Talaj ABC Tartalom 1 A talaj, mint környezetünk része 2 A talaj kialakulása 3 A talaj tulajdonságai 4 A talaj pusztulása

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Talaj ABC Tartalom 1 A talaj, mint környezetünk része 2 A talaj kialakulása 3 A talaj tulajdonságai 4 A talaj pusztulása"

Átírás

1 Talaj ABC Tartalom 1 A talaj, mint környezetünk része 2 A talaj kialakulása 2.1 Fizikai aprózódás 2.2 Kémiai mállás 2.3 Biológiai mállás 3 A talaj tulajdonságai 3.1 A talajszemcsék méretei 3.2 A talaj nedvesség- és levegőtartalma 3.3 A talaj élőlényei 3.4 A talaj termékenysége 3.5 Kation csere-kapacitás 3.6 A talaj kémhatása 3.7 A talaj szerkezete (struktúrája) 4 A talaj pusztulása 4.1 Lefedés 4.2 Talajerózió 4.3 Talajszennyezés 1. A talaj, mint környezetünk része A talaj a szilárd földkéreg legfelső, termékeny rétege, amely a víz és a levegő mellett környezetünk lényeges részét képezi. A talaj az élővilág fennmaradásának feltétele, hiszen életteret nyújt a növények és az állatok számára. Részese a biológiai és geológiai körfolyamatoknak, és befolyásolja az egész Föld anyag- és energiaáramlását. Jelentős hatást gyakorol a Föld vízhozamaira, és ezáltal az éghajlatra. Talaj nélkül lehetetlenné válna a Földön élő magasabb rendű organizmusok létezése. Kialakulásában az éghajlati feltételek, a kőzetek, a domborzat, a talajvíz, és az élővilág hatása együttesen vesz részt, ezek kölcsönhatásának eredményeként, valamint az idő múlásának és az emberi beavatkozásnak következtében jön létre. 2. A talaj kialakulása A talaj képződése (pedogenezis) a fizikai, kémiai, biológiai és az emberi tevékenység okozta folyamatoknak az anyakőzetre gyakorolt együttes hatása, melynek eredményeként talajrétegek alakulnak ki. A talaj állandóan változik. Mivel a változások igen hosszú idő alatt mennek végbe, és számos tényező befolyásolja őket, ritkák az egyszerű talajtípusok. Az adott anyakőzet, valamint annak kémiai összetétele szerint több különböző talajtípust különböztetünk meg. A gránit vagy homokkő alapú, illetve homokos anyakőzeteken olyan talajtípusok alakulnak ki, melyek az évek során erős savasodásra hajlamosak. A mészköves vagy egyéb, karbonátokat (pl. márga vagy agyagos mészkő) tartalmazó anyakőzeteken lúgos talajtípusok keletkeznek.

2 A talaj kialakulása tehát mindig először az anyakőzetek illetve ásványaik összetételétől függ. A talaj keletkezése a kőzetek mállásával indul meg. A mállási folyamatokat két fontos csoportra oszthatjuk. A fizikai aprózódás során az időjárási elemeknek közvetlenül kitett felső kőzetrétegekből és ásványaikból a szél, a lezúduló víz, a hőmérsékletingadozás, a légköri nyomás, illetve a parányi repedéseket tágító jég hatására törmelék keletkezik. A kémiai mállás (más néven biológiai mállás) a légkörben található kémiai anyagoknak vagy biológiai úton termelt anyagoknak a kőzetekre és ásványokra gyakorolt közvetlen hatását jelenti. 2.1 Fizikai aprózódás A fizikai aprózódás okozza a kőzetek szétbomlását. A fizikai aprózódás elsődleges folyamata az abrázió (más szóval koptatás, csiszolás, mely során a törmelékek és egyéb szemcsék egyre kisebbé válnak.) Ugyanez a jelenség játszódik le a kőzetek szemcséi közti pórusokban (hézagokban). Amint víz kerül a pórusokba, azok nagyobbak lesznek. Ha a víz megfagy, a pórusok kitágulnak. A nyomás annyira megnő, hogy a kőzetet szét is zúzhatja (lásd 1. ábra). 1. ábra: A kőzet a beáramló víz ismétlődő jegesedése következtében felaprózódik. A nap felmelegíti a kőzeteket, melynek hatására azok kitágulnak. Mivel a kőzetek különböző ásványokat tartalmaznak (világosak és sötétek, mint pl. a gránit esetében), az egyes ásványtípusok másképpen tágulnak. A kőzet porózussá válik. Az esti hűvösebb hőmérséklet, vagy a hidegebb esővíz hatására a kőzet darabokra törik. 2.2 Kémiai mállás A kémiai mállás folyamán a kőzet összetétele változik meg, amely gyakran a kőzet szétbomlásához vezet. A folyamat során a víz és számos kémiai anyag együttes hatására olyan sav keletkezik, amely az anyagot közvetlen módon zúzza szét. Ez a fajta mállás hosszú ideig tart. A kémiai mállás megváltoztathatja a kőzet kémiai

3 összetételét úgy, hogy átalakítja a kőzet ásványait, vagy új ásványokat hoz létre a kőzetben. A bomlás során például a mészkő csaknem teljesen feloldódik a vízben és szivárgás útján a talajvízbe kerül. A feloldódott mészkő a talajvízzel együtt a folyókba, majd a tengerekbe áramlik, hogy ott újból kicsapódjon. Így az új kőzet kialakulása hosszú ideig tart. A hidrolízis (vízmolekulák elraktározása) során a víz kétpólusú tulajdonsága kerül előtérbe: a különböző pólusú vízmolekulák behatolnak a kőzetek ásványaiba és felgyorsítják a mállási folyamatot. Az oxidáció során a levegőből vagy a szivárgó vízből származó oxigén a vastartalmú ásványokkal lép reakcióba és vasoxidok keletkeznek. Ennek következtében az adott kőzet felszíne vöröses színűvé válik, könnyen mállik és lazábbá teszi a kőzetet. Ezt a folyamatot rozsdásodásnak is nevezzük. 2.3 Biológiai mállás Ide tartozik a fizikai-biológiai, valamint a kémiai-biológiai mállás. A fizikai-biológiai mállás folyamatában a fák gyökerei játsszák a fő szerepet. Ahogy a gyökerek megvastagodnak, feldarabolják a kőzetet, így megnövelik annak felületét és ezáltal erőteljesebbé válik a kémiai mállás. A baktériumok, gombák és algák úgy vesznek részt a kémiai-biológiai mállás folyamatában, hogy a kőzetet az anyagcseréjük során kibocsátott savas vegyületekkel porózussá teszik, hogy táplálékhoz jussanak (2. ábra) 2. ábra: Zuzmók által okozott kőzetmállás 3. A talaj tulajdonságai 3.1 A talajszemcsék méretei A talaj részecskéit méretük szerint osztályozzuk. A talaj nedvesség- és levegőtartalmának, valamint termékenységének szempontjából számos tényező mellett a talajszemcsék mérete meghatározó fontosságú. A durvább talajszemcsék méretét 2 mm-nél nagyobb csoportokra osztjuk, míg a finomabb talajszemcsékét 2 mm-nél kisebb kategóriákra. Különösen nagy

4 jelentőséggel bír a finom talaj, amelyet újabb alkategóriákra osztunk, ezek az agyag, iszap és homok (lásd 1. táblázat). A talaj szövetét (textúráját) aszerint osztályozzuk, hogy a talajban jelenlévő részecskék milyen arányban vesznek részt a talaj felépítésében. 1. táblázat: A finom textúrájú talaj szemcseméretei (< 2 mm, 1 µm = 0,001 mm) Átmérő µm-ben Szemcsék < 2,0 Agyag 2,0 63,0 Iszap 63, Homok A talaj általában különböző mennyiségekben tartalmazza az eltérő nagyságú szemcséket. Ezenkívül vannak olyan talajtípusok, amelyek túlnyomórészt agyagból, iszapból, vagy homokszemcsékből állnak. A gyakran használt vályog kifejezés a három csoportból (homok, iszap, agyag) származó vegyes összetételt takarja. A talaptípusokat az alábbi ismérvek jellemzik: Homokos talajok Alacsony vízvisszatartó képesség Kedvező szellőzés Viszonylag kicsi hézagtérfogat (pórustérfogat) Az egyes pórusok viszonylag nagyok Gyorsan kiszárad A növényi tápanyagok erős kilúgozódása Rossz tápanyagszállítás Iszapos talajok Rossz szellőzés Jó kapilláris emelkedés ( vízemelés ) a nedvesebb talajrétegekből A talaj iszapolódik, könnyen tömörödik és megszilárdul az eső hatására Könnyen erodál (lásd 4.2) A tápanyagok lassan kerülnek felszínre a mállás során A növényi tápanyagok gyenge kilúgozódása Agyagos talajok Magas víztartó képesség Magas a növények számára nem elérhető víztartalom Kedvezőtlen szellőzés Nagy hézagtérfogat Gyenge vízelvezető képesség Alacsony átjárhatóság (permeábilitás) a víz és a levegő számára Általában magas a természetes tápanyagtartalom és gyenge a kilúgozódás Lecsapolás hatására könnyen kiszárad és megrepedezik A növények gyökereikkel nehezen hatolnak át a tömör, agyagos talajon

5 Az agyagos talajban a fémoxidok mellett, amelyek az eredeti kőzetekből és a kvarcból származó elsődleges ásványok másodlagos ásványok is találhatók (új keletkezésű ásványok), ezek az agyagásványok. Az agyagásványok rendkívül fontosak a talaj számára. Képesek megkötni például a kálcium-, potasszium- és magnézium-ionokat és ellátni a növényeket tápelemekkel 3.2 A talaj nedvesség- és levegőtartalma Egy talajtípus víztartalma főképpen a talajt alkotó szemcsék méretétől, a szervesanyagtartalomtól, valamint az adott talaj használatának sajátosságaitól függ. A különböző méretű szemcsék nagysága határozza meg a talajban található pórusok mennyiségét. A pórusok vizet vagy levegőt tartalmaznak. A szemcsék különböző méretét a primer pórusok térfogata határozza meg. Egy homokos talajtípus felső rétegében kizárólag nagy pórusok találhatók (makropórusok), amelyek gyorsan áteresztik a vizet a talajvízgyűjtő zóna szintjére. Egy agyagos talajban nagyrészt mikropórusok vannak, amelyek az adhéziós erő (kötőerő/tapadóerő) segítségével visszatartják vizet a gravitáció hatásával szemben. Az agyagos talajok olyan erősen megköthetik a nedvességet, hogy a növények nem képesek felvenni ezt a vizet. Az iszapos vagy vályogos talajok főleg közepes méretű pórusokkal rendelkeznek, melyekben a növények számára felvehető víz található. Ha egy talaj kedvezőtlen körülmények között van -- például túl nedves összesűrűsödik. A pórusok összeszűkülnek, ezáltal a víz átszivárgása is nehezebbé válik. Az addigra többnyire kisméretű pórusok nagyon erősen visszatartják a vizet, ezért az nem lesz már felvehető a növények számára. A talaj összesűrűsödésekor a víz gyakran visszafelé folyik, ami megnehezíti a talaj megművelését és lehetetlenné teszi a növények gyökereinek áthatolását A talaj élőlényei A talaj élőlények tömegének ad otthont. Ezek az élőlények alakítják át a szerves anyagokat szervetlen alapanyagokká, melyek minden élet alapját képezik. A talaj élőlényeit összefoglalóan edafonnak nevezik. Az élőlények osztályozása többféle módon történik; általában a méretük alapján különböztetjük meg őket. A legkisebb élőlények (mikroorganizmusok) a baktériumok, a gombák és az algák. A talaj állatvilágát többek között az ostoros és csillós egysejtűek, pókok, fatetvek és csigák, valamint a földigiliszták és vakondok képviselik. Nem minden talajlakó élőlény pozitív hatású. Vannak élősködők is, mint például a fonalférgek, amelyek megtámadják a cukorrépát és óriási károkat okoznak a termésben. Ezenkívül a Clostridium tetani nevű talajbaktérium is egy káros élőlény, amely tetanuszt (szájzárat) okoz az embernél. A talaj élőlényeinek életmódja igazodott ehhez a különleges élőhelyhez. Aktivitásukat mindenekelőtt a hőmérséklet, a nedvesség, az évszakok váltakozása, valamint a talaj ph-értéke (savas vagy lúgos kémhatás) befolyásolják. Azt, hogy a talaj kémhatása milyen jelentőséggel bír a talaj élőlényei számára, már szabad szemmel is megfigyelhetjük egy-egy területen. A semleges vagy gyengén savanyú kémhatású talajban előforduló szerves anyagok -- például levelek -- egy év alatt átalakulnak. A savanyú ph-értékű talajon (< 5) egy csökkenő ph-értékű szerves réteg képződését figyelhetjük meg. A körülbelül 10 és 35 Celsius fok közötti

6 talajhőmérséklet optimális az élőlények számára, és ennek következtében kedvező a szerves anyagok lebomlása szempontjából is. A hőmérsékletet az évszakokkal összefüggésben kell figyelembe vennünk. Az élőlények aktivitása az év adott időszakának megfelelően változik. A legtöbb élőlény a talaj legfelső 30 centiméteres rétegében található. Ennek oka a felső rétegek magasabb oxigéntartalma, illetve a mélységgel arányosan növekvő tömeg és sűrűség is. Természetesen vannak olyan élőlények is, amelyek még a mélyebb rétegekbe is behatolnak, ilyen a földigiliszta. A sok könnyen átalakuló szénhidrát (cukor, amilum) jelenléte a szerves anyagokban gyors bomláshoz vezet. A magas lignin és csersav tartalmú növényi anyagokat ilyenek például a fenyők az élőlények nem tudják olyan gyorsan átalakítani. Ehhez néhány szakértőre van szükség (például egyes gombafajokra), amelyek képesek ezeket az anyagokat hosszú idő alatt átalakítani. 3.4 A talaj termékenysége A humusz a talajban lévő szerves anyag, amely sötét vagy fekete színt kölcsönöz a talajnak. A humusz igen nagy jelentőségű a talaj számára, mivel képes tárolni a vizet és a tápanyagokat. A talajtudományban a humusz bármely olyan szerves anyag, amely elérte azt a stabil pontot, ahonnan már nem bomlik tovább, és amennyiben a körülmények nem változnak évszázadokig, vagy akár évezredekig is ugyanebben az állapotban marad. A mezőgazdaságban a humusz kifejezést néha az érett komposzt, illetve egy erdőből vagy más spontán közegből nyert természetes komposzt megnevezésére alkalmazzák, amelyet a talaj minőségének javítására használnak. Ezenkívül a talaj felső, szerves anyagokat tartalmazó rétegét is nevezik így. A szervetlen talajrészecskékkel és a talajban található élőlényekkel kapcsolatban lévő humusz adja a talaj termékenységét. A humusz az elpusztult növényekből és élőlényekből, valamint a szerves trágyából keletkezik. A talajba kerülő szerves anyag számos átalakuláson megy keresztül: a talajban élő szervezetek makro tápelemekké (kalcium, magnézium stb.) illetve mikro tápelemekké (cink, bór stb.), valamint vízzé és széndioxiddá alakítják át. Ezeket a tápanyagokat azután ismét felvehetik a növények és/vagy a talaj élőlényei. 3.5 Kation csere-kapacitás A talaj egyik legfontosabb funkciója a kation csere-kapacitás. Az, hogy a talaj újra és újra lehetővé teszi a növények növekedését, annak a képességének köszönhető, hogy reverzibilis módon képes a tápelemek és a szennyezőanyagok leadására. A tápelemeknek ezt a megfordítható cseréjét nevezzük a talaj kation csere-kapacitásának. A talajrészecskék képesek az ionok cseréjére. A talajban az ioncsere végrehajtói a szerves anyagok, ásványok és más parányi talajrészecskék, mint például az oxidok és az allofánok. Az oxidok között a vasoxidokat illetve a mangán-oxidokat érdemes megemlíteni. A legfontosabb ionok mindenekelőtt a kálcium-kation, a magnéziumkation, a potasszium-kation és a szódium-kation. Az allofánok apró ásványi

7 talajrészecskék, amelyek az agyagrészecskékhez tartoznak. Mindegyikük képes az ionok cseréjére, de eltérő arányban. Ez a cserefolyamat a talajrészecskék és a talajoldat között megy végbe, ahol az ionok cseréje egyenlő mértékben történik. 3.6 A talaj kémhatása Már említettük, hogy a talaj kémhatása fontos a talaj élőlényei, az edafonok szempontjából, mivel ezek a szervezetek a semleges illetve a gyengén savanyú kémhatású talajban a leghatékonyabbak, és a szerves anyagok átalakulása is ezeken a ph-értékeken a legjobb. A talaj kémhatása azonban a rendelkezésre álló tápanyagtartalom miatt is különösen nagy szerepet játszik. A ph-érték a hidrogén-ion koncentráció Briggs-féle logaritmusa. Ez azt jelenti, hogy a kémhatást a talajban lévő hidrogén-ionok melyeket H + -ionoknak vagy protonoknak is nevezünk aránya határozza meg. A víz kémiai képlete a mindenki által jól ismert H 2 O. Azonban nem kizárólag ebben a formában van jelen a talajban, hanem H 3 O + és OH - ionokat is tartalmaz (hidronium-ion és hidroxil-ion). Leegyszerűsítve H + és OH jeleket írunk. Ha a H + -ionok és az OH - -ionok egyensúlyban vannak, a kémhatás semleges (ph 7). Ha a talajoldatban lévő H + -ionok száma megnő, a ph-érték csökken, a talaj elsavanyodik. Ha a H + -ionok eltűnnek, a ph-érték nő. 2. táblázat: A talaj osztályozása ph-érték szerint Kémhatás phérték Kémhatás ph-érték Semleges 7,0 Gyengén savanyú 6,9 6,0 Gyengén lúgos 7,1 8.0 Mérsékelten savanyú 5,9 5,0 Mérsékelten lúgos 8,1 9,0 Erősen savanyú 4,9 4,0 Erősen lúgos 9,1 10,0 Nagyon erősen savanyú 3,9 3,0 Nagyon erősen lúgos 10,1 11,0 Rendkívül savanyú < 3,0 Rendkívül lúgos > 11,0 A ph-érték különös jelentősége a talaj számos tulajdonságában megmutatkozik. A talaj tápelem- és szennyezőanyag tartalma a kémhatás közvetlen függvénye. A talaj ph-értéke határozza meg a talaj élőlényeinek élettevékenységét és a szerves anyagok átalakítását, az egyes anyagok vándorlását (vas, mangándioxid), illetve az alumínium kibocsátását. A növények többsége optimális fejlődéséhez megfelelő phjú talajt igényel. A zab, rozs és burgonya alacsonyabb ph-értéken érzi jól magát, mint például a cukorrépa és az árpa. A ph-érték hatást gyakorol a talajban zajló folyamatokra és könnyen is befolyásolható. A ph-értéket tehát növelhetjük mész hozzáadásával. Egyes nitrogéntartalmú trágyák csökkentik a ph-értéket. It különösen fontos megemlítenünk az ammóniummal való trágyázást (NH4 + ), amely egy lassan ható nitrogén-tartalmú trágya. A talajban zajló átalakulási folyamatok során H + -ionok szabadulnak fel. Ezek a folyamatok tehát a talaj savanyodásához vezetnek, és rendszeres meszezéssel kell őket kiegyenlíteni.

8 A csapadék is befolyásolja a talaj kémhatását. A talajon átáramló víz kilúgozza az olyan alapvető tápelemeket, mint a kálcium és a magnézium, és savas elemekre, például alumíniumra és vasra cseréli őket. Ez az oka annak, hogy az erősen csapadékos területek talaja savanyúbb, mint a száraz vidékeké. 3.7 A talaj szerkezete (struktúrája) Az egyes talajtípusok igen eltérő szerkezettel rendelkeznek aszerint, hogy milyen tényezők, körülmények befolyásolják őket (anyakőzet, éghajlat, a terület fekvése). Nem minden talajtípus tükrözi ezeket a jellemvonásokat. A különbözőségeket az alábbi tényezők okozzák: anyakőzet, lejtésszög (erózió), a víz hatása (visszafelé áramló víz, talajvíz), éghajlat (a lebomlás intenzitása), valamint számos egyéb tényező. A mészkövön kialakult talajok tehát a képződés hosszú időtartama miatt csak két rétegből állnak, egy A-rétegből és egy C-rétegből. Ez azt jelenti, hogy a talaj átjárhatósága a növények gyökerei számára átlagosan csupán 20 cm. 4a ábra: Talajrétegek O) Avarszint: szerves növényi maradványok viszonylag lebomlatlan formában. A) Kilúgozódási szint: felszíni ásványtartalmú talaj, ahol a legtöbb szerves anyag halmozódott fel és legaktívabb a talaj élete. Ez a réteg lúgozza ki a vasat, agyagot, alumíniumot, szerves összetevőket, és egyéb oldható elemeket. B) Felhalmozódási szint: Ez a réteg halmozza fel a vasat, az agyagot, az alumíniumot és a szerves elemeket, ez a felhalmozódás folyamata. C) Talajképződési szint (substratum): Ebben a rétegben található a még nem megszilárdult anyakőzet. Itt halmozódhatnak fel a jobban oldódó elemek, amelyek áthaladnak a B"-rétegen.

9 Ah-Horizont Bv-Horizont Cv-Horizont 4b ábra: Tipikus barnatalaj. A rétegek betűjele mellett található v betű a német verwittert szóra utal, melynek jelentése időjárás által megrongált, míg a h betű a humuszt jelenti. 4 A talaj pusztulása 4.1 Lefedés A talajnak rendkívül fontos szerepe van, hiszen nem csak a növények számára biztosít életteret, de az emberek és az állatok életének alapját is képezi. Annak felismerése, hogy a talaj pufferhatása (bizonyos mértékben képes tompítani a savvagy lúgterhelést), valamint szűrő- és átalakító képessége véges lehet, a talajvédelmi programok megerősítéséhez vezetett az elmúlt évek során. Ezek a programok elsősorban a lefedéstől, az eróziótól és a szennyezéstől igyekeznek megmenteni a talajt. A talaj lefedése azt jelenti, hogy a talajt olyan áthatolhatatlan (a vizet át nem eresztő) anyagokkal fedik le, mint az aszfalt, a cement vagy épületek. A talaj lefedésének számos oka lehet, például a nedvesség elleni védelem, az altalaj teherbíró képességének javítása, könnyen kezelhető terek létrehozása, illetve a talaj védelme a szennyezésekkel szemben. A lefedésnek közvetlen hatása van a talajvíz keletkezésére, mégpedig csökkenti a talajvíz szintjét a települések felszíne alatt. A párolgás csökken, így a lefedett területeken megváltozik az éghajlat. A lefedett talajok felszínén megnő a vízkibocsátás, mely nagyban megnöveli az árvíz kockázatát. A talajokat gyakran nem teljesen fedik le. A különböző felszínek esetében megtörténhet, hogy a csapadékvíz egy része átszivárog. Azt az egyes esetekben kell eldönteni, hogy a vizet kb. 60%-ban átengedő felszínt (zúzott kavicsfelületek, gyeptégla), vagy a vizet 20-40% közötti mértékben átengedő kis-, közepes, vagy nagyméretű kavicsokból épült járdát, illetve a minimális vízátengedő képességgel rendelkező aszfaltot válasszuk-e. Sok esetben kiderülhet, hogy szükséges a talaj lefedését gátló intézkedéseket tenni. Új lakott területek beépítésekor a lehető legkisebb lefedést kell megcélozni. Az erősen lefedett területek esetében vizsgáljuk meg a lefedés megszüntetésének lehetőségét (ez nem ajánlatos, amennyiben a

10 lefedés a jelenlegi használat szempontjából szükséges, például a szennyezés elleni védelem miatt). Lehetséges megoldásokra bukkanhatunk, ha megváltoztatjuk a járdák, kerékpárutak és kerti utak burkolatát stb. Azt is vizsgáljuk meg, hogy használhatunk-e nagyobb vízátengedő képességgel rendelkező felületeket. A városi környezetekben meg kell nagyobbítani a fák gyökérzetét lefedő rácsokat, valamint újból természetessé kell tenni a nagyobb utakat. Az udvarokban, előkertekben szükségtelenül lefedett területeken meg kell szüntetni a lefedést. A várostervezésben meg kell határozni a lefedés megszüntetésének, illetve a felületek megváltoztatásának lehetőségeit. 4.2 Erózió Ahol a szárazföld a tenger fölé emelkedik, talajerózió lép fel. Az eróziónak két folyamatát különböztetjük meg: a víz által okozott eróziót, illetve a széleróziót. A víz okozta erózió során az egyik helyről kimosott talajt a víz egy mélyebb helyen rakja le (süllyedés), vagy a folyók a tengerbe szállítják (5. ábra). Clarence-River Mündung, Neuseeland 5. ábra: Erőteljes erózió, a szárazföld talaja a tengerbe kerül Több millió év során a tengerfenék megemelkedése és süllyedése által új anyakőzet alakul ki. A víz okozta erózió mértéke többek között a csapadék mennyiségétől, a széltől, a lejtő hosszától, a lejtésszögtől, a lejtő formájától, a vegetációtól, illetve a lefedéstől függ. A gyengén fedett talajokon az erős, heves esőzés különösen nagymértékű eróziót eredményez. A közvetlenül a talajra hulló esőcseppek tönkreteszik a talaj szerkezetét, és a talajfelszín iszapolódik. Ezáltal csökken a talaj vízelnyelő képessége. A talaj felszínén folyó víz fellazítja a talajrészecskéket és lesodorja őket a lejtőn. Hasonló folyamat megy végbe a hó vagy jég olvadásakor is, amikor a fagyott altalaj nem tudja felvenni az olvadékvizet. A vegetáció jelentős szerepet játszik az erózió szempontjából. A nem lefedett talaj esetében sokkal erősebb az erózió, mint a szorosan lefedett talajoknál. Ezért

11 mindenféle szántóföldi növény (például kukorica, cukorrépa) termesztése problémás, mivel a talaj hosszú időre csaknem teljesen fedetlen marad. Nem minden talajtípus egyformán hajlamos az erózióra. A talaj erózióval szembeni ellenállása egyenes arányban nő a talajrészecskék közötti összetartó erővel, a talajrészecskék méretével, illetve a vízáteresztő képességével (permeábilitás). A kisebb részecskéket könnyebben elsodorja a víz, mint a nagyobbakat. Ennek megfelelően az iszapban gazdag talajok könnyebben erodálnak, mint a homokos talajok. Az erózió következtében a növények, állatok és emberek életének alapja tűnik el. A talaj erózióval szembeni védelméhez jelentősen hozzájárulhatunk azzal, ha szerves anyagot (humuszt) és/vagy meszet alkalmazunk, amely stabilizálja a talajt. A hegyvidéki, lejtős területek talaja speciális művelést igényel. A gazdáknak megfelelő talajnedvességnél kell szántaniuk rézsútosan a talaj lejtésszögére, és kerülniük kell a talaj tömörítését. A szilárd talajok gyorsabban erodálnak, mint a nem tömörített talajok. Sok országban a teraszos földművelés hatékony védelmet biztosít a talajerózió ellen (rizs-teraszok). Németországban különleges kultúrák esetében jellemző a teraszos művelés, ilyen a szőlőtermesztés. Az erózió csökkenthető egy minden évszakban fennmaradó talajtakaróval (például egy folyamatosan művelt legelő), egy köztes szántóföldi növénnyel (a fő termények közé más magot vetünk, pl. az árpa és a cukorrépa közé), mulcsozással (szerves anyag alkalmazásával), illetve a lejtő hosszának csökkentésével (a szántóföld felosztása). A szélerózió elsősorban ott fordul elő, ahol nagy a szél sebessége. A szélerózió megelőzése céljából ugyanazokat az intézkedéseket kell alkalmazni, mint a víz okozta erózió esetében (kivéve a teraszos művelést). Itt a fásítás (pl. sövények telepítése) játszik fontos szerepet. 4.3 Szennyezés A szennyezőanyagok a levegő illetve a víz útján kerülnek a talajba (csapadék, árvizek). Ezért az ólom, amelyet 1998-ig a benzinhez kevertek, még a távoli Szibéria talajában, az Antarktisz jegében és az Északi sarkon is mérhető mennyiségben fellelhető. Ez a környezeti ártalom mára már a világ minden talaját elérte a hosszú távú közlekedés által. A kibocsátott szennyezőanyagok km közötti távolságon minden talajba eljutnak. Az olyan hulladékok kitermelése, mint a csatornaiszap vagy kikötői iszap, valamint a szeméttelepek illetve szennyvíztisztító telepek miatt a talajokat erősen elárasztották a szennyezőanyagok. Az ipari használat során a talajban nem csak hatékony változások mennek végbe, hanem szerves illetve szervetlen szennyező anyagok is bejutnak a talajba. Az, hogy a talajban lévő egyes anyagokat a szennyező anyagok kategóriájába lehet-e sorolni, az anyag által kifejtett hatástól függ. Egyes nehéz fémek (réz, cink stb.) kis mennyiségben nélkülözhetetlenek a növények, állatok és emberek számára, ha azonban nagyobb mennyiségben kerülnek a talajba, káros hatásaik lehetnek. Az, hogy a talaj szennyezőanyag tartalma még a normál határérték alatt van-e, vagy túl magas, pontosan meghatározható. Mivel a talaj természetes módon tartalmaz bizonyos anyagokat, és mint már említettük ezeknek az anyagoknak egy része nélkülözhetetlen, a normál illetve túl magas szennyezőanyag-tartalom értéke hosszú kutatásokat követően került meghatározásra. Bizonyos szerves szennyezőanyagok mennyiségét, mint például az ásványi olaj hidrokarbonátokat, a talajban élő organizmusok képesek csökkenteni és ezáltal

12 ártalmatlanítani. Egyéb szerves szennyezőanyagok, mint például a dioxinok és furánok, melyek a nem teljes égés során keletkeznek, bonyolultabb felépítésűek és a talajban élő szervezetek nem tudják őket olyan könnyen lebontani. Azokat a talajrészeket, amelyek ilyen szennyezőanyagokat tartalmaznak, ki kell emelni a környező talajból és megfelelő erőművekben elégetni. E folyamat során megsemmisülnek a szennyezőanyagok és a talaj ismét használhatóvá válik. A három témával kapcsolatban (lefedés, erózió, és szennyezés) további javaslatok és anyagok találhatók elméleti bevezetők illetve gyakorlati kísérletek formájában a DIG and LEARN weboldalon (www.teaching-soil.eu). A részletesen bemutatott tantervek főleg az óvodás és kisiskolás korú, 5-8 éves gyermekekre vonatkoznak.

Talajmechanika. Aradi László

Talajmechanika. Aradi László Talajmechanika Aradi László 1 Tartalom Szemcsealak, szemcsenagyság A talajok szemeloszlás-vizsgálata Természetes víztartalom Plasztikus vizsgálatok Konzisztencia határok Plasztikus- és konzisztenciaindex

Részletesebben

A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: A különböző kémhatású talajok eltérő termőképességének megismertetése

A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: A különböző kémhatású talajok eltérő termőképességének megismertetése A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: A különböző kémhatású talajok eltérő termőképességének megismertetése Eszközszükséglet: Szükséges anyagok: homoktalaj, erdőtalaj, desztillált víz, 0,02 m/m %-os

Részletesebben

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:

Részletesebben

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz! Összefoglalás Víz Természetes víz. Melyik anyagcsoportba tartozik? Sorolj fel természetes vizeket. Mitől kemény, mitől lágy a víz? Milyen okokból kell a vizet tisztítani? Kémiailag tiszta víz a... Sorold

Részletesebben

TALAJOK OSZTÁLYOZÁSA ÉS MEGNEVEZÉSE AZ EUROCODE

TALAJOK OSZTÁLYOZÁSA ÉS MEGNEVEZÉSE AZ EUROCODE TALAJOK OSZTÁLYOZÁSA ÉS MEGNEVEZÉSE AZ EUROCODE ALAPJÁN Dr. Móczár Balázs BME Geotechnikai Tanszék Szabványok MSz 14043/2-79 MSZ EN ISO 14688 MSZ 14043-2:2006 ISO 14689 szilárd kőzetek ISO 11259 talajtani

Részletesebben

A MÉLYMŰVELÉS SZÜKSÉGESSÉGE MÓDJA ÉS ESZKÖZEI

A MÉLYMŰVELÉS SZÜKSÉGESSÉGE MÓDJA ÉS ESZKÖZEI A MÉLYMŰVELÉS SZÜKSÉGESSÉGE MÓDJA ÉS ESZKÖZEI Mélylazítás célja és szükségessége Célja: a talaj fejlődési folyamatainak eredményeként vagy egyéb talajtani és agrotechnikai okokból a talaj mélyebb rétegeiben

Részletesebben

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN A Föld atmoszférája kolloid rendszerként fogható fel, melyben szilárd és folyékony részecskék vannak gázfázisú komponensben. Az aeroszolok kolloidális

Részletesebben

A TALAJ A TALAJ. TALAJPUSZTULÁS, TALAJSZENNYEZÉS A talaj szerepe: Talajdegradáció

A TALAJ A TALAJ. TALAJPUSZTULÁS, TALAJSZENNYEZÉS A talaj szerepe: Talajdegradáció A TALAJ A TALAJ a földkéreg legfelső, laza, termékeny takarója kőzetek + elhalt szerves maradékok mállási folyamatok legértékesebb rész: humusz jellemzők: szemcsézettség, pórusméret, vízfelvevő képesség,

Részletesebben

Készítette: Szerényi Júlia Eszter

Készítette: Szerényi Júlia Eszter Nem beszélni, kiabálni kellene, hogy az emberek felfogják: a mezőgazdaság óriási válságban van. A mostani gazdálkodás nem természeti törvényeken alapul-végképp nem Istentől eredően ilyen-, azt emberek

Részletesebben

BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ. Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása

BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ. Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása az elsődleges v. primer produkció; A fogyasztók és a lebontók

Részletesebben

Légszennyezés. Molnár Kata Környezettan BSc

Légszennyezés. Molnár Kata Környezettan BSc Légszennyezés Molnár Kata Környezettan BSc Száraz levegőösszetétele: oxigén és nitrogén (99 %) argon (1%) széndioxid, héliumot, nyomgázok A tiszta levegő nem tartalmaz káros mennyiségben vegyi anyagokat!

Részletesebben

TALAJTAN I. Cziráki László 1014.

TALAJTAN I. Cziráki László 1014. TALAJTAN I. Cziráki László 1014. A TALAJ FOGALMA A föld növények termesztésére alkalmas laza takarórétege Feltételesen megújuló erőforrás A talaj kialakulása Belső erők: Földrengés és vulkáni működés következtében

Részletesebben

Szakmai ismeret A V Í Z

Szakmai ismeret A V Í Z A V Í Z A hidrogén oxidja (H 2 O). A Földön 1 az egyik legelterjedtebb vegyület, molekula (2H 2 O). Színtelen, szagtalan folyadék, légköri (1013 mbar ~ 1013 hpa) nyomáson 0 o C-on megfagy, 100 o C-on forr,

Részletesebben

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI

Részletesebben

Szakértesítő 1 Interkerám szakmai füzetek A folyósító szerek viselkedése a kerámia anyagokban

Szakértesítő 1 Interkerám szakmai füzetek A folyósító szerek viselkedése a kerámia anyagokban Szakértesítő 1 Interkerám szakmai füzetek A folyósító szerek viselkedése a kerámia anyagokban A folyósító szerek viselkedése a kerámia anyagokban Bevezetés A kerámia masszák folyósításkor fő cél az anyag

Részletesebben

Földtani alapismeretek

Földtani alapismeretek Földtani alapismeretek A Földkérget alakító hatások és eredményük A Föld felépítése és alakító hatásai A Föld folyamatai Atmoszféra Belső geoszférák A kéreg felépítése és folyamatai A mállás típusai a

Részletesebben

A komposztálás és annak talaj és növényvédelmi vonatkozásai. 2011.04.16. Alsóörs

A komposztálás és annak talaj és növényvédelmi vonatkozásai. 2011.04.16. Alsóörs A komposztálás és annak talaj és növényvédelmi vonatkozásai 2011.04.16. Alsóörs A növénytermesztés során a növények tápanyagot vonnak el a talajból. A tápanyagot a nagyüzemekben műtrágyával vagy/és szerves

Részletesebben

A talaj szerves anyagai

A talaj szerves anyagai A talaj szerves anyagai a talajban elıfordul forduló összes szerves eredető anyagok a talaj élılényei (élı biomassza), a talajban élı növények nyek gyökérzete rzete, az elhalt növényi n nyi és állati maradványok

Részletesebben

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az öntözési rend mennyiségi, minőségi és időrendi kérdései. 38.lecke Az öntözés gyakorlati

Részletesebben

Természetes vizek szennyezettségének vizsgálata

Természetes vizek szennyezettségének vizsgálata A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: Természetes vizeink összetételének vizsgálata, összehasonlítása Vízben oldott szennyezőanyagok kimutatása Vízben oldott ionok kimutatása Eszközszükséglet: Szükséges

Részletesebben

Karsztosodás. Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben.

Karsztosodás. Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben. Karsztosodás Karsztosodás Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben. Az elnevezés a szlovéniai Karszt-hegységből származik. A karsztosodás

Részletesebben

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6 Időjárási-éghajlati elemek: a hőmérséklet, a szél, a nedvességtartalom, a csapadék 2010.12.14. FÖLDRAJZ 1 Az időjárás és éghajlat elemei: hőmérséklet légnyomás szél vízgőztartalom (nedvességtartalom) csapadék

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Vízszennyezés Vízszennyezés minden olyan emberi tevékenység, illetve anyag, amely

Részletesebben

ezetés a kőzettanba Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai geology.elte.

ezetés a kőzettanba Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai geology.elte. Bevezetés ezetés a kőzettanba 6. Üledékes kőzetek Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai Tanszék 0-502 szoba, e-mail: szabolcs.harangi@geology.elte.hu

Részletesebben

A levegő Szerkesztette: Vizkievicz András

A levegő Szerkesztette: Vizkievicz András A levegő Szerkesztette: Vizkievicz András A levegő a Földet körülvevő gázok keveréke. Tiszta állapotban színtelen, szagtalan. Erősen lehűtve cseppfolyósítható. A cseppfolyós levegő világoskék folyadék,

Részletesebben

Élettelen ökológiai tényezők

Élettelen ökológiai tényezők A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: Savas eső környezetkárosító hatásainak megfigyelése Metszetkészítés, mikroszkópos megfigyelés Eszközszükséglet: Szükséges anyagok: víz, kénes-sav, lakmusz,

Részletesebben

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba 4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK Dr. Varga Csaba Talajképző tényezők 1. Növényzet, állatvilág 3. Éghajlat 5. Domborzat 7. Talajképző kőzet 9. Talaj kora 11. Emberi tevékenység 1. Természetes növényzet és állatvilág

Részletesebben

A talaj és védelme. Óravázlatok életünk alapjainak feltárásához, 10-14 évesek tanításához. Készítette: Vásárhelyi Judit

A talaj és védelme. Óravázlatok életünk alapjainak feltárásához, 10-14 évesek tanításához. Készítette: Vásárhelyi Judit A talaj és védelme Óravázlatok életünk alapjainak feltárásához, 10-14 évesek tanításához Készítette: Vásárhelyi Judit A talaj nagyon fontos természeti erőforrása az emberiségnek, és a nemzeteknek is. Bosznia

Részletesebben

TERMÉKISMERTETŐ. Copyright 2014 - Minden jog fenntartva!

TERMÉKISMERTETŐ. Copyright 2014 - Minden jog fenntartva! TERMÉKISMERTETŐ TERMÉKISMERTETŐ mosott zúzott- és folyami kavicsból készült Mixton burkolatokról Közel 2 éves elkészítő és fejlesztő munka után immáron kézzel fogható egy olyan új, innovatív, exkluzív

Részletesebben

Elektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik

Elektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik Elektrokémia Redoxireakciók: Minden olyan reakciót, amelyben elektron leadás és elektronfelvétel történik, redoxi reakciónak nevezünk. Az elektronleadás és -felvétel egyidejűleg játszódik le. Oxidálószer

Részletesebben

KŐZETEK ELŐKÉSZÍTÉSE A LEPUSZTULÁSRA. Aprózódás-mállás

KŐZETEK ELŐKÉSZÍTÉSE A LEPUSZTULÁSRA. Aprózódás-mállás KŐZETEK ELŐKÉSZÍTÉSE A LEPUSZTULÁSRA Aprózódás-mállás Az ásványok és kőzet jelentős része olyan környezetben képződött, ahol a hőmérsékleti, nedvességei, nyomási és biológiai viszonyok jelentősen különböznek

Részletesebben

Ha a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési

Ha a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési A Forró övezet Ha a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési szöge, vagyis a felszínnel bezárt szöge határozná

Részletesebben

SZÉLERÓZIÓ ELLENI VÉDEKEZÉS

SZÉLERÓZIÓ ELLENI VÉDEKEZÉS SZÉLERÓZIÓ ELLENI VÉDEKEZÉS BIOSZENES KEZELÉSSEL TERVEZÉSI FELADAT 1 Takács Enikő BEVEZETÉS Magyarországos ~8 millió ha érintett 2 SZÉLERÓZIÓ=DEFLÁCIÓ Definíció: szél felszínalakító munkája, a földfelszín

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 8. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor)

Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor) Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor) I. feladat 1. C 2. B. fenolos hidroxilcsoport, éter, tercier amin db. ; 2 db. 4. észter 5. E 6. A tercier amino-nitrogén. 7. Pl. a trimetil-amin reakciója HCl-dal.

Részletesebben

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése 1. Jellemezze és csoportosítsa a mezőgazdasági hulladékokat és melléktermékeket eredet és hasznosítási lehetőségek szempontjából, illetve vázolja fel talajra, felszíni-, felszín alatti vizekre és levegőre

Részletesebben

Terület- és talajhasználat szerepe a szárazodási folyamatokban

Terület- és talajhasználat szerepe a szárazodási folyamatokban Terület- és talajhasználat szerepe a szárazodási folyamatokban GYURICZA CSABA ASZÁLY NAPI RENDEZVÉNY BUDAPEST, 2015. JÚNIUS 17. Megbeszélendők 1. Tendenciák a talajművelésben 2. Okszerű talajművelés feltételei

Részletesebben

Az élőlény és környezete. TK: 100. oldal

Az élőlény és környezete. TK: 100. oldal Az élőlény és környezete TK: 100. oldal Élettelen környezeti tényezők: víziben: fény, hő, nyomás, sókoncentráció, oxigén és szén-dioxid tartalom szárazföldön: napfény, hő, csapadék, levegő összetétel,

Részletesebben

SZKA208_26. Legfontosabb természeti kincsünk: a talaj

SZKA208_26. Legfontosabb természeti kincsünk: a talaj SZKA208_26 Legfontosabb természeti kincsünk: a talaj tanulói LEGFONTOSABB TERMÉSZETI KINCSÜNK 8. évfolyam 289 26/1 A TALAJ ÖSSZETEVŐI A homok kis kőszemcsékből áll, melyek gömbölyded vagy sokszögű formát

Részletesebben

Alépítményi és felszíni vízelvezetések

Alépítményi és felszíni vízelvezetések Alépítményi és felszíni vízelvezetések A vízelvezetésről általában A talajban és a felszínen megtalálható különbözõ megjelenési formájú vizek veszélyt jelenthetnek az épületeinkre. Az épületet érõ nedvességhatások

Részletesebben

Utak földművei. Útfenntartási és útüzemeltetési szakmérnök szak 2012. I. félév 2./1. témakör. Dr. Ambrus Kálmán

Utak földművei. Útfenntartási és útüzemeltetési szakmérnök szak 2012. I. félév 2./1. témakör. Dr. Ambrus Kálmán Utak földművei Útfenntartási és útüzemeltetési szakmérnök szak 2012. I. félév 2./1. témakör Dr. Ambrus Kálmán 1. Az utak földműveiről általában 2. A talajok vizsgálatánál használatos fogalmak 3. A talajok

Részletesebben

Komposztkészítés a Nyírségvíz ZRt Központi komposztáló telepén

Komposztkészítés a Nyírségvíz ZRt Központi komposztáló telepén Komposztkészítés a Nyírségvíz ZRt Központi komposztáló telepén Cím: 4400 Nyíregyháza Csatorna u. Nyírségvíz ZRt. Központi Komposztáló telepe Telefonszám: 06-42-430-006 Előállított komposzttermékek kereskedelmi

Részletesebben

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek Vízminőség, vízvédelem Felszín alatti vizek A felszín alatti víz osztályozása (Juhász J. 1987) 1. A vizet tartó rétegek anyaga porózus kőzet (jól, kevéssé áteresztő, vízzáró) hasadékos kőzet (karsztos,

Részletesebben

Dr. Berényi Üveges Judit Növény- Talaj és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Talajvédelmi Hatósági Osztály október 26.

Dr. Berényi Üveges Judit Növény- Talaj és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Talajvédelmi Hatósági Osztály október 26. A szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználása talajvédelmi hatósági engedély alapján és a szennyvíziszap felhasználásával készült termékek piacfelügyelete Dr. Berényi Üveges Judit Növény- Talaj és Agrárkörnyezet-védelmi

Részletesebben

A magyarországi termőhely-osztályozásról

A magyarországi termőhely-osztályozásról A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet

Részletesebben

Osztályozóvizsga követelményei

Osztályozóvizsga követelményei Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: Általános Iskola Természetismeret Évfolyam: 5 Emelt óraszámú csoport Emelt szintű csoport Vizsga típusa: Írásbeli, szóbeli Követelmények, témakörök:

Részletesebben

Anyagos rész: Lásd: állapotábrás pdf. Ha többet akarsz tudni a metallográfiai vizsgálatok csodáiról, akkor: http://testorg.eu/editor_up/up/egyeb/2012_01/16/132671554730168934/metallografia.pdf

Részletesebben

A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE. Környezetmérnök BSc

A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE. Környezetmérnök BSc A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE Környezetmérnök BSc A LÉGKÖR SZERKEZETE A légkör szerkezete kémiai szempontból Homoszféra, turboszféra -kb. 100 km-ig -turbulens áramlás -azonos összetétel Turbopauza

Részletesebben

Periglaciális területek geomorfológiája

Periglaciális területek geomorfológiája Periglaciális területek geomorfológiája A periglaciális szó értelmezése: - a jég körül elhelyezkedő terület, aktív felszínalakító folyamatokkal és fagyváltozékonysággal. Tricart szerint : periglaciális

Részletesebben

A szervesanyag-gazdálkodás jelentsége a mezgazdaságban

A szervesanyag-gazdálkodás jelentsége a mezgazdaságban A szervesanyag-gazdálkodás jelentsége a mezgazdaságban Az agrár környezetvédelemben rejl megújuló energiaforrások A biogáz a jöv egyik megújuló energiaforrása Mosonmagyaróvár, 2003. február 25. Dr. Schmidt

Részletesebben

MŰSZAKI TÁJÉKOZTATÓ. Copyright Minden jog fenntartva!

MŰSZAKI TÁJÉKOZTATÓ. Copyright Minden jog fenntartva! ALÉPÍTMÉNY Alépítmények és burkolatkialakítások különböző terheléseknél és felhasználáskor GYALOGOS FORGALOMRA 1. Stabilizer burkolat tömörítve 5 cm (lazán 6,5 cm) 2. Zúzottkő fagyálló alépítmény tömörítve

Részletesebben

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK I.

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK I. KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK I. TALAJAINK ÁLTALÁNOS JELLEMZİI Talajaink minısége, elsısorban termékenysége mindig fontos kérdés volt a talajmővelı gazdálkodók, a talajjal foglalkozó szakemberek számára. A huszadik

Részletesebben

V É R Z K A S A Y E N P

V É R Z K A S A Y E N P Hevesy György Országos Kémiaverseny Kerületi forduló 2012. február 14. 7. évfolyam 1. feladat (1) Írd be a felsorolt anyagok sorszámát a táblázat megfelelő helyére! fémek anyagok kémiailag tiszta anyagok

Részletesebben

Minta MELLÉKLETEK. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÍRÁSBELI TÉTEL Középszint

Minta MELLÉKLETEK. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÍRÁSBELI TÉTEL Középszint MELLÉKLETEK MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÍRÁSBELI TÉTEL Középszint Teszt-jellegű minta kérdéssor Négyféle asszociáció Fogalmak és az ítéletek közötti kapcsolatokat kell felismerni. Két

Részletesebben

Tartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés

Tartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés Épület alapozása síkalappal (1. rajz feladat) Minden építmény az önsúlyát és a rájutó terheléseket az altalajnak adja át, s állékonysága, valamint tartóssága attól függ, hogy sikerült-e az építmény és

Részletesebben

származó ammóniaemisszió kezelése

származó ammóniaemisszió kezelése LEVEGÕTISZTASÁG-VÉDELEM 2.1 6.3 Mezőgazdasági tevékenységekből származó ammóniaemisszió kezelése Tárgyszavak: mezőgazdaság; ammónia; emisszió. Az ammónia (NH 3 ) és az ammónium-ion (NH 4 + ) fontos szerepet

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Természettudomány középszint 0801 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 23. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÖZÉPSZINTŰÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM I. Vándortábor

Részletesebben

Talajvédelem. Talajok átalakítása és elzárása Talajok beépítése Talajművelés Talajok víztelenítése és öntözése Erózió, defláció Talajok szennyezése

Talajvédelem. Talajok átalakítása és elzárása Talajok beépítése Talajművelés Talajok víztelenítése és öntözése Erózió, defláció Talajok szennyezése Talajvédelem Talajok átalakítása és elzárása Talajok beépítése Talajművelés Talajok víztelenítése és öntözése Erózió, defláció Talajok szennyezése Talajok szennyezése Porok Savak Fémek Sók Növény-védőszerek

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK Mezőgazdasági alapismeretek középszint 1411 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 18. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

Ökológiai földhasználat

Ökológiai földhasználat Ökológiai földhasználat Ökológia Az ökológia élőlények és a környezetük közötti kapcsolatot vizsgálja A kapcsolat színtere háromdimenziós környezeti rendszer: ökoszisztéma Ökoszisztéma: a biotóp (élethely)

Részletesebben

Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet.

Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet. SZMOG Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet. A szmog a nevét az angol smoke (füst) és fog

Részletesebben

1. feladat Összesen: 18 pont. 2. feladat Összesen: 9 pont

1. feladat Összesen: 18 pont. 2. feladat Összesen: 9 pont 1. feladat Összesen: 18 pont Különböző anyagok vízzel való kölcsönhatását vizsgáljuk. Töltse ki a táblázatot! második oszlopba írja, hogy oldódik-e vagy nem oldódik vízben az anyag, illetve ha reagál,

Részletesebben

FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 FÖLDMŰVELÉSTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás Biológiai tényezők és a talajművelés Szervesanyag gazdálkodás I. A talaj szerves anyagai, a szervesanyagtartalom

Részletesebben

Hydro BG. green. Bioszféra Montreál/Kanada. Fenntarthatóság a tökéletességben. Szűrőágyas vízelvezető rendszer.

Hydro BG. green. Bioszféra Montreál/Kanada. Fenntarthatóság a tökéletességben. Szűrőágyas vízelvezető rendszer. Hydro BG Bioszféra Montreál/Kanada Fenntarthatóság a tökéletességben green Szűrőágyas vízelvezető rendszer. Szűrőágyas folyóka green A FILCOTEN green kiszűri a szerves és szervetlen szennyeződéseket a

Részletesebben

KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont. HCl (1 pont) HCO 3 - (1 pont) Ca 2+ (1 pont) Al 3+ (1 pont) Fe 3+ (1 pont) H 2 O (1 pont)

KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont. HCl (1 pont) HCO 3 - (1 pont) Ca 2+ (1 pont) Al 3+ (1 pont) Fe 3+ (1 pont) H 2 O (1 pont) KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (12 pont) Az ion neve Kloridion Az ion képlete Cl - (1 pont) Hidroxidion (1 pont) OH - Nitrátion NO

Részletesebben

HOMOKTALAJOK. Hazai talajosztályozási rendszerünk korszerűsítésének alapelvei, módszerei és javasolt felépítése

HOMOKTALAJOK. Hazai talajosztályozási rendszerünk korszerűsítésének alapelvei, módszerei és javasolt felépítése Hazai talajosztályozási rendszerünk korszerűsítésének alapelvei, módszerei és javasolt felépítése HOMOKTALAJOK Gödöllő, 2015.03.02. Szabóné Kele Gabriella Főtípusok és talajtípusok a hazai genetikai szemléletű

Részletesebben

1. feladat Összesen: 10 pont. 2. feladat Összesen: 14 pont

1. feladat Összesen: 10 pont. 2. feladat Összesen: 14 pont 1. feladat Összesen: 10 pont Az AsH 3 hevítés hatására arzénre és hidrogénre bomlik. Hány dm 3 18 ºC hőmérsékletű és 1,01 10 5 Pa nyomású AsH 3 -ből nyerhetünk 10 dm 3 40 ºC hőmérsékletű és 2,02 10 5 Pa

Részletesebben

KOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA

KOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA KOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA 2.1.1. Szennyvíziszap mezőgazdaságban való hasznosítása A szennyvíziszapok mezőgazdaságban felhasználhatók a talaj szerves anyag, és tápanyag utánpótlás

Részletesebben

TU 7 NYOMÁSSZABÁLYZÓ ÁLLOMÁSOK ROBBANÁSVESZÉLYES TÉRSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA ÉS BESOROLÁSA AZ MSZ EN 60079-10:2003 SZABVÁNY SZERINT.

TU 7 NYOMÁSSZABÁLYZÓ ÁLLOMÁSOK ROBBANÁSVESZÉLYES TÉRSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA ÉS BESOROLÁSA AZ MSZ EN 60079-10:2003 SZABVÁNY SZERINT. TU 7 NYOMÁSSZABÁLYZÓ ÁLLOMÁSOK ROBBANÁSVESZÉLYES TÉRSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA ÉS BESOROLÁSA AZ MSZ EN 60079-10:2003 SZABVÁNY SZERINT. Előterjesztette: Jóváhagyta: Doma Géza koordinációs főmérnök Posztós Endre

Részletesebben

ŐSMARADVÁNYOK GYŰJTÉSE, KONZERVÁLÁSA ÉS PREPARÁLÁSA

ŐSMARADVÁNYOK GYŰJTÉSE, KONZERVÁLÁSA ÉS PREPARÁLÁSA ŐSMARADVÁNYOK GYŰJTÉSE, KONZERVÁLÁSA ÉS PREPARÁLÁSA Összeállította: Dr. Fűköh Levente Egykorú rajz Buckland Vilmos őséletbúvárról, aki gyűjtőútra indul. (XIX. század eleje.) Tasnádi-Kubacska A. 1942. http://mek.oszk.hu

Részletesebben

Alkalmazott talajtan IV. Histosols Anthrosols Technosols Leptosols Vertisols Fluvisols

Alkalmazott talajtan IV. Histosols Anthrosols Technosols Leptosols Vertisols Fluvisols Alkalmazott talajtan IV. Histosols Anthrosols Technosols Leptosols Vertisols Fluvisols Histosol (Szerves talajok) Szerves talaj anyag (organic material) Az alábbi két követelménybıl legalább egyet kielégít

Részletesebben

A szilárd testek alakja és térfogata észrevehetően csak nagy erő hatására változik meg. A testekben a részecskék egymáshoz közel vannak, kristályos

A szilárd testek alakja és térfogata észrevehetően csak nagy erő hatására változik meg. A testekben a részecskék egymáshoz közel vannak, kristályos Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző állapotuk alapján soroljuk be szilád, folyékony vagy

Részletesebben

1. A VÍZ SZÉNSAV-TARTALMA. A víz szénsav-tartalma és annak eltávolítása

1. A VÍZ SZÉNSAV-TARTALMA. A víz szénsav-tartalma és annak eltávolítása 1. A VÍZ SZÉNSAV-TARTALMA A víz szénsav-tartalma és annak eltávolítása A természetes vizek mindig tartalmaznak oldott széndioxidot, CO 2 -t. A CO 2 a vizekbe elsősor-ban a levegő CO 2 -tartalmának beoldódásával

Részletesebben

Talaj- és talajvízvédelem. MKK Környezetmérnöki Szak II. évfolyamos hallgatói számára 2006/2007

Talaj- és talajvízvédelem. MKK Környezetmérnöki Szak II. évfolyamos hallgatói számára 2006/2007 Talaj- és talajvízvédelem MKK Környezetmérnöki Szak II. évfolyamos hallgatói számára 2006/2007 Tantárgyi követelményrendszer A tantárgy oktatása előadásokon és gyakorlati foglalkozásokon, melyeken a részvétel

Részletesebben

A kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában

A kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában A kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában A vöröshagyma a hazai és a nemzetközi piacokon is folyamatosan, egész évben igényelt zöldségfélénk. A fogyasztók ellátása részben friss áruval, de

Részletesebben

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik

Részletesebben

Hevesy György Kémiaverseny. 8. osztály. megyei döntő 2003.

Hevesy György Kémiaverseny. 8. osztály. megyei döntő 2003. Hevesy György Kémiaverseny 8. osztály megyei döntő 2003. Figyelem! A feladatokat ezen a feladatlapon oldd meg! Megoldásod olvasható és áttekinthető legyen! A feladatok megoldásában a gondolatmeneted követhető

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK Mezőgazdasági alapismeretek középszint 0821 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. október 20. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

Helyes Gazdálkodási Gyakorlat a felszíni vizeink növényvédő szer szennyezésének csökkentésére (TOPPS Water Protection project, ECPA) Dr.

Helyes Gazdálkodási Gyakorlat a felszíni vizeink növényvédő szer szennyezésének csökkentésére (TOPPS Water Protection project, ECPA) Dr. Helyes Gazdálkodási Gyakorlat a felszíni vizeink növényvédő szer szennyezésének csökkentésére (TOPPS Water Protection project, ECPA) Dr. László Péter Éghajlat és környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági

Részletesebben

Szabadentalpia nyomásfüggése

Szabadentalpia nyomásfüggése Égéselmélet Szabadentalpia nyomásfüggése G( p, T ) G( p Θ, T ) = p p Θ Vdp = p p Θ nrt p dp = nrt ln p p Θ Mi az a tűzoltó autó? A tűz helye a világban Égés, tűz Égés: kémiai jelenség a levegő oxigénjével

Részletesebben

BOROK EREDETVIZSGÁLATÁRA HASZNÁLATOS ANALITIKAI KÉMIAI MÓDSZEREK ÁTTEKINTÉSE

BOROK EREDETVIZSGÁLATÁRA HASZNÁLATOS ANALITIKAI KÉMIAI MÓDSZEREK ÁTTEKINTÉSE BOROK EREDETVIZSGÁLATÁRA HASZNÁLATOS ANALITIKAI KÉMIAI MÓDSZEREK ÁTTEKINTÉSE Készítette: Kisdi Benedek ELTE TTK Környezettan BSc Témavezető: Dr. Tatár Enikő egyetemi docens 2016 Bevezetés A borkészítés

Részletesebben

Az éghajlati övezetesség

Az éghajlati övezetesség Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt

Részletesebben

Festékek. T apaszok. Tapaszok Alapozók és impregnálók. Töltõalapozó. Fedõlakkok. BASF Acryl finomtapasz, fehér. BASF Surfacer finom tapasz

Festékek. T apaszok. Tapaszok Alapozók és impregnálók. Töltõalapozó. Fedõlakkok. BASF Acryl finomtapasz, fehér. BASF Surfacer finom tapasz Festékek Tapaszok Alapozók és impregnálók Vizes alapozók, impregnálók Töltõalapozó Vizes Fedõlakkok Lazurok és RAL színek Fa ablak és ajtógyártáshoz alkalmazható lazúrok két rétegben történõ felhordáshoz,

Részletesebben

NÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

NÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A NÖVÉNYÉLETTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A víz felvétele és szállítása a növényben, transzspiráció Előadás áttekintése 1. Víz a talajban 2. Vízfelvétel a

Részletesebben

Elektromos ellenállás, az áram hatásai, teljesítmény

Elektromos ellenállás, az áram hatásai, teljesítmény Elektromos ellenállás, az áram hatásai, teljesítmény Elektromos ellenállás Az anyag részecskéi akadályozzák a töltések mozgását. Ezt a tulajdonságot nevezzük elektromos ellenállásnak. Annak a fogyasztónak

Részletesebben

- Fejthetőség szerint: kézi és gépi fejtés

- Fejthetőség szerint: kézi és gépi fejtés 6. tétel Földművek szerkezeti kialakítása, építés előkészítése Ismertesse a földmunkákat kiterjedésük szerint! Osztályozza a talajokat fejthetőség, tömöríthetőség, beépíthetőség szerint! Mutassa be az

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 22. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2009. május 22. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

Életünk és a víz. Kiss Miklós www.vizinform.hu. Kiss Miklós 1

Életünk és a víz. Kiss Miklós www.vizinform.hu. Kiss Miklós 1 Életünk és a víz Kiss Miklós www.vizinform.hu Kiss Miklós 1 Víz,ha csak életünkhöz lenne szükséges rádde magad vagy az élet! Nincs arra szó, mily fenséges enyhülést ad csodás üdeséged. Hajdan volt erőnk,

Részletesebben

IV.főcsoport. Széncsoport

IV.főcsoport. Széncsoport IV.főcsoport Széncsoport Sorold fel a főcsoport elemeit! Szén C szilárd nemfém Szilícium Si szilárd félfém Germánium Ge szilárd félfém Ón Sn szilárd fém Ólom Pb szilárd fém Ásványi szén: A szén (C) Keverék,

Részletesebben

A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre

A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja 2015. június 17. A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre Koltai Gábor 1 Rajkai Kálmán 2 Schmidt Rezső

Részletesebben

A projekt rövidítve: NANOSTER A projekt időtartama: 2009. október 2012. december

A projekt rövidítve: NANOSTER A projekt időtartama: 2009. október 2012. december A projekt címe: Egészségre ártalmatlan sterilizáló rendszer kifejlesztése A projekt rövidítve: NANOSTER A projekt időtartama: 2009. október 2012. december A konzorcium vezetője: A konzorcium tagjai: A

Részletesebben

Nem betegség, éhezik. Tápanyaghiánya van. Tápanyaghiány. Június hónapban fokozottan jelentkezik a tápanyaghiány.

Nem betegség, éhezik. Tápanyaghiánya van. Tápanyaghiány. Június hónapban fokozottan jelentkezik a tápanyaghiány. Nem betegség, éhezik. Tápanyaghiánya van Tápanyaghiány Június hónapban fokozottan jelentkezik a tápanyaghiány. A fák és növények alultápláltsága házi kertben is előfordul. Tünetei a rövid hajtások, a kisméretű

Részletesebben

EGY SPECIÁLIS, NEM KONSZOLIDÁLT ÜLEDÉK: A TALAJ

EGY SPECIÁLIS, NEM KONSZOLIDÁLT ÜLEDÉK: A TALAJ EGY SPECIÁLIS, NEM KONSZOLIDÁLT ÜLEDÉK: A TALAJ A TALAJ FELÉPÍTÉSE A talaj olyan, nem konszolidált üledék a Föld felszínén, mely életteret ad az élővilág számára (litoszféra bioszféra határa). Részei:

Részletesebben

Egy élőhelyen azok a populációk élhetnek egymás mellett, amelyeknek hasonlóak a környezeti igényeik. A populációk elterjedését alapvetően az

Egy élőhelyen azok a populációk élhetnek egymás mellett, amelyeknek hasonlóak a környezeti igényeik. A populációk elterjedését alapvetően az Társulás fogalma Egy adott helyen egy időben létező, együtt élő és összehangoltan működő növény- és állatpopulációk együttese. Az életközösségek többféle növény- és többféle állatpopulációból állnak. A

Részletesebben

Nedves, sóterhelt falak és vakolatok. Dr. Jelinkó Róbert TÖRTÉNELMI ÉPÜLETEK REHABILITÁCIÓJA, VÁROSMEGÚJÍTÁS ORSZÁGOS KONFERENCIASOROZAT.

Nedves, sóterhelt falak és vakolatok. Dr. Jelinkó Róbert TÖRTÉNELMI ÉPÜLETEK REHABILITÁCIÓJA, VÁROSMEGÚJÍTÁS ORSZÁGOS KONFERENCIASOROZAT. ORSZÁGOS KONFERENCIASOROZAT Főtámogató Szervezők Nedves, sóterhelt falak és vakolatok Dr. Jelinkó Róbert Nedves, sóterhelt falak és vakolatok Alapelvek és a gyakorlat Az állagmegőrzés eredményei Parádsasvár

Részletesebben

7. A talaj fizikai tulajdonságai. Dr. Varga Csaba

7. A talaj fizikai tulajdonságai. Dr. Varga Csaba 7. A talaj fizikai tulajdonságai Dr. Varga Csaba Talajfizikai jellemzők Szemcseösszetétel (textúra) Talajszerkezet Térfogattömeg, tömörség Pórustérfogat Vízgazdálkodási jellemzők Levegő és hőgazdálkodás

Részletesebben

MAGYARORSZÁGI VÖRÖSAGYAGOK, VÖRÖS TALAJOK

MAGYARORSZÁGI VÖRÖSAGYAGOK, VÖRÖS TALAJOK Fekete József MAGYARORSZÁGI VÖRÖSAGYAGOK, VÖRÖS TALAJOK Fekete József Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Környezettudományi Intézet Talajtani és Agrokémiai Tanszék Tájökológiai

Részletesebben

Szerves hulladék. TSZH 30-60%-a!! Lerakón való elhelyezés korlátozása

Szerves hulladék. TSZH 30-60%-a!! Lerakón való elhelyezés korlátozása Földgáz: CH4-97% Szerves hulladék TSZH 30-60%-a!! Lerakón való elhelyezés korlátozása 2007. 07. 01: 50%-ra 2014. 07. 01: 35%-ra Nedvességtartalom 50% alatt: Aerob lebontás - korhadás komposzt + CO 2 50%

Részletesebben

AZ ÉLETTELEN ÉS AZ ÉLŐ TERMÉSZET

AZ ÉLETTELEN ÉS AZ ÉLŐ TERMÉSZET AZ ÉLŐ ÉS AZ ÉLETTELEN TERMÉSZET MEGISMERÉSE AZ ÉLETTELEN ÉS AZ ÉLŐ TERMÉSZET Az élőlények és az élettelen természet kapcsolata. Az élettelen természet megismerése. A Földdel foglalkozó tudományok. 1.

Részletesebben