Első lépés - anyaggyűjtés Források: - a tematikában megadott kötelező irodalom - kapcsolódó könyvtári anyagok - internetes keresés Második lépés az al

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Első lépés - anyaggyűjtés Források: - a tematikában megadott kötelező irodalom - kapcsolódó könyvtári anyagok - internetes keresés Második lépés az al"

Alajos Hegedüs
7 évvel ezelőtt
Látták:

1 Dr. Marótzy Katalin A XIX. század építészete Gyakorlati tudnivalók Feladat Egy - egyénileg kiosztott XIX. századi építészeti alkotás elemző jellegű feldolgozása Tablószerűen A3 méretben (számítógépes feldolgozás nem megengedett) Beadás: Értékelés szempontjai: Anyaggyűjtés helyessége Az elemzés releváns szempontjainak feltárása Elemzés helyessége Grafikai megjelenés 1

2 Első lépés - anyaggyűjtés Források: - a tematikában megadott kötelező irodalom - kapcsolódó könyvtári anyagok - internetes keresés Második lépés az alkotás megismerése Az eredetileg a Dorottya, Wurm és Valéria utcák által határolt nagy méretű telken székház és bérház tervezésére az Egyesült Budapesti Fővárosi Takarékpénztár pályázatot írt ki, a bírálók Ybl Miklós, Teofil Hansen és März mérnök voltak. A tervezési program két különböző jellegű funkció egy épületbe foglalása nehéz feladat elé állította a pályázatot megnyerő mestert. A korabeli leírás egyenesen amalgám-jellegű -nek nevezi az épületet. A földszinten és az első emelet egy részén a Takarék helyiségei, az első emeleten két, a másodikon négy, a harmadik és negyedik emelten hat-hat lakás kapott helyet. A lakófunkciók korszerű felszereléseket kaptak, a klozet mellet 32 mázsányi hordóképességű fa- és szénszállító felhúzógép szolgálta a lakók kényelmét, a Takarékot központi melegvízfűtéssel láttákel. A(Dorottya utcáról nyíló) főbejáró kis töréssel vezet a 8 ( ) vájolt, dór oszlopos, rozetta-fiókokkal ékes, lapos dongaboltozatú, szép hatású előcsarnokba, ebből a hátsó keskeny oldal közepén széles lépcső visz föl fent két ágra szakadva az I. emeleti pénztári és igazgatósági helyiségbe. Ezeketisgránit oszlopok választják el egymástól. A földszinten boltok, a II. emelettől kezdve bérlakások. A két udvar Wurm utcával párhuzamos folyosói korintusi fejezetű, öntött vas oszlopokon nyugaszanak. A belső udvarokat három-három oldalukon keretezték épületszárnyak, a szomszédos telek felőli oldalon gazdag architektonikus díszítésű kulisszafalak voltak. Ezek formálása megelőlegzi Wéber építészetében az Ádám-palota és a Neuwelt ház udvari formálását. Az 1872 májusától 1873 novemberéig épült épület alapja a járda alatt 18 láb mélyen 6 láb vastag betonréteg, a földszinti és elsőemeleti tartópillérek a teherviselés miatt sóskúti mészkőből készültek. A Szandház testvérek készítették az első emelet ívzug-puttóit, a szalagdíszítéseket, fekvőkonzolokat, a kőbábos korlátokat és az első emeleti választópárkány rozettáit. A beszámoló szerint a legdrágább időszakban forint volt a kivitelezés költsége. Később számos belső átalakítást végeztek rajta, a történeti térsorok és részletek egy része így sérült. A nagyméretű épület homlokzatai hármas tagolásúak, a lábazati jellegű két alsó szint felett két, díszesebben megformált emelet, majd egy visszafogottabb zárószint következik. Ezt a tagolást követi a falfelület alakítása is, az alsó részen erőteljesen rusztikázott sávok, a kiemelt részen kőosztást utánzó vakolatminta, a legfelső részen csak csíkozás van. A Dorottya utcai rész két oldalrizalittal, a Szende Pál utcai homlokzat oldal- és középrizalittal, az Apáczai Csere János utcai rész csak oldalrizalittal tagolt. Nyilvánvaló, hogy a huszonegy tengelyes hosszú részt a nagy méret miatt kellett többször tagolni, az öttengelyes, legrövidebb oldal méretéhez képest gazdagabb tagolásának oka az lehet, hogy ez látszik jól a Vörösmarty tér felől, a nyolctengelyes Apáczai Csere János utcai homlokzatrész kevésbé exponált helyen van. A rizalitok csak kissé ugranak ki a homlokzat síkjából, szinte rátétszerűen hatnak, nem futnak ki a sarkokig. A földszinti nyílások félkörívek, közöttük pilaszterszerűen alakított kváderezett rész díszíti a falsíkot, ami csak a rizalitokon szélesedik ki. Faragott pilaszterfők tartják az archivoltos keretezést, a kapuk minden homlokzat középső tengelyében állnak, felettük konzolokkal tartott aediculás kiemelés van, ez illeszkedik a földszintet és az első emeletet elválasztó párkányba. Az első emelet falsíkjainak kiképzése a földszintéhez hasonló, együtt alkotnak lábazati jellegű sávot. A félköríves záródású ablakok Palladio-motívummal keretezettek, az ívzugokban szobrokkal. A lábazati részt triglif-metopés párkány választja el a kiemeltebben díszített második és harmadik emelt sávjától. A második emelet ablakait timpanon koronázza, amit ión pilaszter, a rizalitokon ión féloszlop tart. A harmadik egységet erőteljes könyöklőpárkány választja el az alatta lévő szinttől, erre ülnek az ablakok pilaszteres, archivoltos, záróköves kereti és a közöttük lévő pilaszterek. Az oldalrizalitokon és a kiemelten kezelt Dorottya utcai homlokzaton ikerablakok vannak. A homlokzat elsősorban hármas tagolásával és néhány részletformájával kötődik a reneszánsz előképekhez, egészét tekintve a nagy méret miatt jellege igazán XIX. századi. A belső formálás klasszicizáló, a reprezentatív helyiségsor térkapcsolatai és hellén kialakítása különlegesen szépek lehettek eredeti formájukban. Tervek: Építési tervek MMÉK 1879 I-III., XIII., XIV.tábla, BTM K Építészeti Gyűjtemény Átépítések: (Nádasdy János, 1971, 1972) (Hóka László, 1976) (Rácz A., 1983) BFL XV.17e.306. BMF doboz, BFL XV.17.e.306 BMF521 doboz, (1980) BFL XV.17e.306. BMF.1333 doboz, KÖH Műemléki Tervtár , Archív felvételek: saroknézet észak felől: FSzEK -BP Fotótár ltsz.: (Erdélyi Mór, 1920-as évek), BFL XI.916/593/05/69, BTM K ltsz.: F , (Klösz György, 1887), Fenyvessy 1896 XV.f melléklet Vörösmarty tér (1873 után): FSzEK - BP Fotótár ltsz.: Irodalom: BZ 1873 p. 2. Ney 1879 p , ÉPIP 1886 p. 492., VU 1889 p. 510., BZ 1889 p. 179., Tárgymutató 1899 p. 54., 59., Edvi Illés 1896 p. 99., 209., 212., Fenyvessy 1896 p , Jakabffy 1907 p. 3., Pallas XVI. p , Fábián 1937 p. 263., Ybl 1957 p , 442., Merényi 1970 p. 27., Komárik 1991 p. 178., Déry 1991 p. 95., Komárik 1993/2 p. 61., Déry-Merényi 2000 p. 26., 59., Déry 2005 p. 69., Branczik-Ferkai

3 Harmadik lépés az épület feldolgozásának megtervezése Konzultáció Anyaggyűjtés kiegészítése (akár más épületekkel, analógiákkal) Negyedik lépés grafikai feldolgozás 1 db A3 lap igényes és értelmes megrajzolása 3

4 4

5 5

6 6

7 7

8 8

9 9

10 10

11 11

12 12

13 13

14 14

15 15

Hasonló dokumentumok

OSTFFYASSZONYFA KASTÉLYAI.

OSTFFYASSZONYFA KASTÉLYAI. Településünk sajátossága, hogy több kastélynak és kúriának ad otthont. Ezen épületek többsége magántulajdonban van, és felújításra várnak. Ennek ellenére, építészeti sajátosságaik