Talaj ABC Tartalom 1 A talaj, mint környezetünk része 2 A talaj kialakulása 3 A talaj tulajdonságai 4 A talaj pusztulása
|
|
- Kinga Németh
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Talaj ABC Tartalom 1 A talaj, mint környezetünk része 2 A talaj kialakulása 2.1 Fizikai aprózódás 2.2 Kémiai mállás 2.3 Biológiai mállás 3 A talaj tulajdonságai 3.1 A talajszemcsék méretei 3.2 A talaj nedvesség- és levegőtartalma 3.3 A talaj élőlényei 3.4 A talaj termékenysége 3.5 Kation csere-kapacitás 3.6 A talaj kémhatása 3.7 A talaj szerkezete (struktúrája) 4 A talaj pusztulása 4.1 Lefedés 4.2 Talajerózió 4.3 Talajszennyezés 1. A talaj, mint környezetünk része A talaj a szilárd földkéreg legfelső, termékeny rétege, amely a víz és a levegő mellett környezetünk lényeges részét képezi. A talaj az élővilág fennmaradásának feltétele, hiszen életteret nyújt a növények és az állatok számára. Részese a biológiai és geológiai körfolyamatoknak, és befolyásolja az egész Föld anyag- és energiaáramlását. Jelentős hatást gyakorol a Föld vízhozamaira, és ezáltal az éghajlatra. Talaj nélkül lehetetlenné válna a Földön élő magasabb rendű organizmusok létezése. Kialakulásában az éghajlati feltételek, a kőzetek, a domborzat, a talajvíz, és az élővilág hatása együttesen vesz részt, ezek kölcsönhatásának eredményeként, valamint az idő múlásának és az emberi beavatkozásnak következtében jön létre. 2. A talaj kialakulása A talaj képződése (pedogenezis) a fizikai, kémiai, biológiai és az emberi tevékenység okozta folyamatoknak az anyakőzetre gyakorolt együttes hatása, melynek eredményeként talajrétegek alakulnak ki. A talaj állandóan változik. Mivel a változások igen hosszú idő alatt mennek végbe, és számos tényező befolyásolja őket, ritkák az egyszerű talajtípusok. Az adott anyakőzet, valamint annak kémiai összetétele szerint több különböző talajtípust különböztetünk meg. A gránit vagy homokkő alapú, illetve homokos anyakőzeteken olyan talajtípusok alakulnak ki, melyek az évek során erős savasodásra hajlamosak. A mészköves vagy egyéb, karbonátokat (pl. márga vagy agyagos mészkő) tartalmazó anyakőzeteken lúgos talajtípusok keletkeznek.
2 A talaj kialakulása tehát mindig először az anyakőzetek illetve ásványaik összetételétől függ. A talaj keletkezése a kőzetek mállásával indul meg. A mállási folyamatokat két fontos csoportra oszthatjuk. A fizikai aprózódás során az időjárási elemeknek közvetlenül kitett felső kőzetrétegekből és ásványaikból a szél, a lezúduló víz, a hőmérsékletingadozás, a légköri nyomás, illetve a parányi repedéseket tágító jég hatására törmelék keletkezik. A kémiai mállás (más néven biológiai mállás) a légkörben található kémiai anyagoknak vagy biológiai úton termelt anyagoknak a kőzetekre és ásványokra gyakorolt közvetlen hatását jelenti. 2.1 Fizikai aprózódás A fizikai aprózódás okozza a kőzetek szétbomlását. A fizikai aprózódás elsődleges folyamata az abrázió (más szóval koptatás, csiszolás, mely során a törmelékek és egyéb szemcsék egyre kisebbé válnak.) Ugyanez a jelenség játszódik le a kőzetek szemcséi közti pórusokban (hézagokban). Amint víz kerül a pórusokba, azok nagyobbak lesznek. Ha a víz megfagy, a pórusok kitágulnak. A nyomás annyira megnő, hogy a kőzetet szét is zúzhatja (lásd 1. ábra). 1. ábra: A kőzet a beáramló víz ismétlődő jegesedése következtében felaprózódik. A nap felmelegíti a kőzeteket, melynek hatására azok kitágulnak. Mivel a kőzetek különböző ásványokat tartalmaznak (világosak és sötétek, mint pl. a gránit esetében), az egyes ásványtípusok másképpen tágulnak. A kőzet porózussá válik. Az esti hűvösebb hőmérséklet, vagy a hidegebb esővíz hatására a kőzet darabokra törik. 2.2 Kémiai mállás A kémiai mállás folyamán a kőzet összetétele változik meg, amely gyakran a kőzet szétbomlásához vezet. A folyamat során a víz és számos kémiai anyag együttes hatására olyan sav keletkezik, amely az anyagot közvetlen módon zúzza szét. Ez a fajta mállás hosszú ideig tart. A kémiai mállás megváltoztathatja a kőzet kémiai
3 összetételét úgy, hogy átalakítja a kőzet ásványait, vagy új ásványokat hoz létre a kőzetben. A bomlás során például a mészkő csaknem teljesen feloldódik a vízben és szivárgás útján a talajvízbe kerül. A feloldódott mészkő a talajvízzel együtt a folyókba, majd a tengerekbe áramlik, hogy ott újból kicsapódjon. Így az új kőzet kialakulása hosszú ideig tart. A hidrolízis (vízmolekulák elraktározása) során a víz kétpólusú tulajdonsága kerül előtérbe: a különböző pólusú vízmolekulák behatolnak a kőzetek ásványaiba és felgyorsítják a mállási folyamatot. Az oxidáció során a levegőből vagy a szivárgó vízből származó oxigén a vastartalmú ásványokkal lép reakcióba és vasoxidok keletkeznek. Ennek következtében az adott kőzet felszíne vöröses színűvé válik, könnyen mállik és lazábbá teszi a kőzetet. Ezt a folyamatot rozsdásodásnak is nevezzük. 2.3 Biológiai mállás Ide tartozik a fizikai-biológiai, valamint a kémiai-biológiai mállás. A fizikai-biológiai mállás folyamatában a fák gyökerei játsszák a fő szerepet. Ahogy a gyökerek megvastagodnak, feldarabolják a kőzetet, így megnövelik annak felületét és ezáltal erőteljesebbé válik a kémiai mállás. A baktériumok, gombák és algák úgy vesznek részt a kémiai-biológiai mállás folyamatában, hogy a kőzetet az anyagcseréjük során kibocsátott savas vegyületekkel porózussá teszik, hogy táplálékhoz jussanak (2. ábra) 2. ábra: Zuzmók által okozott kőzetmállás 3. A talaj tulajdonságai 3.1 A talajszemcsék méretei A talaj részecskéit méretük szerint osztályozzuk. A talaj nedvesség- és levegőtartalmának, valamint termékenységének szempontjából számos tényező mellett a talajszemcsék mérete meghatározó fontosságú. A durvább talajszemcsék méretét 2 mm-nél nagyobb csoportokra osztjuk, míg a finomabb talajszemcsékét 2 mm-nél kisebb kategóriákra. Különösen nagy
4 jelentőséggel bír a finom talaj, amelyet újabb alkategóriákra osztunk, ezek az agyag, iszap és homok (lásd 1. táblázat). A talaj szövetét (textúráját) aszerint osztályozzuk, hogy a talajban jelenlévő részecskék milyen arányban vesznek részt a talaj felépítésében. 1. táblázat: A finom textúrájú talaj szemcseméretei (< 2 mm, 1 µm = 0,001 mm) Átmérő µm-ben Szemcsék < 2,0 Agyag 2,0 63,0 Iszap 63, Homok A talaj általában különböző mennyiségekben tartalmazza az eltérő nagyságú szemcséket. Ezenkívül vannak olyan talajtípusok, amelyek túlnyomórészt agyagból, iszapból, vagy homokszemcsékből állnak. A gyakran használt vályog kifejezés a három csoportból (homok, iszap, agyag) származó vegyes összetételt takarja. A talaptípusokat az alábbi ismérvek jellemzik: Homokos talajok Alacsony vízvisszatartó képesség Kedvező szellőzés Viszonylag kicsi hézagtérfogat (pórustérfogat) Az egyes pórusok viszonylag nagyok Gyorsan kiszárad A növényi tápanyagok erős kilúgozódása Rossz tápanyagszállítás Iszapos talajok Rossz szellőzés Jó kapilláris emelkedés ( vízemelés ) a nedvesebb talajrétegekből A talaj iszapolódik, könnyen tömörödik és megszilárdul az eső hatására Könnyen erodál (lásd 4.2) A tápanyagok lassan kerülnek felszínre a mállás során A növényi tápanyagok gyenge kilúgozódása Agyagos talajok Magas víztartó képesség Magas a növények számára nem elérhető víztartalom Kedvezőtlen szellőzés Nagy hézagtérfogat Gyenge vízelvezető képesség Alacsony átjárhatóság (permeábilitás) a víz és a levegő számára Általában magas a természetes tápanyagtartalom és gyenge a kilúgozódás Lecsapolás hatására könnyen kiszárad és megrepedezik A növények gyökereikkel nehezen hatolnak át a tömör, agyagos talajon
5 Az agyagos talajban a fémoxidok mellett, amelyek az eredeti kőzetekből és a kvarcból származó elsődleges ásványok másodlagos ásványok is találhatók (új keletkezésű ásványok), ezek az agyagásványok. Az agyagásványok rendkívül fontosak a talaj számára. Képesek megkötni például a kálcium-, potasszium- és magnézium-ionokat és ellátni a növényeket tápelemekkel 3.2 A talaj nedvesség- és levegőtartalma Egy talajtípus víztartalma főképpen a talajt alkotó szemcsék méretétől, a szervesanyagtartalomtól, valamint az adott talaj használatának sajátosságaitól függ. A különböző méretű szemcsék nagysága határozza meg a talajban található pórusok mennyiségét. A pórusok vizet vagy levegőt tartalmaznak. A szemcsék különböző méretét a primer pórusok térfogata határozza meg. Egy homokos talajtípus felső rétegében kizárólag nagy pórusok találhatók (makropórusok), amelyek gyorsan áteresztik a vizet a talajvízgyűjtő zóna szintjére. Egy agyagos talajban nagyrészt mikropórusok vannak, amelyek az adhéziós erő (kötőerő/tapadóerő) segítségével visszatartják vizet a gravitáció hatásával szemben. Az agyagos talajok olyan erősen megköthetik a nedvességet, hogy a növények nem képesek felvenni ezt a vizet. Az iszapos vagy vályogos talajok főleg közepes méretű pórusokkal rendelkeznek, melyekben a növények számára felvehető víz található. Ha egy talaj kedvezőtlen körülmények között van -- például túl nedves összesűrűsödik. A pórusok összeszűkülnek, ezáltal a víz átszivárgása is nehezebbé válik. Az addigra többnyire kisméretű pórusok nagyon erősen visszatartják a vizet, ezért az nem lesz már felvehető a növények számára. A talaj összesűrűsödésekor a víz gyakran visszafelé folyik, ami megnehezíti a talaj megművelését és lehetetlenné teszi a növények gyökereinek áthatolását A talaj élőlényei A talaj élőlények tömegének ad otthont. Ezek az élőlények alakítják át a szerves anyagokat szervetlen alapanyagokká, melyek minden élet alapját képezik. A talaj élőlényeit összefoglalóan edafonnak nevezik. Az élőlények osztályozása többféle módon történik; általában a méretük alapján különböztetjük meg őket. A legkisebb élőlények (mikroorganizmusok) a baktériumok, a gombák és az algák. A talaj állatvilágát többek között az ostoros és csillós egysejtűek, pókok, fatetvek és csigák, valamint a földigiliszták és vakondok képviselik. Nem minden talajlakó élőlény pozitív hatású. Vannak élősködők is, mint például a fonalférgek, amelyek megtámadják a cukorrépát és óriási károkat okoznak a termésben. Ezenkívül a Clostridium tetani nevű talajbaktérium is egy káros élőlény, amely tetanuszt (szájzárat) okoz az embernél. A talaj élőlényeinek életmódja igazodott ehhez a különleges élőhelyhez. Aktivitásukat mindenekelőtt a hőmérséklet, a nedvesség, az évszakok váltakozása, valamint a talaj ph-értéke (savas vagy lúgos kémhatás) befolyásolják. Azt, hogy a talaj kémhatása milyen jelentőséggel bír a talaj élőlényei számára, már szabad szemmel is megfigyelhetjük egy-egy területen. A semleges vagy gyengén savanyú kémhatású talajban előforduló szerves anyagok -- például levelek -- egy év alatt átalakulnak. A savanyú ph-értékű talajon (< 5) egy csökkenő ph-értékű szerves réteg képződését figyelhetjük meg. A körülbelül 10 és 35 Celsius fok közötti
6 talajhőmérséklet optimális az élőlények számára, és ennek következtében kedvező a szerves anyagok lebomlása szempontjából is. A hőmérsékletet az évszakokkal összefüggésben kell figyelembe vennünk. Az élőlények aktivitása az év adott időszakának megfelelően változik. A legtöbb élőlény a talaj legfelső 30 centiméteres rétegében található. Ennek oka a felső rétegek magasabb oxigéntartalma, illetve a mélységgel arányosan növekvő tömeg és sűrűség is. Természetesen vannak olyan élőlények is, amelyek még a mélyebb rétegekbe is behatolnak, ilyen a földigiliszta. A sok könnyen átalakuló szénhidrát (cukor, amilum) jelenléte a szerves anyagokban gyors bomláshoz vezet. A magas lignin és csersav tartalmú növényi anyagokat ilyenek például a fenyők az élőlények nem tudják olyan gyorsan átalakítani. Ehhez néhány szakértőre van szükség (például egyes gombafajokra), amelyek képesek ezeket az anyagokat hosszú idő alatt átalakítani. 3.4 A talaj termékenysége A humusz a talajban lévő szerves anyag, amely sötét vagy fekete színt kölcsönöz a talajnak. A humusz igen nagy jelentőségű a talaj számára, mivel képes tárolni a vizet és a tápanyagokat. A talajtudományban a humusz bármely olyan szerves anyag, amely elérte azt a stabil pontot, ahonnan már nem bomlik tovább, és amennyiben a körülmények nem változnak évszázadokig, vagy akár évezredekig is ugyanebben az állapotban marad. A mezőgazdaságban a humusz kifejezést néha az érett komposzt, illetve egy erdőből vagy más spontán közegből nyert természetes komposzt megnevezésére alkalmazzák, amelyet a talaj minőségének javítására használnak. Ezenkívül a talaj felső, szerves anyagokat tartalmazó rétegét is nevezik így. A szervetlen talajrészecskékkel és a talajban található élőlényekkel kapcsolatban lévő humusz adja a talaj termékenységét. A humusz az elpusztult növényekből és élőlényekből, valamint a szerves trágyából keletkezik. A talajba kerülő szerves anyag számos átalakuláson megy keresztül: a talajban élő szervezetek makro tápelemekké (kalcium, magnézium stb.) illetve mikro tápelemekké (cink, bór stb.), valamint vízzé és széndioxiddá alakítják át. Ezeket a tápanyagokat azután ismét felvehetik a növények és/vagy a talaj élőlényei. 3.5 Kation csere-kapacitás A talaj egyik legfontosabb funkciója a kation csere-kapacitás. Az, hogy a talaj újra és újra lehetővé teszi a növények növekedését, annak a képességének köszönhető, hogy reverzibilis módon képes a tápelemek és a szennyezőanyagok leadására. A tápelemeknek ezt a megfordítható cseréjét nevezzük a talaj kation csere-kapacitásának. A talajrészecskék képesek az ionok cseréjére. A talajban az ioncsere végrehajtói a szerves anyagok, ásványok és más parányi talajrészecskék, mint például az oxidok és az allofánok. Az oxidok között a vasoxidokat illetve a mangán-oxidokat érdemes megemlíteni. A legfontosabb ionok mindenekelőtt a kálcium-kation, a magnéziumkation, a potasszium-kation és a szódium-kation. Az allofánok apró ásványi
7 talajrészecskék, amelyek az agyagrészecskékhez tartoznak. Mindegyikük képes az ionok cseréjére, de eltérő arányban. Ez a cserefolyamat a talajrészecskék és a talajoldat között megy végbe, ahol az ionok cseréje egyenlő mértékben történik. 3.6 A talaj kémhatása Már említettük, hogy a talaj kémhatása fontos a talaj élőlényei, az edafonok szempontjából, mivel ezek a szervezetek a semleges illetve a gyengén savanyú kémhatású talajban a leghatékonyabbak, és a szerves anyagok átalakulása is ezeken a ph-értékeken a legjobb. A talaj kémhatása azonban a rendelkezésre álló tápanyagtartalom miatt is különösen nagy szerepet játszik. A ph-érték a hidrogén-ion koncentráció Briggs-féle logaritmusa. Ez azt jelenti, hogy a kémhatást a talajban lévő hidrogén-ionok melyeket H + -ionoknak vagy protonoknak is nevezünk aránya határozza meg. A víz kémiai képlete a mindenki által jól ismert H 2 O. Azonban nem kizárólag ebben a formában van jelen a talajban, hanem H 3 O + és OH - ionokat is tartalmaz (hidronium-ion és hidroxil-ion). Leegyszerűsítve H + és OH jeleket írunk. Ha a H + -ionok és az OH - -ionok egyensúlyban vannak, a kémhatás semleges (ph 7). Ha a talajoldatban lévő H + -ionok száma megnő, a ph-érték csökken, a talaj elsavanyodik. Ha a H + -ionok eltűnnek, a ph-érték nő. 2. táblázat: A talaj osztályozása ph-érték szerint Kémhatás phérték Kémhatás ph-érték Semleges 7,0 Gyengén savanyú 6,9 6,0 Gyengén lúgos 7,1 8.0 Mérsékelten savanyú 5,9 5,0 Mérsékelten lúgos 8,1 9,0 Erősen savanyú 4,9 4,0 Erősen lúgos 9,1 10,0 Nagyon erősen savanyú 3,9 3,0 Nagyon erősen lúgos 10,1 11,0 Rendkívül savanyú < 3,0 Rendkívül lúgos > 11,0 A ph-érték különös jelentősége a talaj számos tulajdonságában megmutatkozik. A talaj tápelem- és szennyezőanyag tartalma a kémhatás közvetlen függvénye. A talaj ph-értéke határozza meg a talaj élőlényeinek élettevékenységét és a szerves anyagok átalakítását, az egyes anyagok vándorlását (vas, mangándioxid), illetve az alumínium kibocsátását. A növények többsége optimális fejlődéséhez megfelelő phjú talajt igényel. A zab, rozs és burgonya alacsonyabb ph-értéken érzi jól magát, mint például a cukorrépa és az árpa. A ph-érték hatást gyakorol a talajban zajló folyamatokra és könnyen is befolyásolható. A ph-értéket tehát növelhetjük mész hozzáadásával. Egyes nitrogéntartalmú trágyák csökkentik a ph-értéket. It különösen fontos megemlítenünk az ammóniummal való trágyázást (NH4 + ), amely egy lassan ható nitrogén-tartalmú trágya. A talajban zajló átalakulási folyamatok során H + -ionok szabadulnak fel. Ezek a folyamatok tehát a talaj savanyodásához vezetnek, és rendszeres meszezéssel kell őket kiegyenlíteni.
8 A csapadék is befolyásolja a talaj kémhatását. A talajon átáramló víz kilúgozza az olyan alapvető tápelemeket, mint a kálcium és a magnézium, és savas elemekre, például alumíniumra és vasra cseréli őket. Ez az oka annak, hogy az erősen csapadékos területek talaja savanyúbb, mint a száraz vidékeké. 3.7 A talaj szerkezete (struktúrája) Az egyes talajtípusok igen eltérő szerkezettel rendelkeznek aszerint, hogy milyen tényezők, körülmények befolyásolják őket (anyakőzet, éghajlat, a terület fekvése). Nem minden talajtípus tükrözi ezeket a jellemvonásokat. A különbözőségeket az alábbi tényezők okozzák: anyakőzet, lejtésszög (erózió), a víz hatása (visszafelé áramló víz, talajvíz), éghajlat (a lebomlás intenzitása), valamint számos egyéb tényező. A mészkövön kialakult talajok tehát a képződés hosszú időtartama miatt csak két rétegből állnak, egy A-rétegből és egy C-rétegből. Ez azt jelenti, hogy a talaj átjárhatósága a növények gyökerei számára átlagosan csupán 20 cm. 4a ábra: Talajrétegek O) Avarszint: szerves növényi maradványok viszonylag lebomlatlan formában. A) Kilúgozódási szint: felszíni ásványtartalmú talaj, ahol a legtöbb szerves anyag halmozódott fel és legaktívabb a talaj élete. Ez a réteg lúgozza ki a vasat, agyagot, alumíniumot, szerves összetevőket, és egyéb oldható elemeket. B) Felhalmozódási szint: Ez a réteg halmozza fel a vasat, az agyagot, az alumíniumot és a szerves elemeket, ez a felhalmozódás folyamata. C) Talajképződési szint (substratum): Ebben a rétegben található a még nem megszilárdult anyakőzet. Itt halmozódhatnak fel a jobban oldódó elemek, amelyek áthaladnak a B"-rétegen.
9 Ah-Horizont Bv-Horizont Cv-Horizont 4b ábra: Tipikus barnatalaj. A rétegek betűjele mellett található v betű a német verwittert szóra utal, melynek jelentése időjárás által megrongált, míg a h betű a humuszt jelenti. 4 A talaj pusztulása 4.1 Lefedés A talajnak rendkívül fontos szerepe van, hiszen nem csak a növények számára biztosít életteret, de az emberek és az állatok életének alapját is képezi. Annak felismerése, hogy a talaj pufferhatása (bizonyos mértékben képes tompítani a savvagy lúgterhelést), valamint szűrő- és átalakító képessége véges lehet, a talajvédelmi programok megerősítéséhez vezetett az elmúlt évek során. Ezek a programok elsősorban a lefedéstől, az eróziótól és a szennyezéstől igyekeznek megmenteni a talajt. A talaj lefedése azt jelenti, hogy a talajt olyan áthatolhatatlan (a vizet át nem eresztő) anyagokkal fedik le, mint az aszfalt, a cement vagy épületek. A talaj lefedésének számos oka lehet, például a nedvesség elleni védelem, az altalaj teherbíró képességének javítása, könnyen kezelhető terek létrehozása, illetve a talaj védelme a szennyezésekkel szemben. A lefedésnek közvetlen hatása van a talajvíz keletkezésére, mégpedig csökkenti a talajvíz szintjét a települések felszíne alatt. A párolgás csökken, így a lefedett területeken megváltozik az éghajlat. A lefedett talajok felszínén megnő a vízkibocsátás, mely nagyban megnöveli az árvíz kockázatát. A talajokat gyakran nem teljesen fedik le. A különböző felszínek esetében megtörténhet, hogy a csapadékvíz egy része átszivárog. Azt az egyes esetekben kell eldönteni, hogy a vizet kb. 60%-ban átengedő felszínt (zúzott kavicsfelületek, gyeptégla), vagy a vizet 20-40% közötti mértékben átengedő kis-, közepes, vagy nagyméretű kavicsokból épült járdát, illetve a minimális vízátengedő képességgel rendelkező aszfaltot válasszuk-e. Sok esetben kiderülhet, hogy szükséges a talaj lefedését gátló intézkedéseket tenni. Új lakott területek beépítésekor a lehető legkisebb lefedést kell megcélozni. Az erősen lefedett területek esetében vizsgáljuk meg a lefedés megszüntetésének lehetőségét (ez nem ajánlatos, amennyiben a
10 lefedés a jelenlegi használat szempontjából szükséges, például a szennyezés elleni védelem miatt). Lehetséges megoldásokra bukkanhatunk, ha megváltoztatjuk a járdák, kerékpárutak és kerti utak burkolatát stb. Azt is vizsgáljuk meg, hogy használhatunk-e nagyobb vízátengedő képességgel rendelkező felületeket. A városi környezetekben meg kell nagyobbítani a fák gyökérzetét lefedő rácsokat, valamint újból természetessé kell tenni a nagyobb utakat. Az udvarokban, előkertekben szükségtelenül lefedett területeken meg kell szüntetni a lefedést. A várostervezésben meg kell határozni a lefedés megszüntetésének, illetve a felületek megváltoztatásának lehetőségeit. 4.2 Erózió Ahol a szárazföld a tenger fölé emelkedik, talajerózió lép fel. Az eróziónak két folyamatát különböztetjük meg: a víz által okozott eróziót, illetve a széleróziót. A víz okozta erózió során az egyik helyről kimosott talajt a víz egy mélyebb helyen rakja le (süllyedés), vagy a folyók a tengerbe szállítják (5. ábra). Clarence-River Mündung, Neuseeland 5. ábra: Erőteljes erózió, a szárazföld talaja a tengerbe kerül Több millió év során a tengerfenék megemelkedése és süllyedése által új anyakőzet alakul ki. A víz okozta erózió mértéke többek között a csapadék mennyiségétől, a széltől, a lejtő hosszától, a lejtésszögtől, a lejtő formájától, a vegetációtól, illetve a lefedéstől függ. A gyengén fedett talajokon az erős, heves esőzés különösen nagymértékű eróziót eredményez. A közvetlenül a talajra hulló esőcseppek tönkreteszik a talaj szerkezetét, és a talajfelszín iszapolódik. Ezáltal csökken a talaj vízelnyelő képessége. A talaj felszínén folyó víz fellazítja a talajrészecskéket és lesodorja őket a lejtőn. Hasonló folyamat megy végbe a hó vagy jég olvadásakor is, amikor a fagyott altalaj nem tudja felvenni az olvadékvizet. A vegetáció jelentős szerepet játszik az erózió szempontjából. A nem lefedett talaj esetében sokkal erősebb az erózió, mint a szorosan lefedett talajoknál. Ezért
11 mindenféle szántóföldi növény (például kukorica, cukorrépa) termesztése problémás, mivel a talaj hosszú időre csaknem teljesen fedetlen marad. Nem minden talajtípus egyformán hajlamos az erózióra. A talaj erózióval szembeni ellenállása egyenes arányban nő a talajrészecskék közötti összetartó erővel, a talajrészecskék méretével, illetve a vízáteresztő képességével (permeábilitás). A kisebb részecskéket könnyebben elsodorja a víz, mint a nagyobbakat. Ennek megfelelően az iszapban gazdag talajok könnyebben erodálnak, mint a homokos talajok. Az erózió következtében a növények, állatok és emberek életének alapja tűnik el. A talaj erózióval szembeni védelméhez jelentősen hozzájárulhatunk azzal, ha szerves anyagot (humuszt) és/vagy meszet alkalmazunk, amely stabilizálja a talajt. A hegyvidéki, lejtős területek talaja speciális művelést igényel. A gazdáknak megfelelő talajnedvességnél kell szántaniuk rézsútosan a talaj lejtésszögére, és kerülniük kell a talaj tömörítését. A szilárd talajok gyorsabban erodálnak, mint a nem tömörített talajok. Sok országban a teraszos földművelés hatékony védelmet biztosít a talajerózió ellen (rizs-teraszok). Németországban különleges kultúrák esetében jellemző a teraszos művelés, ilyen a szőlőtermesztés. Az erózió csökkenthető egy minden évszakban fennmaradó talajtakaróval (például egy folyamatosan művelt legelő), egy köztes szántóföldi növénnyel (a fő termények közé más magot vetünk, pl. az árpa és a cukorrépa közé), mulcsozással (szerves anyag alkalmazásával), illetve a lejtő hosszának csökkentésével (a szántóföld felosztása). A szélerózió elsősorban ott fordul elő, ahol nagy a szél sebessége. A szélerózió megelőzése céljából ugyanazokat az intézkedéseket kell alkalmazni, mint a víz okozta erózió esetében (kivéve a teraszos művelést). Itt a fásítás (pl. sövények telepítése) játszik fontos szerepet. 4.3 Szennyezés A szennyezőanyagok a levegő illetve a víz útján kerülnek a talajba (csapadék, árvizek). Ezért az ólom, amelyet 1998-ig a benzinhez kevertek, még a távoli Szibéria talajában, az Antarktisz jegében és az Északi sarkon is mérhető mennyiségben fellelhető. Ez a környezeti ártalom mára már a világ minden talaját elérte a hosszú távú közlekedés által. A kibocsátott szennyezőanyagok km közötti távolságon minden talajba eljutnak. Az olyan hulladékok kitermelése, mint a csatornaiszap vagy kikötői iszap, valamint a szeméttelepek illetve szennyvíztisztító telepek miatt a talajokat erősen elárasztották a szennyezőanyagok. Az ipari használat során a talajban nem csak hatékony változások mennek végbe, hanem szerves illetve szervetlen szennyező anyagok is bejutnak a talajba. Az, hogy a talajban lévő egyes anyagokat a szennyező anyagok kategóriájába lehet-e sorolni, az anyag által kifejtett hatástól függ. Egyes nehéz fémek (réz, cink stb.) kis mennyiségben nélkülözhetetlenek a növények, állatok és emberek számára, ha azonban nagyobb mennyiségben kerülnek a talajba, káros hatásaik lehetnek. Az, hogy a talaj szennyezőanyag tartalma még a normál határérték alatt van-e, vagy túl magas, pontosan meghatározható. Mivel a talaj természetes módon tartalmaz bizonyos anyagokat, és mint már említettük ezeknek az anyagoknak egy része nélkülözhetetlen, a normál illetve túl magas szennyezőanyag-tartalom értéke hosszú kutatásokat követően került meghatározásra. Bizonyos szerves szennyezőanyagok mennyiségét, mint például az ásványi olaj hidrokarbonátokat, a talajban élő organizmusok képesek csökkenteni és ezáltal
12 ártalmatlanítani. Egyéb szerves szennyezőanyagok, mint például a dioxinok és furánok, melyek a nem teljes égés során keletkeznek, bonyolultabb felépítésűek és a talajban élő szervezetek nem tudják őket olyan könnyen lebontani. Azokat a talajrészeket, amelyek ilyen szennyezőanyagokat tartalmaznak, ki kell emelni a környező talajból és megfelelő erőművekben elégetni. E folyamat során megsemmisülnek a szennyezőanyagok és a talaj ismét használhatóvá válik. A három témával kapcsolatban (lefedés, erózió, és szennyezés) további javaslatok és anyagok találhatók elméleti bevezetők illetve gyakorlati kísérletek formájában a DIG and LEARN weboldalon ( A részletesen bemutatott tantervek főleg az óvodás és kisiskolás korú, 5-8 éves gyermekekre vonatkoznak.
Ismeretterjesztő előadás a talaj szerepéről a vízzel való gazdálkodásban
A Föld pohara Ismeretterjesztő előadás a talaj szerepéről a vízzel való gazdálkodásban MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet (TAKI) Talajfizikai és Vízgazdálkodási Osztály, Bakacsi Zsófia 2 Minden léptékben
RészletesebbenTALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek
TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek A talajszennyezés csökkenése/csökkentése bekövetkezhet Természetes úton Mesterséges úton (kármentesítés,
RészletesebbenKörnyezeti tényezők Szerkesztette: Vizkievicz András
1 Környezeti tényezők Szerkesztette: Vizkievicz András I. Élettelen (abiotikus) környezeti tényezők A talaj A földkéreg legfelső, termékeny rétege. A benne élő élőlényeket (elsősorban növényeket) látja
RészletesebbenTalajmechanika. Aradi László
Talajmechanika Aradi László 1 Tartalom Szemcsealak, szemcsenagyság A talajok szemeloszlás-vizsgálata Természetes víztartalom Plasztikus vizsgálatok Konzisztencia határok Plasztikus- és konzisztenciaindex
RészletesebbenA FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.
A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:
RészletesebbenTALAJOK OSZTÁLYOZÁSA ÉS MEGNEVEZÉSE AZ EUROCODE
TALAJOK OSZTÁLYOZÁSA ÉS MEGNEVEZÉSE AZ EUROCODE ALAPJÁN Dr. Móczár Balázs BME Geotechnikai Tanszék Szabványok MSz 14043/2-79 MSZ EN ISO 14688 MSZ 14043-2:2006 ISO 14689 szilárd kőzetek ISO 11259 talajtani
RészletesebbenA kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: A különböző kémhatású talajok eltérő termőképességének megismertetése
A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: A különböző kémhatású talajok eltérő termőképességének megismertetése Eszközszükséglet: Szükséges anyagok: homoktalaj, erdőtalaj, desztillált víz, 0,02 m/m %-os
RészletesebbenTermészetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!
Összefoglalás Víz Természetes víz. Melyik anyagcsoportba tartozik? Sorolj fel természetes vizeket. Mitől kemény, mitől lágy a víz? Milyen okokból kell a vizet tisztítani? Kémiailag tiszta víz a... Sorold
RészletesebbenÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN
ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN A Föld atmoszférája kolloid rendszerként fogható fel, melyben szilárd és folyékony részecskék vannak gázfázisú komponensben. Az aeroszolok kolloidális
RészletesebbenTERMÉSZETTUDOMÁNY JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Természettudomány középszint 1111 É RETTSÉGI VIZSGA 2011. október 25. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM I. Anyagok csoportosítása
RészletesebbenVízszállító rendszerek a földkéregben
Vízszállító rendszerek a földkéregben Módszertani gyakorlat földrajz tanárjelölteknek Mádlné Szőnyi Judit szjudit@ludens.elte.hu Csondor Katalin Szikszay László Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék
RészletesebbenA MÉLYMŰVELÉS SZÜKSÉGESSÉGE MÓDJA ÉS ESZKÖZEI
A MÉLYMŰVELÉS SZÜKSÉGESSÉGE MÓDJA ÉS ESZKÖZEI Mélylazítás célja és szükségessége Célja: a talaj fejlődési folyamatainak eredményeként vagy egyéb talajtani és agrotechnikai okokból a talaj mélyebb rétegeiben
RészletesebbenVízszennyezésnek nevezünk minden olyan hatást, amely felszíni és felszín alatti vizeink minőségét úgy változtatja meg, hogy a víz alkalmassága emberi
VÍZSZENNYEZÉS Vízszennyezésnek nevezünk minden olyan hatást, amely felszíni és felszín alatti vizeink minőségét úgy változtatja meg, hogy a víz alkalmassága emberi használatra és a benne zajló természetes
RészletesebbenCurie Kémia Emlékverseny 2018/2019. Országos Döntő 7. évfolyam
A feladatokat írta: Kódszám: Harkai Jánosné, Szeged... Lektorálta: Kovács Lászlóné, Szolnok 2019. május 11. Curie Kémia Emlékverseny 2018/2019. Országos Döntő 7. évfolyam A feladatok megoldásához csak
RészletesebbenKészítette: Szerényi Júlia Eszter
Nem beszélni, kiabálni kellene, hogy az emberek felfogják: a mezőgazdaság óriási válságban van. A mostani gazdálkodás nem természeti törvényeken alapul-végképp nem Istentől eredően ilyen-, azt emberek
RészletesebbenA TALAJ A TALAJ. TALAJPUSZTULÁS, TALAJSZENNYEZÉS A talaj szerepe: Talajdegradáció
A TALAJ A TALAJ a földkéreg legfelső, laza, termékeny takarója kőzetek + elhalt szerves maradékok mállási folyamatok legértékesebb rész: humusz jellemzők: szemcsézettség, pórusméret, vízfelvevő képesség,
RészletesebbenBIOLÓGIAI PRODUKCIÓ. Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása
BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása az elsődleges v. primer produkció; A fogyasztók és a lebontók
RészletesebbenTALAJTAN I. Cziráki László 1014.
TALAJTAN I. Cziráki László 1014. A TALAJ FOGALMA A föld növények termesztésére alkalmas laza takarórétege Feltételesen megújuló erőforrás A talaj kialakulása Belső erők: Földrengés és vulkáni működés következtében
RészletesebbenLégszennyezés. Molnár Kata Környezettan BSc
Légszennyezés Molnár Kata Környezettan BSc Száraz levegőösszetétele: oxigén és nitrogén (99 %) argon (1%) széndioxid, héliumot, nyomgázok A tiszta levegő nem tartalmaz káros mennyiségben vegyi anyagokat!
RészletesebbenKörnyezeti elemek védelme II. Talajvédelem
Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI
RészletesebbenNEM KONSZOLIDÁLT ÜLEDÉKEK
NEM KONSZOLIDÁLT ÜLEDÉKEK Fekete-tenger Vörös-tenger Nem konszolidált üledékek Az elsődleges kőzetek a felszínen mállásnak indulnak. Nem konszolidált üledékek: a mállási folyamatok és a kőzettéválás közötti
RészletesebbenTápanyag antagonizmusok, a relatív tápanyag hiány okai. Gödöllő,
Tápanyag antagonizmusok, a relatív tápanyag hiány okai Gödöllő, 2018.02.15. Harmónikus és hatékony tápanyag-ellátás feltételei: A növény tápelem-igényének, tápelem-felvételi dinamikájának ismerete A tápelemek
RészletesebbenFöldtani alapismeretek
Földtani alapismeretek A Földkérget alakító hatások és eredményük A Föld felépítése és alakító hatásai A Föld folyamatai Atmoszféra Belső geoszférák A kéreg felépítése és folyamatai A mállás típusai a
RészletesebbenA talaj termékenységét gátló földtani tényezők
A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november
RészletesebbenA talaj szerves anyagai
A talaj szerves anyagai a talajban elıfordul forduló összes szerves eredető anyagok a talaj élılényei (élı biomassza), a talajban élı növények nyek gyökérzete rzete, az elhalt növényi n nyi és állati maradványok
RészletesebbenSzakmai ismeret A V Í Z
A V Í Z A hidrogén oxidja (H 2 O). A Földön 1 az egyik legelterjedtebb vegyület, molekula (2H 2 O). Színtelen, szagtalan folyadék, légköri (1013 mbar ~ 1013 hpa) nyomáson 0 o C-on megfagy, 100 o C-on forr,
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az öntözési rend mennyiségi, minőségi és időrendi kérdései. 38.lecke Az öntözés gyakorlati
RészletesebbenSzakértesítő 1 Interkerám szakmai füzetek A folyósító szerek viselkedése a kerámia anyagokban
Szakértesítő 1 Interkerám szakmai füzetek A folyósító szerek viselkedése a kerámia anyagokban A folyósító szerek viselkedése a kerámia anyagokban Bevezetés A kerámia masszák folyósításkor fő cél az anyag
RészletesebbenA komposztálás és annak talaj és növényvédelmi vonatkozásai. 2011.04.16. Alsóörs
A komposztálás és annak talaj és növényvédelmi vonatkozásai 2011.04.16. Alsóörs A növénytermesztés során a növények tápanyagot vonnak el a talajból. A tápanyagot a nagyüzemekben műtrágyával vagy/és szerves
RészletesebbenKarsztosodás. Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben.
Karsztosodás Karsztosodás Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben. Az elnevezés a szlovéniai Karszt-hegységből származik. A karsztosodás
RészletesebbenSZENNYVÍZ ISZAP KELETKEZÉSE,
SZENNYVÍZ ISZAP KELETKEZÉSE, ÖSSZETÉTELE, MEZŐGAZDASÁGI FELHASZNÁLÁSRA TÖRTÉNŐ ÁTADÁSA Magyar Károly E.R.Ö.V. Víziközmű Zrt. SZENNYVÍZ ÖSSZETEVŐI Szennyvíz: olyan emberi használatból származó hulladékvíz,
RészletesebbenA Maros hordalékkúp felszín alatti vizeinek elméleti hasznosítása öntözésre
Alsó-Tisza-Vidéki Vízügyi Igazgatóság DIRECTORATE WATER MANAGEMENT OF LOWER TISZA DISTRICT WASSERWIRTSCHAFTDIREKTION NIEDER TISZA TAL Postacím: H-6720 Szeged, Stefánia 4. Telefon: 62 / 599-500 * e-mail:
RészletesebbenA Föld kéreg: elemek, ásványok és kőzetek
A Föld kéreg: elemek, ásványok és kőzetek A Föld szerkezete: réteges felépítés... Litoszféra: kéreg + felső köpeny legfelső része Kéreg: elemi, ásványos és kőzettani összetétel A Föld különböző elemekből
RészletesebbenA talaj és védelme. Óravázlatok életünk alapjainak feltárásához, 10-14 évesek tanításához. Készítette: Vásárhelyi Judit
A talaj és védelme Óravázlatok életünk alapjainak feltárásához, 10-14 évesek tanításához Készítette: Vásárhelyi Judit A talaj nagyon fontos természeti erőforrása az emberiségnek, és a nemzeteknek is. Bosznia
Részletesebbenóra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6
Időjárási-éghajlati elemek: a hőmérséklet, a szél, a nedvességtartalom, a csapadék 2010.12.14. FÖLDRAJZ 1 Az időjárás és éghajlat elemei: hőmérséklet légnyomás szél vízgőztartalom (nedvességtartalom) csapadék
RészletesebbenUtak földművei. Útfenntartási és útüzemeltetési szakmérnök szak 2012. I. félév 2./1. témakör. Dr. Ambrus Kálmán
Utak földművei Útfenntartási és útüzemeltetési szakmérnök szak 2012. I. félév 2./1. témakör Dr. Ambrus Kálmán 1. Az utak földműveiről általában 2. A talajok vizsgálatánál használatos fogalmak 3. A talajok
Részletesebben10. előadás Kőzettani bevezetés
10. előadás Kőzettani bevezetés Mi a kőzet? Döntően nagy földtani folyamatok során képződik. Elsősorban ásványok keveréke. Kőzetalkotó ásványok építik fel. A kőzetalkotó komponensek azonban nemcsak ásványok,
RészletesebbenTermészetes vizek szennyezettségének vizsgálata
A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: Természetes vizeink összetételének vizsgálata, összehasonlítása Vízben oldott szennyezőanyagok kimutatása Vízben oldott ionok kimutatása Eszközszükséglet: Szükséges
Részletesebben4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba
4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK Dr. Varga Csaba Talajképző tényezők 1. Növényzet, állatvilág 3. Éghajlat 5. Domborzat 7. Talajképző kőzet 9. Talaj kora 11. Emberi tevékenység 1. Természetes növényzet és állatvilág
RészletesebbenÉlettelen ökológiai tényezők
A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: Savas eső környezetkárosító hatásainak megfigyelése Metszetkészítés, mikroszkópos megfigyelés Eszközszükséglet: Szükséges anyagok: víz, kénes-sav, lakmusz,
RészletesebbenSZÉLERÓZIÓ ELLENI VÉDEKEZÉS
SZÉLERÓZIÓ ELLENI VÉDEKEZÉS BIOSZENES KEZELÉSSEL TERVEZÉSI FELADAT 1 Takács Enikő BEVEZETÉS Magyarországos ~8 millió ha érintett 2 SZÉLERÓZIÓ=DEFLÁCIÓ Definíció: szél felszínalakító munkája, a földfelszín
RészletesebbenA levegő Szerkesztette: Vizkievicz András
A levegő Szerkesztette: Vizkievicz András A levegő a Földet körülvevő gázok keveréke. Tiszta állapotban színtelen, szagtalan. Erősen lehűtve cseppfolyósítható. A cseppfolyós levegő világoskék folyadék,
RészletesebbenKÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Vízszennyezés Vízszennyezés minden olyan emberi tevékenység, illetve anyag, amely
Részletesebbenezetés a kőzettanba Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai geology.elte.
Bevezetés ezetés a kőzettanba 6. Üledékes kőzetek Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai Tanszék 0-502 szoba, e-mail: szabolcs.harangi@geology.elte.hu
RészletesebbenKŐZETEK ELŐKÉSZÍTÉSE A LEPUSZTULÁSRA. Aprózódás-mállás
KŐZETEK ELŐKÉSZÍTÉSE A LEPUSZTULÁSRA Aprózódás-mállás Az ásványok és kőzet jelentős része olyan környezetben képződött, ahol a hőmérsékleti, nedvességei, nyomási és biológiai viszonyok jelentősen különböznek
RészletesebbenKomposztkészítés a Nyírségvíz ZRt Központi komposztáló telepén
Komposztkészítés a Nyírségvíz ZRt Központi komposztáló telepén Cím: 4400 Nyíregyháza Csatorna u. Nyírségvíz ZRt. Központi Komposztáló telepe Telefonszám: 06-42-430-006 Előállított komposzttermékek kereskedelmi
RészletesebbenHa a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési
A Forró övezet Ha a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési szöge, vagyis a felszínnel bezárt szöge határozná
RészletesebbenElektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik
Elektrokémia Redoxireakciók: Minden olyan reakciót, amelyben elektron leadás és elektronfelvétel történik, redoxi reakciónak nevezünk. Az elektronleadás és -felvétel egyidejűleg játszódik le. Oxidálószer
RészletesebbenKörnyezeti elemek állapota
Környezeti elemek állapota Levegő A település levegő-állapotát globális és helyi tényezők egyaránt alakítják. Feladatunk elsősorban a helyi tényezők meghatározása és vizsgálata. A településen nem működik
RészletesebbenT I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...
T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 8. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...
RészletesebbenA nitrogén körforgalma. A környezetvédelem alapjai május 3.
A nitrogén körforgalma A környezetvédelem alapjai 2017. május 3. A biológiai nitrogén körforgalom A nitrogén minden élő szervezet számára nélkülözhetetlen, ún. biogén elem Részt vesz a nukleinsavak, a
RészletesebbenÉghajlatbarát mezőgazdaság? dr.gyulai Iván, Ökológiai Intézet
Éghajlatbarát mez gazdaság? Éghajlatbarát mezőgazdaság? dr.gyulai Iván, Ökológiai Intézet A konvencionális mezőgazdaság éghajlati összefüggései I. Kibocsátások Energiafelhasználással összefüggő kibocsátások
RészletesebbenSZKA208_26. Legfontosabb természeti kincsünk: a talaj
SZKA208_26 Legfontosabb természeti kincsünk: a talaj tanulói LEGFONTOSABB TERMÉSZETI KINCSÜNK 8. évfolyam 289 26/1 A TALAJ ÖSSZETEVŐI A homok kis kőszemcsékből áll, melyek gömbölyded vagy sokszögű formát
RészletesebbenA szervesanyag-gazdálkodás jelentsége a mezgazdaságban
A szervesanyag-gazdálkodás jelentsége a mezgazdaságban Az agrár környezetvédelemben rejl megújuló energiaforrások A biogáz a jöv egyik megújuló energiaforrása Mosonmagyaróvár, 2003. február 25. Dr. Schmidt
RészletesebbenAz élőlény és környezete. TK: 100. oldal
Az élőlény és környezete TK: 100. oldal Élettelen környezeti tényezők: víziben: fény, hő, nyomás, sókoncentráció, oxigén és szén-dioxid tartalom szárazföldön: napfény, hő, csapadék, levegő összetétel,
RészletesebbenInformációtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése
1. Jellemezze és csoportosítsa a mezőgazdasági hulladékokat és melléktermékeket eredet és hasznosítási lehetőségek szempontjából, illetve vázolja fel talajra, felszíni-, felszín alatti vizekre és levegőre
RészletesebbenJavítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor)
Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor) I. feladat 1. C 2. B. fenolos hidroxilcsoport, éter, tercier amin db. ; 2 db. 4. észter 5. E 6. A tercier amino-nitrogén. 7. Pl. a trimetil-amin reakciója HCl-dal.
RészletesebbenA talajok fizikai tulajdonságai I. Szín. Fizikai féleség (textúra, szövet) Szerkezet Térfogattömeg Sőrőség Pórustérfogat Kötöttség
A talajok fizikai tulajdonságai I. Szín Fizikai féleség (textúra, szövet) Szerkezet Térfogattömeg Sőrőség Pórustérfogat Kötöttség A talaj színe Munsell skála HUE 10YR A HUE megadja, hogy mely alapszínek
RészletesebbenForgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet.
SZMOG Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet. A szmog a nevét az angol smoke (füst) és fog
RészletesebbenAlépítményi és felszíni vízelvezetések
Alépítményi és felszíni vízelvezetések A vízelvezetésről általában A talajban és a felszínen megtalálható különbözõ megjelenési formájú vizek veszélyt jelenthetnek az épületeinkre. Az épületet érõ nedvességhatások
RészletesebbenRadon. 34 radioaktív izotópja ( Rd) közül: 222. Rn ( 238 U bomlási sorban 226 Ra-ból, alfa, 3.82 nap) 220
Radon Radon ( 86 Rn): standard p-t-n színtelen, szagtalan, természetes, radioaktív nemes gáz; levegőnél nehezebb, inaktív, bár ismert néhány komplex és egy fluorid-vegyület, vízoldékony (+szerves oldószerek!)
RészletesebbenPeriglaciális területek geomorfológiája
Periglaciális területek geomorfológiája A periglaciális szó értelmezése: - a jég körül elhelyezkedő terület, aktív felszínalakító folyamatokkal és fagyváltozékonysággal. Tricart szerint : periglaciális
RészletesebbenMŰSZAKI TÁJÉKOZTATÓ. Copyright Minden jog fenntartva!
ALÉPÍTMÉNY Alépítmények és burkolatkialakítások különböző terheléseknél és felhasználáskor GYALOGOS FORGALOMRA 1. Stabilizer burkolat tömörítve 5 cm (lazán 6,5 cm) 2. Zúzottkő fagyálló alépítmény tömörítve
RészletesebbenVízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek
Vízminőség, vízvédelem Felszín alatti vizek A felszín alatti víz osztályozása (Juhász J. 1987) 1. A vizet tartó rétegek anyaga porózus kőzet (jól, kevéssé áteresztő, vízzáró) hasadékos kőzet (karsztos,
RészletesebbenMinta MELLÉKLETEK. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÍRÁSBELI TÉTEL Középszint
MELLÉKLETEK MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÍRÁSBELI TÉTEL Középszint Teszt-jellegű minta kérdéssor Négyféle asszociáció Fogalmak és az ítéletek közötti kapcsolatokat kell felismerni. Két
RészletesebbenA magyarországi termőhely-osztályozásról
A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet
RészletesebbenTartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés
Épület alapozása síkalappal (1. rajz feladat) Minden építmény az önsúlyát és a rájutó terheléseket az altalajnak adja át, s állékonysága, valamint tartóssága attól függ, hogy sikerült-e az építmény és
RészletesebbenTalajvédelem VII. Savanyodás Savanyú talajok javítása
Talajvédelem VII. Savanyodás Savanyú talajok javítása Talajsavanyúság: Talajsavanyúság: A talajoldatban vagy a talajkolloid felületén a H + ionok túlsúlyba kerülnek az OH - -ionokkal szemben. Aktuális
RészletesebbenOsztályozóvizsga követelményei
Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: Általános Iskola Természetismeret Évfolyam: 5 Emelt óraszámú csoport Emelt szintű csoport Vizsga típusa: Írásbeli, szóbeli Követelmények, témakörök:
RészletesebbenTerület- és talajhasználat szerepe a szárazodási folyamatokban
Terület- és talajhasználat szerepe a szárazodási folyamatokban GYURICZA CSABA ASZÁLY NAPI RENDEZVÉNY BUDAPEST, 2015. JÚNIUS 17. Megbeszélendők 1. Tendenciák a talajművelésben 2. Okszerű talajművelés feltételei
RészletesebbenÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA KÖRNYEZETVÉDELMI ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK
KÖRNYEZETVÉDELMI ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK MINTATÉTEL 1. tétel A feladat Ismertesse a levegőszennyezés folyamatát! Mutassa be a szmog típusait, keletkezésük okát,
RészletesebbenKÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK I.
KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK I. TALAJAINK ÁLTALÁNOS JELLEMZİI Talajaink minısége, elsısorban termékenysége mindig fontos kérdés volt a talajmővelı gazdálkodók, a talajjal foglalkozó szakemberek számára. A huszadik
RészletesebbenFÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
FÖLDMŰVELÉSTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás Biológiai tényezők és a talajművelés Szervesanyag gazdálkodás I. A talaj szerves anyagai, a szervesanyagtartalom
RészletesebbenAnyagos rész: Lásd: állapotábrás pdf. Ha többet akarsz tudni a metallográfiai vizsgálatok csodáiról, akkor: http://testorg.eu/editor_up/up/egyeb/2012_01/16/132671554730168934/metallografia.pdf
RészletesebbenMinta feladatsor. Az ion neve. Az ion képlete O 4. Szulfátion O 3. Alumíniumion S 2 CHH 3 COO. Króm(III)ion
Minta feladatsor A feladatok megoldására 90 perc áll rendelkezésére. A megoldáshoz zsebszámológépet használhat. 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (8 pont) Az ion neve.. Szulfátion
RészletesebbenMilyen biológiai okai vannak a biológiai fölösiszap csökkentésnek? Horváth Gábor Szennyvíztechnológus
Milyen biológiai okai vannak a biológiai fölösiszap csökkentésnek? Horváth Gábor Szennyvíztechnológus Fő problémák: Nagy mennyiségű fölösiszap keletkezik a szennyvíztisztító telepeken. Nem hatékony a nitrifikáció
RészletesebbenTERMÉKISMERTETŐ. Copyright 2014 - Minden jog fenntartva!
TERMÉKISMERTETŐ TERMÉKISMERTETŐ mosott zúzott- és folyami kavicsból készült Mixton burkolatokról Közel 2 éves elkészítő és fejlesztő munka után immáron kézzel fogható egy olyan új, innovatív, exkluzív
RészletesebbenTÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése 4. A tápanyagmérleg készítés jelentőségei és alapelvei 4.1. A tápanyag-körforgalom jellemzői
RészletesebbenJAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Természettudomány középszint 0801 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 23. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÖZÉPSZINTŰÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM I. Vándortábor
RészletesebbenDr. Berényi Üveges Judit Növény- Talaj és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Talajvédelmi Hatósági Osztály október 26.
A szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználása talajvédelmi hatósági engedély alapján és a szennyvíziszap felhasználásával készült termékek piacfelügyelete Dr. Berényi Üveges Judit Növény- Talaj és Agrárkörnyezet-védelmi
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK
Mezőgazdasági alapismeretek középszint 1411 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 18. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA
RészletesebbenTalajvédelem. Talajok átalakítása és elzárása Talajok beépítése Talajművelés Talajok víztelenítése és öntözése Erózió, defláció Talajok szennyezése
Talajvédelem Talajok átalakítása és elzárása Talajok beépítése Talajművelés Talajok víztelenítése és öntözése Erózió, defláció Talajok szennyezése Talajok szennyezése Porok Savak Fémek Sók Növény-védőszerek
RészletesebbenBevezetés a talajtanba X. Talajosztályozás: Váztalajok Kőzethatású talajok
Bevezetés a talajtanba X. Talajosztályozás: Váztalajok Kőzethatású talajok www.geo.u-szeged.hu/~andi Magyarország talajainak főtípusai Váztalajok Kõzethatású talajok Barnaerdõtalajok Mezõségi talajok
RészletesebbenV É R Z K A S A Y E N P
Hevesy György Országos Kémiaverseny Kerületi forduló 2012. február 14. 7. évfolyam 1. feladat (1) Írd be a felsorolt anyagok sorszámát a táblázat megfelelő helyére! fémek anyagok kémiailag tiszta anyagok
RészletesebbenA szilárd testek alakja és térfogata észrevehetően csak nagy erő hatására változik meg. A testekben a részecskék egymáshoz közel vannak, kristályos
Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző állapotuk alapján soroljuk be szilád, folyékony vagy
Részletesebbenszármazó ammóniaemisszió kezelése
LEVEGÕTISZTASÁG-VÉDELEM 2.1 6.3 Mezőgazdasági tevékenységekből származó ammóniaemisszió kezelése Tárgyszavak: mezőgazdaság; ammónia; emisszió. Az ammónia (NH 3 ) és az ammónium-ion (NH 4 + ) fontos szerepet
Részletesebben1. A VÍZ SZÉNSAV-TARTALMA. A víz szénsav-tartalma és annak eltávolítása
1. A VÍZ SZÉNSAV-TARTALMA A víz szénsav-tartalma és annak eltávolítása A természetes vizek mindig tartalmaznak oldott széndioxidot, CO 2 -t. A CO 2 a vizekbe elsősor-ban a levegő CO 2 -tartalmának beoldódásával
RészletesebbenTalaj szervesanyagai: Humusz? SOM? Szerves szén? Jakab Gergely
Talaj szervesanyagai: Humusz? SOM? Szerves szén? Jakab Gergely jakab.gergely@csfk.mta.hu Humusz Mezőgazdaság A talaj sajátos és egyik fontos alkotóeleme: az a szerves anyag a talajban, amely átesett a
RészletesebbenA talaj kémiája
A talaj kémiája 2015.12.03. A talaj fogalma felépítése Pedoszféra: litoszféra/atmoszféra/hidroszféra/bioszféra érintkezésénél létező réteg, alkotója a talaj Talaj: A termőreteg, kolloid méretű szilárd
RészletesebbenA LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE. Környezetmérnök BSc
A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE Környezetmérnök BSc A LÉGKÖR SZERKEZETE A légkör szerkezete kémiai szempontból Homoszféra, turboszféra -kb. 100 km-ig -turbulens áramlás -azonos összetétel Turbopauza
RészletesebbenHydro BG. green. Bioszféra Montreál/Kanada. Fenntarthatóság a tökéletességben. Szűrőágyas vízelvezető rendszer.
Hydro BG Bioszféra Montreál/Kanada Fenntarthatóság a tökéletességben green Szűrőágyas vízelvezető rendszer. Szűrőágyas folyóka green A FILCOTEN green kiszűri a szerves és szervetlen szennyeződéseket a
Részletesebben1. feladat Összesen: 18 pont. 2. feladat Összesen: 9 pont
1. feladat Összesen: 18 pont Különböző anyagok vízzel való kölcsönhatását vizsgáljuk. Töltse ki a táblázatot! második oszlopba írja, hogy oldódik-e vagy nem oldódik vízben az anyag, illetve ha reagál,
RészletesebbenKarbonát és szilikát fázisok átalakulása a kerámia kiégetés során (Esettanulmány Cultrone et al alapján)
Karbonát és szilikát fázisok átalakulása a kerámia kiégetés során (Esettanulmány Cultrone et al. 2001 alapján) Kő-, kerámia- és fémek archeometriája Kürthy Dóra 2014. 12. 12. 1 Miért fontos? ősi kerámiák
RészletesebbenKÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont. HCl (1 pont) HCO 3 - (1 pont) Ca 2+ (1 pont) Al 3+ (1 pont) Fe 3+ (1 pont) H 2 O (1 pont)
KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (12 pont) Az ion neve Kloridion Az ion képlete Cl - (1 pont) Hidroxidion (1 pont) OH - Nitrátion NO
Részletesebben1. feladat Összesen: 10 pont. 2. feladat Összesen: 14 pont
1. feladat Összesen: 10 pont Az AsH 3 hevítés hatására arzénre és hidrogénre bomlik. Hány dm 3 18 ºC hőmérsékletű és 1,01 10 5 Pa nyomású AsH 3 -ből nyerhetünk 10 dm 3 40 ºC hőmérsékletű és 2,02 10 5 Pa
RészletesebbenHőtan ( első rész ) Hőmérséklet, szilárd tárgyak és folyadékok hőtágulása, gázok állapotjelzői
Hőtan ( első rész ) Hőmérséklet, szilárd tárgyak és folyadékok hőtágulása, gázok állapotjelzői Hőmérséklet Az anyagok melegségének mérésére hőmérsékleti skálákat találtak ki: Celsius-skála: 0 ºC pontja
Részletesebben- Fejthetőség szerint: kézi és gépi fejtés
6. tétel Földművek szerkezeti kialakítása, építés előkészítése Ismertesse a földmunkákat kiterjedésük szerint! Osztályozza a talajokat fejthetőség, tömöríthetőség, beépíthetőség szerint! Mutassa be az
RészletesebbenKOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA
KOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA 2.1.1. Szennyvíziszap mezőgazdaságban való hasznosítása A szennyvíziszapok mezőgazdaságban felhasználhatók a talaj szerves anyag, és tápanyag utánpótlás
RészletesebbenCél. ] állékonyság növelése
Szivárgók Cél Síkvidék: magas talajvízszint esetén - TV szintcsökkentés, - teherbírás növelés, - fagyveszély csökkentés Bevágás: megszakított TV áramlás kezelése Töltés: ráhullott csapadék kivezetése Támszerkezetek:
RészletesebbenAlkalmazott talajtan IV. Histosols Anthrosols Technosols Leptosols Vertisols Fluvisols
Alkalmazott talajtan IV. Histosols Anthrosols Technosols Leptosols Vertisols Fluvisols Histosol (Szerves talajok) Szerves talaj anyag (organic material) Az alábbi két követelménybıl legalább egyet kielégít
Részletesebben