NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 332/2004. (XII. 15.) számú. h a t á r o z a t a

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 332/2004. (XII. 15.) számú. h a t á r o z a t a"

Átírás

1 NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 332/2004. (XII. 15.) számú h a t á r o z a t a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Ifjúsági Koncepciójának elfogadásáról A Közgyűlés 1./ az előterjesztést megtárgyalta és elfogadja. 2./ utasítja az Oktatási, Kulturális és Sport Irodát, hogy a Közgyűlésen elhangzott vélemények figyelembevételével módosítsa és egészítse ki a koncepciót. Felelős: Békési Elemér, Oktatási, kulturális és Sport Iroda vezetője Határidő: március / egyetért azzal, hogy a koncepcióban megfogalmazott feladatok végrehajtása érdekében Intézkedési terv készüljön. Felelős: Békési Elemér, Oktatási, Kulturális és Sport Iroda vezetője Határidő: március / az Ifjúsági koncepciót a társadalmi vitát követően 2. fordulóban megtárgyalja. k.m.f. Csabai Lászlóné polgármester Dr. Szemán Sándor jegyző A határozatot kapják: 1./ A Közgyűlés tagjai 2./ A Jegyző és a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői

2 Melléklet a 332/2004.(XII.15.) számú határozathoz NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS Ifjúsági Koncepciója (I. forduló) NYÍREGYHÁZA

3 Tartalomjegyzék I. AZ IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ SZÜKSÉGESSÉGE, ELŐZMÉNYEK 3. II. HELYZETELEMZÉS 4. II.1 Oktatás 4. II.2 Pályaválasztás, munkavállalás, társadalmi mobilitás 4. II.3 Egészségügyi ellátás, egészséges életmód 6. II.4. Káros szenvedélyek és hatásaik, mentálhigiénés ellátás 7. II.5. Szociális ellátás és lakásügy 7. II.6. Szabadidő, kultúra, sport, közösségi terek 8. II.7. Érdekérvényesítés, érdekképviselet, ifjúsági, közéleti szerepvállalás 9. II.8. Nemzetközi kapcsolatok 9. III. INTÉZMÉNYEK, SZERVEZETEK 10. III.1. Oktatás 10. III.2. Pályaválasztás, munkavállalás, társadalmi mobilitás 11. III.3. Egészségügyi ellátás, egészséges életmód 13. III.4. Káros szenvedélyek és hatásaik, mentálhigiénés ellátás 14. III.5. Szociális ellátás és lakásügy 15. III.6. Szabadidő, kultúra, sport, közösségi terek 18. III.7. Érdekérvényesítés, érdekképviselet, ifjúsági, közéleti szerepvállalás 19. III.8. Nemzetközi kapcsolatok 21. IV. CÉLOK ÉS FELADATOK 22. IV.1. Oktatás 22. IV.2. Pályaválasztás, munkavállalás, társadalmi mobilitás 22. IV.3. Egészségügyi ellátás, egészséges életmód 23. IV.4. Káros szenvedélyek és hatásaik, mentálhigiénés ellátás 25. IV.5. Szociális ellátás és lakásügy 27. IV.6. Szabadidő, kultúra, sport, közösségi terek 28. IV.7. Érdekérvényesítés, érdekképviselet, ifjúsági, közéleti szerepvállalás 28. IV.8. Nemzetközi kapcsolatok 29.

4 I. Az ifjúsági koncepció szükségessége, előzmények Az önkormányzati ifjúságpolitika legmagasabb szintű jogforrása az Alkotmány, amely többek között kimondja, hogy államunk különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására, nevelésére, továbbá védelmezi az ifjúság érdekeit. Emellett az Európai Bizottság Fehér könyve, illetve számos ENSZ egyezmény (Gyermekek Jogairól Szóló Egyezmény, Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, Polgári és Politika Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, vagy az Oktatásban Alkalmazott Megkülönböztetés Elleni Küzdelemről Szóló Egyezmény) határoz meg olyan elveket és jogokat, amelyek érvényesüléséhez szükséges az önkormányzat támogató közege. Az önkormányzat ifjúságpolitikai tevékenységének közvetlen jogforrása az évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról, melynek 8. -ában a települési önkormányzat feladatai között a törvény óta felsorolja a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodást. (1994. évi LXIII. törvény 3. (1) bekezdése). E törvény nem határozza meg pontosan a település önkormányzatának ifjúságpolitikai feladatait, hiszen azok függnek a lakosság igényeitől, illetve az önkormányzat anyagi lehetőségeitől. Ezen feladatok meghatározására először januárban fogadott el ifjúsági koncepciót közgyűlésünk. Ennek a színvonalas anyagnak számos célkitűzése megvalósult az elmúlt években. A koncepció létrehozásakor alapgondolat volt, hogy az önkormányzat az ifjúsági feladatok ellátásakor szolgáltató és nem közhatalmat gyakorló szerv legyen. Célunk integráltan kezelni a gyermek és ifjúsági korosztály kérdését. Az integráció véleményünk szerint azt is jelenti, hogy a fiatalokat be kell vonni az őket érintő társadalmi kérdések megvitatásába. Ifjúságpolitikai programunk arra irányul, hogy a város megfelelő környezeti feltételeket teremtsen a felnövekvő korosztályok számára, ahol otthonosan érzik magukat, ahol kiszámíthatóak az életviszonyaik, ahol problémák esetén szakértő segítséget találnak azok megoldására, és ahol felkészülhetnek a felnőtt életre. II. Helyzetelemzés II.1.Oktatás Az oktatási rendszer- a társadalomban- tradicionálisan az egyik legszervezettebb, legszabályozottabb struktúra. Nyíregyháza Megyei Jogú Város területén 18 önálló önkormányzati óvoda, 19 általános iskola (egyéb alapfokú oktatási intézmény), 6 önálló gimnázium, 3 gimnázium és szakközépiskola, 2 gimnázium és általános iskola, 3 szakközépiskola, 4 szakközépiskola és szakiskola, 2 szakiskola mint középfokú oktatási intézmény és 3 felsőoktatási intézmény működik. Az általános iskolákban közel 11 ezer, a középiskolákban 12 ezer, felsőoktatási intézményekben közel 15 ezer tanuló ill. hallgató van. Összességében a lakosság 45 %-a fiatal. Megyei szinten az általános iskolai tanulói létszám nappali oktatásban 64 ezer, a középfokú oktatás nappali rendszerű képzésében részt vevő tanulók száma közel 32 ezer fő volt a 2003/2004-es tanévben. A felsőfokú oktatás az elmúlt években jelentősen átalakult. A 2000/2001. tanévben lezajlott szervezeti integrációval

5 összhangban a hallgatók tagozatok szerinti összetétele is módosult. A nappali képzés mellett egyre népszerűbbé vált a távoktatás és a levelező tagozatos oktatás, illetve az egyetemi, főiskolai képzések mellett a szakirányú továbbképzés és az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés. A megye fős lakónépességének mintegy 17 százaléka nappali tagozatos iskolarendszerű oktatás résztvevője. A helyi felsőoktatásban 5000-en tanulnak, további 32 ezren középiskolai, 64 ezren pedig általános iskolai tanulmányokat folytatnak. A felsorolt iskolatípusok összes kibocsátása, évente mintegy 15 ezer főre tehető. A város oktatási koncepciója, közoktatás-fejlesztési tervre részletes helyzetelemzést ad az óvodákról, általános iskolákról, középfokú oktatási intézményekről, személyi, tárgyi feltételekről, az ott folyó szakmai munkáról és fejlesztési irányokról. Ezekkel ebben az anyagban részletesen nem foglalkozunk, hiszen a Közgyűlés által elfogadott közoktatás-fejlesztési tervnek ez a feladata. II.2. Pályaválasztás, munkavállalás, társadalmi mobilitás A pályaválasztási pszichológiai szempontból tulajdonképpen az identitáskrízis sikeres megoldásának része. A pályaválasztás a munkavállalást, s az ahhoz szükséges szakképesítés megszerzését, továbbá a választott pálya gyakorlását lehetővé tevő munkahely megtalálását, mint a felnőtté válás társadalmi kritériumait köti össze. S ez a társadalmi feladat nagyon hangsúlyos, ráadásul igen komoly nehézségekkel jár a fiatal számára. Szociológiai kutatások alátámasztják, hogy a szülők iskolai végzettsége közvetve - jelentősen meghatározza, hogy a nyolcadikos tanuló milyen iskolatípusban tanul tovább. A képzettebb, tanultabb szülők gyermekei általában magasabb képzettséget adó iskola felé orientálódnak. Az egyes iskolai végzettség megszerzésében hihetetlen méretűek a társadalmi esélyegyenlőtlenségek, mind a földrajzi, mind a társadalmi dimenziók mentén. Az elmaradott régiók gyermekeinek kevésbé lehetnek álmai. Ha mégis, úgy azok csak a családok komoly erőfeszítései árán valósulhatnak meg, s akkor még meg kell fizetni azt az árat is, hogy tanulmányai végeztével nem fog visszatérni a gyermek, mert tudására vagy egyáltalán nincs fizetőképes kereslet, vagy, mert nem reális alternatíva a visszatérés, annyival jobbak a feltételek másutt. A fokozódó tanulási kedv ellenére a munkaerőpiacon jelentős részüknek elhelyezkedési gondjai adódnak, így az önállóvá válás feltételeit nehéz kialakítaniuk. A 2001-es népszámlálási adatok alapján Nyíregyháza Megyei Jogú Város lakossága: Összlakos éves éves éves éves fő fő fő fő 8344 fő Ebből- a koncepció szempontjából- érdekes mutató a év közötti fiatalok foglalkoztatása, Nyíregyházára szűkítve: Összes foglalkoztatott éves Százalékban ,53

6 Ingázás: a területi hierarchiában a megyeszékhelytől a községek felé haladva a fiatalok körében is egyre gyakoribbá válik: Település Ingázó fiatalok %-ban megyeszékhely 9,37 kisebb városok 31 községek 63 A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Munkaügyi Központ adatai szerint megyénkben, 2004 júniusában, a munkanélküliek száma fő, melyből nyíregyházi regisztrált munkanélküli fő. A év közötti korosztály megoszlása az alábbi: Korosztály Nyíregyházi regisztrált munkanélküliek száma (fő) 17 év alatt Összesen: 4727 II.3. Egészségügyi ellátás, egészséges életmód Az országok jólétét mérő társadalmi mutatók között az OECD tagállamokban első helyen az egészség áll. A kormány az elmúlt évtizedek kedvezőtlen népegészségügyi folyamataira tekintettel, a lakosság egészségügyi állapotának javítása érdekében az Országgyűlés elé terjesztette az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programját. A program célja az, hogy minden magyar állampolgár a lehető legegészségesebben éljen, ugyanis ez a társadalmi-gazdasági fejlődés egyik előfeltétele, és ebben a folyamatban kiemelkedő szerepe van a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésének. A magyar lakosság kimagaslóan rossz egészségi állapota számos történelmi, társadalmi, gazdasági, kulturális ok bonyolult eredője, de közvetlenül és meghatározó módon az életmóddal függ össze. Mit tudunk évek óta? A hazai táplálkozási szokások egészségtelenek: o túlzott az energia-, zsír- és só bevitel o elégtelen a rost-, a zöldség-, a főzelék-, és a gyümölcsfogyasztás. A lakosság jelentős része túlsúlyos, illetve elhízott, mivel napi átlagban nem mozog még 20 percet sem.

7 Rendkívül magas a dohányosok száma. A 18 év feletti férfiak 41%-a, a nők 26%-a dohányzik több-kevesebb rendszerességgel, főként a fiatal nők közötti dohányzók számaránya gyorsan emelkedik. A lakosság 5-10%-a alkoholista. Új jelenség a kábítószer-élvezők egyre növekvő száma. Az intravénás drogot használók között terjed a HIV-fertőzés. Korhatár nélkül elmondható, hogy a népesség jelentős részénél hiányzik a mindennapi élet problémáival való megbirkózás képessége, így széleskörűen elterjedtek a lelki egészség zavarai Az életmód egészség szempontjából kedvező irányú befolyásolása rendkívül nehéz és összetett feladat, amely a kormányzat, a közintézmények, a civil szféra, a gazdasági és társadalmi élet szereplőinek, a médiának átgondolt, összehangolt cselekvési folyamatában valósítható csak meg. Tehát az egészség fejlesztése hatékony ágazatközi együttműködésben képzelhető el.a jó egészség elsősorban nemcsak az egészségügyi szolgálaton vagy az orvosokon múlik, egészségi állapotunkat mindennapi döntéseink, közvetlen környezetünk, a család, az iskola, a munkahely, a lakóhely is meghatározza. Az egészségügyi alapellátás szerepe megkérdőjelezhetetlen a gyógyításban, a mindenki számára hozzáférhető megelőzési, egészségfejlesztési szolgáltatások biztosításában. A nemzeti program szervesen illeszkedik az EU népegészségügyi prioritásaihoz, és hazánk uniós csatlakozása újabb lendületet adhat a sikeres végrehajtásnak. II.4. Káros szenvedélyek és hatásaik, mentálhigiénés ellátás A 90-es évek egyre szembetűnőbb drogproblémája összefogást sürgetett a különböző szakmai képviseletek, szervezetek és intézmények között. Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében a korábbi évektől cipelt legális, különösen alkohol és gyógyszer okozta szenvedélybetegségek terhe mellett az illegális drogfogyasztás veszélye is érezhetővé vált. A helyi kutatási eredmények mellett az országra kiterjedő hazai vizsgálatok is megerősítették a legális drogfogyasztás mellett az illegális szerek fogyasztásának növekvő tendenciáit. Bár megyénkben az eddigi vizsgálatok szerint a drogfogyasztás nem haladja meg az országos átlagot, a fiatalság körében tapasztalható szerfogyasztás (alkohol és illegális szerek, elsősorban marihuána) emelkedő tendenciája mellett az egyre gyakrabban megjelenő játékszenvedély valamint a magatartási, tanulási problémák szükségessé teszik a komplex egészségfejlesztés mellett a függőségek megelőzését célzó közösségi programok kidolgozását. A 2002-ben létrejött Kábítószerügyi Egyeztető Fórum égisze alatt lezajlott kutatás (RAR munkacsoport végezte) megerősítette, hogy a kábítószer probléma jelen van városunkban, az illegális szerek közül a cannabis származékok és amphetamin típusú szerek fogyasztása fordul elő leggyakrabban, de emellett megjelent az intravénás heroin fogyasztás is. A drogfogyasztás szempontjából összességében megállapítható, hogy az ellátó rendszer szűk keresztmetszetű, a gyógyító-rehabilitációs rendszer egyes

8 elemei hiányoznak: védett munkahely, félutas ház fiatalok részére, terápiás közösségi intézmény. Az elkülönített fekvő beteg ellátás elsősorban fiatal drogfogyasztók esetében nem megoldott. Az alkohol probléma kezelésében és a gyógyultak rehabilitációjában fontos szerepet játszó civil szervezetek ill. klubok gyengék, szakmai és financiális gondokkal küzdenek, együttműködésük egymással és a gyógyító-megelőző rendszerrel elégtelen. II.5. Szociális ellátás és lakásügy A szociálpolitika a hátrányos helyzetűek támogatását fogja át. Az önkormányzatokat olyan feladatok ellátásával ruházza fel, amelyekkel a leginkább rászorulók egzisztenciális helyzetének javítását segíthetik elő. A város költségvetésében folyamatosan növekszik a szociális célokra biztosított költségvetési keret aránya. Ezen feladatok ellátását állami normatív támogatásokból ill. költségvetési forrásokból biztosítja. A városban élő fiatalok és szüleik jövedelmi viszonyai kedvezőtlenebbek, így tehát még kisebbek a lakáshoz jutás reális esélyei, ugyanakkor a lakhatás feltételeit egyre inkább saját erőből kell megteremteni. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, így Nyíregyháza városban is a lakosság számához viszonyítva az országoshoz képest intenzívebb építkezések folynak. Ez a megye és a város fiatalos korstruktúrájából adódik, mivel a fiatalok aránya itt a legnagyobb, és gyakorlatilag csak a magánerős építkezés révén lehetséges a lakáshoz jutás. Időközben a lakásvásárlási és az építési kölcsönök egyre szűkebb réteg számára érhetők el a magas kamatok és törlesztő részletek miatt. Az anyagi terhek vállalása mellett a lakáshoz jutás számottevő fizikai terhet is jelent, és szülői támogatás híján még azok számára is gyakran reménytelen, vagy csak rendkívüli erőfeszítések árán lehetséges, akiknek van munkahelyük és önálló jövedelemmel rendelkeznek. II.6. Szabadidő, kultúra, sport, közösségi terek A közvélemény úgy vélekedik, hogy a mai fiatalságnak rengeteg lehetősége van a tanulás mellet megmaradt zéró idő eltöltésére. Az ifjúságkutatás sarokadatai viszont azt mutatják, hogy nincsenek olyan széles spektrumú szórakozási lehetőségek, amelyek teljes mértékben lefednék az a fiatalság által támasztott keresletet. Így a korosztályonkénti igény a lehetőségekhez igazodik. 1, Nem iskolás korosztály: A nem iskolás korosztály életkori sajátosságai miatt szabadidejét főként játékkal akarja eltölteni. Lehetőségként szóba jöhet a játszótér, családi környezet és a játszóház. Esetükben tehát prioritást élveznek a játszóterek és a parkok. 2, Az általános iskolás korosztály: A szabadidős tevékenységet nagymértékben determinálja az iskola. Az iskolák szervezte szabadidős elfoglaltságok: iskolai rendezvények, iskolasport, diszkók, kirándulások, táborok (nyári, illetve téli) és mindenki számára elérhető nyitott programok. A formális lehetőségek mellett természetesen informális lehetőségek is

9 akadnak. A korosztály aktív része kisebb baráti közösségekbe járhat, illetve előszeretettel látogatja a különböző közösségi találkozási pontokat: mozi, gyorsétterem, pizzériák, klubok, színház. Sajnos az előbbi felsorolást ki kell bővíteni az idősebbek által látogatott éjszakai szórakozóhelyekkel. A réteg passzív része megmarad a tv, az Internet és a videó nyújtotta lehetőségek mellett. Illetve van egy olyan szegmense, mely olvasással, művelődéssel tölti ki az idejét. Ehhez a réteghez zömével olyan gyerekek sorolhatóak, akiket a szülők féltenek. 3, A középszintű oktatási intézménybe járó és a felsőoktatásban hallgató korosztály: Szabadidős tevékenységükre leginkább a barátokkal eltöltött éjszakai bulizás a legjellemzőbb. Közkedveltek az éjszakai bárok, pub- ok és diszkók. Abszurd módon ugyanerre a korosztályra jellemző a végtelen nyitottság a sport, a művészetek és a minket körül ölelő világ iránt. II.7. Érdekérvényesítés, érdekképviseletek, ifjúsági, közéleti szerepvállalás A fiatalok körében nagy az igény a közösségi életre, az összetartozásra, közös dolgok alkotására. Az ifjúsági közéletiség alapja a részvétel. A részvétel alapgondolata: meghallgatni a fiatalokat, véleményüket, üzenetüket, hozzáértésüket, javaslataikat, az őket érintő ügyekben és bevonni őket a megoldások közös megkeresésébe, megtervezésébe és megvalósításába. A részvétel, érdekképviselet sikerességéhez szükséges néhány feltétel: az őszinteség, esélyegyenlőség, célszerűség, kreativitás, alkotóképesség, megbízhatóság, véleménynyilvánítás, morális felelősség. II.8. Nemzetközi kapcsolatok Oktatási intézményeink, nemzetközi kapcsolatai bővülő tendenciát mutatnak. Amíg évvel ezelőtt csak a gimnáziumok építettek ki ilyen kapcsolatokat, most az a jellemző, hogy mind a szakközépiskolák, mind az általános iskolák rendelkeznek ilyen kapcsolatokkal. A kapcsolatoknak többféle csoportja van: nyelvtanulás, szakképzési ismeretek cseréje, sport, pedagógusok szakmai kapcsolatfelvétele. A nyelvi kapcsolatok legjellemzőbbje az angol, német, francia, de más nyelvi kapcsolatokkal is rendelkeznek intézményeink. A cserekapcsolatok jellemzője, hogy a város testvér és partner városi hálózatát használja, amely mint tudjuk igen kiterjedt körű. A keleti szomszédaink felé is egyre aktívabb a kapcsolatfelvétel, amelyek között kifejezetten van olyan, amely a magyar kisebbség fiataljai felé irányul. Az általános iskoláknál jelentkezik az a probléma, hogy a nyugat-európai országokban a fiataloknak ezt a korosztályát a szülők nem szívesen engedik iskolai szervezésben külföldre, az óvodai intézményeknél ugyan ez a helyzet. Ezért ezekre az intézményekre a pedagógusok szakmai programjai a jellemzőek. A város nemzetközi kapcsolatrendszerére épül rá iskoláink külföldi sportkapcsolatai, amelyek által rendszeresek a külföldi városokban megszervezet ifjúsági sportrendezvényeken való részvételek. A város a testvér és partnervárosaival fejlett sportdiplomáciát folytat, amelyre jó példa a tavaly megrendezésre került ifjúsági sporttalálkozó.

10 A nyelvtanulás területén régóta bejáratott csatornái vannak intézményeinknek, amelyek ápolása rendszeres, és kiemelkedő létszámú diákcsoportok utaznak külföldre és jönnek városunkba nyelvtanulási célból. A szakmai kapcsolatok kiépítése újabb eredetű, de egyre sikeresebb terület. Ez főleg a szakközépiskoláinkra jellemző és adott szakmák külföldi oktatását ismerhetik meg diákjaink. A Szokratész, Leonardo, Comeinus Európai Uniós pályázatok szintén valamely szakmai témakör köré csoportosulnak, például: környezetvédelem, irodalom, történelem. Ezeknél a pályázatoknál nagyobb 4-5 nemzetet érintő rendezvényeket részesítenek előnyben. Az ilyen rendszerű pályázatoknál is voltak már sikeres kezdeményezések, és vannak folyamatban. A kapcsolatok részletes felsorolását mivel igen kiterjedt rendszerű van olyan intézményünk, amely több kapcsolattal is rendelkezik nem tesszük meg. A város önkormányzata éves szinten körülbelül 3 millió forintot fordít az oktatási intézmények külföldi kapcsolatainak támogatására. Ebből az összegből nagyságrendileg 20 intézményt támogat, amelyek közül van olyan, amelyik több programjára is sikeresen pályázik. Ugyanekkora nagyságrend áll rendelkezésre a különböző civil szervezetek külföldi kapcsolatainak támogatására és ezek között is van olyan, amely az ifjúságot érinti. III. Intézmények, szervezetek III.1. Oktatás Az óvodák jelentős részénél még mindig az a tendencia érvényesül, hogy a szülők a körzetükben működő intézménybe íratják be gyermeküket. Mivel azonban egyre több óvoda jelenik meg sajátos programmal, folyamatosan nő azon gyerekek száma, akik nem a lakhelyükhöz legközelebb eső óvodába járnak, ennek a jelenségnek azonban az is előidézője, hogy sok szülő igyekszik a munkahelyéhez közel eső intézmény szolgáltatásait igénybe venni. Az általános iskolák szintjén a szabad iskolaválasztás elve érvényesül. Sok iskolában jelenik meg speciális képzés, ami a szülőket arra készteti, hogy ne a körzetükben lévő iskolába írassák be gyermeküket. A középiskolák területi beiskolázásúak. A nem nyíregyházi lakosú tanulók jelentős része bejáró, bár az iskolák a lehetőségükhöz mérten igyekeznek minél több helyet biztosítani a kollégiumot igénylőknek. A szakközépiskoláknak is kialakult a működésük alatt egy sajátos szakmai arculatuk. Tehát elmondható, hogy minden iskolában megtörtént az áttérés a szakmacsoportos oktatásra. A tanulólétszám alakulása a középfokú oktatási intézményekben összességében állandó, bár kisebb hullámzások egyes iskoláknál megfigyelhetők. Az elmúlt években sok gyenge képességű tanuló került be, emelkedett a vidéki tanulók aránya. A nem nyíregyházi tanulók aránya a szakközépiskolában és az érettségi utáni szakképzésben együttesen már meghaladja az 53%-ot, s még növekszik. Területi Integrált Szakképzési Központ (TISZK) Létrehozása pályázati stádiumban van. Döntés 2005-re várható. A központ létrehozása mérföldkő lenne a szakoktatás területén, azért, mert a fiataloknak

11 lehetőségük nyílna arra, hogy professzionális körülmények között sajátíthassák el a különféle szakmák elméleti és gyakorlati komponenseit. S ezen túl, az egész életen át tartó tanulást is lehetővé teszi. A gimnáziumi képzésben az iskolaszerkezet - 4, 6 és 8 évfolyamos oktatás - kialakítása befejeződött. Fő funkciójuk a főiskolai és egyetemi tanulmányokra való felkészítés. A beiskolázási eredmények a felsőoktatási felvételi rendszer liberalizálása miatt is tovább erősödtek. A tanulók életkezdési esélyeit segítik a gyakorlati jellegű képzések (idegenvezetés, számítástechnika stb.). A főiskolák hallgatóinak túlnyomó része kollégista vagy bejáró - az intézmények országos beiskolázásából adódóan (ez esetenként már a középiskoláktól kezdve az országhatárokon túlra is kinyúlik). A főiskolák igyekeznek megteremteni a minél szélesebb körű kollégiumi elhelyezést, ill. lakhatási támogatást nyújtanak. A város felsőfokú tanintézményei közvetlenül az Oktatási Minisztérium felügyelete alá tartoznak, így az önkormányzat és az intézmények kapcsolata kimerül a hallgatóknak nyújtandó önkormányzati támogatásban és a helyi vállalatoknak, intézményeknek a gyakorlati képzésben nyújtott segítségében. A felnőttoktatással szemben támasztott igények az utóbbi években annak ellenére nőttek, hogy a fiatal korosztályok iskoláztatása nagymértékben erősödött, és ennek következtében a népesség nappali iskolarendszerben megszerzett alapiskolázottsága és szakképzettsége is javult. A NAT bevezetésével szakmai innovációs munka kezdődött az intézményekben, gyermekcentrikusabb, humánusabb, a gyermekek érdekeinek megfelelőbb óvoda, iskola megteremtése vált sürgetővé. Több alternatív, korszerű pedagógiai eljárás épült be a hagyományos pedagógiai munkába, megtették az első lépéseket az óvodák és iskolák a minőségbiztosítása felé. A tankötelezettségi kor felemelése több fiatalt tart benn az intézményrendszerben és feltehetően szakmai végzettséggel fognak kilépni az iskolapadból vagy haladnak tovább a felsőoktatás irányába. III.2. Pályaválasztás, munkavállalás, társadalmi mobilitás Szakképzettség és munkaerő-piaci igény. Ez a két fogalom egyre gyakrabban szerepel egymás mellett, amikor a szakképzés reformjáról, átalakításáról beszélünk, de megjelenik a munkaügyi kirendeltségek napi tevékenységeiben, a munkaerő közvetítés során is. A két terület összehangolása nem egyszerű, hiszen az iskolapadból kikerült fiatalok és a rendszerünkben tartósan jelen lévők között egyaránt nem kis számban vannak jelen a munkáltatók igényeinek nem megfelelő szakképzettséggel rendelkező pályakezdő munkanélküliek. Ez jelentheti a képzés minőségében és szerkezetében megmutatkozó hiányokat egyaránt. A fennálló strukturális probléma mérséklése a munkaerőpiac egyensúlya szempontjából is kiemelt jelentőségű. A megyei munkaügyi központ több irányú tevékenységet végez e tekintetben, és feladatának tekinti, hogy segítséget nyújtson a szakképző intézmények képzési struktúrájának kialakításához, illetve orientálja a fiatalokat a pályaválasztásban.

12 A fiatalok pályaválasztásának segítése összetett feladat. Az első szakma megválasztásánál figyelembe kell venni a fiatalok képességeit, készségeit, és nem utolsó sorban a munkáltatók elvárásait. Ezért már az iskolapadban, rendkívüli osztályfőnöki órák keretében amit a munkaügyi kirendeltségek dolgozói tartanak hozzájuthatnak alapvető pályaválasztási ismeretekhez. Ilyen jelegű tájékoztatáshoz a megyében évente diák jut. Ehhez a tevékenységhez szorosan kapcsolódik a már 4 alkalommal megrendezésre került Pályaválasztási Kiállítás, amely évről évre nagyobb érdeklődésre tart számot. A pályaválasztás elősegítéséhez, annak továbbfejlesztéséhez jelentős mértékben hozzájárult évben a pályaválasztási és pályaorientációs hálózat kiépítése, amely Phare program keretében valósult meg három megye közreműködésével az Észak-alföldi régió területén. A megyében 24 fő multiplikátor, valamint további 92 fő (68 százaléka pedagógus) képzésére került sor, amely során a szakemberek főleg a gyakorlati tapasztalatokra, módszertanra vonatkozóan kaptak segítséget, és amelyet pályaválasztási tanácsadásaik során hasznosíthatnak a megye egész területén. A fiatalok munkanélkülivé válásának legfőbb okai: alacsony munkaerő-kereslet munkaerő-piaci tájékozatlanság elhibázott pályaválasztás hátrányos társadalmi csoporthoz való tartozás piacképtelen szakma tanulása A fiatal munkanélküliek a iskolai végzettség szerinti megoszlása: Az állástalan fiatalok havi átlagos létszáma 2003-ban megyei szinten 4517 főt tett ki. Az általános iskolai végzettséget igazolni tudók havi átlaglétszáma 1590 fő körül alakult, a nyolc általánost sem végzettekkel együttesen alkotott csoportjuk létszámának éves átlaga kétezer fő körül mozgott. A munkanélküli fiatalok 44 százalékát ők tették ki az időszakban. A szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezők alkották a pályakezdő munkanélküliek másik legjelentősebb, közel 19 százalékos hányadát A felsőfokú végzettséggel rendelkezők átlagos létszáma a tárgyévben megközelítette a 400 főt. Az állástalan fiatalok 4433 fős havi átlagos száma első hat havában 4,8 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban. A pályakezdő fiatalok teljes munkanélkülieken belüli havi átlagos részesedése hasonlóan alakult az egy évvel korábbival és 11,6 %-ot tett ki az időszakban. Az előző év azonos időszakához képest 11,4 százalékkal kevesebb, összesen 1423 pályakezdő fiatalt regisztráltak első alkalommal a kirendeltségek, közöttük a szakiskolát végzettek száma a duplájára szökött, a diplomásoké pedig a felére esett vissza. Ezzel egyidőben az újra munkanélkülivé válási esetek száma 2,4 százalékkal 2422-re bővült, ugyanakkor a regisztrált pályakezdők köréből kikerülők esetszáma 4,8 százalékkal mintegy 3750-re csökkent.

13 A diplomás munkanélküli pályakezdők közül a tanári képesítéssel rendelkezők vezetik a listát. A közel 200 fős létszámukat az általános iskolai tanítók követik, ők 88-an szerepelnek a regiszterekben. Ezután fős létszámmal az agrármérnökök és a közgazdászok következnek a sorban. Programok, melyek segítenek a fiatal munkanélküliek elhelyezkedésében: A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Munkaügyi Központ nyilvántartásában szereplő pályakezdő munkanélküliek aránya Nyíregyházán a teljes munkanélküliek közül 11% körül ingadozott. Beáramlásuk a nyári hónapokban az iskola befejezését követően növekszik, majd fokozatosan csökken. A programok adta lehetőségeken túl, a munkaügyi központ kiemelten foglalkozik a 25 év alatti fiatal hátrányos helyzetű réteggel. A évre akcióterv készült, amelyen keresztül folyamatosan értékelésre kerül a pályakezdők be- és kilépése, a szakképesítés szerinti megoszlás és a munkába helyezés lehetősége. Információkkal és tanácsadással segítik az egyéni álláskeresőket, és munkatapasztalat-szerző támogatást nyújtanak az elhelyezkedésükhöz. A munkaügyi központ továbbra is működteti a jó eredményeket hozó PEP (feloldani a rövidítést!!!!!) (pályakezdők elhelyezkedését elősegítő) célprogramot. Rendszeresen bevonásra kerülnek a fiatalok a munkavállalásukat elősegítő impulzus, pályaorientációs, pályakorrekciós, pályamegerősítő programokba. A munkaerő-piaci programok lehetőséget nyújtanak a hátrányos helyzetű munkanélküliek célcsoportjainak több éves időtartamra szóló kiemelt támogatására, amelyek a résztvevők foglalkoztathatóságának javítása érdekében képzési elemeket is tartalmaznak. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Munkaügyi Központ 2004-ben is futó, fiatal állástalanok munkaerő-piaci esélyeit növelő programjai: 1, A térségmenedzser munkaerő-piaci program: A program célja az, hogy a diplomás állástalanok menedzserré képzésével segítsék elő a hátrányos helyzetű, tartós munkanélküli réteghez tartozók számának csökkentését. A program októberétől három éven át, szeptemberéig tartott, költsége meghaladta a 157 millió forintot. 2, A diplomás fiatalok elhelyezkedését segítő munkaerő-piaci program: A program célcsoportja a megyében élő, elsősorban pályakezdő fiatal, diplomás regisztrált munkanélküliek, illetve a megyébe visszatérni szándékozó diplomás fiatalok. A program hosszú távú (közvetett) célja a megyében élő diplomás fiatalok elvándorlásának mérséklése, a hosszú távú foglalkoztatásuk elősegítése, valamint tevékenységük által a megye kis- és középvállalkozásainak, a területfejlesztés intézményrendszerének megerősítése, valamint felkészítésük az Európai Uniós támogatások lehívására. Mindezek által a megye társadalmi gazdasági hátrányainak csökkentése, és foglalkoztatási helyzetének javítása, innovatív folyamatainak erősítése érhető el.

14 A program rövid távú (közvetlen) célja a megyében továbbtanuló, felsőfokú végzettséget szerzett fiatal szakemberek célorientált továbbképzése, a munkáltatói háttér biztosítása és támogatás nélküli továbbfoglalkoztatásuk megteremtése, továbbá tevékenységük által a foglalkoztató szervezet megerősítése, hosszú távú céljainak elérése stratégiák kidolgozásával, források felkutatásával, megszerzésével. A program szeptemberétől két éven át augusztusáig tart, költsége meghaladja a 452 millió forintot, amely 100 fő bevonását tette lehetővé. Ezt a programot, sikeres működése és a nagy érdeklődésre való tekintettel 2004 őszén is elindította a munkaügyi központ, amely 40 fő diplomás fiatal munkába helyezését oldotta meg. 3, A pályakezdő munkanélküliek foglalkoztatását elősegítő munkaerő-piaci program: A program célja a munkaügyi központ nyilvántartásában szereplő pályakezdő munkanélküliek munkaerő-piaci esélyeinek javítása, a munka világába való be-, illetve visszakerülést elősegítő információk nyújtása, személyre szabott munkaerőpiaci szolgáltatás, továbbá képzésbe, illetve munkába helyezésük elősegítése. A közvetlen célcsoportot azok a felsőfokú végzettséggel rendelkező regisztrált munkanélküliek alkotják, akik a program megvalósítása során képzésüket követően a megye településein tevékenykedő civil ügyintézők lesznek. A közvetett célcsoportot azok a regisztrált, hátrányos helyzetű (szakképzetlen, tartós, stb.) pályakezdő munkanélküliek képezik, akik piacképtelen szakmájuk, lakóhelyük, továbbá munkaerő-piaci ismereteik hiánya miatt nem tudnak érvényesülni a munkaerőpiacon. A program első moduljában a közvetlen célcsoport tagjai közül 20 fő képzése már befejeződött, illetve foglalkoztatása elkezdődött. A céloknak megfelelően, a továbbiakban a közvetett célcsoport tagjai közül a program ideje alatt 3100 fő bevonására kerül majd sor. Ez a foglalkoztatási program októberétől három éven át, októberéig tart, költsége pedig 163 millió forintot tehet ki. III.3. Egészségügyi ellátás, egészséges életmód Az alapellátó rendszer a felnőtt- és gyermek háziorvosi hálózatból, a fogászati alapellátásból, ill. az iskola egészségügyi - és a körzeti védőnői szolgálatból áll. A városban 18 felnőtt orvosi praxisban 41 háziorvos, a 13 gyermekorvosiban 27 gyermek háziorvos, a 8 fogorvosi rendelőben pedig 32 fogorvos látja el a betegeket. Ez a védőnői, házi gyermekorvosi, iskolaorvosi, iskola fogászati hálózat, valamint az iskola-egészségügyi szolgálat biztosítja a 3-18 éves korosztály szakellátását. Az 1., 3., 5., osztályban általános szűrővizsgálatot végeznek, 7. osztályban pályaválasztás előtti, szakmai irányultságú szűrővizsgálatra, 8. osztályban pedig továbbtanulási, pályaalkalmassági vizsgálatra kerül sor. Bizonyos elváltozások esetén szakorvosi vizsgálatra történik továbbküldés. Évente 2 alkalommal kerül sor iskola fogászati szűrésre. Az utóbbi évek tapasztalatai és az egészségügyi vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy a fogszuvasodás, a gerincferdülés, a lúdtalp, az elhízás, az allergiás

15 megbetegedések és a pszichés zavarok fordulnak elő leggyakrabban. Sajnálatos módon a dohányzás és az alkoholfogyasztás is terjedőben van a fiatalok körében. A védőnői szolgálat a gyermekek megszületése előtti időtől (várandósság) éves korig foglalkozik az egészség megőrzésével, a betegségek megelőzésével, a helyes életmódra neveléssel. Ez egyéni (családlátogatások) és csoportos foglalkozásokon (óvodai, iskolai órák keretében) történik. Az egészségügyi szakvizsgálatokkal kiegészített, egyre színvonalasabb, minden korosztályra kiterjedő szűrővizsgálatok segítségével a betegségek megelőzhetőek, a meglevők kezelhetőekké válnak. Az egészséges életmódra neveléssel az egyéni egészségkultúra hosszú távon formálható. Az iskolai testnevelés órákon égető szükség lenne a tartásjavító gerinctornára, ugyanis nagyon sok gyermek-fiatal szenved mozgásszervi megbetegedésben. Rendkívül nagy számban vannak elhízott gyermekek (a tanácsadások ellenére), akiknél magas vérnyomás alakulhat ki nagyon korán. Ők a testmozgást sem kedvelni, sem végezni nem fogják a későbbiekben sem; a kövérségük miatt szégyenérzetük fokozódik, ami szorongáshoz és pszichés problémákhoz vezethet. Tehát az egészségmegőrzésben az egészséges táplálkozásnak, a megfelelő testmozgásnak, az optimális pszicho-szociális környezetnek, a szülői mintának lenne fontos szerepe, mely nem csupán anyagi forrásokat, hanem szemléletbeli változást igényelne a társadalom egészétől. III.4. Káros szenvedélyek és hatásaik, mentálhigiénés ellátás Az illegális drogfogyasztók esetében városunkban lehetőség van az elterelés intézményrendszerének igénybevételére. A megelőzés területén az oktatási intézmények jelentős részében folyik valamilyen prevenciós, egészségfejlesztési program. A városban működő középiskolákban vannak speciálisan képzett tanárok és készülnek ill. elkészültek az iskolai egészségfejlesztési stratégiák. A drogprobléma megelőzése érdekében a korai 90-es években megindult a szakemberképzés. El kell fogadjuk azt a megállapítást, hogy eredményes megelőzést, hosszú távon mérhető sikereket csak akkor érhetünk el, ha összehangoltan, tervezett módon, a helyi igényeket és szükségleteket figyelembe véve, a rendelkezésre álló erőforrásokkal jól gazdálkodva folyamatosan dolgozunk. A megelőzés színterei azokat az élettereket jelentik, vagyis azokat a közegeket, ahol az emberek egy jelentős csoportja együtt tartózkodik hosszabb rövidebb ideig, és így legalábbis erre az időre több - kevesebb közös jellemzővel bírnak. Az első és egyik legfontosabb színtér a család, ahol az elsődleges szocializáció zajlik, amely a gyermek és fiatal, de későbbiekben a felnőtt magatartásában, életvitelében, egészségi állapotában is meghatározó. A társadalomban zajló változások, az értékrendszer, a társadalmi elvárások a családi miliőn át képeződnek le és egyben módosulnak is, további támogatást nyújthat a családtagoknak vagy nehezíthetik érvényesülését. Az emberi élet következő fontos színterei az iskolák, az oktatási rendszer elemei (óvoda, iskola), munkahelyek, szórakozó helyek, sportolás színhelyei, más rekreációs helyek, civil szervezetek stb.

16 A korábban említett Johan Béla népegészségügyi program kiemelt figyelmet fordít az alkohol és drogprevencióra, s prioritásként kezeli a lelki egészségvédelem megerősítését. E célokat is erősítve fogalmazott meg feladatokat a nemzeti drogstratégia. A ben elfogadott stratégia részeként jött létre Nyíregyházán a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum, mely felvállalta a drogproblémával foglalkozó szervezetek, szakemberek együttműködésének erősítését, a koordinációt és szakmai szempontok érvényesítését a politikai döntéshozási folyamatban. A drogprobléma hatékony kezelése csak multiszektoriálisan, vagyis a különböző szakterületek, intézmények együttműködésével oldható meg. E munka magába foglalja: Az ismeretek bővítését, Az attitűdök (viszonyulások) megváltoztatását, Egészséges készségek kialakítását, Egészséges környezet kialakítását, támogatását, Közösségi kezdeményezések, együttműködések kialakítását, Megelőző jellegű egészségügyi szolgáltatások fejlesztését, Gazdasági tevékenységeket, Egészséget támogató politikai döntéseket. Nem létezik olyan program, amely minden közösség esetében egyformán hatásos és hatékony, azonban vannak alapvető kritériumok, lépések, amelyek az eddigi tapasztalatok alapján segítik a kitűzött célok elérését. 1 III.5. Szociális ellátás és lakásügy Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata törvényi kötelezettségének eleget téve helyi rendeletet hozott a szociális igazgatásról, valamint a szociális és gyermekvédelmi tárgyú pénzbeli és természetbeni ellátásokról. Ehhez az intézményi hátteret is megteremtette.eszerint az önkormányzat által nyújtott rászorultságtól függő támogatások az alábbiak: 1) Rendszeres pénzbeli ellátások: a) rendszeres szociális segély b) rendszeres gyermekvédelmi támogatás c) ápolási díj d) időskorúak járadéka 1 Basic quality criteria for Communities for Prevention of Alcohol- and Drug Involved Problems Rustan Ekeroth, Anders Romelsjö megjelent a WHO RHN éves nagygyűlésén 2000-ben

17 2) Eseti pénzbeli ellátások: a) átmeneti segély b) lakásfenntartási támogatás c) közgyógyellátási igazolvány d) mozgáskorlátozottak támogatása e) rendkívüli gyermekvédelmi támogatás f) lakáscélú támogatás g) kamatmentes kölcsön h) temetési segély i) köztemetés A pénzbeli ellátások közül legnagyobb az átmeneti segélyben és a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők száma. A felsoroltak közül közvetlenül érinti a gyermekeket és a fiatalokat: rendszeres gyermekvédelmi támogatás rendkívüli gyermekvédelmi támogatás. Ezeken kívül az önkormányzat gyermekétkeztetési térítési díjkedvezmény formájában a helyi rendeletben meghatározott feltételek figyelembevételével a rászoruló gyermekek rendszeres étkezéseihez támogatást nyújt. Emellett a Gyermekétkeztetési Alapítvány is támogatja ezen rászoruló gyermekek étkeztetését. A költségvetésben biztosított pénzügyi keret terhére a tanköteles korú nyíregyházi állandó lakhelyű tanulók részére, az oktatási intézmény javaslata alapján a tankönyvek megvásárlásában tankönyvvásárlási támogatást nyújt. Azon tanulói jogviszonnyal rendelkező gyermekek és fiatalok számára, akik rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülnek az önkormányzat ingyenes autóbuszbérletet biztosít. Az önkormányzati helyi rendelet alapján támogatást nyújt a szociálisan hátrányos helyzetben lévő felsőoktatási hallgatók számára, illetve a felsőoktatási tanulmányokat kezdeni kívánó fiatalok számára. (Bursa Hungarica) A városi önkormányzat által fenntartott ifjúságot érintő személyes gondoskodást nyújtó alap és szakosított ellátási formák: 1, Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóság Kilenc bölcsődét üzemeltet és biztosítja a városban az erre irányuló szükségletet. 2, Családsegítő Szolgálat A civil társadalom erősödését tükrözi, hogy a családsegítés feladatait a Szocio East Egyesülettel kötött ellátási szerződés keretében biztosítja a város.

18 Szolgáltatásainak célja a családok esélyegyenlőségének, boldogulásának és megfelelőbb működésének megteremtése. Az alapellátási feladatok közül a családsegítést és a tanyagondnoki szolgálatot a szociális törvény alapján vállalta fel ezen egyesület, amelynek továbbra is feladatai közé tartozik az Adósságkezelő és Tanácsadó Iroda működtetése. 3, A Gyermekjóléti Szolgálat külön választása önálló alapellátás megvalósítását teszi lehetővé. A szolgálaton belül működik a gyermekjóléti szolgálat három alközponton keresztül, a helyettes szülői hálózat és a Családok Átmeneti Otthona. A Gyermekek Átmeneti Otthona 16 fő részére biztosít gyermekjóléti alapellátást. Az évi XXXI tv. a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásáról összefoglalja a gyermekek alapvető jogait és e jogok érvényesítésének garanciáit. Az új gyermek- és ifjúságvédelmi törvény célja elsődlegesen a családok támogatása és a veszélyeztetettség csökkentése, amely egyértelműen a preventív gyermekvédelem megerősítését célozza meg. A Gyermekjóléti Szolgálat tevékenysége koordinátori, mivel a család és gyermek érdekében összefogja azon szakembereket, akik segítenek a probléma megoldásában. Feladatai: A gyermekek testi-lelki egészségének védelme, családban történő nevelésének elősegítése. A gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése, ennek érdekében észlelő és jelző rendszer működtetése. A már kialakult veszélyeztetettség megszüntetése A családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében végzett tevékenység (utógondozás). A hatósági intézkedést igénylő ügyek a Polgármesteri Hivatal gyámügyi szakembereihez kerülnek. A közgyűlés elfogadta a város fogyatékos ügyi programját is, amely tartalmazza azon elveket, stratégiai célokat, amelyek érdekében helyi szinten önkormányzati intézkedéseket kívánnak tenni. Lakásügy: Az önkormányzat kiemelt figyelmet fordít arra, hogy lakhatásában minél kevesebb városlakó legyen kiszolgáltatott. A Közgyűlés 160/2000 (VI.29) számú határozatával fogadta el a évi lakáspolitikai stratégiájának alapjául szolgáló lakáskoncepciót. Az önkormányzati bérlakásépítésben történt pozitív változás, hogy a három szekcióból, hat lépcsőházból álló Lobogó utcai 114 bérlakást szeptemberében birtokba vehették a fiatalok. Az önkormányzati költségvetésben adott egy lakástámogatási keretösszeg, amellyel az első lakáshoz jutókat támogatja.

19 Több száz ügyfelet érint a lakásépítési kedvezmény. A lakáskiutalások száma az utóbbi években stabilan 150 felett van, ami a lakásállomány 10%-át jelenti. A kedvezőbb hitelek hatására a magánerős lakásépítési kedv is növekedett. III.6. Szabadidő, kultúra, sport, közösségi terek Sport Nyíregyháza város Közgyűlése sportkoncepciójában célként fogalmazza meg, hogy a sport perspektívát, lehetőséget ad az értelmes időtöltésre. S egyben követhető irányvonal a tehetséges sportolók és a hozzáértő szakemberek számára. Jelentős szerepe van a szabadidő hasznos eltöltésében, a fiatalság testi és közösségi nevelésében. Közvetve az élet más területeire is hatással van: biztosítja a normasértő magatartástól mentes életet, nagy szerepe van az ifjúsági problémák prevenciójában. Nyíregyháza több kiemelt csapatsportággal büszkélkedhet: kézilabda, röplabda ( férfi, női), labdarúgás, valamint létezik egy a megye, illetve a város által elfogadott olimpiai alap. Speciális szakok és tagozatok várják a sportolni akarókat. Az iskolák diáksportegyesületei biztosítják, tömörítik a kiválogatásra alkalmas bázist. S ezekben az egyesületekben zajló minőségi munka biztosítja a folyamatos rekrutációt. A város erejének megfelelően próbálja biztosítani az edzésekhez szükséges feltételeket: sportpálya létesítése és karbantartása, anyagi támogatás ( célirányosan, pályázati lehetőségekkel), edzőtermek és öltözők felújítása. Ezenkívül egyfajta mentális funkciót is betölt: az egyesületek és sportszervezetek közötti konfliktust próbálja kanalizálni. Az intézmények sikeres együttműködésének jele a sport kiváló eredményei mind csapatsport, mind pedig egyéni sport területén. Az élsport mellett szintén nagy jelentőséggel bír a tömegsport. Fontos, hiszen nem csak egy vékony réteget érint, hanem próbál egész tömegeket megmozgatni. Túl az egészségmegőrző funkcióján, családok kohézióját is erősíti. Erősíti, hiszen ezek a programok az együttlét örömét kihasználva teszik le az egészséges lét alapköveit. Népszerűek a nagy tömegeket megmozgató sportrendezvények: alapfokú városi rendezvények, bajnokságok, Mikulás és a Nyuszi futás, a Fitt 7 próba, mozgáskorlátozottak, fogyatékosok megyei és regionális sporttalálkozója, illetve a közintézmények által szervezett családi napok sporteseményei. Ezen túl létezik egy úgynevezett szabadidős pályázati alap, amely elsősorban az úszásoktatás támogatását célozza meg, de ezen túl részt próbál vállalni a nyári, illetve téli táborozás borsos költségeiből, azért hogy ezek az események így mindenki számára könnyebben elérhetőek legyenek. Összegzésként megállapíthatjuk, hogy az iskolai sport és a szabadidős sport a sport egész rendszerének a kulcsa, megalapozza a versenysport rendszerét. Ezért kell inspirálni a különböző sporttáborokat, ahol a fiatalok felfedezhetik a mozgás örömét.

20 Kultúra, közösségi terek A fiatalok szórakozási szokásainak megváltoztatáshoz új módszerek és lehetőségek szükségesek. Erre az ősszel megnyílt ifjúsági ház, a Mustárház Ifjúsági Szolgáltató Központ szolgálhat megoldással. Az ifjúsági ház a művelődési házakkal szemben programjainak szervezésénél nem a tömegszórakozást, a tömegrendezvényeket részesítik előnyben, hanem kifejezetten kis közösségek, minőségi közösségek létrehozása a cél. A tér használata a fiatalok számára nincsen feltételekhez kötve, vagyis csak úgy is be lehet jönni. Nem csak programokon lehet részt venni, hanem házit írni, olvasni, videózni, beszélgetni, találkozni, ismerkedni stb. is. A Ház egy olyan közösségi teret szolgál, amelynek alapja, hogy a fiatalok benne önkéntes alapon szervezzenek és valósítsanak meg programokat. Az Mustárház alternatívát kínál a passzív viselkedési és cselekvési formákkal szemben, másrészt arra motivál, hogy ők maguk alkossanak alternatívákat maguknak. A Mustárház, mint közösségi tér azért különleges, mert a tartalmát, tevékenységét adó, a házat működtető közösség is fiatalokból áll. Az ő általuk kezdeményezett programok mind arra ösztönzik a fiatalokat, hogy szakadjanak el a multikultúra adta sablonoktól, és önmegvalósítási, tanulási, közösségépítési lehetőségként használják ki a ház adta szolgáltatásokat. Nyíregyházán számos olyan egyesület, művészeti csoport működik (egy részük már több évtizede) amelyben a fiatalok megismerik a kultúrát. A probléma elsősorban abból adódik, hogy bár ezek a csoportok fiatalokból állnak (pl. Nyírség Táncegyüttes, Szabolcsi Koncert Fúvószenekar és Majorette Csoport, Cantemus Kórus stb.) értékeiket többnyire nem saját korosztályuk számára közvetítik. Ugyanakkor néhány olyan művészeti csoport, amelyek tevékenysége a fiatalok által kedvelt, és számukra érthető, kiesik a támogatott együttesek köréből. III.7. Érdekérvényesítés, érdekképviselet, ifjúsági, közéleti szerepvállalás Nyíregyházán a fiatalok érdekérvényesítésének két legismertebb és formális fóruma a Diákpolgármesteri Iroda intézménye és az Ifjúsági Tanács. A, Diákpolgármesteri Iroda (DPI) A mindenkori diákpolgármestert a középiskolai diákönkormányzatok képviselői választják meg egy évre. Az iroda a város költségvetéséből évről évre rendszeres támogatást kap, amit közvetlenül ők használhatnak fel saját döntéseik szerint. A Kerekasztal és a diákpolgármester elsődlegesen érdekegyeztető, érdekképviseleti feladatokat lát el, és ezeken kívül városi ifjúsági programokat szerveznek. Az érdekképviseletei munka keretében a diákpolgármester részt vehet a közgyűléseken, az önkormányzati bizottságok ülésein, véleményezési, javaslattételi lehetősége van. Képviselheti a város fiataljait különféle ünnepségeken, fórumokon. Az érdekvédelemhez szorosan hozzátartozik, hogy az iroda információkkal lássa el, és információkat szerezzen a vele kapcsolatban álló diákönkormányzatoktól és diákoktól a fiatalokat érintő kérdésekben, problémákkal kapcsolatban. Majd ezeket a felmerült

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása Az együttműködés lehetőségei Gyermekvédelmi rendszer jogi háttere 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 15/1998. (IV.

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 29/2005. (II.23.) számú. h a t á r o z a t a

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 29/2005. (II.23.) számú. h a t á r o z a t a NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 29/2005. (II.23.) számú h a t á r o z a t a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Ifjúsági Koncepciójának elfogadásáról A Közgyűlés 1./ az előterjesztést megtárgyalta

Részletesebben

Rendelet hatálya 1. Pénzbeli ellátások 2. 1 3.. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

Rendelet hatálya 1. Pénzbeli ellátások 2. 1 3.. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás TAKTASZADA KÖZSÉG KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999. (IV.28.) számú rendelete a gyermekvédelmi támogatásokról és a gyámügyi ellátásokról Taktaszada Község Képviselőtestülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

Sárpilis Község Képviselő-testületének 21/2013 (XII.30) önkormányzati rendelete

Sárpilis Község Képviselő-testületének 21/2013 (XII.30) önkormányzati rendelete Sárpilis Község Képviselő-testületének 21/2013 (XII.30) önkormányzati rendelete A gyermekvédelmi támogatásról és a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról Sárpilis Község Képviselő-testülete az Alaptörvény

Részletesebben

A Szarvasi Önkormányzat 39/2003. (XII.19.) rendelete az IFJÚSÁGRÓL

A Szarvasi Önkormányzat 39/2003. (XII.19.) rendelete az IFJÚSÁGRÓL A Szarvasi Önkormányzat 39/2003. (XII.19.) rendelete az IFJÚSÁGRÓL A Szarvasi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV: tv. 8. (1) - (2) bekezdésében meghatározott

Részletesebben

5. napirend Beszámoló a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatokról

5. napirend Beszámoló a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatokról 5. Napirend BESZÁMOLÓ az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 96.

Részletesebben

I. fejezet Általános rendelkezések

I. fejezet Általános rendelkezések Jakabszállás Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2003. /IX.9/ a gyermekvédelem helyi rendszeréről Jakabszállás Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

HEP SABLON 1. számú melléklet. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok

HEP SABLON 1. számú melléklet. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok HEP SABLON 1. számú melléklet Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok Az alábbi adattáblák Olcsva község önkormányzata HEP HE-éhez készültek. A táblák kitöltésének dátuma: 2013.06.24

Részletesebben

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény helyi végrehajtásáról I. Rész Biharkeresztes

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere

Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere Szám: 11275/2015. Javaslat Salgótarján Megyei Jogú Város középtávú gyermek és ifjúsági koncepciójában foglaltak rövid távú megvalósítása érdekében a 2015-2016.

Részletesebben

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8 A képzés, mint a foglalkoztathatóság növelésének eszköze Sumné Galambos Mária 2008. március 4. Foglalkoztatottak aránya, célok EU átlag Magyarország 2006 CÉL CÉL CÉL 2006 EU-15 EU-25 2010 2008 2010 Összesen

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

TÜSKEVÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2007./VIII.28./ RENDELETE

TÜSKEVÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2007./VIII.28./ RENDELETE TÜSKEVÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2007./VIII.28./ RENDELETE A gyermekvédelem önkormányzati rendszeréről, az önkormányzat által biztosított pénzbeli ellátásokról valamint a gyermekvédelmi

Részletesebben

20/2016.(V.31.) önkormányzati rendelete. a gyermekvédelem helyi rendszeréről

20/2016.(V.31.) önkormányzati rendelete. a gyermekvédelem helyi rendszeréről Mezőberény Város Önkormányzati Képviselő-testületének 20/2016.(V.31.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Mezőberény Város Önkormányzati Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk

Részletesebben

Kömlő Község Önkormányzata Képviselő Testületének 5/2007. /VI. 28./ Rendelete A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

Kömlő Község Önkormányzata Képviselő Testületének 5/2007. /VI. 28./ Rendelete A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról Kömlő Község Önkormányzata Képviselő Testületének 5/2007. /VI. 28./ Rendelete A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról Kömlő Község Önkormányzatának Képviselő Testülete, a gyermekek védelméről

Részletesebben

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz 1. sz. melléklet Orientáló mátrix a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz Kistérség Projekt címe Összeg (mft) Baktalórántháza Játszva, tanulva, sportolva a társadalom hasznos tagjává válni Leírás

Részletesebben

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. Az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiája hat éves időtávban (2014-2020) fogalmazza meg az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájával kapcsolatos célokat és az ezekhez kapcsolódó

Részletesebben

Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 28-i soros ülésére

Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 28-i soros ülésére 6. napirendi pont E L Ő T E R J E S Z T É S Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 28-i soros ülésére Előterjesztés címe és tárgya: Beszámoló a gyermekvédelmi és gyermekjóléti feladatok

Részletesebben

kezelése" című központi program aktív és preventív intézkedésekkel segíti a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerő-pi

kezelése című központi program aktív és preventív intézkedésekkel segíti a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerő-pi 4470-4/2007. Szoc1 "s és `. : erium iszter Országgyűlés Hivatala Irományszara. ~C JI 9 3 Érkezett: 2007 FEM 15, 1 r Bernáth Ildikó országgyűlési képviselő asszony részére Fidesz-MPSZ Budapest Tisztelt

Részletesebben

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző / PEFŐ

Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző / PEFŐ 1. a) Mit értünk az életmód fogalmán? Milyen tényezők határozzák meg az életmódot? b) Hogyan épül fel a szociális igazgatás szervezete? Milyen szerepet tölt be a megyei szociális és gyámhivatal a szociális

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere

Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere Szám: 26181/2016. Tisztelt Közgyűlés! Javaslat Salgótarján Megyei Jogú Város középtávú gyermek és ifjúsági koncepciójában foglaltak rövid távú megvalósítása

Részletesebben

A cselekvési terv az alábbi dokumentumok felhasználásával készült el:

A cselekvési terv az alábbi dokumentumok felhasználásával készült el: Szarvas Város Ifjúsági Cselekvési Terve 2011-2013. A cselekvési terv célja, hogy az önkormányzat képviselő-testületi határozatban állapítja meg a helyi adottságoknak megfelelően az ifjúsággal kapcsolatos

Részletesebben

TÁMOP-TIOP szak- és felnőttképzési projektjei ben dr. Tóthné Schléger Mária HEP IH szakterületi koordinátor Nyíregyháza

TÁMOP-TIOP szak- és felnőttképzési projektjei ben dr. Tóthné Schléger Mária HEP IH szakterületi koordinátor Nyíregyháza TÁMOP-TIOP szak- és felnőttképzési projektjei 2009-2010-ben dr. Tóthné Schléger Mária HEP IH szakterületi koordinátor Nyíregyháza 2007-2008. évi AT TÁMOP 2-TIOP 3. TISZK TÁMOP 2.2.3 6 régió 31 pályázó,

Részletesebben

Kivonat Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének január 30-án tartott soros ülésének jegyzőkönyvéből.

Kivonat Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének január 30-án tartott soros ülésének jegyzőkönyvéből. Kivonat Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. január 30-án tartott soros ülésének jegyzőkönyvéből. 4/2014.(I.30.) határozat a közfoglalkoztatás lehetőségeiről, a foglalkoztatottság

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020.

MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020. MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020. A koncepcióban megfogalmazott feladatok elvégzéséhez szükséges elkészíteni a cselekvési tervet, amely tartalmazza a felelősöket

Részletesebben

T/4448. számú törvényjavaslat

T/4448. számú törvényjavaslat MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/4448. számú törvényjavaslat a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek az ingyenes bölcsődei és óvodai gyermekétkeztetés kiterjesztése érdekében

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVÉNEK

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVÉNEK GÖNYŰ KÖZSÉG TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVÉNEK szakértői véleménye Megbízó: Gönyű Község Önkormányzata Megbízott: Mosolits Lászlóné Szakértői szám: Időpont: 2011. augusztus 18. Szakértő neve: Mosolits

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. ÁPRILIS Tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma. 2014. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi

Részletesebben

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: - különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete

KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete a személyes gondoskodás keretébe tartozó egyes szociális és gyermekjóléti

Részletesebben

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14 A szakképz pzés és s felnőttk ttképzés s hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat új j szerepkörben rben Hajdúszoboszl szoboszló,2007.december 14 1 A képzés és foglalkoztatás

Részletesebben

SÁVOLY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 5/1998./IV.30./ számú R E N D E L E T E. A gyermekvédelem helyi rendszeréről

SÁVOLY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 5/1998./IV.30./ számú R E N D E L E T E. A gyermekvédelem helyi rendszeréről Sávoly Község Önkormányzatának Képviselő- testülete Hatályos: 2015. szeptember 1-től SÁVOLY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 5/1998./IV.30./ számú R E N D E L E T E A gyermekvédelem helyi rendszeréről Sávoly Község

Részletesebben

Kömlő Község Önkormányzata Képviselő Testületének 5/2009. (III.25.) rendelete A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

Kömlő Község Önkormányzata Képviselő Testületének 5/2009. (III.25.) rendelete A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról Kömlő Község Önkormányzata Képviselő Testületének 5/2009. (III.25.) rendelete A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról Kömlő Község Önkormányzatának Képviselő Testülete, a gyermekek védelméről

Részletesebben

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13.

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13. Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok SZEMINÁRIUM 2014. Október 13. Iván Sörös Osztályvezető,

Részletesebben

A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14.

A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14. A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14. Előadó: Nyemcsok Lászlóné, tanácsadó Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai

Részletesebben

Az iskolapszichológiai,

Az iskolapszichológiai, Az iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás Készítette: Czirjákné Vértesi Marianna klinikai gyermek szakpszichológus B.-A.-Z. Megyei Ped.Szakszolg. Miskolci Tagintézményének igazgatója Pszichológiai

Részletesebben

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Előterjesztés. - a Közgyűléshez

Előterjesztés. - a Közgyűléshez NYíREGYHÁZA Ügyiratszám: szoc-8266-1/2016. Ügyintéző: Dr. Krizsai Anita Előterjesztés - a Közgyűléshez - "Gyermekeinkért 16" Alapítvány által benyújtani kívánt a "Társadalmi szerepvállalás erősítése a

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében február február. máj. ápr. febr. márc jan.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében február február. máj. ápr. febr. márc jan. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. FEBRUÁR A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy egy éves távlatban tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról

Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az egyetemes emberi kultúra és a nemzeti kultúra

Részletesebben

TÁMOP 3.3.2-08/2-2008-0045

TÁMOP 3.3.2-08/2-2008-0045 Kedvezményezett: Szarvas Város Önkormányzata TÁMOP 3.3.2-08/2-2008-0045 Esélyegyenlőségi programok megvalósítása a szarvasi közoktatásban ****** Minden gyermeknek joga van a legjobb tanárhoz, a legeredményesebb

Részletesebben

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző É 1/10

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző É 1/10 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat. Formális és nem-formális képzési lehetőségek az ifjúsági munkában

Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat. Formális és nem-formális képzési lehetőségek az ifjúsági munkában Formális és nem-formális képzési lehetőségek az ifjúsági munkában Bencze Györgyné Hajni VIII. Országos Tranzitfoglalkoztatási Konferencia 2009. május 29. Az ifjúsági munka foglalkozásszerű vagy önkéntes

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések

Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések A foglalkoztatás fejlesztés helyzete, céljai Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések Kisvárda, 2017. január 23. Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

Generációk. Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Por és hamu. Tervezési környezet. 0-16 éves. 17-32 éves. 33-47 éves. 48-66 éves.

Generációk. Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Por és hamu. Tervezési környezet. 0-16 éves. 17-32 éves. 33-47 éves. 48-66 éves. Mobilitás az ifjúsági munka módszertani szolgáltatója Generációk 33-47 17-32 0-16 48-66 67-87 Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isa, por ës homou vogymuk

Részletesebben

JÁSZSZENTANDRÁS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 5/2009./III.30./ RENDELETE

JÁSZSZENTANDRÁS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 5/2009./III.30./ RENDELETE JÁSZSZENTANDRÁS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 5/2009./III.30./ RENDELETE A gyermekvédelemről és a gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásának helyi szabályairól. ( egységes szerkezetben) Jászszentandrás

Részletesebben

HEP 1. számú melléklete. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok

HEP 1. számú melléklete. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása HEP 1. számú melléklete Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok Az alábbi adattáblák Cegléd

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 4/1998.(II.1.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 4/1998.(II.1.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 4/1998.(II.1.) számú r e n d e l e t e a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényből adódó feladatok végrehajtásáról (egységes

Részletesebben

Kőröshegy Községi Önkormányzat Képviselő- testületének. 25/2005.(XII.12.) rendelete a sportról

Kőröshegy Községi Önkormányzat Képviselő- testületének. 25/2005.(XII.12.) rendelete a sportról Kőröshegy Községi Önkormányzat Képviselő- testületének 25/2005.(XII.12.) rendelete a sportról Kőröshegy Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyar Köztársaság Alkotmánya 44/A. (2) bekezdésének

Részletesebben

Arany János Kollégiumi Program (AJKP)

Arany János Kollégiumi Program (AJKP) Tisztelt Osztályfőnök/Pályaválasztási Felelős! Az Arany János Kollégiumi Programra jelentkezéshez szeretnénk tájékoztatást nyújtani a leggyakrabban felmerülő kérdésekre adott válaszok segítségével. Milyen

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. márc. ápr. júni. júli.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. márc. ápr. júni. júli. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 215. JANUÁR 215. január 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.465 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat

Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJÁNAK Intézkedési terve (2004-2006) A kerületi gyermek és ifjúsági korosztályok fölmérése 1. A fizikai teljesítőképesség, biológiai

Részletesebben

Továbbtanulást erősítő kezdeményezések a Keményben TÁMOP 3.3.10.A 12

Továbbtanulást erősítő kezdeményezések a Keményben TÁMOP 3.3.10.A 12 Továbbtanulást erősítő kezdeményezések a Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Társadalmi Széchenyi Megújulás István Operatív Program Továbbtanulást erősítő Pályázati konstrukció Társadalmi Megújulás Operatív

Részletesebben

Bag Nagyközségi Önkormányzat. Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete. az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól

Bag Nagyközségi Önkormányzat. Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete. az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól Bag Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól Bag Nagyközség Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN Moravcsik-Kornyicki Ágota szakmai vezető Miért szükséges EGÉSZSÉGVÉDELEM program? Három

Részletesebben

Alcsútdoboz Település Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 26-i soros ülésére

Alcsútdoboz Település Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 26-i soros ülésére napirendi pont E L Ő T E R J E S Z T É S Alcsútdoboz Település Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 26-i soros ülésére Előterjesztés címe és tárgya: Beszámoló a gyermekvédelmi és gyermekjóléti

Részletesebben

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez Témakörök az idegen nyelvi érettségihez TÉMAKÖR 1. Személyes vonatkozások, család 2. Ember és társadalom Középszint A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet,

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya

A rendelet célja. A rendelet hatálya Borsodnádasd Város Önkormányzatának 6/2009.(III.27.) számú rendelete A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény végrehajtásának helyi szabályairól, egységes szerkezetben

Részletesebben

Csömör Nagyközség Önkormányzata képviselő-testületének. 22/2010. (XII. 10.) önkormányzati rendelete. a gyermekvédelem helyi szabályozásáról

Csömör Nagyközség Önkormányzata képviselő-testületének. 22/2010. (XII. 10.) önkormányzati rendelete. a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Csömör Nagyközség Önkormányzata képviselő-testületének 22/2010. (XII. 10.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Csömör Nagyközség Önkormányzatának képviselő-testülete a gyermekek

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA KÖZÖSEN A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰEKÉRT BEFOGADÓ MUNKAHELYEK, BEFOGADÓ ÖNKORMÁNYZATOK című, TÁMOP 2.4.2/B-09/2-2009-0002 sz. azonosító számú program BEMUTATÁSA A projekt az

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA SZOCIÁLIS IRODA. Előterjesztés -a Közgyűléshez

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA SZOCIÁLIS IRODA. Előterjesztés -a Közgyűléshez NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA SZOCIÁLIS IRODA Ügyiratszám: 10.880/2009.05 Ügyintéző: Tóthné Csatlós Ildikó 4401 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. Pf.: 83. Telefon: (42) 524-585; Fax: (42)

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. NOVEMBER 2011. november 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 12 842 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. SZEPTEMBER 2015. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.857 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Balassagyarmat Város Önkormányzatának 2010. évi állami támogatása

Balassagyarmat Város Önkormányzatának 2010. évi állami támogatása 44 Támogatási jogcím Fajlagos Mennyiségi egység Mutató A Rendelet 1.sz. melléklete Ft Számított összeg 1. a (1)Lakosságszám szerint 1 57 fő 1649 32 16 3 2. Körzeti igazgatás 2. aokmányirodák működése és

Részletesebben

Bakonyszentkirály, Bakonyoszlop, Csesznek Községek Körjegyzősége

Bakonyszentkirály, Bakonyoszlop, Csesznek Községek Körjegyzősége Bakonyszentkirály Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2008. (VIII.26.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Bakonyszentkirály Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júli. márc. febr. júni. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júli. márc. febr. júni. ápr. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2015. ÁPRILIS 2015. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 10.137 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

TERVEZET DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZÉPTÁVÚ IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA

TERVEZET DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZÉPTÁVÚ IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA TERVEZET DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZÉPTÁVÚ IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2005-2010 TARTALOM 1. Bevezető... 3. oldal 2. Az ifjúsági korosztály Dunaújvárosban... 5. oldal 3. Az önkormányzat ifjúsági

Részletesebben

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk rkózásban Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság Felzárk rkózás kitörési lehetőségek

Részletesebben

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból Piacsek László Zoltán szakképzési tanácsadó Iparkamara A kamara feladatai, szerepe a szakképzésben 1. Gyakorlati képzőhelyek

Részletesebben

Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság!

Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság! Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság! Élve az Médiatanács által elfogadott és február 1-től 45 napon át érvényben lévő javaslattételi lehetőséggel, az alábbiakban összefoglaljuk a Közszolgálati

Részletesebben

Kétsoprony Község Képviselőtestületének 9/2008. (V.30.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. 1.. 2..

Kétsoprony Község Képviselőtestületének 9/2008. (V.30.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. 1.. 2.. Kétsoprony Község Képviselőtestületének 9/2008. (V.30.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. Egységes szerkezetben Kétsoprony Község Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2015. 2015. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.817 álláskereső szerepelt, amely az előző hónaphoz

Részletesebben

Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő

Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő Szakterületi ismeretek Az egészségfejlesztés célja, fogalma,

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Az önkormányzat a szociálisan és a gyermekvédelemre rászorultak részére személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatást és ellátást biztosít.

Az önkormányzat a szociálisan és a gyermekvédelemre rászorultak részére személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatást és ellátást biztosít. PÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 20/2005. (IX. 30.) önkormányzati rendelete a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról* Püspökladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. DECEMBER 2011. december 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 13.706 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. júli. aug. márc. febr. dec.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. júli. aug. márc. febr. dec. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 214. DECEMBER 214. december 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.465 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. ÁPRILIS 2013. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.842 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 17/2004. (I.28.) számú. h a t á r o z a t a

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 17/2004. (I.28.) számú. h a t á r o z a t a NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 17/2004. (I.28.) számú h a t á r o z a t a a Bencs László Szakiskola és Általános iskola, valamint a Sipkay Barna Kereskedelmi, Vendéglátóipari, Idegenforgalmi

Részletesebben

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának kötelezı és önként vállalt feladatai

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának kötelezı és önként vállalt feladatai Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának kötelezı és önként vállalt feladatai A B C 360000 Víztermelés, -kezelés, -ellátás 370000 Szennyvíz győjtése, tisztítása, elhelyezése 381103 Települési hulladék

Részletesebben

Csolnok Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2011. (IX.29.) önkormányzati rendelete az egyes szociális ellátásokról

Csolnok Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2011. (IX.29.) önkormányzati rendelete az egyes szociális ellátásokról Csolnok Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2011. (IX.29.) önkormányzati rendelete az egyes szociális ellátásokról Csolnok Község Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és

Részletesebben

Foglalkozást segítő kormányzati intézkedések, pályázati lehetőségek

Foglalkozást segítő kormányzati intézkedések, pályázati lehetőségek Foglalkozást segítő kormányzati intézkedések, pályázati lehetőségek Ádám Sándor főosztályvezető Munkaerőpiaci Programok Főosztály Nemzetgazdasági Minisztérium Budapest, 2017. március 7. MUNKAERŐPIACI TRENDEK

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. JANUÁR 2013. január 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.851 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. SZEPTEMBER 2014. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.685 álláskereső

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. MÁRCIUS 2013. március 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.507 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

(az időközbeni módosításokkal egységes szerkezetben)

(az időközbeni módosításokkal egységes szerkezetben) Gárdony Város Önkormányzat Képviselő-testületének 39/2004. (IX. 29.) számú rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12,13,14,15,

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2007

Közhasznúsági jelentés 2007 Segítő Kéz 2003 Szociális Egyesület Közhasznúsági jelentés 2007 Nyíregyháza, 2008-05-26 Tartalom 1. A szervezet alapadatai 2. A Segítő Kéz 2003 Szociális Egyesület számviteli beszámolója 3. Kimutatás a

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 6/2003. (III.1.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 6/2003. (III.1.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 6/2003. (III.1.) számú r e n d e l e t e a 16/2000.(V.1.) számú gyermekvédelmi tárgyú helyi önkormányzati rendelet módosításáról Nyíregyháza Megyei Jogú Város

Részletesebben

ELTE-TOK 2014.02.25. Készítette: Bábiné Szottfried Gabriella

ELTE-TOK 2014.02.25. Készítette: Bábiné Szottfried Gabriella ELTE-TOK 2014.02.25. Készítette: Bábiné Szottfried Gabriella Hazánkban a gyermek- és családvédelem egyedülálló módon, a közel 100 éve fennálló védőnői szolgálaton keresztül valósul meg. Fő hangsúly a prevención

Részletesebben

A gyermekvédelemről szóló törvény rendelkezései A szociális, a gyermekvédelmi és a gyermekjóléti ellátások kapcsolata

A gyermekvédelemről szóló törvény rendelkezései A szociális, a gyermekvédelmi és a gyermekjóléti ellátások kapcsolata TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ A gyermekvédelemről szóló törvény rendelkezései A szociális, a gyermekvédelmi és a gyermekjóléti ellátások

Részletesebben

I. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1.

I. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1. Hatályos: 2009. január 30. Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának 42/2004.(V.26.) rendelete az Önkormányzat sportfeladatairól és a sporttevékenység támogatásáról (módosításokkal egységes

Részletesebben

Dunapataj Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2005.(XI.01.) rendelete a gyermekek támogatásáról. I.FEJEZET Általános rendelkezések

Dunapataj Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2005.(XI.01.) rendelete a gyermekek támogatásáról. I.FEJEZET Általános rendelkezések Dunapataj Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2005.(XI.01.) rendelete a gyermekek támogatásáról Dunapataj Nagyközség Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

Részletesebben

MIHÁLYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK. 8/2013./IV.30./ önkormányzati rendelete. a sportról

MIHÁLYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK. 8/2013./IV.30./ önkormányzati rendelete. a sportról MIHÁLYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK 8/2013./IV.30./ önkormányzati rendelete a sportról Mihályháza Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a kötelező és az önként vállalt önkormányzati

Részletesebben