NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 29/2005. (II.23.) számú. h a t á r o z a t a

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 29/2005. (II.23.) számú. h a t á r o z a t a"

Átírás

1 NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 29/2005. (II.23.) számú h a t á r o z a t a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Ifjúsági Koncepciójának elfogadásáról A Közgyűlés 1./ az előterjesztést megtárgyalta és elfogadja 2./ elfogadja a koncepció intézkedési tervét 3./ utasítja az Oktatási, Kulturális és Sport Irodát, hogy a 2007-ig kijelölt feladatok végrehajtását kövesse figyelemmel, valamint első félévében az Ifjúsági Koncepció felülvizsgálatát készítse elő. Felelős: Oktatási, Kulturális és Sport Iroda vezetője Határidő: május / felkéri a Gyermek, Ifjúsági és Sport Bizottságot, hogy az elkövetkező időszakban a koncepcióval kapcsolatos észrevételeket vitassa meg, és ha szükséges, kezdeményezze a koncepció módosítását. Felelős: Gyermek, Ifjúsági és Sport Bizottság elnöke Határidő: május 31. k.m.f. Csabai Lászlóné polgármester Dr. Szemán Sándor jegyző A határozatot kapják: 1./ A Közgyűlés tagjai 2./ A Jegyző és a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői

2 Melléklet a 29/2005.(II.23.) számú határozatához NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS Ifjúsági Koncepciója (II. forduló) NYÍREGYHÁZA

3 Tartalomjegyzék I. AZ IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ SZÜKSÉGESSÉGE, ELŐZMÉNYEK 3. II. STRATÉGIAI IRÁNYVONALAK 4. III. HELYZETELEMZÉS 5. III.1 Oktatás 5. III.2 Pályaválasztás, munkavállalás, társadalmi mobilitás 6. III.3 Egészségügyi ellátás, egészséges életmód 7. III.4. Káros szenvedélyek és hatásaik, mentálhigiénés ellátás 8. III.5. Szociális ellátás és lakásügy 9. III.6. Szabadidő, kultúra, sport, közösségi terek 10. III.7. Érdekérvényesítés, érdekképviselet, ifjúsági, közéleti szerepvállalás 10. III.8. Nemzetközi kapcsolatok 11. IV. INTÉZMÉNYEK, SZERVEZETEK 13. IV.1. Oktatás 13. IV.2. Pályaválasztás, munkavállalás, társadalmi mobilitás 14. IV.3. Egészségügyi ellátás, egészséges életmód 17. IV.4. Káros szenvedélyek és hatásaik, mentálhigiénés ellátás 17. IV.5. Szociális ellátás és lakásügy 19. IV.6. Szabadidő, kultúra, sport, közösségi terek 22. IV.7. Érdekérvényesítés, érdekképviselet, ifjúsági, közéleti szerepvállalás 24. IV.8. Nemzetközi kapcsolatok 27. V. CÉLOK ÉS FELADATOK 28. V.1. Oktatás 28. V.2. Pályaválasztás, munkavállalás, társadalmi mobilitás 29. V.3. Egészségügyi ellátás, egészséges életmód 30. V.4. Káros szenvedélyek és hatásaik, mentálhigiénés ellátás 31. V.5. Szociális ellátás és lakásügy 33. V.6. Szabadidő, kultúra, sport, közösségi terek 34. V.7. Érdekérvényesítés, érdekképviselet, ifjúsági, közéleti szerepvállalás 35. V.8. Nemzetközi kapcsolatok 35. VI. A KONCEPCIÓ MÓDOSÍTÁSA, FELÜLVIZSGÁLATA 37.

4 I. Az ifjúsági koncepció szükségessége, előzmények Az önkormányzati ifjúságpolitika legmagasabb szintű jogforrása az Alkotmány, amely többek között kimondja, hogy államunk különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására, nevelésére, továbbá védelmezi az ifjúság érdekeit. Emellett az Európai Bizottság Fehér könyve, illetve számos ENSZ egyezmény (Gyermekek Jogairól Szóló Egyezmény, Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, Polgári és Politika Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, vagy az Oktatásban Alkalmazott Megkülönböztetés Elleni Küzdelemről Szóló Egyezmény) határoz meg olyan elveket és jogokat, amelyek érvényesüléséhez szükséges az önkormányzat támogató közege. Az önkormányzat ifjúságpolitikai tevékenységének közvetlen jogforrása az évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról, melynek 8. -ában a települési önkormányzat feladatai között a törvény óta - felsorolja a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodást. (1994. évi LXIII. törvény 3. (1) bekezdése). E törvény nem határozza meg pontosan a település önkormányzatának ifjúságpolitikai feladatait, hiszen azok függnek a lakosság igényeitől, illetve az önkormányzat anyagi lehetőségeitől. Ezen feladatok meghatározására először januárban fogadott el ifjúsági koncepciót Közgyűlésünk. Ennek a színvonalas anyagnak számos célkitűzése megvalósult az elmúlt években. A koncepció létrehozásakor alapgondolat volt, hogy az önkormányzat az ifjúsági feladatok ellátásakor szolgáltató és nem közhatalmat gyakorló szerv legyen. Célunk integráltan kezelni a gyermek és ifjúsági korosztály kérdését. Az integráció véleményünk szerint azt is jelenti, hogy a fiatalokat be kell vonni az őket érintő társadalmi kérdések megvitatásába. Ifjúságpolitikai programunk arra irányul, hogy a város megfelelő környezeti feltételeket teremtsen a felnövekvő korosztályok számára, ahol otthonosan érzik magukat, ahol kiszámíthatóak az életviszonyaik, ahol problémák esetén szakértő segítséget találnak azok megoldására, és ahol felkészülhetnek a felnőtt életre. Összefoglalva: egy normakövető, erkölcsös ifjúság mentális és anyagi bázisát szeretnénk lerakni, mely biztosítéka a munkaszerető, felnőtt generáció utánpótlásának Ez a rendkívül heterogén, erősen polarizált, speciális jellemzőkkel bíró réteg megérdemli, hogy fókuszpontba kerüljön.

5 II. Stratégiai irányvonalak Egy koncepció elkészítésekor feltétlenül figyelembe kell venni az adott település sajátosságait. Elsősorban a település népességszámát és az életkor szerinti megoszlást (idősek- fiatalok aránya). Ennek megfelelően alakítható ki az adott település szociálpolitikája, támogató rendszere. Nyíregyháza városa közel 120 ezres nagyváros. Nagyságából adódóan a hagyományos, tradicionális normarendszer követése a lakosság nagy részére nem jellemző. A hagyományos család-modell kezd háttérbe szorulni, és megtartó képessége már kevésbé funkcionál, ebből adódóan nő az utcán csellengő fiatalok száma. Így akár az is megtörténhet, hogy az új munkaerő-piaci generáció nem fogja tudni ellátni feladatát, nem tud megfelelni az adott időszak társadalmi elvárásainak. Az előbbiekben felvázolt helyzet javításának érdekében néhány - a helyi közösséget befolyásoló - irányvonalat érdemes kiemelten kezelni. Az Ifjúsági Koncepció kapcsán öt nagyobb prioritású stratégiai célt emelnénk ki: 1) Esélyegyenlőség Az esélyegyenlőség támogatásával csatlakozhatnánk azoknak a táborához, akiknek céljuk az, hogy ne legyenek diszkriminált, kirekesztett gyerekek, fiatalok. 2) Család szerepének erősítése A család szerepének erősítésével visszaszoríthatnánk a deviáns viselkedési formákat a fiatalok körében. 3) Fiatalok támogatása A fiatalok támogatása egyfajta perspektíva a városban maradáshoz. 4) Diplomás fiatalok megtartása A szakképzett munkaerő megtartásával biztosítjuk Nyíregyháza jövőjét és fejlődését. 5) Igényes szórakozás A szórakozóhelyek ellenőrzésével, illetve az egészségre káros szerektől mentes szórakozási lehetőség biztosításával mentálisan és testileg is egy egészséges generáció felnövekedését biztosíthatnánk. III. Helyzetelemzés III.1. Oktatás Az oktatási rendszer- a társadalomban- tradicionálisan az egyik legszervezettebb, legszabályozottabb struktúra. Nyíregyháza Megyei Jogú Város területén számszerűsítve a következő oktatási intézmények működnek (önkormányzati és egyéb fenntartású):

6 Intézmények Számszerűen Óvoda 21 Általános iskola 26 Önálló gimnázium 6 Gimnázium és szakközépiskola 3 Gimnázium és általános iskola 2 Szakközépiskola 3 Szakközépiskola és szakiskola 4 Szakiskola, mint középfokú oktatási intézmény 2 Felsőfokú oktatási intézmény 3 Az általános iskolákban közel 11 ezer, a középiskolákban 12 ezer, felsőoktatási intézményekben közel 14 ezer tanuló, illetve hallgató van. Összességében a lakosság 28 %-a fiatal. Megyei szinten az általános iskolai tanulói létszám nappali oktatásban 64 ezer, a középfokú oktatás nappali rendszerű képzésében részt vevő tanulók száma közel 32 ezer fő volt a 2003/2004-es tanévben. A felsőfokú oktatás az elmúlt években jelentősen átalakult. A 2000/2001. tanévben lezajlott szervezeti integrációval összhangban a hallgatók tagozatok szerinti összetétele is módosult. A nappali képzés mellett egyre népszerűbbé vált a távoktatás és a levelező tagozatos oktatás, illetve az egyetemi, főiskolai képzések mellett a szakirányú továbbképzés és az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés. A megye fős lakónépességének mintegy 17 %-a nappali tagozatos iskolarendszerű oktatás résztvevője, melynek jelentős része Nyíregyházán tanul. A város oktatási koncepciója, közoktatás-fejlesztési tervre részletes helyzetelemzést ad az óvodákról, általános iskolákról, középfokú oktatási intézményekről, személyi, tárgyi feltételekről, az ott folyó szakmai munkáról és fejlesztési irányokról. Ezekkel ebben az anyagban részletesen nem foglalkozunk, hiszen a Közgyűlés által elfogadott közoktatás-fejlesztési tervnek ez a feladata. III.2. Pályaválasztás, munkavállalás, társadalmi mobilitás A pályaválasztási pszichológiai szempontból tulajdonképpen az identitáskrízis sikeres megoldásának része. A pályaválasztás a munkavállalást, s az ahhoz szükséges szakképesítés megszerzését, továbbá a választott pálya gyakorlását lehetővé tevő munkahely megtalálását, mint a felnőtté válás társadalmi kritériumait köti össze. S ez a társadalmi feladat nagyon hangsúlyos, ráadásul igen komoly nehézségekkel jár a fiatal számára. Szociológiai kutatások alátámasztják, hogy a szülők iskolai végzettsége közvetve - jelentősen meghatározza, hogy a nyolcadikos tanuló milyen iskolatípusban tanul

7 tovább. A képzettebb, tanultabb szülők gyermekei általában magasabb képzettséget adó iskola felé orientálódnak. Az egyes iskolai végzettség megszerzésében hihetetlen méretűek a társadalmi esélyegyenlőtlenségek, mind a földrajzi, mind a társadalmi dimenziók mentén. Az elmaradott régiók gyermekeinek kevésbé lehetnek álmai. Ha mégis, úgy azok csak a családok komoly erőfeszítései árán valósulhatnak meg, s akkor még meg kell fizetni azt az árat is, hogy tanulmányai végeztével nem fog visszatérni a gyermek, mert tudására vagy egyáltalán nincs fizetőképes kereslet, vagy, mert nem reális alternatíva a visszatérés, annyival jobbak a feltételek másutt. A fokozódó tanulási kedv ellenére a munkaerőpiacon jelentős részüknek elhelyezkedési gondjai adódnak, így az önállóvá válás feltételeit nehéz kialakítaniuk. A 2001-es népszámlálási adatok alapján Nyíregyháza Megyei Jogú Város lakossága: Összlakos éves éves éves éves fő fő fő fő 8344 fő Ebből- a koncepció szempontjából- érdekes mutató a év közötti fiatalok foglalkoztatása, Nyíregyházára szűkítve: Összes foglalkoztatott éves Százalékban ,5 Ingázás: a területi hierarchiában a megyeszékhelytől a községek felé haladva a fiatalok körében is egyre gyakoribbá válik: Település Ingázó fiatalok %-ban Megyeszékhely 9,37 Kisebb városok 31 Községek 63 A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Munkaügyi Központ adatai szerint megyénkben, 2004 júniusában, a munkanélküliek száma fő, melyből nyíregyházi regisztrált munkanélküli fő. Ebből a év közötti korosztály megoszlása az alábbi: Korosztály Nyíregyházi regisztrált munkanélküliek száma (fő) 17 év alatt Összesen: 4727 III.3. Egészségügyi ellátás, egészséges életmód Az országok jólétét mérő társadalmi mutatók között az OECD tagállamokban első helyen az egészség áll.

8 A kormány az elmúlt évtizedek kedvezőtlen népegészségügyi folyamataira tekintettel, a lakosság egészségügyi állapotának javítása érdekében nemzeti programot indított el. A program célja az, hogy minden magyar állampolgár a lehető legegészségesebben éljen, ugyanis ez a társadalmi-gazdasági fejlődés egyik előfeltétele, és ebben a folyamatban kiemelkedő szerepe van a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésének. A magyar lakosság kimagaslóan rossz egészségi állapota számos történelmi, társadalmi, gazdasági, kulturális ok bonyolult eredője, de közvetlenül és meghatározó módon az életmóddal függ össze. Mit tudunk évek óta? A hazai táplálkozási szokások egészségtelenek: o túlzott az energia-, zsír- és só bevitel o elégtelen a rost-, a zöldség-, a főzelék-, és a gyümölcsfogyasztás. A lakosság jelentős része túlsúlyos, illetve elhízott, mivel napi átlagban nem mozog még 20 percet sem. Rendkívül magas a dohányosok száma. A 18 év feletti férfiak 41%-a, a nők 26 %-a dohányzik több-kevesebb rendszerességgel, főként a fiatal nők közötti dohányzók számaránya gyorsan emelkedik. A lakosság 5-10 %-a alkoholista. Új jelenség a kábítószer-élvezők egyre növekvő száma. Az intravénás drogot használók között terjed a HIV fertőzés. Korhatár nélkül elmondható, hogy a népesség jelentős részénél hiányzik a mindennapi élet problémáival való megbirkózás képessége, így széleskörűen elterjedtek a lelki egészség zavarai Az életmód egészség szempontjából kedvező irányú befolyásolása rendkívül nehéz és összetett feladat, amely a kormányzat, a közintézmények, a civil szféra, a gazdasági és társadalmi élet szereplőinek, a médiának átgondolt, összehangolt cselekvési folyamatában valósítható csak meg. Tehát az egészség fejlesztése hatékony ágazatközi együttműködésben képzelhető el. A jó egészség elsősorban nemcsak az egészségügyi szolgálaton vagy az orvosokon múlik, egészségi állapotunkat mindennapi döntéseink, közvetlen környezetünk, a család, az iskola, a munkahely, a lakóhely is meghatározza. Az egészségügyi alapellátás szerepe megkérdőjelezhetetlen a gyógyításban, a mindenki számára hozzáférhető megelőzési, egészségfejlesztési szolgáltatások biztosításában. A nemzeti program szervesen illeszkedik az EU népegészségügyi prioritásaihoz, és hazánk uniós csatlakozása újabb lendületet adhat a sikeres végrehajtásnak.

9 III.4. Káros szenvedélyek és hatásaik, mentálhigiénés ellátás A 90-es évek egyre szembetűnőbb drogproblémája összefogást sürgetett a különböző szakmai képviseletek, szervezetek és intézmények között. Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében a korábbi évektől cipelt legális, különösen alkohol és gyógyszer okozta szenvedélybetegségek terhe mellett az illegális drogfogyasztás veszélye is érezhetővé vált. A helyi kutatási eredmények mellett az országra kiterjedő hazai vizsgálatok is megerősítették azt, hogy a legális drogfogyasztás (alkohol, dohányzás, kávé) mellett az illegális szerek fogyasztása is növekszik. Bár megyénkben az eddigi vizsgálatok szerint a drogfogyasztás nem haladja meg az országos átlagot, a fiatalság körében tapasztalható szerfogyasztás (alkohol és illegális szerek, elsősorban marihuána) emelkedő tendenciája mellett az egyre gyakrabban megjelenő játékszenvedély, valamint a magatartási, tanulási problémák szükségessé teszik a komplex egészségfejlesztés mellett a függőségek megelőzését célzó közösségi programok kidolgozását. A 2002-ben létrejött Kábítószerügyi Egyeztető Fórum égisze alatt lezajlott kutatás (RAR munkacsoport végezte) megerősítette, hogy a kábítószer probléma jelen van városunkban, az illegális szerek közül a cannabis származékok és amphetamin típusú szerek fogyasztása fordul elő leggyakrabban, de emellett megjelent az intravénás heroin fogyasztás is. A drogfogyasztás szempontjából összességében megállapítható, hogy az ellátó rendszer szűk keresztmetszetű, a gyógyító-rehabilitációs rendszer egyes elemei hiányoznak: védett munkahely, félutas ház fiatalok részére, terápiás közösségi intézmény. Az elkülönített fekvő beteg ellátás elsősorban fiatal drogfogyasztók esetében nem megoldott. Az alkohol probléma kezelésében és a gyógyultak rehabilitációjában fontos szerepet játszó civil szervezetek ill. klubok szakmai és financiális gondokkal küzdenek, tevékenységüket javítani kellene. Együttműködésük egymással és a gyógyító-megelőző rendszerrel nem megfelelő. III.5. Szociális ellátás és lakásügy A szociálpolitika a hátrányos helyzetűek támogatását fogja át. Az önkormányzatokat olyan feladatok ellátásával ruházza fel, amelyekkel a leginkább rászorulók egzisztenciális helyzetének javítását segíthetik elő. A szociális ellátó intézmények, szervezetek, egyházak egyéni szakmai programjai külön fejezeteikben foglalkoznak a fiatal korosztály problémáival, azok kezelésével. A város költségvetésében folyamatosan növekszik a szociális célokra biztosított költségvetési keret aránya. Ezen feladatok ellátását állami normatív támogatásokból, illetve költségvetési forrásokból biztosítja. A városban élő fiatalok és szüleik jövedelmi viszonyai az országos átlagnál kedvezőtlenebbek, így még kisebbek a lakáshoz jutás reális esélyei, ugyanakkor a lakhatás feltételeit egyre inkább saját erőből kell megteremteni. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, így Nyíregyháza városban is a lakosság számához viszonyítva az országoshoz képest intenzívebb építkezések folynak. Ez a megye és a város fiatalos korstruktúrájából adódik, mivel a fiatalok aránya itt a legnagyobb, és gyakorlatilag csak a magánerős építkezés révén lehetséges a lakáshoz jutás, melyhez elengedhetetlen a családi anyagi és mentális támogatása. Napjainkban azonban a hagyományos családmodell válságát érjük, egyre több a csonka családban nevelkedő gyermek. Ez a lelki megrázkódtatás pedig igen gyakran

10 magatartászavarokhoz és devianciákhoz vezet (alkohol- és drogfogyasztás, dohányzás stb.). A lakásvásárlási és az építési kölcsönök egyre szűkebb réteg számára voltak elérhetők a magas kamatok és törlesztő részletek miatt. Ezen a helyzeten kíván változtatni a kormány a február 1-jén beindított Fészekrakó Programmal, amely segíteni fogja a fiatal házasok első lakáshoz jutását, otthonteremtését. Az anyagi terhek vállalása mellett a lakáshoz jutás számottevő fizikai terhet is jelenthet (családi összefogás), és szülői támogatás híján még azok számára is gyakran reménytelen, vagy csak rendkívüli erőfeszítések árán lehetséges, akiknek van munkahelyük, és önálló jövedelemmel rendelkeznek. III.6. Szabadidő, kultúra, sport, közösségi terek A közvélemény úgy vélekedik, hogy a mai fiatalságnak rengeteg lehetősége van a tanulás mellet megmaradt zéró idő eltöltésére. Az ifjúságkutatás sarokadatai viszont azt mutatják, hogy nincsenek olyan széles spektrumú szórakozási lehetőségek, amelyek teljes mértékben lefednék a fiatalság által támasztott keresletet. Így a korosztályonkénti igény a lehetőségekhez igazodik. A fiatalok természetes igénye, hogy saját korosztályával, különböző közösségi formákban töltse szabadidejét. Az érdeklődési körre, hobbira, művészeti tevékenységre vagy sportra épülő tevékenységek a fiatalok közösségi magatartásának kialakulását és megerősödését ösztönzik. Ezekre az iskolákban van lehetőség, iskolán kívül a közművelődési intézményrendszer, vagy a szabadidős szervezetek, egyesületek adnak lehetőséget. A közművelődési intézmények helyet adnak, és működést biztosítanak a legkülönbözőbb érdeklődési körű gyermekeknek és fiataloknak. A színház, a szabadtéri játékok, a tárlatok és kiállítások biztosítják a felnövekvő generáció számára az egészséges szellemi fejlődést. A szabadidő eltöltésének fentebb említett passzív aktora mellett létezik egy aktív aktora is: a sport. Az önkormányzatok számára ez kiemelt ágazat, az emberek számára viszont életelixír a mozgás, a sport, hiszen ez jelentheti számukra az egészséges életmódot, a szabadidő eltöltésének egyik lehetséges formáját és a szórakozást. Jelenleg a lakosság, s ezt leszűkítve a fiatalság egészségi és edzettségi állapota mélyponton van. A mozgásszegény életmód nem csak a belső indíttatás hiányából fakad, hanem abból is, hogy az információs társadalom egyeduralomra segítette a tv és az Internet világát. Emellett a helytelen táplálkozás és az egészségtelen életvitel még jobban erősíti az előbb említett negatív hatást. Ennek ellenére beindult a városban egy olyan pozitív folyamat, melynek célja az, hogy még nagyobb tömegeket érjen el a mozgás öröme: az együttsportolás élménye. Az Ifjúsági Koncepció nem ad és nem is akar adni teljes, átfogó képet Nyíregyháza város sportéletéről, annak sokszínűségéről, s nem tér ki az élsportok és a szakágak által hordozott problémákra sem. Ennek a kérdésnek a kifejtése a város Sportkoncepciójában megfelelő teret kap.

11 III.7. Érdekérvényesítés, érdekképviseletek, ifjúsági, közéleti szerepvállalás Sokat beszélünk helyi és országos szinten a fiatalok közéleti szerepvállalásáról, érdekképviseletéről és véleménynyilvánítási lehetőségeiről. A fiatalok cselekvési módjai nagyon különböznek egymástól, és maguknak a fiataloknak a részvételről alkotott elképzelése is más és más. A fiatalok körében nagy az igény a közösségi életre, az összetartozásra, közös dolgok alkotására. Az ifjúsági közéletiség alapja a részvétel. Az ifjúsági közéletiség pedig a felelős felnőttkori közéleti szerepvállalás alapja. A részvétel alapgondolata: meghallgatni a fiatalokat, véleményüket, üzenetüket, hozzáértésüket, javaslataikat, az őket érintő ügyekben és bevonni őket a megoldások közös megkeresésébe, megtervezésébe és megvalósításába. A részvétel, érdekképviselet sikerességéhez szükséges néhány feltétel: az őszinteség, esélyegyenlőség, célszerűség, kreativitás, alkotóképesség, megbízhatóság, véleménynyilvánítás, morális felelősség. A jelen helyzet azt mutatja, hogy a fiataloknak nincsenek tapasztalataik az önkormányzatiságot illetően. Ebből fakadóan több a konfrontáció, az ellentét. A tartós konfliktus viszont nehezíti a munkát, illetve az egyének és szervezetek közötti szakadékot mélyíti. Ennek a megelőzésére indult be egy olyan folyamat, melynek célja az erővonalak, a hatáskörök és jogok tisztázása, mind az önkormányzat, mind az ifjúsági közéletiséget biztosító szervek között, azért, hogy ne lehessenek túlkapások. Nyíregyházán az elmúlt években megalakultak azok az érdekegyeztető és érdekérvényesítő fórumok, szervezetek (Ifjúsági Tanács, DPI stb.), melyek segítik az ifjúság aktív közéleti tevékenységének kialakulását, kialakítását. Így megállapítható, hogy városunk követendő példát mutat ezen a területen. III.8. Nemzetközi kapcsolatok Oktatási intézményeink, nemzetközi kapcsolatai bővülő tendenciát mutatnak. Amíg évvel ezelőtt csak a gimnáziumok építettek ki ilyen kapcsolatokat, most az a jellemző, hogy mind a szakközépiskolák, mind az általános iskolák rendelkeznek ilyen kapcsolatokkal. S e mellett érdemes megemlíteni, hogy a nyíregyházi felsőoktatási intézmények is aktív külkapcsolatokkal rendelkeznek (pl. Nyíregyházi Főiskola spanyol partnerségi viszonya). A kapcsolatoknak többféle csoportja van: nyelvtanulás, szakképzési ismeretek cseréje, sport, pedagógusok szakmai kapcsolatfelvétele. A nyelvi kapcsolatok legjellemzőbbje az angol, német, francia, de más nyelvi kapcsolatokkal is rendelkeznek intézményeink. A cserekapcsolatok jellemzője, hogy a város testvér és partner városi hálózatát használja, amely mint tudjuk igen kiterjedt körű. A keleti szomszédaink felé is egyre aktívabb a kapcsolatfelvétel, amelyek között kifejezetten van olyan, amely a magyar kisebbség fiataljai felé irányul. Az általános iskoláknál jelentkezik az a probléma, hogy a nyugat-európai országokban a fiataloknak ezt a korosztályát a szülők nem szívesen engedik iskolai szervezésben külföldre, az óvodai intézményeknél ugyan ez a helyzet. Ezért ezekre az intézményekre a pedagógusok szakmai programjai a jellemzőek. A város nemzetközi kapcsolatrendszerére épül rá iskoláink külföldi sportkapcsolatai, amelyek által rendszeresek a külföldi városokban megszervezet ifjúsági sportrendezvényeken való részvételek. A város a testvér és partnervárosaival

12 fejlett sportdiplomáciát folytat, amelyre jó példa a tavaly megrendezésre került ifjúsági sporttalálkozó. A nyelvtanulás területén régóta bejáratott csatornái vannak intézményeinknek, amelyek ápolása rendszeres, és kiemelkedő létszámú diákcsoportok utaznak külföldre és jönnek városunkba nyelvtanulási célból. A szakmai kapcsolatok kiépítése újabb eredetű, de egyre sikeresebb terület. Ez főleg a szakközépiskoláinkra jellemző és adott szakmák külföldi oktatását ismerhetik meg diákjaink. A Szokratész, Leonardo, Comeinus Európai Uniós pályázatok szintén valamely szakmai témakör köré csoportosulnak, például: környezetvédelem, irodalom, történelem. Ezeknél a pályázatoknál nagyobb 4-5 nemzetet érintő rendezvényeket részesítenek előnyben. Az ilyen rendszerű pályázatoknál is voltak már sikeres kezdeményezések, és vannak folyamatban. A kapcsolatok részletes felsorolását mivel igen kiterjedt rendszerű van olyan intézményünk, amely több kapcsolattal is rendelkezik nem tesszük meg. A város önkormányzata éves szinten körülbelül 3 millió forintot fordít az oktatási intézmények külföldi kapcsolatainak támogatására. Ebből az összegből nagyságrendileg 20 intézményt támogat, amelyek közül van olyan, amelyik több programjára is sikeresen pályázik. Ugyanekkora nagyságrend áll rendelkezésre a különböző civil szervezetek külföldi kapcsolatainak támogatására és ezek között is van olyan, amely az ifjúságot érinti. A költségvetésben meghatározott kerettel az EU Integrációs, Külkapcsolatok és Kisebbségi Bizottság minden évben pályázatot ír ki magánszemélyek, illetve civil szervezetek számára külföldi tanulmányutak támogatása céljából. IV. Intézmények, szervezetek IV.1. Oktatás Az általános iskolák szintjén a szabad iskolaválasztás elve érvényesül. Sok iskolában jelenik meg speciális képzés, ami a szülőket arra készteti, hogy ne a körzetükben lévő iskolába írassák be gyermeküket. A középiskolák területi beiskolázásúak. A nem nyíregyházi lakosú tanulók jelentős része bejáró, bár az iskolák a lehetőségükhöz mérten igyekeznek minél több helyet biztosítani a kollégiumot igénylőknek. A szakközépiskoláknak is kialakult a működésük alatt egy sajátos szakmai arculatuk. Tehát elmondható, hogy minden iskolában megtörtént az áttérés a szakmacsoportos oktatásra. A tanulólétszám alakulása a középfokú oktatási intézményekben összességében állandó, bár kisebb hullámzások egyes iskoláknál megfigyelhetők. Az elmúlt években sok gyenge képességű tanuló került be, emelkedett a vidéki tanulók aránya. A nem nyíregyházi tanulók aránya a szakközépiskolában és az érettségi utáni szakképzésben együttesen már meghaladja az 53 %-ot. A gimnáziumi képzésben az iskolaszerkezet - 4, 6 és 8 évfolyamos oktatás - kialakítása befejeződött. Fő funkciójuk a főiskolai és egyetemi tanulmányokra való felkészítés. A beiskolázási eredmények a felsőoktatási felvételi rendszer liberalizálása miatt is tovább erősödtek. A tanulók életkezdési esélyeit segítik a gyakorlati jellegű képzések (idegenvezetés, számítástechnika stb.).

13 A főiskolák hallgatóinak túlnyomó része kollégista vagy bejáró - az intézmények országos beiskolázásából adódóan (ez esetenként már a középiskoláktól kezdve az országhatárokon túlra is kinyúlik). A főiskolák igyekeznek megteremteni a minél szélesebb körű kollégiumi elhelyezést, illetve lakhatási támogatást nyújtanak. A város felsőfokú tanintézményei közvetlenül az Oktatási Minisztérium felügyelete alá tartoznak, így az önkormányzat és az intézmények kapcsolata kimerül a hallgatóknak nyújtandó önkormányzati támogatásban és a helyi vállalatoknak, intézményeknek a gyakorlati képzésben nyújtott segítségében. A felnőttoktatással szemben támasztott igények az utóbbi években annak ellenére nőttek, hogy a fiatal korosztályok iskoláztatása nagymértékben erősödött, és ennek következtében a népesség nappali iskolarendszerben megszerzett alapiskolázottsága és szakképzettsége is javult. A NAT bevezetésével szakmai innovációs munka kezdődött az intézményekben, gyermekcentrikusabb, humánusabb, a gyermekek érdekeinek megfelelőbb óvoda, iskola megteremtése vált sürgetővé. Több alternatív, korszerű pedagógiai eljárás épült be a hagyományos pedagógiai munkába, megtették az első lépéseket az óvodák és iskolák a minőségbiztosítása felé. A tankötelezettségi kor felemelése több fiatalt tart benn az intézményrendszerben, és feltehetően szakmai végzettséggel fognak kilépni az iskolapadból vagy haladnak tovább a felsőoktatás irányába. IV.2. Pályaválasztás, munkavállalás, társadalmi mobilitás Szakképzettség és munkaerő-piaci igény. Ez a két fogalom egyre gyakrabban szerepel egymás mellett, amikor a szakképzés reformjáról, átalakításáról beszélünk, de megjelenik a munkaügyi kirendeltségek napi tevékenységeiben, a munkaerő közvetítés során is. A két terület összehangolása nem egyszerű, hiszen az iskolapadból kikerült fiatalok és a rendszerünkben tartósan jelen lévők között egyaránt nem kis számban vannak jelen a munkáltatók igényeinek nem megfelelő szakképzettséggel rendelkező pályakezdő munkanélküliek. Ez jelentheti a képzés minőségében és szerkezetében megmutatkozó hiányokat egyaránt. A fennálló strukturális probléma mérséklése a munkaerőpiac egyensúlya szempontjából is kiemelt jelentőségű. A Megyei Munkaügyi Központ több irányú tevékenységet végez e tekintetben, és feladatának tekinti, hogy segítséget nyújtson a szakképző intézmények képzési struktúrájának kialakításához, illetve orientálja a fiatalokat a pályaválasztásban. A fiatalok pályaválasztásának segítése összetett feladat. Az első szakma megválasztásánál figyelembe kell venni a fiatalok képességeit, készségeit, és nem utolsó sorban a munkáltatók elvárásait. Ezért már az iskolapadban, rendkívüli osztályfőnöki órák keretében amit a munkaügyi kirendeltségek dolgozói tartanak hozzájuthatnak alapvető pályaválasztási ismeretekhez. Ilyen jellegű tájékoztatáshoz a megyében évente diák jut. Ehhez a tevékenységhez szorosan kapcsolódik a már 4 alkalommal megrendezésre került Pályaválasztási Kiállítás, amely évről évre nagyobb érdeklődésre tart számot. A pályaválasztás elősegítéséhez, annak továbbfejlesztéséhez jelentős mértékben hozzájárult évben a pályaválasztási és pályaorientációs hálózat

14 kiépítése, amely Phare program keretében valósult meg három megye közreműködésével az Észak-alföldi régió területén. A megyében 24 fő multiplikátor, valamint további 92 fő (68 %-a pedagógus) képzésére került sor, amely során a szakemberek főleg a gyakorlati tapasztalatokra, módszertanra vonatkozóan kaptak segítséget, és amelyet pályaválasztási tanácsadásaik során hasznosíthatnak a megye egész területén. A fiatalok munkanélkülivé válásának legfőbb okai: alacsony munkaerő-kereslet munkaerő-piaci tájékozatlanság elhibázott pályaválasztás hátrányos társadalmi csoporthoz való tartozás piacképtelen szakma tanulása A fiatal munkanélküliek a iskolai végzettség szerinti megoszlása: Az állástalan fiatalok havi átlagos létszáma 2003-ban megyei szinten 4727 főt tett ki. Az általános iskolai végzettséget igazolni tudók havi átlaglétszáma 1590 fő körül alakult, a nyolc általánost sem végzettekkel együttesen alkotott csoportjuk létszámának éves átlaga kétezer fő körül mozgott. A munkanélküli fiatalok 44 %-át ők tették ki az időszakban. A szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezők alkották a pályakezdő munkanélküliek másik legjelentősebb, közel 19 %-os hányadát A felsőfokú végzettséggel rendelkezők átlagos létszáma a tárgyévben megközelítette a 400 főt. Az állástalan fiatalok 4433 fős havi átlagos száma első hat havában 4,8 %-kal magasabb volt, mint egy évvel korábban. A pályakezdő fiatalok teljes munkanélkülieken belüli havi átlagos részesedése hasonlóan alakult az egy évvel korábbival, 11,4 %-kal kevesebb, összesen 1423 pályakezdő fiatalt regisztráltak első alkalommal a kirendeltségek, közöttük a szakiskolát végzettek száma a duplájára szökött, a diplomásoké pedig a felére esett vissza. Ezzel egy időben az újra munkanélkülivé válási esetek száma 2,4 százalékkal 2422-re bővült, ugyanakkor a regisztrált pályakezdők köréből kikerülők esetszáma 4,8 %-kal mintegy 3750-re csökkent. A diplomás munkanélküli pályakezdők közül a tanári képesítéssel rendelkezők vezetik a listát. A közel 200 fős létszámukat az általános iskolai tanítók követik, ők 88-an szerepelnek a regiszterekben. Ezután fős létszámmal az agrármérnökök és a közgazdászok következnek a sorban. Programok, melyek segítenek a fiatal munkanélküliek elhelyezkedésében: A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Munkaügyi Központ nyilvántartásában szereplő pályakezdő munkanélküliek aránya Nyíregyházán a teljes munkanélküliek közül 11% körül ingadozott. Beáramlásuk a nyári hónapokban az iskola befejezését követően növekszik, majd fokozatosan csökken. A programok adta lehetőségeken túl, a munkaügyi központ kiemelten foglalkozik a 25 év alatti fiatal hátrányos helyzetű réteggel. A évre akcióterv készült, amelyen keresztül folyamatosan értékelésre kerül a pályakezdők be- és kilépése, a szakképesítés szerinti megoszlás és a munkába helyezés lehetősége. Információkkal

15 és tanácsadással segítik az egyéni álláskeresőket, és munkatapasztalat-szerző támogatást nyújtanak az elhelyezkedésükhöz. A munkaügyi központ továbbra is működteti a jó eredményeket hozó PEP (Pályakezdők Elhelyezkedését Elősegítő Program). A fiatalokat rendszeresen bevonják a munkavállalásukat elősegítő impulzus, pályaorientációs, pályakorrekciós, pályamegerősítő programokba. A munkaerő-piaci programok lehetőséget nyújtanak a hátrányos helyzetű munkanélküliek célcsoportjainak több éves időtartamra szóló kiemelt támogatására, amelyek a résztvevők foglalkoztathatóságának javítása érdekében képzési elemeket is tartalmaznak. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Munkaügyi Központ 2004-ben is futó, fiatal állástalanok munkaerő-piaci esélyeit növelő programjai: 1) A térségmenedzser munkaerő-piaci program: A program célja az, hogy a diplomás állástalanok menedzserré képzésével segítsék elő a hátrányos helyzetű, tartós munkanélküli réteghez tartozók számának csökkentését. A program októberétől három éven át szeptemberéig tartott, költsége meghaladta a 157 millió forintot. 2) A diplomás fiatalok elhelyezkedését segítő munkaerő-piaci program: A program célcsoportja a megyében élő, elsősorban pályakezdő fiatal, diplomás regisztrált munkanélküliek, illetve a megyébe visszatérni szándékozó diplomás fiatalok. A program hosszú távú (közvetett) célja a megyében élő diplomás fiatalok elvándorlásának mérséklése, a hosszú távú foglalkoztatásuk elősegítése, valamint tevékenységük által a megye kis- és középvállalkozásainak, a területfejlesztés intézményrendszerének megerősítése, valamint felkészítésük az Európai Uniós támogatások lehívására. Mindezek által a megye társadalmi gazdasági hátrányainak csökkentése, és foglalkoztatási helyzetének javítása, innovatív folyamatainak erősítése érhető el. A program rövid távú (közvetlen) célja a megyében továbbtanuló, felsőfokú végzettséget szerzett fiatal szakemberek célorientált továbbképzése, a munkáltatói háttér biztosítása és támogatás nélküli továbbfoglalkoztatásuk megteremtése, továbbá tevékenységük által a foglalkoztató szervezet megerősítése, hosszú távú céljainak elérése stratégiák kidolgozásával, források felkutatásával, megszerzésével. A program szeptemberétől két éven át augusztusáig tart, költsége meghaladja a 452 millió forintot, amely 100 fő bevonását tette lehetővé. Ezt a programot, sikeres működése és a nagy érdeklődésre való tekintettel 2004 őszén is elindította a munkaügyi központ, amely 40 fő diplomás fiatal munkába helyezését oldotta meg.

16 3) A pályakezdő munkanélküliek foglalkoztatását elősegítő munkaerő-piaci program: A program célja a munkaügyi központ nyilvántartásában szereplő pályakezdő munkanélküliek munkaerő-piaci esélyeinek javítása, a munka világába való be-, illetve visszakerülést elősegítő információk nyújtása, személyre szabott munkaerőpiaci szolgáltatás, továbbá képzésbe, illetve munkába helyezésük elősegítése. A közvetlen célcsoportot azok a felsőfokú végzettséggel rendelkező regisztrált munkanélküliek alkotják, akik a program megvalósítása során képzésüket követően a megye településein tevékenykedő civil ügyintézők lesznek. A közvetett célcsoportot azok a regisztrált, hátrányos helyzetű (szakképzetlen, tartós, stb.) pályakezdő munkanélküliek képezik, akik piacképtelen szakmájuk, lakóhelyük, továbbá munkaerő-piaci ismereteik hiánya miatt nem tudnak érvényesülni a munkaerőpiacon. A program első moduljában a közvetlen célcsoport tagjai közül 20 fő képzése már befejeződött, illetve foglalkoztatása elkezdődött. A céloknak megfelelően, a továbbiakban a közvetett célcsoport tagjai közül a program ideje alatt 3100 fő bevonására kerül majd sor. Ez a foglalkoztatási program októberétől három éven át októberéig tart (költsége mintegy 163 millió forintot tehet ki). IV.3. Egészségügyi ellátás, egészséges életmód Az alapellátó rendszer a felnőtt- és gyermek háziorvosi hálózatból, a fogászati alapellátásból, illetve az iskola egészségügyi - és a körzeti védőnői szolgálatból áll. A városban 18 felnőtt orvosi praxisban 41 háziorvos, a 13 gyermekorvosiban 27 gyermek háziorvos, a 8 fogorvosi rendelőben pedig 32 fogorvos látja el a betegeket. Ez a védőnői, házi gyermekorvosi, iskolaorvosi, iskola fogászati hálózat, valamint az iskola-egészségügyi szolgálat biztosítja a 3-18 éves korosztály szakellátását. Az 1., 3., 5. osztályban általános szűrővizsgálatot végeznek, 7. osztályban pályaválasztás előtti, szakmai irányultságú szűrővizsgálatra, 8. osztályban pedig továbbtanulási, pályaalkalmassági vizsgálatra kerül sor. Bizonyos elváltozások esetén szakorvosi vizsgálatra történik továbbküldés. Évente 2 alkalommal kerül sor iskola fogászati szűrésre. Az utóbbi évek tapasztalatai és az egészségügyi vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy a fogszuvasodás, a gerincferdülés, a lúdtalp, az elhízás, az allergiás megbetegedések és a pszichés zavarok fordulnak elő leggyakrabban. Sajnálatos módon a dohányzás és az alkoholfogyasztás is terjedőben van a fiatalok körében. A védőnői szolgálat a gyermekek megszületése előtti időtől (várandósság) éves korig foglalkozik az egészség megőrzésével, a betegségek megelőzésével, a helyes életmódra neveléssel. Ez egyéni (családlátogatások) és csoportos foglalkozásokon (óvodai, iskolai órák keretében) történik. Az egészségügyi szakvizsgálatokkal kiegészített, egyre színvonalasabb, minden korosztályra kiterjedő szűrővizsgálatok segítségével a betegségek megelőzhetőek, a meglevők kezelhetőekké válnak. Az egészséges életmódra neveléssel az egyéni egészségkultúra hosszú távon formálható.

17 Nemcsak az általános gyógytestnevelés órákon lenne szükséges a tartásjavító gerinctorna, hanem az iskolai testnevelésóra keretében is, hiszen nagyon sok gyermek és fiatal szenved mozgásszervi megbetegedésekben. Rendkívül nagy számban vannak elhízott gyermekek (a tanácsadások ellenére), akiknél magas vérnyomás alakulhat ki nagyon korán. Ők a testmozgást sem kedvelni, sem végezni nem fogják a későbbiekben sem; a kövérségük miatt szégyenérzetük fokozódik, ami szorongáshoz és pszichés problémákhoz vezethet. Tehát az egészségmegőrzésben az egészséges táplálkozásnak, a megfelelő testmozgásnak, az optimális pszicho-szociális környezetnek, a szülői mintának lenne fontos szerepe, mely nem csupán anyagi forrásokat, hanem szemléletbeli változást igényelne a társadalom egészétől. IV.4. Káros szenvedélyek és hatásaik, mentálhigiénés ellátás Az illegális drogfogyasztók esetében városunkban lehetőség van az elterelés intézményrendszerének igénybevételére. A megelőzés területén az oktatási intézmények jelentős részében folyik valamilyen prevenciós, egészségfejlesztési program. A városban működő középiskolákban vannak speciálisan képzett tanárok és elkészültek az iskolai egészségfejlesztési stratégiák. A drogprobléma megelőzése érdekében a 90-es években megindult a szakemberképzés. El kell fogadjuk azt a megállapítást, hogy eredményes megelőzést, hosszú távon mérhető sikereket csak akkor érhetünk el, ha összehangoltan, tervezett módon, a helyi igényeket és szükségleteket figyelembe véve, a rendelkezésre álló erőforrásokkal jól gazdálkodva folyamatosan dolgozunk. A megelőzés színterei azokat az élettereket jelentik, vagyis azokat a közegeket, ahol az emberek egy jelentős csoportja együtt tartózkodik hosszabb rövidebb ideig, és így legalábbis erre az időre több - kevesebb közös jellemzővel bírnak. Az első és egyik legfontosabb színtér a család, ahol az elsődleges szocializáció zajlik, amely a gyermek és fiatal, de későbbiekben a felnőtt magatartásában, életvitelében, egészségi állapotában is meghatározó. A társadalomban zajló változások, az értékrendszer, a társadalmi elvárások a családi miliőn át képeződnek le és egyben módosulnak is, további támogatást nyújthat a családtagoknak vagy nehezíthetik érvényesülését. Az emberi élet következő fontos színterei az iskolák, az oktatási rendszer elemei (óvoda, iskola), munkahelyek, szórakozó helyek, sportolás színhelyei, más rekreációs helyek, civil szervezetek stb. A korábban említett népegészségügyi program kiemelt figyelmet fordít az alkohol és drogprevencióra, s prioritásként kezeli a lelki egészségvédelem megerősítését. E célokat is erősítve fogalmazott meg feladatokat a nemzeti drogstratégia. A ben elfogadott stratégia részeként jött létre Nyíregyházán a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum, mely felvállalta a drogproblémával foglalkozó szervezetek, szakemberek együttműködésének erősítését, a koordinációt és szakmai szempontok érvényesítését a politikai döntéshozási folyamatban.

18 A drogprobléma hatékony kezelése csak multiszektoriálisan, vagyis a különböző szakterületek, intézmények együttműködésével oldható meg. E munka magába foglalja: Az ismeretek bővítését, Az attitűdök (viszonyulások) megváltoztatását, Egészséges készségek kialakítását, Egészséges környezet kialakítását, támogatását, Közösségi kezdeményezések, együttműködések kialakítását, Megelőző jellegű egészségügyi szolgáltatások fejlesztését, Gazdasági tevékenységeket, Egészséget támogató politikai döntéseket. Nem létezik olyan program, amely minden közösség esetében egyformán hatásos és hatékony, azonban vannak alapvető kritériumok, lépések, amelyek az eddigi tapasztalatok alapján segítik a kitűzött célok elérését. 1 IV.5. Szociális ellátás és lakásügy Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata törvényi kötelezettségének eleget téve helyi rendeletet hozott a szociális igazgatásról, valamint a szociális és gyermekvédelmi tárgyú pénzbeli és természetbeni ellátásokról. Ehhez az intézményi hátteret is megteremtette. Eszerint az önkormányzat által nyújtott rászorultságtól függő támogatások az alábbiak: 1) Rendszeres pénzbeli ellátások: a) rendszeres szociális segély b) rendszeres gyermekvédelmi támogatás c) ápolási díj d) időskorúak járadéka 2) Eseti pénzbeli ellátások: a) átmeneti segély b) lakásfenntartási támogatás c) közgyógyellátási igazolvány d) mozgáskorlátozottak támogatása e) rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 1 Basic quality criteria for Communities for Prevention of Alcohol- and Drug Involved Problems Rustan Ekeroth, Anders Romelsjö megjelent a WHO RHN éves nagygyűlésén 2000-ben

19 f) lakáscélú támogatás g) kamatmentes kölcsön h) temetési segély i) köztemetés A pénzbeli ellátások közül legnagyobb az átmeneti segélyben és a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők száma. A felsoroltak közül közvetlenül érinti a gyermekeket és a fiatalokat: rendszeres gyermekvédelmi támogatás rendkívüli gyermekvédelmi támogatás. Ezeken kívül az önkormányzat gyermekétkeztetési térítési díjkedvezmény formájában a helyi rendeletben meghatározott feltételek figyelembevételével a rászoruló gyermekek rendszeres étkezéseihez támogatást nyújt. Emellett a Gyermekétkeztetési Alapítvány is támogatja ezen rászoruló gyermekek étkeztetését. A költségvetésben biztosított pénzügyi keret terhére a tanköteles korú nyíregyházi állandó lakhelyű tanulók részére, az oktatási intézmény javaslata alapján a tankönyvek megvásárlásában tankönyvvásárlási támogatást nyújt. Azon tanulói jogviszonnyal rendelkező gyermekek és fiatalok számára, akik rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülnek az önkormányzat 50 %-át biztosítja a buszbérletnek. Az önkormányzati helyi rendelet alapján támogatást nyújt a szociálisan hátrányos helyzetben lévő felsőoktatási hallgatók számára, illetve a felsőoktatási tanulmányokat kezdeni kívánó fiatalok számára (Bursa Hungarica, a Rászoruló Hallgatókért Alapítvány a felsőfokú oktatási intézményekben továbbtanulókat segíti). A városi önkormányzat által fenntartott ifjúságot érintő személyes gondoskodást nyújtó alap és szakosított ellátási formák: 1) Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóság Kilenc bölcsődét üzemeltet és biztosítja a városban az erre irányuló szükségletet. 2) Családsegítő Szolgálat A civil társadalom erősödését tükrözi, hogy a családsegítés feladatait a Szocio East Egyesülettel kötött ellátási szerződés keretében biztosítja a város. Emellett Joob Olivér Családsegítő Egyesület is végez ilyen jellegű tevékenységet. Szolgáltatásaiknak célja a családok esélyegyenlőségének, boldogulásának és megfelelőbb működésének megteremtése. Az alapellátási feladatok közül a családsegítést és a tanyagondnoki szolgálatot a szociális törvény alapján vállalta fel ezen egyesület, amelynek továbbra is feladatai közé tartozik az Adósságkezelő és Tanácsadó Iroda működtetése. 3) A Gyermekjóléti Szolgálat külön választása önálló alapellátás megvalósítását teszi lehetővé. A szolgálaton belül működik a gyermekjóléti szolgálat három alközponton keresztül, a helyettes szülői hálózat és a Családok Átmeneti Otthona.

20 A Gyermekek Átmeneti Otthona 16 fő részére képes biztosítani gyermekjóléti alapellátást. Az évi XXXI tv. a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásáról összefoglalja a gyermekek alapvető jogait és e jogok érvényesítésének garanciáit. Az új gyermek- és ifjúságvédelmi törvény célja elsődlegesen a családok támogatása és a veszélyeztetettség csökkentése, amely egyértelműen a preventív gyermekvédelem megerősítését célozza meg. A Gyermekjóléti Szolgálat tevékenysége koordinátori, mivel a család és gyermek érdekében összefogja azon szakembereket, akik segítenek a probléma megoldásában. Feladatai: A gyermekek testi-lelki egészségének védelme, családban történő nevelésének elősegítése. A gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése, ennek érdekében észlelő és jelző rendszer működtetése. A már kialakult veszélyeztetettség megszüntetése A családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében végzett tevékenység (utógondozás). A hatósági intézkedést igénylő ügyek a Polgármesteri Hivatal gyámügyi szakembereihez kerülnek. A közgyűlés elfogadta a város fogyatékos ügyi programját is, amely tartalmazza azon elveket, stratégiai célokat, amelyek érdekében helyi szinten önkormányzati intézkedéseket kívánnak tenni. 4) Rászoruló Hallgatókért Alapítvány április1-én alapította Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata. Célja a tehetséges és hátrányos helyzetű nyíregyházi állandó lakhellyel rendelkező, a felsőoktatási képzésben (kivéve magániskola) nappali tagozaton, illetve érettségi után más formában (esti, levelező, távoktatás) résztvevő hallgatók tanulmányi és képzési költségeinek a támogatása. 5) Közoktatási Közalapítvány Célja az évi LXXXIX. törvény ában foglaltakkal összhangban az alapés középfokú nevelési és oktatási intézményekkel kapcsolatos körzeti térségi és országos feladatok pénzügyi támogatása, a kiemelkedő képességű, hátrányos helyzetű tanulók támogatása.

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 332/2004. (XII. 15.) számú. h a t á r o z a t a

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 332/2004. (XII. 15.) számú. h a t á r o z a t a NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 332/2004. (XII. 15.) számú h a t á r o z a t a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Ifjúsági Koncepciójának elfogadásáról A Közgyűlés 1./ az előterjesztést megtárgyalta

Részletesebben

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása Az együttműködés lehetőségei Gyermekvédelmi rendszer jogi háttere 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 15/1998. (IV.

Részletesebben

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8 A képzés, mint a foglalkoztathatóság növelésének eszköze Sumné Galambos Mária 2008. március 4. Foglalkoztatottak aránya, célok EU átlag Magyarország 2006 CÉL CÉL CÉL 2006 EU-15 EU-25 2010 2008 2010 Összesen

Részletesebben

Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző / PEFŐ

Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző / PEFŐ 1. a) Mit értünk az életmód fogalmán? Milyen tényezők határozzák meg az életmódot? b) Hogyan épül fel a szociális igazgatás szervezete? Milyen szerepet tölt be a megyei szociális és gyámhivatal a szociális

Részletesebben

A Szarvasi Önkormányzat 39/2003. (XII.19.) rendelete az IFJÚSÁGRÓL

A Szarvasi Önkormányzat 39/2003. (XII.19.) rendelete az IFJÚSÁGRÓL A Szarvasi Önkormányzat 39/2003. (XII.19.) rendelete az IFJÚSÁGRÓL A Szarvasi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV: tv. 8. (1) - (2) bekezdésében meghatározott

Részletesebben

Sárpilis Község Képviselő-testületének 21/2013 (XII.30) önkormányzati rendelete

Sárpilis Község Képviselő-testületének 21/2013 (XII.30) önkormányzati rendelete Sárpilis Község Képviselő-testületének 21/2013 (XII.30) önkormányzati rendelete A gyermekvédelmi támogatásról és a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról Sárpilis Község Képviselő-testülete az Alaptörvény

Részletesebben

TÜSKEVÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2007./VIII.28./ RENDELETE

TÜSKEVÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2007./VIII.28./ RENDELETE TÜSKEVÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2007./VIII.28./ RENDELETE A gyermekvédelem önkormányzati rendszeréről, az önkormányzat által biztosított pénzbeli ellátásokról valamint a gyermekvédelmi

Részletesebben

HEP SABLON 1. számú melléklet. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok

HEP SABLON 1. számú melléklet. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok HEP SABLON 1. számú melléklet Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok Az alábbi adattáblák Olcsva község önkormányzata HEP HE-éhez készültek. A táblák kitöltésének dátuma: 2013.06.24

Részletesebben

20/2016.(V.31.) önkormányzati rendelete. a gyermekvédelem helyi rendszeréről

20/2016.(V.31.) önkormányzati rendelete. a gyermekvédelem helyi rendszeréről Mezőberény Város Önkormányzati Képviselő-testületének 20/2016.(V.31.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Mezőberény Város Önkormányzati Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk

Részletesebben

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. Az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiája hat éves időtávban (2014-2020) fogalmazza meg az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájával kapcsolatos célokat és az ezekhez kapcsolódó

Részletesebben

Rendelet hatálya 1. Pénzbeli ellátások 2. 1 3.. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

Rendelet hatálya 1. Pénzbeli ellátások 2. 1 3.. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás TAKTASZADA KÖZSÉG KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999. (IV.28.) számú rendelete a gyermekvédelmi támogatásokról és a gyámügyi ellátásokról Taktaszada Község Képviselőtestülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

Kivonat Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének január 30-án tartott soros ülésének jegyzőkönyvéből.

Kivonat Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének január 30-án tartott soros ülésének jegyzőkönyvéből. Kivonat Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. január 30-án tartott soros ülésének jegyzőkönyvéből. 4/2014.(I.30.) határozat a közfoglalkoztatás lehetőségeiről, a foglalkoztatottság

Részletesebben

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény helyi végrehajtásáról I. Rész Biharkeresztes

Részletesebben

I. fejezet Általános rendelkezések

I. fejezet Általános rendelkezések Jakabszállás Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2003. /IX.9/ a gyermekvédelem helyi rendszeréről Jakabszállás Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz 1. sz. melléklet Orientáló mátrix a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz Kistérség Projekt címe Összeg (mft) Baktalórántháza Játszva, tanulva, sportolva a társadalom hasznos tagjává válni Leírás

Részletesebben

Kömlő Község Önkormányzata Képviselő Testületének 5/2007. /VI. 28./ Rendelete A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

Kömlő Község Önkormányzata Képviselő Testületének 5/2007. /VI. 28./ Rendelete A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról Kömlő Község Önkormányzata Képviselő Testületének 5/2007. /VI. 28./ Rendelete A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról Kömlő Község Önkormányzatának Képviselő Testülete, a gyermekek védelméről

Részletesebben

Lepsény Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete. 12/2002. (IX.30.) számú. R e n d e l e t e. a helyi közművelődésről. Általános rendelkezések

Lepsény Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete. 12/2002. (IX.30.) számú. R e n d e l e t e. a helyi közművelődésről. Általános rendelkezések Lepsény Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete 12/2002. (IX.30.) számú R e n d e l e t e a helyi közművelődésről Lepsény Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

5. napirend Beszámoló a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatokról

5. napirend Beszámoló a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatokról 5. Napirend BESZÁMOLÓ az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 96.

Részletesebben

KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete

KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete a személyes gondoskodás keretébe tartozó egyes szociális és gyermekjóléti

Részletesebben

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző É 1/10

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző É 1/10 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere

Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere Szám: 11275/2015. Javaslat Salgótarján Megyei Jogú Város középtávú gyermek és ifjúsági koncepciójában foglaltak rövid távú megvalósítása érdekében a 2015-2016.

Részletesebben

A cselekvési terv az alábbi dokumentumok felhasználásával készült el:

A cselekvési terv az alábbi dokumentumok felhasználásával készült el: Szarvas Város Ifjúsági Cselekvési Terve 2011-2013. A cselekvési terv célja, hogy az önkormányzat képviselő-testületi határozatban állapítja meg a helyi adottságoknak megfelelően az ifjúsággal kapcsolatos

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13.

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13. Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok SZEMINÁRIUM 2014. Október 13. Iván Sörös Osztályvezető,

Részletesebben

1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet. a közművelődésről *

1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet. a közművelődésről * 1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet a közművelődésről * Darnózseli község Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról

Részletesebben

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: - különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

Kőröshegy Községi Önkormányzat Képviselő- testületének. 25/2005.(XII.12.) rendelete a sportról

Kőröshegy Községi Önkormányzat Képviselő- testületének. 25/2005.(XII.12.) rendelete a sportról Kőröshegy Községi Önkormányzat Képviselő- testületének 25/2005.(XII.12.) rendelete a sportról Kőröshegy Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyar Köztársaság Alkotmánya 44/A. (2) bekezdésének

Részletesebben

kezelése" című központi program aktív és preventív intézkedésekkel segíti a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerő-pi

kezelése című központi program aktív és preventív intézkedésekkel segíti a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerő-pi 4470-4/2007. Szoc1 "s és `. : erium iszter Országgyűlés Hivatala Irományszara. ~C JI 9 3 Érkezett: 2007 FEM 15, 1 r Bernáth Ildikó országgyűlési képviselő asszony részére Fidesz-MPSZ Budapest Tisztelt

Részletesebben

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14 A szakképz pzés és s felnőttk ttképzés s hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat új j szerepkörben rben Hajdúszoboszl szoboszló,2007.december 14 1 A képzés és foglalkoztatás

Részletesebben

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 28-i soros ülésére

Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 28-i soros ülésére 6. napirendi pont E L Ő T E R J E S Z T É S Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 28-i soros ülésére Előterjesztés címe és tárgya: Beszámoló a gyermekvédelmi és gyermekjóléti feladatok

Részletesebben

Generációk. Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Por és hamu. Tervezési környezet. 0-16 éves. 17-32 éves. 33-47 éves. 48-66 éves.

Generációk. Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Por és hamu. Tervezési környezet. 0-16 éves. 17-32 éves. 33-47 éves. 48-66 éves. Mobilitás az ifjúsági munka módszertani szolgáltatója Generációk 33-47 17-32 0-16 48-66 67-87 Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isa, por ës homou vogymuk

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere

Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere Szám: 26181/2016. Tisztelt Közgyűlés! Javaslat Salgótarján Megyei Jogú Város középtávú gyermek és ifjúsági koncepciójában foglaltak rövid távú megvalósítása

Részletesebben

Előterjesztés. - a Közgyűléshez

Előterjesztés. - a Közgyűléshez NYíREGYHÁZA Ügyiratszám: szoc-8266-1/2016. Ügyintéző: Dr. Krizsai Anita Előterjesztés - a Közgyűléshez - "Gyermekeinkért 16" Alapítvány által benyújtani kívánt a "Társadalmi szerepvállalás erősítése a

Részletesebben

7/2007. /V.7./ A HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATOK ELLÁTÁSRÓL

7/2007. /V.7./ A HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATOK ELLÁTÁSRÓL ZOMBA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ- TESTÜLETE 7/2007. /V.7./ RENDELETE A HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATOK ELLÁTÁSRÓL 2 Zomba község Önkormányzat Képviselő-testülete a muzeális intézményekről, a nyilvános

Részletesebben

Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról

Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az egyetemes emberi kultúra és a nemzeti kultúra

Részletesebben

Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat

Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJÁNAK Intézkedési terve (2004-2006) A kerületi gyermek és ifjúsági korosztályok fölmérése 1. A fizikai teljesítőképesség, biológiai

Részletesebben

I. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1.

I. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1. Hatályos: 2009. január 30. Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának 42/2004.(V.26.) rendelete az Önkormányzat sportfeladatairól és a sporttevékenység támogatásáról (módosításokkal egységes

Részletesebben

MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020.

MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020. MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020. A koncepcióban megfogalmazott feladatok elvégzéséhez szükséges elkészíteni a cselekvési tervet, amely tartalmazza a felelősöket

Részletesebben

Kömlő Község Önkormányzata Képviselő Testületének 5/2009. (III.25.) rendelete A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

Kömlő Község Önkormányzata Képviselő Testületének 5/2009. (III.25.) rendelete A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról Kömlő Község Önkormányzata Képviselő Testületének 5/2009. (III.25.) rendelete A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról Kömlő Község Önkormányzatának Képviselő Testülete, a gyermekek védelméről

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA SZOCIÁLIS IRODA. Előterjesztés -a Közgyűléshez

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA SZOCIÁLIS IRODA. Előterjesztés -a Közgyűléshez NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA SZOCIÁLIS IRODA Ügyiratszám: 10.880/2009.05 Ügyintéző: Tóthné Csatlós Ildikó 4401 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. Pf.: 83. Telefon: (42) 524-585; Fax: (42)

Részletesebben

Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2006. (VII.06.) számú rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról

Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2006. (VII.06.) számú rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2006. (VII.06.) számú rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának Képviselőtestülete a Kulturális

Részletesebben

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez Témakörök az idegen nyelvi érettségihez TÉMAKÖR 1. Személyes vonatkozások, család 2. Ember és társadalom Középszint A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet,

Részletesebben

MIHÁLYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK. 8/2013./IV.30./ önkormányzati rendelete. a sportról

MIHÁLYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK. 8/2013./IV.30./ önkormányzati rendelete. a sportról MIHÁLYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK 8/2013./IV.30./ önkormányzati rendelete a sportról Mihályháza Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a kötelező és az önként vállalt önkormányzati

Részletesebben

T/4448. számú törvényjavaslat

T/4448. számú törvényjavaslat MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/4448. számú törvényjavaslat a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek az ingyenes bölcsődei és óvodai gyermekétkeztetés kiterjesztése érdekében

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVÉNEK

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVÉNEK GÖNYŰ KÖZSÉG TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVÉNEK szakértői véleménye Megbízó: Gönyű Község Önkormányzata Megbízott: Mosolits Lászlóné Szakértői szám: Időpont: 2011. augusztus 18. Szakértő neve: Mosolits

Részletesebben

Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság!

Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság! Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság! Élve az Médiatanács által elfogadott és február 1-től 45 napon át érvényben lévő javaslattételi lehetőséggel, az alábbiakban összefoglaljuk a Közszolgálati

Részletesebben

SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK /2005. (IX..) számú rendelete

SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK /2005. (IX..) számú rendelete SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK /2005. (IX..) számú rendelete formák szabályairól szóló többször módosított 13/1993. (IV.29.) számú önkormányzati rendelet módosításáról módosításáról szóló

Részletesebben

Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések

Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések A foglalkoztatás fejlesztés helyzete, céljai Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések Kisvárda, 2017. január 23. Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. ÁPRILIS Tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma. 2014. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi

Részletesebben

HEP 1. számú melléklete. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok

HEP 1. számú melléklete. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása HEP 1. számú melléklete Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok Az alábbi adattáblák Cegléd

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 4/1998.(II.1.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 4/1998.(II.1.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 4/1998.(II.1.) számú r e n d e l e t e a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényből adódó feladatok végrehajtásáról (egységes

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Bag Nagyközségi Önkormányzat. Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete. az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól

Bag Nagyközségi Önkormányzat. Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete. az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól Bag Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól Bag Nagyközség Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

hatályos:

hatályos: 1886/2016. (XII. 28.) Korm. határozat az Egészséges Magyarország 2014 2020 Egészségügyi Ágazati Stratégia 2017 2018 évekre vonatkozó cselekvési tervéről A Kormány hatályos: 2016.12.28 - a) elfogadja az

Részletesebben

Csömör Nagyközség Önkormányzata képviselő-testületének. 22/2010. (XII. 10.) önkormányzati rendelete. a gyermekvédelem helyi szabályozásáról

Csömör Nagyközség Önkormányzata képviselő-testületének. 22/2010. (XII. 10.) önkormányzati rendelete. a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Csömör Nagyközség Önkormányzata képviselő-testületének 22/2010. (XII. 10.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Csömör Nagyközség Önkormányzatának képviselő-testülete a gyermekek

Részletesebben

Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2011.(III.24.) önkormányzati rendelete a közművelődésről

Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2011.(III.24.) önkormányzati rendelete a közművelődésről Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2011.(III.24.) önkormányzati rendelete a közművelődésről Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről és a muzeális

Részletesebben

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999. (VII.21.) számú rendelete a helyi Közművelődésről

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999. (VII.21.) számú rendelete a helyi Közművelődésről Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999. (VII.21.) számú rendelete a helyi Közművelődésről Magyarszerdahely község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított

Részletesebben

Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 36/2012. (XII.21.) önkormányzati rendelete

Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 36/2012. (XII.21.) önkormányzati rendelete Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 36/2012. (XII.21.) önkormányzati rendelete az önkormányzati feladatokról egységes szerkezetben a módosítására kiadott 18/2013. (VI.28.) önkormányzati

Részletesebben

c./ Az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi kultúra értékeinek megismerését, a befogadás elősegítését, ezen belül :

c./ Az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi kultúra értékeinek megismerését, a befogadás elősegítését, ezen belül : AGGTELEK KÖZSÉG KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 3/2002.(IV.11.)SZ. RENDELETE A HELYI KÖZMŰVELŐDÉS SZABÁLYOZÁSÁRA Aggtelek Község Önkormányzatának képviselő-testülete A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről,

Részletesebben

Csolnok Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2011. (IX.29.) önkormányzati rendelete az egyes szociális ellátásokról

Csolnok Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2011. (IX.29.) önkormányzati rendelete az egyes szociális ellátásokról Csolnok Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2011. (IX.29.) önkormányzati rendelete az egyes szociális ellátásokról Csolnok Község Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és

Részletesebben

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM Preambulum Az aláíró felek fontos feladatnak tartják a Szécsényi kistérség társadalmi-gazdasági fejlődésének támogatását a humánerőforrás fejlesztésével és a

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. SZEPTEMBER 2015. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.857 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

A gyermekvédelemről szóló törvény rendelkezései A szociális, a gyermekvédelmi és a gyermekjóléti ellátások kapcsolata

A gyermekvédelemről szóló törvény rendelkezései A szociális, a gyermekvédelmi és a gyermekjóléti ellátások kapcsolata TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ A gyermekvédelemről szóló törvény rendelkezései A szociális, a gyermekvédelmi és a gyermekjóléti ellátások

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. márc. ápr. júni. júli.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. márc. ápr. júni. júli. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 215. JANUÁR 215. január 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.465 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

A szociális ellátórendszer ellátásai 2015 (Szociálpolitika) Dr. Mélypataki Gábor

A szociális ellátórendszer ellátásai 2015 (Szociálpolitika) Dr. Mélypataki Gábor A szociális ellátórendszer ellátásai 2015 (Szociálpolitika) Dr. Mélypataki Gábor A társadalombiztosítás rendszere ellátások 1997:LXXXI. és LXXXIII. törvény Egészségbiztosítási ellátások: a) egészségügyi

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum Gyermeki és szülői jogok és kötelességek a gyermekvédelmi törvény alapján

Új Szöveges dokumentum Gyermeki és szülői jogok és kötelességek a gyermekvédelmi törvény alapján Gyermeki és szülői jogok és kötelességek a gyermekvédelmi törvény alapján Gyermeki jogok: A gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, egészséges felnevelkedését és jólétét biztosító

Részletesebben

TÁMOP-TIOP szak- és felnőttképzési projektjei ben dr. Tóthné Schléger Mária HEP IH szakterületi koordinátor Nyíregyháza

TÁMOP-TIOP szak- és felnőttképzési projektjei ben dr. Tóthné Schléger Mária HEP IH szakterületi koordinátor Nyíregyháza TÁMOP-TIOP szak- és felnőttképzési projektjei 2009-2010-ben dr. Tóthné Schléger Mária HEP IH szakterületi koordinátor Nyíregyháza 2007-2008. évi AT TÁMOP 2-TIOP 3. TISZK TÁMOP 2.2.3 6 régió 31 pályázó,

Részletesebben

TERVEZET DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZÉPTÁVÚ IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA

TERVEZET DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZÉPTÁVÚ IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA TERVEZET DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZÉPTÁVÚ IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2005-2010 TARTALOM 1. Bevezető... 3. oldal 2. Az ifjúsági korosztály Dunaújvárosban... 5. oldal 3. Az önkormányzat ifjúsági

Részletesebben

Dunapataj Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2005.(XI.01.) rendelete a gyermekek támogatásáról. I.FEJEZET Általános rendelkezések

Dunapataj Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2005.(XI.01.) rendelete a gyermekek támogatásáról. I.FEJEZET Általános rendelkezések Dunapataj Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2005.(XI.01.) rendelete a gyermekek támogatásáról Dunapataj Nagyközség Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere

Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere Szám: 17.759/2012. Javaslat a Nógrád Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesülettel közművelődési megállapodás megkötésére Tisztelt Közgyűlés! A Nógrád Megyei

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. az önkormányzat sportrendeletéhez

ELŐTERJESZTÉS. az önkormányzat sportrendeletéhez ELŐTERJESZTÉS az önkormányzat sportrendeletéhez Az alkotmány szerint a Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Ez a jog többek között a rendszeres

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Az önkormányzat a szociálisan és a gyermekvédelemre rászorultak részére személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatást és ellátást biztosít.

Az önkormányzat a szociálisan és a gyermekvédelemre rászorultak részére személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatást és ellátást biztosít. PÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 20/2005. (IX. 30.) önkormányzati rendelete a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról* Püspökladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Bakonyszentkirály, Bakonyoszlop, Csesznek Községek Körjegyzősége

Bakonyszentkirály, Bakonyoszlop, Csesznek Községek Körjegyzősége Bakonyszentkirály Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2008. (VIII.26.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Bakonyszentkirály Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek

Részletesebben

ÚJHARTYÁN KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT Képviselő-testületének 14/2008.(XII.12.) számú rendelete A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL

ÚJHARTYÁN KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT Képviselő-testületének 14/2008.(XII.12.) számú rendelete A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL 1 ÚJHARTYÁN KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT Képviselő-testületének 14/2008.(XII.12.) számú rendelete A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL Újhartyán Község Önkormányzatának Képviselő-testülete ( a továbbiakban: az önkormányzat) a kulturális

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület részére. Tárgy: Javaslat a közművelődésről szóló önkormányzati rendelet elfogadására. Tisztelt Képviselő-testület!

ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület részére. Tárgy: Javaslat a közművelődésről szóló önkormányzati rendelet elfogadására. Tisztelt Képviselő-testület! Budapest Főváros IV. kerület ÚJPEST ÖNKORMÁNYZAT 1041 Budapest, István út 14. 231-3141, Fax.: 231-3151 mszabolcs@ujpest.hu ALPOLGÁRMESTERE ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület részére www.tuv.com ID 9105075801

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

JÁSZSZENTANDRÁS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 5/2009./III.30./ RENDELETE

JÁSZSZENTANDRÁS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 5/2009./III.30./ RENDELETE JÁSZSZENTANDRÁS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 5/2009./III.30./ RENDELETE A gyermekvédelemről és a gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásának helyi szabályairól. ( egységes szerkezetben) Jászszentandrás

Részletesebben

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2015. 2015. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.817 álláskereső szerepelt, amely az előző hónaphoz

Részletesebben

Arany János Kollégiumi Program (AJKP)

Arany János Kollégiumi Program (AJKP) Tisztelt Osztályfőnök/Pályaválasztási Felelős! Az Arany János Kollégiumi Programra jelentkezéshez szeretnénk tájékoztatást nyújtani a leggyakrabban felmerülő kérdésekre adott válaszok segítségével. Milyen

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében február február. máj. ápr. febr. márc jan.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében február február. máj. ápr. febr. márc jan. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. FEBRUÁR A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy egy éves távlatban tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT

TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT A TÁMOGATÁS RÉSZCÉLJA A TÁMOP 1.4.3 pályázati kiírás keretében olyan kezdeményezéseket támogattak amelyek innovatív megoldásokkal

Részletesebben

TÁMOP 3.3.2-08/2-2008-0045

TÁMOP 3.3.2-08/2-2008-0045 Kedvezményezett: Szarvas Város Önkormányzata TÁMOP 3.3.2-08/2-2008-0045 Esélyegyenlőségi programok megvalósítása a szarvasi közoktatásban ****** Minden gyermeknek joga van a legjobb tanárhoz, a legeredményesebb

Részletesebben

A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14.

A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14. A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14. Előadó: Nyemcsok Lászlóné, tanácsadó Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai

Részletesebben

KÉPVISELŐ-TESTÜLET 36/2007.(XI.27.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete

KÉPVISELŐ-TESTÜLET 36/2007.(XI.27.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLET 36/2007.(XI.27.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól szóló 37/1998.(XII.15.)Kt.

Részletesebben

ELTE-TOK 2014.02.25. Készítette: Bábiné Szottfried Gabriella

ELTE-TOK 2014.02.25. Készítette: Bábiné Szottfried Gabriella ELTE-TOK 2014.02.25. Készítette: Bábiné Szottfried Gabriella Hazánkban a gyermek- és családvédelem egyedülálló módon, a közel 100 éve fennálló védőnői szolgálaton keresztül valósul meg. Fő hangsúly a prevención

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

SÁVOLY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 5/1998./IV.30./ számú R E N D E L E T E. A gyermekvédelem helyi rendszeréről

SÁVOLY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 5/1998./IV.30./ számú R E N D E L E T E. A gyermekvédelem helyi rendszeréről Sávoly Község Önkormányzatának Képviselő- testülete Hatályos: 2015. szeptember 1-től SÁVOLY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 5/1998./IV.30./ számú R E N D E L E T E A gyermekvédelem helyi rendszeréről Sávoly Község

Részletesebben

Balassagyarmat Város Önkormányzatának 2010. évi állami támogatása

Balassagyarmat Város Önkormányzatának 2010. évi állami támogatása 44 Támogatási jogcím Fajlagos Mennyiségi egység Mutató A Rendelet 1.sz. melléklete Ft Számított összeg 1. a (1)Lakosságszám szerint 1 57 fő 1649 32 16 3 2. Körzeti igazgatás 2. aokmányirodák működése és

Részletesebben

Sarkadkeresztúr Község Önkormányzatának Képviselő-testülete. 6/2003. (IV.7.) KT. sz. rendelete

Sarkadkeresztúr Község Önkormányzatának Képviselő-testülete. 6/2003. (IV.7.) KT. sz. rendelete Sarkadkeresztúr Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 6/2003. (IV.7.) KT. sz. rendelete az önkormányzat testnevelés és sport feladatairól, a helyi testnevelés és sporttevékenység támogatásáról Sarkadkeresztúr

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júli. márc. febr. júni. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júli. márc. febr. júni. ápr. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2015. ÁPRILIS 2015. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 10.137 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S ZIRC VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2006. október 30-i ülésére Tárgy: Döntés Zirc város részvételéről a Szociális és Munkaügyi Minisztérium helyi önkormányzatok gyermek

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2006

Közhasznúsági jelentés 2006 Segítő Kéz 2003 Szociális Egyesület Közhasznúsági jelentés 2006 Nyíregyháza, 2007-04-02 Tartalom 1. A szervezet alapadatai 2. A Segítő Kéz 2003 Szociális Egyesület számviteli beszámolója 3. Kimutatás a

Részletesebben

EQUAL és "ÉRTÉKMŰHELY" 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 1

EQUAL és ÉRTÉKMŰHELY 08-05-14 ÉRTÉKMŰHELY 1 EQUAL és "ÉRTÉKMŰHELY" 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 1 Fő témáink EQUAL program bemutatása ÉRTÉKMŰHELY ismertetése 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 2 Az EQUAL program háttere A Strukturális Alapokból támogatott közösségi

Részletesebben

Foglalkozást segítő kormányzati intézkedések, pályázati lehetőségek

Foglalkozást segítő kormányzati intézkedések, pályázati lehetőségek Foglalkozást segítő kormányzati intézkedések, pályázati lehetőségek Ádám Sándor főosztályvezető Munkaerőpiaci Programok Főosztály Nemzetgazdasági Minisztérium Budapest, 2017. március 7. MUNKAERŐPIACI TRENDEK

Részletesebben