Visszavonulása a Felvidéken, a bányavárosokon keresztül téli hadjáratként" vonult be a történelembe. Görgey elfogult bírálói sem tagadják, hogy kitűnő taktikai érzékkel az ellenség jelentős részét lekötötte, elenyésző veszteséggel seregét harcedzetté téve és kiképezve oldotta meg feladatát. De az is igaz, hogy a legnagyobb megpróbáltatásoknak és veszélyeknek tette ki katonáit. Ugyanakkor a szabadságharc elvéreztetésének szándékát, a kormány kiszolgáltatását a kisebb erőkkel védett Alföldön, ezt is a vádak közé sorolják. Terve sikerét, amivel jelentős katonai erőt biztosított a nagy sikerű tavaszi hadjárathoz, valamint az osztrák támadás elmaradását, csak osztrák hibának tulajdonítják. A Görgeyvel szemben hangoztatott eléggé meg nem alapozott vádak között gyakoriak az ellenség közötti hírekre, reményeikre való hivatkozás. Ez azonban még nem bizonyíték arra, hogy a bukás elősegítése lett volna a célja, saját személyének a kedvező helyzetbe hozása. A Tisza középső szakaszánál összevont seregek élére a Párizsból 1849 elején Teleki László közvetítésével ide érkezett Dembinszky tábornokot állította. A meginduló seregek az öreg lengyel generális vezetése alatt Kápolnánál kudarcot vallottak. Ellentétben Bem kiváló tulajdonságaival, alkalmatlan volt a kijelölt szerepre. Külön sértette a tisztikar önérzetét, hogy a két legnagyobb seregtest élén idegen vezér állt, ami a tiszafüredi tiszti zendülésre vezetett. Kossuth személyes közbelépése után sem tehetett mást, mint a vezetést ideiglenesen a rangidős Görgeyre bízta. Később mégis Vetter alá rendelte, aki azonban kudarcai és a személyes támadások miatt lemondott és március 30-án a tényleges vezetés ismét a helyettes főparancsnokká kinevezett Görgey kezébe került. Kossuth és Görgey bizalmatlan volt egymással szemben. Ez a kölcsönös vádaskodások, még inkább környezetük mesterséges hírvivése követkéz-

6 tében még csak fokozódott. De a Görgey körüli huzavona, az egyértelmű leváltás vagy határozott kinevezés elmulasztása, csak ártott magának a szabadságharcnak. Egy időre azonban ez már a dolgok rendje javult kettőjük viszonya. Jól mutatja ezt az is, hogy a trónfosztást kimondó Függetlenségi Nyilatkozat (1849. április 14.) sem okozott még végzetes szakítást, pedig hatásától az offenzíva közepette joggal féltette Görgey a vegyes összetételű tiszti kar hangulatát. A győzelem harmóniát teremtett. Hatvan, Tápióbicske, Isaszeg, Gödöllő jelzik a tavaszi hadjárat sikereit, amelyben Görgeynek vitathatatlan szerepe volt. Innen vezetett az út Vác és Nagysalló irányába, amely megnyithatta volna az utat Bécs felé. Görgey azonban Kossuth-tal egyetértésben a körülkerített Buda ostromába fogott. A politikai cél és a katonai dicsőség most tragikusan találkozott. Ezzel az időveszteséggel elesett annak lehetősége, hogy elfoglalják Bécset és újabb fordulatot adjanak a küzdelemnek. Kossuth ugyan később abba akarta hagyatni az ostromot, ekkor azonban Görgey ragaszkodott a befejezéshez. Buda ostromát később Görgey is egyik nagy tévedésének minősítette. Görgey a tavaszi hadjárat során igen nagy tekintélyt szerzett. Benne látta eszméi végrehajtóját a Debrecenben kibontakozó irányzat, a békepárt is, akik a katonai győzelmektől Bécs engedékenyebb magatartását remélték. Támadásaikat a Kossuthot balról támogató radikálisok, elsősorban Madarász László ellen irányították. Kovács, Kazinczy, Kemény Zsigmond és lapszerkesztőjük, Jókai Mór megegyezésben reménykedtek. Igazi együttműködés azonban nem jött létre a kard hatalmától rettegő félénk politikusok és a katonai uralom megragadására ugyancsak nem elszánt Görgey között. Inkább csak kacérkodtak a gondolattal. A békepártban másodrangú, Kossuth és körének súlyával nem mérkőző politikusok foglaltak helyet. Politikai koncepciójuk vezető képviselői Deák, Batthyány, Eötvös, vagy akár Széchenyi már nem mentek vagy legalábbis nem értek el Debrecenbe. A vég kezdete Június derekán megindultak nyugat felől Haynau megerősített csapatai, a zsigárdi és peredi ütközetben győzelmet arattak. Ugyanakkor megkezdődött Paszkievics seregeinek bevonulása is. Kossuth katonájával szemben jól felszerelt osztrák és orosz katona támadott minden oldalról. Az ellentétek már az első kudarcok után ismét kiújultak Kossuth és Görgey között. Hiába kísérelte meg Kossuth a felfelé buktatását, amikor a Szemerekormány megalakulása után hadügyminiszterré nevezte ki, seregét Görgey nem hagyta el, folytatta hadműveleteit, újra a Duna mentén hátrálva. Ezzel elérkezett a küzdelem utolsó szakasza, a bukás, amely a Görgey-kérdést kérdéssé tette, a per anyagát szolgáltatta és balladai mélységet adott a megteremtett vádaknak és legendáknak. A szabadságharc drámának utolsó felvonásához vagy inkább a hősköltemény utolsó strófáihoz érkeztünk. Reménytelenné vált a nemzetközi helyzet: Ausztria és Oroszország még egyszer feltámasztotta a Szent Szövetséget, a forradalmak sorra elbuktak vagy kifulladtak, Anglia pedig a gyors befejezést sürgette. A konzervatív-abszolutista kormányzatok már erősnek érezték magukat a leszámoláshoz, viszont a forradalmi-szabadságharcos szellemet is elég jelentősnek vélték ahhoz, hogy ezt megtegyék. Nagy-Britannia külpolitikai koncepciójában amit hiába igyekezett Kossuth az emigrációban fényes logikával megszerkesztett beszédeivel a javunkra fordítani az európai egyensúly játszotta a fő szerepet. Ebben

7 pedig szükségük volt Ausztriára, ellensúlyozó szerepének fenntartására. A forradalmi tüz fellobbanása Európában ahogy ez már lenni szokott inkább a tőle rettegők képzeletében vagy az érte égők szent hitében élt 1849 nyarán, amelyet még éleszthetett ugyan a magyar küzdelem sikere, azonban fordítva már aligha. Az utolsó visszavonulás Ausztriában az utolsó visszavonulást elhatározó irányzat minden egyezkedési kísérletet elvetett, amely az 1840-es forradalom eseményeinek az elismerésén alapult. Haynau személyében a bosszú és a megtorlás politikája érvényesült. De nem sok jót ígért a cári hadvezetőség látszólagos nagyvonalúsága, tüntető lovagiassága sem. Nem a magyarság megbecsülése, küzdelmének megértése késztette gesztusokra a cári tábornokokat és tiszteket, sokkal inkább a kényszerű szövetség iránti megvetésük, az osztrák fegyverbarátok bosszantása. Nem vonhatjuk kétségbe egy-egy cári tiszt vagy katona személyes rokonszenvét a magyarság iránt, azonban nem kereshetjük az orosz forradalmi demokraták szellemét vagy a dekabrista hagyományokat az intervencionista hadsereg vezetőiben. A minden oldalról támadó ellenség nyomasztó helyzetet teremtett az országban. A túlerővel szemben a honvéd seregek koncentrációjára volt elsősorban szükség a harc felvételéhez. Az június 26-i tanácskozáson adta elő Görgey a tervét: Komáromnál, a Duna jobbpartján kívánta a fő erőket összpontosítani. A legnagyobb erőt az osztrák seregek ellen kívánta bevetni, hogy minél több és minél súlyosabb vereséget mérjen rájuk, mielőtt az orosz seregek fő erejével felveszik a harci érintkezést. Ezzel szemben Kossuth terve azt célozta, hogy a Komáromnál hagyott csapatok késleltessék az osztrák előnyomulást, amíg a Duna-Tisza közén visszavonuló seregek az oroszokat támadják meg. A koncentráció helyéül a Maros vonalát jelölte meg a június 29-i haditanács, míg a kormány elhatározta székhelyének Szegedre történő áthelyezését. Ezt az utat kellett volna követni Görgeynek is! Csányi László, Aulich és Kiss Ernő tájékoztatta Görgeyt a komáromi koncentráció tervének elvetéséről. Egyelőre azonban Komáromnál maradt, ami éles ellentétbe hozta újra Kossuthtal. Július 2-án ugyan leváltotta a kormány Görgeyt, Mészáros Lázárt nevezve ki fővezérré, melléje pedig Dembinszkyt, azonban a tiszti kar lemondással fenyegetőzött és a sereg vezérlete Görgey kezén maradt. Közben Görgey súlyosan megsebesült a július 21-én lezajlott ácsi csatában, ahol személyesen vezette a balszárny lovasrohamát. Fej sebét gránátszilánk okozhatta. Súlyos csapást jelentett sebesülése, a seblázban kínlódó Görgey napokig azt sem tudta, hogy felmentették a fővezérség alól. Tekintélye igen magasan állt ekkor, hiszen serege előtt nemcsak jó stratégának, hanem hihetetlenül bátor, a veszélyt is vállaló hadvezérnek tűnt. De a visszavonulás mégis elkerülhetetlen volt: Klapka két hadtesttel Komáromnál maradt, míg Görgey három hadtestével Vác irányába menetelt. Görgey azelőtt mereven ragaszkodott a jobb parti áttörés gondolatához és Komáromból való menekülésnek tekintette a gyors bal parti visszavonulást, amelynek célja a szegedi koncentráció végrehajtása lett volna. Tény az, hogy néhány napos késedelem után rosszabb feltételek között ugyanezt kellett Görgeynek megtennie. Haynau katonái hamarosan elérték Pestet, majd tovább haladtak déli irányba. A Duna- Tisza közén működő honvéd hadtestek sem tudták megállítani az orosz csapatok előnyomu-

8 lását és Szeged felé hátráltak. Erdélyben Bem mesteri ügyességgel kötötte le hetekig az ellenséget, azonban a július 31-i segesvári vereséggel itt esett el Petőfi végleg alul maradt, seregének jó része elveszett. Ez alatt Görgey az ellenségtől üldözve Losonc Rimaszombat Tokaj irányába vonult, Tokajnál átkelve a Tiszán. De az oroszok Fürednél átkelve elévágtak, így nagy ívben az Alföld keleti oldalán vezette le délre a seregét. Az állandó csatározások ellenére is viszonylag ép sereggel tette meg a hosszú, megerőltető utat. Ismét előttünk áll egy újabb vád Görgey ellen! Elvesztegette az időt Komáromnál, roszszabb feltételek között hihetetlen kerülővel érkezett a koncentráció helyére, keresztezve ezzel Kossuth stratégiai, sőt katonapolitikai terveit. Személyes nagyravágyása, seregtestének elválasztása a honvéd seregek egészének akciójától, politikai külön tervei az egyezkedésre mind szerepelnek a vádpontok között. Valóban Görgey makacs ragaszkodása a komáromi koncentráció gondolatához, az osztrákok előzetes megtörésének tervéhez és a kormánnyal kialakult újabb feszültség előidézése mindenképpen súlyos hiba volt, még akkor is, ha elfogadhatatlannak véljük a tudatos kártevés vádját. A súlyos hiba és mulasztás előrebocsátása után azonban azt is meg kell jegyeznünk, hogy Görgey ezzel a lépésével július 12-ig lekötötte Komáromnál az osztrák fő erőt, utána pedig a hó végéig magára vonta az orosz katonai erők jelentékeny részét. (Megismétlődik a téli hadjárat dilemmája!) Ezzel vált lehetővé, hogy a kormány a rendelkezésére álló idő alatt összevonhatta a többi seregtestet, mintegy embert. A magyar seregek gyorsabb koncentrációja pedig az egyesült osztrák-orosz seregek koncentrációját is elősegítette volna. Tehát az sem biztos, hogy a gyors katonai koncentráció jobb eredményt hozott volna. A hadműveletek, az egyre súlyosbodó katonai helyzet válsághangulatot okozott. A közhangulat és nemcsak a békepártiak jó része kereste az erős kéz irányítását, előtérbe helyezte Görgey személyét. A másik része a közvéleménynek ennek ellenhatásaként is az árulástól, a katonai diktatúrától rettegett. A hiányos összeköttetés következtében valódi tájékoztatás hiányában kósza hírek járták az országot, fokozva a bizalmatlanságot, a gyanúsítgatást a vezetők táborában. Világos A fokozódó bizalmatlanság megszüntetéséhez nem éppen előnyösen járult hozzá, hogy Görgeyék felvették a kapcsolatot az orosz katonai erőkkel. Még május 20-án történt, hogy két orosz tiszt került Rimaszombatnál Görgey kezére. Cselből vagy szándékosan, esetleg a félreértés adta lehetőséget kihasználva, mindenesetre parlamenterként viselkedtek: fegyverszünetet kértek és egyben megadásra szólították fel Görgeyt. A megindult érintkezés és levélváltás során Görgey kifejezésre juttatta álláspontját, nyilvánvalóvá tette, hogy bizonyos feltételek között nem idegen tőle a fegyveres harc beszüntetése. Kijelentette, hogy szorongatott helyzetében Magyarország inkább fogadna el egy orosz uralkodót mint osztrákot, továbbá a hadsereg az 1848-as alkotmány biztosításáért harcol. Ezekben a kérdésekben önállóan azonban nem dönthet, ezeket a haditanács elé terjeszti és tájékoztatja róla a kormányt. Közben Paszkievics Berg orosz tábornokon keresztül Haynau véleményével egyezően felveti a cárnak Görgey megvesztegetési lehetőségét. Semmiféle adat sem szól a mellett, hogy ezt felajánlották volna Görgeynek, nem beszélve az elfogadásáról. Általában

9 és ez a Görgey-kérdés megítélésénél különösen fontos a másik tábor elképzelései, a személyét érintő vélemények még akkor sem jelentenek bizonyító erejű forrást, ha a kortársaktól származnak. Görgey véleménye egy orosz uralkodó elfogadásáról egy osztrákkal szemben önmagában még nem volt egyéb mint egy semmire sem kötelező gesztus, amivel esetleg még zavart is lehetett okozni az ellenség táborában. Ez még nem minősíthető politikai programnak, megoldás-keresésnek sem. Felvethető azonban, hogy az 1848-as törvényekre való hivatkozás az évi trónfosztás után már kompromisszumot, a fennálló politikai hatalommal ellentétes irányvonalat jelentett. Igaz, hogy Görgey katonai szintű érintkezését nem sietett közölni Kossuthtal, miután viszont a kormány tudomást szerzett róla, Szemerét és Batthyány Kázmért küldte a táborba, akik a tájékozódáson kívül lényegében a megindult érintkezés folytatása mellett voltak. Erről írta később Vukovics: melyet, mint minden más kísérletet, a veszedelemben volt Haza megmentésére megpróbálni kötelesség volt". Paszkievics azonban közölte később Görgeyvel az osztrák kormányzatra is hivatkozva, hogy vele mint katonával hajlandók tárgyalni, de a politikai hatalommal nem. Nem sok jóval kecsegtetett a katonai helyzet sem. Mészáros helyére július 30-án ismét Dembinszkyt nevezte ki Kossuth fővezérré, amit ugyancsak nem könnyű a történtek és az eddigi tapasztalatok után megmagyarázni. Az idős lengyel tábornok augusztus 2-án Szöregnél a Tisza bal partjára vezette seregét, majd Haynau támadása után a haditanács döntésével ellentétben nem Aradra ment, hanem Temesvár irányába hátrált. Görgey is Arad felé igyekezett az előzetes megállapodás szerint Dembinszkyt e parancsszegés miatt Kossuth leváltotta és Bemre bízta a vezetést, aki nagy csűri veresége után csapatainak maradványait hagyta Erdélyben. Bem biztosítani akarta az Aradra vonulást és augusztus 9-én csatát vállalt Temesvárnál. A tüzérség lőszerkészlete kimerült, Bem maga is megsérült lova felbukása következtében, a hadrend végleg felbomlott és a honvédseregek súlyos vereséget szenvedtek. A csatavesztés hírét még nem ismerték, amikor augusztus 10-én összeült Aradon a minisztertanács, amelyen Görgey is részt vett. Az osztrákok elleni harc folytatása, az oroszokkal való alkudozás mellett foglalt állást. Hajlandónak mutatkozott a diktátorság vállalására is, ha a parlament felajánlja neki. (De azt is tudnunk kell, hogy amikor a szabadságharc alatt diktátorságról beszélnek, akkor nem valamilyen jobb vagy akár baloldali modern katonai diktatúrára gondolnak, hanem a súlyos helyzetben átmenetileg bevezetett, a római köztársaság jogrendjében fogant, a parlament által felhatalmazott teljhatalmú vezetőt értenek alatta.) Bekövetkezett a drámai küzdelem nagy összecsapása Kossuth és Görgey között, viszonyuk feltarthatatlanul a mélypontra süllyedt. Megérkezett a temesvári katasztrófa híre és Kossuth elvesztette minden reményét. Görgey lemondásra szólította fel a kormányzó elnököt és a kormányt, magának követelte a katonai és politikai hatalmat. Követelését Kossuth teljesítette és a hatalmat átadta. A fegyverletétel részleteinek meghatározása nélkül kezdhette meg Görgey a tárgyalásait. Kossuth kiáltványa önmagában is megmutatja azt a reménytelenséget, amiben ekkor voltak, különösebb illúziói senkinek sem lehettek a jövő lehetőségeit illetően. Ezért kissé erőltetett beállítása a kérdésnek az is, hogy Görgey egészen másra kapta a felhatalmazást, mint amire használta. Sajnos a feltételeket vagy a feltételek nélküli fegyverletételt nem a vesztesek szokták diktálni, ez az adott erőviszonyoktól függ. Azon lehet vitatkozni, hogy mindent elkövetett-e Görgey a legjobb fegyverszünet létrehozásáért, milyen lehetőségeket látunk utólag a jobb megoldásra, de valamiféle alapvető különbséget nem feltételezhetünk a történtek és a lehetőségek között. A két

10 napos diktátorság története, krónikája, könnyen összegezhető: a világosi fegyverletétel előkészítése, az orosz bekerítés biztosítása az osztrák hadsereg elkülönítése érdekében és maga a világosi fegyverletétel augusztus 13-án. A küzdelem tehát véget ért. A fegyverletétel Kossuth és a kormányzat tudtával, a haditanács jóváhagyásával következett be. A dráma egy tűnő kor teátrálisan rendezett lovagias jelenetével lezárult. A búcsúzó honvédek zokogó serege felett Rigyiger és Görgey tartotta az utolsó szemlét, példás rendben zajlott le a szörnyű aktus. Menekülő honvédek, fogolyként kísért katonák, rabságba hurcolt tisztek jelezték a véget. Kossuthék Orsován keresztül menekültek Bem megmaradt katonáinak fedezete alatt. Világos után azonban nem hallgattak el mindenütt a fegyverek: még nem adta meg magát körülzárva Arad, Munkács, Pétervár és Komárom, ahol Klapka még hetekig tartotta magát. A szabadságharc, a nemzeti küzdelem egészén azonban már semmi sem segíthetett, az ellenállást folytató egységek már csak saját fegyverletételük előnyösebb feltételéért folytathatták a reménytelen harcot. A magyar szabadságharc valóban véget ért, de nem fejeződött be, sőt igazán csak most kezdődött Görgey egyéni drámája. Harmincegy éves korában a történelem sodrása a legmagasabb helyre állította, hogy azután hátra lévő 67 esztendejét az árulás szörnyű vádjával a fején visszavonultan, egy igazán soha be nem fejeződött belső emigrációban töltse el. A szabadságharc bukása elkerülhetetlen volt a nemzetközi helyzet kedvezőtlen fordulata, a katonai túlerő nyomása és a megoldatlan belső kérdések szociális és nemzetiségi problémák következtében. A fegyverletételt végrehajtó Görgey mégis az árulás iszonyatos vádját vonta magára, amit nemcsak életének hátralévő 67 esztendejében, hanem utóéletében és megítélésében is összekötött nevével a köztudat. Az áruló A küzdelem súlyos óráiban is felmerült az árulás vádja, ami azután végső megfogalmazást kapott a fegyverletétel után. Kossuth viddini levelével megfogalmazta az emigráció politikai koncepcióját, létének vélt jogi alapját: az árulás okozta a nemzet végveszteségét, nem a külellenség, hanem a ráruházott hatalommal visszaélő áruló felelős a katasztrófáért. A nélkül, hogy kétségbe vonnánk az önigazolás fontosságát, nem érezzük az emigráció létjogosultsága zálogának ezt. Ha a külpolitikai viszonyok, a hatalmi érdekellentétek helyet biztosítanak egy emigrációnak, akkor különösebb önigazolás nélkül is fontos szerephez juthat. Ellenkező esetben a legszebb indokolás is semmivé válik. A hír gyorsan terjedt itthon is, a közvélemény inkább hitt az árulásban, mint egy vereségben. A Vörösmartynak tulajdonított vers szörnyű átka a velőkig hatolt: Görgeynek hívják a silány gazembert, Ki e hazát eladta cudarul. Kergesse őt az Isten haragja A síron innen és a síron túl. Kergesse őt a balszerencse, mint Szilaj kutyák a felriadt vadat, Éljen nyomorbul s kínbul mindhalálig S ha elhal, verje meg a kárhozat. "

A KÖZÉPISKOLÁSOK FELADATAI. 1. 1849. január 1. 2. 1849. január 3. 3. 1849. január 5. 4. 1849. január 8.

A KÖZÉPISKOLÁSOK FELADATAI. 1. 1849. január 1. 2. 1849. január 3. 3. 1849. január 5. 4. 1849. január 8. A KÖZÉPISKOLÁSOK FELADATAI 1. TOTÓ Melyik válasz a helyes? a) Mikor szállta meg Windischgrätz a fővárost? 1. 1849. január 1. 2. 1849. január 3. 3. 1849. január 5. 4. 1849. január 8. b) Melyik várost szabadította

Részletesebben

A SZABADSÁGHARC KITÖRÉSE

A SZABADSÁGHARC KITÖRÉSE A SZABADSÁGHARC KITÖRÉSE 1. 1848 szeptember: a szeptemberi fordulat Kettős fordulat: külön-külön leverik az európai forradalmakat a magyar forradalom átfordul szabadságharcba 2. Az udvar első támadása

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején 1 A szatmári béke Magyarország a szatmári béke idején A szatmári béke megkötésének körülményeit vizsgálva vissza kell tekintenünk az azt megelőző eseményekhez. 1701-ben Rákóczi Ferenc egy nemesi mozgalmat

Részletesebben

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar

Részletesebben

A limanowai csata emléknapja Sopronban

A limanowai csata emléknapja Sopronban A limanowai csata emléknapja Sopronban 2 A limanowai csata emléknapja Sopronban A Soproni Huszár Hagyományőrző Egyesület nevében köszöntöm vendégeinket, tagjainkat, és a megjelenteket. Egyesületünk császári

Részletesebben

HAZA ÉS HALADÁS MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 3. FORDULÓ. Forradalom és szabadságharc

HAZA ÉS HALADÁS MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 3. FORDULÓ. Forradalom és szabadságharc HAZA ÉS HALADÁS MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 3. FORDULÓ Forradalom és szabadságharc III. FORDULÓ Név:... Cím:... Iskola, évfolyam:... E-mail cím:... 1. Tedd időrendi sorrendbe

Részletesebben

Barcsa Dániel: A hűség krónikása Rugonfalvi Kiss István emlékezete

Barcsa Dániel: A hűség krónikása Rugonfalvi Kiss István emlékezete Barcsa Dániel: A hűség krónikása Rugonfalvi Kiss István emlékezete Annak idején a kádári Magyarországon senki sem emlékezett meg RugonfalviKiss István születésének századik évfordulójáról. Ezen csöppet

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum

Új Szöveges dokumentum Az 1848-49-es szabadságharc hadtörténete Új Szöveges dokumentum 1848. márc. 3. Kossuth felirati javaslatban alkotmányt kér az egész Habsburg birodalomnak forradalmi hullám mozdítja el az eseményeket a

Részletesebben

ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában

ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában A félszigeti háború, ahogy a későbbiekben a történészek elnevezték, a napóleoni háborúk egy jelentős részét képezte. A francia hadsereg folyamatosan

Részletesebben

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH ATTILA ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ Egy állam közlekedéspolitikájának alakítását számtalan

Részletesebben

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten Párhuzamok és különbségek Az 1918 elõtti Magyarország közismerten soknemzetiségû, sokvallású és többkultúrájú ország volt. Ez gazdasági elõnyökkel, szellemi pezsgéssel, de komoly társadalmi-politikai feszültségekkel

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

a magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését;

a magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését; Magyarország 1944/45 és 1989 között Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc főbb eseményei, célkitűzése, nemzetközi jelentősége Az 1956-os forradalom 1956 őszén megélénkülő politikai élet: felújítja

Részletesebben

Főhajtás, mérce és feladat

Főhajtás, mérce és feladat Főhajtás, mérce és feladat Kedves Bori és Pista! Kedves Barátaim! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Hallgatóim! Nem könnyen szántam el magam arra, hogy Bibó István sírja előtt beszédet mondjak. Mindenekelőtt

Részletesebben

HISTORIA NOSTRA TÖRTÉNELEM VETÉLKEDŐ A MAGYARSÁG TÖRTÉNELME AZ 1848-AS FORRADALOMTÓL A A KIEGYEZÉSSEL BEZÁRÓLAG

HISTORIA NOSTRA TÖRTÉNELEM VETÉLKEDŐ A MAGYARSÁG TÖRTÉNELME AZ 1848-AS FORRADALOMTÓL A A KIEGYEZÉSSEL BEZÁRÓLAG A MAGYAR TANNYELVŰ KÖZÉPISKOLÁK IX. ORSZÁGOS TANTÁRGYVERSENYE HISTORIA NOSTRA TÖRTÉNELEM VETÉLKEDŐ A MAGYARSÁG TÖRTÉNELME AZ 1848-AS FORRADALOMTÓL A A KIEGYEZÉSSEL BEZÁRÓLAG I.FELADAT: Magyarázd meg röviden

Részletesebben

Szlovákia Magyarország két hangra

Szlovákia Magyarország két hangra dunatáj Szlovákia Magyarország két hangra anuár elsején ünnepelhette önálló államiságának huszadik évfordulóját északi szomszédunk. A Týždeň című pozsonyi hetilap tavalyi évet záró számában olvashattuk:

Részletesebben

Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok

Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok JELENKOR Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok A II. világháború történelmével foglalkozó átlagember gondolatában a fasiszta Németország által megtámadott országokban kibontakozó ellenállási

Részletesebben

Ki és miért Ítélte Jézust halálra?

Ki és miért Ítélte Jézust halálra? Ki és miért Ítélte Jézust halálra? A kérdés nem oly egyszerű, mint az ember fölületes elgondolás után hiszi, mert az evangéliumirók nem voltak jelen a történteknél, csak másoktól hallották a történet folyamatát

Részletesebben

Batthyány István kormánybiztossága

Batthyány István kormánybiztossága Batthyány István kormánybiztossága 1849. április 25-ei keltezéssel az alábbi bejegyzés olvasható Székesfehérvár tanácsának jegyzőkönyvében: Minden itt volt császári katonaság és katonai hatóság ma reggel

Részletesebben

Az aradi vértanúk. Dr. Vadász István múzeumigazgató Kiss Pál Múzeum, Tiszafüred. Tiszafüred, október 5.

Az aradi vértanúk. Dr. Vadász István múzeumigazgató Kiss Pál Múzeum, Tiszafüred. Tiszafüred, október 5. Dr. Vadász István múzeumigazgató Kiss Pál Múzeum, Tiszafüred Tiszafüred, 2012. október 5. 1 1. Saját és a kortársak vélekedése szerint ártatlanok: A Hon, a Szabadság és a Trón védelméért 1848. áprilisi

Részletesebben

Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet

Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet Tartalom Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet 1. fejezet: Egy új szemlélet Minden vágyad meghallgatásra talál, és

Részletesebben

A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl

A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl Szlovák magyar együttmûködés I. KÖZÖS TUDOMÁNYPOLITIKAI LEHETÕSÉGEK ÉS GONDOK Az uniós tagság közös elõnyei Piacgazdaság és az állami fenntartású kutatásszervezet

Részletesebben

A MAGYAR SZELLEM UTJA A TRIANONI ERDÉLYBEN

A MAGYAR SZELLEM UTJA A TRIANONI ERDÉLYBEN A MAGYAR SZELLEM UTJA A TRIANONI ERDÉLYBEN AZ ELMULT KÉT ÉVTIZEDRE ma már önkéntelenül is mint történelmi, lezárt korszakra gondolunk vissza. Öröksége azonban minden idegszálunkban továbbreszket s meghatározza

Részletesebben

A rejtvényfüzet feladatai: 1. feladat Széchenyi István és kortársai. 2. feladat Keresztrejtvény 18 pont. 3. feladat Magyarázd el!

A rejtvényfüzet feladatai: 1. feladat Széchenyi István és kortársai. 2. feladat Keresztrejtvény 18 pont. 3. feladat Magyarázd el! A rejtvényfüzet feladatai: 1. feladat Széchenyi István és kortársai 10 pont 2. feladat Keresztrejtvény 18 pont 3. feladat Magyarázd el! 10 pont 4. feladat Kutatómunka 10 pont 5. feladat Hírességek 6 pont

Részletesebben

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN Viktimológia 49 Molnár Tibor ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K) világháború fogalmának meghatározása nem egyszerű feladat. Tudományos megfogalmazás szerint

Részletesebben

3. feladat Kép: (I.) (II.)

3. feladat Kép: (I.) (II.) 1. feladat a) B A T T H Y Á N Y K Á Z M É R b) N A G Y C E N K c) J Ó Z S E F d) K Ú R I A e) E L L E N Z É K I N Y I L A T K O Z A T f) S Z A L A Y L Á S Z L Ó g) H Ő T L E N S É G h) M A R K Ó K Á R

Részletesebben

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ MÉDIANÉZŐ KFT. -NEMZETI EMLÉKEZET BIZOTTSÁGA 1 A tartalom Felfüggesztett büntetést kapott Biszku Béla Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték nem jogerősen

Részletesebben

Arany János FELLÁZADTUNK-E MI MAGYAROK?

Arany János FELLÁZADTUNK-E MI MAGYAROK? Arany János FELLÁZADTUNK-E MI MAGYAROK? A népeknek természet szerint való jussa van a szabadsághoz, éppen úgy, mint a halnak a vízhez, a madárnak a levegőéghez, mert szabadság nélkül az ember nem is Isten

Részletesebben

A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt

A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt AZ ANGOL H A D I F L O T T A Irta: SZALAY ISTVÁN A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt részei között

Részletesebben

Reformkor, forradalom és szabadságharc

Reformkor, forradalom és szabadságharc Hallássérültek XXXII Borbély Sándor Országos Tanulmányi Versenye 2014 május 15-16 Országos forduló a komplex történelmi, társadalmi ismeretek tantárgyból Reformkor, forradalom és szabadságharc 1 Írd a

Részletesebben

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II.

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II. Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE

POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE ÚJSÁGCIKKEK 1956. OKTÓBER 23. - NOVEMBER 4. A KÖTETET SZERKESZTETTE, AZ ELŐSZÓT ÉS A JEGYZETEKET ÍRTA SZIGETHY GÁBOR HOLNAP KIADÓ TARTALOM Szigethy Gábor: IDŐRENDBEN / 5

Részletesebben

Ki ölte meg Semmelweist?

Ki ölte meg Semmelweist? Ki ölte meg Semmelweist? Silló-Seidl Györggyel beszélget Zöldi László 281 Pillanatnyilag azzal a kérdéssel foglalkozom, miként vezethet a híres emberek (császár, filmsztár) iránt érzett szerelem õrültséghez.

Részletesebben

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd Az előzményekről 1526 augusztusában Mohácsnál a Szulejmán szultán vezette törökök megverték a magyar sereget. A csatában odaveszett a magyar király, II. Lajos is. A csata után Szulejmánnak 12 nap is elegendő

Részletesebben

Különös házasság Erdély aranykorából

Különös házasság Erdély aranykorából 2013 október 17. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 I. Rákóczi György erdélyi fejedelem harminckét évet töltött harmonikus

Részletesebben

Bauer Tamás Cukor a sebbe

Bauer Tamás Cukor a sebbe Bauer Tamás Cukor a sebbe Amennyire én emlékszem, a szomszéd országokban kisebbségben élő magyarok követelései között a rendszerváltás éveiben, amikor a kommunista rendszerek összeomlását követően, az

Részletesebben

Vonyó József: Gömbös Gyula. Válogatott politikai beszédek és írások *

Vonyó József: Gömbös Gyula. Válogatott politikai beszédek és írások * 302 könyvek egy témáról Vonyó József: Gömbös Gyula. Válogatott politikai beszédek és írások * Vonyó József makacs következetességgel nyomoz a két világháború közötti magyar jobboldali politika egyik legjelentôsebb,

Részletesebben

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

KÖZÉPKOR Az Aragón Királyság védelme a két Péter háborúja idején (1356 1366)

KÖZÉPKOR Az Aragón Királyság védelme a két Péter háborúja idején (1356 1366) KÖZÉPKOR Az Aragón Királyság védelme a két Péter háborúja idején (1356 1366) Donald J. Kagay az Albany State University történészprofesszora, szakértője a középkori általános és hadtörténetnek, különös

Részletesebben

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.

Részletesebben

Kováts Mihály Emléknapok. Történelmi tanulmányi verseny. 7. évfolyam

Kováts Mihály Emléknapok. Történelmi tanulmányi verseny. 7. évfolyam Kováts Mihály Emléknapok Történelmi tanulmányi verseny 7. évfolyam 2005 1. Hol volt 1774-ben az I. Kontinentális kongresszus? A. Washington C. Philadelphia B. Boston D. New York 2. Mikor halt hısi halált

Részletesebben

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei)

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) Nemrég Magyarországon járt a Dalai Láma. Valaki a közönségből megkérdezte tőle, hogy tényleg Magyarországon van e a Föld gyógyító szívcsakrája, konkrétan

Részletesebben

A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig

A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig 1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Hadtudományi Doktori Iskola A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig A fegyveres erők szerepe, helyzete Spanyolország XX.

Részletesebben

A nemzetközi helyzet kemény lett

A nemzetközi helyzet kemény lett A nemzetközi helyzet kemény lett II. Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny Hakuna Matata Fehér Zsolt, Rottek Bence, Vályogos Anna 1 2015. 02. 29. A cél egy Európára kiterjedő háború elkerülése,

Részletesebben

Budapest ostromkalauz

Budapest ostromkalauz Mihályi Balázs Budapest ostromkalauz 1944-1945 Budapest, 2014 Tartalom Előszó... 7 Budapest ostroma (1944 45)... 9 Védelmi és támadási eljárások Budapest ostrománál... 20 Buda Észak... 29 Buda Dél... 62

Részletesebben

A pszichoanalízis magyarországi történetérõl 220

A pszichoanalízis magyarországi történetérõl 220 Antall József A pszichoanalízis magyarországi történetérõl 220 Igen tisztelt vendégeink, hölgyeim és uraim! Megtisztelõ felkérésnek teszek eleget, amikor a nemzetközi pszichoanalitikus konferencia alkalmából

Részletesebben

Még tovább mesél a 233-as parcella

Még tovább mesél a 233-as parcella Még tovább mesél a 233-as parcella Ez év elején, arról írtam, hogy megoldódni látszik a Rákoskeresztúri Köztemető 233-as parcellájában elkapart egykori 56-osok sírjainak rendszeres ápolása, mert az erre

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,

Részletesebben

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012)

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet 2012. november 20. Készítette: Dr. Katona András ny. főiskolai docens, a történelem

Részletesebben

Beszéd a Zrínyi szoboravatón és laktanya névadáson

Beszéd a Zrínyi szoboravatón és laktanya névadáson Beszéd a Zrínyi szoboravatón és laktanya névadáson Tisztelt Ünneplő Közösség! Különös súlya van annak, hogy most a honvédelem rendszerének és benne a honvédtisztképzésnek a megújításakor újra gróf Zrínyi

Részletesebben

AZ 1848-49-ES MAGYAR FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC. RICHARD PRAŽÁK Masaryk Egyetem, Brno

AZ 1848-49-ES MAGYAR FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC. RICHARD PRAŽÁK Masaryk Egyetem, Brno AZ 1848-49-ES MAGYAR FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC CSEH- ÉS MORVAORSZÁGI RICHARD PRAŽÁK Masaryk Egyetem, Brno VISSZHANGJA Az európai forradalmak sorozata 1848-ban már január 12-én, a szicíliai Palermóban

Részletesebben

I. BEVEZETÉS II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK

I. BEVEZETÉS II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK 323 Jelentés a Magyar Távközlési Vállalat gazdálkodásáról és privatizációjáról TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK 1. Összefoglaló megállapítások 2. Következtetések

Részletesebben

Az identitáskereső identitása

Az identitáskereső identitása Csepeli György Az identitáskereső identitása Pataki Ferenc 1982-ben jelentette meg Az én és a társadalmi azonosságtudat című könyvét, melyet szerényen műhelytanulmánynak nevezett. A mű valójában monográfia,

Részletesebben

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6,

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6, Zavodszky Geza Törtenelem 111. a közepiskolak szamara ATDOLGOZOn KIADAs Nemzeti Tankönyvkiad6, Budapest Bevezetes.. 5 I. Az "ismeretlen" XVIII. szazad 7 Regi vihig - modem vihig. Az "ismeretlen" XVIII.

Részletesebben

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Hazánkban a politikai élet súlyos erkölcsi és identitási válsága alakult ki. E sorok írója abban látja a válság alapvető

Részletesebben

A pesti egyetemi orvoskar 1848/49-ben

A pesti egyetemi orvoskar 1848/49-ben Forrás: http://www.ujsag.sote.hu/se200803/20080317.html Semmelweis Egyetem IX. évfolyam 3. szám 2008. március 15. A pesti egyetemi orvoskar 1848/49-ben Az Orvoskar állapota 1848-ban Az egyetem Budáról

Részletesebben

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Előadásom elsősorban román szemszögből, továbbá a politika- és az eszmetörténet oldaláról közelíti meg az 1940 1944 közötti észak-erdélyi

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ Ölveti Gábor Magyarországon a dualista államberendezkedés a polgári társadalom kialakulásának és fejlődésének

Részletesebben

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten

Részletesebben

K. Farkas Claudia. Bátor javaslat. A kormányzó Nemzeti Egység Pártja és az 1938-as magyarországi zsidótörvény

K. Farkas Claudia. Bátor javaslat. A kormányzó Nemzeti Egység Pártja és az 1938-as magyarországi zsidótörvény K. Farkas Claudia Bátor javaslat A kormányzó Nemzeti Egység Pártja és az 1938-as magyarországi zsidótörvény A Magyarországon 1938-tól megvalósult zsidóellenes törvényhozás 1 beindításáért hiba volna a

Részletesebben

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok Kovács János vezető elemző Kovács János 1 Gyurcsány Ferenc új lendületet adott az MSZP-nek,

Részletesebben

Válogatás Rézler Gyula 1932 és 1999 között megjelent írásaiból. Szerk. Tóth Pál Péter, Budapest, Gondolat Kiadó, 2011, 302 o.

Válogatás Rézler Gyula 1932 és 1999 között megjelent írásaiból. Szerk. Tóth Pál Péter, Budapest, Gondolat Kiadó, 2011, 302 o. BARTHA Eszter: Korszakok határán 131 SZOCIOLÓGIAI SZEMLE 22(1): 131 136. Korszakok határán Válogatás Rézler Gyula 1932 és 1999 között megjelent írásaiból. Szerk. Tóth Pál Péter, Budapest, Gondolat Kiadó,

Részletesebben

Észak Dél ellen Published on www.flagmagazin.hu (http://www.flagmagazin.hu) Még nincs értékelve

Észak Dél ellen Published on www.flagmagazin.hu (http://www.flagmagazin.hu) Még nincs értékelve 2011 április 25. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 Furcsa ezt itt és most kimondani, de az egyenlőtlen fejlődés tézise

Részletesebben

Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én

Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én is elhittem mindazt, amit előtte 8 éven át hirdettél.

Részletesebben

Meg kell küzdenem a társadalomba beivódott előítéletekkel

Meg kell küzdenem a társadalomba beivódott előítéletekkel http://www.honvedelem.hu/cikk/14500 Meg kell küzdenem a társadalomba beivódott előítéletekkel Végh Ferenc nyugállományú vezérezredes az elmúlt hetekben több konferencián is jelen volt. A Magyar Honvédség

Részletesebben

A 2006 õszi tüntetésekkel és megtorlásokkal összefüggésben ellátott jogvédõ tevékenységérõl, 2014. november 05.

A 2006 õszi tüntetésekkel és megtorlásokkal összefüggésben ellátott jogvédõ tevékenységérõl, 2014. november 05. A 2006 õszi tüntetésekkel és megtorlásokkal összefüggésben ellátott jogvédõ tevékenységérõl, 2014. november 05. ÖSSZEFOGLALÓ a Nemzeti Jogvédõ Alapítvány által mûködtetett Nemzeti Jogvédõ Szolgálat A 2006

Részletesebben

BÁTHORI GÁBOR. Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején

BÁTHORI GÁBOR. Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején 1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM DOKTORI TANÁCSA BÁTHORI GÁBOR Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején című doktori

Részletesebben

életutat bejárt, nagy tudású és széles körben elismert kollegánk egész életútját, engedjék meg,

életutat bejárt, nagy tudású és széles körben elismert kollegánk egész életútját, engedjék meg, Dr. Kardos János ügyvéd emléktáblájának avató beszéde a Budapesti Ügyvédi Kamarában 2006. november 10-én Tisztelt Püspök és Elnök Urak, kedves Családtagok és Meghívottak, Kollegák! I. Nemrég az október

Részletesebben

ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2013 /2014 MEGYEI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS

ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2013 /2014 MEGYEI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2013 /2014 MEGYEI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS A feladatok legkisebb, önállóan értékelhető elemeit, azaz az itemeket a magyar ABC kisbetűivel jelöltük.

Részletesebben

A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban

A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban DOI: 10.18427/iri-2016-0056 A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban Olasz Lajos Szegedi Tudományegyetem JGYPK olasz@jgypk.szte.hu Az elvesztett háború,

Részletesebben

Dénes Zsófia. Úgy ahogy volt és

Dénes Zsófia. Úgy ahogy volt és Dénes Zsófia Úgy ahogy volt és DÉNES ZSÓFIA Úgy ahogy volt és 2011 Fapadoskonyv.hu Kft. Dénes Zsófia jogutódja Az én nyelvem a tükrözések nyelve. Nyelv, amelyen fehér kőtükrömmel lemásolom a láthatót.

Részletesebben

1848. március 15. 1. Interaktív, szerkesztett műsor kicsiknek. A tevékenység menete

1848. március 15. 1. Interaktív, szerkesztett műsor kicsiknek. A tevékenység menete Demény Piroska 1848. március 15. 1 Interaktív, szerkesztett műsor kicsiknek A tevékenység menete Szerepbe lépés Érkezéskor minden gyermek névkártyát húz (az 1948. márciusi eseményekhez kapcsolódó nevek:

Részletesebben

A biztonság és a légvédelmi rakétacsapatok

A biztonság és a légvédelmi rakétacsapatok NB03_bel.qxd 2009.04.08 5:43 du. Page 44 44 Varga László A biztonság és a légvédelmi rakétacsapatok A Magyar Köztársaság 1999-ben az akkor éppen ötven éve létezõ szövetséghez, a NATO-hoz csatlakozott.

Részletesebben

Bognárné Kocsis Judit. Karácsony Sándor irodalmi munkásságáról OLVASÁSPEDAGÓGIA

Bognárné Kocsis Judit. Karácsony Sándor irodalmi munkásságáról OLVASÁSPEDAGÓGIA Bognárné Kocsis Judit OLVASÁSPEDAGÓGIA Karácsony Sándor irodalmi munkásságáról Karácsony Sándor életérõl, munkásságáról jelentõs mennyiségû írás, publikáció áll rendelkezésünkre, amelyek õt, mint pedagógust,

Részletesebben

- Tudományos szándék vagy egzisztenciális, hitélmény határozta meg azt a döntését, hogy teológiát tanult és a papi hivatásra készült?

- Tudományos szándék vagy egzisztenciális, hitélmény határozta meg azt a döntését, hogy teológiát tanult és a papi hivatásra készült? MŰHELYBESZÉLGETÉS FABINY TAMÁS Vermes Géza - a zsidó Jézus és a Holt-tengeri tekercsek kutatója A magyar származású, ma Angliában élő zsidó történészt két kutatási terület tette világhírűvé: A Qumránban

Részletesebben

PERE. Lánczos Zoltán. - Kézirat. Budapest, 1977. -

PERE. Lánczos Zoltán. - Kézirat. Budapest, 1977. - A T A T A I F R A N Y Ó R E M I G I U S F E L S É G S É R T É S I PERE. Lánczos Zoltán. - Kézirat. Budapest, 1977. - A T A T A I FRANYÓ REMIGIUS FELSÉGSÉRTÉSI P E R E. Lánczos Zoltán. - Kézirat. Budapest,

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

Gábor Áron, a székely ágyúhős

Gábor Áron, a székely ágyúhős Hankó Vilmos Gábor Áron, a székely ágyúhős 1848 novemberében már egész Erdély elveszett a magyar ügyre nézve. Enyed, Torda, Dés, Szamosújvár után Kolozsvár is elesett. A székely tábort Marosvásárhelyen

Részletesebben

II. Rákóczi Ferenc Tagiskola Kecskemét

II. Rákóczi Ferenc Tagiskola Kecskemét 1. Az Az II. Rákóczi Ferenc Tagiskola Kecskemét AZ EMBER ÉS TÁRSADALOM MŰVELTSÉGTERÜLET TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜLI TANÍTÁSA A 7. ÉVFOLYAMON Készítette: Kazsab Éva Dávidné Fekete Ildikó Kelemen Tamás A Lestár

Részletesebben

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban História 2000/05-06. A szabad választások után 1990- ben összeülő magyar parlament egyik legádázabb vitája a körül forgott,

Részletesebben

Tófalvi Zoltán: A Magyarországon kivégzett 1956-os erdélyi mártírok

Tófalvi Zoltán: A Magyarországon kivégzett 1956-os erdélyi mártírok Tófalvi Zoltán: A Magyarországon kivégzett 1956-os erdélyi mártírok A magyar forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulója tiszteletére, Dávid Gyula irodalomtörténész, egykori politikai elítélt szerkesztésében

Részletesebben

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/9. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.9.75 Tóth Ágnes tudományos főmunkatárs, MTA TK Kisebbségkutató Intézet egyetemi docens, PTE BTK Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK A francia forradalom kezdete Ki volt a francia uralkodó 1789-ben? XVI. Lajos. Mit jelentett az abszolutizmusa? Korlátlan királyi önkényuralmat. Miért került államcsőd közeli helyzetbe

Részletesebben

Gödri Ferenc emlékév-2013

Gödri Ferenc emlékév-2013 Bede Erika Gödri Ferenc emlékév-2013 ISBN 978-973-0-15385-9 Gödri Ferenc Általános Iskola Bede Erika Sepsiszentgyörgy, 2013 Gödri Ferenc emlékév 100 éve hunyt el Sepsiszentgyörgy leghíresebb polgármestere

Részletesebben

Megúsztuk volna a szovjeteket az ügyes kiugrással?

Megúsztuk volna a szovjeteket az ügyes kiugrással? II. világháború Megúsztuk volna a szovjeteket az ügyes kiugrással? Veczán Zoltán, 2015. október 15., csütörtök 19:42, frissítve: péntek 15:46 Bevonuló szovjet csapatok Budapesten. Gépfegyverek, csomagok

Részletesebben

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni.

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni. Ajánlás A családtörténet feltárása hidat épít múlt és jövõ között, összeköti a nemzedékeket oly módon, ahogyan azt más emléktárgyak nem képesek. Azok a változások, melyek korunk szinte minden társadalmában

Részletesebben

Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept.

Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept. ÉRTESÍTŐ Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept. Tartalom Dr. Bajnok István: Az elmúlt 25 év 1 Dr. Bajnok István: Nemzeti dal 3 Szeptember azt iskolai

Részletesebben

Megoldás és pontozási útmutató

Megoldás és pontozási útmutató Tanulmányi Verseny 2007/2008 TÖRTÉNELEM. (iskolai) forduló 2007. december 13. Megoldás és pontozási útmutató A kérdéseknél 1-1 pont adható minden helyes feladategységre. Az eltéréseket külön jelöljük.

Részletesebben

Következik a 112. oldal, innentől a 2011-ben készült új historikus festmények láthatóak.

Következik a 112. oldal, innentől a 2011-ben készült új historikus festmények láthatóak. Következik a 112. oldal, innentől a 2011-ben készült új historikus festmények láthatóak. 112 adatok védelméhez való joggal, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához való joggal vagy a magyar

Részletesebben

Interjú Gecsényi Lajossal, a Magyar Országos Levéltár fõigazgatójával

Interjú Gecsényi Lajossal, a Magyar Országos Levéltár fõigazgatójával JELENIDÕBEN Május vége és június eleje között felbolydult a magyar média, az írott sajtótól a tévécsatornákon keresztül az internetes portálokig. Bár az adatvédelem jogi témája látszólag unalmas és érdektelen,

Részletesebben

MIT KELL KUTATNUNK 1944-45 KAPCSÁN?

MIT KELL KUTATNUNK 1944-45 KAPCSÁN? Matuska Márton, újvidéki újságíró a Délvidéki Mártírium 1944-45. Alapítvány kuratóriumi tagja MIT KELL KUTATNUNK 1944-45 KAPCSÁN? (A Délvidéki Mártírium 1944-45 Alapítvány megalakításának közvetlen előzménye)

Részletesebben

Tanácsköztársaság: csapda és honvédõ háború (2009 March 21, Saturday) - Csenke László - Básthy Gábor

Tanácsköztársaság: csapda és honvédõ háború (2009 March 21, Saturday) - Csenke László - Básthy Gábor Tanácsköztársaság: csapda és honvédõ háború (2009 March 21, Saturday) - Csenke László - Básthy Gábor 90 éve, hogy megbukott a demokratikus "népuralmi" berendezkedés, de korántsem a kommunisták forradalma

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása

A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása 1. Bevezetés A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása Dunay Pál Amennyiben arra törekszünk, korrekt elemzést végezzünk, s elkerüljük azt, hogy a legfrissebb események határozzák meg álláspontunkat,

Részletesebben

Az Oszmán Birodalom kialakulása Törökellenes harcok 1458-ig

Az Oszmán Birodalom kialakulása Törökellenes harcok 1458-ig SZAMOSI LÓRÁNT Az Oszmán Birodalom kialakulása Törökellenes harcok 1458-ig A. Az oszmán állam kialakulása, az első hódítások Ha manapság a török szót meghalljuk mindenkinek a mai Török Köztársaság lakossága

Részletesebben