Egy ökológiai bomba. Miért van szükség a Duna Tisza-csatornára? Horváth Béla

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Egy ökológiai bomba. Miért van szükség a Duna Tisza-csatornára? Horváth Béla"

Átírás

1 Aug1 8/31/10 12:47 PM Page 92 Egy ökológiai bomba Miért van szükség a Duna Tisza-csatornára? Horváth Béla A VÍZ AZ ÉLET FORRÁSA Ha kezünkbe vesszük az emberiség alapkönyvét, a Bibliát, akkor olvashatjuk, hogy a víz már a világ teremtésekor megelôzte az élôvilág teremtését: Isten ismét szólt: Gyûljenek össze az ég alatti vizek egy helyre és emelkedjék ki a száraz. Úgy is történt. Isten a szárazat földnek nevezte, az összefolyt vizeket pedig elnevezte tengernek. Isten látta, hogy ez jó. Akkor megint szólt Isten: Teremjen a föld zöldellô növényeket, amelyek termést hoznak, és fákat, amelyek magot rejtô gyümölcsöt teremnek a földön. Úgy is lett. A föld zöldellô növényeket termett, amelyek termést hoznak fajuk szerint, és fákat, amelyek gyümölcsöt érlelnek, amelyben magvak vannak, a fajtának megfelelôen. Isten látta, hogy ez jó. 1 A víz az élet forrása, ezt az egyház társadalmi tanítása is elismeri. A Szentírás több száz alkalommal beszél a vízrôl, tehát fizikai és spirituá- 92 DR. HORVÁTH BÉLA építômérnök, mérnök-közgazdász, a földtudományok doktora, volt országgyûlési képviselô

2 Aug1 8/31/10 12:47 PM Page 93 Polgári Szemle 6. évfolyam 4. szám lis értelemben a víz az élet hordozója. Az emberiség feladata e teremtés mûvének megôrzése, mert Isten ránk bízta a Földet, azaz a környezetvédelem valójában teremtésvédelmet jelent. Ezért fel kell tennünk a kérdést, hogyan sáfárkodunk örökségünkkel, milyen állapotban adjuk át utódainknak azt? Ám II. János Pál pápa Assisi Szent Ferencet 1979-ben az ökológia mûvelôinek és a környezetvédelem védôszentjévé nyilvánította. Szent Ferenc a teremtett világgal szembeni magatartás középpontjára mutat rá: a környezet megóvása több mint a jelen és a jövô generációk méltó életkörülményeinek biztosítása. A természeti környezet megóvása nem más, mint a közjó, vagyis az emberi méltóság védelme és elômozdítása. 2 A DUNA TISZA KÖZE TERMÉSZETFÖLDRAJZÁRÓL RÖVIDEN Már az ókori rómaiak is tudták: Sine aqua omnis est agricultura miserabilis et sine effectu Víz nélkül az egész mezôgazdaság szánalmas és siker nélküli. 3 A Duna Tisza köze, más néven a Homokhátság ma kiszáradó puszta eltûnô szikes tavakkal, folyamatosan apadó ásott kutakkal, csökkenô erdôterülettel, ahogy a hazai szaknyelv említi, szárazódó vidék ban az ENSZ mezôgazdasági és élelmezésügyi világszervezete, a FAO hosszú távú elôrejelzésében félsivatagi övezetté nyilvánította a Duna Tisza közét! Az Alföldön ma látható puszta nem ezeréves, e terület csak a 150 éves török hódoltság alatt vált azzá, Szekfû Gyula szerint a pusztai jelleg elôször csak a 16. században jelent meg, hiszen korábban ezt a területet a magyar kultúra évszázadokon át megmûvelte. 4 A Duna Tisza közi Homokhátság a Budapest Szolnok irányba m-rel, a Budapest Csongrád irányba m-rel magasabb a térszínnél. A Homokhátság északi és déli vége magas ( m), a középsô része nyeregszerûen behajlik, ott 110 m alatti a térszín. A Tisza vízszintje Szolnoknál 17 m-rel, Csongrádnál 20 m-rel alacsonyabb a Duna budapesti 0 szintjénél, ami elméletileg azt jelenti, hogy ha nem lenne a homokhátsági kiemelkedés, akkor gravitációs módon a Duna vize a csatornán keresztül belefolyhatna a Tiszába. A Duna Tisza köze rendkívüli éghajlati adottságokkal rendelkezik: Magyarországon a legtöbb sugárzó energia e tájegység középsô terüle- 93

3 Aug1 8/31/10 12:47 PM Page 94 Horváth Béla Egy ökológiai bomba tén található. A napfénytartalom rekord nagyságú, az évi napsütéses órák száma 2100 óra felett van, ugyanakkor a csapadék éves mennyisége csupán 500 mm, míg pl. a Kôszegi-hegységben 900 mm. A Homokhátságban jelentôs felszín alatti víztest alkotja az ivóvízellátás bázisát, amely jelentôsen átnyúlik Szerbiába is. A hazai szakemberek az elmúlt évtizedekben csak az országhatárig vizsgálhatták a vízkészletek állapotát, 2008-tól van alkalmuk, hogy a szerb vízügyi szakemberekkel közösen felmérjék a felszín alatti vizek aktuális helyzetét, minôségét. Szeged és Szabadka térségében a legjelentôsebb a felszín alatti vizek felhasználása, ezek önmagukban is komoly hatással vannak a Homokhátság többi részén a talajvízszintre, annak süllyedésére. Ö KOLÓGIAI BOMBA A D UNA TISZA KÖZÉN Magyarország több megyéje víz alatt állt a nyár eleji esôzések következtében, ugyanakkor a Duna Tisza közének felgyorsuló szárazódásáról kell beszélnünk. Óriási ellentmondás húzódik meg e két esemény mögött. Ha globálisan közelítünk a kérdéshez, közismert, hogy a Föld felületének 71%-át víz borítja, de ennek csupán 2,5 3%-a édesvíz, a többi sós tenger és óceán. Általánosságban elmondhatjuk, hogy a talajvíz és a felszín alatti vízkészletek gyorsabban ürülnek, mint ahogy pótlódnak. Elôrejelzések szerint amennyiben a vízfogyasztás a kétszeresére nô a Földön, 2025-re a világ lakossága kétharmadának nem lesz elegendô ivóvize, sôt Szaúd-Arábiában 50 év múlva nem lesz víz. Ma már elfogadott tézis, hogy a 21. század háborúi nem a kôolajlelôhelyek, hanem az ivóvízbázisok miatt fognak kitörni, mert a víz a 21. század üzlete, hisz a vizet semmivel nem lehet pótolni, nem úgy, mint az olajat, amit más energiaforrás helyettesíthet. Ezért paradigmaváltásra van szükség: a Kárpát-medencébôl hazánkra lezúduló vizet meg kell ôriznünk, tartalékolnunk kell, nem pedig elôsegíteni a minél gyorsabb átfolyását, kifolyását az országból. Milyen szépen fogalmazta meg a 19. században mindezt Beszédes József vízépítô mérnök, Vásárhelyi kortársa, aki ellenezte, hogy gátak között vezessük ki az országból az éltetô vizet, ô is irányítottan szét akarta teríteni az Alföldön. Házad udvarából ne ereszd ki az esô vagy hó levét, amíg nem használtad: ugyanígy határodból, vármegyédbôl, országodból a vizet ki ne bocsássad, mert ez ingyen az Isten becses ajándéka. 5 94

4 Aug1 8/31/10 12:47 PM Page 95 Polgári Szemle 6. évfolyam 4. szám Hazánk vízkészletének 90%-a jelenlegi országhatárokon túlról érkezik, hiszen 20 nagyobb folyónk van, ebbôl csak 4 ered Magyarországon. Éves szinten a belépô folyók 113,6 billió m 3 vizet szállítanak be, a csapadékból évente 58 billió m 3 víz keletkezik, elpárolog évente 52,3 m 3 vízmennyiség, és így több víz távozik a kilépô folyókon, mint amennyi érkezik hozzánk, konkrétan 119,3 billió m 3 víz. Sajnos a víz hiánya már súlyos problémát jelent Magyarországon is... Magyarország édesvíz-nagyhatalom. a Duna Tisza közén, amit az ENSZ már korábban félsivatagi övezetté nyilvánított. Ezzel szemben Magyarország édesvíz-nagyhatalom. Nem véletlen, hogy külsô erôk, multinacionális cégek pásztázó tekintetüket a magyarországi vízbázisokra vetik. Ezért kellett a Gyurcsány-kormány ideje alatt Fónagy János volt miniszternek (Fidesz) és Ékes József képviselônek (Nemzeti Fórum) törvényjavaslatot benyújtani a nemzeti vízvagyon privatizációja ellen, amikor Veres János akkori pénzügyminiszter elismerte az Országházban, hogy a kormány tôzsdére kívánja vinni a vízmûvállalatokat! A Homokhátság vízháztartásának gondja szakmai körökben ismert (politikai körökben kevésbé), ami a Duna Tisza közén élôk nehézségeit okozza. Nehéz sorsú, mezôgazdasággal foglalkozó emberek élnek e tájon, ahol nagyon jelentôs a tanyasi életforma. A 20. század politikai sorscsapásain túl a természet sem bánik velük kegyesen, az éghajlatváltozás okozta víztelenség megkeseríti mindennapjaikat. Pedig a Homokhátság lehetne a bibliai Paradicsom! A paraszti gazdálkodás hagyományai, tapasztalatai és az egyedi természetföldrajzi adottságok együttesen csodát jelenthetnének. Azaz minden adott a világraszóló agrárgazdálkodáshoz, egyedül a víz lesz kevesebb évrôl évre. Igaz, az esztergomi Duna Múzeum gyûjteményében megtalálható Pokorny Tódor ( ) mérnök, térképész által 1896-ban készített éves csapadékeloszlási térkép, már akkor fehér foltként ábrázolja a Duna Tisza közének közepét. Az elmúlt évtizedekben az okozta a terület szárazódását, hogy az éghajlatváltozás hatására csökken a csapadék mennyisége. Európában hazánk a legveszélyeztettebb a csapadékmennyiség csökkenésének szempontjából. Nagyon megnôtt a rétegvíz-kitermelés is 1950 óta, ez mintegy nyolcszorosára nôtt, oka a vezetékes ivóvízhálózat kiépítése, 95

5 Aug1 8/31/10 12:47 PM Page 96 Horváth Béla Egy ökológiai bomba mert egyre többen költöznek be az alföldi városokba. A nem megfelelô öntözés miatt a mintegy 10 ezer km 2 nagyságú területet elsivatagosodás fenyeget, mert a talajvízszint süllyedése drámai csökkenést mutat évtizedek óta, ami azt jelenti, hogy a növényzet gyökérzete nem jut vízutánpótláshoz. A talajvízszint süllyedése ciklikusságot mutat, drámai csökkenés mutatkozott az évek között. A talajvízszint süllyedését figyelôkutak adatai támasztják alá, a kutak A talajvízszint süllyedését figyelôkutak adatai támasztják alá... egykori telepítésérôl késôbb még szó lesz. A Hátság legmagasabb részein 2-3 métert, helyenként még többet is süllyedt a talajvízszint az elmúlt évtizedekben ben némi javulás állt be, évi 800 mm csapadékösszeg volt akkor, 1940 óta nem mértek ennyi csapadékot. Ma ott tartunk, ahol az 1980-as években volt a talajvízszint, a sokévi átlagnál 2 méterrel mélyebben. Szomorú tény, hogy az évtizedek óta tartó szárazság és a talajvízszintcsökkenés miatt a Kiskunsági Nemzeti Park tavai kiszáradtak és megváltozott a táj arculata. A szárazság miatt már megjelentek a Kárpát-medencében nem ôshonos növények, ami ökológiai katasztrófát vetít elôre. Ördögi kör ez, hogy a tanyasi lakosság az élhetetlen körülmények miatt beköltözik az alföldi városokba, és az urbanizáció hatására megnövekvô vízfelhasználással tovább romlik a Duna Tisza köze talajának vízháztartása. A Magyar Tudományos Akadémia elnökének felkérésére 60 tudós elkészítette a Környezeti jövôkép Környezet- és klímabiztonság címû összefoglaló mûvet, amely többek között azt tartalmazza, hogy az Alföldön két héttel is meghosszabbodhat az extrém magas hômérsékletû idôszakok hossza. A tanulmányból az is kiderül, hogy fôleg télen kevesebb csapadékra számíthatunk, s az enyhébb téli idôszakban a kártevôk, mint például a nyírfaerdôket megtámadó gyapjaslepkék elszaporodása várható. Az ökológiai bomba tehát ketyeg, hagyjuk-e felrobbanni? Vagy megfogadjuk Szeged Széchenyijének, Vedres Istvánnak 1805-ben leírt szavait: Ami Jó és Hasznos, ha ma el nem végzed, Hidd el: annak kárát, holnap mindjárt érzed. 6 96

6 Aug1 8/31/10 12:47 PM Page 97 Polgári Szemle 6. évfolyam 4. szám A DUNA TISZA- CSATORNA KÉRDÉSE A JOGALKOTÁSBAN A Duna Tisza-csatorna tervezett megépítésének hatalmas irodalma van, már a mondák világa is foglalkozik vele a Csörsz-árok néven a 8. századi Csörsz királyhoz kapcsolódóan. Megemlítendô, hogy már Mátyás királyunk is gondolkodott a Vác és Szolnok közötti csatornán. Az elmúlt 300 évben számtalan terv és törvény született a csatornáról, ezek közül csak néhányat megemlítve: A vizekrôl szóló elsô törvényerejû okmány 1569-bôl származik. A 17. században egy sor törvényerejû határozat született a folyami töltések ügyében a Tisza, a Dráva, a Mura, a Vág és a Duna egyes szakaszaira és 1655 között 9 folyamszabályozási törvény készült. Az évi törvény 14. szakasza a folyók hajózhatóságának javításáról szól. III. Károly évi dekrétuma, annak 122. cikkelye: a Csatornák berendezésérôl szól, s ekkor születik meg külföldi mérnökök 2 terve: Vác Szolnok, illetve Kalocsa Zombor közé tôl a csatornák építésének kérdése a központi bécsi közigazgatás hatáskörébe kerül, de a vármegyéknél is dolgoznak mérnökök, 1785-tôl több mint 40 mérnök! 1773-ban születik meg Mária Terézia hajózási pátense, amelynek lényege Bécs szerepének erôsítése a vizek és a hajózás kérdésében ban hajózási igazgatóságot állítanak fel Bécsben, majd II. Lipót évi dekrétumában foglalkozik a folyók és csatornák szabályozásával, kimondva, hogy a Kereskedelmi, harminczadi és közgazdasági bizottság feladata lesz az. De térjünk vissza az 1700-as évek elejére, amikor 1715-ben, Szolnok parancsnoka, Dillher generális csatornatervet készített Pest és Szolnok közé sószállítás céljából. Ezért beszélünk egy 300 éve meg nem valósult tervrôl napjainkban. A különbözô Duna Tisza-csatornatervek késôbb idôrôl idôre megszületnek, 1744-ben Mikovényi Sámuel átfogó terve a Duna Tiszacsatorna Sió Balaton Dráva összekapcsolásról, 1791-ben Balla Antal, Pest vármegye földmérôje készít csatornatervet a Pest Cegléd Szolnok vonalra, 1803-ban József nádor készít felterjesztést a Duna Tisza-csatornáról. S a fô terv: 1836-ban Beszédes József és Vedres István közösen állt elô a Duna-Tisza-csatorna tervével, amelyet Széchenyi István felkarolt, és kezdeményezésére megszületett az évi XXXVIII. törvénycikk a Dunát 97

7 Aug1 8/31/10 12:47 PM Page 98 Horváth Béla Egy ökológiai bomba a Tiszával összekötô csatornáról. A törvény a Dunát a Tiszával Pestrôl és Bölcskérôl (Pakstól északra), vagy ezen pontok vidékeirôl Szegeddel, Csongráddal és Szolnokkal, vagy vidékeikkel szándékozta csatorna által összekötni. Széchenyi István ezt nyilatkozta a csatornáról: Keblemet pedig semmi sem tágítaná annyira, mintha mindazon jó magyar Képek, melyek Duna Tisza közt láthatók, egy új életet árasztó, derék vízcsatorna mellett legnagyobb kéjjel éldelhetnék százszorta javított vidékük minden elônyét. És akkor, ha majd Tokajbul is Marosújvárról is látnék érkezni Pestre hajót és Szolnokra és Szegedre hajón indulnánk, kies kertek és csinos házak közt vinne át az út, hol a magyarságnak van legeredetibb bölcseje, mely azonban ma jobbandán homokban és sárban fekszik: akkor biz egy kicsivel megint könnyülne rajtam az agyag súlya. 7 Kossuth az január 2-tól megjelenô Pesti Hírlap második számában már lelkesen támogatta a csatorna megépítését. 8 A törvény elfogadását nem követte építés. Az 1860-as évek nagy aszályai ismét a politika elôterébe állította a csatornakérdést. A kiegyezést követôen felálló, Andrássy Gyula miniszterelnök kormányának tagja, Mikó Imre közmunka- és közlekedésügyi miniszter elôterjesztésére megszületett az évi 13. tc. a Duna Tisza-csatorna megépítésérôl. Új nyomvonalú terv készült, Budapest és Csongrád között, kiegészülve egy szárnycsatornával Szegedig, majd a kormány 1870-ben döntött a kiviteli munkákról. A pénzügyi problémák ismét megjelentek, a csatornaépítésre szánt összeget a kormány már más beruházásra elköltötte, így a legolcsóbb ajánlatot tett magánvállalkozás elállt a munkáktól. 9 Érdekes történet jelent meg a Vasárnapi Újság évi május 28-i számában, amely Deák Ferenc adomájáról szól. A történet arra világít rá, hogy az Alföldön hol az aszály tombolt, hol a sártenger, ami lehetetlenné tette a közlekedést. Deák a vízüggyel foglalkozó egyik parlamenti bizottsági ülésen a következô mesélte el: Kölcsey beszélé nekem, hogy az Alföldön utaztában egy folyóhoz ért: Miféle víz ez atyafi? kérdé a kocsistól Kölcsey. Hát ez uram a Tisza! A Tisza? Oh lehetetlen! Hisz az messze van innen! De instálom, furcsa egy víz ám ez a Tisza; inkább tesz messze földre kerülôt, minthogy felfelé fusson a hegynek! Jelentôs változást hozott volna Darányi Ignác földmívelésügyi miniszter elôterjesztése, az évi XXX. törvény a közérdekû öntözôcsatornák 98

8 Aug1 8/31/10 12:47 PM Page 99 Polgári Szemle 6. évfolyam 4. szám létesítésérôl, amelynek célja az állami kölcsönök igénybevétele az öntözések ügyében és a vízhiányos alföldi vidékek gazdasági fejlesztése ügyében. A várt fellendülés azonban nem következett be milyen ismerôs a kölcsönfolyósítás nehézkessége miatt. Ezekben az években már komoly elôkészítô munkálatok folytak, a lehetséges nyomvonalak mentén talajfúrásokat végeztek. Kvassay Jenô a Budapest Szolnok vonalra vonatkozó javaslattal állt elô. A csatorna tervezete tárgyalására szakbizottságot állítottak föl, elôször Hieronymi Károly mérnök, kereskedelmi miniszter irányításával, ô korábban, ben elkészítette az Alföld a Tisza, a Körösök és a Maros vízvédelmi tervezetét. Hieronymi miniszteri kinevezése után rögtön elôterjesztést tett a csatorna megépítésére, indokolásában elismerte a jelentôs költségeket, de azzal érvelt, hogy Széchenyi sem ingott meg a Tisza-szabályozás összegétôl, illetve a kiegyezés után a magyar kormány nem sajnálta a pénzt a magyar vasúthálózat kiépítésére. Munkája Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszter elnöklete alatt folytatódott, de az építkezés megkezdését az eldöntetlen vita a tiszai becsatlakozásról, azaz Csongrád vagy Szolnok, elódázta ben Buza Barna földmívelésügyi miniszter (1918. okt. 31-tôl márc. 21-ig) rendelkezett a Duna Tisza-csatorna Építôbizottság felállításáról, amelynek vezetôje Gerster Béla lett. Idehaza kicsit a feledés homályába veszett Gerster Béla ( ) mérnök neve, aki egyrészt az 1893-ban elkészült Korinthoszi-csatorna építési munkáit irányította fômérnökként, nagy nemzetközi elismerést kiváltva, másrészt korábban egy nemzetközi mûszaki expedíció magyar tagjaként ô határozta meg a Panama-csatorna végleges nyomvonalát. 10 Az Építôbizottság az elképzelés szerint a következôképpen alakult volna: a kormány képviseletében a földmívelésügyi miniszter 4, a kereskedelemügyi miniszter 2, a pénzügyminiszter, a belügyminiszter, a hadügyminiszter és az államvasutak igazgatósága 1-1 tagot, valamint a vasúti és hajózási fôfelügyelôség 2 tagot küld ki. Érdekességképpen megemlíthetô, hogy az Építôbizottságba Budapest és Pest Vármegye 3-3 tagot, Csongrád 2 tagot, Kiskunfélegyháza 1 képviselôt küldhetett volna. Végül színre lépett Kun Béla és bekövetkezett Trianon. Az 1. világháború után a politikai vezetôk és a mérnöktársadalom állandóan napirenden tartották a Duna Tisza-csatorna gondolatát, készültek a különbözô tervdokumentációk. A baloldali-liberális értelmi- 99

9 Aug1 8/31/10 12:47 PM Page 100 Horváth Béla Egy ökológiai bomba ség által egyoldalúan beállított Horthy-korszakban, a megcsonkított országban igen erôteljes lépésekre került sor ben elindult a Duna- Tisza közén egy 5 éves program, amelynek keretében hazánk elsô talajvízszint-megfigyelô kúthálózatát (149 db kút) építettek ki, köszönhetôen Rohringer Sándor professzornak, a Mûegyetem Vízépítéstani Tanszék vezetôjének. Rohringer öntözéssel foglalkozó gondolatait a Magyar Mérnök és Építész Egylet évi számában, az Alföld öntözése címmel tette közzé. Ez idô tájt mondta Sajó Elemér, a Vízügyi Szolgálat nagy szaktudású vezetôje: A haladásnak útját kell választanunk, mert habozásból, késedelmezésbôl helyrehozhatatlan károk származnának. Úgy érezzük, hogy vizeink hasznosításának a terve túlnô egy gazdasági probléma határain és már nemzetünk történelmének útjait érinti. 11 Ez ma még inkább igaz! ben a csatorna megépítését hatévi programként látták. Meg kell említeni, hogy az 1930-as évek elején a nemzetközi pénzügyi világ sem támogatta a csatorna megépítését, mert a genfi székhelyû Nemzetek Szövetségének közmunkacsoportja nem tartotta kívánatosnak talán a kisantant ellenlobbizására a nemzetközi kölcsön biztosítását a csatornaépítésre. Horthy Miklós kormányzó és a kormány 1933 szeptemberében Széchenyi emlékére végighajózták a Tiszát, s ekkor született e nevezetes mondás: A liberális világ építette a fôvárost, a világvárost, de az ország, a nép megerôsödésével, itthon tartásával nem foglalkozott. 12 Újabb lépés volt a Darányi Kálmán miniszterelnöksége alatt megszületett évi XX. törvénycikk az öntözôgazdálkodás elômozdításáról, ami az öntözôcsatorna-rendszerek megépítését, Öntözési Alap létesítését és az Országos Öntözésügyi Hivatal felállítását jelentette, ez utóbbinak az elnökét a fontossága miatt az államfô nevezte ki. A hivatal elsô elnöke Kállay Miklós lett. A törvény fontos kitétele volt, hogy a gazdák mérsékelt vízdíj ellenében jussanak öntözôvízhez, s hogy a csatornák menti községek vízellátása megoldódjék és partfürdôk is létesüljenek. Amidôn bizalommal teszem le az öntözés problémájának megoldását Kállay Miklós ônagyméltósága kezébe, arra kérek mindenkit jóindulatú segítéssel támogassa ôt, különösen a gazdatársadalom megfelelô felvilágosítása és kioktatása terén is. Ebben a vonatkozásban egyébként súlyt helyezek arra is, hogy a gazdasági iskolákban, gazdasági tanfolyamokon az öntözéshez szükséges ismereteket minél elôbb kezdjék tanítani, hogy mire a mûvek készen 100

10 Aug1 8/31/10 12:47 PM Page 101 Polgári Szemle 6. évfolyam 4. szám A Kecskemét közelében haladó csatorna megépítését végül a 2. világháború akadályozta meg. lesznek, az érdekelt gazdatársadalom is fel legyen készülve mondta Horthy az Alföldi Bizottság szolnoki ülésén elmondott történelmi jelentôségû beszédében ben Bánffy Dániel földmívelésügyi miniszter országgyûlési felszólalásában bejelenti, hogy a költségvetésben pengô van a Duna Tisza-csatorna tervek elkészítésére, majd 1943-ban Az országos érdekû vízi munkálatokról címmel törvényjavaslat készült, amelynek 3. (2) bekezdése a Duna Tisza-csatorna építésének megkezdésérôl szól. A törvény általános indokolási része hivatkozik a nagyarányú német vízi út koncepciókra, nevezetesen a tervbe vett Duna Majna Rajna hajózó út kiépítésére, a Duna- Elba-csatornára és a Duna Oderacsatornára. A Duna Majna Rajna-csatorna megépítését Németországban az évi május 16-i törvény rendelte el, ahogy ez elhangzott Révész László, Kecskemét kisgazda képviselôjének országgyûlési felszólalásában a Duna Tisza-csatorna szükségessége tárgyában. 14 A kormányzó szavai az Alföldrôl ekkor beteljesedni látszódtak: Az erre befektetett összeg száz százalékig az országban marad és túlnyomó részben ama réteg életszínvonalát fogja emelni, amely arra legjobban rászorul Ez a nép a honfoglaló magyarság leszármazottja állandó megújhodásának biztos tartaléka, amely annyi értéket rejt magában. Ez adja a hazának a világ legjobb katonáját, a csend és rend ôreit, ez mûveli meg az életet adó, az ország megélhetését biztosító földet, sôt ez látja el a szükséges munkásokkal az egyre szaporodó gyárakat is. Nem engedhetjük, hogy elsorvadjon a falu népe. 15 A Kecskemét közelében haladó csatorna megépítését végül a 2. világháború akadályozta meg. M EGKEZDÔDIK A CSATORNA ÉPÍTÉSE A 2. világháború utáni újjáépítéskor azonnal napirendre került a Duna Tisza-csatorna ügye augusztus elején a földmívelésügyi miniszter rendeletével felállították a Duna Tisza Csatorna Kirendeltséget az építkezés lebonyolítására. A Tervhivatal akkori utasítása szerint az építési munkákat augusztus 21-én kellett volna megkezdeni, de az or- 101

11 Aug1 8/31/10 12:47 PM Page 102 Horváth Béla Egy ökológiai bomba szággyûlési választások, majd a téli idôszak miatt a munkák megindítását áttették a jövô év tavaszára márciusában Tildy Zoltán köztársasági elnök ásóját beletaposta a taksonyi földbe, és ezzel kezdetét vette az építkezés kubikusok és önkéntes rohammunkások részvételével. A munkálatokhoz igénybe vették az államosított Vízszabályozó Csatornázó és Építô Rt. munkagépeit, valamint Angliából megrendeltek 3 db ún. földnyelô gépet. 16 A csatorna hossza 106 km, a megépítése 22 millió m 3 föld mozgósítását, 34 híd építését, 9 hajózsilip, 1 nagyobb és 9 kisebb kikötô létesítését kívánta. A korabeli tervek szerint augusztus 1-jére a Duna felôl 34 km hosszú szakaszt kellett volna átadni és augusztus 1-jére a hátralévô 72 km hosszú szakasz átadása történt volna meg. Hogy mi akadályozta az építés menetét? A baloldali fordulat. Tildyt július végén a kommunisták lemondatták, majd az Országos Vízgazdálkodási Tanács szeptemberi és októberi ülésén tárgyalták a Tisza-völgy egységes vízgazdálkodásának távlati tervérôl szóló elôterjesztést, amelyet Mosonyi Emil készített, illetve a Folyamszabályozás és a vízi közlekedés távlati terve címû elôterjesztést. Ez utóbbi anyag úgy fogalmazott, hogy a Duna Tisza-csatorna kérdésével jelenleg nem idôszerû foglalkozni. Bebrits Lajos kommunista közlekedési és postaügyi miniszter kivétette a Duna Tisza-csatorna kérdését a Tisza-völgy távlati tervébôl, hivatkozott Vas Zoltánra, hogy az Országos Vízgazdálkodási Tanácsnak csak a kormány által elhatározott munkákkal kell foglalkoznia. Így csak húsz kilométer hosszú öntözôcsatorna épült meg, mert fontosabb volt a kommunistáknak, hogy a hagyományosan mezôgazdaságról híres Magyarország a vas és acél országává váljon. M I TÖRTÉNT A RENDSZERVÁLTÁS ÓTA? Kormányok jöttek, mentek, sok próbálkozás volt, kézzelfogható eredmény azonban semmi. A Homokhátság ügyét, a csatorna gondolatát Lezsák Sándor karolta fel. Indítványára a Magyar Országgyûlés ben a Duna Tisza Homokhátság problémáinak kezelésére országgyûlési határozatot fogadott el, ennek 4. pontja így szól: A Magyar Köztársaság Országgyûlése felkéri a Kormányt, hogy március 30-ig az ig terjedô idôszakra dolgozzon ki stratégiai munkatervet, Cselekvési Programot, amely tartalmazza: 102

12 Aug1 8/31/10 12:47 PM Page 103 Polgári Szemle 6. évfolyam 4. szám a Duna Tisza köze mezôgazdaság fejlesztési elképzeléseit; a Duna Tisza közi homokhátság vízpótlásának részleges, a késôbbiekben teljes megoldását; a táj- és környezetvédelem szempontjait; az élôvilág helyreállítását, megóvását, a Kiskunsági Nemzeti Park értékeinek megvédését; a népességmegtartó és -vonzó területfejlesztés, munkahelyteremtés lehetôségeinek felmérését, megvalósítását. A határozat megvalósítása azonban egy lépést sem haladt elôre. Sajnos a média is hallgatott az ügyrôl, vagy csak egyoldalúan szólt a Duna Tisza köze gondjairól. Meg kell említeni az MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézete kutatásait, tudományos tanácskozásait, ezek közül is nagy visszhangot váltott ki a Homokhátság 2004 Szembesítés, lehetôségek, teendôk kiadvány Glatz Ferenc és Csatári Bálint szerkesztésében. Értékesek a vízügyi igazgatóság szakembereinek mérései, tanulmányai, a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht. szakmai anyagai, amelyek mind az azonnali cselekvés mellett szólnak! 2005-ben Lezsák Sándor országgyûlési képviselôként javasolta a Duna Tisza-csatorna megépítési tervének beemelését a Nemzeti Fejlesztési Terv II.-be, de javaslatát elutasították. A képviselônek számos interpellációja volt az Országgyûlésben ez ügyben az elmúlt idôszakban, de érdemi lépésre nem került sor. Reményt keltô, hogy közben felnôtt egy új generáció, amely a Homokhátság lobbistájává lépett elô. A Lakiteleki Népfôiskolán eddig már közel ezer egyetemista részvételével számos konferencia, szakmai kollégiumi összejövetel volt a témában, értékes felszólalások és azokból kiadványok születtek áprilisában rendezték itt meg a Tanyakollégium II. konferenciát és egy egyhetes tanyakutatást több száz egyetemista közremûködésével az ország különbözô egyetemeirôl. A szakmai hátteret a gödöllôi Szent István Egyetem, a MTA RKK Alföldi Tudományos Intézete és a VÁTI munkatársai adták. Számomra is tanulságos volt a tanyák felkeresése, az ott élôkkel folytatott tartalmas beszélgetések. Elôször mindig belenéztem a kútba, mire érkezett a gazda hangja: már évek óta száraz. K EGYELMI PILLANATBAN VAGYUNK Hatvan évvel a csatornaépítkezés leállítása után kedvezôen alakulnak a körülmények ekkora hallgatási idôszak a csatorna történetében 103

13 Aug1 8/31/10 12:47 PM Page 104 Horváth Béla Egy ökológiai bomba Kitörési pontként jelenik meg a programban a vízalapú gazdaságfejlesztés. még nem volt!, az áprilisi választások után ismét polgári kormánya van Magyarországnak, így folytatni lehet az 1945 utáni polgári kormány csatornaépítési munkáját. Orbán Viktor Nemzeti Együttmûködés Programja deklarálja, hogy olyan mezôgazdaság, környezet- és tájgazdálkodás megteremtése a cél, amely megôrzi talajainkat, ivóvízkészleteinket, az élôvilágot, természeti értékeinket. Kitörési pontként jelenik meg a programban a vízalapú gazdaságfejlesztés. Ezért alapvetô nemzetpolitikai feladat a Duna Tisza-csatorna építésének megkezdése. Kiválóan képzett magyar szakemberekbôl nincs hiány, a magyar mûszaki értelmiség ismét elôtérbe kerülhet. Sôt, elô is kell lépniük, mert a rendszerváltás óta eltelt 20 évben a mûszaki értelmiség szava nagyon gyenge volt, a politikai életet a humán és közgazdász értelmiség uralta, mérnök végzettségû kormánytagot nem sokat tudunk felsorolni. Bántó szándék nélkül, de a történelmi hûség kedvéért megjegyzendô, hogy a baloldali kormány utolsó két évében egy labdarúgóedzô, testnevelô tanári fôiskolai diplomával volt a Magyar Köztársaság környezetvédelmi és vízügyi minisztere. Magyarország kedvezô helyzetben van most két okból is: egyrészt Brüsszel kiemelten foglalkozik az éghajlat-változási problémákkal, másrészt új európai regionalitás kezd kibontakozni. Az Európai Bizottság kiadta a Hogyan gyôzzünk a globális éghajlatváltozás elleni küzdelemben? címû nyilatkozatát, amellyel meghirdeti a klímaváltozás elleni küzdelem megnyerésére közép- és hosszú távú stratégiák kidolgozását magában foglaló munkafolyamatok megindítását mind az EU-n belül, mind pedig a nemzetközi közösséggel együttmûködve. A 2012-es évet követô idôszakra vonatkozó klímapolitikáról még csak most kezdôdnek a tárgyalások Brüsszelben, már csak ezért is gyors döntésre van szükség itthon a Duna Tisza-csatorna megépítésével kapcsolatban. Itthon már megszületett az akadémiai jelentés, a Magyar Tudományos Akadémia Környezettudományi Elnöki Bizottsága év elején állásfoglalást adott ki az éghajlatváltozásról és az ezzel összefüggô hazai feladatokról. Ez a dokumentum a nemzetközi és hazai tudományos ku- 104

14 Aug1 8/31/10 12:47 PM Page 105 Polgári Szemle 6. évfolyam 4. szám tatások eredményeire alapozva készült. Az állásfoglalás szerint: Természeti környezetünk egyik összetevôje, az éghajlat az emberi tevékenység következtében nagy valószínûséggel az emberiség történetében példa nélkül álló változásnak néz elébe. Ezen elfogadott állásfoglalás figyelembevételével az MTA Elnöksége közzétett egy nyilatkozatot az éghajlatváltozással összefüggô hazai feladatokról. Eszerint: Az éghajlatváltozás a 21. század meghatározó tényezôje a társadalomban, az ember és a természet kölcsönhatásaiban egyaránt. E nyilatkozat konkretizálja a felmerülô tudományos kutatási és innovációs feladatcsoportokat, s világossá teszi, hogy a hatékony cselekvési programok kidolgozása és megvalósítása érdekében elengedhetetlen az összes érintett hazai szervezet együttmûködése. Az Európai Bizottság május közepén tette közzé jelentését az európai vízhiánnyal és aszállyal kapcsolatban. Annak ellenére, hogy 2009-ben a dél-európai országok területén a korábbi éveknél több csapadék hullott, az eddiginél nagyobb erôfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy megállítsák és visszafordítsák Európa korlátozott vízkészletének túlzott kiaknázását olvasható a brüsszeli testület jelentésében. Az Európai Bizottság elôkészítô tevékenységet indít a vízhiánnyal és aszállyal foglalkozó szakpolitika 2012-ben történô felülvizsgálatához. Ezért is lépnünk kell. Miközben az új polgári kormány zászlajára tûzi a vízalapú gazdaságfejlesztést, az EU felsô vezetésében is új koncepciók fogalmazódnak meg. Napirendre kerül a dunai közlekedés, mint a jövô Európájának meghatározó közlekedési folyosójának fejlesztése ez a VII. Páneurópai folyosó, vagyis a Duna, és elérhetô az Északi-tenger a Rajna Majna Duna-csatornán keresztül, amely egy új típusú regionális együttmûködésnek lesz az alapja decemberében az MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézete rendezett tanácskozást Kecskeméten Duna Tisza-csatorna, víziók és valóság címmel. A tanácskozást az indokolta, hogy zajlik az EU 2013-tól kezdôdô tervezésifejlesztési idôszakának elôkészítése, s így újra felvetôdik a Duna Tiszacsatorna megépítése. Kegyelmi a pillanat, mert a év elsô félévi EU-elnökséget Magyarország adja. A Duna Tisza-projekt beleértve a két folyót összekötô csatorna megépítésének ötletét mindenképpen érdemes arra, hogy a magyar kormány azt, mint több európai országot érintô, de egyúttal 105

15 Aug1 8/31/10 12:47 PM Page 106 Horváth Béla Egy ökológiai bomba sokoldalú magyar érdekeket messzemenôkig figyelembe vevô projektet megvalósításra javasolja. E regionális projektben számos ország érdekelt, így a Duna miatt Németország, Ausztria, Szlovákia, hazánk és Románia mint EU-tagországok, és Szerbia mint leendô EU-tag. A Tiszaügyben is nagy a potenciális szövetségesek tábora, hazánkon kívül Szlovákia és Románia érintett EU-tagként, Ukrajna és Szerbia ugyancsak csatlakozna. A Duna-stratégia hajózás, vízgazdálkodás, árvízvédelem és az energetikai kérdések, a Tisza vízgyûjtô területének rendezése, és e két nagy folyót összekötô csatorna mint országokon átívelô EU-projekt fô motorja Magyarország lehet. 17 M IT JELENTENE HAZÁNKNAK A D UNA TISZA- CSATORNA MEGÉPÍTÉSE? A csatorna megépítése nem csupán vízügyi kérdés! Politikai szempontból nemzeti ügy, mert a Kárpát-medence s annak szívterülete, Magyarország a Föld egyik legnagyobb agro-ökológiai potenciállal rendelkezô egysége, amelyet az erôs államnak meg kell védenie. Magyarországnak két stratégiai vagyoneleme maradt, amire támaszkodhat: ez a termôföld és az édesvíz. Az ivóvíz a 21. század üzlete, a vizet semmivel nem lehet pótolni, nem úgy, mint az olajat, amit más energiaforrás helyettesíthet. Ismételten, Magyarország édesvíz-nagyhatalom, hihetetlen potenciállal rendelkezünk! Politikusainknak látni kell, hogy a víz megtartása, a csatorna megépítése minden anyagi áldozatot megérô nemzetpolitikai kérdés. Szakpolitikai szempontból a Duna Tisza-csatorna megépítése egy komplex gazdaságélénkítô vidékfejlesztés, amellyel hatástalanítani lehet a Duna Tisza közén ketyegô ökológiai bombát. Mai szóhasználattal, globális gondolkozásmód, lokális cselekvés júniusában Visegrádon tartották a Visegrádi csoport (V4), valamint Szlovénia, Románia és Bulgária agrárminiszterei tanácskozásukat, ahol a zárónyilatkozatuk egyik fô üzenete a küzdelem az élhetôbb vidékért volt, azaz a vidékfejlesztési forrásokat a kialakítandó, megfelelô infrastruktúrára, a megélhetést és munkát biztosító vidék kialakítására kell fordítani. A megépítendô Duna- Tisza-csatorna ökológiai hatása a már korábban vázolt ökológiai bomba hatástalanítása lenne. A csatorna 106

16 Aug1 8/31/10 12:47 PM Page 107 Polgári Szemle 6. évfolyam 4. szám szerepet játszana az árvizek kiegyenlítésében, kedvezô mikroklimatikus változást idézne elô, megvalósulhatna a tájrehabilitáció, és új agrárgazdálkodási formák bevezetését tenné lehetôvé. Az öntözéses mezôgazdaság újjáélesztésével a talaj vízháztartásának kedvezô átalakulása is létrejönne. A gazdasági jelentôségét az új munkahelyek megteremtése jelentené, már az építés alatt jelentôs közmunka-lehetôség jönne létre. A csatorna elôsegítené a mezô- és erdôgazdaság, a haltenyésztés fejlesztését és a belföldi turizmus térségi fellendülését: új szabadidôs létesítmények, -terek, rekreációs központok és sportolási lehetôségek alakulnának ki. Egy csatornának és a kiépített vízfolyásoknak jelentôs a szabadidô-értéke. A part menti utak a kerékpározás terepei lesznek, az üde vízfelületek a vízi sportoknak, a személyhajózás kedvelôinek, a horgászoknak lesznek célpontjai. A csatornát csónakkikötôk, személyhajó-kikötôk teszik majd vonzóbbá, újabb és újabb munkahelyet teremtve. Infrastrukturális vonzata európai léptékû, a vízi közlekedés, a vízi szállítás ismét elôtérbe kerülne, mert az egységnyi szállítási költség aránya vízen 1, vasúton 3 4, gépkocsin A csatorna bekapcsolódást biztosítana a Duna Majna Rajna víziút rendszerbe, amelyet már 1992 szeptemberében megnyitottak. Nem politikai lózung, hanem valóságos tény, hogy a Duna Majna Rajna víziút rendszerbe való bekapcsolódás ismét egyesíti Közép-Kelet-Európa és Délkelet-Európa országait Nyugat-Európához, amelytôl a vasfüggöny évtizedekig elválasztotta. Ugyanakkor egy új közlekedési folyosó is létrejöhet az Ukrajna Záhony Tisza folyó Csatorna Duna Nyugat-Európa tengelyen. A csatorna társadalomra gyakorolt közvetlen és közvetett hatása rendkívüli, gyorsítaná a térségi településfejlôdést, új vonzáskörzetek alakulnának ki, életminôség-javulás állna be, s össztársadalmi szempont, hogy kiváltsuk a közúti kamionforgalmat. Érzékletes adat, hogy egy négyuszályos hajóvontatmány tonnányi áruját db kamion tudja továbbszállítani. 18 Nem nehéz megválaszolni, mi elônyösebb környezetvédelmi szempontból, a gyakorlatilag hangtalan vízi szállítás, vagy a zajos, légszennyezô és rezgéseket keltô közúti teherszállítás? Ezen túl a csatorna potenciális lehetôségét hordozza a különbözô nemzetközi és országos rendezvényeknek. 107

17 Aug1 8/31/10 12:47 PM Page 108 Horváth Béla Egy ökológiai bomba Ha a legnagyobb magyar, Széchenyi István, ha a haza bölcse, Deák Ferenc, ha Kossuth Lajos kiállt a csatorna gondolata mellett, akkor a 21. században ennek a generációnak meg kell építenie azt! Alapvetô nemzetpolitikai feladat a Duna Tisza-csatorna építésének megkezdése, ami már nem csupán ágazati kérdés, hanem egy összetett ökológiai, gazdasági, infrastrukturális, mezôgazdasági kérdés egyszerre. Megôrizzük-e a Duna Tisza közi tájat az ott élô emberekkel s egyedi flórájával, faunájával együtt, vagy? Vagy bekövetkezik, amit Széchenyi mondott: Ha elpusztul az Alföld, vele pusztul a Dunántúl és az ország többi része. 19 Cselekedjünk, építsünk csatornát! J EGYZETEK 1 Biblia. A Teremtés könyve. Szent István Társulat, Budapest, 1979, 17. o. 2 Felelôsségünk a teremtett világért. Magyar Katolikus Püspöki Konferencia, pont. 3 Marcus Terentius Varro (Róma, Kr. e. 116 Róma, Kr. e. 27.), Kvassay Jenô Mezôgazdasági Vízmûtan könyvének jeligéje a Magyar Tudományos Akadémia évi pályázatán. 4 Hóman Bálint Szekfû Gyula: Magyar történet. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest. A tizenhetedik század, 10. o Országgyûlés Képviselôházának Naplója dec. 3., o. 7 A Duna Tisza-csatorna. Szerk.: Lampl Hugó Hallóssy Ferenc, Egyetemi Nyomda, Budapest, 1947, I. o. 8 Kossuth Ferencz: A tervezett Duna Tisza- csatorna. Kereskedelemügyi M. Kir. Minister, Budapest, 1908, 5. o. 9 Margalit Ödön: A Duna Tisza-csatorna építésének jelentôsége. Pátria, Budapest, 1934, 8. o. 10 Horváth Marcell: A Panama-csatorna semlegessége a 20. században. Polgári Szemle, 2010/3, o. 11 Sajó Elemér életrajza. 12 Geszthelyi Nagy László: Kecskemét és a Duna Tisza-csatorna. Városi Nyomda, Szeged, 1944, 3. o. 13 Hajózási Hírlap, XII. évf. 9. szám, szeptember, 2. o. 14 Országgyûlés Képviselôházának Naplója dec. 3., o. 15 Hajózási Hírlap, i. m. 108

18 Aug1 8/31/10 12:47 PM Page 109 Polgári Szemle 6. évfolyam 4. szám 16 Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltár, XIX. fond, Országos Vízgazdálkodási Tanács 128/ Boros Imre: Duna Tisza-projekt. Magyar Hírlap, jún Papp Ferenc: Gondolatok a Duna Tisza-csatornáról (mint a Tisza-völgyi vízi szállítás és vízutánpótlás elôfeltételérôl). Közlekedéstudományi Szemle, 1993, XLII. évf. 9. szám, o. 19 Országgyûlés Képviselôházának Naplója június 11., 456. o. F ELHASZNÁLT IRODALOM: Adatok a Duna Tisza-csatorna kérdéséhez. Kereskedelemügyi M. Kir. Minister, Budapest, A Duna Tisza közi hátság vízgazdálkodási problémái. Szerk.: Pálfai Imre, Nagyalföld Alapítvány, Békéscsaba, Bogdánfy Ödön: A Duna és a Tisza közötti csatorna. Franklin, Budapest, Erdei Ferenc: Futóhomok. 3. kiadás, Gondolat, Budapest, Glatz Ferenc Csatári Bálint: Homokhátság Szembesítés, lehetôségek, teendôk. Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat, Kecskemét, Kertész Ádám Pap Sándor Sántha Antal: Az aridifikáció folyamatai a Duna Tisza közén. Földrajzi Értesítô, 2001, 1 4. szám, o. Lampl Hugó: Idôszerû vízépítési közmunkák a munkanélküliség okszerû leküzdésének szolgálatában. Egyetemi Nyomda, Budapest, 1938, 19. o. Magyar Törvénytár: évi törvénycikkek. Franklin Társulat, Budapest, Magyar Törvénytár: évi törvénycikkek. Franklin Társulat, Budapest, Orlóci István: A Tiszát a Dunával összekötô csatorna: a Duna Tisza-csatorna. Hidrológiai Közlöny, 2003, 83. évf. 4. szám, o. Pálfai Imre: A vízháztartás helyzete és a vízgazdálkodás fejlesztési lehetôségei a Duna Tisza közi Homokhátságon. Hidrológiai Közlöny, 2003, 83. évf. 4. szám, o. Nikola Petrovic: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-medencében a merkantilizmus korában. Belgrád, Szollás Ella: A Duna Tisza-csatorna terve Pest és Szolnok között Centrum Nyomda, Budapest, Ujlaky Nagy Árpád: Duna Tisza-csatorna: országos öntözô gazdálkodás. Budapest, Varga Lajos: Adatok a Duna Tisza-csatorna terv történetéhez. Földrajzi Közlemények, 1966, 14/4. szám, o. Vedres István: A Tiszát a Dunával öszvekapcsoló új hajókázható csatorna. Grünn Orbán, Szeged,

19 Aug1 8/31/10 12:47 PM Page 110 Horváth Béla Egy ökológiai bomba Vizeink Krónikája. Szerk.: Fejér László, Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyûjtemény, Budapest, Zsákovics Gergely Kovács Ferenc Kiss Andrea: A szárazódás veszélyének többszempontú térbeli elemzése a Duna Tisza közén. Tájökológiai Lapok, 2009, 7/1, o. 110

VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN. Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17.

VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN. Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17. VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17. AZ ASZÁLY FOGALMA Az aszály jelenségét sokféleképpen lehet értelmezni, az irodalomban

Részletesebben

Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2011. szeptember 28-i ülésére. A tájékoztatót készítette műszaki irodavezető

Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2011. szeptember 28-i ülésére. A tájékoztatót készítette műszaki irodavezető 6508-2/2011 T Á J É K O Z T A T Ó Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2011. szeptember 28-i ülésére Tárgy: Tájékoztatás öntözőcsatorna kiépítésének lehetőségéről A tájékoztatót készítette Strobl

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása

A Víz Keretirányelv végrehajtása WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási

Részletesebben

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542 Tisztelt Olvasó! Ön a LEADER Hírlevelét nyitotta meg képernyőjén. A LEADER Hírlevél megjelentetésével Egyesületünk legfőbb célja, hogy a Koppányvölgye Helyi Akciócsoport tervezési területén lévő 56 település

Részletesebben

A nagy tervek árnyékában Duna-Tisza-csatorna története az építés megkezdésétől napjainkig Kajcsa Zsuzsa

A nagy tervek árnyékában Duna-Tisza-csatorna története az építés megkezdésétől napjainkig Kajcsa Zsuzsa A nagy tervek árnyékában Duna-Tisza-csatorna története az építés megkezdésétől napjainkig Kajcsa Zsuzsa A Ráckevei (Soroksári)- Dunából (R/S/D) kiágazó Duna-Tisza-csatorna (DTCS) nagy tervek emlékét őrzi.

Részletesebben

Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány

Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány A tájegység földrajzi jellemzői Északon: a Zala-folyó és a Balaton Nyugaton: az Alpokalja Keleten: a Sió és a Duna Délen : az országhatár határolja Területe: 11

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

Közlekedési hálózatok. Összeállította: Sallai András

Közlekedési hálózatok. Összeállította: Sallai András Közlekedési hálózatok Összeállította: Sallai András Korridorok Közlekedési folyosó fogalom Modális közlekedési csatorna Egy fajta közlekedési csatorna fogalom Dimodális Két fajta közlekedési csatorna Közúti

Részletesebben

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK Duna Projekt A DUNA PROJEKTRŐL ÁLTALÁBAN A Duna projekt egy, az Európai Unió támogatásával, közel 30 milliárd forintból megvalósuló, kiemelt állami beruházás. Magyarország eddigi legnagyobb, az árvízvédelem

Részletesebben

Vajdasági vízhiány probléma

Vajdasági vízhiány probléma Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Vajdasági vízhiány probléma Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Május 30. Mórahalom

Részletesebben

Az öntözés helyzete a Vajdaságban

Az öntözés helyzete a Vajdaságban Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Az öntözés helyzete a Vajdaságban Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Április 7.

Részletesebben

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye. Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu Szám: 02/112-11/2012 E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Vízjárási események: folyók, tavak és a talajvíz

Vízjárási események: folyók, tavak és a talajvíz Országos Meteorológiai Szolgálat Magyar Meteorológiai Társaság Éghajlati Szakosztály Magyar Hidrológiai Társaság Hidraulikai Műszaki Hidrológiai Szakosztály 2010 ÉGHAJLATA, IDŐJÁRÁSA ÉS VÍZJÁRÁSA A TÉNYADATOK

Részletesebben

Mindenkinek eredményes V. Magyarországi Klímacsúcs, Jövőnk a víz konferenciát kívánok!

Mindenkinek eredményes V. Magyarországi Klímacsúcs, Jövőnk a víz konferenciát kívánok! Médiatámogatói együttműködés V. Magyarországi Klímacsúcs 2013. szeptember 12. Jövőnk a víz Budapest Meghívom Önöket a Klíma Klub szervezésében az V. Magyarországi Klímacsúcs, Jövőnk a víz konferenciára!

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Nógrád megye területe a Közép-Duna (1-9) az Ipoly (1-8) valamint a Zagyva (2-10) tervezési alegységekre esik. Az alegységek tervanyaga a http://www.vizeink.hu

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

A TIKEVIR működésének ismertetése és a pályázat keretében tervezett fejlesztések bemutatása

A TIKEVIR működésének ismertetése és a pályázat keretében tervezett fejlesztések bemutatása A TIKEVIR működésének ismertetése és a pályázat keretében tervezett fejlesztések bemutatása Szabó János osztályvezető Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Körösök és a TIKEVIR-t érintő

Részletesebben

dr. Jancsó Árpád Az arad-temesvári vasút

dr. Jancsó Árpád Az arad-temesvári vasút dr. Jancsó Árpád Az arad-temesvári vasút 140 éves KEZDETI KÍSÉRLETEK GófSéh Gróf SzéchenyiIstvánnak, 1848. január 25-én Pozsonyban kiadott előterjeszése (J ( Javaslat a magyar közlekedési k ügy rendezésirül

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Előterjesztés a Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata közgyűlésének 2010. december 10-i ülésére

Előterjesztés a Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata közgyűlésének 2010. december 10-i ülésére Előterjesztés a Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata közgyűlésének 2010. december 10-i ülésére 6. napirend: Az Egyesület 2011-es tervei Tisztelt Közgyűlés! 2011-es tervezett

Részletesebben

A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László

A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László Duna Régió Stratégia Projektfinanszírozási Konferencia Budapest, 2015. március 26. KÖRNYEZETVÉDELEM A DUNA RÉGIÓBAN PA4 A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE Dr. Perger László prioritási területi

Részletesebben

J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására

J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására Ózd, 2012. március 28. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejl. és Vagyong. Osztály

Részletesebben

halálozás férfiak körében, 2002, halálozás nők körében, 2002 Ukrajna Szlovakia Orosz Federáció Romania Lengyelország Halálozás Incidencia Moldava

halálozás férfiak körében, 2002, halálozás nők körében, 2002 Ukrajna Szlovakia Orosz Federáció Romania Lengyelország Halálozás Incidencia Moldava Az 1990-es évek elején még kevéssé volt a figyelem előterében a klímaváltozás egészségkárosító hatása. Ezt tükrözte a UN/IPCC (Éghajlatváltozással Foglalkozó Kormányközti Testület) első jelentése 1991-

Részletesebben

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Jövőkép a Budapest Balaton kerékpáros útvonalon című konferencia

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÖNTÖZÉSI ÉS ÖNTÖZÉSFEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK MEGYÉNKBEN CIVAQUA PROGRAM 41.lecke ASZÁLY

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21.

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. Felhasznált irodalom: I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. II. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat2szabadbattyan.jpg

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Széchenyi és Budapest

Széchenyi és Budapest Közös Dolgaink rendezvénysorozat 2010. szeptember 22. Széchenyi emlékére Széchenyi és Budapest Dr. Berényi János tud. tanácsadó Széchenyi és Pest-Buda 1826-ban Pestre költözik, 1829-ben polgárjogot

Részletesebben

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A magyar EU Elnökség klíma-energiaügyi és vízügyi mőhelymunka 2010. november 16. Gruber Tamás Horizontális szempontok a Duna természeti adottságainak megırzése,

Részletesebben

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

A VÍZ: az életünk és a jövőnk A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a

Részletesebben

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN KVASSAY JENŐ TERV 2015 A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA BEMUTATÁSA ÉS TÁRSADALMI VÉLEMÉNYEZÉSE AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS AZ ALSÓ-DUNA- VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FÓRUMA A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE

Részletesebben

A nemzetközi fuvarozási útvonalak vonatkozásában felmerülő főbb problémák, különös tekintettel azok jogi vetületeire

A nemzetközi fuvarozási útvonalak vonatkozásában felmerülő főbb problémák, különös tekintettel azok jogi vetületeire A nemzetközi fuvarozási útvonalak vonatkozásában felmerülő főbb problémák, különös tekintettel azok jogi vetületeire Gábor Dénes Főiskola 2010. november 8. Magyar Tudomány Ünnepe 2010 Dr. Gubán Miklós

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció KÖTIKÖVIZIG 5002 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (56) 501-900 E-mail.: titkarsag@kotikovizig.hu A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció Martfű, 2010. november 24-26. Háfra Mátyás osztályvezető

Részletesebben

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542 Tisztelt Olvasó! Ön a LEADER Hírlevelét nyitotta meg képernyőjén. A LEADER Hírlevél megjelentetésével Egyesületünk legfőbb célja, hogy a Koppányvölgye Helyi Akciócsoport tervezési területén lévő 56 település

Részletesebben

Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1.

Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézetének Debreceni Osztálya PARADIGMAVÁLTÁS A HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSEKBEN Dr. habil. Béla Baranyi az MTA doktora tudományos

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

BUDAPEST VII. KERÜLET

BUDAPEST VII. KERÜLET M.sz.:1223/1 BUDAPEST VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2012/1. félév Budapest, 2012. július-augusztus BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2012/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN

Részletesebben

Komplex vidékfejlesztési program az Ormánságban

Komplex vidékfejlesztési program az Ormánságban Komplex vidékfejlesztési program az Ormánságban Előzmények 2005: "Az Ormánság komplex rehabilitációs és terüledejlesztési programja" című megvalósíthatósági tanulmány 2007: Ős- Dráva Program vízellátó

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

Az EU Duna Régió Stratégia mint a területiség, összefogás szimbóluma Közép-Európában. Nádasi György Külügyminisztérium Sárvár, 2011. október 6.

Az EU Duna Régió Stratégia mint a területiség, összefogás szimbóluma Közép-Európában. Nádasi György Külügyminisztérium Sárvár, 2011. október 6. Az EU Duna Régió Stratégia mint a területiség, összefogás szimbóluma Közép-Európában Nádasi György Külügyminisztérium Sárvár, 2011. október 6. A Duna Régió Stratégia kezdetei Igény a tagállamok (8) és

Részletesebben

A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre

A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja 2015. június 17. A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre Koltai Gábor 1 Rajkai Kálmán 2 Schmidt Rezső

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

A 2014. július 18-i közgyűlés rendelete és határozatai

A 2014. július 18-i közgyűlés rendelete és határozatai A 2014. július 18-i közgyűlés rendelete és határozatai Vas Megyei Közgyűlés 5/20104. (VII. 21.) önkormányzati rendelete egyes önkormányzati rendeletei hatályon kívül helyezéséről a jogalkotásról szóló

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft A megvalósítás tervezett ütemezése: 2012. december 21-2013. december 31. Projektgazda neve: Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Projektgazda székhelye: 6720, Szeged, Stefánia 4. Közreműködő szervezet:

Részletesebben

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban Kövesdi Szilárd vezérigazgató GYSEV Zrt. 2012.11.08. Kőrös Norbert vezérigazgató GYSEV CARGO Zrt. 1. GYSEV általános bemutatása

Részletesebben

ÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4.

ÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4. ÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4. Ha minden nap október negyedike lenne, sokkal többet foglalkoznának az állatokkal, sokkal több figyelmet fordítanának az ember legjobb barátjára, s talán nem kellene annyi

Részletesebben

a postát. Gesztelyi Nagy László: 1927 Dánia Tanyavilága

a postát. Gesztelyi Nagy László: 1927 Dánia Tanyavilága A tanyás s térst rségek környezetk rnyezetéről (különös s tekintettel a Homok Hátságra) Dr. Váradi József Mi a tanya? Klasszikus tanya:bibó István: (Eredi Ferenc, Győrffy István után) a városban házzal,

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

2. Két Zsiráf Diákújság Cikksorozat létrehozásának támogatása amely a diplomácia fogalmába vezeti be az olvasóit. A támogatás összege: 1 000 000 Ft.

2. Két Zsiráf Diákújság Cikksorozat létrehozásának támogatása amely a diplomácia fogalmába vezeti be az olvasóit. A támogatás összege: 1 000 000 Ft. KÜM- 2005 SZKF Az EU kül- és biztonságpolitikájának és az atlanti gondolatnak a népszerűsítését segítő kommunikációs tevékenység támogatása című pályázat nyerteseinek névsora Támogatást nyert pályázók

Részletesebben

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tartalom 1. A feladatok és végrehajtásuk szükségessége,

Részletesebben

* * * Fax: (36 1) 216 7295. Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr!

* * * Fax: (36 1) 216 7295. Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr! Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr! A Magyar Természetvédők Szövetsége 2005 év elején kétszer kérte a Pénzügyminisztériumot, hogy hozza

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

5/2009. (IV. 14.) KvVM rendelet. a vízgazdálkodási tanácsokról

5/2009. (IV. 14.) KvVM rendelet. a vízgazdálkodási tanácsokról 1. oldal 5/2009. (IV. 14.) KvVM rendelet a vízgazdálkodási tanácsokról A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. (8) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a környezetvédelmi és

Részletesebben

KÖZGYŰLÉS. Balatonfüred, 2015. november 28.

KÖZGYŰLÉS. Balatonfüred, 2015. november 28. KÖZGYŰLÉS Balatonfüred, 2015. november 28. Bejárható Magyarország Program előzménye Kormány 1184/2013 (IV.9.) határozata alapján A Bejárható Magyarország program legfőbb célkitűzése az ország minél részletesebb

Részletesebben

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,

Részletesebben

K i v o n a t a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. augusztus 15-ei ülésén hozott határozataiból: 148/2014. (VIII. 15.

K i v o n a t a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. augusztus 15-ei ülésén hozott határozataiból: 148/2014. (VIII. 15. 148/2014. (VIII. 15.) MÖK határozat A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2014. augusztus 15-ei ülése napirendjét a következők szerint fogadja el: 1. Előterjesztés a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei

Részletesebben

Ikt.sz.: F-5825/2008. Tárgy: Tájékoztató az M44-es út nyomvonalának kijelöléséről Mell.: térképszelvények, státusjelentés

Ikt.sz.: F-5825/2008. Tárgy: Tájékoztató az M44-es út nyomvonalának kijelöléséről Mell.: térképszelvények, státusjelentés SZENTES VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL 6601 SZENTES, KOSSUTH TÉR 6. PF. 58. Ikt.sz.: F-5825/2008. Tárgy: Tájékoztató az M44-es út nyomvonalának kijelöléséről Mell.: térképszelvények, státusjelentés SZENTES VÁROS

Részletesebben

2011.04.07. IWT Esztergom, Szerző: Bencsik Attila

2011.04.07. IWT Esztergom, Szerző: Bencsik Attila A hajóutak jobb kihasználásának gazdasági hatása. Belvízi hajózási konferencia 2011.04.07. Esztergom Bencsik Attila FLUVIUS Kft. Magyar Belvízi Fuvarozók Szövetsége 1 Bevezetés Az Északi és a Fekete -

Részletesebben

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 Kovács Péter P fıosztályvezetı-helyettes Vízgyőjtı-gazdálkod lkodási és s VízvV zvédelmi Fıosztály Szolnok, 2008. június 26. Az ICPDR létrehozta a Tisza Csoportot,

Részletesebben

Tisztelt Dobossy Gáborné!

Tisztelt Dobossy Gáborné! Tárgy: Csapadékvíz gyűjtő árok átépítése a Madár-forrásnál Tisztelt! Az AQARIUS Bt. Felújítási tanulmánytervet készített az 1-es út melletti iparterületektől a Füzes-patakig tartó csapadékvíz elvezető

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

A VÍZÜGY SZEREPE A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁSBAN

A VÍZÜGY SZEREPE A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁSBAN ORSZÁGOS MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁSI ÉS BELVÍZVÉDELMI KONFERENCIA A VÍZÜGY SZEREPE A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁSBAN Szarvas, 2015. április09. LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓHELYETTES - Törzsvezető ORSZÁGOS

Részletesebben

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ MUNKARÉSZ A településrendezési tervek készítése során figyelembe kell venni a magasabb szintű területrendezési tervek szabályozásait.

Részletesebben

Elõzetes kockázatbecslés

Elõzetes kockázatbecslés M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2010. évi 78. szám 16999 A Kormány 178/2010. (V. 13.) Korm. rendelete a vizek többletébõl eredõ kockázattal érintett területek meghatározásáról, a veszély- és kockázati térképek,

Részletesebben

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális Program (2014-2020) Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország,

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s

E l ő t e r j e s z t é s EPLÉNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE Szám: KOZP/4657-12/2013. E l ő t e r j e s z t é s Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2013. december 18-i ülésére Tárgy: Eplényi Falugondnoki Szolgálat

Részletesebben

Gárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu

Gárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI FELÜLVIZSGÁLAT (HVS) 2013! Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy az EMVA társfinanszírozású intézkedések Irányító Hatósága 16/2013. (III.6.) közlemény értelmében elrendelte

Részletesebben

J e g y z ő k ö n y v. Alsómocsolád Község Önkormányzata Képviselőtestületének 2011. április 26-án megtartott nyilvános üléséről

J e g y z ő k ö n y v. Alsómocsolád Község Önkormányzata Képviselőtestületének 2011. április 26-án megtartott nyilvános üléséről J e g y z ő k ö n y v testületének 2011. április 26-án megtartott nyilvános üléséről Jelen vannak: Dics ő László polgármester, Ginzer János alpolgármester, Böröcz Dániel, Pandurné Deák Ágnes, Taller József

Részletesebben

100 éves a Csillaghegyi Polgári Kör Egyesület 1912-2012

100 éves a Csillaghegyi Polgári Kör Egyesület 1912-2012 1 100 éves a Csillaghegyi Polgári Kör Egyesület 1912-2012 2 A CSILLAGHEGYI POLGÁRI KÖR 1912-1947-IG Még elképzelni is nehéz azt a sok változást, ami az elmúlt 100 év alatt Csillaghegyen végbement. A település

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2005. év április 18.-i ülésére Tárgy: Pályázatok benyújtása a Veszprém Megyei Területfejlesztési Tanácshoz Előadó: Horváth László

Részletesebben

Klímaváltozás az egyén felelőssége és lehetőségei egy magyarországi adatfelvétel tükrében

Klímaváltozás az egyén felelőssége és lehetőségei egy magyarországi adatfelvétel tükrében Klímaváltozás az egyén felelőssége és lehetőségei egy magyarországi adatfelvétel tükrében Baranyai Nóra (PhD) - Varjú Viktor (PhD) Tudományos munkatársak (MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete) E-mail:

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

91/2008. (IV. 23.) Korm. rendelet

91/2008. (IV. 23.) Korm. rendelet 91/2008. (IV. 23.) Korm. rendelet az M4 autópálya/autóút és a 4. számú főút fejlesztéseihez kapcsolódó beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi komplex kutatások elvégzésére

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

XIX. Konferencia a felszín alatti vizekről

XIX. Konferencia a felszín alatti vizekről FELSZÍN ALATTI VIZEKÉRT ALAPÍTVÁNY XIX. Konferencia a felszín alatti vizekről MAJOR PÁL EMLÉKÉRE Siófok, 2012. március 27-28. Major Pál 1930-2011 SZAKMAI TEVÉKENYSÉG 1952-1959: Budapesti Műszaki Egyetem

Részletesebben

A Tanyafejlesztési Program

A Tanyafejlesztési Program A Tanyafejlesztési Program Szabó Mátyás főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium, Agrárfejlesztési Főosztály 2015. március 12. Tanyavilág 2020 szakmai műhelykonferencia, Szentkirály A Program előzményei,

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

BUDAPEST, VII. KERÜLET

BUDAPEST, VII. KERÜLET M.sz.: 1430 BUDAPEST, VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2014/1. félév Budapest, 2014.július BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2014/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN ALATTI

Részletesebben

HATÁROZAT. Szám: 13/2015. (II. 12.) MÖK határozat Tárgy: Tájékoztató a megyei önkormányzat 2014. évi területrendezési tevékenységéről

HATÁROZAT. Szám: 13/2015. (II. 12.) MÖK határozat Tárgy: Tájékoztató a megyei önkormányzat 2014. évi területrendezési tevékenységéről VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSE HATÁROZAT Szám: 13/2015. (II. 12.) MÖK határozat Tárgy: Tájékoztató a megyei önkormányzat 2014. évi területrendezési tevékenységéről A Veszprém Megyei Önkormányzat

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

A Magyar Nemzeti Bank szerepe a magyar gazdaságban változó történelmi korszakokban

A Magyar Nemzeti Bank szerepe a magyar gazdaságban változó történelmi korszakokban A Magyar Nemzeti Bank szerepe a magyar gazdaságban változó történelmi korszakokban A KÖTET SZERZŐI: Botos János történész, a Holokauszt Emlékközpont igazgatóhelyettese Domány Gyula közgazdász, az MNB igazgatóhelyettese

Részletesebben

BŐSI KIRÁNDULÁS VÍZÉPÍTŐ KÖR 2012.04.05.

BŐSI KIRÁNDULÁS VÍZÉPÍTŐ KÖR 2012.04.05. 2012 BŐSI KIRÁNDULÁS VÍZÉPÍTŐ KÖR 2012.04.05. 1. Bevezetés A Vízépítő Kör szervezésében 2012.04.05.-én szakmai kiránduláson vettünk részt, mely során meglátogattuk a Bős-Nagymarosi vízlépcsőrendszer műtárgyait:

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. számú napirendi pont 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a Szent István Egyetemmel történő stratégiai együttműködési

Részletesebben

Klímaváltozás és katasztrófakockázatértékelés

Klímaváltozás és katasztrófakockázatértékelés Klímaváltozás és katasztrófakockázatértékelés A SEERISK projekt tapasztalatai Székely Miklós, Horváth Anikó; BM OKF Meteorológiai Tudományos Napok, MTA Budapest, 2014. november 21. SEERISK projekt Közös

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

Kommunikációs terv. I. Együttműködési megállapodás aláírása. II. Szakmai egyeztetések

Kommunikációs terv. I. Együttműködési megállapodás aláírása. II. Szakmai egyeztetések Kommunikációs terv Összeállította a Tisza-tó Fejlesztési Kft. I. Együttműködési megállapodás aláírása A Tisza-tó működtetői és működésében érdekelt szervezetek között megkötendő Együttműködési Megállapodás

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI 17 Székesfehérvár kulturális intézményrendszere és hálózata sokszínû, tarka, gazdag és változatos képet mutat.

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14. Hidrometeorológiai értékelés Készült 212. augusztus 14. Csapadék: Az igazgatóságunk területére 212 január 1. és augusztus 13. közötti időszakban 228, mm csapadék hullott, amely a sokéves 1-8 havi átlag

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben