Bevezetés a nyelvtudományba. 9. A nyelvek sokfélesége A nyelvrokonság. Gerstner Károly Magyar Nyelvészeti Tanszék

Átírás

1 Bevezetés a nyelvtudományba 9. A nyelvek sokfélesége A nyelvrokonság Gerstner Károly Magyar Nyelvészeti Tanszék

2 Hány nyelv van a világban? 4 5 ezer körül (szélsıségesebb becslések: 3 10 ezer körül) Bizonytalanságok ismeretlen területek népek eltőnése nyelvrıl vagy nyelvjárásról van-e szó dán svéd norvég flamand holland déli német (pl. déli alemann Svájcban) horvát szerb kínai (nyolc fı csoport)

3 Nyelv vagy nyelvjárás? Forrás: D. Crystal: A nyelv enciklopédiája

4 A nyelv eredete A) Monogenezis egyetlen kulturális evolúció eredménye (egyetlen ısnyelv ) (nyelvi univerzálék bizonyító ereje?) B) Poligenezis több ısnyelv ; feltehetı konvergencia nyelvi univerzálék Párizsi Nyelvészeti Társaság, 1866

5 A nyelvek összehasonlítása A) Tipológiai osztályozás az emberi nyelv felépítési lehetıségei, pl.: a magánhangzókészlet jellege, nagysága zöngés : zöngétlen oppozíció a mássalhangzóknál csettintı hangok hangsúlyfajták alapszórendi típusok (SOV, SVO, VOS, VSO) kötött vagy szabad szórend alanyi : tárgyas ragozás stb. August von Schlegel ( )

6 1. izoláló (analitikus/elszigetelı) nyelvek kínai, koreai, thai, ÉNy-Afrika egyszótagú szavak alak nem változik zenei hangsúly kötött szórend pekingi kínai Wô mǎi júzi chī. Én venni narancs enni.? angol The boy saw a man. A fiú lát múlt egy férfi tárgyeset The man saw a boy. A férfi lát múlt egy fiú tárgyeset

7 2. agglutináló (ragozó) nyelvek uráli nyelvek (pl. magyar, finn), török nyelvek, mongol, japán, bantu nyelvek (pl. szuahéli), amerikai indián (pl. kecsua), óceániai nyelvek, hindi, örmény tıszavakhoz képzık és ragok jelentések, mondatbeli viszonyok egy morféma egy jelentés m. ír-hat-t-ad cipı-i-d-et tör. ev-im-de ház-am-ban ev-ler-den ház-ak-tól at-ım-da lov-am-on a zenei hangsúly ritka

8 altípus (? vagy önálló típus): inkorporáló (bekebelezı/poliszintetikus) nyelvek é-amerikai indián, eszkimó (inuit), ausztrál bennszülött nyelvek egy (hosszú) szóalak egy mondat eszkimó illu ház illu-liuq házat építeni illu-liuqati egy társsal házat építeni illuliuqatigiguma-vagit téged kívánlak társul házat építeni Veled szeretnék házat építeni. (Fodor István nyomán)

9 3. hajlító (flektáló nyelvek) indogermán (indoeurópai) nyelvek (német, orosz, latin, görög stb.) sémi hámi nyelvek (arab, héber, berber stb.) ragok, képzık és tıhangváltás: grammatikai viszonyok, lexikális funkció egy alakhoz több nyelvtani funkció lat. amo szeretek ama - re fn. igenév kijel., jelen, cselekvı, E/1. gör. e - philé - sza (έφίλησα) megszerettem phileō (φιλέω) szeretek kijel., múlt (aorisztosz), cselekvı, E/1. (az aláhúzott hangokon van a hangsúly)

10 ném. ang. or. binden köt ich band kötöttem (praeteritum imperfectum) ich habe gebunden kötöttem (praesens perfectum) der Band kötet die Bände kötetek der Bund szövetség, kötelék come jön came come swim úszik swam swum knyiga könyv knyigu könyvet v knyige könyvben Magyar könyv-el-ı-i-k-nek: agglutinálás (alapvetıen és tipikusan) víz vize-t, kéz keze-k: flexió meg-lát-hat-ta-lak: inkorporáció

11 B) Genetikai osztályozás történeti nyelvészet (18. sz. vége) Sir William Jones ( ) Wilhelm von Humboldt ( ) Friedrich von Schlegel ( ) Jacob Grimm ( ) August Schleicher ( )

12 X nyelv változásai rendszeres összehasonlítás A, B, C stb. nyelvekéivel formai hasonlóságok és eltérések korábbi állapot rekonstruálása belsı rekonstrukció összefüggeszthetı nyelvek rokon nyelvek (van közös ısük) Nyelvrokonság (genetikai összefüggés): olyan élı vagy már kihalt nyelvek összefüggése, amely korábbi nyelvi állapotokra vezethetı vissza folyamatosan, tendenciaszerően és rendszerszerően ismert alapnyelvek latin olasz, francia, spanyol, portugál, román stb. (~ ógörög) óind (szanszkrit: Kr. e. 4. sz., Pānini)

13 C) Areális összehasonlítás földrajzi kapcsolat, szoros(abb) együttélés, inkább tipológiai egyezés albán (indoeurópai önálló ág) veláris illabiális mgh. bolgár (szláv) jövı idı akar jelentéső igével román (újlatin) végartikulus (fn. után álló determináns): alb. mik barát mik-u a barát bolg. kniga könyv kniga-ta a könyv rom. om férfi om-ul a férfi (trák illír nyelvi alapréteg [szubsztrátum]?)

14 Az indoeurópai nyelvek rokonsága Forrás: Kenesei István (szerk.): A nyelv és a nyelvek

15 Az indoeurópai nyelvek rokonsága Forrás: Kenesei István (szerk.): A nyelv és a nyelvek

16 Mássalhangzó-megfelelések Forrás: Honti László (fıszerk.): A nyelvrokonságról

17

18

19

20 (Cser András nyomán) német Tochter, angol daughter, svéd dotter, holland dochter, gót dauhtar lánya vkinek német [t] angol [d] svéd [d] holland [d] gót [d] ısgermán *[d]

21 Forrás: Honti László (fıszerk.): A nyelvrokonságról

22

23 Az újlatin nyelvek rokonsága Forrás: Kenesei István (szerk.): A nyelv és a nyelvek

24 Az uráli nyelvcsalád A magyar nyelv rokonítási kísérletei a középkor óta: latin, héber, görög; német, török; sumér, japán, maori, bantu nyelvek, kelta nyelvek, etruszk stb. Naiv, laikus nyelvhasonlítás. Friedrich Wilhelm Radloff (1837, Berlin 1918, Szentpétervár) turkológus, etnográfus Attól, hogy valaki madár, még nem ornitológus.

25 Az uráli nyelvcsalád Forrás: Kiefer Ferenc (szerk.): Magyar nyelv

26 Az uráli nyelvek rokonsága Forrás: Kenesei István (szerk.): A nyelv és a nyelvek

27 A nyelvrokonság bizonyíthatósága Küzdelem a véletlennel m. fej, fı ~ ójapán pó kalász [fgr. *p- > m. f-; finn pää, vogul päηk] m. gatya ~ ógörög kata alá m. száj ~ viszaján (Fülöp-szk.) asay m. ház ~ ném. Haus m. ki ~ fr. qui véletlen és rendszertelen egyezések

28 Hangutánzó, hangulatfestı és gyermeknyelvi szavak m. kakukk ~ ném. Kuckuck, fr. coucou, orosz kukuska m. kopog ~ ném. klopfen, holland kloppen m. hopp ~ ném. hopp, cseh hop m. dada ~ oszm.-tör. dadı anya; nagynéni román népnyelvi dadă ua. ó, ej, eh, au: indulatszók

29 Szavak vizsgálata (etimológia, szóeredeztetés) hangalak és jelentés magyar finn magyar finn fej pää száz sata fa puu ház kota fél pelkää víz vete fon pun méz mete ház kota három kolme kı kive kéz kesi

30 had 1055, Tihanyi Alapítólevél (TA.): hodu (utu rea) finn kunta, vogul χōnt: < *fgr. kunta fgr. *kota > ház *kolme > három *kutte > hat (számnév) fgr. *k + veláris mgh. > m. h-

31 fgr. *kunta > TA. hodu > mai m. had Halotti Beszéd (HB.) pur > por, munda > mondá u > o TA. bukur > bokor nyíltabbá Königsbergi Töredék (KT.) fugua > fogva válás szláv. ném. potok > m. patak pop > m. pap kosa > m. kasza Bock > m. bak o > a nyíltabbá válás

32 *fgr. kunta > m. had fgr. *anta > m. ad *pentǭ > m. fed *künte > köd zöngésülés és denazalizáció Jelentések m sereg u. háború csoport fgr. * nemzetség; törzs; közösség törzs finn község, egyházközség vogul háború; sereg

33 Hangalakok és jelentések szabályszerő megfeleltethetısége, bár nincs teljesen egybevágó azonosság!!! Képtelen egyeztetések török balık m. hal fn. kulak fül bulat felhı sumér bar, paar ragyogó m. fehér, verı(fény) bar magvas bérc ge egy lugar király László, Lukács (sumer b ~ m. f, v, p, sz; sumer d ~ m. d, t, gy, ty, c, z, sz)???

34 Mely szavak jöhetnek számításba? kizáró mővelıdéstörténeti kritériumok banán, kukorica, film, menedzser stb. Alapszókészlet: alapvetı fogalmak, jelentések, viszonyok testrésznevek: fej, fog, fül, kéz, szem, szív rokonságnevek: anya, atya, fiú, öcs egyszerő számnevek: kettı, három, öt, húsz, száz névmástövek folytatásai: én, te, ki, az; hol, tova, most alapvetı cselekvések: van, lesz, él, megy, ad, e(szik), foly(ik) természeti jelenségek: ég fn., tél, ısz, víz, jég, hó csapadék, kı állat- és növénynevek: daru, fogoly, lúd, nyúl; fa, fenyı, fő kb. 700 tı(szó) sok ezernyi szó (és jelentés)

35 Forrás: Pusztai Ferenc (fıszerk.): Magyar értelmezı szótár folyadék, folyam, folyás, folyat, folydogál, folyékony, folyó, folyondár, folytán, folytat, folyton (+ ezek további származékai; összetételek)

36 Nyelvtan alapnyelvi személyesnévmás-tövek birtokos személyjelek: m. háza-m osztják χote-m háza-d mordvin kudo-t mordvin ava-m anyám, ava-mok anyánk igei személyragok: m. olvaso-m vogul mińnē-m mennék felszólító mód jele fgr. *-k- > ısm. *-γ- (hátsó, zöngés, réshang) > mai -jmordvin, finn: -kosztják: -i feltételes mód jele: fgr. -nvm. men-ne vogul miń-nē-m mennék finn men-ne-e talán megy cseremisz tol-ne-m jönni szeretnék, jönni akarok

37 múlt idı jele fgr. * -j- >> ısm. *-i- > [V+ *-i- > kettıshangzó > hosszú mgh./rövidülés] óm. -á/-é ~ -a/-e: ad-á ~ ad-a fokjel finn men-i men-e anto-i ada fgr. *-mp- > (zöngésülés és denazalizáció következtében) -b(b)- m. nagyo-bb, (régies, választékos) erıs-b finn iso-mpi nagyobb vanhe-mpi öregebb (vanha öreg )

38 habeo-s szerkezet hiánya ném. Ich habe einen Sohn. / ang. I have a son. m. DAT + van + NOM (Nekem) Van egy fiam. finn: Minulla on talo. (minulla = minä én adessivusi esete) Nálam van ház. Nekem van házam. páros testrészek egyike fél m. fél szem vogul sam-pāl finn silmä-puoli (m. félszemő ~ ném. einäugig tkp. egyszemő )

39 számnévi jelzıs szerkezetben a fınév egyes számban áll m. három hal vog. χūrəm χūl finn kolme kala(a) (e. sz. part.) (ném. drei Fische, ang. three fishes) hely- és egyéb viszonyok névutók (posztpzíciók) és határozóragok m. asztal alatt ném. unter dem Tisch elöljárószók asztal-on ang. on the table (prepozíciók)

40 alapszórend: S O V (alany tárgy/határozó ige) m. Ági könyvet olvas. Ági holnap érkezik. osztják ŏχsar-ĭkĭ jǥχlal ĭśməślĭ róka-koma embereit kérdezte A róka kérdezte az embereket. A nyelvrokonság bizonyítékai: hangmegfelelések a magyar nyelv az uráli finnugor nyelvtani hasonlóságok nyelvcsalád (kb. 24 millió beszélı) alapszókincs legnagyobb tagja

41 Forrás: Fodor István: A világ nyelvei és nyelvcsaládjai

42 Forrás: Fodor István: A világ nyelvei és nyelvcsaládjai

43 Forrás: D. Crystal: A nyelv enciklopédiája

44 Forrás: Fodor István: A világ nyelvei és nyelvcsaládjai

45 Ajánlott irodalom: Benkı Loránd (fıszerk.): A magyar nyelv történeti etimológiai szótára 1 3. Akadémiai Kiadó, Bp., Benkı Loránd (fıszerk.): Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen 1 2. Akadémiai Kiadó, Bp., Bereczki Gábor: A magyar nyelv finnugor alapjai. Universitas Kiadó, Bp., Honti László (fıszerk.): A nyelvrokonságról. Az török, sumer és egyéb áfium ellen való orvosság. Tinta Könyvkiadó, Bp., Hutterer Miklós: A germán nyelvek. Gondolat Kiadó, Bp., Rédei Károly (szerk.): Uralisches etymologisches Wörterbuch 1 2. Akadémiai Kiadó, Bp., Rédei Károly: İstörténetünk kérdései. A dilettáns nyelvhasonlításról. Balassi Kiadó, Bp., Raskó István: Honfoglaló gének. Medicina Könyvkiadó, Bp., Róna-Tas András: A nyelvrokonság. Kalandozások a történeti nyelvtudományban. Gondolat Kiadó, Bp., Uralonet (MTA Nyelvtudományi Intézet) (kiépítés folyamatban)