2009. évi beszámoló KIEGÉSZÍTİ MELLÉKLETE

Átírás

1 CODEX Tızsdeügynökség és Értéktár Zártkörően mőködı Részvénytársaság 1016 Budapest, Naphegy tér emelet Tel: Cégjegyzékszám: Adóigazgatási szám: évi beszámoló KIEGÉSZÍTİ MELLÉKLETE Budapest, március 12. I. 1

2 A TÁRSASÁG BEMUTATÁSA 1. Általános adatok A CODEX Tızsdeügynökség és Értéktár Zártkörően mőködı Részvénytársaság december 28-án alakult EPIGRÁF Befektetési és Tanácsadó Rt. néven. A társaság alapítói belföldi magánszemélyek voltak, akik 10 millió Ft készpénzzel hozták létre a társaságot tıl a tulajdonosi szerkezet megváltozott, a magánszemélyek mellett gazdasági társaságok is tulajdont szereztek cégünkben év végére ismét 100%-ban természetes személyek tulajdonába került a cég. A társaság jegyzett tıkéje ( napjától) 50 millió Ft. A részvények Ft névértékőek. A vállalkozás október 7-i hatállyal döntött a cég nevének illetve a telephelynek a változásáról. A Társaság közgyőlése szeptember l.-napján hozott határozata a Társaság oly módon való szétválásáról döntött, hogy a CODEX Értéktár és Értékpapír Részvénytársaságból egy kft. váljon ki, a kiválást követıen pedig a CODEX Értéktár és Értékpapír Rt. mint fennmaradó társaság változatlan tevékenységgel és formában mőködjön tovább. A szétválás napján (Cg cégjegyzékszámú határozat) megtörtént. A társaság tulajdonosai 2006-ban közgyőlési határozatukkal a társaság alaptıkéjét 10 millió forinttal, 60 millió forintra emelték, melyet a cégbíróság szeptember 7-én bejegyzett. A Társaság 2006-ban a nevét is megváltoztatta és a törvényi elıírásoknak megfelelıen felvette a Zrt. illetve a Zártkörően mőködı részvénytársaság megnevezést a cégnevében. A Társaság tagjai a november 6-i Közgyőlésen a jegyzett tıke felemelésérıl döntöttek. A cégbíróság január 22-n bejegyezte a törzstıke felemelését 60 millió Ft-ról 200 millió Ft-ra. A részvények változatlanul Ft névértékőek március 31-n ,- eft alaptıkével alakult, a cégbíróság által április 08-án jegyzett CODEX IT Korlátolt felelısségő társaság 100%-os tulajdoni hányaddal a vállalkozás leányvállalata. Társaságunk a befektetési vállalkozásokról és az árutızsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhetı tevékenységek szabályairól szóló, november 17-én elfogadott 2007 évi CXXXVIII. törvény (Bszt) szerinti befektetési szolgáltatási és kiegészítı szolgáltatási tevékenységei (a Felügyelet által még a Tpt. alapján engedélyezett, de a Bszt. szerinti alábbi tevékenység-meghatározásoknak megfelelı tevékenységei): 5. (1) bek. a-c./, e/ és g./ pontjaiban meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységek [vagyis megbízás felvétele és továbbítása és megbízás végrehajtása az ügyfél javára megnevezéső bizományosi tevékenységek, továbbá saját számlás kereskedési és befektetési tanácsadási tevékenység, valamint pénzügyi eszköz elhelyezése az eszköz (pénzügyi eszköz) vételére vonatkozó kötelezettségvállalás nélkül megnevezéső értékpapír-forgalmazói tevékenység], és 5. (2) a-b./, d./, e-f./ és h./ pontjában meghatározott kiegészítı szolgáltatási tevékenységek [vagyis a) a pénzügyi eszköz letéti ırzése és nyilvántartása, valamint az ehhez kapcsolódó ügyfélszámla vezetése, b) a letétkezelés, valamint az ehhez kapcsolódó értékpapírszámla vezetése, nyomdai úton elıállított értékpapír esetében ennek nyilvántartása és az ügyfélszámla vezetése, d) a tıkeszerkezettel, üzleti stratégiával és az ezekkel összefüggı kérdésekkel, valamint az egyesüléssel és a vállalatfelvásárlással kapcsolatos tanácsadás és szolgáltatás, e) a befektetési szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó valutával és devizával történı saját számlás kereskedés, f) a befektetési elemzés és pénzügyi elemzés, valamint h) a Bszt. 6. e)- g), j) és k) pontjaiban foglalt származtatott ügyletek közül az üzletszabályzatában szereplı származtatott ügyletek alapjául szolgáló eszközhöz kapcsolódó befektetési szolgáltatási tevékenység vagy kiegészítı szolgáltatás tevékenységek végzésére a befektetési eszközök teljes körére kiterjedıen jogosult. A Társaság a fenti befektetési szolgáltatási és kiegészítı befektetési szolgáltatási tevékenységeken kívül kizárólag részvénykönyv vezetést végezhet. Ügyfeleink intézmények, befektetési társaságok, részvénytársaságok és magánszemélyek. 2

3 2. A számviteli politika fıbb vonásai A Társaság számviteli politikája a számvitelrıl szóló évi C. törvény, illetve a befektetési vállalkozások könyvvezetésének és éves beszámoló készítésének sajátosságairól szóló 251/2000. (XII.24.) Korm. rendelet (továbbiakban: Beszkr.) alapján készült. A szabályozás csak az elızı pontban felsorolt befektetési szolgáltatási és kiegészítı befektetési szolgáltatási tevékenységek számviteli elszámolására terjed ki. Beszámoló A Társaság könyvvezetése kettıs könyvviteli rendszerben történik. Az éves beszámoló elkészítése szempontjából az üzleti év megegyezik a naptári évvel, a mérleg fordulónapja december 31. A mérleg zárásának idıpontja a tárgyévet követı év február 28. napja. A Társaság - könyvvizsgálóval felülvizsgáltatott - éves beszámolót készít. Az éves beszámoló részei: A típusú mérleg, A típusú eredménykimutatás, kiegészítı melléklet, mely tartalmazza a Cash flow kimutatást is, üzleti jelentés. Az üzleti jelentés kivételével az éves beszámolót a Társaság törvényben meghatározott módon a Cégbíróságnál letétbe helyezi. PSZÁF jelentések A vállalkozásunknak minden hónap utolsó napjára vonatkozóan a PSZÁF részére jelentést kell készítenie. A jelentések alátámasztására az eszköz- és forrásszámlákat, valamint költség- és eredményszámlákat le kell zárni, azok egyenlegét meg kell állapítani, továbbá a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kimutatott mérlegen kívüli nyilvántartásokról összesítést kell készíteni. Biztosítani kell, hogy az analitikus nyilvántartások rendelkezésre álljanak. A számviteli nyilvántartások havi, illetve negyedéves zárása során az alábbi zárlati munkálatokat kell elvégezni: 1. havi zárási munkálatok: - elhatárolások elszámolása, - analitikus nyilvántartások összesítése, fıkönyvi feladások a fıkönyv felé, - értékcsökkenés elszámolása, - fıkönyvi kivonat elkészítése, - a még nem teljesített, pénzmozgással nem rendezett azonnali bizományi ügyletek miatt fennálló követelések és kötelezettségek könyvviteli nyilvántartásokból való kivezetése és a 0.Nyilvántartási számlák számlaosztályba való felvétele, - a forgóeszköznek minısülı értékpapírok havi átértékelése és az ahhoz kapcsolódó, árfolyam veszteségre képzett céltartalék elszámolása, 2. negyedéves zárási munkálatok. - az eszközök minısítése alapján az értékvesztések és a visszaírások elszámolása, 3. éves zárási munkálatok. - a devizaeszközök és devizában fennálló kötelezettségek, valamint a devizaárfolyam változáshoz igazított forintra szóló eszközök és kötelezettségek átértékelése, továbbá az árfolyamkülönbözetek elszámolása. Általános forgalmi adó A vállalakozás mint értékpapír bizományos a évi CXXVII tv. az általános forgalmi adó törvény 86 1 bekezdés f pontban foglaltak alapján az egyéb befektetési tevékenység (letétkezelés, letétırzés, zárolás, feloldás) kivételével alapvetıen tárgyi adómentes befektetési tevékenységet folytatott 2009-ben is. Önellenırzés Az önellenırzés (ellenırzés) által feltárt hibák vonatkozásában az alábbi minısítési kategóriákat alkalmazzuk: jelentıs összegő a hiba, ha egy adott üzleti évet érintıen feltárt hibák és hibahatások eredményt, saját tıkét növelı-csökkentı értékének együttes (elıjeltıl független) összege meghaladja az ellenırzött üzleti év mérleg fıösszegének 2 százalékát; 3

4 nem jelentıs összegő a hiba: ha egy adott üzleti évet érintıen feltárt hibák és hibahatások eredményt, saját tıkét növelı-csökkentı értéknek együttes (elıjeltıl független) összege nem haladja meg a jelentıs összegő hiba fentiekben rögzített értékhatárát; lényeges a hiba, ha a jelentıs összegő hibák és hibahatások következtében a (hiba feltárásának évét megelızı üzleti év mérlegében kimutatott) saját tıke értéke 20 százalékkal változik (nı vagy csökken). A jelentıs összegő hibák esetében az (ön)ellenırzés eredményét a tárgyévi mérlegben és eredménykimutatásban külön oszlopban kell kimutatni. A megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló, a korábbi évekre vonatkozóan feltárt hibák miatt újra összeállított beszámolót ismételten közzé kell tenni. Az (ön)ellenırzés során feltárt hibák eredményre, az eszközök és források állományára gyakorolt hatását (évenkénti bontásban) a kiegészítı mellékletben be kell mutatni. Devizás tételek értékelése A devizás eszközök és források értékelésénél alkalmazott árfolyam az MNB által közzétett hivatalos árfolyam. Jelentıs az árfolyamkülönbözet, ha az átértékelések együttes, elıjel nélküli összege meghaladja a devizás (vevı, értékpapír, stb.) állomány nyilvántartási értékének 5%-át. Tartós jellegőek az egy éven túl jelentkezı, állandó, szigorúan növekvı vagy csökkenı tendenciát mutató folyamatok. Értékhelyesbítés és a valós értéken történı értékelés módszerével nem él a vállalkozás. Immateriális javak, tárgyi eszközök Jelentıs összegő a piaci érték és a könyv szerinti érték közötti különbség, ha a piaci érték 20%-kal tér el a könyv szerinti értéktıl. Nem jelentıs a maradványérték, ha értéke kisebb az eredeti bekerülési érték 20%-ánál. Jelentıs a terven felüli értékcsökkenés, ha a mérlegtételt 20%-kal módosítja. Lényeges eszköz az az eszköz, amely a mérlegsor 20%-ának értékét képezi, és nagyobb 4 millió Ft-nál. Meghatározó jelentıségő tárgyi eszköz (ingatlan, mőszaki és egyéb gép, berendezés, felszerelés, jármő) az az eszköz, amely értéke a mérlegtétel 20%-át képezi és meghaladja a 4 milló Ft-ot. Az értékhatár alatti (100 eft alatti) eszközöket a használatbavétel napján egy összegben értékcsökkenési leírásként kell elszámolni. Értékcsökkenés Terv szerinti értékcsökkenés megállapítása, elszámolása a jelentıs maradványértékkel csökkentett aktivált érték alapján, lineáris leírással történik az üzembe helyezés, használatbavétel napjától. Az értékcsökkenés elszámolására havonta kerül sor. Terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni, ha az immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke tartósan és jelentısen magasabb piaci értéküknél. A megrongálódott, megsemmisült, feleslegessé vált, hiányzó eszközök (csökkentett használati értékő eszköznél a tényleges használati értékig) után is terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni. Nem számolható el értékcsökkenés a maradványértéket elért, illetve a már teljesen leírt eszközöknél. Terven felüli értékcsökkenés visszaírása A korábban elszámolt terven felüli értékcsökkenés összegét visszaírással csökkenteni kell, ha az immateriális jószág, tárgyi eszköz mérlegkészítés idıpontjában ismert és várható - piaci értéke tartósan és jelentısen meghaladja a könyv szerinti értéket. Értékvesztés illetve visszaírása Immateriális javak, tárgyi eszközök beszerzésére adott elılegek esetében - követelésekhez hasonlóan értékvesztést kell elszámolni, ha az eszköz könyv szerinti értéke tartósan és jelentısen meghaladja a piaci értéket. 4

5 Amennyiben az értékvesztés elszámolásának oka részben vagy egészben megszőnt, az értékvesztést (legfeljebb a bekerülési érték összegéig) vissza kell írni. Befektetett pénzügyi eszközök A befektetett pénzügyi eszközök között a mérlegben azokat az eszközöket (részesedés, értékpapír, adott kölcsön, tartósan lekötött bankbetét) kell kimutatni, amelyeket a vállalkozás azzal a céllal fektetett be más vállalkozónál, adott át más vállalkozónak, hogy ott tartós jövedelemre (osztalékra, illetve kamatra) tegyen szert, vagy befolyásolási, irányítási, ellenırzési lehetıséget érjen el. A befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítését szintén a befektetett pénzügyi eszközök között kell a mérlegben kimutatni. A nyilvántartásokban elkülönítetten kell kimutatni a kapcsolt vállalkozásokban lévı tulajdoni részesedést jelentı befektetéseket és a kapcsolt vállalkozásoknak nyújtott kölcsönöket. A részesedések között a könyvviteli nyilvántartásokban elkülönítetten kell kimutatni: a tızsde által megállapított egyszeri belépési díj befizetett összegét, más befektetési vállalkozásban való részesedést, az olyan vállalkozásban való 5%-ot meghaladó közvetlen részesedést, amelynek 5%-ot meghaladó közvetlen részesedése van más befektetési vállalkozásban. É r t é k e l é s i s z e m p o n t o k A kamatozó értékpapírok bekerülési értéke nem tartalmazhatja a felhalmozott kamat összegét. Lényeges eszköz az az eszköz, amely a mérlegsor 20%-ának értékét képezi, és nagyobb 4 millió Ft-nál. Jelentıs összegő a piaci érték és a könyv szerinti érték közötti különbség, ha a piaci érték 20%-kal tér el a könyv szerinti értéktıl. Értékvesztés A befektetett pénzügyi eszközök után értékvesztést kell elszámolni, ha az eszköz könyv szerinti értéke tartósan és jelentısen meghaladja a piaci értéket. Értékvesztés visszaírás Amennyiben a befektetett pénzügyi eszközök mérlegkészítéskor piaci értéke jelentısen és tartósan magasabb, mint könyv szerinti értéke, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést (legfeljebb a bekerülési érték összegéig) visszaírással csökkenteni kell. Külföldi pénzértékre szóló befektetett pénzügyi eszközök értékvesztése és az értékvesztés visszaírása A külföldi pénzértékre szóló befektetett pénzügyi eszközöknél az értékvesztést és az értékvesztés visszaírását mindig devizában kell megállapítani, majd az alkalmazott devizaárfolyamon kell azt forintra átszámítva meghatározni, majd az árfolyamváltozás hatását megállapítani. Értékvesztés és visszaírásának elszámolása Az értékvesztést és visszaírását negyedévente és a mérlegkészítéskor kell elszámolni. A tızsde által meghatározott egyszeri belépési díj után értékvesztés nem számolható el. Követelések Követelések azok a befektetési- és kiegészítı befektetési szolgáltatási, illetve a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerzıdésekbıl jogszerően eredı, pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek a vállalkozás által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert szolgáltatás teljesítéséhez kapcsolódnak, ideértve a vásárolt követeléseket, a térítés nélkül és egyéb címen átvett követeléseket is. A követelések rövid lejáratúak, általában egy éven belüliek, a befektetés nem tartós céllal történik. A követelések között elkülönítetten kell kimutatni a kapcsolt vállalkozásokkal valamint az egyéb részesedési viszonyban lévı vállalkozásokkal szembeni követeléseket. Az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatásokból eredı követelésként kell kimutatni a megbízásra végzett befektetési szolgáltatási tevékenység (bizományosi és ügynöki tevékenység) után felszámított díjakra vonatkozó követelések összegét. 5

6 a megbízásra végzett kiegészítı befektetési szolgáltatási tevékenység (letéti ırzés) után felszámított díjakra vonatkozó követelések összegét az ügyfelekkel szembeni kötelezettségeknek a megbízásra végzett befektetési szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódóan a mérleg fordulónapján fennálló Tartozik egyenlegének összegét. az egyéb üzleti tevékenységbıl eredı követeléseket, ideértve a befektetési tanácsadás után felszámított díjakból eredı követeléseket is. Az elszámolóházi tevékenységet végzı szervezettel szembeni követelésként kell kimutatni az értékpapír letéti ırzés, az értékpapír letétkezelés, az értékpapír számlakezelés, a központi értékpapír számlakezelés és az egyéb elszámolóházi tevékenységet segítı, kiegészítı tevékenységek igénybevételével összefüggı követeléseket. É r t é k e l é s i s z e m p o n t o k A/ Befektetési szolgáltatásból származó követelések A befektetési szolgáltatásból származó követeléseket negyedévenként a jövıben várható veszteségek felbecsülésével - minısíteni kell. Minısítés Az egyes partnerekkel, ügyfelekkel szemben fennálló, összesített követelések minısítését A vállalkozás kintlévıségeinek, befektetéseinek, mérlegen kívüli tételeinek minısítési és értékelési szabályzatai között szereplı IV. Eszközminısítési szabályzat -ban rögzített módon egyszerősített módszerrel, illetve egyedi minısítéssel kell végezni. A tárgyévet megelızı évben a befektetési szolgáltatási tevékenység eredményének 4 %o-ét (2009. évben Ft) meg nem haladó követeléseket egyszerősített módon, az ezt meghaladó összegő követeléseket pedig egyedi minısítési módszerrel kell minısíteni. 1. Egyszerősített minısítés: Amennyiben a partnerekre, ügyfelekre összesített követelések összege nem éri el a megelızı év nettó árbevételének a 4%o-át ( forint összeghatárt), akkor az értékvesztés elszámolása a következı, az egyes minısítési kategóriákhoz rendelt százalékos mutató alapján történik: Kategória Kockázati minısítés Problémamentes 0 % Külön figyelendõ 10 % Átlag alatti 30 % Kétes 70 % Rossz 100 % 2. Egyedi minısítés A forint értékhatárt meghaladó, ügyfelekre összesített követelések egyedileg meghatározott értékvesztését úgy kell meghatározni, hogy az értékvesztés állománya, azaz a halmozott értékvesztés és a bruttó könyv szerinti érték vagy a halmozott értékvesztés és a bekerülési érték hányadosa a meghatározott sávokon belül legyen. A kockázati súlyok kategóriánkén Kategória Kockázati minısítés Problémamentes 0 % Külön figyelendı Legfeljebb 10% Átlag alatti 10% felett, de legfeljebb 30% Kétes 30% felett, de legfeljebb 70% Rossz 70% felett 6

7 Értékvesztés Az egyszerősített illetve egyedi minısítés alapján kell a befektetési szolgáltatások körébe tartozó követelések után az értékvesztést elszámolni. Az értékvesztést a befektetési szolgáltatási tevékenység ráfordításai között kell elszámolni az egyéb befektetési szolgáltatási ráfordításokkal szemben. Értékvesztés visszaírása Amennyiben a vevı, az ügyfél, az adós minısítése alapján a követelés várhatóan megtérülı összege meghaladja a követelés könyv szerinti értékét, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. A visszaírt értékvesztést az üzleti évben elszámolt értékvesztés összegéig a befektetési szolgáltatási tevékenység ráfordításai között az egyéb befektetési szolgáltatási ráfordítások csökkenéseként kell elszámolni. A visszaírás üzleti évben elszámolt értékvesztést meghaladó összegét az egyéb befektetési szolgáltatási bevételek között kell elszámolni. Az értékvesztés visszaírásával a követelés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a nyilvántartásba vételi (választott árfolyamon számított) értékét. Külföldi pénzértékre szóló követeléseknél az értékvesztést és az értékvesztés visszaírását mindig devizában kell megállapítani, majd az alkalmazott devizaárfolyamon kell azt forintra átszámítva meghatározni, majd az árfolyamváltozás hatását megállapítani. Értékvesztés (visszaírás) elszámolása Az értékvesztést és visszaírását negyedévente és a mérlegkészítéskor kell elszámolni. Ha a negyedévi zárásig, mérlegkészítésig befolyik a követelés, akkor nem lehet értékvesztést elszámolni! B/ Nem befektetési jellegő követeléseket a mérlegkészítéskor kell értékelni. A vevı, az adós minısítése (Sztv. 54. ) alapján az üzleti év mérlegfordulónapján fennálló és a mérlegkészítés idıpontjáig pénzügyileg nem rendezett követelésnél értékvesztést kell elszámolni - a mérlegkészítés idıpontjában rendelkezésre álló információk alapján - a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülı összege közötti - veszteségjellegő - különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentıs összegő. Amennyiben a vevı, az adós minısítése alapján a követelés várhatóan megtérülı összege jelentısen meghaladja a követelés könyv szerinti értékét, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a követelés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a nyilvántartásba vételi (választott árfolyamon számított) értékét. Jelentıs a követelés könyv szerinti értéke és várható megtérülése közötti különbözet, ha a várható megtérülés összege 20%-ban eltér a könyv szerinti értéktıl. A devizában fennálló követeléseknél az értékvesztést és az értékvesztés visszaírását mindig devizában kell megállapítani, majd az alkalmazott devizaárfolyamon kell azt forintra átszámítva meghatározni, majd az árfolyamváltozás hatását megállapítani. A követeléseket egyedileg kell értékelni. Értékpapírok C/ A mérlegben behajthatatlan követelést nem lehet kimutatni. A forgóeszközök között értékpapírként a forgatási célból, átmeneti, nem tartós befektetésként vásárolt, hitelviszonyt megtestesítı értékpapírokat, illetve tulajdoni részesedést jelentı befektetéseket kell kimutatni. 7

8 Az eszközcsoporton belül elkülönítetten kell nyilvántartani a kapcsolt és az egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásokban meglévı forgatási célból vásárolt befektetéseket, a visszavásárolt saját részvényeket, valamint az elszámolóháznál pénzügyi fedezetként letétbe helyezett értékpapírokat. A kamatozó értékpapírok bekerülési értéke nem tartalmazhatja a felhalmozott kamat összegét. Jelentıs összegő az árfolyamkülönbözet, ha a külföldi pénzértékre szóló értékpapír állomány átértékelésének együttes, elıjel nélküli összege meghaladja a nyilvántartási érték 5%-át. Jelentıs összegő a piaci érték és a könyv szerinti érték közötti különbség, ha a piaci érték 20%-kal tér el a könyv szerinti értéktıl. Saját értékpapírok értékvesztése és annak visszaírása A saját részvényekre, a saját üzletrészekre értékvesztést kell elszámolni, ha annak elszámolása indokolt. É r t é k e l é s i s z e m p o n t o k A forgóeszközök között kimutatott értékpapírokat havonta és az év végén, a mérleg fordulónapján értékelni kell. Az értékelés alapján elszámolt értékpapír-felértékelés összegét a befektetési szolgáltatás bevételein belül a kereskedelmi tevékenység bevételei között, az értékpapír leértékelés összegét a befektetési szolgáltatási tevékenység ráfordításain belül a kereskedelmi tevékenység ráfordításai között kell elszámolni. A) Tızsdén forgalmazott értékpapírok Az eladási célra beszerzett, belföldi értékpapírtızsdén forgalmazott értékpapírokat havonta a zárás napján, illetve a mérleg fordulónapján kell értékelni, mégpedig a hó utolsó napján, illetve a mérleg fordulónapján érvényes, vagy ha ez nem áll rendelkezésre, akkor a hó utolsó napját, illetve a mérleg fordulónapját megelızı forgalmi nap tızsdei átlagárait (átlagárfolyamait) alkalmazva. Ha valamely értékpapírnak az elızıekben meghatározott napokon nem volt tızsdei forgalma, akkor annak a tızsdei napnak az átlagárát (átlagárfolyamát) kell alkalmazni, amely napon legutoljára az adott értékpapírra volt tızsdei üzletkötés. A külföldi pénznemben kibocsátott, eladási célra beszerzett külföldi tızsdén forgalmazott értékpapírokat az alábbiak szerint kell értékelni: külföldi tızsdén, vagy más intézményes keretek között forgalmazott értékpapírnál a helyi súlyozott átlagárat (átlagárfolyamot), vagy - ahol ez nincs a legnagyobb megajánlott árat (árfolyamot) kell figyelembe venni a megfelelı hivatalos tızsdei jegyzékbıl, illetve meghirdetett árfolyamlistából. A diszkont értékpapírok értékelésekor alkalmazott hazai és külföldi tızsdei átlagárakat (átlagárfolyamokat) a vételár és a névérték közötti különbözetnek az értékpapír beszerzésétıl (illetve kibocsátási idıpontjától) az értékelés idıpontjáig - illetve az értékelés szempontjából figyelembe vett utolsó tızsdei kereskedési napig idıarányosan elszámolt összegével csökkentett értéken kell figyelembe venni. B/ Nem tızsdei értékpapírok Részesedések piaci értékének meghatározásánál az alábbiakat kell figyelembe venni: a gazdasági társaság tartós piaci megítélése, a piaci megítélés tendenciája, a befektetés (felhalmozott) osztalékkal csökkentett tızsdei, tızsdén kívüli árfolyama, annak tartós tendenciája, a megszőnı gazdasági társaságnál a várhatóan megtérülı összeg, a gazdasági társaság saját tıkéje és a jegyzett tıkéje, illetve a befektetés könyv szerinti értéke és névértéke aránya, kiegészítve a könyvön kívüli jogok és kötelezettségek hatásaival. Hitelviszonyt megtestesítı értékpapír piaci értékének megállapításánál az alábbiakat kell figyelembe venni: az értékpapír (felhalmozott) kamattal csökkentett tızsdei, tızsdén kívüli árfolyama, piaci értéke, annak tartós tendenciája, az értékpapír kibocsátójának piaci megítélése, a piaci megítélés tendenciája, illetve az, hogy a kibocsátó a lejáratkor, a beváltáskor a névértéket (és a felhalmozott kamatot) várhatóan megfizeti-e, illetve milyen arányban fizeti majd meg. 8

9 A külföldi pénznemben kibocsátott, eladási célra beszerzett értékpapíroknál, amelyek külföldi tızsdei vagy más intézményes keretek között nem forognak, csak a mérlegfordulónapi átértékelést kell alkalmazni és ahhoz a beszerzéskori devizaértéket kell figyelembe venni. A devizaértéket az alkalmazott árfolyamon kell átszámolni. Pénzeszközök A pénzeszközök a készpénzt, az elektronikus pénzeszközöket és a csekkeket, továbbá a bankbetéteket foglalják magukban. A készpénzforgalom lebonyolítására házipénztárt (forint-, illetve valutapénztár) kell létesíteni. A házipénztártól elkülönítve, pénztárszerően kell kezelni a bróker-pénztárat és a vállalkozás döntése szerint egyes megbízásokhoz kapcsolódó, - az ügylet jellegétıl függı esetenkénti készpénzforgalmat is. A vállalkozás köteles pénzeszközeit a pénztár kivételével bankszámlán tartani. Az elszámolási betétszámla a pénzforgalom lebonyolítására szolgál, mely forint vagy devizaszámla lehet. A pénzeszközök között elkülönítetten kell kimutatni az elszámolóház által vezetett tızsdeforgalmi számlán lévı pénzeszközöket az analitikus nyilvántartás keretében biztosítva a saját és ügyfél pénzeszköz megkülönböztetését, illetve az elkülönített betétszámlák között a megbízásra végzett befektetési szolgáltatási tevékenységbıl adódóan a befektetési vállalkozáshoz átutalt, ügyfeleket megilletı pénzösszegnek tızsdeforgalmi számlára át nem utalt, - a Tpt (3) bekezdés szerint banknál vezetett letéti számlán tartott összegét. A fıkönyvi könyvelés vagy az analitikus nyilvántartáskeretében biztosítani kell, hogy a megbízásra végzett befektetési szolgáltatási tevékenységbıl adódóan az ügyfeleket megilletı pénzösszeg ügyfelekre összesítetten naprakészen megállapítható legyen: a) a tızsdeforgalmi számlán lévı, b) a banknál vezetett letéti számlán lévı, c) a pénztárban lévı, d) ügyfélszámla szerzıdés hiányában az elszámolási betétszámlán lévı pénzösszeg részletezésben. É r t é k e l é s i s z e m p o n t o k A pénzeszközök bekerülési értéke a forintban, illetve valutában (devizában) az alkalmazott (MNB által hivatalosan közzétett ) árfolyammal átszámított forintértéken meglévı pénzeszköz, függetlenül attól, hogy bankszámlán vagy házipénztárban van. A valutapénztárba kerülı valutát, a devizaszámlára kerülı devizát a bekerülés napjára vonatkozó alkalmazott (MNB által hivatalosan közzétett) árfolyamon átszámított forintértéken kell a könyvviteli nyilvántartásokba felvenni. A forintért vásárolt valutát, devizát a ténylegesen fizetett összegben kell nyilvántartásba venni, és ennek alapján kell a nyilvántartási árfolyamot meghatározni. Idıbeli elhatárolások Idıbeli elhatárolásként elkülönítetten - kell a mérlegben kimutatni az évek közötti költség és ráfordítás, valamint az árbevétel arányos megosztását. Az idıbeli elhatárolások olyan helyesbítı könyvelések, amelyek a vállalkozás (üzleti évben kimutatott) eredményét növelik vagy csökkentik. Ezek lehetnek hozamokat (bevételeket) növelı és költségeket, ráfordításokat csökkentı tételek. Az aktív idıbeli elhatárolások közül a követelés jellegő tételekre értékvesztést kell elszámolni, amennyiben a könyv szerinti érték tartósan és jelentıs összeggel magasabb a piaci értéknél, illetve annak összege az adós minısítése alapján várhatóan nem térül meg. A befektetési szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó elhatárolásokat a befektetési szolgáltatásnyújtásból származó követelésekre és a forgóeszközök között kimutatott értékpapírokra vonatkozó szabályok szerint kell értékelni és utánuk az értékvesztést elszámolni. Amennyiben a piaci érték jelentısen és tartósan magasabb, mint a könyv szerinti érték, a különbözetet a korábban elszámolt értékvesztés visszaírásával csökkenteni kell. A visszaírás csak a korábban elszámolt értékvesztés erejéig történhet. 9

10 Céltartalékok A céltartalék képzése egyedi értékelésen alapszik. Az alábbi kötelezettségekre, költségekre kell céltartalékot képezni: Céltartalék a várható kötelezettségekre Céltartalék a jövıbeni költségekre Egyéb céltartalék, ezen belül o Értékpapír-felértékelés nyereségének az értékpapír-leértékelés veszteségét meghaladó összegében céltartalékot kell képezni a befektetési szolgáltatási tevékenység ráfordításai között elkülönítetten a kereskedelmi tevékenység ráfordításaival szemben. A hóvégi értékeléskor ilyen címen képzett céltartalékot a következı hónap elején, az üzleti év mérlegfordulónapján ilyen címen képzett céltartalékot az üzleti évet követı év elsı havi zárását megelızıen teljes összegében fel kell használni, amelyet a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei között elkülönítetten a kereskedelmi tevékenység bevételeivel szemben kell elszámolni. o A devizaszámlán lévı devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló beruházáshoz, vagyoni értékő jog megszerzéséhez kapcsolódó hiteltartozások, illetve devizakötvény kibocsátásból származó tartozások idıbelileg elhatárolt, halasztott ráfordításként kimutatott, nem realizált árfolyamvesztesége fedezetére céltartalékot kell képezni. Amennyiben a halasztott ráfordításként kimutatott árfolyamveszteséget meg kell szüntetni, akkor a képzett céltartalékot is meg kell szüntetni. A várható költségekre és a jövıbeni költségekre képzett céltartalékot a költség összegének 100%-ában képezzük. A forgalmazási célra beszerzett értékpapír árfolyamveszteségére képzett céltartalékot a 251/2000.(XII.24.) Korm. rendelet 8. (1) írja elı. Kötelezettségek Kötelezettségek azok az ügyfelekkel szembeni befektetési, kiegészítı befektetési szolgáltatással kapcsolatos, illetve szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerzıdésekbıl eredı, pénzértékben kifejezett elismert tartozások, amelyek az ügyfél, a szállító, a vállalkozó, a szolgáltató, a hitelezı, a kölcsönt nyújtó által már teljesített, a vállalkozó által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz, pénznyújtáshoz, valamint a kincstári vagyon részét képezı eszközök kezelésbe vételéhez kapcsolódnak. A kötelezettségek hátrasorolt, hosszú és rövid lejáratúak. É r t é k e l é s i s z e m p o n t o k A devizás kötelezettségeket a számviteli politikában rögzített, illetve január 01-én az adóhatósághoz bejelentett módon az MNB által hivatalosan közzétett T-1 napi árfolyamon kell értékelni. A kötelezettségek egyes csoportjain belül külön mérlegsorban kell kimutatni minden kapcsolt vállalkozással (anyavállalat, leányvállalatok, közös vezetéső vállalkozások, társult vállalakozások), illetve az egyéb részesedési viszonyban lévı vállalkozásokkal szemben fennálló kötelezettségeket, függetlenül azok konkrét jogcímétıl. A fizetendı kamatként elszámolt különbözetbıl a tárgyévet követı üzleti év(ek)et terhelı összeget az aktív idıbeli elhatárolások között kell állományba venni, és idıarányosan kell elszámolni. A/ Hátrasorolt kötelezettségek Hátrasorolt kötelezettségek között kell kimutatni minden olyan kapott kölcsönt, amelyet ténylegesen a vállalkozás rendelkezésére bocsátottak,. Bevonható a vállalkozás adósságának rendezésébe, a törlesztések sorrendjében a tulajdonosok elıtti legutolsó helyen áll, azt a vállalkozás felszámolása vagy csıdje esetén csak a többi hitelezı kielégítése után kell kiegyenlíteni, a kölcsön visszafizetési határideje vagy meghatározatlan, vagy a jövıbeni eseményektıl függ, de eredeti futamideje öt évet meghaladó lejáratú, törlesztése az eredeti lejárat vagy a szerzıdésben kikötött felmondási idı elıtt nem lehetséges. B/ Hosszú lejáratú kötelezettségek Hosszú lejáratú kötelezettség - a hitelezıvel kötött szerzıdés szerint - az egy üzleti évnél hosszabb lejáratra kapott kölcsön (ideértve a kötvénykibocsátást is) és hitel, a mérleg fordulónapját követı egy üzleti éven belül esedékes törlesztések levonásával, továbbá az egyéb hosszú lejáratú kötelezettség. 10

11 Mérlegfordulónappal a zárlati munkák között a hosszú lejáratú kötelezettségeknek a tárgyévet követı évben esedékes részét át kell vezetni a rövid lejáratú kötelezettségek közé. C/ Rövid lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettség az egy üzleti évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsön, hitel, ideértve a hosszú lejáratú kötelezettségekbıl a mérleg fordulónapját követı egy üzleti éven belül esedékes törlesztéseket is. A rövid lejáratú kötelezettségek közé tartozik általában a vevıktıl kapott elıleg, az áruszállításból és szolgáltatásból származó kötelezettség, az ügyfelekkel szembeni kötelezettség, a tızsdei és tızsdén kívüli ügyletek elszámolásából származó kötelezettségek, az elszámolóházzal szembeni kötelezettségek, a váltótartozás, fizetendı osztalék, és az egyéb kötelezettségek. Az ügyfelekkel szembeni kötelezettségen belül kell kimutatni a megbízásra végzett befektetési szolgáltatási tevékenységbıl adódóan o a bizományosi vételi megbízásnál az ügyfél által közvetlenül átutalt vételár összegét, illetve az ügynökön keresztül a befektetési vállalkozás részére átutalt pénzösszeget, annak befolyásakor, o bizományosi eladási megbízásnál a vevı által átutalt és az ügyfelet megilletı eladási ár összegét, és az o egyéb üzleti tevékenységbıl eredı kötelezettségeket. Eredménykimutatás Az eredménykimutatás a vállalkozás tárgyévi nem jelentıs hiba esetén az elızı évi bevételekkel és ráfordításokkal korrigált mérleg szerinti, a vállalkozásnál maradó adózott eredményének levezetését tartalmazza, az eredmény keletkezésére ható fıbb tényezıket, a mérleg szerinti eredmény összetevıit, kialakulását mutatja be. Az (ön)ellenırzés megállapításai alapján az elızı üzleti év(ek) mérleg szerinti eredményét módosító jelentıs összegő hibák eredményre gyakorolt hatását hasonló szerkezetben, de elkülönítetten kell az eredménykimutatásban szerepeltetni. A vállalkozás eredménykimutatása összköltség eljárással ( A típusú), tehát lépcsızetes elrendezéső séma alapján készül, mely a befektetési vállalkozások sajátosságairól szóló 251/2000.(XII.24.) Korm. rendelet eredménykimutatásra vonatkozó elıírásokat is figyelembe veszi. Az eredménykimnutatás az eredmény levezetését a következık szerint tartalmazza: befektetési szolgáltatás eredménye, üzemi (üzleti) tevékenység eredménye, nem forgalmazási pénzügyi mőveletek eredménye, szokásos vállalkozói eredmény, rendkívüli eredmény, adózás elıtti eredmény, adózott eredmény, mérleg szerinti eredmény. Az értékesítés nettó árbevétele megegyezik a befektetési szolgáltatás bevételeivel. A befektetési szolgáltatási eredmény szerkezeti felépítése a következı: Bizományosi tevékenység bevételei Kereskedelmi tevékenység bevételei Értékpapír forgalomba hozatal szervezési tevékenység bevételei Letétkezelési, letéti ırzési, portfólió-kezelési tevékenység bevételei Egyéb befektetési szolgáltatásai tevékenység bevételei Befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei (a+b+c+d+e) Bizományos tevékenység ráfordításai Kereskedelmi tevékenység ráfordításai Értékpapír forgalomba hozatal szervezési tevékenység ráfordításai Letétkezelési, letéti ırzési, portfólió-kezelési tevékenység ráfordításai Egyéb befektetési szolgáltatási tevékenység ráfordításai Befektetési szolgáltatási tevékenység ráfordításai (f+g+h+i+j) Befektetési szolgáltatási tevékenység eredménye ( ) 11

12 A bizományosi tevékenység bevételei illetve ráfordításai között kell kimutatni a megbízásra végzett befektetési szolgáltatási tevékenységek kötött ügyletek után felszámított bizományi díjak, egyéb jutalékbevételek összegét, illetve az ezekkel összefüggésben felmerült költségek, ráfordítások, közvetített szolgáltatási díjak, közvetítıi díjak (ügynöki díjak) összegét; A kereskedelmi tevékenység bevételei között kell kimutatni a forgóeszközök között kimutatott, eladási célú értékpapírok eladási árában érvényesített kamatbevételt, illetve vételárában elismert, - kamatbevételt csökkentı tételként elszámolt kamatot, az értékesítése során felmerült, pénzügyileg realizált, illetve idıarányos árfolyamnyereség összegét, az ilyen értékpapírok felértékelési nyereségét, kamat- és osztalékbevételét, az árfolyamveszteségre képzett céltartalék felhasználását; A kereskedelmi tevékenység ráfordításai között kell kimutatni a forgóeszközök között kimutatott, eladási célú értékpapírok értékesítése során felmerült, pénzügyileg realizált, illetve idıarányos árfolyamveszteség összegét, illetve értékvesztését, a hó végi illetve év végi értékpapír értékelés során az értékpapír felértékelésnek az értékpapír leértékelést meghaladó összegében képzett céltartalék képzését. A letétkezelési, letéti ırzési, portfólió kezelési tevékenység bevételeként, illetve ráfordításaként kell kimutatni a letétkezelés, a letéti ırzés miatt felszámított díjak, egyéb jutalékok összegét, valamint az ezzel összefüggésben felmerülı költségek, ráfordítások (pl.: elszámolóháznak fizetett ırzési, letéti igazolási egyéb díjak, felmerült közvetítıi díjak, stb.) összegét. Egyéb befektetési szolgáltatási tevékenység bevételeként kell kimutatni az értékpapírszámla vezetés, ügyfélszámla vezetés, befektetési tanácsadás, ügynöki tevékenység és egyéb befektetési szolgáltatásokkal összefüggésben felszámított díjakat és egyéb jutalékbevételeket, valamint a követelés ellenében átvett, készletként kimutatott vagyontárgyak visszaírt értékvesztését; Egyéb befektetési szolgáltatási tevékenység ráfordításaként kell kimutatni az értékpapírszámla vezetés, ügyfélszámla vezetés, befektetési tanácsadás, ügynöki tevékenység és egyéb befektetési szolgáltatásokkal összefüggésben felmerült költségeket, ráfordításokat, fizetett közvetítıi szolgáltatási díjakat, közvetítıi díjakat valamint a követelés ellenében átvett, készletként kimutatott vagyontárgyak értékvesztését és ezekkel a tevékenységekkel kapcsolatban felmerült költségek, ráfordítások, fizetett közvetített szolgáltatási díjak, közvetítıi díjak összegét. Idegen tulajdonban lévı, nyomdai úton elıállított és dematerializált értékpapírok nyilvántartása Az idegen tulajdonú értékpapírokat és azok állományában bekövetkezı változásokat a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban számoljuk el és mutatjuk ki. Elkülönítetten kell nyilvántartani a letétkezelés, a letéti ırzés és a bizományi ügylet során átmenetileg a vállalkozás birtokába jutott, nyomdai úton elıállított értékpapírokat, valamint az ügyfél tulajdonát képezı értékpapírszámlán nyilvántartott dematerializált értékpapírokat. A brókertevékenységet érintı mozgásokat az ügylet megkötésének illetve a teljesülés napján gépi feladással, a letéti állományok napi mozgását naponta, gépi feladással kell könyvelni. A 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kimutatott, mérlegen kívüli nyilvántartásokról minden hónap utolsó napjára vonatkozóan a PSZÁF részére készített jelentések alátámasztása érdekében összesítést kell készíteni. Ügyfélszámla vezetés A 251/2000. (XII.24.) Korm. rendelet 11. -a az ügyfélszámla vezetéssel kapcsolatosan cégünk tevékenységét érintıen - az alábbi elıírásokat tartalmazza: Az ügyféllel kötött ügyfélszámla szerzıdés esetén az ügyfélszámlát a számviteli nyilvántartásokon belül az ügyfelekkel szembeni kötelezettségek között kell kimutatni, A megbízásra végzett befektetési szolgáltatási tevékenység során az ügyféltıl beszedett pénzösszeget és az ügyfelet megilletı pénzbevételeket, illetve az ügyfél számára kifizetett pénzösszeget és az ügyfelet terhelı pénzkifizetéseket az ügyfélszámlán kell elszámolni az ügyfelek pénzeszközeit tartalmazó hitelintézetnél vezetett elkülönített betétszámlával (elkülönített letéti számlával) szemben. A fenti elıírásokat abban az esetben is alkalmazni kell, ha a vállalkozás az ügyféllel nem kötött ügyfélszámla szerzıdést. 12

13 Értékpapírszámláról vezetett számviteli nyilvántartás Az ügyfél részére a tulajdonát képezı dematerializált értékpapírról.- vezetett értékpapírszámláról a számviteli nyilvántartásokban a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban ügyfelenként, értékpapírfajtánként névértéken nyilvántartást kell vezetni. Az értékpapír állományban bekövetkezett változásokat naponta kell könyvelni. Az ügyfél értékpapírszámlájáról az ügyfél írásbeli rendelkezése és a központi értéktár központi értékpapírszámlájáról kiállított értesítése alapján kell könyvelni a bekövetkezett forgalmat, különösen az ügyfél megbízása alapján jegyzett dematerializált értékpapír névértékét, az ügyfél megbízása alapján vásárolt, illetve eladott dematerializált értékpapír névértékét, az értékpapírszámlájukat különbözı számlavezetınél (forgalmazónál) vezetı ügyfelek tızsdén kívül egymással kötött megállapodása (ügylete) alapján, az ügyfél számlájára, illetve számlájáról átutalt (transzferált) értékpapír névértékét, az egyéb növekedési és csökkenési tételeket A mérleg fordulónapján, 6 db Ft kötési áron Ft értékben határidıs nyitott - vételi illetve 50 db ,50 Ft kötési áron eladási - pozíciós ügyleteink voltak. Évközben illetve a mérleg fordulónapján érvényben lévı swap ügyleteink nem voltak. Követelés kiegyenlítéseként társaságunk nem kapott - készletként kimutatott eszközt. A Társaság április 14.-tıl a Befektetı-védelmi Alap tagja. Csatlakozási díjként 1997.ben Ft-ot fizetett be. Biztosító pénztárak részére vagyonkezelést nem végeztünk, nem végezhettünk. Társaságunk a Bszt. szerint nagy kockázat vállalásnak minısülı befektetési hitelek, halasztott fizetési követelések, értékpapírkölcsönök, óvadéki repó miatti követelések, váltó, értékpapírok, csekk, jegyzési garanciavállalás, hozamra, illetve tıke megóvásra vonatkozó ígéret, illetve megkötött ügyletek nyitott pozíciójában fennálló követelés, valamint ezek értékvesztése és utánuk képzett céltartalék sem volt. Halasztott pénzügyi teljesítés és befektetési hitel miatt követelésünk a mérleg forduló napján nem volt. Magyar Nemzeti Banknál kötelezı tartalékot nem kellett elhelyeznünk. Saját számlára kölcsönbe adott és kölcsönbe vett, az óvadéki repóba adott és repóba vett, valamint a 9. (8) bekezdése szerinti elsıdleges és másodlagos értékpapírok, továbbá megbízásból végzett értékpapír-kölcsönzést nem végeztünk és nem is végezhettünk. Portfóliókezelésre társaságunknak nincs engedélye. Társaságunk nem adott és nem kapott fedezeteket, biztosítékokat, óvadékokat, garanciákat. Függı kötelezettségeink sem voltak. Társaságunk nem alkalmazza a valós értéken történı értékelést. Határon átnyúló szolgáltatást nem végeztünk. 1. Az eszközök alakulása VAGYONI, PÉNZÜGYI ÉS JÖVEDELMEZİSÉGI HELYZET Az immateriális javak között az 100 eft értékhatár feletti, a Társaságnál jellemzı módon elıforduló, nem vagyoni értékő jogokat és szellemi termékeket aktivált értéken (bekerülési értéken) tartjuk nyilván. A tárgyi eszközök között csak az Ft értékhatár feletti, egy évnél hosszabb elhasználódási idejő eszközök szerepelnek. A fenti értékhatár alatti tárgyi eszközöket beszerzéskor (egy összegben) értékcsökkenési leírásként számoljuk el. A tárgyi eszközök nyilvántartása aktivált értéken (bekerülési értéken) történik. A felújítások költsége (a karbantartási költségek kivételével) a tárgyi eszközöknél értéket növelı beszerzési költségnek minısül. A lízingelt tárgyi eszközök üzembe helyezésig felmerült költségeit beszerzési-, az utólagosan megállapításra kerülı maradványértéket pedig pótlólagos beszerzési költségként számoljuk el. Az immateriális javak és tárgyi eszközök bruttó értéke a létesítésük vagy beszerzésük érdekében felmerült költségek aktivált értéke, mely az illetéket és egyéb hatósági díjakat is tartalmazza. Befektetett pénzügyi eszköznek az egy éven túli, tehát hosszú lejáratú pénzügyi befektetések minısülnek. Az egy évnél rövidebb lejáratú, valamint a tárgyévet követı évben esedékes pénzügyi befektetéseket forgóeszközök közé soroljuk március 31-én létrehozott CODEX IT Korlátolt felelısségő társaság / ,-Ft immateriális javak átadásával illetve ,-Ft készpénz átutalással, 100%-os tulajdoni hányaddal/ ,-Ft jegyzett tıkével a mérlegben a befektetett pénzügyi eszközök, tartós részesedések soron van kimutatva. 13

14 2005.évben a Budapesti Értéktızsde Rt.-ben szekciótagok lettünk, így a belépési díjunk egyéb részesedésként szerepel könyveinkben május 6.-án üzletrész-átruházási szerzıdéssel a társaságunk a DEX-line Informatikai Szolgáltató Kft.-ben Ft.névértékü üzletrész tulajdonosa lett Ft.vételi áron, melybıl Ft névértéket ban eladtunk a vételei árral azonos áron. A fennmaradó Ft névértékő üzletrészt december 31-n értékesítettük Ft eladási áron december 13.-án a Budapesti Értéktızsde Zrt.-ben a Származékos Szekcióban történı kereskedéshez szekciótagok lettünk, így a belépési díjunk egyéb részesedésként került kimutatásra könyveinkben. Egyéb tartósan adott kölcsön mérlegsor alatt évben az Emba Kft. (1016 Budapest Derék u.2. alatt )bérelt ingatlan után fizetett kaució összege szerepelt, amely 2009-ben a telephely áthelyezéssel megszőnt október 5-n az MTI székház II. emeleti telephely-iroda kaucióra átutalt ,-Ft egyéb tartósan adott kölcsönként szerepel a mérlegsorban. A társaság anyagmentes tevékenységet folytat, így készletei általában nincsenek. A készletek között az évközben beszerzett nagyobb mennyiségő nyomtatványokat (letéti igazolást, közgyőlési igazolást stb.) tartjuk nyilván. A követelések között az anyag-, áru-, termékértékesítésbıl és szolgáltatásból származó vevıkövetelések, a befektetési és kiegészítı befektetési szolgáltatásokból eredı ügyfelekkel szemben fennálló követelések, a kapcsolt és egyéb részesedési viszonyban lévı vállalkozásokkal szembeni, valamint a nem nevesített egyéb követelések szerepelnek. A vevıköveteléseket és ügyfelekkel szembeni követeléseket számla szerinti értéken, az egyéb követeléseket pedig könyv szerinti értéken tartjuk nyilván. Az értékpapírok között az egy éven belül lejáró pénzügyi befektetések aktuális összegeit, valamint a befektetett pénzügyi eszközök átsorolt tételeit mutatjuk ki. Aktív idıbeli elhatárolások címszó alatt kimutatott érték azon több évet érintı események tételeit, arányos összegeit tartalmazza, melyek a tárgyévi eredmény alakulására befolyással vannak. Az eszközök összetétele és az elızı évhez viszonyított változása ezer Ft-ban Eszközök Változás % eft I. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK Immateriális javak , Tárgyi eszközök , Befektetett pénzügyi , eszközök Befektetett eszközök összesen , II. FORGÓESZKÖZÖK Készletek , Követelések , Értékpapírok , Pénzeszközök , Forgóeszközök , összesen III AKTÍV IDİBELI ELHATÁROLÁS Összes eszközérték , , A évi eszközállomány elızı évekhez viszonyított jelentıs növekedése a Társaság évben az ügyfelek letéti számláikon elhelyezett pénzeszköz növekedésébıl adódik. 14

15 Saját és idegen tulajdonú értékpapírok állománya ırzési helyenként, névértéken / én Ft-ban Saját ırzés Keler Rt Keler Rt JP Morgan Összesen Saját tulajdonú értékpapírok Tulajdoni részesedések 0 - ERSTE Ing OTP Bank T GENOVA BIOT Államkötvény A190624A Diszkont kincstárjegyek Idegen tulajdonú értékpapírok Összesen: Idegen tulajdonú értékpapírok Az idegen tulajdonú értékpapírok 78,34 %-át a Társaságunk saját trezorjában, 21,57 %-át a KELER Rt-nél, 0,0018%-át a JP Morgan-nál ırizzük. A dematerializált értékpapírok a Keler Rt.-nél és a JP Morgan-nál vezetett értékpapírszámlán találhatók. Az idegen tulajdonú értékpapírok december 31.-i záró állománya névértéken Ft. Követelések állománya és az elszámolt és visszaírt értékvesztések összege december 31.-én eft-ban Értékvesztés Elszámolt Visszaírt Könyv szerinti számlázott érték nyitó állománya értékvesztés értékvesztés érték - Halasztott pénzügyi teljesítés Befektetési hitel miatti követelés Követelés ellenében kapott eszközök Vevıkövetelések Kapcsolt vállalkozással szembeni követelések Ügyfelekkel szembeni követelések Egyéb követelések Ö s s z e s e n : Az eszközök összetételét jellemzı mutatószámok 15

16 M u t a t ó s z á m o k Befektetett eszközök összes eszközértéken belüli aránya % 7,0 12,1 11,1 40,0 25,12 14,71 11,71 9,00 Forgóeszközök összes eszközértéken belüli aránya % 52,1 78,4 84,1 55,7 73,62 84,79 88,02 90,81 Likvid eszközök összes eszközértéken belüli aránya % 30,5 29,9 73,7 42, ,40 82,39 84,70 Likvid eszközök aránya a forgóeszközökön belül % 58,6 38,0 87,7 75,7 87,04 81,85 93,60 93,28 2. Források alakulása A források a Társaság vagyonának eredetét tükrözik. A források között a saját tıke, a céltartalékok, a különféle jogcímen fennálló kötelezettségek és a passzív idıbeli elhatárolások szerepelnek. A Társaság forrásainak állománya a december 31.-én eft volt. A saját tıke összegének és az egyes tıkeelemek arányának évi jelentıs változása egyrészt a napján a cégbíróság által bejegyzett tıkeemeléshez illetve a társaság szétválásához, a 2004.évi módosulása pedig a veszteség általános tartalék terhére történt elszámolásának következménye, évi változása a jegyzett tıke 10 MFt-tal való felemelésébıl, valamint a tevékenység ismételt nyereségessé válásából adódik. A évi ( eft) adózott eredménybıl, eft általános tartalékot képeztünk, amelyet 2008-ban eredménytartalékba vezettünk át évi mérleg szerinti eredmény E Ft., évégén a Társaság 10 millió Ft fejlesztési tartalékot képzett, ami lekötésre került az eredménytartalékból évi mérlegszerinti eredmény eft. Az elızı évben lekötött fejlesztési tartalékból eft feloldásra került, amely az új bérelt székhely átalakításából adódik. A vállalkozás eft értékő fejlesztést hajtott végre az év folyamán, amelyre nettó értéknek megfelelıen a számviteli törvény elıírásai szerint lekötött tartalékot képeztünk. A kötelezettségek a teljesített szállítói, vállalkozási, szolgáltatási, hitelezıi és egyéb szerzıdésekbıl eredı, pénzformában teljesítendı, elismert fizetések, illetve a befektetési szolgáltatásokból származó ügyfélkövetelések. A kötelezettségek között kell kimutatni a hátrasorolt-, a hosszú lejáratú- és a rövid lejáratú kötelezettségeket. Cégünknek hátrasorolt és hosszú lejáratú kötelezettsége összesen 49 e Ft lízingdíj. A rövid lejáratú kötelezettségek eft összegébıl 98,12% az ügyfelekkel szembeni, 1,06% a szállítói az adóhatósággal, a munkavállalókkal és a tulajdonosokkal szembeni kötelezettségek aránya 0,82%. A passzív idıbeli elhatárolások az aktív idıbeli elhatárolásokhoz hasonlóan a több évet érintı gazdasági események eredményre gyakorolt hatásának évek közötti elkülönítésére szolgáló mérlegtétel i összege eft volt. A források összetétele és elızı évhez viszonyított változása ezer Ft-ban Források Változás % eft I. SAJÁT TİKE , II. CÉLTARTALÉK , III. KÖTELEZETTSÉGEK Hátrasorolt kötelezettségek 16

17 Hosszú lejáratú , kötelezettségek Rövid lejáratú , kötelezettségek Kötelezettségek , összesen IV PASSZÍV , IDİBELI ELHATÁROLÁSOK Összes forrásérték , A tıkeösszetétel változását jellemzı mutatószámok M u t a t ó s z á m o k Saját tıke aránya (saját tıke/idegen tıke) % 1229,0 671,0 1024,8 1562,0 691,55 55,06 49,30 31,00 Az idegen és a saját tıke aránya (tıkefeszültségi mutató) (idegen tıke/saját tıke) % 8,1 15,8 9,7 6,4 14,46 181,62 202,83 322,63 Saját tıke növekedésének üteme (saját tıke/jegyzett tıke) % 1060,3 159,1 145,8 116,6 134,48 164,85 120,88 122,86 Tıkeellátottsági mutató (saját tıke/összes forrás) % 92,5 86,3 90,2 92,0 87,37 35,49 33,02 23,66 Eladósodottság mutatója (kötelezettségek/saját tıke) % 7,4 14,9 9,8 6,4 14,04 181,50 201,40 320,30 Vagyonfedezeti mutató (saját tıke/befektetett eszközök) % 206,6 530,9 818,7 235,1 347,85 240,53 281,94 262,87 Tartós források és befektetett eszközök aránya (mőködés biztonsági mutató) (saját tıke+hosszú lejáratú kötelezettségek/befektetett eszközérték) % 206,6 530,9 818,7 235,1 347,85 240,53 282,16 262,92 Szavatoló tıke (saját tıke-immateriális javak) eft Pénzügyi helyzet A vállalkozás pénzügyi helyzete az eszközök 77,37 %-át kitevı készpénz illetve bankszámlapénz állományának köszönhetıen stabil volt. Az év folyamán minden kötelezettségünknek határidıben eleget tettünk. Pénzügyi helyzetet jellemzı mutatószámok M u t a t ó s z á m o k Készpénz likviditási mutató (likvid -le nem kötött- pénzeszközök/rövid lejáratú kötelezettségek) % 448,1 232,5 837,6 414,76 389,94 97,95 109,16 102,09 Likviditási gyorsráta Likviditási mutató (pénzeszközök+követelések+értékpapírok/rövid lejáratú kötelezettségek) % 764,3 609,2 955,5 907,2 595,03 119,11 132,21 119,76 17

18 (forgóeszközök/kötelezettségek) % 764,3 609,2 955,5 945,4 599,97 119,64 132,35 119,82 Likviditási ráta (forgóeszközök/rövid lejáratú kötelezettségek) % 764,3 609,2 955,5 945,4 599,97 131,63 132,40 119,84 Követeléseken kívüli forgóeszközök és a rövid lejáratú kötelezettségek aránya (forgóeszközök-követelések/rövid lejáratú kötelezettségek) % 696,9 487,8 837,8 753,9 527,18 108,33 124,12 111,84 Követelések és rövid lejáratú kötelezettségek aránya (követelések/rövid lejáratú kötelezettségek) % 67,4 121,4 117,7 191,6 72,80 23,30 8,29 7,99 4. Jövedelmezıség A gazdasági tevékenységet jellemzı mutatószámok alakulása M u t a t ó s z á m o k Adósságszolgálati fedezeti mutató (adózott nyereség+amortizáció/hitelek, kölcsönök törlesztése) % Tıkearányos eredmény (üzl.tev. eredmény/saját tıke) % 39,6-4,5-15,4-29,2 14,77 18,62 16,88-4,75 Tıkearányos osztalék (Fizetendı osztalék/jegyzett tıke) % 180,0 15, , Árbevétel arányos üzleti eredmény (üzleti eredmény/értékesítés nettó árbevétele) % 29,0-3,5-15,6-23,1 11,28 13,62 25,07-8,70 Költségszint (összes költség+egyéb ráfordítás/értékesítés nettó árbevétele+egyéb bevétel) % 71,4 103,4 115,6 118,9 87,14 87,23 81,38 114,14 Eszközök megtérülési mutatója (értékesítés nettó árbevétele/ eszközök összesen) % 126,2 112,0 112,2 116,4 114,43 49,23 22,24 12,92 Készletek forgási mutatója (készletek átlagos értéke x 365/ értékesítés nettó árbevétele) % A Társaság jövedelmezısége mind 2004-ban, mint 2005-ben az ezt megelızı évek tendenciájával ellentétesen alakult, de 2005-ben decembert kivéve a vállalkozás egész évben veszteségesen is mőködött évben a brokerage tevékenység elindulásával a jövedelmezıségben ismét nyereséges volt. A vállalkozás évben eft adózott eredmény ért el, évben ezt majdnem megduplázva eft adózott eredményt produkált. A gazdasági válsághelyzet hatása érzékelhetı volt a évi adózott eredményben, a vállalkozás eft adózott eredménnyel zárta az üzleti évet gazdasági évben eft csökkenést mutat a letéti állomány, ezzel szemben a befektetési tevékenységbıl származó árbevétel 228,09%-kal azaz Ft-tal növekedett, az egyéb befektetési tevékenység bevétele is eft növekedést mutat. 18

19 A társasági adó alapjának meghatározása Befektetési szolgáltatási tevékenység eredménye eft Egyéb bevételek eft Aktivált saját teljesítmények bevétele eft Ráfordítások eft Üzleti tevékenység eredménye eft Pénzügyi mőveletek eredménye eft Szokásos vállalkozási eredmény eft Rendkívüli eredmény -480 eft A d ó z á s e l ı t t i eredmény eft Adózás elıtti eredményt csökkentı tételek 05. Az adótörvény szerint figyelembe vett értékcsökkenési leírás összege továbbá az eszközök kivezetésekor, a forgóeszközök közé való átsorolásakor a számított nyilvántartási érték meghatározott része, feltéve, ha az adózó az értékcsökkenést költségként, ráfordításként számolta el [Tao.tv. 7. (1) d); 1. és 2. számú melléklet] eft Helyi iparőzési adó ráfordított összeg Térítés nélkül átadott eszközök piaci értéke eft eft Adóalapot csökkentı tételek összesen: eft Adózás elıtti eredményt növelı tételek 02. A számviteli törvény szerint az adóévben terv szerinti értékcsökkenési leírásként (ideértve az egy összegben elszámolt értékcsökkenést is) és terven felüli értékcsökkenésként elszámolt összeg, továbbá az immateriális jószág, a tárgyi eszköz állományból bármely jogcímen történı kivezetésekor, vagy forgóeszközök közé történı átsorolásakor a könyv szerinti érték (meghatározott tételekkel csökkentve), ha az eszköz értékcsökkenését az adózó az adózás elıtti eredmény terhére számolta el [Tao. tv. 8 (l) b] eft Térítés nélkül átadott eszközök értéke eft Alapítványi támogatás 480 eft Adóalapot növelı tételek összesen eft T á r s a s á g i a d ó a l a p j a eft Társasági adó fizetési kötelezettsége a vállalkozásnak: A Különadó fizetési kötelezettsége 176 eft 193 eft 19

20 CASH-FLOW A t é t e l m e g n e v e z é s e év év év év Szokásos tevékenységbıl származó pénzeszköz változás (Mőködési cash-flow, sorok) Adózás elötti eredmény ± Elszámolt amortizáció + Elszámolt értékvesztés és visszaírás ± Céltartalék képzés és felhasználás különbözete ± -612 Befektetett eszközök értékesítésének eredménye ± Szállítói kötelezettség változása ± Egyéb rövid lejáratú kötelezettség változása ± Passzív idıbeli elhatárolások változása ± Vevıkövetelés változása ± Forgóeszközök (vevıkövetelések és pénzeszköz nélkül) változása ± Aktív idıbeli elhatárolások változása ± Fizetett, fizetendı adó (nyereség után) Fizetett, fizetendı osztalék, részesedés - Befektetési tevékenységbıl származó pénzeszköz változás (Befektetési cash-flow, sorok) Befektetett eszközök beszerzése - Befektetett eszközök eladása + Kapott osztalék, részesedés Pénzügyi mőveletekbıl származó pénzeszköz változás (Finanszírozási cash-flow, sorok) Részvénykibocsátás, tıkebevonás bevétele Kötvény, hitelviszonyt megtestesítı értékpapír kibocsátásának bevétele + Hitel és kölcsön felvétele + Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek törlesztése, megszüntetése, beváltása + Véglegesen kapott pénzeszköz + Részvénybevonás, tıkekivonás (tıkeleszállítás) - Kötvény és hitelviszonyt megtestesítı értékpapír visszafizetése - Hitel és kölcsön törlesztése, visszafizetése Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek - Véglegesen átadott pénzeszköz Alapítókkal szembeni, illetve egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek változása ± Pénzeszközök változása (± I. ± II. ± III. sorok) Pénzeszközállomány az idıszak végén + Pénzeszközállomány az idıszak elején - Pénzállomány változása ( sor)